Az ukrán elnök hajlandó azonnal tűzszünetet kötni - de van egy feltétele - 2024. november 29.

Volodimir Zelenszkij kész azonnali tűzszüneti megállapodást kötni az oroszokkal, amennyiben Moszkva elfogadja egyetlen feltételét.

Ukrajna hajlandó tűzszünetet kötni Oroszországgal és a megszállt területekről is hajlandó Kijev átmenetileg lemondani, ha a megmaradt ukrán megyék bekerülnek a NATO-ba – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Sky News műsorában, amelyet a Portfolio ismertetett.

Ha meg akarjuk állítani a háború forró szakaszát, a NATO védernyője alá kell vonni Ukrajna azon területét, melyet most ellenőriz” – mondta Zelenszkij.

-- A Sky News ezt úgy értelmezte: Zelenszkij hajlandó a NATO-tagságért cserébe tűzszünetet kötni és befagyasztani a konfliktust.

Az ukrán elnök hozzátette: a „forró szakasz” lezárása után diplomáciai eszközökkel fogja visszaszerezni Ukrajna a megszállt területeket. Arra is kitért, közvetlenül egyeztetni fog Donald Trump republikánus vezetővel Ukrajna támogatását illetően, mert „különféle hangok különféle emberektől” veszik körül, akik Kijev számára kedvezőtlen irányba befolyásolhatják a megválasztott elnököt.

Zelenszkij elnök korábban egyértelműen elzárkózott attól, hogy területet adjon Ukrajnából, viszont júliusban azt mondta a Le Mondenak, hogy egyes területek mégis csatlakozhatnak Oroszországhoz, ha igazságos, átlátható és szabad választások során így dönt a lakosság.

https://infostart.hu/kulfold/2024/11/29/az-ukran-elnok-hajlando-azonnal-tuzszunetet-kotni-de-van-egy-feltetele

Válasz

Ukrajnában sokkal többen olvasnak a háború kitörése óta, virágzik a könyvtárak élete és a könyvkereskedelem – Horváth Viktor, író | 2024. november 23. # szabadpecs.hu

Szolidaritási úton járt Kijevben a Török tükör című regényéért 2012-ben az Európai Unió Irodalmi Díjával kitüntetett pécsi író, Horváth Viktor. A magyar szerző más országokból érkező írókkal együtt november 3-tól november 9-ig az Ukrán PEN Club meghívására volt Ukrajnában, és az orosz hadseregtől visszafoglalt területeket látogatott meg. Az látottakról és közvetlenül megtapasztaltakról beszélgetett vele Balogh Robert, a Szabad Pécs újságírója.

A látogatás hatására mennyire változott meg a véleménye az ukrajnai háborúról?

Amennyit a közeli tapasztalás változtathat a véleményünkön. Részben éppúgy gondolkodom róla, ahogy előtte. Mi, magyarok készen kaptuk a rendszerváltásunkat ’89-ben. Egy dominó voltunk a keleti blokk összeomlásának folyamatában; ha nem hullik az ölünkbe a váltás, máig Kádár János utódainak gyermekei lennénk. És tessék, itt van a kényelmünk következménye, nézzük meg, milyenek vagyunk most: sértettek, dacosak, gyűlölködők és másokat hibáztatók, magunkat áldozatnak feltüntetők.

Az ukránok maguk lázadtak fel, véráldozattal kergették el az ország éléről Putyin bábját, most pedig véráldozattal állnak ellen a hódítónak. Az orosz propaganda náci országnak nevezi Ukrajnát; hát hogyne, minden országban találunk tízezer elvakult fasisztát, még békés helyeken is, de ha azt az országot el akarják törölni, akkor ott biztosan teret nyernek a szélsőségesek. Ukrajna kinyilvánította, hogy nem a mesés Kelethez, hanem Európához akar tartozni, tisztelnünk kell, hogy ezért nagy áldozatot hoz, és segítenünk kell.

A magyar kormány hivatalosan a magyar kisebbséget hátrányosan érintő nyelvtörvény miatt lépett fel az ukránokkal szemben. Szóba került ez az út során?

Igen, én hoztam szóba az ukrán jogvédőkkel beszélgetve. Aztán kissé szégyenkeztem, mert a nálam tájékozottabb magyar kolléganő szólt, hogy azt a nyelvtörvényt, illetve oktatási törvényt már majd egy éve korrigálták az ukránok, csak ennek nem volt olyan nyoma a magyar közmédiában.

https://www.szabadeuropa.hu/a/a-haboru-kitorese-ota-sokkal-tobben-olvasnak-viragzik-a-konyvtarak-elete-es-a-konyvkereskedelem-interju-ukrajnarol-horvath-viktor-iroval/33212144.html
___

Magyar önkéntes katona Ukrajnában: „Az ukrán nép szenved, de nem fogja feladni. Ez a nép nem olyan” | 2024. november 23.

(Legalább) Ezer napja dúl a háború Ukrajnában. A Szabad Európának Ukrajnában harcoló magyarok meséltek arról, miért gondolják, hogy az ukrán hadsereg egy része parancsra sem tenné le a fegyvert. Nem szeretett volna a befolyásos családból származó egyetemistával kivételezni, kirúgták a Corvinusról, sőt azt is megmondták: ne beszéljen senkinek a történtekről. Ádám Zoltán interjút adott nekünk. A hét legnépszerűbb közösségimédia-tartalmaiból válogattunk.

„Putyin nem fog megállni, megmondta, hogy mit akar, visszaállítani az egykori Orosz Birodalom fényét, ehhez pedig terület kell. Teszi mindezt az orosz kisebbségre hivatkozva: ez olyan, mintha mi lőnénk válogatás nélkül Kárpátalját az ottani magyarok kedvéért. Persze, én is gondolok a békére, de nem úgy, ahogy az M1-en” – mondta el lapunknak egy Ukrajnában harcoló magyar önkéntes katona, aki saját bevallása szerint „nem bírta tovább nézni, hogy gyerekeket és civileket ölnek a szomszédban”.

https://www.szabadeuropa.hu/a/magyar-onkentes-katona-ukrajnaban-az-ukran-nep-szenved-de-nem-fogja-feladni-ez-a-nep-nem-olyan-/33211899.html

„Nem mi támadunk. Minket támadnak” — egy ukrán önkéntes élete és halála Bucsában

https://www.youtube.com/watch?v=SBO5xUcx7lw

Válasz

Donald Tusk: Valóban globális konfliktus fenyeget | 2024.11.22

A lengyel elnök egy közelgő ismeretlenről, az orosz-ukrán háború drámaivá válásáról beszélt. A brit vezérkar helyettes vezetője sem kertelt: az Egyesült Királyság hadba lépne Oroszországgal, ha megszállnának egy másik kelet-európai országot.

https://nepszava.hu/3258916_donald-tusk-lengyelorszag-orosz-ukran-haboru-volodimir-zelenszkij-vlagyimir-putyin
___

„Az atomfegyverekkel való folytonos fenyegetőzéssel Oroszország csak a gyengeségét leplezi” | 2024.11.23.

Ukrajna támogatóinak elriasztását szolgálja, hogy a Kreml egy atomcsapásra fejlesztett, de töltet nélküli ballisztikus rakétával támadta minap a kelet-ukrajnai Dnyipro városát – mondta a Népszavának Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem (NKE) docense, biztonság- és védelempolitikai szakértő, akit az orosz lépés hátteréről faggattunk.

https://nepszava.hu/3258905_orosz-ukran-haboru-oroszorszag-atomfegyver-fenyegetozes-ukrajna-kaiser-ferenc-interju

Válasz

„Ma rakétabecsapódások történtek Kárpátalja megyében. A megyei kormányzó tájékoztatása szerint sem áldozatok, sem sérültek sincsenek” – kezdte rövid bejegyzését az orosz Barátság Érdemrenddel kitüntetett politikus, | 2024. november 17.

majd a nagykövet bekéretése helyett azzal folytatta, fokozni kell a béketörekvéseket. „Ugyanakkor ezek a ma hajnali események is arra mutatnak rá, hogy tovább kell fokozni a béketörekvéseket, mert minden egyes nap újabb és újabb pusztítással jár, s minden egyes nap a háború eszkalálódásának veszélyét hozza magával”.

Vasárnap reggel egy pilóta nélküli légi jármű zuhant le a Munkácsi járás hegyvidéki területén, Várkulcsa és Pósaháza települések közelében. Kárpátalján ez volt a második légicsapás a háború kitörése óta.

Frissítés (13:54): A poszt alá Gyurcsány Ferenc is kommentelt, azt írta: „Menjetek a pokolba! Olyan átkozottul nagy magyarok vagytok, hogy majd belegebedtek, döngetitek a melleteket állandóan, hogy »így a magyar érdek, meg úgy a magyar érdek«, ilyenkor meg kussoltok. Mert a gazdátokra, Putyinra egy rossz szót se mertek írni” – írta, hozzátéve, hogy Szijjártóék nem merik leírni, hogy az oroszok támadtak rá Kárpátaljára. „Pocsék, áruló bagázs vagytok. Nyomorult társaság az egész, Orbán főnököddel az élen”.

https://444.hu/2024/11/17/raketabecsapodasok-tortentek-karpatalja-megyeben-irta-szijjarto-kulugyminiszter-elhallgatva-kik-tamadtak-a-magyarlakta-teruletet

Válasz

Ha Trump a busz alá löki Ukrajnát, borulhat az egész világrend | 2024.11.07. | Podcast

Trump tényleg átengedheti Ukrajnát Putyinnak? Mi lesz, ha a stábjában a háborús héják kerekednek felül? Mire készüljön Európa, és mi várható a kínai kapcsolatokban? A HetiVálasz podcast történetének első élő adásában Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője és Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa közreműködésével kerestük a válaszokat. Az adás a Youtube mellett immár a hagyományos hangplatformokon is visszahallgatható!

https://www.youtube.com/watch?v=cM1AkO6u5Fs

... egy hanyatló vagy egy, a világpolitikai szerepét továbbra is őrző Egyesült Államokat látunk ma?

Pintér Károly: Egyértelmű, hogy az Egyesült Államok relatív fontossága a világban több évtizede csökkenő tendenciát mutat. A 90-es években az Egyesült Államokat tekintették a világ egyetlen szuperhatalmának. Aztán ennek vége lett, amiben nyilván benne van a kudarcos iraki-afganisztáni háború, még jobban benne van Kína szuperhatalommá növekedése. Benne van az is szerintem, hogy mostanra egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok bármennyire is erős katonai hatalom, azért nem szeretné a katonai hatalmát túlságosan aktívan használni. Magyarán szólva az amerikai katonák élete sokkal drágább annál, hogy különböző regionális konfliktusokban őket ezerszámra feláldozzák. És ezt nyilvánvalóan a nemzetközi riválisok is pontosan látják.

Csiki Varga Tamás: Trump elnöksége nem ebbe az irányba mutat, de Amerikának is érdeke lenne, hogy Európa és az Egyesült Államok együtt képezzen súlyt Kínával szemben gazdaságilag, katonailag és más témákban is. […] Tény, hogy kihívók kóstolgatják az európai és a közel-keleti biztonsági architektúrát, és ha ebben Amerika nem vesz részt, akkor a posztamerikai világrend nagyon gyorsan eróziónak indulhat.

https://www.valaszonline.hu/2024/11/07/amerika-valasztas-elemzes-trump-eredmeny-podcast/

Válasz

Szijjártó úgy tudja, a szlovákok nem fogják korlátozni a magyar anyanyelv-használatot | 11/11/2024

Szerinte Robert Fico kormánya erőforrásként tekint a magyar közösségre.

„A mai napon az elnök úrtól egyértelmű megerősítést kaptam arra, hogy az esetleges új nyelvjogi szabályozás semmilyen módon nem veszélyezteti az anyanyelvhasználatot a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek számára”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban. A miniszter Peter Ziga szlovák házelnökkel egyeztetett a nyelvi jogokról, szerinte

-- Robert Fico kormánya erőforrásként tekint a magyar közösségre.

A külügyminiszter szerint a „legjobb megelőzni a bajt” ha nemzetiségi ügyekről van szó, szerinte jelenleg jó irányba haladnak tárgyalások a szlovák kormánnyal. Peter Ziga – aki mindig tartja a szavát – megerősítette: nem kívánják módosítani a nemzeti kisebbségek jogainak jelenlegi szabályozását – tudatta az MTI.

Drasztikus változásokat hozna a magyar nyelv használatában az új szlovák nyelvtörvény, amelynek részleteiről a Napunk című felvidéki lap munkatársa számolt be a Klubrádió Esti gyors című műsorában, miután birtokukba került a törvénytervezet. amely szerint minden emléktáblán, feliraton, reklámban az első helyen kell szerepelnie a szlovák szövegnek, a postákon, a vasúti és más közlekedésben a kisebbségi nyelvek használata lehetőségként sem jelenik meg. Mindemellett 15 ezer euróig emelnék a törvény megsértéséért maximálisan kiszabható összeget.

https://www.klubradio.hu/hirek/szijjarto-ugy-tudja-a-szlovakok-nem-fogjak-korlatozni-a-magyar-anyanyelv-hasznalatot-148140
___

De legjobban vitathatatlanul abba szerettek belepofázni a dölyfös hatalmak, hogy ki milyen nyelven beszél. Most, 2024-ben pedig arról beszélünk, hogy az új szlovákiai nyelvtörvény-tervezet betűje szerint ha például a Csallóközben Mariska bemegy a falusi postára, ahol a szomszéd Gizike dolgozik, akkor nyugodtan mondhatja neki, hogy jó napot. De Gizikének erre azt kell majd válaszolnia, hogy dobrý deň, ellenkező esetben 50-től 2500 euróig terjed az a büntetési tétel, amivel fogadjistent mond magyarul az adjonstenre. Visszaeső bűnösöket pedig akár 200 ezer euróig is büntethetik. Persze hőseink mindketten magyarok, általában is magyarul beszélnek, az a különbség köztük, hogy Gizike a postán nem magánember, hanem Robert Fico uralmának a helyi megtestesítője.

https://www.klubradio.hu/szabadsag-klub/fogadjisten-jozsa-marta-jegyzete-148108
___

A szlovák nyelvtörvény-módosítás tervének legfontosabb részletei a következők:

- minden emléktáblán, feliraton, reklámban az első helyen kell szerepelnie a szlovák szövegnek, a köztéri feliratok és reklámok esetében nagyobb betűkkel is (ilyen eddig nem volt, a magyarlakta településeken lehetett az első helyen a magyar szöveg);

- a postákon, a vasúti és más közlekedésben (például buszokon, villamosokon) kötelező lesz a szlovák használata, itt a kisebbségi nyelvek használata lehetőségként sem jelenik meg;

- drasztikusan emelik a törvény megsértéséért kiszabható bírságok körét és mértékét, az eddigi 50-től 2500 euróig helyett 1000 eurótól 10 ezerig (magánvállalkozók esetében) vagy 15 ezerig terjedő bírságokat szabhat ki a minisztérium;

ismételt törvénysértés esetén a felső határ 12, illetve 20 ezer euró.

https://www.klubradio.hu/adasok/meg-a-postas-sem-szolalhatna-meg-magyarul-szlovakiaban-148036

Válasz

A tengerszoros, amelynek lezárásától a legjobban fél a világ | 2024. november 9.

(A szerző a Concorde részvényelemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A világ kereskedelmében a tengeri szűkületek, szorosok kiemelt szerepet játszottak az elmúlt másfél évszázadban. Egyik-másik szoros gyakorlatilag egy egész kontinens vagy sok száz milliós térség számára biztosítja az olcsó és a szárazföldi útvonalaknál gyorsabb tengeri exportot és importot.

Az alternatív útvonalak általában sokkal költségesebbek, lassabbak vagy konfliktusok esetén akár részben ki is esnek. Jó példa erre Afganisztán, amely ha békés ország lenne, fontos útvonal lehetne Közép-Ázsia és az Indiai-óceán, valamint a Közel-Kelet és Kelet-Ázsia, leginkább Kína között.

A tengerszorosok még kritikusabbak az energiahordozók esetében, hiszen ezek nehezen helyettesíthető termékek, valamint koncentráltan vannak jelen a világon, az alternatív beszállítók sora limitált, így a kereskedelmi irányoké is.
Egyre inkább az előtérbe kerülnek

Cikksorozatunkban a világ hét legfontosabb szorosát mutatjuk be közelebbről, ezek ugyanis hosszú ideje elengedhetetlenek a globalizáció és a vele összefüggő nemzetközi kereskedelem szempontjából. Hatalmas geopolitikai jelentőséggel bírnak, aki uralja ezeket a kereskedelmi útvonalakat, az erős geopolitikai nyomásgyakorló képességgel bír a legjobban érintett országok felett.

Ahogy a geopolitikai feszültség fokozódik, úgy ezek a szorosok várhatóan egyre jobban a reflektorfénybe fognak kerülni. Jó példa erre az elmúlt évben felhevülő közel-keleti konfliktus, ahol a húszi lázadók nehezen járhatóvá tették a Bab el-Mandeb, Vörös-tenger, Szuezi-csatorna útvonalat, amely fontos kereskedelmi útvonal Európa, valamint a Közel-Kelet és Ázsia között. Ezen felül folyamatosan ott lebeg a veszély, hogy Irán és Izrael konfliktusa miatt járhatatlan lesz a Hormuzi-szoros.

https://g7.hu/vilag/20241109/a-tengerszoros-amelynek-lezarasatol-a-legjobban-fel-a-vilag/

Sorozatunk első részében a Malaka-szoros jelentőségét jártuk körül, ez Kelet-Ázsia és a Közel-Kelet, Európa, valamint Afrika között teremt kulcsfontosságú tengeri szállítási útvonalat. Mostani írásunkban pedig a Hormuzi-szorosról lesz szó, amely az öbölmenti országok és az Indiai-óceán között teremt kapcsolatot. Itt napi közel 21 millió hordó kőolaj és finomított termék halad át egyre több cseppfolyósított földgáz (LNG) mellett, aminek jórésze amúgy a Malaka-szoroson keresztül Kelet-Ázsiába tart.
https://g7.hu/vilag/20241101/egy-tobb-ezer-kilometerre-levo-tengerszoros-kina-legsebezhetobb-pontja/
# Egy több ezer kilométerre lévő tengerszoros Kína legsebezhetőbb pontja

Válasz

Kijevbe utazott Josef Borrell | 2024.11.09.

Hivatalos látogatásra érkezett az ukrán fővárosba Josef Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Erről ő maga számolt be az X közösségi oldalán.

Borrell bejegyzésében kiemelte, hogy ez az ötödik látogatása Kijevben a teljes körű orosz invázió kezdete óta, és egyben utolsó látogatása az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként.

-- „Mandátumom alatt személyes prioritásom volt az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatása, amely továbbra is az EU napirendjén marad”

– írta.

https://karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/kijevbe-utazott-josef-borrell/

Válasz

Könyörtelen valóság: így néz ki a szlovák nyelvtörvény-módosítás - 2024. november 7.

Kiszivárgott a szlovák kulturális tárca által tervezett nyelvtörvény-módosítás normaszövege. A tervezet egyelőre nem végleges, de a Napunk hírportál által közölt részletek alapján a módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is jelentős hátrányokkal járna. A Magyar Szövetség szerint „elvadult ötlethalmazról” van szó.

A Martina Šimkovičová által irányított szlovák kulturális minisztérium október közepén jelezte, hogy szigorításokat tervez a szlovák nyelvtörvényben, a konkrétumokat akkor azonban még nem ismertette a tárca. Az ellenzéki pártok és a kulturális szféra által is sokat bírált miniszter hangsúlyozta, hogy a tervezett változtatások nem a kisebbségek ellen irányulnak, ezért nincs okuk az aggodalomra.

A pozsonyi Napunk hírportál azonban megszerezte a tárca törvényjavaslatát az államnyelvtörvény szigorításáról, amely drasztikus változásokat hozna a magyar nyelv használatában. A napvilágot látott tervezetben egyebek mellett a következő pontok szerepelnek:

-- minden emléktáblán, feliraton, reklámban az első helyen kell szerepelnie a szlovák szövegnek, a köztéri feliratok és reklámok esetében nagyobb betűkkel is. A magyarlakta településeken eddig lehetett az első helyen a magyar szöveg.

-- a postákon, a vasúti és buszos közlekedésben kötelező lesz az államnyelv használata, ami azt jelenti, hogy a postai alkalmazottak, a buszsofőrök, a kalauzok kötelesek lesznek kizárólag szlovákul kommunikálni. A kisebbségi nyelvek használata ehelyütt lehetőségként sem jelenik meg.

-- a magyar iskolák az iskolai dokumentációt csak szlovákul lesznek kötelesek vezetni, a magyar nyelv használata csak lehetőség lesz. Az egyéb dokumentációt eddig elvileg lehetett csak magyarul vezetni, ennek a lehetősége megszűnik.

-- a tervezet talán legsúlyosabb része, hogy a törvény bármilyen megsértéséért bírságolhatna a minisztérium. Drasztikusan emelik a bírságok körét és mértékét, az eddigi 50-től 2500 euróig helyett 1000 eurótól 10 ezer vagy 15 ezer euróig terjedő bírságokat szabhat ki a minisztérium, ismételt törvénysértés esetén a felső határ 12, illetve 20 ezer euró.

A Magyar Szövetség reagált a napvilágot látott törvénytervezetre. A pártot nem érte meglepetésként a módosítás normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy

-- a kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.

A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna, állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti a 90-es évek rossz reflexeit".

Tárgyalások
Folyamatos konzultáció van az államnyelvhasználati törvény ügyében a magyar és a szlovák külügyminisztérium között - közölte Paczolay Máté külügyi szóvivő. Szijjártó Péter külügyminiszter jövő héten két fontos tárgyalást is folytat szlovák partnerével. A magyar külügyminiszter jövő hét hétfőn Pozsonyban utazik, ahol Peter Ziga szlovák parlamenti házelnökkel találkozik, majd rá három napra csütörtökön már Juraj Blanár szlovák külügyminisztert fogadja Budapesten.
https://infostart.hu/tudositoink/2024/11/07/konyortelen-valosag-igy-nez-ki-a-szlovak-nyelvtorveny-modositas

Drasztikus nyelvtörvény keserítheti meg a szlovákiai magyarokat

https://infostart.hu/audio/2EB90/2EB90640.mp3

Válasz

Két akadálya is van Szerbia uniós csatlakozásának, a szerb elnök ingerült | 2024.10.31.

Az uniós főképviselő szerint Szerbia egyszerűen nem tarthat fenn kapcsolatokat Oroszországgal, és nem tehet úgy, mintha semmi sem történt volna, vagyis nem számíthat arra, hogy ilyen körülmények között az Európai Unió tagja legyen, tehát választani kell, vagy az egyik, vagy a másik

Emanuele Giaufret, az EU szerbiai küldöttségének vezetője átadta az Európai Bizottság Szerbiáról szóló legújabb jelentését Miloš Vučević szerb miniszterelnöknek, hangsúlyozva, hogy Szerbia előrehaladása a csatlakozás terén a Koszovóval történő párbeszéd eredményétől függ.

Vučević első nyilatkozatából az derül ki, hogy szerb részről továbbra is kívánságműsornak tekintik a csatlakozást, a szerb miniszterelnök ugyanis hangsúlyozta, hogy vannak dolgok, amelyekkel elégedettek, és vannak dolgok, amelyekkel nem.

https://balk.hu/2024/10/31/ket-akadalya-is-van-szerbia-unios-csatlakozasanak-a-szerb-elnok-ingerult/

Válasz