Honfoglalási emlékhelyet avattak Beregszászban - 2017.07.05.

A Beregszászért Alapítvány szervezésében június 1-jén ünnepélyes keretek között honfoglalási emlékhelyet avattak a beregszászi Kishegy lábánál, azon a helyen, ahol 1890-ben kőfejtőmunkások gazdag magyar lovassírra bukkantak:
http://netpolgar.network.hu/kepek/magyarsag_a_vilagban/a_nyiregyhazi_szekhelyu_beregszaszert_alapitvany_szervezeseben_2017_junius_1jen_honfoglalasi_emlekhelyet_avattak_a_beregszaszi_kishegy_labanal_azon_a_helyen_ahol_1890ben_kofejtomunkasok_gazdag_magyar_lovassirra_bukkantak

A széthordott leleteknek csak egy részét sikerült visszaszerezni, amelyek így is előkelő harcosra utaltak. A sír mellékletei: szablya, amelynek a tokját 5×8 cm-es aranylemez díszítette, aranyozott ezüst süvegcsúcs, 6 db övveret, 10 db aranyozott ezüstpityke, 7 db nyílhegy, csatok, szíjelosztók, tegezmerevítő pálcák, zabla, ezüstveretes kengyelpár. 43 évvel később 30 méterre újabb sír került elő, amely szerint egy nagyobb kiterjedésű temető húzódott ezen a részen. Lehoczky Tivadar, megtekintve az előkerült ereklyéket, rögtön felismerte azok tudományos jelentőségét, s így közbenjárására a honfoglalás kori sír gazdag mellékletei – köztük az egyedülálló süvegcsúcs is – a Magyar Nemzeti Múzeumba, Budapestre kerültek.
Ezeknek a feltárt leleteknek az apropóján a magyar kormány és több civil szervezet támogatásából alakították ki a Kishegy lábánál a honfoglalási emlékhelyet. Az ünnepélyes megnyitónak az emlékmű melletti Csizaj Központ adott helyett.

A megnyitón Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Adminisztráció elnöke köszöntőjében elmondta: a beregszászi honfoglalási emlékjellel egyúttal Lehoczky Tivadarnak, szülőföldünk egyik legnagyobb tudósának is emléket állítunk. Három jelentős nemzet és térség is magáénak tudhatja az ő hatalmas munkásságát. Ma itt, Beregszászban ezzel az emlékjellel az ő emléke előtt is tisztelgünk. Mindenképpen fontos ezeknek az emlékműveknek az elhelyezése, azért is, hogy emlékeztessenek bennünket arra a több mint 1100 éves múltra, amely minket, itt, a Kárpát-medencében élő különböző népek és nemzetek képviselőit összeköt – fogalmazott Hennagyij Moszkal.

Dr. Suha György, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa kiemelte, hogy Magyarország és Ukrajna között van a legtöbb olyan nemzetközi megállapodás, amely a két ország együttműködését szabályozza. Ugyanakkor ez a fajta együttműködés, ez a formális kapcsolat teljesen értelmetlen volna, ha nem lennének olyan események, amelyeken az itt élők, a határ túloldalán élők, egyáltalán a magyar–ukrán történéseket formáló egyének jelen lehetnek együtt. Ezek azok az ügyek, amelyeket a magyar diplomáciának támogatnia kell. A magyar kormány minden lehetőséget igyekszik továbbra is megragadni ahhoz, hogy ez az együttműködés jól működjön. „1100 éve élünk együtt itt közösségben, és mindenkinek az az érdeke, hogy legalább még 1100 évig békésen éljünk tovább is együtt” – fogalmazott Suha.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében kifejtette, hogy az emlékmű egy nagy társadalmi összefogás gyümölcse, amely a honfoglalásnak állít emléket. „Számunkra is ugyanolyan nagy jelentőséggel bír egy ilyen emlékműnek a léte, hiszen mi is őrizzük Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egykori Bereg vármegye történelmi örökségét. Mi igyekszünk ezt a mindennapokban szolgálni, emberi kapcsolatokkal, gazdasági kapcsolatokkal, kulturális kapcsolatokkal.” Az elnök szerint nagy előrelépés, hogy már vízummentesség van Ukrajnában, reményét fejezte ki, hogy eljön az az idő is, amikor határok nélkül járhatnak majd egymáshoz.

Alex Róth, Ukrajna szegedi tiszteletbeli konzulja beszédében kiemelte, hogy Ukrajna és Magyarország kapcsolatrendszere és az együttműködése gazdaságpolitikai vonalon mindenképpen fontos. Szerinte fontos megmutatni a világ számára, hogy hogyan lehet a politikát úgy művelni, hogy az előrevigyen és fejlődést eredményezzen. Lehoczky Tivadarról néhány gondolatban emlékezve elmondta, hogy bár nem Kárpátalja szülötte, de mégis ezen a vidéken töltötte munkássága nagy részét, és Munkácson van eltemetve. „Úgy hisszük, hogy az ő munkássága és példamutatása elismerésre méltó, és nem véletlen, hogy nemrégiben a Megyei Honismereti Múzeum is az ő nevét kapta meg.”

Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója lapunknak elmondta: A honfoglalás ténye maga a lényeg, hogy 895-ben a magyar fősereg átkelt az északkeleti átjárón, a tatárhágón és a vereckei hágón, ezt követően leereszkedtek az alföldre, és itt mindjárt meg is telepedtek. Ennek az egyik pontja volt Beregszász. Itt egy nagyon előkelő nemzetségfő vagy egy magas beosztású katonai kísérő nyugodhatott, hiszen ezek a leletek, amelyeket itt megtaláltunk – a süvegcsúcs, a szablya, a kengyeleknek a dekorációi –, arra utalnak, hogy egy nagyon rangos előkelő embert temettek itt el. Most már a beregszászi süvegcsúcsnak van egy párhuzama, amely tavaly került elő Jászberényben, és ott még pénzt is találtunk. Ez Berengár itáliai király idejéből való volt. A megtalált pénz, amely a X. századból való, egyértelműen keltezi a leleteket, a jászberényit is, meg a beregszászit is. Tulajdonképpen szinte fontosabb, mint Anonymus krónikája – fogalmazott a professzor.

A magvas gondolatokat követően Beregszászi Olgának, Beregszász díszpolgárának előadásában a Honfoglalás című film betétdala és a Boldog asszony anyánk című dal hangzott el, majd Csobolya József, a Magyar Állami Operaház tagjának színvonalas előadásában Erkel Ferenc Bánk bánk című operájából Bánk áriája, a Hazám, hazám… csendült fel. Az ünnepséget továbbá helyi diákok prózai előadásai színesítették, valamint a salánki hagyományőrzők korhű ruhában illusztrálták a honfoglalás korát. Az ünnepséget követően lekerült a fehér lepel, és mindenki megcsodálhatta az emlékművet és a kis parkot, mely most már minden érdeklődő számára elérhetővé vált.
A honfoglalási emlékmű nagy összefogás eredménye: a magyar kormány, magyarországi civil szervezetek, a Szent György Lovagrend és egyesületek támogatásával készülhetett el.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kultura/honfoglalasi-emlekhelyet-avattak-beregszaszban/
Forrás: karpataljalap.net

:::::

Honfoglalási emlékhelyet avattak Beregszászon
http://www.szon.hu/honfoglalasi-emlekhelyet-avattak-beregszaszon/3545969
2017.07.10 | Szabolcs Online

Beregszász – Felemelő ünnepség részesei voltak mindazok, akik megtisztelték jelenlétükkel a beregszászi honfoglalási emlékhely avatását a Kishegy lábánál. A kishegyi kőbánya mellett találták meg 1890 áprilisában azt a honfoglalás kori lovassírt, amelyből a híres süvegcsúcs, a Magyar Nemzeti Múzeum egyik féltett kincse előkerült.

Az emlékhely létrehozását a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány kezdeményezte. Támogatóra talált a Csizaj Borgazdaság vezetőinél (Gutman Hugó és Anatolij Poroszkov), akik felajánlották, hogy a gazdaság területén, védett helyen álljon ez az emlékműkomplexus. Nem csak rendelkezésre bocsátották a területet, hanem rendezték is azt: elkerítették, leburkolták, reflektorokat helyeztek el az esti megvilágításra.

Összmagyar összefogással jött létre a márvány obeliszkből (alkotója a beregszászi id. Szilágyi Sándor) és a süvegcsúcs műkő szobrából (ifj. Szilágyi Sándor), valamint a hét honfoglaló vezér tiszteletére készített hét művészi kopjafából (Sándor Attila székelyudvarhelyi fafaragó művész) álló emlékhely: magyarországi, bécsi, erdélyi, felvidéki, délvidéki (szerbiai), horvátországi és kárpátaljai civil szervezetek járultak hozzá létrehozásához. Megyénkből a szabolcs-szatmár-beregi közgyűlésnek, a Sóstó–Sóstóhegyi Igrice Civil Egyesületnek és a Szent István Nemesi Rend Első Alapítványának köszönhető, hogy újabb emlékművel gazdagodott Beregszász.

Az ünnepség a beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola fúvószenekarának és Martinovszky István nyíregyházi tárogatóművész hangulatkeltő, toborzó előadásával kezdődött. Az ukrán és magyar himnusz elhangzása után Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke köszöntötte a vendégeket. A felszólalók sorát Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke nyitotta meg, aki beszédében a süvegcsúcs leírója, Lehoczky Tivadar érdemeit méltatta. Azt követően Ivan Csehil, a beregszászi ukrán népszínház művésze Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményét adta elő ukránul Jurij Skrobinec fordításában. Zubánics László történészként két nyelven tartott rövid előadást a temetkezési hely feltárásáról, a leletekről. Dr. Suha György, a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium miniszteri biztosa köszöntötte a szép számú közönséget, méltatta az emlékhely fontosságát. Hasonló tartalmú volt dr. Róth Sándornak, Ukrajna tiszteletbeli magyarországi konzuljának felszólalása is. A szomszédos Szabolcs–Szatmár–Bereg megye Közgyűlése nevében Seszták Oszkár elnök beszélt az összetartozás fontosságáról, reményének adva hangot, hogy eljön az idő, amikor nem útlevéllel, csak személyi igazolvánnyal tudjuk átlépni a határt. Dr. Fodor István, a beregszászi süvegcsúcsot őrző Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója is kiemelte a lelet és az emlékhely fontosságát, elmondta, hogy a közelmúltban Jászberény mellett is találtak hasonló, bár kisebb és kevésbé díszes süvegcsúcsot, így immár „testvére” is van a beregszászinak.

A kopjafák állításának támogatói közül dr. Smuk András, a bécsi „Europa”-Club elnöke, Varga György, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház zsinatának főjegyzője és dr. Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke mondott köszöntőt. Utolsó felszólalóként Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány Kuratóriumának elnöke beszélt röviden az alapítvány feladatairól és munkájáról (az utóbbi években Beregszászban és a járásban három mellszobrot, két emlékművet és húsznál több emléktáblát állítottak), elmondta, hogy az emlékhely hármas szerepet tölt be: a honfoglaló elődök és vezéreik, a süvegcsúcs, valamint Lehoczky Tivadar emlékének tiszteleg, célja pedig az itt élő emberek lokálpatriotizmusának, nemzeti azonosságtudatának erősítése.

A rendezvény ünnepélyességének növeléséhez hozzájárult a már említett Ivan Csehilen kívül Beregszászi Olga művésznő, aki a Boldogasszony anyánk és a Kell még egy szó eléneklésével, ifj. Csobolya József, a Magyar Állami Operaház tagja Bánk bán áriájával váltott ki osztatlan sikert. Gál Evelin, a Beregszászi 1. sz. Középiskola diákja pedig Ljubov Percjuk volt beregszászi költő Ifjúkorom városa című orosz versét adta elő.

A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel Brenzovics László parlamenti képviselő, Petruska István, a járási közigazgatási hivatal elnöke, Sin József, a járási tanács elnöke, Babják Zoltán polgármester, Halász László, a járási tanács művelődési és turisztikai osztályának vezetője, Jávorszky István, a Vitézi Rend kárpátaljai törzskapitánya, a rend kárpátaljai tagjai, a Szent György Lovagrend vezetői (lovag Cseke László kancellár, lovag Mátyus András németországi nagyprior és lovag Leviczky Mihály Szabolcs-Szatmár–Bereg megyei prior), a járási és városi képviselő-testületek tagjai.

Az emlékhely felavatása, megáldása és az időkapszula elhelyezése után Martinovszky István tárogatón a Székely himnuszt játszotta, majd az ő tárogatójátékának kíséretében a szervezetek és intézmények képviselői elhelyezték koszorúikat.

Az avatás napján időkapszulát helyeztek el az emlékhelyen, benne az alapító okirattal, a Kelet-Magyarország és a Beregi Hírlap aznapi számával, egy 100 forintossal és egy 1 hrivnyás éremmel. Ha majd valamikor, talán évszázadok múlva előkerül a kapszula, hadd olvassák az utódok, hogy kik és miért állították az emlékhelyet!

Válasz

Szijjártó Péter: Magyarország elkötelezetten támogatja Ukrajna reformjait
A magyar külügyér a brit és az ukrán kormány által az ukrajnai reformokról rendezett londoni konferencián vett részt
http://magyarhirlap.hu/cikk/92300/Szijjarto_Peter_Magyarorszag_elkotelezetten_tamogatja_Ukrajna_reformjait
MH/MTI – 2017.07.06.

Magyarország a szomszédság okán és az Ukrajnában élő 150 ezer magyar érdekében is elkötelezetten és erőteljesen támogatja az ukrajnai reformfolyamatokat - mondta csütörtökön Londonban Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter, aki a brit és az ukrán kormány által az ukrajnai reformokról rendezett londoni konferencián vett részt, az MTI-nek elmondta: Magyarország "nagyon sportszerűtlennek" tartotta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel és a társulási megállapodással is nagyon sokáig váratta Ukrajnát.

Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország nagyon sokat tett az ukrán reformok sikere érdekében, 50 millió dolláros hitelkeretet nyitott például az infrastrukturális fejlesztésekre. A csütörtöki londoni konferencián a külgazdasági és külügyminiszter megállapodott ukrán kollégájával egy olyan munkacsoport létrehozásában, amelynek feladata az egyes infrastrukturális fejlesztési programok meghatározása lesz.

Elmondta ugyanakkor azt is, hogy van olyan aggodalomra okot adó jelenség, amely mellett Magyarország nem mehet el szó nélkül. Három olyan témában vannak ugyanis törvényjavaslatok az ukrán parlament előtt, amelyeknek elfogadása esetén - és úgy tűnik, erre van politikai akarat - a kisebbségek, köztük a magyar kisebbség helyzete rendkívüli mértékben romlana.

Az egyik ilyen törvényjavaslat a kettős állampolgárságot büntetné, a másik jelentősen korlátozná - a szórványban élő magyarok esetében gyakorlatilag megszüntetné - az anyanyelvi oktatás lehetőségét, a harmadik pedig az anyanyelv használatát is nagymértékben szűkítené, csorbítva a magyarság jogait.

Szijjártó Péter elmondta: a londoni konferencián világossá tette ukrán kollégájának, hogy a magyar kormány számára ez elfogadhatatlan lenne, mivel e jogszabályok szembemennének az európai normákkal, és Magyarország minden létező fórumon tiltakozni fog.

A magyar külügyminiszter az ukrán kormány képviselőitől segítséget kért ahhoz, hogy ezek a törvényjavaslatok ne menjenek át az ukrán parlamenten. "Mi szívesen segítünk Ukrajnának a jövőben is, de ezek elfogadhatatlan módosítások lennének, amelyek nyilvánvalóan nagymértékben meghatároznák jövőbeni kapcsolatainkat" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Elmondta: az ukrán fél ígéretet tett a kommunikáció és a racionális párbeszéd fenntartására, de a magyar kormány szerint a legmegnyugtatóbb megoldás e törvényjavaslatok visszavonása lenne.

A külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki londoni programjában találkozó szerepelt Philip Hammond brit pénzügyminiszterrel és David Davisszel, a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetőjével.

Elmondta: a magyar-brit kereskedelmi forgalom tavaly 5,2 milliárd euró volt, és az idei év első négy hónapjában a fogalom értéke 8 százalékkal emelkedett. Magyarországon 800 brit vállalat több mint 50 ezer magyar alkalmazottat foglalkoztat, és Nagy-Britannia a hatodik legnagyobb befektető a magyar gazdaságban.

Ebből fakad az az álláspont, hogy Magyarország tisztességes, sportszerű, mindkét fél számára kedvező Brexit-megállapodásban érdekelt, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok közé emelkedő minden egyes akadály ugyanis a magyar gazdaságnak is kárt okozna.

Szijjártó Péter szerint ezért Magyarország abban érdekelt, hogy széles körű szabadkereskedelmi megállapodás, valamint egy új stratégiai partnerséget megalapozó egyezmény jöjjön létre Nagy-Britannia és az Európai Unió között a Brexit-tárgyalások eredményeként.

Brit tárgyalópartnereinek elmondta: Magyarország támogatja azt a megközelítést, hogy az állampolgárok jogait kölcsönösen kell garantálni, és nagyra becsüli, hogy a britek ezen az alapon tárgyalnak.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint van azonban egy "rémálom-forgatókönyv" is, amely akkor valósulna meg, ha az Európai Bizottság rugalmatlanul tárgyalna, vagy ha fontosabbnak tartana bizonyos revánsszempontokat a konstruktív tárgyalás helyett. Ebben a esetben előfordulhatna, hogy nem lesz szabadkereskedelmi megállapodás, viszont a britek az EU-tagság megszűnése után már kötöttségek nélkül aláírhatnak ilyen egyezményeket például az Egyesült Államokkal, Indiával, Törökországgal, Ausztráliával, vagyis olyan gazdaságokkal, amelyek a világgazdaság egyre inkább meghatározó erőcentrumai, viszont az EU-nak nincs velük szabadkereskedelmi megállapodása.

Szijjártó Péter szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén az EU versenyképessége romlana, és ezt olyan országok szenvednék meg elsősorban, mint a nagyon nyitott gazdaságú Magyarország.

-----

http://www.youtube.com/watch?v=P5MJ9mzUWvo
Köd előttem, köd mögöttem ...

Válasz

Kopogtató: szeparatizmuson is túl - 2017.06.25.

Új fogalmak jelentek meg az ukrán köztudatban a kárpátaljai magyar közösséggel kapcsolatosan: nyelvi szeparatizmus, szeparatista támogatás, szeparatista futball, de folytathatnánk szeparatista kultúrával, vagy szeparatista óvodai neveléssel…

Milyen érdekes, hogy a viszonylag fiatal nemzetállamok betegsége az, hogy külső vétkeseket keresnek, amikor az országuk gazdasága, egészségügye, oktatása, nyugdíjrendszere romokban hever. Az ukrajnai sajtónál és politikumnál szintén előjön ez a betegség, s ahelyett, hogy megoldásokat keressenek a nyílt és rejtett korrupcióra, a sikkasztásra, küzdenének a tömeges elvándorlással, munkaerőhiánnyal, a már jól bevált recepthez nyúlnak, kellő pillanatban mindig meglibegtetik a szeparatizmus vádját. Most az ország elsődleges feladatává az alig 12 %-os maradék kárpátaljai magyarok szekálása vált…

Már látom is a vezetők agyában végbemenő folyamatot, ahogy kattognak a tekervények azon, hogy is takargassák, foltozgassák a nem létező ország nadrágot, melyből Európára egy nagy pucér hátsó kandikál.

Azt is látom, hogyan villan fel a fény az agyakban: Tereljünk…, foglalkozzunk a szeparatizmussal! A területi és nyelvi különcködés témaként mindig jól jön. Az oroszkérdés már amúgy is élesen meghatározza az ukrajnai közéletet, és ráadásként itt van egy kis ország a szomszédban, Magyarország, melynek nemzeti tudatában ott él a Trianon-bánat és az a hősromantikus elképzelés, hogy segíteni kellene azt a néhány magyart, aki még itt maradt Ukrajnában.

A tökéletes bűnbak forgatókönyve meg is van: Ukrajna két tűz között találhatja magát. Nincs ideje a belüggyel foglalkozni.

Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen típusú történet hatásossá váljék?

Médiaszakemberek.

Néhány jó vágókép óvodáskorú magyar anyanyelvű gyerekekkel, jóhiszemű emberekkel, akik elmondják, hogy Magyarország hogyan határozza meg az életüket, néhány elemző szakértő és kihagyhatatlan az objektív magatartású, de kiválóan manipuláló újságíró, aki tudja: miből mennyit lehet és kell mondani ahhoz, hogy a „bűnös” az legyen, akit kiszemeltek.

Végeredményben mindenkinek Ukrajnát kell sajnálni, hiszen a kárpátaljai magyarok még ukránul sem tudnak, ezért integrálhatatlanok: kétnyelvűek az utcai és települési névtábláik, épülnek a magyar iskolák, a főiskola, az óvodában magyarul folyik az oktatás; kulturális rendezvényeik vannak, énekelnek, táncolnak, vállalkoznak és – Uram bocsáss! – magyarul fociznak az emberek. Mindezzel veszélyeztetik Ukrajna függetlenségét, az ország területi épségét.

És mit csinál a magyar állam?

Támogatja mindezt! Csak nyomja ide a magyar pénzt, ad az embereknek fizetés-kiegészítést, hogy meg tudjanak élni, iskolákat működtet, hogy a gyerekek anyanyelvűkön tanulhassanak Kárpátalján, segíti a vállalkozó szelleműeket, hogy megvalósítsák Ukrajnában az ötleteiket. Pedagógusokat, orvosokat, szakembereket képeztet, segíti a családokat, kórházakat újít és korszerűsít, gyógyszert hoz, ha kell, lobbizik Ukrajna vízummentességéért, utakat, határátkelőket épít, korszerűsít; belső konfliktusokat vállal fel ezzel, csupán azért, mert ez a jelenlegi kormányfő és környezetének emberi- és politikai álláspontja. Mindez főbenjáró bűn, mert a magyarok kapnak, ezt, azt, amazt…

Miért teszi ezt? – kérdezik az ukránok. Mi vezérli ezt a kicsi országot?

Az ukrán média céltudatosan a békediktátum körül sertepertél, a szüzséket trianoni szövegkörnyezetbe helyezi, és a következő következtetést vonja le: Magyarország nem tud belenyugodni a trianoni határokba, így arra tesz ez a kis ország kísérletet, hogy kilóra megvegye azt, ami az övé volt, hogy lépes mézzel magához csábítgassa Kárpátalját.

A történet egész hihető. A megcsonkított ország vissza akartja követelni a területeit, de Ukrajnának nem szabad ezt engednie. Ukrajnának ki kell tartania és nem szabad azzal törődni, hogy a lakosok ki tudják-e fizetni az emelkedő szolgáltatás árakat, hogy az ukrán állampolgárnak ne kelljen külföldi rabszolgasorsot vállalni családjuk megélhetéséért, és még sorolhatnám. Elvi kérdésekkel kell itt foglalkozni: az ukrán nyelvvel, az ukrán identitással, a területi egységgel. Közben ez az ország teljesen elfelejti, hogy a magyar állam támogatása Ukrajna területén hasznosul. A támogatások Ukrajnába érkeznek, ukrán bankokon keresztül, az adó Ukrajnába folyik be, a segített alanyok ukrán állampolgárok, a tevékenység, amit az egészség, és oktatásügyben kifejtenek, ukrajnai közügy. Tehát Magyarország gyakorlatilag felvállalja Ukrajna állami kötelességeit. A felújított, felszerelt kórházakban nemcsak magyar, de ukrán betegeket is ellátnak. A segélyezettek között kelet-ukrajnai harcosok, gyerekek, menekültek vannak. A felújított épületek az ukrán állam tulajdonát képezik.

Magyarország egyedülállóan segíti Ukrajnát. Gondoskodik a fiatal államról. Egyedülálló próbálkozások ezek. Visszhang nélküli szélmalomharcok, amelyben a segítő fél bármely pillanatban ellenséggé válhat.

Bocskor Andrea EP-képviselő írta nemrégiben: „Az európai integrációt választó Ukrajnának törekednie kell arra, hogy elősegítse az országban élő nemzetiségek közötti békét és egyetértést és ne a nacionalista uszítás eszközeivel igyekezzen elterelni a figyelmet az országban lévő súlyos gazdasági és társadalmi problémákról. Magyarország az uniós vízummentességért folytatott küzdelemben sokat segített Ukrajnának, a magyar kormány a kelet-ukrajnai harcokban részt vett családok gyermekeinek biztosít nyaralási lehetőséget a Balatonnál, továbbá számos humanitárius segítséget nyújtott nem csak a kárpátaljai magyarságnak, de a többségi nemzethez tartozóknak is. Ezért érthetetlen és felháborító az Ukrajnában zajló erős magyarellenes hangok megjelenése.”

Nem lenne szabad egymást hergelni, igazságokat torzítani, és felelőtlenül kisebbségi közösségeket gyanúsítani. Mert a kárpátaljai magyaroknak sem könnyű a helyzetük. Bár az uszítások nem kisvidékünk lakosaitól érkeznek, mégis sokszor juthat eszünkbe, hogy feladjuk az értelmetlen védekezéseket.

Olyan kis közösség vagyunk, amely örökségül kapta a helyzetét. Szeparatista megfontolások nélkül is óhatatlanul ki kell mondanunk: mi, a kárpátaljai magyarok az elmúlt században nem választhattunk magunknak befogadó országot. Nem a közösség döntött Csehszlovákia, Szovjetunió, aztán meg Ukrajna mellett. Mi otthon maradtunk, azon a földön, amit őseinktől kaptunk. Van saját hitünk, történelmünk, saját szenvedéstörténetünk, nyelvünk. Emellett kis megszakításokkal 1920-tól kellett, hogy legyen egy államnyelvünk is. Így alakult. Tanultunk.

Míg felmenőink szinte egytől egyig megtanultak oroszul, ma már elenyésző a magyar anyanyelvűek államnyelv-tudása. Óvodásaink intézményi keretek között próbálkoznak az ukránnal: meg tanulnak köszönni, megköszönni dolgokat, bemutatkozni, tudják a színek megnevezését. Ha valaki elkezdene velük ukránul beszélni, akkor felismernék a nyelvet, de nem értenék, és így válaszolni sem tudnának. A szülőknek azért kell imádkozniuk, hogy a kisgyermek nyelv iránti érdeklődését ki ne irtsák, csak úgy, nacionalista buzgalomból. Egy nyelvet sokkal könnyebb megutálni, mint megszeretni.

Az iskolás gyerekek megemelt számú ukrán nyelv órán vesznek részt. A kifejezés szándékos, nem tanulnak: részt vesznek. A tanárok nem tudnak mit kezdeni az anyanyelvi oktatási módszer keretein belül a szókincshiánnyal. Százszor elmondták és leírták már szakemberek: hiába tanítunk a gyereknek mondatszerkezetet, ha nincs lexikai bázisa. Ilyen nyelvtanulástól csak prüszköl a gyermek, mert nem érti, mit tanul. Ebből kifolyólag sosem fogja megtanulni. Ezért kezd ódzkodni a nyelvtől, beindul a „csakazértsem” szindróma.

Mindeközben Ukrajna tiltakozik az ellen, hogy az ukránt második nyelvként oktassák. Azonban be kell látni, kedves ukránok, ha a politikai szlogeneken túl is azt akarják, hogy a magyar közösség beszéljen ukránul, akkor tessék módszertant kidolgozni, tessék ténylegesen és ne csak mutatólagosan foglalkozni a problémával. Mert tudjuk figyelemelterelő trükknek jó, ha néha-néha kihúzzuk a nyulat a varázskalapból, ám előbb vagy utóbb felmerül a kérdés, miért is van szükség erre a megtévesztésre, varázslatra…

Magyarország támogatása szeparatizmusra buzdít. De mi van a magyarországi kisebbség támogatáspolitikájával. Az ukrán média rendszeresen elhallgatja a külföldön élő ukránok helyzetét. Elfelejtik tájékoztatni a közvéleményt, hogy milyen támogatást kapnak a kisebbségi önkormányzatok, s köztük az ukrán is, Magyarországon. Kimarad az elemzésekből, hogy Magyarországon a nem magyar anyanyelvűeknek joguk van arra, hogy magyar, mint idegen nyelvből tegyék le az érettségi vizsgájukat, továbbá, hogy felvételi jelentkezésekor kiválaszthassák egy-egy érettségi tárgy vizsganyelvét. Ennek a kis országnak is könnyebb lenne a helyzete, ha Ukrajna gondoskodna az itt ragadt magyar közösségről. De ez nem történik meg… Csak epés megjegyzések hangzanak el, problémákat keresnek, szeparatista törekvésekkel vádolnak. A problémamegoldás meg oly kevés.

Kedves miniszter urak és nacionalista érzelmű politikusok és csoportosulások, hová halad Ukrajna? Eltelt több mint húsz év… Van nyelve az országnak, de van-e jövője? Vagy abban reménykednek, hogy olyan sokan vannak Ukrajnában, hogy nincs esély elfogyni?

Nekünk itt élő magyaroknak Kárpátalja az otthonunk. Anyanyelvünk magyar, de ukrán állampolgárok vagyunk. Ezeken az alaptényezőkön nem tudunk változtatni. Ezek az identitásunk alaptényezői. Sosem fogjuk magunkat ukránnak vallani, sosem lesz az ukrán az anyanyelvünk, de mindig színes foltjai leszünk a kárpátaljai kultúrának. Mindezekhez alkotmányos, állampolgári jogunk van.

Ez bánt egyeseket? Minket is sok minden bánt! Bánt, amit látunk Ukrajnában. Bánt, hogy embereket fosztanak meg méltóságuktól, szociális jogaiktól. Nemcsak a magyar közösségre gondolunk itt, hanem általában az ukrán állampolgárokra, a nyugdíjasokra és betegekre, a válaszút előtt álló diákokra, a friss diplomásokra, a kreatívokra és nem kreatívokra, a szorgosakra és okosakra. Azokra, akik élni szeretnének. Itt szeretnének élni. És olyan kevés kell nekik, hogy éljenek.

Van, ám, itt feladat, és szeparatisták sem kellenek…

http://www.karpatalja.ma/sorozatok/kopogtato/kopogtato-szeparatizmuson-is-tul/
Kárpátalja.ma

Válasz

Kopogtató: pofont adni a … sornak - 2017.06.18.

„A vízummentesség azt jelenti, hogy Ukrajna óriási reformokat hajtott végre. Együtt megváltoztattuk az országot, európai partnereink pedig betartották adott szavukat… Ma már minden ukrán ihat fenséges kávét Pozsonyban, alacsony áron repülhet Varsóba és látogathat el a Bécsi Operaházba…”

A fenti posztokkal buzdította Ukrajna állampolgárait Petro Porosenko ukrán elnök Twitter oldalán az EU-s vízummentesség megadásának napján. Az ország első embere nem tért ki rá, hogy a reformok, melyekre büszkének kell lennünk, folyamatos megszorításokat, rezsisokkot és égbe szökő árakat foglalnak magukba, s az átlagbérekből az olcsó utazást követően már aligha telik az operett jegyre, ahogy a pozsonyi kávéból is ki kell spórolnunk a tejszínt…

Június 11-ét követően valóban megnövekedett a nemzetközi vonat- és repülőjáratok száma Ukrajnában, szeptemberre ígérik a Munkács–Debrecen–Budapest vonatjáratot, ami megkönnyítheti a kárpátaljai lakosok utazását, de amíg nem valósulnak meg a várt infrastrukturális fejlesztések, nem sok örömünk származik a vízummentességből a megyében.

Bár nem prognosztizáltak egetverő forgalomnövekedést a magyar–ukrán határszakaszokon, a sok kicsi is sokra megy – derült ki az első hét eseményeiből. Húsvét óta folyamatos a káosz és az idegtépő várakozás a határátkelőkön, a kizárólag biometrikus útlevéllel érkezők pedig tovább lassítják a haladást.

Az utazók közösségi csoportot hoztak létre, hogy tájékoztassák egymást az aktuális határhelyzetről, ahol az esetek elenyésző hányadában számolnak be gördülékeny átjutásról. A csatolt fotókon rendre kígyózó sorok láthatók, a hozzászólásokból türelmetlen utasok, felháborodott anyukák és melegebb éghajlatra küldött vámosok képe tűnik ki. A sorban rostokolva a hét elején legszívesebben jómagam is csatlakoztam volna az anyázók táborához, ám végül győzött a jó modor és utastársaimmal csöndben vártuk a sorunkat, pásztázva a körülöttünk utazókat. Később szóba elegyedtünk egy ukrán családdal, akik egy közeli magyarországi fürdőhelyre igyekeztek. A család minden tagja rendelkezik vízummal, rendszeres határátlépők, s véleményük szerint sok ukrajnai ukrán követi majd a példájukat a jövőben: szerintük a vízummentesen utazók nagy része is turisztikai céllal lépi majd át az országhatárt, mert nem fognak több ezer hrivnyát költeni a kárpátaljai üdülőhelyeken, ha annak töredékéért, jobb körülmények között pihenhetnek Magyarországon.

Hogy az ukrán turisták hajlandók-e órákon át sorban állni az átkeléshez, az a jövő zenéje, ahogy az is, hogy mennyiben csökkenti a kárpátaljai turistaforgalmat a „papírfüggöny lerombolása”, amely nem jelent gyakorlati változást a kárpátaljai magyaroknak, hisz a magyar kormány támogatásának köszönhetően évek óta lehetőségünk nyílt a könnyített vízummentesség megszerzésére.

Mielőtt szeparatistává léptetnének elő, le kell szögeznem: az EU-s csatlakozáshoz szükséges lépés volt a vízummentesség, mindenkit egyaránt megillet a szabad helyváltoztatás joga, ám a vízummentes rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kiépítése, s az eddigi tapasztalatok szkepticizmusra késztetnek.

Félve teszem fel a kérdést, ha a meglévő határszakaszok felújítása – biztosított keretösszeg ellenére is – évek óta várat magára, mert képtelenség találni egy megbízható kivitelezőt, akkor hány évet kell várnunk az új határátkelők kiépítéséhez? Ha továbbra is marad az utóbbi időben, az átkelőkön tapasztalt munkatempó, a határőrségek munkatársai hogyan birkóznak meg a megnövekedett forgalommal, s milyen szerencsétlenségnek, esetleg zendülésnek kell történnie a végeláthatatlan sorok között ahhoz, hogy kimozduljunk ebből az áldatlan állapotból?

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/kopogtato-pofont-adni-a-sornak/
Kárpátalja.ma

Válasz

Életbe lépett az ukrán vízummentesség – Bocskor Andrea sajtóközleménye (2017.06.14)

A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja üdvözli, hogy 2017. június 11-én életbe lépett a több éve várt vízummentesség az ukrán állampolgárok részére. Ettől kezdve a biometrikus útlevéllel rendelkező polgárok 180 naponta 90 napot tölthetnek az Európai Unió tagországaiban turisztikai, üzleti vagy családi céllal anélkül, hogy vízumért kellene folyamodniuk valamelyik külképviseleten.

A 2008 óta húzódó folyamat a bürokratikus keretek közé szorított politikai döntésképtelenség miatt tarthatott ilyen sokáig, és sokan már nem is reménykedtek abban, hogy Ukrajna valaha megkapja a vízummentességet. Nagy sikerként könyveli el a vízummentes beutazást az ukrán és magyar politikum nagy része és a kárpátaljai magyarok is. Megvalósulásában fontos szerepet játszott a magyar kormány és a Fidesz-KDNP EP-képviselőinek aktív lobbi tevékenysége is.

A vízummentesség a kárpátaljai magyar közösség szempontjából jelentős előrelépést jelent, hiszen a megnövekedő határon átmenő forgalom várhatóan infrastrukturális fejlesztéseket fog eredményezni a térségben. Erre azért van szükség, mert az előzetes becslések szerint 20%-kal megnő majd a határokon átmenő forgalom.

Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes EP-képviselő szerint régen várt fordulópontot jelent a vízummentesség életbe lépése, amely kedvező hatással lesz a kárpátaljai magyarok kapcsolattartási és turisztikai lehetőségeire. „Olyan könnyítés ez, melynek révén az anyaországon túl egész Európát megismerhetik a fiatalok. A vízumszerzési folyamat megszűnése egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbba teszi a külföldre utazást, viszont nem jogosít fel munkavállalásra és a kint tartózkodás idejét is be kell majd tartani” – mondta a néppárti képviselő.

Az eddigi 48 óra tapasztalata alapján a határon átkelők kb. 3-4% az olyan utazó, akik a biometrikus útlevéllel vízum nélkül keltek át.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/eletbe-lepett-az-ukran-vizummentesseg-bocskor-andrea-sajtokozlemenye/
Strasbourg, 2017. június 14.

Válasz

Küzdelem az anyanyelvű oktatás megőrzéséért - 2017. május 31.

Kijevben ülésezett múlt pénteken a Legfelső Tanács tudományos és oktatási bizottságában a készülő oktatási törvény tervezetének parlamenti vitára történő előkészítésére létrehozott munkacsoport. A tanácskozáson Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke megengedhetetlennek nevezte, hogy sérüljön a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvű oktatáshoz való joguk.

Brenzovics László előadásában emlékeztetett, hogy egy sor, az új oktatási törvény első olvasatban már elfogadott tervezetéhez benyújtott képviselői módosító indítvány – köztük azok is, amelyeket az Oktatási és Tudományos Minisztérium támogatásáról biztosított a tudományos és oktatási parlamenti bizottsághoz intézett április 28-i levelében – eltörölni javasolja a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogának alkotmányos garanciáit, s kizárja a nemzetiségek nyelvén történő oktatást a középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban. Ezzel kapcsolatban a magyar képviselő felidézte, hogy az elmúlt időszakban számosan hangot adtak már egyet nem értésüknek az ukrán oktatási minisztérium és egyes parlamenti képviselők ezen álláspontjával. Így ukrajnai nemzeti kisebbségek szervezetei még 2016 no­vemberében felhívással fordultak az ország elnökéhez ez ügyben. Levélben fordult a parlament tudományos és oktatási bizottságához a Legfelső Tanács emberi jogi megbízottja, valamint az emberi jogok, nemzeti kisebbségek és nemzetiségek közötti viszonyok kérdéseiben illetékes parlamenti bizottság. Idén februárban felhívást intézett az ország vezetőihez a Beregszászi Járási Tanács, a magyar érdekvédelmi szervezetek felhívására pedig Kárpátalja több mint 64 ezer polgára állt ki aláírásával az anyanyelvű oktatáshoz való jog megőrzése mellett. Foglalkozik e kérdéssel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2017. januári, A demokratikus intézmények működése Ukrajnában című állásfoglalásának 13. pontja is, továbbá megemlíthetjük Bocskor Andrea, Svetoslav Malinov és Traian Ungureanu európai parlamenti képviselőknek az ukrán oktatási minisztériumhoz intézett, az anyanyelvű oktatáshoz való jog mellett kiálló levelét is.

Ennek ellenére a kijevi oktatási tárca álláspontja nem változott, ami jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a parlament a törvénytervezet vonatkozó 7. cikkelyét olyan formában fogadja el, ami sérti a nemzeti kisebbségek és a tősgyökeres népek anyanyelvű oktatáshoz való jogának alkotmányos garanciáit – állapította meg Brenzovics László.

A magyar képviselő az Alkotmány 53. cikkelyének 5. pontját, a hatályos nyelvtörvény, a készülő oktatási törvény első olvasatban elfogadott, illetve azóta módosított tervezetének idevágó szövegét összevetve rámutatott, hogy már az oktatási minisztérium által eredetileg benyújtott és első olvasatban elfogadott törvénytervezet is eltörölte a polgároknak az oktatás nyelvének szabad megválasztásához való jogát. A további módosítások azután a Alkotmány 53. cikkelye 5. pontjának azt a rendelkezését, miszerint a nemzeti kisebbségek számára a törvény által megszabott rendben garantált az anyanyelven való oktatás vagy az anyanyelv tanulásának joga, a következő normatív szöveggé transzformálják: „A nemzeti kisebbségekhez és őshonos népekhez tartozó személyeknek joguk van az anyanyelvi oktatáshoz az ukrán nyelv mellett az iskola-előkészítő és általános középiskolai képzésben az állami és kommunális intézményekben, azokon a területeken, ahol a kisebbségek kompakt tömbben élnek.”

Vagyis a határozott alkotmányos garanciát egy jog váltja fel, amelynek gyakorlását ráadásul két – a törvények által sehol nem körülírt feltételhez kötik: csak az ukrán nyelv mellett adnak rá lehetőséget, s csak azokon a helyeken, ahol az adott kisebbség egy tömbben él. További megszorítás, hogy a módosított törvénytervezet az anyanyelvű oktatást az iskola-előkészítő és általános középiskolai oktatási intézményekre korlátozza, azaz megszűnik az anyanyelvű oktatáshoz való jog a középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban.

A KMKSZ elnöke szerint az anyanyelvű oktatáshoz való jog ilyen mérvű korlátozása az Alkotmány már idézett 53. cikkelye mellett ellentétes az alaptörvény 10. cikkelyének 2. pontjával, mely a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad fejlődését, használatát és védelmét garantálja, valamint a 22. cikkely 2. és 3. pontjaival, amelyek kimondják, hogy az alkotmányos jogok nem vonhatók vissza. A szónok felhívta hallgatósága figyelmét arra is, hogy az oktatási törvény tervezetének javasolt módosításai ellentétesek Ukrajna nemzetközi vállalásaival.

Tekintettel a felsorakoztatott érvekre Brenzovics László javasolta, hogy kompromisszumos megoldásként a parlament második olvasatban fogadja el az oktatási törvény 7. cikkelyének első olvasatban elfogadott szövegváltozatát, mert bár ez a változat is jelentősen szűkíti a kisebbségek jelenlegi oktatási jogait, de legalább nem ellentétes az ország Alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Brenzovics László érveit és javaslatát levélben eljuttatta Lilija Hrinevics oktatási miniszternek, valamint Volodimir Szpivakovszkijnak, a tudományos és oktatási parlamenti bizottság helyettes vezetőjének.
... http://www.karpataljalap.net/?q=2017/05/31/kuzdelem-az-anyanyelvu-oktatas-megorzeseert

Válasz

Egy elmaradt konferencia margójára - 2017.05.19.

Március végén több kutató kapott felkérést a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Nemzetiségi és Vallási Főosztályától, hogy május 18-án tartson előadást „A polgári társadalom szerepe az egység etnonacionális politikájának kialakításában egy többnemzetiségű régióban: alkotmányos és jogi aspektusok” (ukránul: Роль громадянського суспільства у формуванні етнонаціональної політики єдності у багатонаціональному регіоні: конституційно-правовий аспект) című konferencián.

A felkérésben az is szerepelt, hogy az előadók előre küldjék el a szervezőknek előadásuk írott, szerkesztett változatát, mégpedig abból a célból, hogy a szakmai tanácskozás idejére azok már kötetbe rendezve megjelenhessenek.

A meghívásra számos kárpátaljai és nem kárpátaljai tudós, társadalmi aktivista, szakértő mondott igent. Azonban május 18-án reggel arról értesítették őket, hogy az Ungvárra tervezett szakmai találkozó elmarad.

Hivatalos magyarázatot vagy indoklást ugyan nem adott senki sem arra, miért nem került sor a konferenciára, ám – ahogyan az ilyenkor lenni szokott – számos találgatás járja be Kárpátalját az okokról. Ezek között a leggyakoribb az, amely arról szól, hogy a rendezvényt Ukrajna Biztonsági Szolgálata, az SZBU tiltotta le, mert a konferenciára készült előadások gyűjteményét nem volt módjukban korábban ellenőrizni, hogy nem tartalmaz-e a kötet az állambiztonság szempontjából veszélyes publikációkat.

Nos, nem tudjuk, valóban így van, vagy sem. Az azonban tény, hogy ha ennek van alapja, akkor ez a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a tudományos kutatások szabadsága elleni erőszakos lépés, amely Ukrajna számos törvényével ellentétes; ha ez igaz, akkor ez bizony cenzúra, amelyről azt hittük, hogy a Szovjetunió megszűnésével eltűnt Ukrajnából.

Más jól értesültek úgy vélik, hogy a rendezvényre azért nem kerülhetett sor, mert május 18-án Ukrajna a krími tatárok elleni népirtásra emlékezik. Valóban, az idei május 18. nemcsak az ukrán hímzett népviselet nemzeti jelképpé váló darabja, a visivánka (вишиванка) május harmadik csütörtökjére eső napjával esik egybe, hanem a krími tatár népesség elleni genocídium emléknapjával is. Ám ez nem a konferencia elhalasztása, hanem éppen ezen a napon való megrendezése melletti érveket erősíti: az Európába törekvő Ukrajnában éppen ezen a napon célszerű a nemzeti kisebbségek közötti tolerancia, a polgári társadalom megbékélése témakörében szakmai párbeszédet kezdeményezni, azt bizonyítva, hogy soha többé nem fordulhatnak elő olyan borzalmak, mint 1944-ben.

Nem tudjuk tehát, miért nem tartották meg május 18-án a konferenciát. Ám úgy véljük, hogy Ukrajna és azon belül Kárpátalja nem térhet vissza azokhoz az időkhöz, amikor valaki csak úgy odaszól, és megtilthatja kutatóknak, társadalmi szereplőknek, szakembereknek, hogy elmondják véleményüket, kifejtsék álláspontjukat egy-egy fontos kérdésben. Ezért a Kárpátalja.ma hírportál felkínálja a lehetőséget a konferenciára meghívott előadók részére, hogy itt, honlapunk nyilvánossága előtt tegyék közzé előadásukat.

Meggyőződésünk ugyanis, hogy az európai integráció útján haladó 21. századi Ukrajnát nem a vélemények betiltása, hanem a nyilvánosság előtt zajló vita és szakmai párbeszéd viheti előre.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/egy-elmaradt-konferencia-margojara/
Kárpátalja.ma

Válasz

Vízummentesség: meghatározott pénzösszegre lesz szükséges a határátlépésekhez - 2017.05.19.

Május 7-én aláírták az Ukrajna és Európai Unió közötti vízummentességről szóló megállapodást, aminek következményeképp június 11-től vízumbélyegző nélkül utazhatnak az ukrán állampolgárok Európába – olvasható a pmg.ua internetes hírportál május 18-i bejegyzésében.

Az vízummentesség gyakorlati bevezetése után azonban a biometrikus útlevél meglétén kívül egyéb feltételeket is szem előtt kell tartaniuk a határátlépőknek. Valamennyi határ átlépéséhez szükséges lesz bizonyos mennyiségű pénzösszeg, amit számon kérhetnek a határrendészek.
A legminimálisabb pénzösszeggel Magyarországra léphetnek be, ez 3,2 euróra/nap, a legtöbbre pedig a Spanyolországba utazók számíthatnak – 71 euró/nap, és további, legalább 637 euró költőpénz meglétét kérhetik számon.

Az utazás céljától függően a számon kérhető pénz összege változhat, például Belgiumba való utazáshoz, hotelfoglalással, 95 euró/nap a megszabott limit. Abban az esetben, ha bizonyítottan vendégségbe utaznak, ez az összeg 45 euró/nap.

Beutazáshoz szükséges pénzösszegek Európa bizonyos országaiba:
Norvégia – 500 norvég korona (1580 hrivnya)
Finnország – 30 euró/nap (880 hrivnya)
Svédország – 47 euró/nap (1370 hrivnya)
Észtország – 86 euró/nap (2500 hrivnya)
Lettország – 14 euró/nap (400 hrivnya)
Litvánia – 40 euró/nap (1100 hrivnya)
Hollandia – 34 euró/nap (1000 hrivnya)
Lengyelország – 300 zlotyi három napot nem meghaladó tartózkodáshoz (2000 hrivnya), 100 zlotyi három napot meghaladó tartózkodáshoz.
Németország – 45 euró/nap (1300 hrivnya)
Belgium – 45euró/nap vendégségbe utazás esetén, 95euró/nap (2800 hrivnya) hotelfoglalással.
Luxemburg – egyénileg határozzák meg beutazáskor
Csehország – 40 euró/nap (1100 hrivnya) 30 napot nem meghaladó tartózkodáshoz.
Szlovákia – 56 euró/nap (1600 hrivnya)
Franciaország – 32,50 euró (1000 hrivnya) szállásigazolással, 120 euró (3500 hrivnya) szállásigazolás nélkül.
Svájc – 91 euró (2600 hrivnya), 27 euró (780 euró) diákok számára.
Lichtenstein – 91 euró (2600 hrivnya), 27 euró (780 euró) diákok számára.
Ausztria – egyénileg határozzák meg beutazáskor.
Szlovénia – 70 euró (2000 hrivnya), 35 euró (1000 hrivnya) kiskorúak számára, szülők kíséretében.
Magyarország – 3 euró (90 hrivnya)
Olaszország – 269,60 euró (7800 hrivnya)/fő 5 napos tartózkodásig, turistacsoportok számára kevesebb.
Spanyolország – 71 euró (2200 hrivnya)
Portugália – 75 euró (2200 hrivnya), +40 euró (1100 hrivnya) /nap
Málta – 48 euró/nap (1400 hrivnya)
Görögország – 50 euró/nap (1400 hrivnya), minimum 300 euró (8700 hrivnya) 5 napra.

Az Európai Bizottság vízummentességről szóló döntése május 22-én kerül publikálásra az EU hivatalos kiadványában, és ezután – 20 nap elteltével – lép érvénybe, azaz június 11-re virradóra.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/vizummentesseg-meghatarozott-penzosszegre-lesz-szukseges-a-hataratlepesekhez/
Kárpátalja.ma

Válasz

Korábban

Az Európai Tanács támogatta Ukrajna vízummentességét - 2017/05/11

Az Európai Tanács meghozta határozatát, melynek értelmében Ukrajna megkapja a vízummentességet – írta ma, május 11-én Petro Porosenko, Ukrajna elnöke saját Facebook-oldalán.

„Az előbb az Európai Unió miniszteri Tanácsa elfogadta végső döntését, hogy megadja nekünk, az ukrán állampolgároknak a vízummentes utazásra való jogot. Május 17-én Strasbourgban az Európai Parlament épületében, ahogy megállapodtunk az európai barátainkkal, ünnepélyesen aláírják az erre vonatkozó jogszabályt. A három szolgálati évem során ez az egyik legfontosabb látogatásom lesz”- írta Porosenko, akit a Korrespondent.net idéz.

Az ukrán államfő elmondása szerint, a döntés csak akkor lép életbe, amikor azt közzéteszik az Európai Unió hivatalos lapjában.

„Körülbelül június 11-én 34 európai ország szabad utat ad a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok számára a vízummentes rövidtávú utazásokra”- tette hozzá Porosenko.
... http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/az-europai-tanacs-tamogatta-ukrajna-vizummentesseget

Előzmény

Válasz

Ukrajna vízummentessége: hosszú sorok az útlevélközpontban - 2017/05/16

Miután az Európai Tanács támogatta Ukrajna vízummentességét, nőt a külföldi biometrikus útleveleket igénylő ukránok száma – mondta Volodimir Poliscsuk, az útlevelek kiadásáért felelős „Dokument” állami vállalat szóvivője.

A jelentések szerint, korábban, Ukrajna fővárosában, Kijevben a Sevcsenkivi Kerületi Államigazgatás közigazgatási szolgálata nem tudott megbirkózni a beáramló kijevi lakosokkal, akik igényelni akarták a biometrikus útleveleket. Mint említették, hasonló helyzet alakult ki az ukrán főváros más központjaiban is– írja a RIA Novosztyi.

„Valóban, most vannak sorok. Ez szezonális ok, mert nőtt azon személyek száma, akik meg akarják kapni külföldi útlevelüket. A másik ok, hogy hosszú ideig nem is működtek szolgáltatói központok. A harmadik sokkal ünnepélyesebb ok – Ukrajna vízummentessége”- mondta Poliscsuk.

A hivatalnok megjegyezte, hogy az útlevelek kiadásának gyorsítása érdekében növelték a „Dokument” központon munkaidejét, s hétvégén is be lehet adni a kérelmet.

Az Európai Tanács meghozta határozatát, melynek értelmében Ukrajna megkapja a vízummentességet – írta ma, május 11-én Petro Porosenko, Ukrajna elnöke saját Facebook-oldalán.

„Az előbb az Európai Unió miniszteri Tanácsa elfogadta végső döntését, hogy megadja nekünk, az ukrán állampolgároknak a vízummentes utazásra való jogot. Május 17-én Strasbourgban az Európai Parlament épületében, ahogy megállapodtunk az európai barátainkkal, ünnepélyesen aláírják az erre vonatkozó jogszabályt. A három szolgálati évem során ez az egyik legfontosabb látogatásom lesz”- írta Porosenko.

Az ukrán államfő elmondása szerint, a döntés csak akkor lép életbe, amikor azt közzéteszik az Európai Unió hivatalos lapjában.

„Körülbelül június 11-én 34 európai ország szabad utat ad a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok számára a vízummentes rövidtávú utazásokra”- tette hozzá Porosenko.

Ukrajna államfője megjegyezte, hogy „a vízummentesség – sokkal több, mint a külföldre utazás egyszerűsített módja, ez egy hatalmas lépés Európa felé és államunk függetlenségének”.
... http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/ukrajna-vizummentessege-hosszu-sorok-az-utlevelkozpontban

Válasz