Széchenyi István alakját államférfiként, magánemberként és az utókor emlékezetében élő mítikus személyiségként is feleleveníti a Magyar Nemzeti Múzeum október 9. szombattól látogatható, több mint 400 történeti emléket felvonultató kiállítása, a Széchenyi világai.

A tárlat csütörtöki sajtóbemutatóján Aczél Eszter vezető kurátor elmondta: a "legnagyobb magyarként" számon tartott politikus életművét nem egy kronologikus eseménytörténetet végigvezetve, hanem a Széchenyi személyiségét és a 150-200 évvel ezelőtti világot megidézve kívánták bemutatni.
    
A Széchenyi István halálának 150. évfordulójára megrendezett, a Felemelő század című tematikus rendezvénysorozathoz kapcsolódó kiállítás öt termében a látogatók egyaránt megismerhetik a szerelmes férfit, a katonát, a gazdaságszervezőt, a politikust és a döblingi magányba húzódó beteg embert - ismertette a koncepciót a vezető kurátor.
    
A bemutatott anyagban helyet kaptak Széchenyi személyes tárgyai: egy gyerekkori levele, hangszerei vagy halála napján viselt ruhája. A Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításából került a tárlatba többek között Barabás Miklós 1864-ben festett hatalmas történelmi tablóképe, mellyel szemben a rendezők a Lánchíd egyik eredeti, 250 kilós láncszemét helyezték el.
    
Sötét hangulatú szoba idézi meg az államférfi Döblingben töltött utolsó tizenegy évét, majd két terem foglalkozik Széchenyi örökségével, a halála után ipari mennyiségben gyártott portréktól alakjának századfordulós kanonizálásán keresztül a trianoni döntés után igazodási pontokat kereső nemzet emlékezetéig. Széchenyi arcképe egy választási plakáton tűnik fel Bethlenével, ahogy az új pénzen, a pengőn is szerepel, míg a kommunista hatalomátvétel meg nem próbálja száműzni az "osztálykorlátait meghaladni nem tudó arisztokratát" a magyar történelemből.
    
Az MNM kiállítása felidézi, ahogy az új gazdasági mechanizmus idején Széchenyi mint gazdaságszervező szakember bukkan fel ismét, a rendszerváltó elit számára békés előképként fontos, míg az ezredfordulón többek között nagyjátékfilm készül róla és gazdaságélénkítő programnak kölcsönzi a nevét.
    
A Széchenyi alakjáról kialakult képet a kiállítás interaktív elemei teszik teljesebbé. A látogatók felpróbálhatják a reformkor magyar viseletét vagy az egykor Beethoven, majd Liszt Ferenc tulajdonában lévő zongora szomszédságában belehallgathatnak Liszt Széchenyi által ihletett munkájába. A 2011. március 6-ig ig tartó tárlathoz múzeumpedagógiai foglalkozások, pályázatok és családi napok is kapcsolódnak majd.

Az interaktivitás egyik eleme a Széchenyi fővárosa című kincskereső séta a magyarországi kincskereső útvonalak tagjaként, mely civilé szervezetek összefogásában készült.

Innen tölthető le