Tévhit, hogy a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni | 2025. április 13.

... tök mindegy-e, hogy elmossuk az ételes / italos dobozokat vagy nem? az a mennyiségű ivóvíz, amit erre a műveletre elhasználunk, biztosan nem segít a bolygónkon.

A mosás csak a háztartások komfortérzetének jobb

Ezután mindenki ment a dolgára, engem azonban nem hagyott nyugodni a kérdés, melyik a környezetkímélőbb megoldás: ha elmossuk a dobozokat és a flakonokat, és ezzel az ivóvizet pazaroljuk, vagy ha mosatlanul dobjuk a szelektívbe, azt kockáztatva, hogy végül nem lehet majd őket újrahasznosítani?

Mivel az interneten fellelhető források nem adtak egyértelmű választ a kérdésre, bejelentkeztem a MOHU Budapest által begyűjtött szelektív szemetet feldolgozó céghez, segítsenek ők igazságot tenni a kérdésben.

„Aki azt mondta, hogy nem kell elmosni a dobozt, már jöhet is hozzánk dolgozni, fel van véve – csapott a közepébe Karczub Mária, a csepeli Hamburger Recycling Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. – A mosás csak a háztartások komfortérzetének jobb, ezért találkozhatnak olyan tanácsokkal, hogy mossák el, mondjuk, a tejfölös- vagy a joghurtosdobozt. Ha ugyanis otthon, a jó melegben elkezd belerohadni a maradék a dobozba, az büdös lehet, de valójában a feldolgozás szempontjából nem kell elmosni egyáltalán. A mi telephelyünkre bekerülő hulladék így is, úgy is »illatos« lesz, mert nagyon sokféle anyagú és minőségű szemét érkezik hozzánk. Miután mi itt leválogattuk a műanyaghulladékot anyagfajtákra, a hasznosító a feldolgozás során átmossa az anyagot, csak ezután kezdődik meg az újragyártási folyamat.

-- Tehát a Föld szempontjából jobban megéri használat után mosatlanul kidobni a szelektív szemetesbe a tejfölös-, joghurtos- vagy ételes dobozt, mint a vizet fecsérelni.

Ha félünk, hogy otthon ettől büdös lesz a lakásban, akkor ürítsük ki sűrűbben a ház szelektív kukájába az otthoni tárolónk tartalmát” – mondja.

... hogyha egy hamburger csomagolását nem veszik ki, az asszonyok azt felelik, hogy „az rendben van”.

A kiválogatott papír a benne maradt apróbb, más típusú szeméttel – vagy ahogy Karczub Mária szaknyelven mondja, a „megengedett idegenanyag-tartalommal” – a Dunaújvárosi Papírgyárba megy, ők az egyik hazai felvásárló partnerük. Amikor megdöbbenésemben rákérdezek az ügyvezető igazgatónál is, jól tudják-e a munkások, hogy belemehet a hamburger zsíros csomagolása a papírszemétbe, azt mondja, hogy „igen.

-- Tévhit, hogy a zsíros papírt, például a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni.”

Elmondása szerint a papírgyárban ugyanis a feldolgozás során a vegyes papírhulladékot beleteszik egy úgynevezett pulperbe, ami tulajdonképpen egy hatalmas centrifuga, benne vízzel. Ami papírból van, az feloldódik abban, ami pedig szennyező anyag, például zsír, matrica, műanyag fólia, az egy kivezetőn keresztül távozik, majd egy erőműben elégetik. A pulperben feloldódott papírpépből készül később az újrapapír. „Éppen ezért a környezet szempontjából jobb, ha beledobja az ember a pizzásdobozt a szelektívbe, és abból a hasznosítható anyag hasznosul, mintha az is a szemétégetőben végezné. Persze azért a fél pizzát előbb vegyük ki belőle” – mondja.

A csarnokban a válogatási folyamat végén külön bálázzák a kartonhulladékot és külön a vegyes lakossági papírhulladékot, az előbbinek nagyobb az értéke, az utóbbi „alacsonyabb minőségű anyag”. Mindkét fajta a Dunaújvárosi Papírgyárba kerül, ...

Ezen a telephelyen évente 16 ezer tonna hulladékot válogatnak, és ennek nagyjából a fele kerül a felvásárlókhoz újrahasznosításra, a másik fele viszont szemét, amit a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba szállítanak.

Ez brutálisan hangzik, és az is valójában. A hulladékégetőben ugyanis legalább villamos energiát és távhőt fejlesztenek a maradék szemétből, a hulladéklerakóban viszont ott áll majd tonnaszám a műanyag addig, amíg le nem bomlik (fajtától függően 50–1000 év), hasznosítani pedig csak a depóniagázt lehet a bomlási folyamatból.

De az is megdöbbentő, ha azt nézzük, hogy Budapest területén évente mintegy 700 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezik, és ehhez viszonyítva a nemcsak egész Budapestet, hanem több Pest megyei települést is kiszolgáló Hamburger Recycling Hungary Kft.-be mindössze évi 16 ezer tonna szelektív szemét kerül be átválogatásra – tehát az összes szemét alig 2,2 százaléka.

Karczub Mária szerint „hogy ez az arány megnő-e a jövőben, egyrészt azon múlik, hogy az emberek megtanulnak-e végre otthon jobban szelektálni, másrészt pedig azon, hogy a gyártók elég intenzíven dolgoznak-e azon, hogy csak olyan csomagolóanyagokat gyártsanak, amik újrahasznosíthatók.”

https://telex.hu/belfold/2025/04/13/szelektiv-hulladek-muanyag-fem-papir-valogatas-mohu