Komoly egészségügyi kockázatot jelentenek a 24.hu nevével visszaélő csalók termékei, a hatóságok mégis tehetetlenek | 2024. 07. 24.
Élnek és virulnak a minden nyavalyára jó „csodaszereket”, illetve a soha nem látott hozamokat ígérő rendkívüli befektetéseket áruló honlapok, amelyek sokszor éppen a 24.hu gúnyájába bújva, újságíróink arcát és nevét ellopva próbálják megvezetni a gyanútlan olvasókat. A feljelentéseink sorra lepattantak a rendőrségről. Igaz, indultak nyomozások, amikor közismert és befolyásos pénzügyi személyiségek vagy az egészségügy megkerülhetetlen szereplői is áldozatul estek az átveréseknek. Bár a történet szálai külföldre vezetnek, hazai stáb is segíti a visszaéléseket. A pénzlehúzáson túl a tevékenység komoly közegészségügyi kockázatokat is hordoz.
Olvasóink időről időre a 24.hu-ra kísértetiesen hasonlító, arculati elemeit egy az egyben lekoppintó cikkeket, interjúkat küldenek nekünk, amelyekkel különféle kamuoldalak próbálják a terméküket (ami legtöbbször „gyógyszer” vagy „ pénzügyi befektetés”) rásózni a fogyasztókra. A megtévesztés és a hitelesség érdekében lapunk újságíróinak nevét, képét is felhasználják, hogy 24.hu-s cikknek tűnjön a tartalom, amely a kamuoldal által értékesíteni kívánt terméket fényezi. Az átverések sokszor olyan kifinomultak, hogy sok olvasónk nálunk érdeklődik, valóban mi írtuk-e az értisztító csodaszerről vagy a titokzatos, ám biztos és mesés hozammal kecsegtető befektetésről szóló „cikket”.
A csalók attól sem riadtak vissza, hogy tudtuk nélkül ismert embereket is bevonjanak az üzelmeikbe: így aztán az egészségügyi termékeket a SOTE rektorával, Merkely Bélával vagy a Nobel-díjas Karikó Katalinnal propagálták interjú formájában, mintha csak a 24.hu oldalán jelent volna meg erről szóló beszélgetés, a piramisjátéknak látszó pénzügyi befektetéseket pedig Csányi Sándor OTP-vezérrel igyekeztek eladni a 24.hu-nak adott álinterjú formájában.
A kamuoldalak készítői a feljelentések szerint többféle bűncselekményt is megvalósíthatnak:
-- más oldal arculati elemeinek, védjegyeinek ellopásával iparjogvédelmi jogok megsértésének bűncselekményének gyanúja vetődik fel,
-- újságíróink és neves szakértők nevének és képmásának felhasználásával személyes adattal való visszaélést követhetnek el,
-- és mivel mindezeket jogtalan haszonszerzés érdekében hajtják végre, a csalás gyanúja is szóba jöhet.
Ennek ellenére eddig az összes feljelentésünk lepattant a hatóságokról.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal például első fokú eljárásában arra hivatkozva utasította el a feljelentésünket, hogy az iparjogvédelmi jogok megsértését csak szándékosan lehet elkövetni, szerintük azonban nem állapítható meg a szándékosság a honlap lemásolásával. „A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az ismeretlen elkövetők a 24.hu védjegyének, valamint a 24.hu munkatársainak képmásával és nevével, mint személyes adatok felhasználásával arra törekedtek, hogy a gyanútlan, a weboldalon böngésző embereknek illegálisnak tűnő pénzügyi tevékenységet hirdessenek, vélhetően adathalászat és ennek révén jogtalan vagyoni haszonszerzés céljából. Tekintettel arra, hogy a szándékos tudattartalom, mint törvényi tényállásban meghatározott, kötelező törvényi tényállási elem fennállása nem állapítható meg, így az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem nyert megállapítást” – olvasható az indoklásukban.
Ezután tett panaszunknak az ügyészség helyt adott. Mint írták: „a társaság által üzemeltetett ismert médiafelület védjegyének, oldalstruktúrájának, újságírója személyes adatainak anyagi haszonszerzés céljából történő felhasználása esetén gondatlanság nem valószínűsíthető, így bűncselekmény gyanúja nem zárható ki” –, a NAV másodjára sem állapította meg a bűncselekmény elkövetését, viszont csalás és személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt továbbpasszolta az ügyet a rendőrségnek.
A rendőrség pedig villámgyorsan megszüntette a nyomozást.
-- Hatóságunknak nincs tudomása sértettről, akinek kára keletkezett volna esetleges tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás kapcsán, és olyan sértett személye sem ismert, akinek adatait bárki jogosulatlanul kezelte volna
– írták indoklásukban.
Annyit tudtak csak megállapítani, hogy egy amerikai hosting-szolgáltató tengerentúli szerverén hozták létre az egyik szóban forgó oldalt.
A hálózat mindent bevet, hogy ne lehessen őket lekövetni. A rendeléshez a telefonszámunkat kellett megadni, és ők maguk hívtak vissza. Aki pedig belekeveredik a hálójukba, azt rendszeresen hívogatják, először a bizalom kiépítése, majd az újabb rendelések céljából. A telefonszámokat, ahonnan hívnak,
-- klónozzák, vagyis a készülék nem a valódi számot írja ki a hívott félnél, hanem egy generált számot.
Ezt a módszert szokták alkalmazni a profi banki csalók is, akik telefonon hívják az ügyfelet, hogy baj van a számlájával, és ehhez el kell hitetniük, hogy a bank telefonszámáról telefonálnak. Mi magunk a csaló hálózat tucatnyi tagjával beszéltünk telefonon: ők egészségügyi szakembernek, természetgyógyásznak, minőségellenőrnek adták ki magukat.
Nincs olyan, hogy értisztítás
A gyógyszerész szakértő óva int a túlzó egészségügyi állításoktól, mint amilyen a 100 százalékos értisztító hatás is. „Annak ellenére, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legfőbb oka valóban az érelmeszesedés, az állapot nem fordítható vissza semmilyen tisztítási folyamattal. Az erek falán nem csupán lerakódik a zsír, hanem olyan gyulladásos reakciókat is elindít, amelyek miatt a következmények már nem megelőzhetők. Megfelelő életmóddal és gyógyszerekkel lassítható a folyamat, de az erek eredeti állapota egy idő után (és bizonyos életmód miatt, egyes esetekben meg genetikai faktorok miatt) már nem nyerhető vissza” – figyelmeztetett Vida Róbert, aki szerint javasolt kikérni gyógyszerész tanácsát, mielőtt nem hagyományos helyről vásárolunk étrend-kiegészítőt, aki segít megítélni egy-egy termék szükségességét, javallatát, minőségét, illetve segíthet tájékozódni a hatóság honlapján elérhető különböző listákon is.
https://24.hu/belfold/2024/07/24/tonerin-illegalis-gyogyszer-csalo-honlapok/
Utolsó hozzászólás