Internet: Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4114 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1233 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 552 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

http://magyarinfo.blog.hu/2014/01/25/gy_ukran_ujsagiro_irasa_10_dologrol_amit_a_nyugatnak_tudnia_kell_a_kijevi_helyzetrol

írja a magyarinfo.blog.hu

2014. 01. 25.


A lenti cikket Taras Ilkiv ajánlotta fel a Business Insider-nek, aki úgy érezte, hogy a külső szemlélőknek meg kell tudnia 10 dolgot a kijevi helyzettel kapcsolatban, hogy azt megérthessék. Ilkiv a Newsradio.com.ua, a Voice of Capital rádió honlapjának főszerkesztője és a Korrespontent.net korábbi szerkesztője. A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivskból származik, az utóbbi hét évben Kijevben élt. Az alábbi írás az ő véleményét tükrözi.

 

 

Az emberek a jogaikért küzdenek és nem az EU-tagságért.

 

Az ukrajnai tüntetések nem az EU melletti tüntetések (mint ahogy a legtöbb nemzetközi ügynökség közölte). A társulási megállapodások megszakadása az EU-val novemberben csak helyi zavargásokat okozott. Csakhogy az után, hogy egy békés diáktüntetést erőszakosan szétvert a Berkut [különleges rendőri egység] Kijevben, november 30-án, milliónyi dühös ember foglalta el a főváros főterét. Azóta a zavargás nem ült el: ehelyett átalakult egy kormányellenes felkeléssé, amely a miniszterelnök és a belügyminiszter lemondását követeli Viktor Janukovics elnökkel együtt. A legtöbb embernek elege van a totális korrupcióból az élet minden területén, az igazságszolgáltatás hiányából és a rendészeti tisztviselők önfejűségéből. A középosztály a tiltakozás motorja lett, mióta az adóhivatalok zaklatását kell elviselniük. A tiltakozáshoz csatlakoztak a radikálisok, akik vasárnap erőszakos összecsapásokba kezdtek, mivel nem voltak hajlandóak többet várni a cselekvéssel a liberális vitapartnereikre. Mindemellett a tiltakozók többsége támogatta őket.

 

 

A tiltakozás középpontjában a demokratikusan megválasztott Viktor Janukovics áll.

 

A 2010-es elnökválasztás alatt , ahogy azt a nemzetközi megfigyelők is tanusították, Viktor Janukovics törvényesen legyőzte ellenfelét -a világhírű korábbi miniszterelnöknőt, Julia Timosenkot. Ezt követően [Janukovics] kormányzása alatt a hatóságok megvádolták őt [Timosenkot], hogy a gázellátásról előnytelen szerződést kötött Oroszországgal és hét év börtönre ítélték! Ez után Janukovics és csapata nem mertek szembemenni Oroszországgal a szerződés tárgyalásos felülvizsgálata ügyében, vagy bíróság elé vitelében. Ez tönkretette a nyugati vezetők és Ukrajna elnökének kapcsolatát. Obama elnök nem vesz tudomást Janukovicsról és Vlagyimir Putyin - akivel Timosenko 2009-ben megkötötte a szerződést - leszögezte, hogy támogatja Timosenko hátának oroszországi kezelését.

network.hu

 

Sok ukránnak elege van a "család" uralmából.

 

Az úgynevezett Család (egy nem hivatalos hatalmi struktúra, amely az elnökhöz közel álló hivatalnokokból áll) működése nagyon fontos szereplője az ország nehéz helyzetének, mivel néhány a legjövedelmezőbb ukrajnai gazdasági ágazatok közül ennek a csoportnak az irányítása alatt áll. Nyomást gyakorolnak a médiapiacra a legnagyobb kiadóvállalatok megszerzésével. A legnagyobb média-holding, amely a Forbes és más nagy brandek tulajdonosa, nem rég 3-4száz millió dollárért lett megvásárolva. Bár ezek többsége megpróbált a hatóságok bírálatától függetlenül működni, jónéhány valós hír csak az interneten volt elérhető. Az elnök fiának, Alexander Janukovicsnak a vagyona az utóbbi években megtriplázódott, elérve az 510millió dollárt és maga az elnök sem tudta ezt megmagyarázni.

 

 

A másik probléma: Ukrajna erős központosítása

 

Országlása alatt Janukovics egy parlamentáris köztársaságból elnöki rendszerré alakította az országot. Erős hatalmi láncolatot épített ki, amelyben minden hatalmi ág, adóhivatal, ügyészség és bíróság közvetlenül az ő akaratának van alárendelve. Ezt nem csupán ellenfelei megtizedelésére használja, hanem üzleti ügyeinek elősegítésére is.

 

 

Az embereknek problémát okoz az igazság kiderítése.

 

Ukrajnának szinte egyáltalán nincs független médiája az interneten kívül. A keleti iparközpont egyes polgárai, az orosz határ mellett nem is tudnak a kijevi eseményekről. A központi TV-csatornák egyáltalán nem, vagy csak torzítva adják közre az információkat. Az írott sajtót az oligarchák monopolizálták illetve megszerezték. Egészen a legutóbbi időkig az internet volt a szabadság egyetlen szigete, de múlt pénteken Janukovics aláírta azt a törvényt, ami engedélyezi bármely oldal megszüntetését egy panasz esetén bármiféle figyelmeztetés vagy ellenőrzés nélkül. Az újságírók hatalmas nyomással és a lejárató kampánnyal néznek szembe. Egy újságíró, Tatyana Chornovol, aki egy cikkében Janukovics vagyonáról írt, nem rég súlyos bántalmazást szenvedett el öt elkövetőtől.

 

 

A megfélemlítés a mindennapi élet részévé vált.

 

Ebben az erős elnyomó gépezetben a bíróságok és ügyészségek képesek azokat az aktivistákat és közszereplőket megfélemlíteni, akik szembenállnak a rezsimmel. Néhány ember kénytelen volt külföldre távozni, míg másokat megfosztottak vagyonuktól. Az elnök a bíróságokat hibáztatja ezért, ugyanakkor mindenki tudja, hogy a bíróságokat teljes mértékben befolyása alatt tartja. Például pénteken Janukovics aláírt egy törvényt, ami engedélyezi, hogy egy személyt távollétében is elítélhessen egy bíróság, ahogyan az Sztálin alatt is szokás volt, a XX.század közepén. A kormány különleges harcosokat is igénybe vesz, hogy megfélemlíthesse a vele szemben álló embereket. Janukovics sok korábbi támogatója veszítette el megélhetését az utóbbi években a Család birodalmának terjeszkedése miatt. Újságírók szerint az elnök fia által kézben tartott csoport nyeli el egyre több és több ember vagyonát.

 

 

Gyenge az ellenállás.

 

Az ukrán ellenállás nehéz időkön megy keresztül. Összesen három politikai erőből áll. Az egyik, korábban Timosenko által vezetett párt a Parlamentben van és bár jelentősen csökkent irántuk a bizalom, de megválasztották őket. A másikat a bokszvilágbajnok Vitailj Klicsko vezeti és az utóbbi időkben jelentős támogatottságra tett szert. Őket tartják a legmegfelelőbb pártnak az elnöki hivatal vezetésére. A harmadik erő a nacionalistáké, akik népszerűséget szereztek radikális jelmondataikkal a csalódott választók között. Két hónapnyi tüntetés után ezek közül egyik sem tudott megegyezésre jutni a kormánnyal és egyik sem hirdetett egyértelmű programot az embereknek. A három pártvezető a háttérben azért küzd egymással, hogy a 2015-ös választásokon ki maradjon az egyetlen ellenzéki jelölt. Az össze nem hangolt akciók csalódást okoztak a radikálisoknak, akik január 19-én, vasárnap összecsaptak a rendőrséggel. Négy napos véres harc után ezek a vezetők képtelenek voltak kiutat találni a helyzetből. Többé nem tudják kordában tartani a lázadást.

 

 

A 'Berkut ' egységek külön problémát jelentenek.

 

A Janukovocs rezsim fő támaszát a belügyminisztérium részét képező 'Berkut' különleges erők jelentik. Bár hivatalosan ez nincs kimondva, olyan rendőrökből állnak, akiket speciálisan a zavargások elfojtására képeztek ki. A számuk csekély - csupán négyezer - de különösen kemények és igen jól vannak fizetve. Éppen az utóbbi napokban kezdtek a weben képek keringetni ezekről az erőkről, amint brutálisan bántalmaznak újságírókat és békés tüntetőket. Legutóbb állítólag elkaptak néhány tüntető, meztelenre vetkőztették őket és a -10 fokban vízzel locsolták őket. Emellett az utóbbi napokban válogatás nélkül lőttek tüntetőkre - ami egyértelműen törvénysértő. Fontos megjegyezni, hogy ukrán források szerint a hadsereg régóta megtagadta a Janukovics-rezsim védelmét az emberekkel szemben.

 

 

A legtöbb ember szerint a Nyugat túl passzív

 

E hétig az Egyesült Államok és más nyugati országok reakciója az eseményekre igen csekély volt. Sok tüntető nem is hisz benne igazán, hogy az EU és az Egyesült Államok kész segíteni az ukránoknak a demokratikus értékek megtartásában. Ráadásul cikkek jelentek meg a helyi újságban, miszerint Amerika jóváhagyta, hogy Putyin kapja Ukrajnát, cserébe az Egyesült államok befolyásának növeléséért Szíriában és más forrongó területeken. Az első változást január 22-én észlelték, amikor az Egyesült Államok végre bejelentette, hogy vízum-szankciókat léptet érvénybe a békés tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépésekben érintett tisztviselőkkel szemben, az ukrán fővárosban történt gyűlés számos áldozatának halála nyomán. Az EU csupán diplomáciai állásfoglalásokat tett, jelezve, hogy még nem fognak semmilyen szankciót bevezetni. Érdekes tény: Egy pár napos EU-látogatáshoz szükséges turistavízum megszerzéséhez az ukránoknak egy különösen bonyolult procedúrán kell túlesni és 35€ adót kötelesek fizetni (az átlag ukrán jövedelem 300€ körül van). A Janukovics-rezsim valamennyi tisztviselője szabadon meglátogathatja az EU-t.

 

 

A tüntetések elképesztően innovatívak.

 

Ha keresztülsétálsz Kijev belvárosán, el fogsz képedni, hogy a felkelés központja, a Függetlenség tere (Maidan Nezalezhnosti) hogyan működik: egész Ukrajnából jönnek emberek a Maidan-ra, a hadiállapotban való túléléshez szükséges hozzávalókkal. Rengeteg sátor van, ahol pihenhetsz, pár hordós melegedő, kültéri konyhák, egy színpad, a Maidan saját kórháza, privát biztonsági személyzet és még egy rögtönzött egyetem is. Nincsen alkohol a helyszínen és a szigorú fegyelem a Maidan legfőbb erénye. A tér határain hatalmas barikádokat építettek a hatósági ostrom esetére. A kormánypárti média riportjaival szemben senki sem az "Amerikai pénz" miatt van itt, hanem egy szebb jövő eszméjéért. A tiltakozás egyedülálló formája az "automaidan". A sofőrök csupán az autójukat használva blokkolják a SWAT buszokat vagy egész rendőrségi épületeket is, hogy megelőzzék az illegális akciókat a békés emberek ellen.

 

Egy videó az Automaidan akcióról:

 

 

fordította: Agatha Sirmio

Címkék: felkelés jog kijev társadalom tüntetés ukrajna összecsapás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 1 hete

A kárpátaljai magyarság helyzetéről tanácskoztak a KMKSZ alapszervezeti elnökei Makkosjánosiban - 2017.11.11.

A kárpátaljai magyarságnak a jelentős mértékben megváltozott ukrajnai feltételek közötti helyzetét vitatták meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti elnökeinek hagyományos éves konferenciáján szombaton a Beregszász melletti Makkosjánosiban.

A fórumon Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője az általános ukrajnai helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy folyamatban van Ukrajna nagyszabású átalakítása, amely során a kárpátaljai magyarság – a kisebbségellenes törvénykezés következtében – negatív színben feltüntetve került az országos közvélemény figyelmének középpontjába. A kárpátaljai magyarok léptek fel ugyanis a legkövetkezetesebben és legszervezettebben az új oktatási törvény kisebbségi anyanyelvű oktatási jogokat szűkítő rendelkezései ellen – tette hozzá. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a KMKSZ-nek – az anyaország támogatásával – sikerült nemzetközi fórumok elé vinnie a jogszabály ügyét.

A KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy Ukrajna, amikor 1991-ben függetlenné vált, bekerült egy nemzetközi rendszerbe, és megkötötte a szomszédos államokkal a kétoldalú szerződéseket, amelyekben különböző kötelezettségeket vállalt. Most az a helyzet, hogy Ukrajna ezeket a kötelezettségeit nem tartja be – mutatott rá, megjegyezve, hogy az ország vezetésének érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy mit miért áldoz fel, hiszen minden állam számára kulcsfontosságú, hogy jók legyenek a szomszédokkal fenntartott kapcsolatok. Ukrajna esetében a fő célnak most a stabilitás és a béke megteremtésének kellene lennie, nem pedig az állampolgári és az emberi jogok, valamint szabadságjogok szűkítése – emelte ki.

“Mi, kárpátaljai magyarok soha nem adjuk fel a harcot jogainkért, mert jól tudjuk, hogy aki igába hajtja a fejét, azt a földbe döngölik” – hangsúlyozta befejezésül Brenzovics László.
A konferencia résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a KMKSZ választmánya tiltakozását fejezi ki az ukrán parlament által elfogadott, a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől megfosztó oktatási törvény ellen, és követeli az ukrán állam vezetőitől a törvények és az alkotmány betartását, a szerzett kisebbségi jogok visszaállítását.

“Szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem az államnyelv oktatása ellen szólunk, ellenkezőleg, el szeretnénk érni, hogy az ukrán állam 26 év eltelte után végre biztosítsa az államnyelv hatékony oktatásához szükséges megfelelő módszertant, a személyi és tárgyi feltéteket valamennyi nemzetiségi iskolában, meghagyva azokat önálló, nemzetiségi nyelven oktató intézményeknek” – áll a nyilatkozatban.

A magyar szervezet választmánya aggodalmát fejezi ki, hogy a nyelvhasználat és az állampolgárság szabályozására vonatkozó, előkészületben lévő ukrán törvénytervezetek tovább szűkítenék a nemzetiségi kisebbségek jogait, és tiltakozik az ukrán médiában zajló, erősen magyarellenes kampány ellen. Rámutat, hogy az európai normákkal és értékekkel szembe menő, a kisebbségi jogokat semmibe vevő vagy csorbító törvények az országban élő nemzetiségek asszimilációját célozzák, amelyek ellen a KMKSZ minden lehetséges fórumon fel kíván lépni.

A KMKSZ választmánya a kárpátaljai magyarok nevében köszönetét fejezi ki a magyar kormánynak a kiállásáért és támogatásáért az új ukrán oktatási törvény bevezetése elleni küzdelemben, valamint a nehéz gazdasági helyzetben lévő kárpátaljai magyaroknak nyújtott sokrétű gazdasági és szociális segítségért.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/a-karpataljai-magyarsag-helyzeterol-tanacskoztak-a-kmksz-alapszervezeti-elnokei-makkosjanosiban/
Forrás: mti.hu

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Nacionalista felvonulás Beregszászban is - 2017.11.12.

Legalább száz tüntető sorakozott fel a Karpatszka Szics, a Szvoboda, valamint a Jobb Szektor ultranacionalista csoportosulások zászlaja mögött november 12-én, Beregszász központjában.

Az „Ukrajna mindenek fölött – együtt a végsőkig” jelszavakat skandáló csoport Magyarország Beregszászi Konzulátusa felé vette az irányt.

A tüntetők egy nappal korábban Ungváron füstölögtek.

Érdekesség, hogy a Karpatszka Szics hivatalos Facebook-oldalán tagadták, hogy közük lenne a beregszászi megmozduláshoz, s kijelentették, hogy nem céljuk a magyarellenes provokáció.
... http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/nacionalista-felvonulas-beregszaszban-is/

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Eszmecsere Lilija Hrinevics ukrán tanügyminiszterrel
-- Tőkés László Sajtóirodája

Petro Porosenko államelnök szerint Ukrajna „eddig és ezután is olyan hozzáállást tanúsít a nemzeti kisebbségek jogaihoz, amely megfelel nemzetközi kötelezettségvállalásinak, összhangban van az európai normákkal és példaértékű a szomszédos országok számára”. Ezzel szemben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megítélése szerint új oktatási törvényével Ukrajna „jó messzire távolodott Európától”. Az orosz parlament alsóháza egyenesen „etnocídiummal”, illetve őshonos népei és nemzeti kisebbségei ellen folytatott „kényszerasszimilációval” vádolja Kijevet.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa abban egyezett meg Porosenko elnökkel, hogy az EU és az ukrán hatóságok további egyeztetéseket tartanak a törvény kisebbségi jogokat érintő rendelkezéseiről. Az Európai Tanács szerint a jogszabály „nagyban akadályozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő tanítását”. Klaus Iohannis román államfő mindaddig nem tartja időszerűnek – elhalasztott – ukrajnai látogatását, ameddig Kijev nem talál megfelelő megoldást a törvény által előidézett problémákra.

2017. november 7-én ezen körülmények között került sor arra az „eszmecserére”, melyre az Európai Néppárt Külügyi Munkacsoportja hívta meg Lilija Hrinevics ukrán tanügyminisztert. A tanácskozást levezető Sandra Kalniete lett frakcióelnök az élesen szembefeszülő álláspontok megértésére és egyeztetésére tett kísérletet.

Az ukrán miniszternő „civilizált párbeszéd” folytatására buzdította a vitapartnereket. Előterjesztésében felsőfokon beszélt az új oktatási törvény, illetve az ukrán oktatási reform demokratikus voltáról, korszerűségéről és mélyen európainak vélt karakteréről. Az ukrán nyelv egyeduralmát biztosítani hivatott jogszabály elsőrendű céljaként „a szociális kohéziót és integrációt” jelölte meg. A jogfosztónak ítélt 7. cikkely vonatkozásában azt hangoztatta, hogy annak valamennyi előírása a kisebbségi diákok jól felfogott érdekeit, társadalmi esélyegyenlőségét és integrációját szolgálja. Késznek mutatkozott az érdekelt felekkel – úgymint a román, magyar, lengyel, moldovai, bolgár kormányilletékesekkel – való párbeszédre.

A hozzászólók véleménye erőteljesen megoszlott. Mindazáltal azok voltak többségben, akik a törvény kisebbségellenes jellegét bírálták.

Traian Ungureanu képviselő a román érdekek mellett szállt síkra, furcsának tartva, hogy a jogszabály a baráti románokat az ellenséges táborba tartozó oroszokhoz hasonlóképpen diszkriminálja.

Cristian Preda egyebek mellett azt kifogásolta, hogy nem vették figyelembe a román közösség igényeit, továbbá hogy manipulatív módon külön kisebbségekként kezelik a románokat és a moldovaiakat.

Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő szintén arra mutatott rá, hogy az első renden érintett kisebbségi közösségeket meg sem kérdezték a saját anyanyelvükön való oktatás szabályozása tárgyában, továbbá a hivatalos ukrán álláspont hazugságait és szakmai hiányosságait bírálta.

Gál Kinga fideszes képviselő azon meggyőződésének adott hangot, hogy a kényszerítő természetű nyelvoktatás soha nem vezet eredményre.

Tőkés László „eufémikus szómágiának” minősítette az ukrán kormánytag prezentációját. Egyetértését fejezte ki román kollégáival, valamint Klaus Iohannis államelnökkel, aki a román kisebbség nyilvánvaló hátrányos megkülönböztetése miatt küszöbön álló hivatalos ukrajnai útját is lemondta. Bőséges tapasztalatokkal rendelkezünk a szomszédos országokban élő magyarok mesterséges asszimilációjáról, némelyik közösséget éppenséggel a teljes eltűnés fenyegeti – mondotta, s éppen ezért arra szólította fel az ukrán kormányt és parlamentet, hogy az Európai Tanács felszólításának és az uniós főbiztosnak tett ígéretnek megfelelően revideálják a törvény kisebbségi vonatkozású rendelkezéseit, és maradéktalanul biztosítsák a magyarok, románok és más őshonos nemzetiségek anyanyelvű oktatás iránti jogát.

Felszólalásában Elmar Brok német képviselő, a Külügyi Bizottság volt elnöke bevándorolt és őshonos kisebbségek között tett különbséget. Elsősorban az új törvény időzítését ítélte „politikai ostobaságnak”, hiszen ezáltal Ukrajna olyan szövetségeseit taszította a „másik táborba”, mint Magyarország és Románia. Ráadásul a jogszabály elfogadása által olyan időszakban „bünteti” az orosz kisebbséget, amikor Oroszország Ukrajna egy részét éppen megszállás alatt tartja.

Lilija Hrinevics betanult szerepének megfelelően tovább magyarázta országa bizonyítványát, fehérnek próbálva beállítani azt, ami fekete. Mindazáltal a Velencei Bizottság várható szakvéleményének viszonylatában készségét fejezte ki az EU-partnereikkel való további konzultációra.

Válasz

M Imre üzente 2 hete

2017. november 7-én a néppárti frakció külügyi munkacsoportjának ülésén lehetőség nyílt eszmecserét folytatni Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel a szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvényről. A miniszter a már jól begyakorolt panelek ismertetésével kívánta meggyőzni az EP képviselőit az ukrán oktatási törvény és főként annak 7. cikkelyének indokoltságáról, helyességéről és jogkiterjesztő jellegéről, ezúttal sikertelenül. A képviselők egyértelműen felhívták a miniszter figyelmét az oktatási törvény kisebbségekre gyakorolt jogszűkítő hatásaira, és hogy az elfogadott intézkedés diszkriminálja az országban élő európai uniós anyaországokkal rendelkező kisebbségeket.

A miniszter a nem várt hozzászólások, bírálatok után védekezésből támadásra váltott, azt a kérdést intézte a képviselőkhöz, hogy miért nem akarják, hogy a nemzeti kisebbségek megtanuljanak ukránul. Az oktatási miniszter beszámolója után a képviselők hozzászólásaikban kiemelték: a törvény igenis elvonja a kisebbségek eddig megszerzett jogait, időzítése a lehető legrosszabb, korábbi támogatóikból ellenségeket szerezve. A román és magyar képviselők külön megjegyezték, hogy bár az ukránok azt hangoztatják, hogy oroszellenes céllal fogalmazódott a törvény, valójában az elfogadott intézkedés az ellenséges kategóriába helyezi az uniós országokat is.

A képviselők hangsúlyozták: a törvény alkotmányos jogoktól fosztja meg az ukrán állampolgárokat, ezért a Velencei Bizottság ajánlásainak alkalmazására szólították fel az ukrán vezetést. Több képviselő kifogásolta, hogy az ukrán fél csak a törvény elfogadása után kezdeményezett párbeszédet. A néppárti politikusok arra kérték az oktatási minisztert, hogy mielőbb találjanak olyan megoldást, ami mind az ukránok, mind a nemzeti kisebbségek számára megfelelő. Többen egyetértettek abban, hogy minden országban fontos az államnyelv ismerete, de nem erőszakos eszközöket kell alkalmazni, hanem a módszereken változtatni.

Az ülésen részt vevő Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő nehezményezte, hogy az ukrán miniszter csak most mutatkozik késznek a párbeszédre, azonban a törvény előkészítő szakaszában, a 2016 novemberi és 2017 januári EP-képviselőkkel közösen írt levelükre nem érkezett konstruktív válasz. A képviselő kiemelte az ukrán fél hibás következtetéseit és érveit az új oktatási törvény kapcsán, többek között azt, hogy a külső független teszt ukrán nyelvből nem a nyelvismeret szintjét méri, hanem a lexikális tudást és fogalmazási készséget. Ezt támasztja alá az is, hogy a statisztikai adatok alapján számos ukrán tannyelvű iskola rosszabb eredményt produkált. „Ha a miniszter szerint ez nem így van, akkor az ukrán ajkú diákok sem tudnak ukránul?” – tette fel a kérdést a néppárti politikus.

Lilija Hrinevics prezentációjában továbbra is szerepel a beregszászi iskolák 75%-os bukási arányát kiemelő adat, amit Bocskor Andrea megcáfolt és a Beregszász Városi Tanács határozatára utalva kérte, hogy ne rontsák a nemzetközi fórumokon Beregszász hírnevét ezzel a téves adattal, amellyel ellentétben a városi iskolák csupán 33,88%-os negatív eredményt értek el. A miniszter nemzetbiztonsági elvre való hivatkozását Bocskor Andrea kétségbe vonta és nevetségesnek minősítette, hogy pont a 150 ezer fős magyarság és 400 ezer fős román közösség veszélyeztetné Ukrajna területi egységét.

http://bocskor.fidesz-eu.hu/hu/keseru-szajizzel-tavozott-az-ukran-oktatasi-miniszter/
Brüsszel, 2017. november 7.

Válasz

M Imre üzente 3 hete

A legközelebbi ukrajnai Esemény - 2017-10-25

Ukrajna történelmének legutóbbi Eseménye az ún. „méltóság forradalma” volt. Ezt messzire ható következményei különböztetik meg a többi eseménytől. A 2014 elején történtek nem adtak ugyan méltóságot a nyomorgó, megalázott ukrán népnek, de kilökték az országot abból a közegből, amely odáig az élettere volt. Posztszovjet-Nagyukrajna a Nyugat és Oroszország közötti ütközőzóna lakója volt, amelynek élettevékenysége a két pólus közötti ingázásból állt, vagyis hogy dézsmálta az ott felállított két etetőt, amelyek valójában csalik voltak. Így az ukrán uralkodó osztály, mint pirája az akváriumban, vidáman elvolt az akvárium többi lakója, valamint a két etető hely rovására. Az orosz medence cápáitól féltek, így összetörték az akváriumot, hogy csatlakozhassanak a nyugathoz.

El kell ismerni, hogy ez az állapot mesterséges jellege miatt (mint a hasonlatban szereplő akvárium is) nem folytatódhatott a végtelenségig. Valamikor véget kellett, hogy érjen – vagy azzal, hogy az ország csatlakozik az egyik lehetséges alternatívához, vagy azzal, hogy megsemmisül a sikertelen kísérlet közben.

Ha az ukránok hivatalos sikerpropagandájának lenne valóságalapja, akkor a mostani állapotot a nyugathoz való sikeres csatlakozásként lehetne meghatározni. Egy ilyen állapot a megfelelő civilizációs választás következtében állhatna elő. Az ország népének a jogállamot kellene választania az oligarchikus önkény helyett, a szabályozott szabadversenyes piacot a tolvaj bandák működtette monopóliumok helyett, az általános szabálykövető magatartást a mindenki ügyeskedik, csal, korrumpál és korrumpálódik össznépi játéka helyett. Ehhez a fenti értékek iránt elkötelezett politikusokat kellett volna kinevelni, azokra szavazni a választásokon, majd támogatni őket az ádáz küzdelemben, amit az oligarchák és az azokat kiszolgáló korrupt hivatalnokok ellen folytattak. Választásokban kitartani, amíg az átalakulással járó nélkülözések sújtják őket.

Mindez nemcsak, hogy nem történt meg, hanem még értékelhető kísérletet sem sikerült tenni, aminek a kudarcából okulni lehetne.

Az akváriumi halak, amelyeknek végtagokat és tüdőt kellett volna növesztenie, most vergődnek a gyorsan felszáradó vízfolton.

Mi vezetett a jelenlegi állapothoz? Ha valaki azt mondja, hogy az akváriumos hasonlat egyszerűsítés és sántít is, igaza van – de ez érvényes minden metaforára, parabolaára, példabeszédre stb. Mindjárt felhozhatják, hogy az akváriumot nemcsak belülről, kívülről is kalapálták. Tény.

Akik a csalikat belógatták a két végén, nyilván szintén fontos szereplői az eseményeknek, de a történet nem az ő bőrükre (pikkelyeikre) ment. Nincs tehát értelme rossz néven venni a geopolitikai szintű játékosoktól, hogy csalfa ígéretekkel próbálták elkötelezni Ukrajnát a ’91 utáni története során, amikor az – korántsem szűziesen – riszálta magát mindkét irányban. Azt, hogy mit hisznek el, az ukránok felelőssége, első közelítésben az ukrajnai vadászmezőkön garázdálkodó oligarcháké. Azok úgy gondolták, hogy a Nyugat etetni fogja őket és meg is védi a másik – csalódott – kérő bosszújától. Ebből is látszik, hogy történelmileg-geopolitikailag művelt emberből nem lehetett ukrán oligarcha. Az pedig már az ukrán társadalom problémája, hogy csak lopáshoz, csaláshoz, szélhámoskodáshoz értő, alulművelt alakokat képes az uralkodó „elit”(oligarchaátus) soraiba emelni.

Miután a tömegtájékoztatási eszközök is a kezünkben vannak, ugyanezzel a maszlaggal etették Ukrajna népét is, amelynek ráadásul fogékony is az olyan primitív elképzelések befogadására, mint hogy cserében némi köztereken történő ugrálásért, a nyugati adófizetők pénze számolatlanul fog ömleni az Ukrajna feliratú feneketlen hordóba. A magánbefektetők pedig majd sorban állnak, hogy „Itt a piros, hol a piros?”-t játszanak a helyi bolhapiac surmóival.

Régi szovjet-orosz szólásmondás hogy „ne élni taníts engem, hanem anyagilag segíts ki”. A kollektív Nyugat azonban igenis arra vállalkozott, hogy élni tanítson minket. Segítsenek végrehajtani a reformokat, amelyek a demokrácia, jogállamiság, piacgazdaság meggyökereztetéséhez szükségesek, valamint, mindenekelőtt támogassanak minket a korrupció elleni harcban. Az ukrán oligarchák, amikor csábítóikra próbálják tolni a felelősséget, olyanok, mint egy narkós, aki az elvonóban való gyógyulásra kapott pénzből a következő adagját veszi meg, majd a további adagok finanszírozását is követeli. Ha tehát valakinek nem tetszik a szárazon fuldokló akváriumi hal, választhatja az elvonási tünetekben agonizáló narkóst is országunk helyzetének illusztrálására.
... http://www.kovacsmiklos.com/index.php?op=elemzes&po=publicisztika&id=131

„Nem fogják hagyni, hogy meghaljon, mert az túl nagy presztízsveszteséget jelentene az oroszokkal szemben”. Ez a geopolitikai jellegű érv szól a vergődő pirája mellett, illetve magyarázza, honnét van még benne szufla, hogy tátogjon, csapkodjon uszonyával. Ennek a görcsös rángatózásnak lehetünk áldozatai mi, magyarok is.

A presztízsmeccset az oroszokkal az amerikaiak vívják. Az európaiaknak már nincsenek nagyhatalmi ambícióik, ők pénzt akarnak keresni az oroszországi üzleteiken. Nem is hagyták az amerikaiaknak megfúrni az Északi Áramlat-2 projektet. Pénzt csatornázni az ukrán korrupció mocsarába nem vágynak. Egyébként az amerikaiak sem. Az utóbbiakat azonban még nem adták fel teljesen a próbálkozást, hogy annyira ellenőrzésük alá vonják a klienseket, hogy valamilyen értékelhető teljesítményt lehessen belőlük kisajtolni. Az ukrán oligarchátus tagjai gazsulálnak nekik, egyúttal próbálják bemártani a többieket, de a korrupcióellenes vertikum kiépítését elszabotálták. Vagyis nyíltan és eléggé primitíven palira veszik uraikat, parancsolóikat, az őket életben tartó gépezet operátorait.

Az amerikaiak – mint minden nagyhatalom – mindenféle fazonokat futtattak már: diktátorokat, törzsi vezetőket, narkóbárókat, iszlám fundamentalistákat, valamint ezek kevert változatait. Majd csak elboldogulnak Lazarenko még életben és szabadlábon lévő kollégáival is. Igaz, amilyen könnyen jófiúnak nyilvánítják, ugyanúgy le is írják klienseket, ha úgy hozzák a körülmények.

Az ukrán meccs Obama bulija volt, nem Trumpé. Be is voltak rezelve a Clinton mellett kampányoló ukrán vezetők. A birodalmi érdek persze felülírhatja Trump ellenszenvét, különösen, hogy az új elnöknek nem engedték átvenni a tényleges hatalmat. Annak az esélye azonban nem nőtt, hogy az amerikaiaknak háborúzni támadjon kedvük az oroszokkal az ukrán oligarchák érdekeiért.

A szárazon vergődő akváriumi pirája sorsa tehát eldőlni látszik. Nagyon optimisták reménykedhetnek benne, hogy még nyitva áll a másik két lehetőség: sikerül tüdőt és szárazföldi végtagokat növesztenie, vagy összeragasztják és feltöltik az akváriumot. Aki hitet-reményét Posztszovjet-Nagyukrajnába vetette, ezen variánsok egyikért kell imádkozzon. Aki nem, azért, hogy kisebb veszteségekkel megússza Ukrajna történelmének következő Eseményét.

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Előzmény

Az ukrán NATO-követet aggasztja Magyarország magaviselete - 2017.10.25.

Ukrajna – Vadim Prisztajko szerint nyugtalanságra ad okot az egyik szövetséges ország Ukrajnával szembeni viselkedése.

Ukrajna NATO-nagykövete a magyar kollégájával tervezett találkozója előtt nyilatkozott a sajtónak:

„Létezik egy konkrét szövetséges, amelynek viselkedése módfelett aggaszt. Konkrétan Magyarország külügyminiszterének azon nyilvános kijelentéséről van szó, miszerint országa bojkottálni kívánja Ukrajnát az Európai Unióban. Az a helyzet, hogy én még nem hallottam a magyar tárcavezető álláspontját a NATO-val kapcsolatban” – közölte Prisztajko.

Az ukrán NATO-nagykövet reményét fejezte ki, hogy magyar kollégái nem vetik fel ezt a kétoldalú kérdést egy olyan fontos biztonsági szervezet szintjén, mint amit az Észak-atlanti Szerződés Szervezete képvisel – adta hírül az Ukrinform.
... http://www.szon.hu/az-ukran-nato-kovetet-aggasztja-magyarorszag-magaviselete/3659792

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Magyar vétó: a NATO külügyminiszterei nem találkoznak Ukrajna képviselőivel - 2017.10.27.

Magyarország megvétózta a NATO-Ukrajna Bizottság ülését. A döntés mögött az ukrán oktatási törvény van, ami ellen Magyarország eddig is határozottan tiltakozott és ezután is tiltakozni fog.

December 6-án hívták volna össze a NATO-Ukrajna Bizottságot a NATO külügyminiszteri szintű találkozója alkalmából. A bizottság Ukrajnának nagyon fontos, hiszen ez mutatja a nyugati országok támogatását Ukrajna felé az Oroszországgal szembeni konfliktusban. Ráadásul Ukrajna a NATO tagja akar lenni, így ez a bizottság létfontosságú számára. Ezért óriási csapás Ukrajnának a magyar vétó.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban többször elmondta, hogy az ukrán oktatási törvény brutálisan csökkenti a kisebbségek jogait, elveszi ötödik osztálytól az anyanyelven tanulás jogát, ezt a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja, és amíg Ukrajna nem helyezi hatályon kívül a törvénynek ezt a részét, addig a magyar diplomácia minden nemzetközi fórumon blokkolni fogja az Ukrajna számára fontos ügyeket. Most is ez történik.

Ráadásul Ukrajna saját éves nemzeti NATO-felkészülési programjában is vállalta a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését, vagyis az ukrán kormány és parlament nemcsak a nemzetközi szerződéseket és saját országa alkotmányát hagyja figyelmen kívül, de saját NATO-felkészülési programját sem teljesíti.

Az Origo úgy tudja, a Külügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint Ukrajna jelenleg nem azt az utat járja, ahol az ország integrációs törekvéseinek további támogatásáról kellene beszélni. Az oktatási törvény esetében nem többletjogokról, hanem a már meglévő jogok elvételéről van szó, ez súlyos következményekkel jár az Ukrajnában élő kisebbségekre.

Az ukrán kormány az ukrán nyelv ismeretének bővítésével magyarázza a törvényt, ehelyett azonban a a kisebbségi nyelveket korlátozza. A magyar álláspont szerint az ukrán nyelv oktatásának nem az a módja, hogy elveszik az anyanyelven tanulás jogát, mert ez álságos, más módszert kell kidolgozni.

Ha az ukrán nyelv ismeretét akarják erősíteni, akkor az ukrán nyelv oktatását kell jobban megszervezni, nem az anyanyelven tanulás lehetőségét elvenni.

A kárpátaljai magyar pedagógusok már több mint tíz éve jelezték, hogy az ukrán nyelvoktatás gyenge, de nem kaptak választ. Azt is jelezték, hogy szívesen részt vesznek egy hatékony módszer kidolgozásában.

A magyar kormány többször kifejezte, hogy kész a konzultációra, de annak sikere azon múlik, hogy a törvénynek azokat az elemeit, amelyek a kisebbségi jogokat rendkívüli módon sértik visszavonják, vagy legalább a hatályát felfüggesztik. Szijjártó Péter külügyminiszter többször elmondta azt is, hogy az ukrán kormány és a kárpátaljai magyarok vitájában a magyar kormány mindig és a végsőkig a magyar közösség mellett lesz.

Az ukrán parlament szeptember 5-én fogadta el az oktatási törvényt, amely súlyosan korlátozza a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok nyelvhasználatát és oktatási jogait. A törvény 7. cikkelye kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Így 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ezzel az oktatási törvény célja az, hogy megakadályozza a magyar nyelv tanulását és használatát - mondják egyöntetűen a kárpátaljai magyarok.

A magyar kormány a kezdetektől élesen tiltakozik a törvény ellen. Szijjártó Péter külügyminiszter behívatta az ukrán nagykövetet és az ukrán külügyminiszternél is személyesen tiltakozott. Balog Zoltán, az emberi erőforrásokért felelős miniszter az ukrán oktatási minisztert hívta találkozóra.

Az Országgyűlés határozatot fogadott el, amiben arra kéri a kormányt, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a jogszabály hatályba lépésének megakadályozása érdekében, és erről adjon rendszeres tájékoztatást az Országgyűlés illetékes bizottságainak.

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az uniós csúcson felszólította Jean-Claude Junckert, hogy a leghatározottabban lépjen fel az ukrajnai oktatási törvény ellen és a nemzeti kisebbségek jogaiért.
... http://www.origo.hu/itthon/20171027-magyarorszag-blokkolja-az-ukran-targyalasokat-a-nyelvtorveny-miatt.html

Válasz

M Imre üzente 4 hete

Ukrajna – a hibákért (drágán) meg kell fizetni – Contributors ⋅ 2017, október 19.

Kezd körvonalazódni Kijev azon hibájának negatív politikai elszámolása, hogy az etnikai kisebbségek jogait korlátozó formában fogadta el nemrég az oktatási törvényt.

Az európai országok, a magyar reakció által nyújtott minta nyomására Kijev jövőbeni politikai elszigetelésére irányuló lépéseket jelentenek be, a (hatások felerősítésében és politikai kiaknázásában érdekelt) moszkvai sajtó, de még a hivatalosságok is azt sugallják, hogy véget értek az Ukrajna és az EU közötti mézeshetek.

Az Európa Tanács Parlament Közgyűlése tegnap (október 12-én – E-RS) nagy szavazattöbbséggel (82 igen szavazat, 11 ellenében, 17 tartózkodás mellett) fogadta el Az új ukrán oktatási törvény: jelentős akadálya a nemzeti kisebbségek anyanyelvén zajló oktatásnak című 2189. (2017) sz. határozatát. A 15 pontos határozat szövege (melyet az európai parlamenti képviselők az észt Andres Herkel jelentéstevő 14415. sz. jelentése alapján szavaztak meg), a végső formájában, a – zömmel magyar és román – képviselők által megfogalmazott 14 módosító javaslat egy részét is tartalmazta. A módosító javaslatok jelentős mértékben megerősítették a határozat kemény hangvételét.

Itt az ETPK határozatának főbb megállapításait emeljük ki, melyek megerősítik az ukrajnai román közösség és általában véve a román civil társadalom kérdéseit és aggodalmait: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése aggodalmának ad hangot a nemrég elfogadott oktatási törvény nemzeti kisebbségek nyelveire vonatkozó cikkelyek miatt és a nemzeti kisebbségek nyelveire vonatkozó részek felülvizsgálását javasolja (1. pont). Egy sor szomszédos ország megerősítette, hogy ez a jogszabály megsérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait. Az ETPK sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a törvény 7. cikkelyéről nem történtek valódi előzetes konzultálások az ukrajnai nemzeti kisebbségek képviselőivel (2. pont). Kifejezi elégedetlenségét amiatt, hogy a törvény elfogadásáig nem kérték a Velencei Bizottság állásfoglalását. A határozat három alapelvet rögzít, melyeket e téren be kell tartani: az állam hivatalos nyelvének ismerete a társadalmi integráció egyik tényezője és bármelyik államnak joga van elvárni, hogy az államnyelv mindenkire érvényes tantárgy legyen (1); amikor az állam lépéseket tesz az államnyelv megerősítése érdekében, ezeket a nemzeti kisebbségek nyelveinek védelmére és érvényesítésére vonatkozó lépésekkel egyidejűleg kell megtenni; ennek hiányában asszimiláció valósul meg, nem integráció (2); a diszkriminációmentesség elve (3). Az új törvény jelentősen csökkenti az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogait; a törvény a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvükön zajló oktatás terén eddig elismert jogok túlzott csökkentését vonja maga után (9. pont). Lépéseket kérnek az ukrán hatóságoktól (11. és 15. pont) az ETPK ajánlásainak és az Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel (Velencei Bizottság) következtetéseinek átvételére és az oktatási törvény ezek alapján történő módosítására; cserébe készséget kérnek a szomszédos államoktól arra, hogy a területükön hasonló lépéseket biztosítsanak, mint amilyeneket az ukrajnai kisebbségeik részére jogosan kérnek (12. pont).

Úgy tűnik, hogy e határozat elfogadása széles utat nyit a Velencei Bizottság hasonló ajánlásai számára, melynek következtetéseinek tiszteletben tartására és végrehajtására a csúcsszintű ukrán hatóságok utalást tettek.

Az ukrán külügyminiszter, Pavel (helyesen: Pavlo – E-RS) Klimkin sürgősen Budapestre utazott, hogy meggyőzze a magyar felet a törvény által az ukrajnai magyar közösség jövője szempontjából nyújtott előnyökről. Nem sikerült, Magyarország és Ukrajna külügyminisztereinek találkozója végén pedig a magyar hivatalosság, Szijjártó Péter egyértelműen kijelentette, hogy Budapest és Kijev „teljesen eltérő” állásponton vannak az új ukrán oktatási törvény tekintetében, mely drasztikusan korlátozza a kisebbségek nyelvén zajló oktatást. Mindaddig, amíg a magyar közösség elégedetlen ezzel a helyzettel, Magyarország kitart azon döntése mellett, hogy nem támogatja Ukrajnát a nemzetközi szervezetekben. Le kell mondaniuk a magyar kisebbséget hátrányosan érintő rendelkezésekről. A magyar kisebbségek sorsa nem alku tárgya… Budapest az oktatási törvény miatt továbbra sem támogatja Ukrajna EU-integrációjának a folytatását. Állítása szerint, jelen pillanatban a két állam kapcsolatai a legbonyolultabb szakaszban vannak Ukrajna állami függetlenségének 1991-es kikiáltása óta.

Magyarország október 16-án felveti az ukrán törvény kérdését az EU külügyminisztereinek összejövetelén, mert az véleménye szerint megsérti az EU-s társulási megállapodást és a magyar miniszter politikai nyilatkozataiból ítélve ebben a keretben és utólag is felvethetik az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás felülvizsgálatának időszerűségét. Szijjártó szerint, a társulás felülvizsgálatának elfogadásához csak minősített többségre van szükség, ha pedig Ukrajna nem módosítja álláspontját, Magyarország kereskedelmi szankciókat vezethet be.

Budapesten ma (október 13-án – E-RS) egy sor esemény zajlik az Önrendelkezést Kárpátaljának szlogen alatt, melyek miatt az ukrán Külügyminisztérium máris szóbeli jegyzékeket küldött Budapestnek. Ezeknek az akcióknak a természete és mérete feltépheti a térség ősi sebeit.

A kijevi sajtóban már meg is jelentek tendenciózus értelmezések a magyar és román képviselők (ez utóbbiak közül Korodi Attila volt a legaktívabb) által az ETPK-nak benyújtott módosítók kapcsán, mely reakciók a románellenes és Európa-ellenes retorikai készlet hagyományos téziseit használják: a kérdéses parlamenti képviselők (a románokat is beleértve) a Kremlhez állnak közel; az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvi jogai iránt mutatott érdeklődésükkel Románia Ukrajnával szembeni területi követeléseit leplezik; végül pedig viselkedésüknek sokkal inkább belpolitikai és választási mozgatórugóik vannak. Irina Geraszcsenko, az ETPK-s ukrán küldöttség tagja, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának első alelnöke szerint, a román és magyar parlamenti képviselők egyes mondatai Ukrajnával szembeni területi követeléseket rejtenek, agresszív retorikájuknak pedig előválasztási jellegük van. Az ETPK határozata kettős mércét alkalmaz…

Miközben Bukarest mélységesen hallgat, a csarnócai (Cernăuţi) románok – ahogy megjósoltuk – utcai tüntetés szervezését jelentették be a Regionális Állami Adminisztráció székhelye elé, idén október 17-ére, 15:00 órára. Az észak-bukovinai román közösség képviselőiből álló szervezőbizottság megemlíti, hogy a békés tüntetés az ellen irányul, hogy az új oktatási törvény 7. cikkelye megsérti az anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogot. A Legfelsőbb Tanács az új oktatási törvény 7. cikkelyének elfogadásával semmibe vette Ukrajna alkotmányát és nemzetközi kötelezettségeit. Számunkra, románok számára a román nyelv ugyanannyira anyanyelv és ugyanannyira kedves, mint az ukrán nyelv az ukrán etnikumúak számára.

Minden barátságommal azt tanácsolom az észak-bukovinai nemzettársaimnak, akiknek lépése tökéletesen jogos és törvényes, hogy tegyenek meg minden lehetséges lépést a provokációk és e nyilvános akció eltérítésére irányuló kísérletek megelőzése érdekében. Az észak-bukovinai román közösség hangjának léteznie kell és annak hallhatónak és tiszteletben tartottnak kell lennie, a tüntetés pedig az identitási igények törvényes és becsületes kifejezési módja. Ugyanakkor nagyok a kockázatok.

Az észak-bukovinai román közösség tiltakozása, az első ilyen jellegű (utcai) az utóbbi 10-15 évben, a reakció rendkívül fontos bizonyítéka lesz az ukrán állam számára, különösen úgy, hogy a csarnócai sovén közösségekben máris megjelentek a negatív, sőt, agresszív kommentárok a románok tüntetéséről. Október 17-én, az ezzel járó elkerülhetetlen zsúfoltság közepette bármi megtörténhet a Regionális Adminisztráció épülete körüli szűk utcákban, az ukrán nacionalista félkatonai szervezeteknek Románia csarnócai főkonzulátusa előtti minapi felvonulása pedig azt bizonyítja, hogy a térségben léteznek románellenes és Európa-ellenes irányba könnyen manipulálható radikális emberi erőforrások. Az ukrajnai nacionalista kiadványokban ennek kapcsán fokozódik a románellenes retorika (ezt az egyik csarnócai helyi lap 40. számában nemrég megjelent Знай, чужинець, тут господар – українець! Ne feledd, idegen, hogy itt az ukrán az úr! című cikkel támasztom alá).

***

A hibákért meg kell fizetni, az elszámolás pedig Ukrajna Európával szembeni újabb politikai elszigetelődésében ölthet testet. Ezúttal egy nyílt háborúval Donbaszban és délen Krím elvesztésének tartóssá válásával egyidejűleg végzetes lehet Kijev politikai elszigetelődése. Az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által az államnyelv témájában korábban elfogadott nacionalista lépések közvetlen előfeltételeket teremtettek a keleti megyékben az agresszióhoz és a háborúhoz, az új oktatási törvény pedig úgy tűnik, hogy (az előbbiekhez hasonló) előfeltételeket teremt a belső nyugalom destabilizálásához Ukrajna nyugati részén és az európai országokkal meglévő határainál. Kijev politikai hibáinak külpolitikai elszámolása tragikusan hangzik a régió biztonsága és stabilitása szempontjából: a kárpátaljai elszakadáspárti magyar mozgalmak (Így! A szerző a magyarellenes kettős mérce egyik képviselője – E-RS) felerősödése; az észak-bukovinai román közösség 15 év óta első utcai tüntetései; az Ukrajna és az EU közötti szerződések, sőt, a kétoldalú megállapodások felülvizsgálatára irányuló politikai akciók és így tovább.

Megengedhet Ukrajna magának egyszerre politikai csatározásokat keleten és nyugaton? Megengedheti magának Ukrajna az európai közeledés és távlat feláldozását, bizonyos vitatható belpolitikai/választási célok nevében? Képes Kijev létrehozni egy Európa-párti politikai elitet a mostani, többségében autochtonista és nacionalista helyett? Elég érett Kijev ahhoz, hogy felfogja, a magyar adminisztráció és a romániai civil társadalom oktatási törvénnyel szembeni reakcióinak a szomszédos országban élő nemzettársaink jogai iránti tiszteletre méltó aggodalom a mozgatórugója és nem területi nosztalgiák? Képes Ukrajna megelőzni a biztonsági kisiklásokat a nyugati régióiban, melyek előfeltételeit Kijev diszkriminatív rendelkezései és korlátozó politikái teremtenek meg és melyek közvetlenül az ukrán és a kisebbségi közösségek közötti kapcsolatok ellenségessé válásához vezetnek?

Kijev azzal, hogy olcsó politikai témákat választ a belpolitikai választási kelléktára számára, most zuhatagként érkező negatív következményekkel szembesül és úgy tűnik, hogy ukrán politikai körök csak korlátozott mértékben képesek felfogni a létrehozott helyzet súlyosságát.

A hibákért fizetni kell. És közeledik az elszámolás pillanata.

Kijev számára még nem késő meghátrálni. Még mindig érvényesek a békepipához vezető ajánlatok. Ennek egyetlen feltétele van (a törvény módosítása). Az előnyök viszont számosak.

Dorin Popescu
https://eurocom.wordpress.com/2017/10/19/ukrajna-a-hibakert-dragan-meg-kell-fizetni-contributors/
contributors.ro, 2017. október 13.
http://www.contributors.ro/editorial/ucraina-%E2%80%93-erorile-se-platesc-scump/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

https://www.youtube.com/watch?v=fEA1M8hr1E8
Brüsszelben és Strasbourgban tiltakoztak a héten a kárpátaljai magyarok képviselői
Közzétette: KMKSZ Hivatalos Videótár
6 napja és 21 órája

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Hartyanyi Jaroszlava: „Ha megfelelően képzett nyelvtanárok oktatnák a magyarokat, megtanulnák az államnyelvet” - 2017.10.19.

A tvi.ua hírportál interjút készített Hartyanyi Jaroszlavával, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület vezetőjével. Az október 10-én megjelent interjú fordítását az alábbiakban olvashatják.

Az ukrán parlament szeptember elején új oktatási törvényt fogadott el, melyet később Petro Porosenko elnök is aláírt. Számos szakértő véleménye szerint a dokumentum progresszív és megújító. A pozitívnak mondható változtatások többsége azonban elvész a törvény hetedik cikkelyét övező kritikák tengerében. Az adott rész szerint az oktatás nyelve kizárólag az államnyelv, azaz az ukrán lehet.

A rendelkezés nagy felháborodást keltett az ukrajnai nemzeti kisebbségek körében. A szomszéd országok kormányai azonnal kiálltak határon túli nemzettársaik mellett. A nyelvi jogok korlátozása ellen emeltek szót a lengyelek, a románok, a moldávok. Leghangosabban a magyarok tiltakoztak. Budapest kijelentette: blokkolni fogja Ukrajna európai integrációs törekvéseit. Válaszként Ukrajna az EBESZ és az Európa Tanács elé tárta értékelésre az egész dokumentumot. A határozott fellépésre reagálva az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése október 12-én napirendre tűzte az ukrán oktatási törvény megvitatását. Az ukrán fél szerint az ellenérvek pusztán politikai s nem objektív okokon alapulnak. Volodimir Arjev képviselő hangsúlyozta, hogy miután a Velencei Bizottság áttanulmányozza a törvényt, Ukrajna figyelembe vesz minden, a bizottság által ajánlott változtatást, amennyiben lesz olyan. Hivatalos adatok szerint Ukrajnában 400 ezer nemzeti kisebbséghez tartozó gyerek tanul, közülük 16 ezer magyar nemzetiségű. A „nemzeti” iskolákban minden tantárgyat kisebbségi nyelven oktatnak, az ukrán nyelvet pedig heti két órában tanítják.

A tvi.ua hírportál interjút készített Hartyanyi Jaroszlavával, a Magyar Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólójával, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület vezetőjével, hogy megtudják, hogyan tanulnak az ukrán gyerekek a szomszédos országban, és mit szólnak Budapesten az oktatási törvényhez.

– Jaroszlava asszony, hány ukrán él Magyarországon?
– A legutóbbi adatok szerint 7300 fő vallotta magát ukrán nemzetiségűnek, de közülük mindössze 5000 ember ukrán anyanyelvű.

– Szétszóródva élnek Magyarországon vagy egy tömbben, mint a magyarok Ukrajnában?
– Az ukránok legnagyobb része a határhoz közel, Nyíregyházán és környékén él. A térségben vasárnapi iskolák működnek. Közel kétezer ukrán él Budapesten, azonban többségük nem vesz részt az ukrán közösség életében. Amikor a Majdanon megverték a diákokat, és mi itt kivonultunk tüntetni, több magyar jelent meg, mint ukrán. Összesen 15 közösséget tartunk számon, 1991 óta működik a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület, 1999-től van állami önkormányzatunk, a magyar parlamentben én képviselem az ukránokat.

– Ha jól értem, akkor Magyarországon nincsenek ukrán tannyelvű osztályok?
– Három évvel ezelőtt Baktalórántházán működött ukrán osztály. A gyerekeknek idegen nyelvként oktatták az ukrán nyelvet. Ma már nincs, csak vasárnapi iskolák működnek. Budapesten 1993-ban alapítottam egyet, s ott is folyamatosan küzdöttünk minden gyerekért, azért, hogy a szülők hozzák őket a foglalkozásokra. Nagyon jól működik a vasárnapi iskola Nyíregyházán. Ott a gyerekek ukrán nyelvből vizsgázhatnak, eredményeikről tanúsítványt szerezhetnek. Ha magyar iskolában tanul a gyerek, de szeretne vizsgát tenni ukrán nyelvből is, megteheti a gimnáziumban. Budapest IX. kerületében, ahol élek, az egyik iskolában egy család azt szerette volna, hogy gyermeküknek naponta tanítsanak ukrán nyelvet és irodalmat. Találtak egy tanárnőt, aki hajlandó volt erre. Egy gyerekkel kezdték el, majd csatlakozott hozzájuk még két tanuló, később már nyolcan lettek – remény volt egy osztály megnyitására. Idővel azonban a szülők nem akarták naponta átcipelni gyermeküket az egész városon.

– Milyen feltételekkel lehet ukrán tannyelvű osztályt indítani ma Magyarországon?
– A törvény értelmében akkor, ha nyolc vagy annál több azonos korú gyereket íratnak be az osztályba, függetlenül attól, hogy a város mely kerületében élnek. Ebben az esetben az Oktatási Minisztérium támogatásával igény szerint el lehet indítani egy osztályt. A gyerekek ukrán tantervek szerint tanulhatnak, melyeket a magyar szakminisztérium is jóváhagyott. Ezek az előírások vonatkoznak mindegyik nemzeti kisebbségre, így a szerbekre, a horvátokra, a románokra…

– Miért nincsenek jelenleg ukrán osztályok, ukrán iskolák Magyarországon?
– Nem azért, mert nem engedi a törvény, hanem elsősorban amiatt, mert az ukránok szétszórtan élnek az országban. Másodsorban azért, mert a szülők még vasárnapi iskolába sem igazán akarják utaztatni gyermekeiket, napi rendszerességgel pedig végképp nem vállalják ezt. Legtöbbjüknek könnyebb a gyermeküket magyar iskolában taníttatni. Összehasonlításképp: az én lányom 1980-ban született. Az ő generációjukkal nyitottuk meg Budapesten a vasárnapi iskolát. Az édesapja magyar, ő magyarul beszél vele, én pedig ukránul. A lányom szebben beszél ukránul, mint sokan Ukrajnában. Az unokám is jól tudja a nyelvet, a lányom hetente viszi a vasárnapi iskolába. Az ilyen szülők számunkra aranyat érnek… Az Ukrajnából érkező orosz anyanyelvű emberek azonban messziről elkerülik a központunkat, a vasárnapi iskolát pedig pláne. Hogy hová íratják be gyermekeiket, azt nem tudjuk. Az utóbbi három évben egyre többen költöznek át Ukrajnából. Láttuk, hogy úgynevezett szekta köré próbáltak vasárnapi iskolát szervezni, de nem sikerült.
Úgy szerveztük, hogy a vasárnapi iskola közel legyen a templomhoz. Néhány szülő elmegy a templomba, azután elhozza gyermekét az iskolába. Kibéreltük a magyar iskola helyiségeit, a tanórák tantermekben folynak. Jelenleg három osztályunk van kis, középső és felső korcsoport számára. Ebbe az iskolába jár három gyerek is a vasárnapi iskolánkból.

– Csak ennek a három gyereknek van ukránórája, vagy a többiekkel együtt tanítják őket?
– Nem, amikor például a többieknek angolórájuk van, akkor ők hárman ukránra mennek. Intenzív tanfolyamon vesznek részt. Tizenkettedik osztályig tanulják az ukrán nyelvet, tökéletesen elsajátítva azt.

– Idegen nyelvként oktatják nekik az ukránt?
– Igen.

– Hogy lehet anyanyelven történő oktatást szervezni a kisebbségek számára Magyarországon?
– Nemrég változott a törvény, mely szerint akár az önkormányzatunk is nyithat nemzetiségi iskolát. Voltam román iskolában, melyben elsőtől tizenkettedik osztályig román nyelven tanítottak minden tantárgyat. Van nemzetiségi iskolahálózata a szerbeknek, horvátoknak, szlovákoknak is. A németek Budapesten osztrák iskolába járnak, de ezek az intézmények nem nemzetiségi jellegűek, mivel a működésüket Ausztria és Magyarország kormánya fedezi. Ezekben tanulnak azok, akik tökéletesen szeretnének tudni németül. A tartományban nyolcadik osztályig oktatják a németet. A román határ mentén lévő román iskola egyik osztályában négy tanuló van, az osztály mégis működik. Nyolc fővel indult, de csak négy tanuló maradt, mégsem zárták be.

– Ön osztályokról beszél, de hogyan működnek az iskolák?
– A szerb iskolában háromszáz gyerek tanul. Ott nincs jelentősége, hogy valaki szerb-e vagy sem. Az oktatás kizárólag szerb nyelven folyik. Magyarul csak a magyar nyelvet és irodalmat oktatják.

– Milyen eredménnyel sajátítják el a magyar nyelvet ezek a gyerekek?
– Mindkét nyelvet kitűnően tudják. A magyar társadalomban nem létezik nyelvi skizofrénia. Ha más nemzetiségű vagy is, a helyzet arra fog késztetni, hogy tanuld és sajátítsd el a magyar nyelvet. Vannak szerbek vagy horvátok, akik nemrég érkeztek Magyarországra. De többségükben őshonos lakosokról van szó, akik régóta ezeken a területeken élnek. Lehet, hogy a szüleik nem is beszéltek magyarul. Vannak olyanok, akik elmondják, hogy nagymamájuk ki sem tette a lábát a faluból, és nem ismerte ezt (ti. a magyar – a szerk.) a nyelvet. De az új nemzedék tanul, mert változnak az idők – a gyerekek a városokba költöznek tanulni, élni. A horvát, szerb falvakban mindenki szépen beszél magyarul. Ez azért van, mert a magyar nyelv oktatása nagyon magas szintű. Ebben érdekeltek a magyarok, akik nagy erővel óvják és ápolják nyelvüket. Amikor például az 1990-es években, a rendszerváltást követően kezdtek divatba jönni az idegen nyelvi kifejezések, a magyarok műsort készítettek Álljunk meg egy szóra! címmel. Ebben a legnépszerűbb professzor közérthető formában hívta fel a figyelmet ezen szavak használatának nevetségességére. Az idegen szavak használata rövidesen az egyik legnépszerűbb témává vált a társadalomban. Az emberek arról kezdtek beszélni, hogy nem szabad beszennyezni a magyar nyelvet. A magyar különleges nyelv, szinte mindenre van saját szava. Ez a nemzet a nyelvében él. Ez tartja meg. Azonban néhány oroszajkú azzal dicsekszik, hogy már tíz éve él Magyarországon, de még három mondatot sem tud elmondani magyarul. Különösen azok, akik angolul is tudnak; véleményük szerint nekik nincs is szükségük a magyar nyelvre.

– Mekkora költségvetést biztosít évente a magyar kormány az ukrán közösségnek?
– Amikor három évvel ezelőtt az önkormányzat elnöke voltam, akkor közel 29 millió forintot (2 millió 900 ezer hrivnya) biztosított. Jelenleg már százmillió forintból (tízmillió hrivnya) gazdálkodhatunk. Ez azért van így, mert lehetőséget kaptunk, hogy saját képviseletünk legyen a parlamentben. Javaslatokat tehetünk a költségvetés elfogadásakor. Mindent számba veszünk, megmutathatjuk, hogy szükséges ez az összeg az ukránok támogatására. Amint a nemzeti kisebbségek képviselői megjelentek az országgyűlésben, jelentősen nőtt az anyagi támogatottságuk.

– Az ukrán oktatási törvény elfogadása hatással lehet-e a Magyarországon élő ukránok helyzetére?
– Nem. Ha így lenne, csalódnék ebben az országban. Tisztelem Magyarországot. Leginkább azért, ahogyan saját nyelvét védelmezi. De a legfőbb az, hogy Magyarországon betartják a törvényeket. Ugyanakkor érezzük a változást – az emberek megállítanak a boltban, a fodrásznál, kérdezgetik, mi történt Ukrajnában. De nem agresszívan. Azt mondják, hogy Ukrajna toleráns ország, a saját nyelvét annyira tiltották, akkor most hogyan képesek megtiltani, hogy mások az anyanyelvükön tanuljanak. Mindenkinek el kell magyaráznunk, hogy az oktatási törvény hetedik cikkelyében valamiféle „bombát” rejtettek el. Az oktatás negyedik osztályig kisebbségi nyelven, aztán teljesen másként folyjék – ezt valakinek ki kellett találnia. Remélem, hogy változtatnak ezen a ponton, megvitatják azt. Agresszivitást még nem tapasztaltam. Persze eleinte aggódtam amiatt, hogy mi lesz a parlament reakciója. Azt gondolom, hogy a diplomáciának végig kell járnia egy keskeny ösvényt… A magyarországi ukránok is beszélnek erről a kérdésről, s mindnyájan egy véleményen vagyunk. Az oktatási törvény nagyon jó, de a hetedik cikkely teljesen elrontja. Nem szabad elfelejteni, hogy hibrid háború folyik. Az ellenség minden lehetőséget megragad, hogy Ukrajnát szembefordítsa valakivel, például a szomszédaival. Figyelje meg, hogy hallgat Oroszország! Nem nagyon nyilatkozik. Ön szerint mi ennek az oka? Azért, mert ők tisztában vannak azzal, hogy ezzel a törvénnyel soha nem fogják tudni kiszorítani az orosz nyelvet. Nekem lenne ugyanakkor egy kérdésem az ukrajnai hivatalnokainkhoz, akik munkájuk során oroszul beszélnek: vajon ők elsajátították az ukrán nyelvet? Akkor miért kezdik ki azokat a magyar falvakat, ahol évszázadok óta magyar emberek élnek, dolgoznak a földjükön, és nem tudnak jól ukránul? Meglehet, hogy nekik nincs is szükségük az ukrán nyelvre. De a fiatalság már tanulja azt, mert ukrán felsőoktatási intézményekben szeretne továbbtanulni.

– A számok azonban arról tanúskodnak, hogy a magyar tannyelvű iskolák befejezése után a tanulók nagy része még a legalacsonyabb küszöbértéket sem érte el a külső független tesztelésen. Ez arról tanúskodik, hogy ők nem érdeklődnek az ukrán felsőoktatási intézmények iránt, inkább a magyarországi továbbtanulás felé orientálódnak?
– Na és miért megy külföldre az ukrán tannyelvű iskolákat elvégző ukrán anyanyelvű tanulók jelentős része? Ön tudja, hányan tanulnak jelenleg Lengyelországban? Tudja, milyen ösztöndíjakat biztosítanak Csehországban? Akkor miről beszélünk? Miért álmodik arról egy ukrán édesanya, hogy gyermeke valahová külföldre menjen tanulni? A hivatalnokaink, képviselőink gyermekei hol tanulnak? Azt akarja mondani, hogy az ukrán felsőoktatási intézményekben?

– Én nem találkoztam ott velük.
– Nos, én sem találkoztam velük ezekben az intézményekben.

– Véleménye szerint milyen hatással lesz az oktatási törvény az Ukrajnában élő magyarokra?
– Előszöri is: ha lenne egy, az övékéhez hasonló oktatási hálózatom, és azt mondanák nekem, hogy két év múlva semmivé lesz, én még hangosabban tiltakoznék. Csak az a különbség, hogy engem Ukrajna nem támogatna úgy, mint ahogyan a magyarok támogatják most az övéiket. De a magyaroknak van egy anyaországa, melynek joga és kötelessége megvédeni őket. Az ukrajnai magyaroknak volt lehetőségük elköltözni, de a saját földjükön maradtak, az adott körülmények között, habár élhetnének jobban is. Nem akarják elhagyni szülőföldjüket. Most azt látom, hogy legtöbbjük sértve érzi magát, olyan, mintha csupán másodrendű állampolgárai lennének az országnak. Ez pedig nem jó. Mi, ukránok, toleráns nép vagyunk. Minket is megpróbáltak elnyomni – egyszerűen nincs morális jogunk mással megtenni ugyanezt! Másodszor: a gyerekeket kicsi kortól más iskolába fogják beíratni: vagy Magyarországra hozni, vagy szerveznek magániskolákat, és fedezni fogják anyagilag. Egyébként az állami ukrán iskolák többségét maga a magyar kormány támogatta. Tudta például, hogy amikor a magyar kormány megjavította a magyar iskola tetőszerkezetét, akkor megjavította abban a községben az ukrán iskola tetőszerkezetét is, vagy ha tornatermet épített a magyarban, akkor az ukránban is? Pedig így van. Magam is láttam ezt. Én kicsit többet tudok Kárpátaljáról, mint sokan azok közül, akik elfogadták ezt a törvényt. A magyarok számára mindez bántó, mert nagyon sok támogatást biztosítottak Kárpátaljának, melyből nemcsak a magyarok részesültek. Minket is támogattak: az ukrajnai gyerekek üdülni, a harcokban megsérültek rehabilitációra érkeztek Magyarországra.

Ma arról van szó, hogy a törvényben leírtak maradnak, de a kisebbségi nyelven oktatható tantárgyak mennyiségét egy külön kormányrendelet határozza majd meg. A rendelet egy dolog, a törvény egy másik. Én azonban mégis remélem, hogy valahogy módosítják a törvényt. A kárpátaljai magyarok nincsenek az ukrán nyelv tanításának szigorítása ellen. Magam is tanúja voltam vegyes bizottsági üléseken, amikor a magyarok a tankönyvek, a szótárak, a szakképzett tanárok kérdését feszegették. Semmi ilyesmi nem áll, és nem is állt rendelkezésükre az elmúlt 26 év alatt. Úgy tűnik, sokáig nem is fog. Általános tanárhiány van. Én pedig mindig csodálkoztam azon, hogy lehet ez. Ha Ukrajna érdekelt lenne abban, hogy megfelelő képzettségű ukrán nyelvtanárokat biztosítson a magyarok számára, akkor megtanulnák az államnyelvet. Az ukrán és a magyar két teljesen eltérő nyelv. A gyerekeknek speciális tankönyvekre van szükségük. Ukrajnában csak a közelmúltban kezdtek az ukrán mint idegen nyelv oktatására szolgáló tankönyveket kiadni. Fájó nekem erről beszélni, mert tanúja vagyok Ukrajna hozzáállásának. A magyaroknak érezniük kell, hogy Ukrajna őket is szereti, csak ők mások, más kultúra képviselői, és egy másik nyelv beszélői.

– Milyen következményei lesznek a törvény bevezetésének, ha nem módosítják a nyelvről szóló részt?
– Ha nem történnek benne változtatások, akkor komoly következményei lesznek. Remélem, mindent megvitatnak. A magyarok nem vártak ilyen lépést Ukrajnától. Ha számítottak volna rá, akkor mindenütt a törvényről beszéltek volna. De minden fórumon azt ígérték a magyaroknak, hogy ilyesmi nem fordulhat elő. Amikor Budapesten járt Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök, Orbán Viktor beszélt vele erről, de azt a választ kapta, hogy a magyarokat érintő nyelvi kérdésekben semmi nem fog változni. Ezért nevezték ezt a lépését „hátba szúrásnak” Ukrajna felől. Megértették, hogy az orosz nyelvet ki kell szorítani Ukrajnából, de nem sejtették, hogy ez rájuk is vonatkozhat. Néhány évvel ezelőtt azok a magyarok, akik Ukrajnában születtek, hazatértek, mert Kárpátalján akarnak élni. Csak a helyzetet nem ismerő emberek beszélhetnek szeparatizmusról ezen a vidéken. Ez az állítás annyira abszurd, hogy még csak beszélni sem akarok róla…

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/hartyanyi-jaroszlava-ha-megfeleloen-kepzett-nyelvtanarok-oktatnak-a-magyarokat-megtanulnak-az-allamnyelvet/
tvi.ua/Kárpátalja.ma

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Új eljárásra kötelezte a környezetvédelmi hatóságot a ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Blues megálló Kedves blues kedvelő barátaim! Örömmel ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A fejlesztés során Erdélyben 54, a Felvidéken 11, Kárpátalján...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Kamu, kacsa hír ... Európát romba döntő földrengéssel ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A Fortepan online képarchívumban található egy ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A Hildebrand német csokimárka úgy ünnepelte 1899-ben a ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

... eredetileg 2015-ben kellett volna átadni az új stadiont, ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

„Éppen most múlt 72 éve, hogy elmenekültem és ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Vörös áfonya Jó, egy növény nem lehet szokás, de az igen, ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A többszintes lakások, irodák elengedhetetlen része a ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu