A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (a MÉKK) a kárpátaljai magyarság önszerveződését művelődési, irodalmi, művészeti, könyvkiadási, valamint tudományos tevékenységét önkormányzati és gazdaságfejlesztési érdekvédelmét felkaroló és segítő civil intézmény. Tevékenysége – tartalmát és földrajzi kiterjedéseit illetően egyaránt – túlszárnyalja Kárpátalja magyarlakta vidékének határait. Ennek értelmében kitűzött céljaira egyrészt az egyetemes magyar kulturális értékek terjesztése, közvetítése és létrehozása, másrészt a multikulturális környezet sajátos művelődési adottságainak kibontakoztatása is jellemző.

A MÉKK – a kárpátaljai magyarság kulturális, politikai, oktatási és tájékoztatási intézményei mellett – szorosan együttműködik az egyetemes magyar értékeket képviselő tudományos és kulturális intézményekkel, a szomszédos megyék művelődési központjaival, valamint a megye határon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezeteivel, társadalomkutató és tudományos műhelyeivel.

1. A MEGALAKULÁS ELŐZMÉNYEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége nem minden előzmény nélkül jött létre. Alapjainak tartja a 60–70-es, majd a 80-as években szerveződött körök, stúdiók, klubok, alkotóközösségek hagyományait. Gondolunk itt a Beregszászi Irodalmi Körre, az Együtt-csoportra, a Forrás Stúdióra, a Jurij Hojda Irodalmi Stúdió magyar szekcióra, a József Attila Irodalmi Stúdióra, az ebből kifejlődött József Attila Alkotóközösségre, valamint a 80-as években kialakult közművelődési körökre, klubokra, köztük az Illyés Gyula Irodalmi Klubra (Beregszász), Móricz Zsigmond Egyesületre (Péterfalva), Drávai Gizella Közművelődési Körre (Ungvár), II. Rákóczi Ferenc Körre (Munkács), Hollósy Simon Körre (Técső), Kovács Vilmos Körre (Gát, Dercen), Bartók Béla Művelődési Körre (Nagyszőlős), Magyar Társasklubra (Ungvár), Mécs László Irodalmi Klubra (Beregszász).

Valamennyi kárpátaljai magyar polgárjogi mozgalom is bölcsője volt.

A régiók szerint egyesületekbe tömörülő spontán értelmiség egyik legfontosabb feladatának tekintette a kárpátaljai magyar lakosság anyanyelvének, kultúrájának, irodalmi, művelődési hagyományainak ápolását. Író–olvasó találkozók, könyvkiállítások, tárlatok, zenei rendezvények révén igyekeztek ébren tartani magyarságtudatunkat.

A 60-as évek végén a legbátrabb hangú értelmiségi ifjúság képviselői – Kovács Vilmos költő szellemi vezérlésével – a Forrás Stúdióban tömörültek, amely a brezsnyevi kommunista szellemi terrornak próbált ellenszegülni, miután az Együtt c. korábbi egyetemi szamizdatjuk megjelenését betiltották. E műhelyben megfogalmazott beadványokban -- melyeket több százan írtak alá – számba vették a kárpátaljai magyarság társadalmi, politikai jellegű sérelmeit, az intézmények, az oktatás, művelődés problémáit, a sajtó, a könyvkiadás gondját, a nemzetiségi jogok hiányát.

A kommunista ideológiai front funkcionáriusai a fiatal magyar értelmiségiek mozgalmában kezdettől fogva ellenzéki magatartást fedeztek fel, azzal vádolva őket, hogy nem tetszik nekik a szovjethatalom. Így a kör több tagjától egy évtizedre megvonták a publikálási lehetőséget.

A 70-es évek derekán a brezsnyevi, szuszlovi művelődési politika igyekezett korlátok közé szorítani az újonnan alakuló civil közösségeket. A 80-as évek végének politikai enyhülése és a nemzeti ébredés hívta életre a József Attila Alkotóközösséget, mely 1988. január 30-án alakult meg Ungváron 54 taggal. Titkos szavazással megválasztott vezetői... Balla D. Károly, Dupka György, Horváth Sándor voltak. Ez a közösség jelentősen túllépett az irodalmi kör keretein, célul tűzte ki a kárpátaljai magyar alkotók – írók, festők, szobrászok, fotóművészek, zenészek, néprajzosok, történészek, könyvtárosok, természettudományi szakemberek, orvosok stb. – tevékenységének összefogását, a magyar szellemi élet – ezen belül – az irodalom fellendítését, a magyar anyanyelv megőrzését és ápolását.

Az Alkotóközösség kovásza, generátora lett a KMKSZ-nek, annak előzményeiként értékelendők. 1989. február 26-án az Alkotóközösség soraiból kerültek ki a tíztagú kezdeményező csoport és az Alapítólevél megfogalmazói is (Balla László, Debreczeni Mihály, Dupka György, Fodó Sándor, Gazda Albert, Jánki Endre, Móricz Kálmán, Turóczy István, Varga Béla, Zselicki József). A KMKSZ mint érdekvédelmi szervezet egy ideig ernyő szerepet töltött be a különböző szakmai csoportok, testületek felett. A KMKSZ felső vezetőinek döntő többségét is az Alkotóközösség adta (Fodó Sándor, Móricz Kálmán, Dupka György, Turóczy István, Szöllősy Tibor, Dalmay Árpád).

A KMKSZ 1992-ben lényegesen módosított alapszabálya megszüntette a szakmai munkabizottságokat. Így az eredményesen működő gazdasági, kulturális, oktatási, képviselő-koordinációs, ifjúsági, vallási, autonómia-ügyi bizottságot, a túlélők bajtársi körét, szociális, történelmi-hagyományőrző, nyelvpolitikai, egészségügyi–családvédelmi–ökológiai, rehabilitációs, sajtó, agrár és más testületeket. A fentebb említett hajdani munkabizottságok és egyéb struktúrák több önálló szakmai, jogi szervezetként működtek tovább. Így alakult meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, a Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága.

A többi szakmai testület nem tudott önállósulni. Éppen ezért merült fel már 1992 szeptemberében egy új, a József Attila Alkotóközösséghez hasonló, a fentebb jelzett műhelyek szerepét, eszmei örökségét, jogfolytonosságát felvállaló általános közművelődési és gazdasági alkotóközösség megalakításának szándéka.

2. AZ ÖNSZERVEZŐDÉS ÚTJÁN

Ezen az úton elindulva első mérföldkőnek tekintjük a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának 1992. szeptember 20-án történő megalakulását, illetve az írócsoport Alapítólevelének nyilvánosságra hozatalát, amely többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy "az egyetemes magyar kultúra több évtizedes széttagoltsága után most nyílt újra lehetőség az egységes magyar szellemi égbolt megteremtésére." A dokumentumot Füzesi Magda, Horváth Sándor, Dupka György, Balla D. Károly és mások írták alá.

Ez az írócsoport volt a kezdeményezője az I. Ungvári Értelmiségi Találkozó megszervezésének, amely 1993. február 6-án zajlott le az ungvári református templomban. A tanácskozás témája...

A kárpátaljai magyar egyházak és anyanyelvi intézmények együttműködése anyanyelvi kultúránk védelmében, határon túli könyv- és lapkiadás. A rendezvény fő szponzora az Intermix Kiadó volt, amely A Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatának azévi első termését, a NKÖM támogatásával jelentette meg. Közel kétszázan vettek részt az ungvári értelmiségi találkozón. A rendezvényt megtisztelte képviseletével a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyarok Világszövetsége, az Anyanyelvi Konferencia Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Írószövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala, ezen kívül üzletemberek érkeztek Magyarországról, Szlovákiából, Ukrajna belső területeiről. A vitaindító előadást Pomogáts Béla irodalomtörténész tartotta. A tanácskozás résztvevői, illetve felkért előadói (Dupka György, Balla D. Károly, Kőszeghy Elemér, Csabáné Muzsnay Enikő (Budapest), Balla Gyula (Budapest), Hadar Piroska, Orosz Ildikó, Bagu Balázs, Nagy János, Bohán Béla, dr. Ortutay Elemér, Vári Fábián László, Debreczeni Mihály, dr. Árpa István, Tóth Lajos, Schober Ottó, Gortvay Erzsébet, Turóczy István azt próbálták kibogozni, milyen viszonyban vannak egymással az egyházak és az anyanyelvi intézmények, hogyan áll anyanyelvi kultúránk, azon belül az irodalom, a művészet, könyvkiadás, könyvtárügy. Elhangzott ezen a Fórumon, hogy vannak sikereink és gondjaink. Siker, hogy újjáélednek egyházaink, siker, hogy a helyi könyvkiadásban valóságos robbanás tapasztalható, s persze gondjaink is vannak. Válság fojtogatja a kárpátaljai magyar lapkiadást, tankönyvek kellenének a magyar tannyelvű iskolákba, szegényes a magyar könyvtárállomány. Dőreség lenne azt állítani, hogy egy ilyen rendezvény mindent megold. Sokkal inkább abban láttuk a jelentőségét, hogy végre szólhattunk gondjainkról, szembesülhettünk egymás elképzeléseivel. Ezen az ungvári értelmiségi találkozón merült fel először egy magyar értelmiségi alkotóközösség megszervezésének gondolata és igénye.

A közösség ügyének szolgálata egyre inkább az önszerveződés útjára terelte a felelősséggel gondolkodó, a helyi magyarság sorsáért aggódó ama értelmiségiek csoportját, akik a tenniakarás híveivé váltak. Ebben a légkörben zajlott le a II. Técsői Értelmiségi Találkozó 1993. május elején, melynek apropója az volt, hogy a técsői Hollósy Simon Kör elnöke, dr. Szöllősy Tibor a rendezvény szervezője Hollósy szobor avatására hívta meg az érdeklődőket. Ezen a találkozón újra bebizonyosodott, hogy vagyunk, és tenni akarunk.

3. A MEGALAKULÁSTÓL A SZEREPVÁLLALÁSIG

1993. március 19-én Almássy Sándor, Dupka György, Molnár Bertalan, dr. Szabó László, Tóth István, Turóczy István, dr. Árpa István, Horváth Sándor, Lizák László, Sloszár József személyében kezdeményező bizottság alakult, mely ezen a napon megfogalmazta a később nyilvánosságra hozott Alapító levelet.

A szorgos előkészítői és szervezői munka eredményeképpen 1993. április 30-án Ungváron 70 alapító taggal megalakult a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége. A Megyei Egészségügyi Felvilágosító Központ üléstermében irodalmárok, szerkesztők, egyetemi előadók, vállalati vezetők, mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, farmerek, gazdálkodók, polgármesterek, képviselők tartották fontosnak e szövetség megalakulását.

Megválasztották a tisztségviselőket. A MÉKK tiszteletbeli elnöke Molnár Bertalan, elnöke Dupka György lett. A közösség tudományos-ismeretterjesztő társaságának élére Gortvay Erzsébet egyetemi docens került. Az irodalmi, művészeti, közművelődési társaságot Balla D. Károly, a gazdasági társaságot Tóth Mihály, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnöke irányította. Turóczy István pedig gazdasági társelnök lett. Sor került az elnökség és egyes bizottságok vezetőinek megválasztására is.

A MÉKK, miként Alapszabálya is leszögezi... feladatának tekinti az alkotó értelmiség tevékenységének koordinálását, szakmai érdekvédelmét, az irodalmi, művészeti, tudományos, gazdasági és közéleti információcserét, kapcsolatfelvételt és közös szakmai tevékenység kialakítását Ukrajna, Magyarország és más szomszédos országok intézményeivel.

A MÉKK Alapszabályának hivatalos bejegyzésére 1993. szeptember 10-én a közösség beiktatását nyugtázó tanácskozására 15-én került sor. Azóta társaságai a kárpátaljai magyarság helyben maradásának érdekében végzik munkájukat. Fő hangsúlyt a gazdasági tevékenységre helyezzük, mivel meggyőződésünk, hogy az eredményes kulturális élet a gazdasági kibontakozás függvénye.

4. AZ ELSŐ TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS... CÉLOK, FELADATOK VÁZOLÁSA

Az első tisztújító közgyűlésre 1994. október 22-én került sor. Részlet a zárónyilatkozatból... "Társaságunk továbbra is elődeink nemes hagyományaira és eredményeire támaszkodik. Nyitottak vagyunk valamennyi társadalmi szervezet felé, csupán a szélsőségeket nem vagyunk hajlandók elfogadni. Nem azt nézzük, ki honnan jött, hanem hogy tud-e, akar-e tenni felemelkedésünkért. E tekintetben célkitűzésünk az, hogy nemzeti identitásunkat megőrizve tudjunk európaiak lenni.

A MÉKK nem a szűk elit klubja kíván lenni, hanem az alkotni, tenni akarók sokszínű tábora.

Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósításában együtt kíván működni a magyar és a nem magyar, azonos feladatokat kitűző szervezetekkel itthon és külföldön egyaránt. Kijelentjük, hogy további tevékenységünkben csakis a helyi magyarság iránt érzett és vállalt felelősség fog vezérelni bennünket."

Mindezek után nézzük szerkezetünk felépítését, milyen konkrét programokat indítottunk be, milyen intézményeket, műhelyeket szerveztünk, s egyáltalán, milyen tevékenység zajlott a fentebb vázolt területeken az elmúlt esztendőkben.

5. A MÉKK STRUKTÚRÁJA, TAGSÁGA

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége a kárpátaljai magyarság legnagyobb közművelődési érdekvédelmi szervezete.

A MÉKK székhelye Ungvár. A szervezet szakmai társaságok konföderációja. Három nagy szakterület alapegységeit tömöríti. Ezek... a tudományos-ismeretterjesztő társaság, az irodalmi-művészeti, közművelődési társaság, a gazdaságfejlesztési társaság, amelyek különböző munkabizottságokkal, tagozatokkal működnek. Eddig több mint 12 munkabizottság alakult. 1998-ban szakmai koordinációs bizottság, illetve választmány jött létre, amely döntött a regionális szervezetek felállításáról az ungvári járásban, Ungváron, a beregszászi járásban, a nagyszőlősi járásban, Felső-Tisza-vidéken és a Felső-Latorca-vidéken.

A MÉKK jeleskedett a szakmai szervezetek életre hívásában is. Így összefogásra buzdította a gazdaköröket. kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Gazdaszövetség létrehozását (1996). Támogatta az újságírók önszerveződését, így jött létre a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (1996). Ugyancsak kezdeményezte a Kárpátaljai Önkormányzati Fórum (1994); a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség Ungvári Vállalkozásfejlesztési Központ (1993); az Ungvári Híd Hitelszövetkezet (1998); a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ (1998); a MÉKK Ifjúsági Tagozatának (1996) létrehozását és vállalta a védnökségi szerepet fölöttük.

A közösség 2003. december 1-ig már több mint 3 ezer rendes, támogató és tiszteletbeli tagot regisztrált.

Az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően a MÉKK 2001-től önálló székházba költözött. Infrastruktúrája fejlődésnek indult.

6. A MÉKK TUDOMÁNYOS-ISMERETTERJESZTŐ TÁRSASÁGA; CÉLJAI, EREDMÉNYEI

A testület tevékenysége a humán és reál szakterületen kétirányú volt... tudományszervező és népszerűsítő jellegű. Mint minden más felvállalt területen, itt sem mennyiségi mutatók halmozására, hanem a minőségre törekedtünk. E célt szolgálták azok a tudományos konferenciák, rendezvények, amelyeknek a kezdeményezője a MÉKK volt. (Témáinkat lásd a mellékelt kronológikus adattárban.)

A tudományos-ismeretterjesztő társaság vezetői nemcsak szervezési munkájukkal bizonyítottak, előadásokon vettek részt több hazai és nemzetközi konferencián. A MÉKK aktívan jelen volt és a továbbiakban is jelen kíván lenni a helyi magyarság tudományos életének alakításában, az ismeretterjesztésben. Keresi az együttműködést a hasonló célú Kárpát-medencei magyar társaságokkal.

Tucatnyi tudományos és ismeretterjesztő publikáció, monográfia, tanulmány jelent meg tagjainktól az irodalomtudomány, nyelvészet, oktatás, hitélet, történelem, politika, néprajz, művelődéstörténet, honismeret tárgyköréből.

7. A MÉKK IRODALMI, MŰVÉSZETI, KÖZMŰVELŐDÉSI TÁRSASÁGÁNAK TEVÉKENYSÉGE

A társaság alkotócsoportjai Kárpátalja és a megyehatárokon túli magyar szellemi és közművelődési élet fellendítésén, majd szélesebb körű kibontakozásán, a magyar anyanyelv megőrzésén és ápolásán fáradoznak. 1993-tól a társaság számos rendezvény lebonyolításában vállalt szerepet. Általában más intézményekkel, szakmai testületekkel karöltve vettünk részt e munkában. Ezzel is jelezni kívánjuk nyitottságunkat és azt, hogy jó eredményt az ilyen összefogás szülhet.

Író-olvasó találkozók, zenés, irodalmi, művészeti estek keretében több száz résztvevő találkozott a szerzőkkel, a szerkesztőkkel, képzőművészekkel, zenei előadókkal. A Magyar Írószövetség és a Kárpát-medencei magyar közösségek alkotóinak több tagját is vendégül láttuk Ungváron, Munkácson, Beregszászon, Técsőn, Visken, Tiszapéterfalván, Mezőváriban és másutt.

Tagjaink segítettek, egyben résztvevői, támogatói és szervezői voltak prózamondó és szavalóversenyek, különböző honismereti és művelődéstörténeti vetélkedők, az Ungvári Művelődési Napok programjának megrendezésében, a Magyar Kultúra Napja tartalmas méltatásában, az Ung- és Bereg-vidéki képzőművészek kiállításainak, egyéni tárlatainak, a kiemelkedő összmagyar nemzeti ünnepek, népzenei. találkozók, valamint falunapok, neves írókhoz fűződő emléknapok, emléktábla-avatások több más jellegű rendezvény lebonyolításában.

8. A MÉKK GAZDASÁGIRÁNYITÁSI TÁRSASÁGA

Ennek a testületnek a célja, hogy a vállalkozókkal, gazdasági egységekkel összefogva elősegítse új munkahelyek teremtését, a rendelkezésre álló eszközökkel serkentse az ipari, kereskedelmi tevékenységet. Elemi kötelességnek tartjuk a helyi magyarság gazdasági önszerveződésének segítését, hiszen köztudott, hogy Ukrajna, s így vidékünk gazdasági mélyponton van. Jól felfogott érdekünk, hogy minden lehető eszközt megragadjunk fellendítése érdekében, hisz életünk, jövőnk múlik a felemelkedésen. A termelés zuhanásával párhuzamosan sok százan váltak munkanélkülivé, a gyárak, üzemek kényszerszabadságra küldték dolgozóikat. Ez az instabil helyzet nem csupán a gazdasági, pénzügyi tevékenységre van hatással, hanem a közerkölcsre, közbiztonságra is.

A mindinkább ellehetetlenedő helyzet ellenére azt kell mondanunk, hogy mégis a vállalkozóké a jövő. A kiút Kárpátalja regionális és kistérségeinek fejlesztése lehetne egzisztencia-teremtő programok beindítása révén, mert így lehetne véleményünk szerint megakadályozni a magyarság kivándorlását, hiszen évente egy kis falunyi néppel leszünk kevesebben.

E negatív folyamat kiküszöbölése érdekében a MÉKK és a hozzá közel álló több gazdasági szervezet már tett hasznos és eredményekkel kecsegtető lépéseket. Az egyik társalapítója volt a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetségnek. 1994-ben a gazdasági társaság azzal a céllal jött létre, hogy az alapító országok határos területein (Magyarországon, Szlovákiában és Ukrajnában) működő vállalkozásélénkítő központok elősegítsék a régiók gazdaságának fellendülését, valamint a térségbe vonzzák a külföldi befektetőket és előmozdítsák a szabadpiac elveinek elfogadását. A legfontosabb feladatokat a Hármashatár menti gazdasági együttműködés stratégiai programjában vázolta fel. Ennek megvalósítására működtet a KHGSZ irodahálózatot, ahol számítógépes adatbázis áll az érdeklődő partnerkereső vállalkozások rendelkezésére.

A vállalkozásfejlesztési irodák összehangolt tevékenysége jelentősen elősegítette az Új Kézfogás Közalapítvány Kuratóriuma által meghirdetett különböző pályázatok, földprivatizációs és más programok feltételeinek ismeretterjesztését a magyarlakta településeken. Már eddig is számos új munkahely teremtődött. Sikerült több helyen javítani az alapellátást, több ezren jutottak birtoklevélhez. Mindez az Új Kézfogás Közalapítványnak köszönhető.

Ilyen és ehhez hasonló programokhoz adjuk a nevünket, számunkra fontos, hogy jelen legyünk a gazdaságban, hiszen végső soron ez az egyetlen módja annak, hogy egyáltalán talpra tudjunk állni.

9. A MÉKK ÉS A KÖZÉLET

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége alapvetően nem politizáló szervezet, de célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tevékenyen részt vesz a közéletben, bátran véleményt nyilvánít a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekben.

A vidék közéletében való jelenlétünket alapvető fontosságúnak tartjuk, ezért más szervezetekkel egyetemben képviselőket jelöltünk, illetve támogattuk a különböző szintű választások során. E gondolat jegyében támogattuk Tóth Mihályt, a MÉKK tiszteletbeli elnökét, Sufrics Nesztort, a MÉKK elnökségének tagját, akik parlamenti mandátumért indultak harcba. A választási kampány idején szövetségre léptünk az ungvári városi, a bereg-vidéki magyar szervezetekkel, a Kárpátaljai Vállalkozók Társaságával, a Kárpátaljai Nemzetiségi Kerekasztallal. Az utóbbi fórum a továbbiakban mint egyeztető, konzultatív testület működött, s így némiképp ellensúlyozni tudtuk azt a hátrányos helyzetet, melyet a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának gyakorlati megszűnése okozott. Az általunk támogatott jelöltek közül többen megyei, városi és járási, illetve helyhatósági szinten szereztek mandátumot. Aktivistáink támogatták Gajdos Istvánt, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának társelnökét is, aki szintén eredményesen vívta meg harcát a parlamenti mandátumért.

A MÉKK ezentúl is támogatja és támogatni fogja azokat a

képviselőjelölteket, akik programjukban kiállnak az egyéni és nemzeti kulturális autonómia, valamint a magyar nemzetiségi körzet kialakítása mellett, akik elősegítik az 1991. évi népszavazás eredményének érvényre juttatását, akik tesznek a kárpátaljai különleges önigazgatási terület, a különleges gazdasági övezetek és befektetési területek, a Tisza menti tájvédelmi park fejlesztéséért, megerősítéséért, akik a magyar nyelvű oktatási rendszer megmaradása és továbbfejlesztése mellett teszik le a voksot.

10. A SZOLYVAI EMLÉKBARK-BIZOTTSÁG

A MÉKK egyik legeredményesebb kezdeményezése és vállalkozása, melyet az együttműködő magyar civil szervezetekkel, a történelmi egyházakkal, közéleti személyiségekkel egyetemben valósított meg – a Szolyvai Emlékpark létrehozása, állagának megőrzése, gondozása, a megemlékezések szervezése.

Az e célból alakult bizottság irányításával sikerült felépíteni a Szolyvai Emlékparkot a helyi magyarság támogatásával, valamint az Illyés Közalapítvány és a Németországi Hadisírgondozó Egyesület segítségével. 1994 novemberében Tóth Mihályt, az Emlékpark-bizottság elnökét Göncz Árpád köztársasági elnöki aranyéremmel tüntette ki.

Ez a bizottság megalakulásától kezdve napirenden tartja, koordinálja a sztálinizmus áldozatainak elhurcolásával kapcsolatos levéltári kutatómunkát, kiadványok megjelentetését.

11. A KÁRPÁTALJAI MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI FÓRUM ÉLETRE HÍVÁSA

A közéleti célok elérése érdekében 1994-től a MÉKK szervezésében indult be a Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum, amelynek résztvevői a magyarlakta települések polgármesterei, képviselői. Tóth Mihály parlamenti képviselő, a MÉKK tiszteletbeli elnöke volt a vezetője annak a kezdeményező csoportnak, mely létrehozta a Kárpátaljai Magyar Képviselők Tanácsát. Ám ezt a tanácsot hivatalosan nem sikerült bejegyezni.

1995. november 4-től a MÉKK szervezésében Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum néven kezdte el tevékenységét. 1994–2003 között 14 szakmai fórumot szervezett. A MÉKK az említett összejöveteleket a HTMH-val és az UMDSZ-szel közösen bonyolította le. Az eddigi fórumok munkájában számos ukrajnai és külföldi politikus, gazdasági szakember, állami hivatalnok, több társadalmi szervezet vezetője vett részt. Egyebek mellett a következő témakörök kerültek megvitatásra... a magyar közösség és a helyi önkormányzatok viszonya; az önkormányzatok, a privatizáció és a területfejlesztés; a kétnyelvű feliratok problémája az önkormányzatok területén; a határon átnyúló önkormányzatok, testvértelepülési kapcsolatok, regionális gazdasági programok, stb.

Az 1997-ben elfogadott új ukrán önkormányzati törvény lehetővé teszi önkormányzati társulások létrehozását. A törvényadta lehetőségeket kihasználva Csapon alakult meg 1999-ben a MÉKK szervezésében a Kárpátaljai Határmenti Települések Önkormányzati Társulás (KHÖT) kezdeményező bizottsága. Első közgyűlése 2000-ben volt Szernyén, ahol megválasztották a tisztségviselőket. Hivatalos bejegyzésére 2001. februárjában került sor. 2002-ben a választások után Péterfalván tisztújító közgyűlésen megerősítik elnöki tisztségében Nuszer Ernőt, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettesét. Megválasztják a KHÖT társelnökét, Gajdos István parlamenti képviselő, az UMDSZ elnöke személyében. Bizalmat szavaznak Dupka Györgynek, a MÉKK elnökének, hogy a KHÖT titkárságát a továbbiakban is vezesse, irányítsa.

A KHÖT munkájában ma több mint 90 magyarlakta település 6l magyar polgármestere vesz részt, akik összességében a helyhatóságban több mint 150 ezer magyart képviselnek. A KHÖT legitimitása megkérdőjelezhetetlen. Rendhagyó erejű befolyása van a magyarlakta települések közösségeire. Az önkormányzatok vezetői a szülőföldön való maradás szellemében teszik a dolgukat... munkahelyteremtésével foglalkoznak, új határ menti testvér települési kapcsolatokat létesítenek, új üzemeket indítanak, új ötleteket valósítanak meg, földművelésre, állattenyésztésre buzdítják a gazdákat falvaink gazdasági fellendítése érdekében.

12. A MÉKK IFJÚSÁGI TAGOZATA

A MÉKK alapszabálya célul tűzi ki a tehetséges fiatalok támogatását, hozzájárul képzettségi szintjük emeléséhez ösztöndíjak megszerzése révén. Koordinálja a fiatal értelmiség képviselőinek tevékenységét mind a humán, mind a reál területen. Fontos kezdeményezésük volt a Szia, a DéliBáb, majd az Apropó c. kárpátaljai ifjúsági magazin beindítása, terjesztése. Megalakulásuk óta számos rendezvényükkel színesítik művelődési és közéletünket.

Új vonásnak számít az is, hogy a sikeres lebonyolítás érdekében egyesítették erőiket a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségével, az UMDSZ Ifjúsági Bizottságával. A rendezvények szervezésébe bevonták a Dayka Gábor Középiskola és Gimnázium diákparlamentjét, kapcsolatban állnak az Ungvári Közművelődési Szakközépiskola tagozatának diákjaival is. Ennek a lelkes csapatnak köszönhetően közös műsorokkal, szellemi vetélkedőkkel tarkított esteket rendeznek, amely lényegében új arcokat hozott a felszínre, akik csatlakozni kívánnak az ifjúsági csoportokhoz.

A MÉKK IT célja az, hogy a magyar tanintézetekben tanuló diákokat a rendezvények révén egymáshoz közelítsék, sok szálon futó baráti kapcsolatok alakuljanak ki, hiszen az Ungvári Nemzeti Egyetemen több mint 300 magyar fiatal tanul. Összességében a többi tanintézet tanulóit is számba véve az Ungváron tanuló magyar diákok száma meghaladja a másfélezret, hatalmas erőnek számít, a jövő értelmiségét ők fogják biztosítani, ezért nem vagyunk irántuk közömbösek, hozzájárulunk nemzeti öntudatuk erősítéséhez, hogy szolgálni tudják a kárpátaljai magyarságot gazdasági és kulturális téren.

2002-ben otthont teremtettünk a MÉKK IT, illetve a Szövetség számára, birtokba vették a MÉKK Bródy András művelődési központját, amelyet az ungvári Duhnovics Társasággal együtt működtetünk. Ez az intézmény azóta a Bródy-gödörként vált ismertté az ifjúság körében, ahol havonta rendeznek zenés irodalmi és szórakoztató esteket, bulikat. Ebben a klubban a közeljövőben teleházat fogunk működtetni, melyet a legkorszerűbb számítógépes eszközökkel akarunk felszerelni.

13. MÉKK BIBLIOTHECA HUNGARICA KÁRPÁTALJAI MAGYAR KÖNYV- ÉS ADATTÁRA

A kárpátaljai magyarság történelmének, néprajzának, irodalmának, anyanyelvi és szociológiai jellemzőinek kutatása rendkívül fontos feladat. E tevékenységgel számos szakintézmény foglalkozik, azonban fontosnak tartjuk, hogy a munka nagy részét maga a közösség végezze el. Ezért a MÉKK széles körű és szerteágazó program megvalósítására törekszik. Létrehozta a MÉKK Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Műhelyt és a kárpátaljai magyar hungarikumokat gyűjtő tudományos könyvtárát, a kárpátaljai magyar civil élet, magyarságintézmények számítógépes adatbázisát. Mindezt felrakta saját honlapjára.

Együttműködik a magyarországi és az ukrajnai szakintézményekkel. Adatbázisát folyamatosan fejleszti jeles szakemberek, egyetemi tanszékek képviselőinek bevonásával.

14. MAGYAR FOLYÓIRAT ÉS KÖNYVKIADÁS

Eredményes a MÉKK, az Intermix Kiadó és a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja egymást támogató tevékenysége. Kiemelkedő teljesítménynek számít, hogy szépirodalmi folyóiratot bocsátunk az olvasóközönség rendelkezésére. Ezen belül a MÉKK által támogatott, az Intermix Kiadó által gondozott Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatában szépirodalmi, helytörténeti, politikatörténeti, szociográfiai és művelődéstörténeti kiadványok egyaránt megtalálhatók, melynek szerzői közösségünk aktív tagjai. Az 1992-ben indított Kárpátaljai Magyar Könyvek között eddig mintegy száz kárpátaljai alkotótól több mint 120 könyv jelent meg.

A MÉKK 2002-től adja ki a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának Együtt c. irodalmi-művészeti és kulturális negyedévi folyóiratát. Létrehozta a kiadvány védnöki testületét, a Kovács Vilmos Baráti Társaságot és szerkesztőbizottságát, melynek tagjai... Dupka György (lapigazgató), Botlik József, Füzesi Magda, Horváth Sándor, Kőszeghy Elemér, Nagy Zoltán Mihály (főszerkesztő), Pomogáts Béla, S. Benedek András (főmunkatárs, alapító főszerkesztő 1965–67), Vári Fábián László (elnök), Antall István.

A szerkesztésben közreműködnek... Fodor Géza, Gortvay Erzsébet, Ivaskovics József, Tárczy Andor, Zselicki József. Olvasószerkesztő... Barzsó Tibor. Megjelenik a Kárpáti Magyar Krónika önálló, negyedévi kiadványaként a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége, az Illyés Gyula Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, az Intermix Kiadó és a Credo Alapítvány támogatásával. Terjesztő... Ugocsa Könyvesbolthálózat, vezető... dr. Kovács Elemér és Kovács Katalin. Magyarországon terjeszti a Kárpátaljai Szövetség.

1996-tól jelenik meg a Kárpáti Magyar Krónika tájékoztatója, amely 2000-től elektronikus hírlevélként jut el az olvasókhoz.

15. ANYANYELVÁPOLÁS, A NEMZETI ÖNISMERET, A NEMZETTUDAT TÁPLÁLÁSA

A MÉKK szerteágazó tevékenységének keretében irodalmi pályázatokat hirdet ifjúsági és felnőtt kategóriában, anyanyelv- és honismereti nyári táborokat szervez általános- és középiskolások részére, továbbá irodalmi, történelmi és egyéb vetélkedők, tanulmányi versenyek, valamint szavalóversenyek rendezője és társrendezője. A legnépszerűbb, egyben hagyományos akciók... a Himnusz-mondó, a Nemzeti dal-mondó és a Szózat-mondó szavaló versenyek. Nyári táborok... Történelmi Jurta-tábor és gyermekrajztábor, az Anyanyelvi Konferenciával közösen szervezett sárospataki és balatonlellei hagyományőrző gyermektáborok.

Külön figyelmet fordít a magyar irodalom támogatására, bemutatkozási lehetőségeket szervez a kárpátaljai magyar írók részére, évente MÉKK nívódíjjal és Ortutay-emlék-plakettel, illetve javaslatára a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia oklevéllel tünteti ki azokat a kreatív értelmiségieket, akik a kárpátaljai magyarság érdekében jelentős értékteremtő munkát fejtettek ki.

16. KÖNYV- ÉS LAPTERJESZTÉS

A MÉKK támogatásával 1998. március 15-én Nagyszőlős központjában dr. Kovács Elemér orvos és lánya, Kovács Katalin, a MÉKK járási szervezetének elnöke üzemeltetni kezdte az Ugocsa névre keresztelt magyar könyvesboltot. A könyvesboltban anyaországi és kárpátaljai könyvek, térképek és folyóiratok mellett magyar nyelvű napilapok is kaphatók.

Az Ugocsa könyvesbolt folyamatosan kiépítette terjesztési hálózatát a magyarlakta területeken. Bereg néven könyvesboltot nyitott Beregszászban.

Ellátja az ungvári római katolikus egyház könyvesboltját is. Az Illyés Közalapítvány támogatásának köszönhetően mikrobuszt vehettek, melynek segítségével mozgó könyvesboltként keresi fel a magyarlakta településeket.

17. MŰVELŐDÉSSZERVEZÉS

A MÉKK az Ungvári Duhnovics Társasággal létrehozta 2002 decemberében a Bródy András Ruszin–Magyar Művelődési Központot. Az intézet keretében szakemberek biztosításával segíti a népdalkörök, néptánccsoportok, különböző szakkörök hagyományőrző munkáját, továbbá vendégszereplését, programjaik szervezését vállalja.

A 2002-ben alakult Nárcisz népi táncegyüttes Kárpátalján, illetve Ukrajnán kívül rendszeresen szerepelt Magyarország fővárosában és megyéiben is Sütő Mihály koreográfus vezetésével.

A Bródy András Ruszin–Magyar Művelődési Központ az ungvári és az ung-vidéki magyarság kulturális központja is, ahol évente több képzőművész munkáját állítjuk ki, tudományos, ismeretterjesztő konferenciákat, ifjúsági fórumokat stb. szervezünk.

A művelődésszervezésünk színtere a Kárpátaljai Nemzetiségek Kulturális Központja is, mely szintén otthont ad rendezvényeinknek, mivel a MÉKK ennek az intézménynek egyik alapító tagja.

18. A MÉKK NÉPFŐISKOLAI MOZGALMA

A MÉKK felkarolta és támogatta a Magyarországon újraindult népfőiskolai mozgalmat, ennek folyamatosan teret és lehetőséget biztosít a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával.

A MÉKK regionális szervezetei és helyi csoportjai bekapcsolódtak a tudományos-ismeretterjesztésbe, szaktanfolyamok indításába. Sikeres kezdeményezésünknek számított az Új Kézfogás Közalapítvány által támogatott Ungvári Gazdasági Akadémia beindítása, ahol a jelentkezők diploma utáni képzésben részesültek és vállalkozásszervezési szakmérnöki diplomához jutottak.

Az önkormányzati tanfolyamokat, a gazdaképzést is új alapokra helyezte, folyamatosan jelen van az anyaországi, felvidéki és délvidéki testvérközösségek hasonló rendezvényein, bekapcsolódik azok munkájába, velük együtt közös programokat valósít meg Kárpátalján.

19. UNGVÁRI INFORMÁCIÓS IRODA

A Magyar Értelmiségiek Közösségének székházában 2002. január 1-jén kezdte meg működését az Ungvári Információs Iroda, amely a Kárpátaljai Központi Információs Irodához tartozik. Munkatársai... Dupkáné Kövy Edit (irodavezető), Mihalkó Márta, Bölcsházi Katalin egyben a MÉKK tagjai is, akik besegítenek közösségi életünk szervezésébe. Főleg Ungvárról, a környékbeli vegyes lakosú falvakból, a Perecsenyi és a Nagybereznai járásból és a Lembergi, Csernovci, Ivano-Frankovszki megyékből fogadják mindazokat, akik be szeretnék nyújtani Magyar Igazolvány (Hozzátartozói Igazolvány, Pedagógus- és Diákigazolvány stb.) iránti kérelmüket. Hagyománnyá vált, hogy minden ezredik tulajdonosnak ünnepélyesen nyújtják át a Magyar Igazolványt az Ungvári Főkonzulátus főkonzuljainak közreműködésével. 2002. január 1-je és 2003. december 18-a között 8413 kérelmezőt fogadtak, 6547 Magyar Igazolványt adtak ki.

20. KAPCSOLATAINK AZ UKRAJNAI TÁRSADALMI SZERVEZETEKKEL

1996. március 9-én az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség lembergi közgyűlésén többek között az alábbi döntés született... az UMDSZ-nek tagja lett a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége. Azóta a MÉKK eredményesen együttműködik az UMDSZ-szel, közösen szervezik a kárpátaljai magyar önkormányzati fórumokat, állandó kapcsolatban állnak az ukrajnai nemzetiségi szervezetekkel, kerekasztal-tanácskozásokat szerveznek Kijevben és Ungváron, részt vállalnak az UMDSZ állásfoglalásainak megfogalmazásában, programjának kidolgozásában és megvalósításában.

A MÉKK a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alapító tagja volt ugyan, de 1996-ban kilépett a KMSZF-ből. Ettől függetlenül a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekben együttműködünk.

Munkajellegű kapcsolatban állunk a Magyarok Kijevi Egyesületével, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségével, az Ung-vidéki Magyar Szövetséggel, a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetséggel, a Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetségével, a II. Rákóczi Ferenc Közművelődési Körrel, a Técsői Magyarok Kulturális Szövetségével, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületével, az Ivano-Frankovszki Balaton Magyar Kulturális Szövetséggel. A szakmai szervezetek közül a Zádor Dezső Zenei Társasággal, a Révész Imre Képzőművészeti Társasággal, a Bereg-vidéki Alkotóközösséggel, a Kárpátaljai Magyar Tudósok Társaságával, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Szövetségével.

1995. február 25-én kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Klubtanács megalakítását, amely a MÉKK tagszervezeteként működik.

A KMKSZ megyei vezetőségével nem sikerült hivatalos megállapodást kötni. Az általunk 1994 szeptemberében átadott együttműködési tervezetre azóta sem kaptunk választ. Ettől függetlenül a közös ügy szolgálata időnként összehoz bennünket. Ilyen volt például a Szolyvai Emlékpark építése, az elhurcolások ötvenedik évfordulójára rendező konferencia, a Rákóczi-emlékkonferenciák stb.

Kétoldalú megállapodást kötöttünk több kárpátaljai nemzetiségi és társadalmi szervezettel. Közös akciókat bonyolítottunk le a kárpátaljai zsidó, orosz, román, szlovák, ruszin és roma szövetségekkel.

Külön említést érdemel a Duhnovics Kulturális Társaság, melynek elnöke Fülöp Lajos történész. Az ungvári Duhnovics Házban és a Bródy András ruszin-magyar művelődési központban több rendezvényt bonyolítottunk le. Közös konferencián emlékeztünk Egán Edére, Bródy András parlamenti képviselőre, II. Rákóczi Ferencre, Bercsényi Miklósra, a Rákóczi-szabadságharcban és a 1848-as forradalomban résztvevő ruszinokra.

21. KAPCSOLATAINK A HATÁRON TÚLI SZERVEZETEKKEL

A MÉKK elnöksége szoros kapcsolatban áll az összmagyar érdekeket képviselő szervezetekkel. Így tevékeny tagja az Anyanyelvi Konferencia néven ismert Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságnak, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a budapesti Magyar Kollégiumnak, a Hármashatár Irodalmi Társaságnak, a Magyarok Világszövetségének stb. Szorosan együttműködik a Magyar Kulturális Intézettel, a Magyar Írószövetséggel, az Európai Utas lap szerkesztőségével és más intézményekkel.

Együttműködik és javaslatokat juttat el a Határon Túli Magyarok Hivatalához, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, a magyar Oktatási Minisztériumhoz, a magyar Külügyminisztériumhoz és más állami intézményekhez. Fogadta és vendégül látta a magyar parlamenti pártok képviselőit.

Együttműködési megállapodást kötött az Anyanyelvi Konferencia Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a szatmárnémeti Kölcsey Körrel, a Csemadok nagykaposi szervezetével és más határon túli magyar és nyugati közművelődési egyesületekkel.

Jó munkaviszony alakult ki a kárpátaljai megyei és a köztársasági tanácsi szervekkel, a civil diplomácia eszközével szolgálja a helyi magyarságot, védi érdekeit.

A MÉKK-kel együttműködő civil szervezetek közül a legtöbb közös programot a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával – az Anyanyelvi Konferenciával bonyolítottuk le. A hangsúlyt az európai integrációval együtt járó, a határon túli magyarság kulturális kapcsolattartását érintő fejlemények feltérképezésére, az ifjúsági és továbbképzési programjainkra helyeztük. Közösen segítettünk a kárpátaljai magyarságnak anyanyelve ápolásában, magyar kultúrája megtartásában, fejlesztésében és magyar önazonossága megőrzésében. Például nagy visszhangot keltett a Kárpátaljai Magyar Kultúra Schengen után konferencia, melyet itt Ungváron 2003. január 24-én rendeztünk meg. Kisvárdán továbbképző tanfolyamot indítottunk a szórványban dolgozó kárpátaljai, erdélyi, szlovákiai óvónők számára. Tiszapéterfalván 180 órás táncoktatói és táncház-vezetői képzésben részesültek kárpátaljai néptáncosaink, melyhez szakmai és anyagi támogatást a Budapesti Hagyományok Háza nyújtott. Kárpátaljai fiatalokat juttattunk el a sárospataki, balatonlellei magyarságismereti táborokba. Közel egy évtizede védnökséget vállalt az Anyanyelvi Konferencia a Tiszapéterfalvi Hagyományőrző Tábor fölött. A közösen szervezett programok része sokéves múltra tekint vissza... Értelmiségi fórumok, a Magyar Kultúra Napja, Alkotók Fóruma stb.

Az együttműködési megállapodások keretében évente több mint tíz programot valósítunk meg Kárpátalján.

www.hhrf.org