Nem egészen stimmel Rogán magyarázata arról, miért mondja a kormány, hogy Brüsszel eltörölné a 13. havi nyugdíjat | 2024/12/10
A miniszter egy szakértői jelentésre hivatkozik, de ebben nincs szó a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Annyi szerepel benne, hogy lehetne egy felső határa a 13. havi juttatásnak, de ez csak az egyik ötlet arra, mit kezdhetne a kormány a költségvetésben ketyegő nyugdíjbombával.
„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.”
https://www.lakmusz.hu/nem-egeszen-stimmel-rogan-magyarazata-arrol-miert-mondja-a-kormany-hogy-brusszel-eltorolne-a-13-havi-nyugdijat/?lang=hu
___
A jelentés összesen tíz szakpolitikai opciót sorol fel a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételére.
https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/topics/policy-sub-issues/structural-reforms/country-tailored-policy-reforms/Strengthening-the-Hungarian-Pension-System.pdf
A jelentés első körben megállapítja, hogy reformok nélkül a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon nehezen lesz fenntartható.
Ennek elsődleges oka a népesség elöregedése. Jelenleg körülbelül 5,8 millió „munkaképes korú” 20 és 64 év közötti ember, és 2 millió 65 év feletti lakos él Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint az arányok 2070-re jócskán átalakulnak: 4,7 millió 20-64 éves és 2,6 millió 65 év feletti tagja lesz a magyar társadalomnak.
Ma minden 65 év felettire majdnem három 20-64 éves jut, 2070-ben kevesebb mint kettő jut majd.
Ha nem változnak a nyugdíjszabályok, ez a demográfiai átrendeződés a költségvetés nyugdíjkiadásainak drasztikus emelkedéséhez fog vezetni.
Magyarország 2022-ben a GDP-je 7,7 százalékát költötte nyugdíjakra. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2070-ben a GDP 12 százalékát költi majd. A 4,3 százalékpontos becsült emelkedés Luxemburg és Málta után a harmadik legmagasabb az EU-ban.
Összehasonlításképp, 2022-ben a GDP 4,4 százalékának feleltek meg az egészségügyi kiadások Magyarországon. 2070-re körülbelül annyi lesz a többlet nyugdíjkiadás a mai szinthez képest, mint amennyit jelenleg összesen költünk egészségügyre.
Ezzel együtt, mivel Magyarország egyelőre uniós összevetésben keveset fordít nyugdíjakra, a jelentős emelkedés után is csak kicsivel haladnák meg a GDP-arányos nyugdíjköltések az uniós átlagot.
A befizetett nyugdíjjárulékok az OECD-jelentés számítása szerint közben maradnak a mostani szinten, a GDP 6,8 százalékán, így a beérkező járulékok és a kifizetett nyugdíjak közötti különbség a GDP 0,9 százalékáról 5,2 százalékra nő 2070-re.
Az OECD szakértői azzal kalkulálnak, hogy az elöregedéssel járó kiadások, főként a nyugdíjkiadások miatt az államadósság a GDP 73,4 százalékáról 2060-ra 200 százalékra nőhet, ha kormány nem nyúl hozzá a nyugdíjrendszerhez.
Jelenleg az EU-ban Görögországé a legmagasabb GDP-arányos államadósság 164 százalékkal. Az EU úgynevezett maastrichti kritériumai 60 százalékot irányoznak elő, Orbán Viktor pedig arról beszélt idén nyáron Tusnádfürdőn, hogy 30 százalék közelébe kellene levinni az államadósságot.
Hogy kerülhetnénk el az összeomlást?
A nyugdíjrendszerről szóló nyári OECD-jelentés megjegyzi, hogy a probléma aligha kezelhető önmagában családpolitikai intézkedésekkel. Ha sikerülne is megfordítani a születésszám elmúlt években látott visszaesését, és 2050-re a termékenységi ráta a 2,1-es szintre emelkedne a jelenlegi 1,51-ről, 2070-ig az is csak csekély mértékben csökkentené a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjkiadások közötti szakadékot.
Az OECD szakértői a nyugdíjrendszer átalakítására tíz szakpolitikai opciót vázolnak fel. Ebből az első nyolc önálló intézkedés, az utolsó kettő több intézkedés kombinációja.
Wouter De Tavernier hangsúlyozta a Lakmusznak, hogy javaslatokat egyáltalán nem tettek, csupán lehetséges reformokat írtak le, amik alapján a kormány cselekedhet.
Utolsó hozzászólás