Az e-kereskedelemhez hasonlóan most a hátteret kiszolgáló logisztikában is teret vesztenek a magyarok azzal, hogy a Foxpostot lényegében bekebelezi a cseh hátterű Packeta tulajdonosa. A csomagautomata rendkívül fontos eleme a piacnak, Magyarországon gyorsan bővülnek a hálózatok, mert nagy igény mutatkozik a használatukra.

A GKID Digitális Kereskedelmi Körkép 2024 márciusra vonatkozói adatai szerint a Packetának és a Foxpostnak együtt 2028 csomagautomatája van, és ez így már több, mint a piacot vezető GLS 1701 egysége. A negyedik helyen a román indulású és hátterű Sameday/easybox áll 688 automatával és csak ezután következik a Magyar Posta/MPL 550 egységgel. Az AlzaBox 184 automatával kissé le van maradva, a sort pedig két kisebb szereplő, az EypressOne és a DPD zárja. A Foxpost tulajdonosváltása után az állami posta maradt az egyetlen magyar szereplő.

A magyar jogalkotók, talán látva, hogy mennyire nincs már magyar érdekeltség a magyar e-kereskedelemben, megpróbálják szabályozással helyzetbe hozni a Magyar Posta/MPL-t azzal, hogy újabban minden e-boltot köteleznek az állami cég szolgáltatásának felajánlására. A GKID adatai szerint eddig csak a boltok 39 százalékába tudott bejutni egyáltalán szállítási alternatívaként az állami cég.

Hogy ezek a folyamatok az elmúlt években nem fordítva történtek meg, azaz

-- nem a magyar alapítású innovatív e-kereskedelmi startupok növik ki hirtelen a hazai piacot és szereznek vezető pozíciókat a környező országokban, az sokak számára elgondolkodtató jelenség kell, hogy legyen.

A Magyarországon működő webáruházaknak még ma is csak az ötöde értékesít külföldön, 4 százalékuk korábban megpróbálta ezt, de felhagyott vele, 39 százalék tervezi a külföldi terjeszkedést, de 35 százalék még a hosszabb távú terveiben sem számol ezzel. Utóbbi adat elég aggasztó, a szereplők több mint harmada ma már egyáltalán nem lát lehetőséget arra, hogy a csehekhez vagy románokhoz hasonló utat járjon be.

Valószínű egyébként, hogy ezzel már el is késtek, korszakhatárhoz érkeztünk. Látszik, hogy az elmúlt években nem sikerült magyar szereplőknek regionális multikká válniuk, így azok, akiket még nem vásárolnak fel a cseh, román vagy lengyel szereplők, egyedül állva sokkal kisebb eséllyel kapcsolódnak majd be a Temu megjelenésével hirtelen globálissá nyíló és most már öldöklővé váló versenybe.
https://g7.hu/vallalat/20240618/kozep-kelet-europai-versenytarsak-szoritjak-ki-a-magyar-toket-a-magyar-e-kereskedelembol/

Rengeteg áramot importál Magyarország Ukrajnából | 2025.07.23.

Hazánk vált az ukrán áramexport fő célországává.

A jelenlegi piaci helyzetben Ukrajna olcsóbban állít elő és értékesít villamos energiát, mint Magyarország, ezért magyar adófizetők pénzei mehetnek Ukrajnába – derül ki az Átlátszó cikkéből.

Az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek (MVM) is vásárolhat az olcsóbb ukrán áramforrásból, amelyet tovább értékesíthet a hazai fogyasztóknak.

Az Átlátszó a Kyiv Independent július eleji beszámolójára is hivatkozik, amely szerint 2023 októbere óta először fordult elő: Ukrajna nagyobb mennyiségű villamos energiát exportál, mint amennyit importál. Magyarország vált az ukrán áramexport fő célországává, az import mennyisége egy hónap alatt 34 000 MWh-ról 122 000 MWh-ra nőtt.

A GMK Center júniusi jelentése szerint Olaszország után Ukrajnában a legmagasabbak az árak, Magyarország pedig szintén az élmezőnybe tartozik. A vizsgált időszakban azonban a villamosenergia ára Ukrajnában bizonyos esetekben alacsonyabb volt, mint Magyarországon, ezért a magyar import gazdaságilag indokolttá vált. Az áram ára itt nem a hatósági, lakossági árat jelenti, hanem a piaci szereplőknek elérhető úgynevezett DAM árat, vagyis a másnapi piaci árat. 2024-ben még Magyarország exportált áramot, de 2025 nyarára az ukrán import jelentősen nőtt.

Az ukrán export akkor lehetséges, ha az ország energiarendszerében túlkínálat van, miközben az infrastruktúra továbbra is az orosz támadások okozta károk helyreállítási időszakában van.

https://nepszava.hu/3288351_ukrajna-aramimport-energia-magyarorszag
___

Rázós árampropaganda: értelmetlen az az újabb kormányzati hergelés, hogy Ukrajna EU-csatlakozása megkétszerezné a lakossági villamosenergia árát | 2025.06.14.

A magyar állam már vett 2027 utánra nyugati fűtőelemeket.

Hétfőn Luxemburgban az energiaminiszteri tanács napirendjére kerül az a Von der Leyen-Zelenszkij javaslat, amellyel arra akarnak kényszeríteni minket, hogy ne vásároljunk többé földgázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot Oroszországtól – idézi az MTI Szijjártó Pétert. Brüsszel úgy akarja támogatni Ukrajnát, hogy a magyar családok rezsiköltségét a kétszeresére-háromszorosára emeli, mi viszont ezt nem engedjük – mondta fel a külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt hetek során kiforrott kormánypropagandát. Orbán Viktor, Gulyás Gergely és a többiek azzal is fenyegettek, hogy Ukrajna „gyorsított” uniós csatlakozása kétszeres áram- és négyszeres gázárakat hoz a magyar lakosság számára.

Az érvelésnek annyi az alapja, hogy az Európai Bizottság május elején az eddigieknél is határozottabban kérte a tagállamokat: legkésőbb 2027 végétől most már tényleg szüntessék be az orosz energiahordozók vásárlását. Ez ugyanakkor az Ukrajna elleni orosz támadás miatti brüsszeli kereskedelmi szankciós politika része, ami anyagilag nem köthető sem északkeleti szomszédunk honvédő háborújának, sem tervezett csatlakozásának uniós támogatásához. Annál is kevésbé, mert ha egy ilyen váltás egyáltalán okoz a vevőnek többletköltséget, az értelemszerűen az eladót gazdagítja és nem Kijevet vagy Brüsszelt.

A gáz- és olajárfenyegetés is kamu

A kormánypropaganda állításaival szemben a nyugati piaci áraknál általában egyáltalán nem olcsóbb orosz gáz kiváltása szakértők szerint legfeljebb évi százmilliárdos többletköltséggel járhat. Ez pedig szinte eloszlik a magas orosz gázárak kifizetését szolgáló költségvetési támogatás idén 880 milliárd forintos, de 2023-ban éppenséggel 2500 milliárdot is elérő keretében. Az ellátásbiztonság fokozása érdekében a váltás és az esetleges többletköltség a szakértők szerint mindenképp megéri. Mindemellett azt is szükséges leszögezni, hogy a magyar lakossági energiaárak és az azt fedező költségvetési tételek meghatározási joga és felelőssége, változatlanul, kizárólagosan az Orbán-kormányé, hivatkozzanak akár bárkire is. Bár – Unió-szerte egyedüliként – orosz nyersolajat már csak a Mol vehet, szakmai számítások szerint annak kiváltása legfeljebb az olajcsoport nyereségét apaszthatja, mindennemű állami költségvetési többletteher nélkül.

https://nepszava.hu/3283511_lakossagi-aramar-orban-kormany-propaganda-ukrajna-eu-csatlakozas

Kamu, kamu hátán...