A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (a MÉKK) a kárpátaljai magyarság önszerveződését művelődési, irodalmi, művészeti, könyvkiadási, valamint tudományos tevékenységét önkormányzati és gazdaságfejlesztési érdekvédelmét felkaroló és segítő civil intézmény. Tevékenysége – tartalmát és földrajzi kiterjedéseit illetően egyaránt – túlszárnyalja Kárpátalja magyarlakta vidékének határait. Ennek értelmében kitűzött céljaira egyrészt az egyetemes magyar kulturális értékek terjesztése, közvetítése és létrehozása, másrészt a multikulturális környezet sajátos művelődési adottságainak kibontakoztatása is jellemző.

A MÉKK – a kárpátaljai magyarság kulturális, politikai, oktatási és tájékoztatási intézményei mellett – szorosan együttműködik az egyetemes magyar értékeket képviselő tudományos és kulturális intézményekkel, a szomszédos megyék művelődési központjaival, valamint a megye határon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezeteivel, társadalomkutató és tudományos műhelyeivel.

1.

1931.01.07-én születtem, Pécsett, a Mecsek alján. László öcsémmel, édesanyámmal, vendéglős édesapámmal, valamint az Amerikát megjárt apai nagyszülőkkel laktam együtt a pécsi Pacsirta utcai házunkban. Életem első másfél évtizedét a szülői háztól északra lévő Csoronika-dűlő, dél felől a Hadapród iskola és keletre a Pius-templom és Gimnázium, a Sörgyár, majd a Makár utcai elemi iskola határolta világban töltöttem. Édesanyám sajnos hat és fél éves koromban váratlanul itt hagyott bennünket, édesapám újra nősült, majd Budapestre költöztek, ahová - miután a saját lakásunk volt - öcsémmel mi is követtük őket.

Első gimnáziumot a pécsi jezsuitáknál végeztem.

Amikor 70. születésnapja alkalmából köszöntjük a Magyar Nyelvtudományi Társaság valamely jeles tagját, végig szoktuk tekinteni az ünnepelt pályáját, munkásságát. Ilyenkor bizony könnyen megeshet, hogy a laudáció számvetéssé sikeredik, s az ünnepelt úgy érzi: saját nekrológját kellett végighallgatnia.

Szerencsére Bőzsöny Ferencnél ilyenről szó sem lehet, hiszen — ha nem éveinek számát tekintjük, hanem kedélyét, alkotóerejét — nyugodtan mondhatjuk, alig van túl életútja felén.

Bőzsöny Ferenc 1956-ról sokat mesélt, mert kollégáival közösen látott és tapasztalt. Parlamenti és Bródy Sándor utcai rádiós sétánk során hűen beszélt a tényekről 1956 tanújaként, de megőrizte azt a humorát , jókedvét és hangorgánumát, mely annyira egyedi, hogy talán nincs az az öreg vagy fiatal, aki csak hallomásból is, ne emlékezne a zseniális bemondóra.

Igy mesélt élményeiről, melyek annyira élnek még most is emlékezetében, hogy a néha már-már a zavarosnak tűnő egyveleg gyakran olyan érzést kelt az olvasóban, mintha ezernyi hirfolyam sokkot kapott volna egy világűri XXX.századbeli bázis  lakójaként régi emlékek között kutatva...

Hogyan keletkezett a darab?

Mihály Tamás meséli egy 2007-es interjúban:

Valójában egyszerű barátságból indult az egész. Én sokat vitorlázom a barátaimmal a Balatonon. Pintér Tamással egyik este az '56-os forradalom közelgő évfordulójáról beszélgettünk, mikor egyszer csak kipattant a fejünkből, hogy az alkalomra készítünk egy zenés színdarabot. Mivel a történelmi eseményt is számos egymásnak feszülő indulat jellemezte, Shakespear Rómeó és Júlia című művének alapszituációjából kiindulva alakítottuk ki a történetet.

A HUMUSZ Szövetség egy országos hálózat, amely 1995 óta tevékenykedik a hulladékgazdálkodás – elsősorban a hulladékmegelőzés - területén. 14 magyar környezetvédő szervezet szövetségeként működő  független társadalmi szervezet.

A HUMUSZ célja, hogy Magyarországon a fenntartható termelés és fogyasztás napi gyakorlattá váljon, hogy rendelkezésre álljon az ehhez szükséges ismeret és akarat, illetve kialakuljon a szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételrendszer.

A Magyarok Angliai Országos Szövetsége (MAOSZ)  1992 óta az Egyesült Királyságban élő magyarság pártpolitikailag független egyesületeinek országos szervezete, amely a történelmi egyházak képviselőivel szorosan együttműködve fejti ki munkáját.

A MAOSZ mind szervezeti mind egyéni magyarok részvételére számít, így adja az angliai magyar összefogás igazi motorját.

Az After Crying zenekar és alkotóműhely munkássága egyedülálló a hazai palettán, s a nemzetközi mezőnyben is ritkaságszámba megy. Klasszikusan képzett alkotóinak művészi célkitűzése, hogy olyan alkotásokat hozzanak létre, amelyek a mai zenei köznyelv elemeit használják, tehát sokak számára érthetőek, és képesek komoly témákról mély tartalmat magas művészi igénnyel megfogalmazni.

Egyfajta „korszerű komolyzene” ez, amely egyszerre kíván saját kora közönségének és az örökkévalóságnak szólni.

Szegeden és Dunaújvárosban két épület felújítását, szigetelését végezték el próbaként egy magyar cég szakemberei, akik mérték az energiaköltségek ezt követő alakulását is. Az eredmények még a szakembereket is meglepték: megfelelő szigeteléssel akár ötödére csökkenthetők a fűtési számlák. A kísérlet tapasztalatairól Kruchina Sándor épületszigetelési szakértő számolt be.

Szegeden, a PHARE program keretében egy 1970-ben épült, négyemeletes, téglablokkos épület felújítását kezdték meg.

így definiálja önmagát Galambos Szilveszter, aki évtizedeken át közel 30 ezer aforizmával és számtalan humoreszkkel örvendeztette meg a Ludas Matyi szatirikus hetilap olvasóit és a Rádiókabaré hallgatóit. Az abszurd humor egyik magyarországi nagypapájával a világhírű pesti kabaré természetrajzáról és annak jeles képviselőiről beszélgettünk.

Mit tudtak a régi idők nagy humoristái, amit a maiak nem tudnak? Miért nincsenek ma már Hofi Gézák?

Heti szinten járok kenyeret venni. Hol kis péküzletbe, hol nagyobb boltba. Ami viszont az utóbbi 2-3 évben szembetűnő mindenhol, a folyamatosan növekvő kenyérár.

Amiért egy éve egy kiló kenyeret kaptam, ma csak fél kilónyit tudok vásárolni! Vajon meddig mehet ez tovább?

Az agrár- és élelmiszeripari multiknak, illetve a pénzügyi befektetőknek nem érdekük, hogy ismét olcsóbb legyen az élelmiszer, így nem is lesz az a pesszimista jóslatok szerint.

Széchenyi István alakját államférfiként, magánemberként és az utókor emlékezetében élő mítikus személyiségként is feleleveníti a Magyar Nemzeti Múzeum október 9. szombattól látogatható, több mint 400 történeti emléket felvonultató kiállítása, a Széchenyi világai.

A tárlat csütörtöki sajtóbemutatóján Aczél Eszter vezető kurátor elmondta: a "legnagyobb magyarként" számon tartott politikus életművét nem egy kronologikus eseménytörténetet végigvezetve, hanem a Széchenyi személyiségét és a 150-200 évvel ezelőtti világot megidézve kívánták bemutatni.

Nem reménytelen a vörös iszap elleni harc - állítja a székesfehérvári Organit Kft. ügyvezetője. Csicsor János szerint egy természetes anyaggal, ami huminsavat tartalmaz, nemcsak az iszap lúgos kémhatását lehet közömbösíteni, hanem a talaj is regenerálható. A beavatkozásra mielőbb szükség lenne, a döntéshozók állítólag nyitottak a megoldásra.

Széchenyi István gróf, a Legnagyobb Magyar emléke előtt tiszteleg a Magyar Tudományos Akadémia az október közepéig látogatható kiállítással. Széchenyi életművét különböző, a közönség elé nem, vagy csak ritkán kerülő képeken és kéziratokon keresztül mutatja be a kiállítás.

Bár nem volt kerek az évforduló, mégis gazdag és értékes rendezvényekkel ünnepelhették Nagycenken Gróf Széchenyi István születésének 219. évfordulóját.

A rendező Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Soproni Múzeum és a Nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum 2010, szeptember 17-én, pénteken délután 3 órára hívta a Legnagyobb Magyar szobrához az emlékezni szándékozókat.

A Széchenyi családot az ünnepségeken dédunokái, Széchenyi Alexandra, valamint testvére Széchenyi Beatrix grófnők képviselték az egyenes ági rokonok közül.

Otthonunk klímájával akkor lehetünk maradéktalanul elégedettek, ha a hőmérséklet, és levegőtisztaság mellett a lakásunk páratartalmát is mérni, illetve szabályozni tudjuk. Sem a túl sok, sem pedig a túl kevés páratartalom nem egészséges.

Bútoraink és berendezési tárgyink esetleges idő előtti tönkremenetele mellett, egészségügyi problémákat, és a komfortérzet csökkenését is eredményezheti.

Testünk hőegyensúlya a lakásban akkor a legkedvezőbb, ha a helyiség levegőjének hőmérséklete, mozgási sebessége, a határoló falak hőmérséklete és a páratartalom optimális. Míg az első három feltételt lakásunk hőszigetelése, fűtőkészülékeink biztosítják, a megfelelő páratartalomról mindig külön kell gondoskodnunk.