Internet: Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1043 fő
  • Képek - 4124 db
  • Videók - 1141 db
  • Blogbejegyzések - 1292 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1043 fő
  • Képek - 4124 db
  • Videók - 1141 db
  • Blogbejegyzések - 1292 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1043 fő
  • Képek - 4124 db
  • Videók - 1141 db
  • Blogbejegyzések - 1292 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1043 fő
  • Képek - 4124 db
  • Videók - 1141 db
  • Blogbejegyzések - 1292 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 573 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

http://magyarinfo.blog.hu/2014/01/25/gy_ukran_ujsagiro_irasa_10_dologrol_amit_a_nyugatnak_tudnia_kell_a_kijevi_helyzetrol

írja a magyarinfo.blog.hu

2014. 01. 25.


A lenti cikket Taras Ilkiv ajánlotta fel a Business Insider-nek, aki úgy érezte, hogy a külső szemlélőknek meg kell tudnia 10 dolgot a kijevi helyzettel kapcsolatban, hogy azt megérthessék. Ilkiv a Newsradio.com.ua, a Voice of Capital rádió honlapjának főszerkesztője és a Korrespontent.net korábbi szerkesztője. A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivskból származik, az utóbbi hét évben Kijevben élt. Az alábbi írás az ő véleményét tükrözi.

 

 

Az emberek a jogaikért küzdenek és nem az EU-tagságért.

 

Az ukrajnai tüntetések nem az EU melletti tüntetések (mint ahogy a legtöbb nemzetközi ügynökség közölte). A társulási megállapodások megszakadása az EU-val novemberben csak helyi zavargásokat okozott. Csakhogy az után, hogy egy békés diáktüntetést erőszakosan szétvert a Berkut [különleges rendőri egység] Kijevben, november 30-án, milliónyi dühös ember foglalta el a főváros főterét. Azóta a zavargás nem ült el: ehelyett átalakult egy kormányellenes felkeléssé, amely a miniszterelnök és a belügyminiszter lemondását követeli Viktor Janukovics elnökkel együtt. A legtöbb embernek elege van a totális korrupcióból az élet minden területén, az igazságszolgáltatás hiányából és a rendészeti tisztviselők önfejűségéből. A középosztály a tiltakozás motorja lett, mióta az adóhivatalok zaklatását kell elviselniük. A tiltakozáshoz csatlakoztak a radikálisok, akik vasárnap erőszakos összecsapásokba kezdtek, mivel nem voltak hajlandóak többet várni a cselekvéssel a liberális vitapartnereikre. Mindemellett a tiltakozók többsége támogatta őket.

 

 

A tiltakozás középpontjában a demokratikusan megválasztott Viktor Janukovics áll.

 

A 2010-es elnökválasztás alatt , ahogy azt a nemzetközi megfigyelők is tanusították, Viktor Janukovics törvényesen legyőzte ellenfelét -a világhírű korábbi miniszterelnöknőt, Julia Timosenkot. Ezt követően [Janukovics] kormányzása alatt a hatóságok megvádolták őt [Timosenkot], hogy a gázellátásról előnytelen szerződést kötött Oroszországgal és hét év börtönre ítélték! Ez után Janukovics és csapata nem mertek szembemenni Oroszországgal a szerződés tárgyalásos felülvizsgálata ügyében, vagy bíróság elé vitelében. Ez tönkretette a nyugati vezetők és Ukrajna elnökének kapcsolatát. Obama elnök nem vesz tudomást Janukovicsról és Vlagyimir Putyin - akivel Timosenko 2009-ben megkötötte a szerződést - leszögezte, hogy támogatja Timosenko hátának oroszországi kezelését.

network.hu

 

Sok ukránnak elege van a "család" uralmából.

 

Az úgynevezett Család (egy nem hivatalos hatalmi struktúra, amely az elnökhöz közel álló hivatalnokokból áll) működése nagyon fontos szereplője az ország nehéz helyzetének, mivel néhány a legjövedelmezőbb ukrajnai gazdasági ágazatok közül ennek a csoportnak az irányítása alatt áll. Nyomást gyakorolnak a médiapiacra a legnagyobb kiadóvállalatok megszerzésével. A legnagyobb média-holding, amely a Forbes és más nagy brandek tulajdonosa, nem rég 3-4száz millió dollárért lett megvásárolva. Bár ezek többsége megpróbált a hatóságok bírálatától függetlenül működni, jónéhány valós hír csak az interneten volt elérhető. Az elnök fiának, Alexander Janukovicsnak a vagyona az utóbbi években megtriplázódott, elérve az 510millió dollárt és maga az elnök sem tudta ezt megmagyarázni.

 

 

A másik probléma: Ukrajna erős központosítása

 

Országlása alatt Janukovics egy parlamentáris köztársaságból elnöki rendszerré alakította az országot. Erős hatalmi láncolatot épített ki, amelyben minden hatalmi ág, adóhivatal, ügyészség és bíróság közvetlenül az ő akaratának van alárendelve. Ezt nem csupán ellenfelei megtizedelésére használja, hanem üzleti ügyeinek elősegítésére is.

 

 

Az embereknek problémát okoz az igazság kiderítése.

 

Ukrajnának szinte egyáltalán nincs független médiája az interneten kívül. A keleti iparközpont egyes polgárai, az orosz határ mellett nem is tudnak a kijevi eseményekről. A központi TV-csatornák egyáltalán nem, vagy csak torzítva adják közre az információkat. Az írott sajtót az oligarchák monopolizálták illetve megszerezték. Egészen a legutóbbi időkig az internet volt a szabadság egyetlen szigete, de múlt pénteken Janukovics aláírta azt a törvényt, ami engedélyezi bármely oldal megszüntetését egy panasz esetén bármiféle figyelmeztetés vagy ellenőrzés nélkül. Az újságírók hatalmas nyomással és a lejárató kampánnyal néznek szembe. Egy újságíró, Tatyana Chornovol, aki egy cikkében Janukovics vagyonáról írt, nem rég súlyos bántalmazást szenvedett el öt elkövetőtől.

 

 

A megfélemlítés a mindennapi élet részévé vált.

 

Ebben az erős elnyomó gépezetben a bíróságok és ügyészségek képesek azokat az aktivistákat és közszereplőket megfélemlíteni, akik szembenállnak a rezsimmel. Néhány ember kénytelen volt külföldre távozni, míg másokat megfosztottak vagyonuktól. Az elnök a bíróságokat hibáztatja ezért, ugyanakkor mindenki tudja, hogy a bíróságokat teljes mértékben befolyása alatt tartja. Például pénteken Janukovics aláírt egy törvényt, ami engedélyezi, hogy egy személyt távollétében is elítélhessen egy bíróság, ahogyan az Sztálin alatt is szokás volt, a XX.század közepén. A kormány különleges harcosokat is igénybe vesz, hogy megfélemlíthesse a vele szemben álló embereket. Janukovics sok korábbi támogatója veszítette el megélhetését az utóbbi években a Család birodalmának terjeszkedése miatt. Újságírók szerint az elnök fia által kézben tartott csoport nyeli el egyre több és több ember vagyonát.

 

 

Gyenge az ellenállás.

 

Az ukrán ellenállás nehéz időkön megy keresztül. Összesen három politikai erőből áll. Az egyik, korábban Timosenko által vezetett párt a Parlamentben van és bár jelentősen csökkent irántuk a bizalom, de megválasztották őket. A másikat a bokszvilágbajnok Vitailj Klicsko vezeti és az utóbbi időkben jelentős támogatottságra tett szert. Őket tartják a legmegfelelőbb pártnak az elnöki hivatal vezetésére. A harmadik erő a nacionalistáké, akik népszerűséget szereztek radikális jelmondataikkal a csalódott választók között. Két hónapnyi tüntetés után ezek közül egyik sem tudott megegyezésre jutni a kormánnyal és egyik sem hirdetett egyértelmű programot az embereknek. A három pártvezető a háttérben azért küzd egymással, hogy a 2015-ös választásokon ki maradjon az egyetlen ellenzéki jelölt. Az össze nem hangolt akciók csalódást okoztak a radikálisoknak, akik január 19-én, vasárnap összecsaptak a rendőrséggel. Négy napos véres harc után ezek a vezetők képtelenek voltak kiutat találni a helyzetből. Többé nem tudják kordában tartani a lázadást.

 

 

A 'Berkut ' egységek külön problémát jelentenek.

 

A Janukovocs rezsim fő támaszát a belügyminisztérium részét képező 'Berkut' különleges erők jelentik. Bár hivatalosan ez nincs kimondva, olyan rendőrökből állnak, akiket speciálisan a zavargások elfojtására képeztek ki. A számuk csekély - csupán négyezer - de különösen kemények és igen jól vannak fizetve. Éppen az utóbbi napokban kezdtek a weben képek keringetni ezekről az erőkről, amint brutálisan bántalmaznak újságírókat és békés tüntetőket. Legutóbb állítólag elkaptak néhány tüntető, meztelenre vetkőztették őket és a -10 fokban vízzel locsolták őket. Emellett az utóbbi napokban válogatás nélkül lőttek tüntetőkre - ami egyértelműen törvénysértő. Fontos megjegyezni, hogy ukrán források szerint a hadsereg régóta megtagadta a Janukovics-rezsim védelmét az emberekkel szemben.

 

 

A legtöbb ember szerint a Nyugat túl passzív

 

E hétig az Egyesült Államok és más nyugati országok reakciója az eseményekre igen csekély volt. Sok tüntető nem is hisz benne igazán, hogy az EU és az Egyesült Államok kész segíteni az ukránoknak a demokratikus értékek megtartásában. Ráadásul cikkek jelentek meg a helyi újságban, miszerint Amerika jóváhagyta, hogy Putyin kapja Ukrajnát, cserébe az Egyesült államok befolyásának növeléséért Szíriában és más forrongó területeken. Az első változást január 22-én észlelték, amikor az Egyesült Államok végre bejelentette, hogy vízum-szankciókat léptet érvénybe a békés tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépésekben érintett tisztviselőkkel szemben, az ukrán fővárosban történt gyűlés számos áldozatának halála nyomán. Az EU csupán diplomáciai állásfoglalásokat tett, jelezve, hogy még nem fognak semmilyen szankciót bevezetni. Érdekes tény: Egy pár napos EU-látogatáshoz szükséges turistavízum megszerzéséhez az ukránoknak egy különösen bonyolult procedúrán kell túlesni és 35€ adót kötelesek fizetni (az átlag ukrán jövedelem 300€ körül van). A Janukovics-rezsim valamennyi tisztviselője szabadon meglátogathatja az EU-t.

 

 

A tüntetések elképesztően innovatívak.

 

Ha keresztülsétálsz Kijev belvárosán, el fogsz képedni, hogy a felkelés központja, a Függetlenség tere (Maidan Nezalezhnosti) hogyan működik: egész Ukrajnából jönnek emberek a Maidan-ra, a hadiállapotban való túléléshez szükséges hozzávalókkal. Rengeteg sátor van, ahol pihenhetsz, pár hordós melegedő, kültéri konyhák, egy színpad, a Maidan saját kórháza, privát biztonsági személyzet és még egy rögtönzött egyetem is. Nincsen alkohol a helyszínen és a szigorú fegyelem a Maidan legfőbb erénye. A tér határain hatalmas barikádokat építettek a hatósági ostrom esetére. A kormánypárti média riportjaival szemben senki sem az "Amerikai pénz" miatt van itt, hanem egy szebb jövő eszméjéért. A tiltakozás egyedülálló formája az "automaidan". A sofőrök csupán az autójukat használva blokkolják a SWAT buszokat vagy egész rendőrségi épületeket is, hogy megelőzzék az illegális akciókat a békés emberek ellen.

 

Egy videó az Automaidan akcióról:

 

 

(https://web.archive.org/web/20151025000421/https://www.youtube.com/watch?v=GsyNguPAuQg)

 

fordította: Agatha Sirmio

Címkék: felkelés jog kijev társadalom tüntetés ukrajna összecsapás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 4 napja

Menesztették az SZBU nyomozóosztályának kárpátaljai származású vezetőjét | 2019.11.07.

A mukachevo.net hírportál értesülései szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette tisztségéből az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói osztályának vezetőjét, a kárpátaljai származású Bohdan Tivodart.

A técsői politikus mindössze 3 hónapig viselte tisztségét.

Az elbocsájtásról szóló rendeletet november 7-én hozták nyilvánosságra az elnök weboldalán. Indoklást nem tartalmaz a dokumentum.

Az SZBU kárpátaljai vezetőjeként is tevékenykedő tisztségviselő korábban a „magyar és ruszin szeparatizmus” ellen fellépő élharcosként aposztrofálta magát.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/menesztettek-az-szbu-nyomozoosztalyanak-karpataljai-szarmazasu-vezetojet/
Kárpátalja.ma

Válasz

M Imre üzente 4 napja

A Petőfi-program ösztöndíjasait küldte haza az SZBU Kárpátaljáról | 2019.nov.07.

A Petőfi Sándor Program Kárpátalján tevékenykedő ösztöndíjasainak november 7-ig kellett elhagyniuk az országot – tudatta a Kárpátalja.ma.

A portál szerint

-- az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábban szeparatizmus vádjával indított eljárást a program kapcsán,

és az illetékes hatóságok nem kívánatos személynek nyilvánították a szórványban tevékenykedő fiatalokat.

Napvilágot láttak olyan információk is, mely szerint a magyar kormány hívta vissza az ösztöndíjasokat. Egyelőre hivatalos értesítést az ügyben nem találtunk.

https://karpathir.com/2019/11/07/a-petofi-program-osztondijasait-kuldte-haza-az-szbu-karpataljarol/
Forrás: karpatalja.ma

Válasz

M Imre üzente 4 napja

Megalakult a “nyelvcsendőrség” | 07 NOV, 2019

A kijevi kormány létrehozta az ukránt mint államnyelvet felügyelő országos szabványügyi bizottságot – számolt be a döntésről Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő a Facebookon.

A testület létrehozását a nyáron életbe lépett, sokat vitatott nyelvtörvény írja elő. A közlemény szerint a bizottság “a központi végrehajtó hatalom alá rendelt szerv lesz, amelynek tevékenységét a kormány az oktatási minisztériumon keresztül irányítja és koordinálja”.

-- A testület feladata “az állami nyelv megőrzése és fejlesztése lesz a nyelv szabványainak meghatározásával, valamint az ukrán állampolgárság megszerzéséhez, illetve a törvényekben meghatározott pozíciók betöltéséhez szükséges nyelvtudás ellenőrzésére szolgáló módszerek létrehozásával”.

A múlt hónap végén érkezett Ukrajnába a nyelvtörvénnyel kapcsolatosan vizsgálódni az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértői küldöttsége.
https://kiszo.net/2019/10/30/az-umdsz-tiltakozo-jegyzeket-adott-at-a-velencei-bizottsagnak/
A Velencei Bizottság várhatóan decemberben készít ajánlást a törvényről. A kérdés komoly feszültséget okozott a NATO-Ukrajna munkabizottság ülésén is, ahol a kitartó magyar álláspontnak köszönhetően Kijev kötelezettséget vállalt a Velencei Bizottság ajánlásainak beépítésére a kifogásolt nyelvtörvénybe.
https://kiszo.net/2019/10/31/szijjarto-elfogadtak-a-magyar-javaslatot-a-nato-ukrajna-nyilatkozathoz/

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el az előző összetételű parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő május 15-én alá is írta. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt, a törvény az aláírása után két hónappal, július 16-án lépett hatályba.
https://kiszo.net/2019/07/16/hatalyba-lepett-a-nyelvtorveny/
Zelenszkij még áprilisban a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e minden állampolgár jogait. Ezidáig azonban semmi ilyenre nem tett kísérletet.

https://kiszo.net/2019/11/07/megalakult-a-nyelvcsendorseg/
Forrás: KiSzó | MTI

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Jön a Majdan 2.0 Kijevben? | 2019. október 4. péntek

Különleges státuszt kaphatnak a kelet-ukrajnai szakadár területek, amit kapitulációként értékelnek az ukrán nacionalisták és a háborús veteránok. Nagy tüntetések jönnek, de lesz-e újabb Majdan?

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 1-jén jelentette be, hogy Kijev elfogadta az úgynevezett „Steinmeier-formulát”, melyet Frank-Walter Steinmeier korábbi német külügyminiszter, jelenlegi német köztársasági elnök terjesztett elő a kelet-ukrajnai konfliktus rendezését elősegíteni hivatott normandiai négyek (Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország) ajánlásával.

A formula előrevetíti, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területeken, az úgynevezett Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban (DNR és LNR) helyhatósági választásokat tartanak, amelynek tisztaságát és átláthatóságát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogja ellenőrizni. Amennyiben az EBESZ tisztességesnek találja a választásokat, Kijev különleges státuszt ad a Donbasznak.

Megfigyelők szerint ez az első lépés ahhoz, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – választási ígéretének megfelelően – elhozza a békét az öt éve konfliktusban fuldokló térségben.

-- A választások megtartásának alapfeltétele ugyanis a kölcsönös csapatkivonás és az ellenségeskedés beszüntetése az ukrán és a szeparatista (plusz orosz) erők között.

A szakadárok győzelme?

A Steinmeier-formulában semmi szenzációs nincs, hiszen ugyanez az ütemterv már benne volt a 2014-es minszki megállapodásban is.
https://www.economist.com/the-economist-explains/2016/09/13/what-are-the-minsk-agreements

Zelenszkij azt mondta a különleges státuszról, hogy egy új törvényt kell kidolgozni hozzá, mert jelenleg ilyen nincs. Ezzel szemben a strana.ua szerint van,
https://strana.ua/articles/analysis/225308-chto-oznachaet-formula-shtajnmajera-i-kohda-nastupit-mir-na-donbasse-.html
amit ráadásul már 2014-ben elfogadott az ukrán parlament, és eszerint a helyhatósági választások győztesei nevezhetik ki a bírókat és az ügyészeket; amnesztiában részesülnek a harci cselekményekben részt vevő szakadárok; azt a nyelvet beszélik, amelyiket akarják; a kijevi hatalomnak kell finanszírozni a térség gazdaságának helyreállítását; hozzá kell járulni a térség és Oroszország együttműködéséhez; engedélyezni kell a helyi hatóságoknak a rendvédelmi szervek felállítását.

-- Ez így eléggé win szituációnak tűnik a szakadároknak, nem is csoda, ha az ukránok nem rajonganak érte, ahogy az sem, hogy Zelenszkij új törvényt akar.

Ha a hatályos törvényt nézzük, a különleges státusz megadásával Ukrajna nem biztos, hogy teljes körű ellenőrzése alá tudja vonni a népköztársaságokokat.

Ukrajna tényleg kapitulált?

Ha a választások – amelyeket az ukrán törvényeknek megfelelően kell lebonyolítani – szabadok is lesznek, a voksolás kimenetele vélhetően az oroszbarát erőknek fog kedvezni. Kétséges, hogy a szeparatistáknál jól szerepelnének az ukrán pártok, és az sem világos, hogy például az ukrán sajtó milyen arányban lesz jelen a térségben. Ergo,

-- elképzelhető, hogy a választásokat bár az ukrán törvényeknek megfelelően, de ukrán felügyelet, sőt, akár részvétel nélkül fogják lebonyolítani.

Kijevnek pedig az Ukrajnában amúgy sem nagy népszerűségnek örvendő EBESZ jelentésére kell majd hagyatkoznia. A strana.ua írása szerint garantált,
https://strana.ua/news/225541-majdan-kiev-2019-chem-hrozjat-zelenskomu-aktsii-protiv-formuly-shtajnmajera.html
hogy az oroszbarát erők nyerik a választásokat, és attól a pillanattól ők lesznek a nemzetközi színtéren a Donyec-medence legális képviselői. Ezt pedig, ha az EBESZ tisztességesnek ítéli a voksolást, Kijev egy különleges státusz megadásával alá is támasztja. A különleges státusszal pedig kiszélesített jogkörök is jönnek, ami lényegében valamiféle autonómiát jelent.

Ha ez bekövetkezik, az egész Függetlenség téri (Majdan Nezalezsnosztyi) forradalom utáni nemzeti koncepció összeomlik: az, hogy Ukrajna egy egységes, etnokrata állam, amelyben mindenki ukránul beszél és Sztepan Banderát dicsőíti.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sztepan_Andrijovics_Bandera

A Donyec-medence, amely Ukrajna nehéziparának a szíve, így hivatalosan is egy alternatív Ukrajnává változik, ahol az emberek oroszul beszélnek, a tereken pedig Lenin-szobrok állnak. Minden kb. az ellenkezője lesz annak, ami ellen Kijev az utóbbi öt évben harcolt.

-- Tehát egy állam jön létre az államban, amely felett a befolyásért Kijevnek Moszkvával kell majd vetélkednie.

Jóllehet, a különleges státusz nélkül is már egészen más világ uralkodik a népköztársaságokban.

A Steinmeier-formulával azonban mehet a kukába a nacionalista retorika, hiszen hogyan lehet ukránosítani ott, ahol sokan a háború kitörését éppen az erőltetett ukránosítással magyarázzák? És ha a donyecki meg luhanszki szakadároknak lehet, akkor másnak miért nem? Mi ez a különleges bánásmód?

Mindazonáltal azt is figyelembe kell venni, hogy a háború folytatását támogató politikusok a Donbaszt nem tudják visszaszerezni. Csupán meghosszabbítják politikai pályafutásukat, amelyet a háború tüze táplál.

Van más megoldás?

Zelenszkij bejelentését követően százak vonultak a Majdanra, másnap pedig még többen,
https://www.facebook.com/vbtsvit/videos/2421312731525506/
hogy a „szégyenletes” megbékélési terv ellen tiltakozzanak. Az, hogy a háború eddig húzódott, rámutatott arra:

-- a szakadár népköztársaságoktól Kijev nem tud megszabadulni fegyveres úton.

Merthogy Moszkva áll mögöttük. Kijevet pedig bár támogatja a NATO, az EU és az USA, ha harcra kerül a sor, egyedül van Oroszországgal szemben. A háború meggyengítette Ukrajnát,
https://azonnali.hu/cikk/20190926_szeparatistak-a-karpataljai-magyarok-vagy-csak-kijev-nem-hallja-meg-a-szavukat
és sokkal nagyobb gazdasági és szociális terhet rótt rá, mint Oroszországra a nemzetközi szankciók. Pont ezért a Donbaszt másként próbálja Kijev visszaszerezni, még ha ez sokaknak a kapitulációt, vagy a veteránok arcon köpését jelenti.

Ukrajna már csak azért is érdekelt a mihamarabbi megbékélésben, mert a térség valamilyen szintű visszaintegrálásával véget érne a vérontás, és újra lehetne éleszteni a gazdaságot.

Mindezt azonban

-- nehezen lehet megmagyarázni egy ukrán veteránnak, aki mondjuk barátokat vesztett el, megsebesült, poszttraumás stressztől szenved, vagy szimplán csak több éven át kockáztatta az életét azért, hogy végül Kijev bedobja a törölközőt.

Hasonló a helyzet a nacionalistákkal, akik között rengeteg a fiatal, és az utóbbi évek semmi másról nem szóltak náluk, mint háborúról és az ukrán nemzetépítésről.

Jön a Majdan 2.0?

Október 6-ra, vasárnapra nagyszabású tüntetést hirdetett meg a szerdán létrejött „Mozgalom a kapituláció ellen” nevű csoport a Facebookon.
https://www.facebook.com/ProtectUkraine/?__tn__=%2Cd%2CP-R&eid=ARDAj1jnL8pFwgX4IRGXf7p7azA0qVYA3FhrBDXtruS6li_Z02jRUWvCPPyCEnAmkofGsLo8TVp84caj
A mozgalmat számos nacionalista közszereplő és politikus támogatta aláírásával, akik vélhetően mozgósítják is az embereiket vasárnapra. A részvétellel várhatóan nem lesz probléma, ha csak a szerda esti tüntetésből indulunk ki, több száz, de akár több ezer ember is meg fog jelenni a Majdanon.

Elképzelhető, hogy akár hetekig is eltartó tüntetéshullám veszi kezdetét Kijevben, ami az elnök politikai ellenfeleinek kapóra jön, sőt, vélhetően ők kezdeményezték. Egy Majdan azonban nem két kopejka, a tüntetőket etetni kell, biztosítani nekik a szállást (még ha sátorban is van az utcán), a fűtést, és ha nem meggyőződéses tüntető, akkor a fizetését is.

Zelenszkij azonban továbbra is nagy népszerűségnek örvend, a társadalomban nincs általános ellenszenv a „nép szolgájával” szemben.
https://azonnali.hu/cikk/20190611_elnokke-tette-zelenszkijt-a-vilag-leghosszabb-kampanyfilmje-de-nyerhet-e-parlamenti-valasztast

-- Az emberek emellett belefáradtak a háborúba, amit Zelenszkij választási győzelme is igazol.

https://azonnali.hu/cikk/20191004_jon-a-majdan-20-kijevben
A Steinmeir-formula ellen pedig egyelőre sem az EU-ban, sem Washingtonban, és pláne Moszkvában nem szólaltak fel.

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Szeparatisták a Kárpátaljai magyarok, vagy csak Kijev nem hallja meg őket?
https://azonnali.hu/cikk/20190926_szeparatistak-a-karpataljai-magyarok-vagy-csak-kijev-nem-hallja-meg-a-szavukat
2019. szeptember 26. | azonnali.hu

Az öt éve kitört kelet-ukrajnai háború hatására Ukrajnában kezdetét vette egy erőltetett ütemű ukránosítás, ami az orosz befolyással szembeni harcban teljesedett ki. A folyamat figyelmen kívül hagyta az ország félreeső szegletében élő magyar kisebbség érdekeit, akik ezért Magyarország felé fordultak segítségért. Ez viszont sok belső-ukrajnai szemében egyenlő a szeparatizmussal. Lehet-e valami igazság az aggodalmukban, és nem mindegy-e az egész, ha a magyarok úgyis elvándorolnak?

„A magyarságra, de nagyon sok nem magyar kárpátaljaira is jellemző az a meghatározás, hogy a »mi hazánk az Kárpátalja«. Jelen pillanatban még úgy vagyok vele, hogy akár a hágó felől, akár Záhony felől közelítem meg Kárpátalját, én amikor hazajövök, akkor azt mondom, hogy itthon vagyok. Tehát nekem Lemberg megye vagy Kijev ugyanolyan külföld, mint amikor átmegyek Záhonyba, vagy mit tudom én, Romániába, vagy akármelyik más országba. De ebben nem is vagyok egyedül.” (Részlet a Kőszeghy Elemérrel, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjével 2017 áprilisában készített interjúból.)

Az idősek maradnak, na de a fiatalok hol vannak?

„A sok legenda, rosszmájú sajtó, szinte azt híreszteli Magyarországon, hogy Kárpátalja kiürült, Ungvár is kiürült, már nincs itt magyar. Ugye most itt demonstráljuk, hogy mégis itt vagyunk” – hangzott el Dupka Györgynek, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatójának a nyitóbeszédében, amelyet az ungvári várban, az augusztus 20-i megemlékezés alkalmával mondott.

A megemlékezésen, amely egyben ökumenikus istentisztelet is volt, pár százan vettek részt, köztük a kárpátaljai magyarok ismertebb alakjai, újságírók, egyetemi tanárok. Az esemény szinte zárt ajtók mögött, a vár belső udvarán zajlott. A felszólalók, miközben áhítattal méltatták Szent Istvánt és a magyarok pozitív kvalitásait, az üzenet közös volt beszédeikben: megmaradás és megújulás.

Engem azonban rossz érzés fogott el a vendégek korának láttán. Az átlagéletkor ugyanis inkább a 40 volt, a 20-as éveikben járó fiatalokból, tehát a jövőből, alig akadt néhány. Persze augusztus vége volt, az egyetemista fiatalok többsége nyaralt, nyári táborozott, és érthető módon nem vonzotta őket az ökumenikus megemlékezés gondolata.

Mindenesetre megkérdeztem egy, az eseményen részt vevő fiatal testvérpárt, hogy szerintük mennyire szemléltető a kárpátaljai magyarság jövőjének tekintetében az, hogy főként idősek vettek részt a megemlékezésen.

-- „Eléggé. A fiatalok többsége elvándorol, mi is dobbantunk októberben.”

Habár a testvérpár is kárpátaljai magyarként identifikálta magát, elvándorlási szándékuk érveivel nehezen lehet vitatkozni. Elmondásuk szerint nehéz olyan jól fizető munkát találni, amellyel hosszú távon lehet tervezni. „Ismeretség nélkül elvégzed az egyetemet, aztán mehetsz a boltba eladónak” – mondta a 25 éves srác, aki mellesleg fizikus végzettségű.

-- „Én nem is látom az értelmét annak, hogy itt végezzem el a mesterszakot”

– tette hozzá a friss diplomás lány.

Fontos most megjegyezni, hogy a Kárpátalján élő magyar közösséget két csoportba lehet osztani: az egyik a határmenti, amely nagyrészt homogén tömbökben él, és általában csak magyarul beszél, és vannak azok, akik heterogén környezetben élnek, így többnyelvűek: ukránul és/vagy oroszul is beszélnek.

Jön a pénz, az ember viszont megy el

Kárpátaljai utam alatt gyakran elhangzott a magyarok szájából, hogy magyarországi támogatás nélkül semmi sem lenne. A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Bethlen Gábor Alapkezelő számos pályázati lehetőséget biztosít a kárpátaljai magyaroknak, hogy anyagi támogatásban részesüljenek például a vállalkozásuk fejlesztéséhez.

-- Munkaerő viszont alig van, mivel a legtöbb szakember elment külföldre dolgozni, így az anyagi támogatásban részesült projektek megvalósítása is nehézkes, mivel nincs aki „beüsse a szöget”. Ha pedig mégis akad, az már európai árakon dolgozik

– mesélték Beregszászon.

A 45 év körüli beregszászi Sanyi, aki egy magyar ízeket ajánló bárocskát üzemeltet a város főtere mellett, ugyancsak amiatt elégedetlenkedett, hogy nincs ember, akit főállású felszolgálóként tudna alkalmazni. Ezért tizenéves lányok (a legidősebb is 19 volt) járnak be hozzá dolgozni úgy ahogy tudnak, napi 300 hrivnyáért (több mint 3 ezer forintért). A cikksorozat első részében írtam, hogy a minimál nyugdíj kb. 1500 hrivnya, Sanyinál pedig ezt az összeget 5 nap alatt meg lehet keresni. Mégsincs ember.

Sanyi nem rejtette véka alá azt sem, hogy ha a helyzet nem változik, eladja az ingatlanait és Magyarországra költözik. A gyerekeit is nyugati irányába tereli, mert ott jobb lehetőségek vannak. És hogy miért vándorolnak el?

-- „Hát a Soros Gyuri”

– nevezte meg a milliárdos befektetőt a kárpátaljai magyarok elvándorlásának egyik okaként. Merthogy az üzletembernek szerinte az a terve, hogy a magyarokat elüldözzék Kárpátaljáról, a helyükre pedig mindenféle közel-keleti migránst telepítsenek.

Sanyi kijelentése rávilágított egy másik olyan tényezőre, ami miatt a kárpátaljai magyarság gyakorlatilag elszigeteltségben él Ukrajnában. A bár tévéje ugyanis az M1 adását sugározta, s később döbbentem rá, hogy a magyar többségű közösségek inkább magyarországi csatornákat néznek, hiszen az ukrán adók más műholdas frekvencián vannak.

-- Ebből pedig az következik, hogy alig találkoznak ukrán nyelvű adásokkal, és keveset tudnak arról, mi zajlik a Kárpátokon túl. A rossz hírek (háború, oktatási törvény, stb.) persze eljutnak hozzájuk, de ezen felül nem sok minden más.

Ez persze kölcsönös, a belső-ukránok sem tudnak sokkal többet magyar honfitársaikról.

Kárpátalja, Ukrajna messzi térsége

„Az ukrajnai többségnek egyfajta kuriózumnak számítunk. Azt mondják: hű, ez már Kárpátalja, ez már Európa. Pedig nagyon messze vagyunk mi Európától, és egyre messzebb kerülünk. A magánszféra nem, az szépen épül, úgy ahogy tud. Az állami intézmények, azok a dolgok, amelyeket állami pénzből kéne finanszírozni, viszont nagyon a béka hátsó fele alatt vannak.” (Részlet a Kőszeghy Elemérrel, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjével 2017 áprilisában készített interjúból.)

Ha csak azt nézzük, hogy a kárpátaljai terület székhelye, Ungvár mennyire van messze Ukrajna más nagyvárosaitól, nem is csoda, hogy a helyiek úgy érzik, egy távoli, leszakadt, kevésbé ismert térségként tekint rájuk az ország többsége.

-- Kijev mintegy 800 kilométerre, a kelet-ukrajnai Harkiv kb. 1200 kilométerre, a szakadár Donyeck pedig nagyjából 1500 kilométerre fekszik Ungvártól. Összehasonlításképpen az Ungvár-Budapest táv csupán 300 kilométer,

de Prága is közelebb van, mint Kijev (kb. 700 kilométer), illetve Berlinbe is rövidebb út vezet (900 kilométer), mint Harkivba.

A legközelebbi ukrajnai nagyvárosokba, Lembergbe (Lvivbe) és Ivano-Frankivszkbe is 250-300 kilométernyi autóút megtétele után lehet csak eljutni Ungvárról.

Zubánics László kárpátaljai egyetemi tanár és újságíró elmondása szerint

-- részben a magyarországi támogatások miatt a kárpátaljai magyarok elkényelmesedtek, nem látnak át a kerítésen, azaz a Kárpátokon,

így nem is tudják, milyen lehetőségek rejlenek Belső-Ukrajnában, vannak-e pályázatok Kijevtől.

Kevesen vannak azok is, akik Belső-Ukrajnában élnek és dolgoznak, és esetleg ékes ukrán nyelven kommunikálni tudnák az országos médiában a magyarok aggodalmait. Emellett nincs olyan csoport sem, amely képviselné a magyarok érdekeit mondjuk Kijevben, és rövid időn belül értesítené a kárpátaljai, vagy éppen a budapesti döntéshozókat az ukrán folyamatokról.

Meglehet, Kijev sem feltétlenül érdeklődik Kárpátalja iránt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig eddig még csak oda sem hederített. Mindazonáltal az ukrán többségnek nem érdeke gondoskodni a magyar kisebbségről, mert van nekik így is elég bajuk. Pont ezért lehet, hogy az első baráti, békítő szándékú, együttműködést szorgalmazó lépéseket a magyaroknak kell megtenni.

A nagyhal és a kishal története

„Nekem egy kicsit a mostani ukrán helyzet a magyar helyzetet juttatja eszembe, csak a 19. század végén. A nemzeti kisebbségek megnyirbálása, az vezetett el Trianonhoz is. Tanulhatnának a magyar példából, mert ugye láttuk, hova vezet ez a nagy nacionalizmus. Tehát úgy ébrednek nemzeti öntudatra, hogy másnak nem adják meg ezt a lehetőséget, nem viszik magukkal. Pedig hát igazán akkor szeretné a nép ezt az országot, hogy ha valóban otthon érezné magát, és nem kell attól tartania, hogy holnaptól már nem tud a gyereke magyar iskolába járni, vagy esetleg leütik, mert magyarul szólal meg a tömegközlekedésen.” (Részlet a Kőszeghy Elemérrel, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjével 2017 áprilisában készített interjúból.)

A független Ukrajna politikai történetében mindig is volt egy megosztottság az ukránul beszélő nyugati, és az oroszul beszélő keleti területek között. Az oroszbarát Viktor Janukovics volt elnök hátországát például az orosz ajkú kelet adta, így nem meglepő, hogy az ő kormányzása alatt fogadták el 2012-ben azt a törvényt, amelynek értelmében kisebbségi vagy regionális nyelvvé nyilvánították azokat a nyelveket, amelyeket a közigazgatási egységek területén a lakosság legalább tíz százaléka anyanyelvként beszélt. A kisebbségi nyelv az államnyelv mellett használhatóvá vált a közigazgatásban. Ennek ugyebár örültek az oroszul beszélők, s nem kevésbé a magyarok.

Aztán jött a majdani forradalom, Janukovics elmenekült Ukrajnából, 2014. február 22-én pedig felállt az új, átmeneti parlament, amelyben számos, a Janukovics-párti parlamenti képviselő is bekerült. A majdani tüntetők általános követeléseit félreértelmezve másnap már jogszabályt fogadtak el a 2012-es nyelvtörvény eltörléséről.

Bár az elnöki és a parlamenti házelnöki tisztséget ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov nem írta alá a jogszabályt, a törvény ürügyet szolgáltatott Oroszországnak a Krím elcsatolására és a kelet-ukrajnai beavatkozásra. Ugyebár az orosz ajkúak védelmével indokolta Moszkva az agressziót. A szóban forgó jogszabályt egyébként Ukrajna alkotmánybírósága 2018. február 28-án megsemmisítette.

Kőszeghy Elemér szavaival élve, amikor etetik a nagyhalat, a kishalnak is jut a morzsákból. Amikor szigonnyal lőnek a nagyhalra, az minden bizonnyal túléli, de a kishal belepusztul. A főszerkesztő elmondása szerint

-- Ukrajnában mintegy tízmillió ember használja az oroszt elsődleges nyelvként. Mi az a mintegy százezer fős magyar közösséghez képest?

A Majdan után felpörögtek az események. Elcsatolták a Krímet, a Donyec-medencében pedig fellázadtak az oroszbarát szeparatisták. Egyik pillanatról a másikra kitört egy háború, amelynek súlyos hatásai voltak a gazdaságra, a társadalomra és a politikára, egyszóval megváltoztatta Ukrajnát. Az ország nem volt felkészülve arra, hogy egy olyan ország intéz támadást ellene, amelyhez évszázadok óta szoros szálak fűzték. Ukrajnában nem is volt keleti katonai körzet, mert hát senki sem számított balhéra az Oroszországgal határos területeken.

Az identitás háborúja

A szemben álló felek közül azokat, akik önként vállalták a háború borzalmait, lényegében az identitás kérdése hajtotta a frontra. Az ukrán oldalról elmondhatjuk, hogy Ukrajna szuverén területének védelmére siettek a harcba, annak az országnak, amelyet hazájuknak tekintenek. Ki milyen nemzetiségű, vagy éppen milyen nyelven beszélt, senkinek sem számított. Mi több, a szovjet fegyverzettel harcoló ukránok gyakran orosz katonai zsargonnal beszéltek egymás között is, mert az volt a hatékony.

Az orosz propaganda pedig elhitette az oroszbarát szeparatistákkal, hogy a „kijevi fasiszta junta” meg akarja őket fosztani identitásuktól, amely részben az orosz nyelv használatában nyilvánul meg.

A háború első másfél évében azonban annyi vér folyt, hogy a közvéleménynek nem lehetett beadni a kiegyezés gondolatát, s a konfliktus rövid időn belül ideológiák harcává vált.

A háború ugyanakkor rengeteg embert összekovácsolt Ukrajnában, és zöld utat adott a nemzeti öntudatra ébredésnek. Lehetőség nyílt arra, hogy Ukrajna meghatározza önmagát,

-- de végül azt sült ki belőle, hogy Oroszországgal szemben kezdte önmagát meghatározni.

A hatalom pedig beleállt a legszélsőségesebbek retorikájába, mi több, részben hozzá is járult, és egy hangos kisebbség gondolatpályáján mozogva hozta az orosz nyelv és kultúra kiszorítását célzó, univerzális korlátozásokat. Például meghatározták, mennyi ukrán nyelvű tartalomnak kell lennie a televízió és rádióadásokban, betiltottak több orosz könyvet, elintéztek egy egyházszakadást, a hagyományosan május 9-én ünnepelt győzelem napját pedig az európai integráció szellemében átrakták május 8-ra.

-- Tehát lényegében Ukrajna elindult egy olyan úton, amely a szovjet múlt, lényegében a több száz éves orosz behatás levetkőzését tűzte ki célul.

Ennek egyik legjobb példája, hogy dekommunizáció szellemében eltávolították (vagy éppen átalakították) az Ukrajna számos pontján álló Lenin-szobrokat.

A valós problémákról, például a csillagos egekbe szökkenő rezsidíjakról, a fokozatosan romló életszínvonalról, vagy éppen a tömeges elvándorlásról szinte tudomást sem vettek, helyette töretlenül Oroszországra mutogattak, mint minden rossz gyökerére. El kell ismerni, hogy Petro Porosenko ilyen körülmények között képes volt tető alá hozni egy EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást, illetve a 90 napos ukrán vízummentességet az unióban. Az előbbit viszont az indokolta, hogy elveszett az orosz piac. Utóbbit pedig annak lehetett betudni, hogy Ukrajna elindult az európai integráció útján. Meglehet, hogy a vízummentességgel a turisták mellett az ukrán vendégmunkások dolgát könnyítették meg.

A populista, nacionalista retorika korszaka

Az ukrán média is felvette a nacionalista vonalat, nap mint nap ömlöttek a háborúról szóló, a valóságtól gyakran távol álló riportok a tévében. Ha pedig éppen nem a háború volt a főétel, megállás nélkül nyomták a Janukovics-korszakról szóló oknyomozásokat, miközben egy olyan képet alakítottak ki az emberek fejében, hogy a világ csak és kizárólag a függetlenségéért és Európa védelméért küzdő Ukrajnával törődik.

Nem is csoda, hogy

-- az európai integrációt blokkoló Magyarországgal ellenségessé vált a viszony, aminek persze a kárpátaljai kisebbség itta meg a levét.

A háború valóban lehetőséget nyújtott arra, hogy Ukrajna megtalálja önmagát, és elkezdje felépíteni az az országot, amellyé válni akar. Csakhogy jövőt nem lehet úgy építeni, ha a múlthoz szelektíven visszanyúlunk az identitás megtalálása végett: miközben patyolattisztára mosunk vitatott megítélésű történelmi személyeket, ők voltak az utolsó nagy ukrán politikai alakok, aki a független Ukrajnáért harcoltak.

Ehhez jöttek még az olyan látványos reformintézkedések, amelyek tényleg csak arra voltak jók, hogy a kirakatba tegyék őket. Gondolok itt a rövid ideig Ogyessza kormányzójaként tevékenykedő Mihail Szakasvili volt georgiai elnökre, aki, miután korrupcióval vádolta meg Arszen Avakov belügyminisztert és Petro Porosenko elnököt, kegyvesztett lett, az ukrán állampolgárságtól is megfosztották. A kijevi járőrszolgálat vérfrissítése is egy olyan reformintézkedés volt, amely végül új egyenruhák bevezetésében és egy rakás Toyota hibrid vásárlásában merült ki.

Óriási hazugság lenne azt állítani, hogy egész Ukrajna meggárgyult, mindenkiből egy habzó szájú ultranacionalista lett.

Sokkal inkább az a helyzet, hogy a Porosenko-kormányzat idején teret nyertek a szélsőségesek, amit a politikai elit gyakran a maga javára fordított, máskor pedig figyelmet sem tulajdonított neki.

-- Bár a számuk az összlakossághoz képest elenyésző, olyan csoportok vertek gyökeret Ukrajnában, amik már külön ideológiát hoztak létre és önkényesen mondják meg, mit lehet és mit nem lehet az új, ukrán Ukrajnában művelni.

Akik pedig másként gondolkoznak, azok automatikusan szeparatisták.

A probléma csak az, hogy van egy idős korosztály, amely a szovjet időkben nőtt fel, és nem áll arra készen, hogy alkalmazkodjon az új szabályokhoz, ragaszkodik a régi hagyományokhoz. Ebből például a május 9-én gyakran probléma is szokott lenni.

Mindez pedig még távolabbra lökte a kelet-ukrajnai békét, hiszen a szeparatistáknak olykor már propagandát sem kellett gyártani, csak rámutattak egy-egy nacionalista kijelentésre vagy intézkedésre, ami igazolta az „ukránosítástól” való félelmüket.

Pedig az ukránok többségénél a józan ész dominál, és egy mindenki számára élhető országot akarnak teremteni. A média azonban általában a leghangosabb hülyékre figyel fel.

„Szeparatista magyarok”

A majdani, a krími és a Donyec-medencei eseményeket a kárpátaljai magyarság tisztes távolból figyelte, mondván, hogy a konfliktus az ukránok és az oroszok dolga, nem az övék. A mozgósítási hullámok azonban a Kárpátok felett is átcsaptak, és nem válogattak nemzetiségük alapján a behívható emberek között. Emlékezzünk vissza, hogy mennyien menekültek a határ magyar oldalára még 2014-ben, hogy még véletlenül se vegyék át a behívót. 2018-ban ismét felmerült egy újabb ilyen „szökési” hullámnak a lehetősége, miután Kijev hadiállapotot vezetett be UkraJna tíz megyéjében. A sorkötelezettség alól azonban nem csak magyarok próbáltak kibújni, az ukrán hatóságok pedig speciális egységeket hoztak létre a szolgálatot megtagadni akarók felkutatására.

Ha abból indulunk ki, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus az „identitások háborúja”, az, hogy a magyaroknak vajmi kedve sem volt az életükkel játszani, teljesen érthető.

A konfliktus által érintett, nemzeti érzelmű ukránok orra azonban a szeparatizmus bűzét vélte kiszagolni az évszázadok óta Kárpátalján élő magyarokon. Ha ukrán szempontból nézzük a dolgokat, nem is feltétlenül alaptalanul.

Van ugyebár egy térség, ahol egy kisebbség tagjai, bár ukrán állampolgárok, és részesülnek az ukrán állami szolgáltatásokban, nem tudnak, vagy nem hajlandóak ukránul beszélni. Szoros kapcsolatot ápolnak egy szomszédos országgal, amelynek a nyelvén beszélnek, ahova állandóan átjárkálnak és ahova rokoni szálak kötik őket. Ettől a szomszédos országtól pénzügyi támogatást kapnak a saját céljaikra. Ettől a szomszédos országtól állampolgárságot kapnak, méghozzá Ukrajna területén. Ennek a szomszédos országnak a médiáját fogyasztják, ennek a szomszédos országnak a kultúrájával azonosulnak, ennek a szomszédos országnak a vezetőjében bíznak, és sokan ehhez a szomszédos országhoz szeretnének tartozni.

-- Hát, mindezt akár a Donyec-medencei szakadárokról is elmondhatjuk.

Ja, és azt se felejtsük el, hogy Budapest mennyire jóban lett Moszkvával, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásaival pedig földrajzilag közelebb került Ukrajnához, mint amikor Moszkvában tartózkodik.

A kelet-ukrajnaiakban és a magyarokban az is közös, hogy elegük van a létbizonytalanságból és a romló életszínvonalból, ezért fordultak a szomszéd irányába, mert úgy gondolják, ott jobb.

Elcsatolni Kárpátalját? Mivel?

Számos Kárpátaljai arra panaszkodott, hogy az utóbbi öt évben a „magyar” szinte szitokszóvá vált az ukrán országos médiában, egyet jelent a szeparatizmussal.

-- Démonizáció áldozatává váltak a magyarok, akik egyes elképzelések szerint a Kreml kinyújtott karjaként, magyarországi támogatással akarják elszakítani a térséget Ukrajnától.

A beregszászi konzulátuson készült rejtett kamerás felvétel is ennek a lejárató kampánynak a részét képezte, de nem is olyan rég jelent meg egy riport arról, hogy a határ menti cigicsempészet a magyar szeparatizmus egyik fő anyagi forrása. De hogyan is csatolja el Magyarország Kárpátalját? Milyen haderővel? A harcedzett ukrán hadsereggel szemben? Vagy gerilla hadviselésbe fog a 1,2 millió lakosú térségben az elenyésző számú magyarság?

Az orosz-magyar barátság láttán persze furcsa gondolatok tudnak születni az ember fejében, pláne, ha az orosz duma képviselője, Vlagyimir Zsirinovszkij olyan megjegyzéseket tesz, amelyek Ukrajna Lengyelország, Oroszország és Magyarország közti felosztására utalnak. Nyilván az sem segített a magyarok megítélésén, hogy a magyar külügyminiszter Kárpátalján járt anélkül, hogy bejelentkezett volna ukrán kollégájánál. A diplomáciai protokoll kikerülése szálka Kijev szemében.

Kényszerítéssel nem tanul senki nyelvet

Az orosz nyelv kiszorítása a médiából érthető abból a szempontból, hogy az orosz propaganda az orosz nyelvet használja csatornaként üzenetei célba juttatására. Mondjuk feltalálták már az internetet, és bár a kijevi kormányzat elrendelte több orosz internetes oldal blokkolását, a hozzáférés egy VPN-nel könnyen megoldható volt. Ha pedig orosz tévéről volt szó, egy műholddal el lehetett azokat is érni, pláne a keleti országrészeken.

A kárpátaljai magyarok közül sokan úgy látják, hogy nem valamiért küzdenek az ukránok, hanem valami ellen. Ugye mivel nyelvi kérdést faragtak a Krím elcsatolásából és a Donyec-medencei konfliktusból, meg is született az egyébként betarthatatlan nyelvtörvény és a jelenlegi formájában elérhetetlen ideákat kergető oktatási törvény.

Na most hivatalosan az oktatási törvény egyik célja az, hogy az Ukrajna területén élő állampolgárok elsajátítsák az államnyelvet, hogy a jövőben boldogulni tudjanak az országban. Ezzel nincs is baj, de ha például azt nézzük, hogy az ország munkaerejéből mintegy 10 millióan dolgoznak külföldön, felmerül a kérdés, hogy mennyit is ér az a bizonyos ukrán nyelvtudás.

Ettől függetlenül az elképzelés az, hogy a nem ukrán anyanyelvűek az elemi iskolában még saját nyelvükön tanulnak, de az ötödik osztálytól fokozatosan, százalékos arányban meghatározott számban lehet majd csak az anyanyelven tanulni, egyre több tantárgyat oktatnak majd ukrán nyelven. A középiskola végén pedig négy emelt szintű érettségi vizsgát kell ukrán nyelven letenni.

Az ukrán nyelvvel hadilábon álló kárpátaljai magyarok azonban attól tartanak, hogy nem fogják tudni megtanulni a nyelvet, mivel egyelőre nincsenek meg ehhez a feltételek.

-- Az ukránt először is nem úgy oktatják, mint idegen nyelvet, nincsenek meg nyelvoktatáshoz megfelelő tankönyvek, illetve a tanári gárda sincs felkészítve arra, hogy ukrán nyelven mondjuk matematikát oktasson.

Meglehet, kicsit későn és erőltetett tempóban találták ki Kijevben az oktatási törvényt, amelynek bár számos modern és pozitív eleme van, jelenleg megvalósíthatatlannak tűnik. A jogszabály ugyanis olyan elképzeléseket is tartalmaz, mint a tanárok képzése és az azzal arányos fizetésemelés, vagy éppen az iskolatermek korszerűsítése, interaktívvá tétele.

Jogos így a kérdés: a független Ukrajna elmúlt 28 évében hol voltak azok a kezdeményezések, hogy az ország lakosságát rábírják (nem pedig rákényszerítsék) az államnyelv elsajátítására? Nemhogy korábban, de most is kevés az olyan irodalmi termék, amely megszerettetné, vonzóvá tenné az ukránt a nyelvet nem beszélők számára. Bár pont a háború óta beindult az ukrán nyelvű tartalmak készítése, íródnak a könyvek, készülnek a televíziósorozatok,

-- a kárpátaljai magyarság számára nem szolgálnak semmi olyannal, amely kecsegetővé tenné az ukrán elsajátítását.

Ezt gyerekkorban kéne elkezdeni, még sincs ukrán nyelvű mesekönyv, vagy bármi olyasmi, ami helyettesíthetné a magyart.

Persze ludasak a magyarok is, hiszen mint az korábban említettem, nem nyitnak Ukrajna irányába. Magyar televíziót néznek, a magyar kultúrát őrzik és gyakorolják. Megvannak maguknak, köszönik szépen, de közben arra panaszkodnak, hogy Ukrajna nem ad nekik semmit. Pedig ez sem igaz, hiszen bármennyire is rossz tud lenni a helyzet, mégiscsak az ukrán állam nyújtja a szociális ellátást.

Az Ukrajna iránti érdektelenséget fokozza Magyarország szerepe is Kárpátalján. Onnan jönnek a támogatások, és oda tervez jutni a fiatalság egy jelentős része. A magyar állampolgárság például rengeteg, eddig zárt ajtót nyitott meg a kárpátaljaiak előtt: már nem csak Magyarországon, de az Európai Unió bármely tagországában vállalhatnak munkát, letelepedhetnek.

-- A jelenlegi kárpátaljai magyar oktatás is részben arra serkenti a kárpátaljai magyarokat, hogy Magyarország irányába nézzenek a jövő tekintetében.

Magyarországra termelne a kárpátaljai oktatás?

Több kárpátaljai magyar megjegyezte, hogy a magyar szakirányú képzések lényegében a Magyarországról elvándorolt értelmiségiek pótlását szolgálják. Úgy hírlik, hogy a magyarországi finaszírozású II. Rákózci Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola végzősei is általában elvándorolnak, hiszen az oktatás magyar nyelven zajlik, amivel nem sok mindent lehet kezdeni Ukrajnában. Ismeretség nélkül meg ugye mehet az ember bolti eladónak.

A beregszászi elbeszélésekből egy olyan benyomásom támadt, hogy a beregszászi főiskola lényegében egy magyarországi egyetemként működik, amelynek ugyanúgy célja az, hogy minél több hallgatója legyen. Kvóta van ott is, a magyar állam pedig az után is fizet.

Mindeddig az úgynevezett belső iskolai érettségivel is lehetett magyarországi felsőoktatási intézményekbe jelentkezni, így aki Magyarországon akart érvényesülni a nagybetűs életben, ezt is választotta. Értesüléseim szerint a főiskola végül arra kérte az illetékes magyar hatóságokat, hogy jövőben csak a magyarországi felvételi feltételeknek eleget tevő jelentkezőket vegyék fel a felsőoktatásba, vélhetően azért, hogy csökkentse az oktatásügyi migrációból keletkező hiányt.

Mindeközben felhígult a beregszászi főiskola hallgatói állománya is, állítólag jelenleg a hallgatók 15-20 százaléka ukrán anyanyelvű. Nekik biztosítani kell az ukrán nyelvű tanórákat. Az ukrán előadók fizetését pedig a magyar állam állja. Ezen értesülések megerősítése vagy cáfolás végett megkerestük Orosz Ildikót, a főiskola rektorát, aki azonban a cikk elkészüléséig nem válaszolt.

Szakembereket képeznek, csak nem biztos, maradnak is

A Beregszásztól mintegy 75 kilométer autóútnyi távolságra fekvő Ungváron lévő, Ungvári Nemzeti Egyetemen belül működő Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetben kicsit más a helyzet. Az ukrán állam által finanszírozott intézetbe járó magyar diákok java része már többnyelvű, de akadnak ukrán anyanyelvű hallgatók is, akik a magyar nyelvet tanulják. A nemzetközi karon történő képzés többnyelvű szakembereket termel, akikre például a magyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatokban érdekelt magyar cégek le is szoktak csapni.

A gyanúm viszont az, hogy a végzős hallgatók nagy része nem Kárpátalján fogja kamatoztatni tudását. Az intézet honlapja szerint „az itt tanuló fiatalok anyanyelvükön sajátíthatják el választott szakmájukkal kapcsolatos ismereteiket, valamint a legmagasabb szintű államnyelvi oktatásban is részesülnek. A magyar nyelv és irodalom szakos hallgatók szemeszteres vagy 1-2 hónapos részképzésen vesznek részt a Debreceni Egyetemen, és egyhónapos diploma előtti gyakorlaton a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve az Országos Széchényi Könyvtárban. Végzőseink továbbtanulási lehetőségek között válogathatnak idehaza és külföldön egyaránt.”

-- Az intézet hallgatói így belekóstolnak a magyarországi életbe, megismerkednek az ott rejlő jobb lehetőségekkel, ami után vélhetően már nemigen terveznek jövőt Ukrajnában.

A cikk elején idézett testvérpárt is tán ebbe a kategóriába lehet sorolni, pláne ha abból indulunk ki, hogy elmondásuk szerint életük során egyszer jártak Kijevben. Magyarország pedig ugye jóval közelebb van.

Ha a nyelv az identitás része, meg kell őrizni

Az ukrán oktatási törvény támogatóinak végül is igazuk van abban, hogy meg kell tanulni az államnyelvet, mert nem lehet anélkül érvényesülni az országban. A kisebbségi anyanyelvű oktatás pártolóinak viszont abban van igazuk, hogy a nyelvismeret erodáláshoz vezethet az, ha bizonyos tantárgyakat nem tudnak a saját nyelvükön tanulni.

-- Egy természettudomány szakkifejezéseit ha más nyelven tanulja az ember, az anyanyelvén nem fogja feltétlenül ismerni őket. Ha pedig abból indulunk ki, hogy a nyelv az identitás része, az oktatási törvény egyelőre a beolvadást helyezi kilátásba, megnehezíti az identitás megőrzését.

Pont ezért sok kárpátaljai magyar megfontolja, hova adja be a gyerekét iskolába. Állítólag több fiatal már kelet-magyarországi középiskolákba jár, hogy biztosítsa a jövőjét.

Jelenleg ugyanis félő, hogy egy kárpátaljai magyar diák a jövőben nem fogja tudni megtanulni az ukránt, hogy letegye az emelt szintű ukrán érettségit. Ha pedig nincs érettségi, akkor se Ukrajnában, se Magyarországon nem fog tudni érvényesülni.

-- Az oktatási törvény így pont az eredeti céljának ellenkezőjét váltja ki: az országba történő beintegrálás helyett csak elüldözi a kisebbségi csoportokat.

A nyelv elsajátítható, a közeg barátságos

Mint azt az első cikkben is írtam, Kárpátalján nyoma sincs a különböző kisebbségek közti feszültségnek. Ez egy többnyelvű, többnemzetiségű térség, ahol senkit sem zavar igazán az, hogy ki milyen nyelven beszél. A nagyvárosokban, ahol átjárás van, a magyarok is beszélnek ukránul/oroszul, és az sem ritka, hogy az ukránok beszélnek magyarul.

-- Vegyes házasságok, vegyes baráti társaságok vannak, természetes dolog a többnyelvűség.

Amikor beugrottam a munkácsi katonai központba, hogy megérdeklődjem a sebesült katonáktól, mi újság mostanság a fronton, két idősebb úr válaszolgatott a kérdéseimre. Aztán amikor mondtam, hogy Budapestről érkeztem, mind a kettő magyarra váltott. Az egyik ukrán nemzetiségű úrnak magyar felesége van, ezért csodálatosan beszélt magyarul, a másik úr orosz nemzetiségű, de a határ mentén nőtt fel, és még gyerekkorában megtanulta a magyart.

Kirekesztésnek sem láttam nyomát Kárpátalján, augusztus végén és szeptember elején több olyan magyar kulturális esemény volt, amelynek célja a magyarság megismertetése az ukránokkal.

Az ukránok szimplán többen vannak, és a nyugati irányba történő migráció nem kedvez a magyar demográfiai helyzetnek.

Az együttélés pedig lehetséges, különösen, ha nyitottak vagyunk egymás nyelvére és kultúrájára, és még inkább a párbeszédre.

-- Az ukránok nem nyomják el a magyarokat, nem sanyargatják őket. A korlátozó törvények Kijevben születnek, egy oroszellenes dobszó ütemére.

Az ukrán nemzeti lobogó ünnepnapján, augusztus 23-án Munkácson tartott büszkeségfelvonulásán sem volt érezhető ellenségeskedés senkivel szemben. Az emberek egyszerűen kifejezték azt, hogy Ukrajna hűséges állampolgárai.

A demográfiai mutatóknak megfelelően képviselték magukat a magyarok is. A több száz, visivankában (ukrán nemzeti viseletben) megjelenő ember között ott volt egy kevés magyar is, magyar hímzésű kiszerelésben.

Hát, az 1,2 milliós Kárpátalján körülbelül így oszlik meg a százezres magyarság. A kérdés már csak az, milyen jövő vár rá.

Ha olvasnál még Kárpátaljáról, olvasd el a riportsorozat első két részét itt
https://azonnali.hu/cikk/20190906_mitol-felnek-a-magyarok-karpataljan
és itt:
https://azonnali.hu/cikk/20190916_ahol-a-gyogyszert-is-magadnak-kell-megvenni-az-orvos-meg-neha-nem-tudja-mit-csinal-karpatalja-riport

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Vélemény: „ ... hozzájutottam egy olyan szerződés tervezethez, amelyet még májusban meg kellett volna tárgyalnia és nyilvánosságra kellett volna hoznia a szervezeteknek. Ez nem történt meg, mert a közös táncra invitálást, ilyen formában nem támogatta a felkért.

Ettől függetlenül, véleményem szerint, ez a tervezet máig sem veszítette el az aktualitását, mert előttünk az önkormányzati választás és feltételezem a két szervezetnek ott is szüksége lesz egymásra.

Kíváncsi vagyok a véleményetekre (nem csak én!), ezért lássuk a medvét pro és kontra. Tudtok e hozzá tenni, vagy kívántok e elvenni belőle, mert tőletek is(!) függ, a mi(!) bőrünkre megy a játék!”



Politikai együttműködési megállapodás

amely a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (továbbiakban: KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (továbbiakban: UMDSZ) – együttesen a Felek meghatalmazott képviselői között jött létre, alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint:

egyetértve abban, hogy a felelős magyar politika feladata és célja az ukrajnai, ezen belül a kárpátaljai magyar közösség érdekérvényesítő képességének növelése,

elfogadva azt, hogy minden politikai szervezetet megillet a szervezeti önállóságához és identitásához való joga,

kiindulási alapnak tekintve a KMKSZ és az UMDSZ, illetve pártjaik között 2015. szeptember 5-én megkötött, az ukrajnai önkormányzati választásokon való közös fellépésről szóló együttműködési megállapodást, illetve a választások utáni együttműködésről szóló 2016. május 12-i megállapodást

az aláíró Felek, hivatkozva a 2015-ben elkezdett és pozitív eredményeket is hozó partnerségre, egyetértenek abban, hogy a két alakulat közötti együttműködést kiterjesztik a 2019. évi parlamenti választásokra és a 2020. önkormányzati választásokra is.

A 2019. évi előrehozott ukrajnai parlamenti választásokon való eredményes kárpátaljai magyar részvétel;

a 2020. évi helyhatósági választásokon való sikeres szereplés;

az ukrajnai önkormányzati reform-folyamatokba a kárpátaljai magyar közösség érdekei mentén való bekapcsolódás és megfelelő érdekérvényesítés, a létrejövő kistérségi önkormányzatokba való választások előkészítése érdekében;

valamint az ezeken túlmutató időszakra vonatkozóan az érdemi ukrajnai magyar politikai együttműködés megteremtése érdekében

az aláíró Felek – félretéve korábbi esetleges sérelmeiket – partneri együttműködési megállapodást kötnek.

A fentiekből kiindulva a jelen politikai megállapodás szerves részét az alábbi mellékletek képezik:

– megállapodás a 2019. évi előrehozott parlamenti választásokon való részvételről (1. sz. melléklet);

– megállapodás a 2020. évi helyhatósági választásokon való közös részvételről (2. sz. melléklet);

– megállapodás az ukrajnai magyar politikai érdek-képviseleti rendszer kialakításáról (3. sz. melléklet).

A jelen politikai együttműködési megállapodás nem tartalmaz további, nem nyilvános mellékletet, vagy záradékot, az aláíró Felek hozzájárulnak a megállapodás nyilvánosságra hozatalához. Az aláíró Felek fenntartják a jogot, hogy a megállapodásban foglaltak kölcsönös tiszteletben tartása esetén a megállapodás politikai hatályát az együttműködés elvének a figyelembe vételével kiterjesszék a társadalmi élet más szféráira is.

Beregszász, 2019. június 8.
dr. Brenzovics László a KMKSZ elnöke
dr. Zubánics László az UMDSZ elnöke


1. sz. melléklet

Megállapodás a 2019. évi soron kívüli parlamenti
választásokon való részvételről

Egyetértve abban, hogy a felelős magyar politika feladata és célja az ukrajnai magyar közösség érdekérvényesítő képességének növelése,

elismerve azt, hogy az ukrajnai magyarság jelenlegi helyzetében a felelős magyar politikai versenynek és együttműködésnek a magyar közvélemény és a választási matematika által megszabott helye és ideje van,

elfogadva azt, hogy minden politikai szervezetet megillet a szervezeti önállóságához és identitásához való joga, a 2019. évi előrehozott parlamenti választásokon való eredményes magyar részvétel érdekében az aláíró Felek – túllépve korábbi kölcsönös sérelmeiken – megállapodnak a választásokon való közös részvételről, illetve a választásokon induló jelöltek közös támogatásáról.

Az érvényes ukrajnai választási rendszernek megfelelően jelenleg Kárpátalján három olyan választókerület létezik, ahol a magyarság számottevő jelenléte lehetővé teszi parlamenti képviselőjelöltek eredményes indítását, illetve hatékony mandátumszerzést. Ezek az 68. sz. (központja Ungvár), a 69. sz. (központja Munkács) és a 73. sz. (központja Nagyszőllős).

A választási lehetőségek kiaknázása érdekében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megállapodást kötnek a választásokon való részvételről. A politikai szervezetek legmagasabb döntéshozó fórumaikon jelölteket neveznek meg valamennyi körzetre, a jelöltek véglegesítésére a két szervezet vezetősége közötti egyeztetésen történik. A két vezetőség döntésének végső időpontja 2019. június 14.

A Felek közös választási programot dolgoznak ki, arra törekedve, hogy a dokumentumban a lehető legátfogóbban megjelenjenek a magyar közösség gondjai, elvárásai, céljai. Ezt a programot a képviselőjelöltek aláírásukkal magukénak nyilvánítják.

A Felek által jóváhagyott/kijelölt képviselőjelöltek önjelölés útján kell a Központi Választási Bizottság (CVK) nyilvántartásába venni, a jelölt politikai hovatartozását „pártonkívüli” státusban kell megjelölni.

A képviselőjelöltnek a Központi Választási Bizottság által való bejegyzését követően a Felek hivatalosan is bejelentik támogatásukat. A képviselőjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy mindkét szervezet jelöltjének tekinti magát.

A hatékony választási együttműködés összehangolása érdekében a Felek 3–3 tagú koordinációs bizottságot hoznak létre. A választási kampány során az írott és elektronikus médiában, a kültéri reklámhordozókon (óriásplakátok) megjelennek a közös arculati elemek (logók stb), ezek végső változatait a Felek egymással kötelező jelleggel egyeztetik.

A kampány során a Felek kizárólag a közösen jóváhagyott jelölteket támogatják, külső jelöltek támogatása nem megengedhető.

A kampány során felmerülő kiadásokkal kapcsolatban a Felek egymással egyeztetnek.
Bármiféle, a kampány során felmerülő fenntartás, aggály, vagy félreértés tisztázása érdekében a Felek elnökségeinek képviselői döntenek.

Jelen megállapodás szerves részét képezik a két szervezet vezetőségének közös egyeztetésének jegyzőkönyve, amelyben megegyeznek a három választókerületben indított jelöltek nevéről.

Beregszász, 2019. június 8.
dr. Brenzovics László dr. Zubánics László
a KMKSZ elnöke az UMDSZ elnöke


2. sz. melléklet

Megállapodás a 2020. évi helyhatósági választásokon való közös részvételről

A megállapodásban részes Felek felismerve azt a történelmi kihívást, amellyel a kárpátaljai magyarságnak, így, a képviseletüket ellátni hivatott szervezeteknek, illetve pártoknak a 2020. évi ukrajnai önkormányzati választások során kell szembesülniük, okulva az elmúlt időszak tapasztalataiból:

a kárpátaljai magyarságnak, az általa lakott települések, illetve közigazgatási egységek önkormányzati testületeiben (tanácsaiban) minél szélesebb körű képviseletének biztosítása, illetve a települési polgármesteri tisztségeknek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség által jelölt/támogatott személyek által minél nagyobb számban való betöltése érdekében;

– az adott helyzetben lehetséges, legteljesebb körű magyar önkormányzati lehetőségek biztosítása;

– a kárpátaljai magyarság érdekeinek az országban végbemenő közigazgatási-önkormányzati reform megvalósítása során való védelme, illetve érvényesítése érdekében:

I. Megállapodnak a községi, városi (megyei jogú), járási és a megyei szintű önkormányzati választásokon való közös részvételről, amelynek közösen kitűzött politikai céljai:

1.1. a szórványvidékeken, illetve a magyarság által nem jelentős számban lakott közigazgatási egységekben a magyarság képviseletének a megjelenítése;

1.2. a magyarok által jelentős számban lakott közigazgatási egységekben a magyar szervezetek lehető legszámottevőbb képviseletének biztosítása;

1.3. a Beregszászi járás és Beregszász város testületeiben a magyar szervezetek többségi képviseletének az elérése.

Az I. részben vázolt célok elérése érdekében:

- a Felek megállapodnak abban, hogy megyei tanácsi választásokon egy közös listát indítanak;

- A megyei pártlistát az egyik politikai szervezet állítja (megállapodás szerint);

- A megyei listavezető személyét a listát nem indító politikai szervezet jelöli meg;

- A választási körzetekben vagy/és a pártlistán indított jelöltek személyét, illetve a választási körzeteket a Felek paritásos alapon (50–50 százalék) közösen állapítják meg. A Felek saját hatáskörben nevezik meg saját jelöltjeiket.

A Felek a maguk részéről kötelezettséget vállalnak arra, hogy valamennyi magyarlakta közigazgatási egységben választási együttműködés jöjjön létre. Ott, ahol az egészséges politikai verseny ezt lehetővé teszi, a Felek kölcsönös megállapodása révén külön listák is indíthatók, ugyanakkor a Felek kötelesek kiküszöbölni a párhuzamos jelöléseket. Ahol a magyarság létszáma, illetve az adott testületbe való bejutás nem teszi lehetővé külön listák indítását, a Felek megállapodása alapján a politikai szervezetek egyike indít listát, amelyre az adott régióban listát állító Fél paritásos alapon felveszi a másik Fél jelöltjeit.

A Felek, a választásokon való közös részvétel, illetve a választások utáni együttműködés céljából egyeztetik választási programjaikat, vagy közös programmal indulnak e választásokon.

A választási együttműködés összehangolására a Felek egy koordinációs bizottságot hoznak létre. A választási kampány során felmerülő vitás kérdésekben ez a testület kell, hogy mindenki számára megfelelő javaslatokat dolgozzon ki, s azokat a Felek képviselői elé terjessze. A koordinációs bizottság hatáskörébe tartozik a közös választási kampány összehangolása, lebonyolítása.

A választások után a mandátumhoz jutott képviselők közös frakciókat hoznak létre. A járási/városi tanácsokba való bejutás esetén – ahol lehetséges – a Felek koalíciós megállapodást kötnek a képviselői többség kialakítása céljából. A Felek rögzítik, hogy a képviselői többség megalakítását követően az adott önkormányzati testület elnökét az a szervezet jelöli, amely több mandátumot gyűjtött össze. Ennek megfelelően a kevesebb mandátumot összegyűjtő szervezet delegálja a tanács alelnökét. Amennyiben a két szervezet által összegyűjtött mandátumok nem elegendőek a tanácsi többség kialakítása céljából, a Felek közös megegyezést követően, tárgyalásokat folytathatnak újabb koalíciós partnerek bevonásáról. A koalíciós partnerekkel folytatott megállapodás kizárólag konszenzus útján kerülhet megerősítésre. Koalíciós megállapodás kizárólag olyan politikai formációkkal köthetők, amelyek támogatják a közösen jóváhagyott választási programot és sem a múltban, sem a jelenben nem folytattak kisebbségellenes politikát.

A Felek a különböző szintű Frakciók működésének mikéntjét egy közösen kidolgozott és jóváhagyott frakciószabályzatban rögzítik.

A Felek külön együttműködési szerződésben rögzítik azokat a feltételeket, amelyek alapján polgármester-jelölteket indítanak/támogatnak az önkormányzati választások során. A Felek törekednek arra, hogy a magyarlakta településeken az általuk támogatott polgármester-jelöltek jussanak mandátumhoz.

Minden más, a jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésben a Felek további tárgyalások útján állapodnak meg. Az ilyen megállapodásokat jelen Megállapodáshoz csatolandó jegyzőkönyvekben rögzítik, melyek jelen Megállapodás kiegészítését képezik.

Beregszász, 2019. június 8.
dr. Brenzovics László, dr. Zubánics László,
a KMKSZ elnöke az UMDSZ elnöke


3. sz. melléklet

Megállapodás az ukrajnai magyar politikai érdekképviseleti rendszer kialakításáról

Az aláíró Felek megállapodnak, hogy:

1. A KMKSZ és az UMDSZ egymást elsődleges politikai partnereiknek tekintik, jövőbeli megállapodásaikat ennek függvényében kötik meg;

2. A Felek további együttműködés összehangolása érdekében programjaik alapján elkészítik a kárpátaljai magyarság jövőjére vonatkozó ágazati bontású stratégiai fejlesztési tervüket, amelynek kidolgozásába és megvitatásába bevonják a régió elismert szakembereit. A kidolgozott/kibővített fejlesztési tervet a Felek legmagasabb döntéshozó fórumaikon hagyják jóvá, majd támogatásra benyújtják a magyar kormányhoz.

3. A Felek a kárpátaljai magyar együttműködés és egyeztetés fórumaként kezdeményezik az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET) létrehozását, amely minden, jelen szerződésben nem szabályozott, a gyakorlati együttműködés során felmerülő kérdésben jogosult döntéseket hozni. Az UMET-nek a Felek által aláírt működési szabályzata jelen szerződés mellékletét képezi.

4. A Felek vállalják, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzetpolitika eredményessége érdekében és az ukrajnai magyar közösség javára politikailag együttműködnek egymással, különös tekintettel az ukrajnai, magyarországi és egyéb európai uniós, nemzetközi közösségi pénzügyi források bővítésére és hatékony felhasználására.

Jelen politikai együttműködési megállapodás nem tartalmaz további, nem nyilvános záradékokat, aláíró felek hozzájárulnak a megállapodás nyilvánosságra hozatalához.

Beregszász, 2019. június 8.
dr. Brenzovics László, dr. Zubánics László,
a KMKSZ elnöke az UMDSZ elnöke


MEGÁLLAPODÁS
a KMKSZ és az UMDSZ között
az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács létrehozásáról

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) kezdeményezik, hogy a nevezett szervezetek, illetve a kárpátaljai történelmi egyházak – Kárpátaljai Református Egyház, Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye, Munkácsi Görög Katolikus Püspökség Beregszászi Magyar Esperesi Kerülete képviselőiből jöjjön létre az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET). A tanács határkörébe az Ukrajnában élő magyarság valamennyi kérdésének megvitatása, illetve az ezzel kapcsolatban történő javaslattétel tartozik. A tanács tevékenységét működési szabályzata alapján látja el. A tanács konszenzusos alapon működik. A tanács szabályzatát a szervezetek egyetértésével fogadják el. A szervezetek és az egyházak az UMET keretén belül, a magyarság hatékony képviseletének biztosítása érdekében egymással állandó egyeztetést folytatnak.

Beregszász, 2019. június 8.
A megállapodó Felek:
dr. Brenzovics László a KMKSZ elnöke
dr. Zubánics László az UMDSZ elnöke



Az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET)
Működési Szabályzata (tervezet)

amely létrejött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Kárpátaljai Református Egyház, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye, a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség Beregszászi Magyar Esperesi Kerülete – a továbbiakban a Felek – között az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET) létrehozása tárgyában.

Az UMET a Felek egyeztető Fóruma.

I. Az UMET tevékenységének fő célja: az érdekvédelmi szervezetek és az egyházak álláspontjainak egyeztetése, megállapodás esetén az ügyek közös képviselete, a maximális és egységes megjelenés biztosítása a képviseleti szervekben, különös tekintettel a helyi tanácsokra, a magyarság parlamenti képviseletének biztosítása, az erőforrások koordinált és a közösség igényeit maximálisan figyelembe vevő felhasználása.

A Felek az UMET révén közösen képviselik a kárpátaljai, azon túl az ukrajnai magyarság érdekeit a mindenkori magyar kormány, a parlamenti pártok, a mindenkori ukrán kormány, parlamenti pártok, önkormányzati szervek, illetve más politikai és civil tömörülések irányában.

Az UMET közös koncepciókat dolgoz ki az ukrajnai magyarság politikai, oktatási, gazdasági, kulturális, szociális, egyházügyi, illetve más téren való érdek-képviseletére és -védelmére.

II. Az UMET ülések formájában fejti ki tevékenységét. Az üléseken a Felek vezető szervei által delegált 3–5 tagú küldöttsége vesz részt. Az üléseken rotációs alapon a Felek elnökei/vezetői elnökölnek. Kivételes esetben – az elnök/vezető tartós akadályoztatása esetén (gyógykezelés, külföldi tartózkodás) – az elnök/vezető írásos meghatalmazásával rendelkező személy részvételével is megtartható.

Az ülésekre negyedévenként a folyó negyedév első keddi napján kerül sor. Az ülések helyszínéül felváltva a Felek által biztosított helyiségek szolgálnak. Más helyszín csak a Felek egyeztetése esetén vehető igénybe. A Felek az ülések között soron kívüli tanácskozások összehívását kezdeményezhetik maximum évente két alkalommal. A kezdeményező legfeljebb két héttel az ülés előtt terjeszti elő beadványát, nem kevesebb, mint három időpontra vonatkozó ajánlattal. Az ülések kizárólag az elnökök/vezetők részvételével tarthatók meg.

Az üléseken a döntések konszenzus alapján születnek. A felek egy kérdésben csak egy álláspontot képviselnek. A döntés az elnökök/vezetők jóváhagyó megállapodásával jön létre.

A munkaüléseken jegyzőkönyv készül, amelyről az ülést vendégül látó fél gondoskodik. A jegyzőkönyvek a felek elnökeinek/vezetőinek aláírásával hitelesítődnek. Az ülések jegyzőkönyvei nem nyilvánosak.
Az UMET döntései HATÁROZAT formájában születnek, amelyek az ülés folyamán kerülnek az elnökök/vezetők által aláírásra és az aláírás pillanatától – kivéve, ha maga a határozat nem tartalmaz más előírást – lépnek érvénybe. A határozatok – ha egyéb döntés nem születik – nyilvánosak.

III. A jelen megállapodás hosszú távra, meghatározatlan időre szól. A megállapodás automatikusan érvényben marad, ha a Felek valamelyike másként nem nyilatkozik.

A Felek kezdeményezhetik a jelen megállapodás módosítását vagy megszüntetését. Módosítás a Felek jóváhagyó határozata révén jön létre. E szándékát írásos formában három hónappal a határidő lejárta előtt köteles bejelenteni.

Jelen Megállapodás:

– a felek közös döntése alapján, vagy valamelyik Fél megszűnése okán szűnik meg.

Jelen megállapodás az aláírása napjától lép érvénybe.

dr. Brenzovics László elnök
dr. Zubánics László elnök
Zán-Fábián Sándor püspök
Majnek Antal püspök
Demkó Ferenc püspöki helynök
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség
Kárpátaljai Református Egyház
Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye
Munkácsi Görög Katolikus Püspökség Beregszászi Magyar Esperesi Kerülete

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Július 17-én a Hármas kontakt-csoport Minszkben megállapodott a soron következő, határidő nélküli tűzszünetről. A fegyvereknek július 21-én, éjjeli 00:00-kor kellett elhallgatniuk. Vasárnap zajlanak az ukrán parlamenti választások. A tűzszünet az ukrán kormány kérésére lett megkötve, hogy a választások során semmi se zavarja az ukrán polgárok akaratnyilvánítását. Este, a tűzszünet életbelépése előtt az Ukrán Védelmi erők aknavető tüzet nyitottak Pervomajszkra (Luganszki Népköztársaság), majd utána Jelenovkára és Alekszandrovkára (Donyecki Népköztársaság).

Milyen volt a Donbasszon a tűzszünet előtti éjszaka.

Július 20-án a Luganszki és Donyecki Népköztársaságok Milíciáinak Igazgatóságai jelentették, hogy a szakadár köztársaságok minden katonájának tudtára adták, parancs formájában, hogy semmilyen fajta fegyvert sem alkalmazhatnak, beleértve a mesterlövész-harcot; meg lett tiltva bármilyen offenzív tevékenység, beleértve a felderítő és diverzáns műveleteket.

A tűzcsapás előtt a Donyecki Népköztársaság Milíciája jelentette, hogy az ukrán fél a tűzvonalhoz tüzérségi eszközöket dob át, feltehetően 152-mm kaliberig.

22.00-kor a Minszki Bizottságban lévő Luganszki Népköztársaság képviselete jelentette, hogy az Ukrán Védelmi erők, Katyerinovka falu irányából tűz alá vették Pervomajszkoje települést, annak lakóházait, 120-mm-es aknavetők alkalmazásával.

A tűzcsapást követően a mentő és figyelő szolgálatok jelentették, hogy hét ember megsebesült, beleértve egy 3 éves gyermeket (kislány). A gyermeket a legközelebbi intenzív osztályra szállították. Egy nő életét vesztette.

A támadás következtében Pervomajszkoje település áram nélkül maradt. A helyi lakosok az éjszakát a pincékben kialakított óvóhelyeken vészelték át.

A Népfelkelő Milícia sajtószolgálata közzé tette a sebesültek névsorát és a sebesülések jellegét:

Szvetlana Ivanovna K. (1976 sz.) - a jobb com repeszsérülése;
Milana Olegovna K. (2005 sz.) - a jobb kéz egyik ujjának repesz általi mechnaikus amputációja, jobb térd repeszsérülése;
Alekszej Leonyidovics L. (1976 sz.) - bal mell repeszsérülése, bal alkar repeszsérülése;
Andrej Grigorjevics H. (1989 sz.) - bal com repeszsérülése, hasi repeszsérülés, bal váll repeszsérülése;
Ljubov Grigorjevna D. (1956 sz.) - jobb comb repeszsérülése, jobb alkar repeszsérülése.
Olga Andrejevna D- (2015 sz.) - jobb szem repeszsérülése,
Tatyjána Vasziljevna D. (1989 sz.) jobb alkar repeszsérülése.

A Luganszki Népköztársaság Nép Milícia Igazgatóságának sajtófőnöke, Jakov Oszadcsij bejelentette, hogy a település 120-mm aknavetőkkel történő lövetésére a közvetlen parancsot az Ukrán Védelmi Erők 54. dandárjának parancsnoka, Alekszej Majsztrenko adta ki.

A Luganszki Népköztársaság képvislője a Humanitárius csoportban, Olga Kobceva bejelentést tett a tűzcsapás tényéről- ,,A soron következő alkalommal hívjuk fel a figyelmet arra, hogy Minszki megállapodásokat be kell tartani. Ezt az ukrán fél eddig soha sem tartotta be és sorozatosan megsérti, napi rendszerességgel. Ez veszélyezteti a korábban kötött tűzszüneti megállapodást."

A Luganszki Népi Milícia bejelentette, hogy az Ukrán Védelmi Erők azért vették tűz alá Pervomajszkoje települést, hogy kiprovokálják a népi milícia válaszcsapását.

22:25-kor az Ukrán Védelmi Erők egyik BMP-1 harcjárműve tűz alá vette a Donyecki Népköztársaság Alekszandrovka települését.

23:00-tól 23:30-ig az Ukrán Védelmi Erők tűz alatt tartották Jelenovka települést. Az ukrán fél 6 darab 120-mm aknát lőtt ki a Berezovoje település irányából.

00:00-kor a Jaszinovataja-Avgyejevka vonalon a milícia jelezte, hogy az ukrán fél géppuska tűz alá vette a környező terepet.

Éjfélkor, közben, a Donbasszon tartózkodó Ukrán Védelmi Erők parancsnoksága bejelentette, hogy életbe lépett a tűzszünet. Ezenkívül azt is hozzátették, hogy ,,adekvát módon fogunk válaszolni a támadásokra".

A Pervomajszkoje és más települések elleni támadást az ukrán fél eddig sehogy sem kommentálta.

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Hatályba lépett a vitatott ukrán nyelvtörvény | 2019. július 16.

Hatályba lépett kedden a kisebbségek által bírált ukrán nyelvtörvény, ami előírja, hogy miden állampolgár köteles beszélni az ukránt mint állama hivatalos nyelvét.

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvény értelmében a jogszabály rendelkezéseinek zöme a kihirdetésétől számított 2 hónap elteltével, azaz július 16-tól lépett hatályba, de az a norma, ami nyelvvizsgához köti az ukrán állampolgárság megszerzését, csak 2 év múlva – közölte az UNIAN ukrán hírügynökség.

A nyomtatott sajtótermékeknek az idegen nyelvű mellett ukrán változatban való megjelentetésére 2,5 év, helyi, azaz nem országos terjesztésű kiadványoknál pedig 5 év türelmi idő van a törvényben. Az internetes kiadványok ukrán nyelvű változattal csak 2022. július 16-tól lesznek kötelesek megjelenni.

Az ukrán mint államnyelv működéséről szóló törvényt sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el a parlament. Petro Porosenko leköszönő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt. Zelenszkij május 20-án tette le a hivatali esküt.

A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek minden eddigi nyelvi jogát, ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.

Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.

https://444.hu/2019/07/16/hatalyba-lepett-a-vitatott-ukran-nyelvtorveny
(MTI)
https://444.hu/2019/05/14/az-ukran-hazelnok-alairta-a-nyelvtorvenyt

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Neonáci erőszakcsoportok nevelhetik hazafiságra az ukrán fiatalokat
... https://444.hu/2019/07/17/neonaci-eroszakcsoportok-nevelhetik-hazafisagra-az-ukran-fiatalokat

Az öt éve tartó háború ellenére Ukrajnában nem erősödött meg igazán a szélsőjobboldal. A július 21-i parlamenti választások előtti közvélemény-kutatások alapján a szélsőjobboldali csoportok nem élvezik tömegek támogatását. Nem úgy az ukrán kormányét, amely a Bellingcat hivatalos iratok, nyilatkozatok és jelentések vizsgálatán alapuló nyomozása szerint csak idén 845 ezer hrivnyát (~9 millió forintot), az erre rendelkezésre álló keret bő tíz százalékát két szélsőjobboldali gyűlöletcsoportnak adta, hogy azok "nemzeti-hazafias nevelésben" részesítsék az ukrán fiatalokat.

Ez persze az alapján nem meglepő, hogy a program minisztériumi felelőse, Mikola Ljahovics maga is éveket húzott le ezekben a szélsőséges csoportokban.

Az ukrán kormány 2019-ben 8 millió hrivnyát, nagyjából 90 millió forintot szánt az ifjúság nemzeti-hazafias nevelésére, ennek a bő tíz százalékát utalták át a Nemzeti Hadtestnek és a C14 nevű csoportoknak. Az előbbi rendszeresen zaklat kisebbségeket, feminista aktivistákat, tagjai utcai harcokat vívnak a rendőrökkel. Az utóbbi két vezetőjét pedig konkrétan egy oroszbarát ukrán újságíró, Oles Buzina meggyilkolásával gyanúsítják.

Kilencmillió forint még ukrán viszonylatban sem nagy összeg - az átlagfizetés ott nagyjából havi százezer forint -, de az, hogy a csoportok állami ifjúságnevelési forrásokból részesülhetnek, erős legitimációt ad nekik. Arról nem is beszélve, hogy a pénzt gyakorlatilag toborzásra fordíthatják, amit nem is titkolnak. A Nemzeti Hadtest például egyik nevelést végző intézménye, az Akszion és Homa Vezetői Iskola honlapján határozott célként jelöli meg azt, hogy "ifjú vezetőket és parancsnokokat" képezzenek saját mozgalmuknak. A Hadtest ifjúsági szervezete, az Ifjú Hadtest már 2018-ban is kapott állami támogatást hazafias nevelésre.

A Bellingcat szerint a szervezetek azért részesülhettek ezekben a forrásokban, mert azok elosztásáról egy elvbarátjuk, Mikola Ljahovics dönthet. Ljahovics 2015-ben lett osztályvezető az Ifjúsági és Sportminisztérium nemzeti-hazafias nevelésért felelős főosztályán, egyből azután, hogy az Azov zászlóalj nevű önkéntes alakulatban, a Nemzeti Hadtest egyik elődszervezetében szolgált. Azelőtt pedig a hírhedt szélsőjobboldali csoport, az UNA-UNSO vezetője volt, összességében két évtizedig játszott szerepet különböző ukrán szélsőjobboldali mozgalmakban.

A Bellingcat szerint az ukrán kormány minden jel szerint semmibe veszi a sajtó és a jogvédő csoportok aggályait, és anyagilag is segíti ezeknek a szélsőjobboldali csoportoknak a megerősödését. Erről szerették volna megszólaltatni az ukrán kormány illetékeseit is, de azok levelükre csak annyit válaszoltak, hogy a törvényes válaszadási időn belül, vagyis legfeljebb húsz munkanap múlva fognak majd reagálni.

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

"Magyarország területi integritásának ügyét kívánja szolgálni" – Rutén nemzeti tanácsok Kárpátalján 1918 őszén: célok, feltételek és alkuk
https://www.clioinstitute.hu/single-post/2019/06/26/Magyarorsz%C3%A1g-ter%C3%BCleti-integrit%C3%A1s%C3%A1nak-%C3%BCgy%C3%A9t-k%C3%ADv%C3%A1nja-szolg%C3%A1lni-%E2%80%93-Rut%C3%A9n-nemzeti-tan%C3%A1csok-K%C3%A1rp%C3%A1talj%C3%A1n-1918-%C5%91sz%C3%A9n-c%C3%A9lok-felt%C3%A9telek-%C3%A9s-alkuk
June 26, 2019

Írásomban a magyar orientációhoz tartozó rutén Néptanács megszervezését vizsgálom, és bemutatom a rutén lakosságnak a demokratikus Magyarországgal szemben 1918 november és december között megfogalmazott elvárásait. Ez közvetlenül az a pillanat, mielőtt a rutén önrendelkezés alapját biztosító – a X. számú néptörvényben megfogalmazott – Ruszka Krajna autonóm közigazgatás életbe lépett volna.

A Károlyi-kormány egyik fő célkitűzése az volt, hogy olyan független Magyarországot hozzon létre, amelyben a nemzetiségek széles körű önigazgatással bírva államalkotó tényezőként vehetnek részt a politikában.[1] Az önrendelkezési jogszabályok kidolgozásával és előkészítésével Jászi Oszkár nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli minisztert bízták meg. Az ő célja az volt, hogy a Magyarországgal szembeni ellenséges antantpolitikát a nemzetiségekkel és a szomszédos népekkel való megegyezés révén mérsékelje, s egy svájci típusú kantonizációt vezessen be. Bár három törvényt is előkészített a ruszinok, a németek, illetve Tótország-Slovenská Krajna önrendelkezéséről, az események előrehaladtával már Jászi sem számított 1918 decemberében, 1919 elején arra, hogy a ruténekkel való megállapodás mellett bármi kézzelfogható eredményt is elérhetne.[2]


Rutének Kárpátalján

A rutén anyanyelvűek száma az 1910-es népszámlálás szerint 464 270 fő volt a Magyar Királyság területén. Főleg a négy északkeleti vármegyében (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros) éltek nagy szegénységben, megélhetési és szociális problémák, valamint nagymértékű analfabetizmustól sújtva. Szűk értelmiségi rétegét a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye papsága, illetve tanítói adták.

Az első világháború kitörése a ruszinok helyzetét tovább rontotta. Az 1914–1915-ös orosz betöréskor hadszíntérré vált a terület, s a hadigazdálkodásra való átállás is komoly gondokat okozott a terület élelmiszerellátásban. A harcoló rutén vesztségek száma elérte a 12 000 főt.[3]

Ezzel együtt a rutén lakosságot sem kerülte el a 19. századi nemzeti ébredés. Ezt főleg a görögkatolikus egyház szervezésének köszönhette, amely számos társadalmi szervezetet hozott létre az első világháború idején. A háború végére a rutén lakosság körében három markáns politikai irányzat alakult ki: az ukrán, a csehszlovák és a magyar orientáció.[4]


A Magyarországi Rutének Néptanácsa 1918 őszén

A Magyarországi Rutének Néptanácsa 1918. november 9-én alakult meg Ungváron. Ez a szervezet a magyar irányzatú ruténeket tömörítette, vagyis a Magyar Királyság területi integritása mellett állt. Az alakuló ülésen elsőkén felszólaló Volosin Ágoston[5] a Néptanács céljával kapcsolatban kijelentette:

-- „Joga van valóban a ruthén nemzet nevében beszélni s egyúttal célja a ruthén nemzet jogait és kívánságait pontosan körvonalazni s azok keresztülvitele végett Magyarország mostani törvényes kormányával érintkezésbe lépni”.[6]

Volosin még további két fontos célt is kijelölt. Először is leszögezte, hogy a Néptanács munkájába nemcsak a rutén értelmiséget és a politikai vezetőket akarja bevonni, hanem az egyszerű köznépet is, ami újszerűleg hathatott a hallgatóság körében. Másodszor pedig egyértelműsítette, hogy azon törekvésekkel szemben, amelyek „a ruthén népet ősi hazájuktól elszakítani kívánják, […] a népnek egyetemlegesen tiltakozni kell […]”.[7]

A Néptanács elnöki posztjára dr. Szabó Simont[8] választották meg, aki bemutatkozó felszólalásában azonnal helyzetértékelést tartott:

-- „Meggyőződése, hogy a magyarországi ruthéneknek is néptanácsot kell alakítani, mint ezt már az összes többi haza nemzetek is megtették. Halálos bűn volna népünk számára nem követni azokat a jogokat, előnyöket és szabadságot, amelyeket az ország többi nemzetei megfognak kapni. […] A ruthén nép hangosan követeli maga számára az életet s a nemzeti élet feltételeinek megvalósulását. A jelenlegi magyar nemzeti kormányt ezt a jogot az ország területén minden nemzetnek megadta”.[9]


Simon a Néptanács legfontosabb tennivalóit is felvázolta:

-- „Több helyütt Ukrainához kívánnak csatlakozni. A népet e veszedelemtől csak úgy lehet megmenteni ha megnyugtatjuk, hogy van egy intézmény, mely az ő nemzeti és emberi jogait lelkiismeretesen és becsülettel akarja munkálni. E mozgalom nem szeparatisztikus, hanem ellenkezőleg, Magyarország területi integritásának ügyét kívánja szolgálni a Ruthén Néptanács s azt a másik célt, hogy a ruthén népet megnyugtassuk, s ezen eszme köré tömörítsük”.[10]

A Néptanács ungvári alakuló ülésén négypontos programpontot[11] fogadott el, amelyet a Наука (Tudomány) című rutén lapban is közöltek.


A rutén nemzeti tanácsok szervezése

Az ungvári alakuló ülést követően két hétnek kellett eltelnie, hogy a rutén községekben is elkezdjék megszervezni az első, helyi rutén nemzeti tanácsokat.[12] Ezek fontos részét képezték a magyar nemzetiségi politikának, hisz a helyi rutén nemzeti tanácsokra építette – rutén relációban – a Magyar Népköztársaság az új, „toleránsabb” nemzetiségpolitikáját. Vagyis a rutén nemzeti tanácsok és az azt szervező Magyarországi Rutének Néptanácsa adta azt a legitimációs alapot, amely a nemzetiségek számára biztosított wilsoni önrendelkezési elvnek a gyakorlati alkalmazását igazolta az antanthatalmak előtt.

Az alakuló ülések forgatókönyve szinte minden községben hasonló volt. A helyi görögkatolikus lelkész szervezte és nyitotta meg a gyűlést. A legtöbb esetben ő volt az, aki ösztönző beszéd formájában a magyar államhoz való lojalitást és a wilsoni-elvek összeférhetőségét ismertette a ruténeknek. Melles Endre görögkatolikus esperes Nagybereznán például így foglalta ezt össze:

-- „A világháború tűzbe borította az egész világot. Az emberek gondolkozásában a Wilson-féle elvek kerültek túlsúlyra, melyek minden nemzetnek, így a ruszinnak is megadja a teljes szabadságot. […]Mi a Kárpátok alatt itthon vagyunk, nem is akarunk teljesen elszakadni Magyarországtól, hanem önálló független kantonunkban kívánunk élni”.[13]

Ezt követte az elnök megválasztása, aki szinte minden esetben a község görögkatolikus lelkésze lett. A jegyzőkönyvvezető pedig a község jegyzője lett. Ezzel a helyi rutén nemzeti tanácsok élére a helyi magyar közigazgatáshoz lojális személyek kerültek. A tanács nyolcfős intézőbizottságát[14] helyi lakosokból, főleg tanárokból verbuváltak.

Az alakuló ülés további részében – immár – az elnök felolvasta az Ungváron megalakult Magyarországi Rutének Néptanácsának négypontos programját. A megjelentek és a választott helyi rutén nemzeti tanácstagok – szinte minden községben – egyetértettek a Néptanács programpontjaival, amit esküvel is nyomatékosítottak. Ezt követően a helyi tanácsok kifejezték szándékukat, hogy csatlakozva a Néptanácshoz a község továbbra is Magyarország fennhatósága alatt képzeli el a jövőjét feltéve – s itt jön a nemvárt fordulat –, ha a lakosság által támasztott feltételeket a Magyar Népköztársaság teljesíti. A gyűlések utolsó mozzanataként ugyanis a nagyszámban megjelent helyi rutén lakosság, tulajdonképpen sakkot adva a magyar közigazgatásnak, alku tárgyává tette a döntést és kendőzetlen őszinteséggel mondta el minden baját, nyomorát, szegénységét, és társadalmi kiszolgáltatottságát. Ezek az egyszerű emberek a Magyarország melletti további kiállásukat a nemzedékek alatt kialakult, húsbavágó, elsősorban szociális gyökerű problémák azonnali megoldásától tették függővé. Nézzük milyen (gazdasági, szociális, kulturális) hangulatban érte a rutén lakosságot 1918 végén a wilsoni önrendelkezés híre.


A rutén lakosság hangulata és követelései az alakuló jegyzőkönyvek tükrében

Az alakuló ülésekről magyar nyelvű jegyzőkönyveket készítettek,[15] amelyek a spontán felszólalások révén betekintést adnak a lakosság aktuális problémáira. Elvétve arra is találhatunk példát, hogy néhány nappal az alakuló ülés előtt a helyi értelmiség és vállalkozók állították össze ezeket a csatlakozási feltételeket. Ezek egyébként fogalmazásuk módjában, logikai vonalvezetésükben is arról árulkodnak, hogy megfogalmazóik nem a köznépből származnak. Ezek az átgondolt, jól megfogalmazott követelések gyakran az antiszemitizmustól sem voltak mentesek.[16] A rutén lakosság nyíltan szóvá tett panaszai, a következő kategóriákba sorolhatóak: földínség, a magyar közigazgatás visszaélései, zsidó- és uzsoraellenesség, a görögkatolikus egyház pozícióinak védelme.

A hegyvidéki rutén lakosság szegénységének egyik fő oka – részben a földrajzi adottságok, másrészt a nagybirtok és kincstári birtok hegemóniája miatt – a földnélküliségből eredt. Nem maradt fent olyan jegyzőkönyv, amelyben a földosztás követelése ne szerepelt volna. A rutén lakosság azonnali föld- és legelőosztást követelt:[17]

-- „Kívánjuk, hogy minden rutén földműves és napszámos annyi földhöz juthasson, amennyin családjával tisztességesen meg tud élni, mindenféle adófizető kötelezettségnek eleget tud tenni, sőt önművelésre is áldozhat” – áll egy jegyzőkönyvben.[18]

A térség lakossága főleg szarvasmarhatartással foglalkozott, meglehetősen silány színvonalon. A jószágokat külterjes állatarttással nevelték, amihez a gazdáknak nem voltak meg a legelők. Főleg az uradalmi legelők, erdők legeltetési célra alkalmas részein nevelték jószágaikat, komoly pénzeket fizetve a – sok esetben zsidó – nagybirtokosnak. Hasonló volt a helyzet a tűzifagyűjtés esetében is. Egy drágabártfalvi jegyzőkönyv hitelesen közvetíti a helyzet igazi kontextusát: „Az uradalmi erdőket adják át legelni, melyek úgyis csak vadászterületek”.[19]

A földínségen kívül a lakosság kifogásolta még az utak minőségét,[20] néhol pedig – kissé extrém kívánságként – műtrágyagyár azonnali felállítást követelték.[21] Nagyon fontos megjegyezni, hogy több községben is megjelent az igény arra, hogy növekedjen a helyi közigazgatás hatásköre és autonómiája, így kérték, hogy a szesz- és italforgalmazási, valamint a fegyvertartási engedélyek kiadási jogát a községi vezetőség hatáskörébe utalják,[22] a település költségvetését csak és kimondottan a helyi községi vezetés kezelje, csakúgy, mint a sóforrásokat, [23] illetve a vízügyi kérdéseket.[24]

A magyar közigazgatási hatóságok hivatali visszaéléseinek orvoslása is szerepelt követeléseikben. Egy felsőkalocsai rutén lakos kis túlzással élve a hatóság lakosságra nehezedő korrupcióját így foglalta össze: „Nálunk szegényebb, agyonkorumpáltabb nép nem létezik Magyarországon”.[25] A leggyakrabban a közellátást lebonyolító zsidó kereskedőkkel „összejátszó” korrupt magyar közigazgatásra panaszkodtak. Míg a magyar közigazgatás működésével kapcsolatan főleg azt sérelmezték a rutének, hogy a méltányosság elve nélkül[26] osztják szét a lisztet, a cukrot, a petróleumot,[27] addig a zsidó kereskedőkkel szemben azt kifogásolták, hogy a magyar közigazgatás megvesztegetésével nagyobb fejadagokat vásárolhat meg, mint a keresztény lakosság.[28] Sérelmezték, hogy a közszükségleti cikkeket aztán a rutén lakosságnak dupla felárral adják el vagy váltják át a számukra kedvező arányban tojásra, szénára és gyapjúra.[29] Ezért a rutének a zsidók azonnali „visszaszorítását” kérték a Magyar Népköztársaságtól, az iparűzési engedélyeinek visszavonásával és a zsidó tulajdonban lévő bankok bezárásával. (Több rutén község lakosság azt feltételezte, nem ismerve behatóbban a pénzügyi életet, hogy a zsidó tulajdonú bankok bonyolítják le az uzsorát).


Az egyik legradikálisabb zsidóellenes megjegyzések a nagybereznai rutén nemzeti tanács jegyzőkönyvében marad ránk:

-- „Követeljük, hogy az egész ruszin kanton területén az összes zsidókat fosszuk meg úgy a kocsma, mint a trafikjoguktól. Ruháztassék át a jog a ruszin gazdákra. […] Követelnünk kell minden téren a zsidó uralom letörését, így a kereskedelem terén is, mert nem tűrhetjük tovább, hogy ezer és ezer szegény ruszin vérünket a kapzsi zsidóság uralja a rajtunk élősködjenek. Kívánnunk kell, hogy mindenből legyen sajátunk és minden legyen a miénk”.[30] Ennél azonban még tovább mentek: „Követeljük, hogy az összes akár Galíciából, akár más vidékről ide bevándorolt idegen elemek azonnal távolítsanak el, nevezetesen az összes zsidók, lengyelek, szerbek, horvátok, olaszok”.[31]

A rutén lakosság panaszai között a fosztogatások miatti magyar rendvédelmi túlkapások is előkerültek. Amikor például a zsidó üzleteket élelmiszerért és petróleumért felduló frontkatonák az árukészleteket szétszórták, azt rendszerint gyerekek és asszonyok gyűjtöttek össze. Ilyenkor fordult elő, hogy a kiérkező magyar csendőrök vagy katonák néhányat közülük főbe lőttek, a gyerekeket és asszonyokat megbotozták, többükre pedig hatalmas, 1000-1400 koronás[32] bírságot szabtak ki. A fosztogatások során elfogott nőket több esetben is megerőszakolták:

-- „éjnek idején az elfogott asszonyainkat kihallgatás érve alatt a laktanyára cipelték és azokon erőszakot kíséreltek meg és csak vészes jajkiáltásukra és testük összetörése árán szabadíthatták ki a meggyalázástól”.[33]

Követeléseik között a görögkatolikus vallás pozícióinak védelme és a rutén nyelvű oktatás bevezetése is szerepelt.[34] A legtöbb településen rutén nyelvű, görögkatolikus tanítókat kértek, olyanokat, akiknek az illetményeit és továbbképzési költségeit nem a község, hanem teljes egészében az új magyar állam állja.[35]

Ugyanígy kérték, a görögkatolikus ünnepnapok szabad megtartását. Kölcsény községben például a hívek olyan javaslatot tettek, hogy ezeken az ünnepnapokon ne kelljen dolgozni, zárjon be minden kocsma, üzlet és a nem keresztényeknek – a zsidóknak is – kötelező legyen megtartani az ünnepnapot.[36] Érdekes kettőség, hogy ezzel párhuzamosan szinte minden községben követelték a párbér[37] és a papi napszámbér eltörlését is.[38]


Összegzés

A bemutatott jegyzőkönyvek rávilágítanak arra, hogy a Magyar Népköztársaság kikiáltása milyen helyzetben érte a Kárpátalja rutén lakosságát. Ezen túl azonban egy sokkal fontosabb következtetés levonására is lehetőséget biztosítanak: azt ugyanis, hogy a ruténok az 1867–1918 közötti időszakot tulajdonképpen érdemleges szociális fejlődés nélkül élték át. 1918 telén a rutének helyzete teljes mértékben igazolja Romsics Ignácnak a kiegyezés eredményeivel kapcsolatos állítását:

-- „A káprázatosan gyors gazdasági növekedés és a kulturális fejlődés hátterében olyan súlyos szociális és politikai problémák érlelődtek, amelyekkel „a kiegyezés rendszere” – Deák és Eötvös szellemétől elkanyarodva – részben nem akart, részben pedig nem tudott megbirkózni. […]A merev struktúrát azonban, amelyet 1867-ben létrehoztak, egyre nehezebb lehetett hatékonyan működtetni, s a sorsukkal elégedetlenek száma is inkább nőtt, mint csökkent”.[39]

A wilsoni elvekben hívő rutének is hallathatták hangjukat 1918 őszén, felsorolhatták vélt és valós sérelmeiket, és azt várták, hogy azokra érdemi megoldásokat talál a Magyar Népköztársaság. Ezek helyett a kormányzati válságot, a (tanács)köztársaság erőszakosságát, majd a megszálló antant csapatok rekvirálásait kapta érdembeli önrendelkezés helyett.

[1] Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 115. p.

[2] A korszak szakértője Szakál Imre, a II. Rákóczi Ferenc Beregszászi Főiskola történelem tanára. A témában 2018-ban megjelent önálló kötete, hiánypótló munka, amely eddig ismeretlen források feltárásával mutatja be az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom kárpátaljai eseményeit. Szakál e munkájában említést tesz az általam feldolgozott jegyzőkönyvekről érintőlegesen, amelyben felsorolja, megemlíti, hogy a rutén lakosság közhangulatát milyen kedvezőtlen tényezők jellemezték. Szakál Imre: „Rend, fegyelem, összetartás, s nem lesz panasz többé a Kárpátok bércei között”. Iratok Ruszka Krajna történetéhez (1918–1919). RIK-U Kft, Ungvár. 19. p.

[3] Szakál Imre: „Rend, fegyelem, összetartás, s nem lesz panasz többé a Kárpátok bércei között”. Iratok Ruszka Krajna történetéhez (1918–1919). RIK-U Kft, Ungvár. 20–21. p.

[4] Szakál Imre: „Rend, fegyelem, összetartás, s nem lesz panasz többé a Kárpátok bércei között”. Iratok Ruszka Krajna történetéhez (1918–1919). RIK-U Kft, Ungvár. 22. p.

[5] 1897-ben szentelték pappá. Az ungvári ruszin tannyelvű görögkatolikus tanítóképző tanára, majd igazgatója (1912–1938). 1918-ben az Unió Könyvnyomda Részvénytársaság igazgatósági tagja, az ungvári kántorképző igazgatója. Az 1920–1930-as években számos tankönyv szerzője, folyóirat szerkesztője. Volosin 1938–1939. fordulóján a fennállásának utolsó hónapjaiban szövetségi állammá alakult Csehszlovákia öt hónapig létezett kárpátaljai autonóm országrésznek miniszterelnöke, majd Kárpáti Ukrajnának az államelnöke.

[6] Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részleg (KTÁL) Fond 1134 (A Központi Ruszin Néptanács iratai)., op. 1., od. zb. 1., 1. p.

[7] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 1., 1. p.

[8] A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyei kanonok.

[9] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 1., 2. p.

[10] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 1., 2–3. p.

[11] Ebben kinyilvánították, hogy a Magyarországi Rutének Néptanácsa ragaszkodik Magyarországhoz, annak területi integritásához, egyúttal tiltakoznak minden olyan törekvés ellen, amely a magyarországi ruténeket el akarja szakítani „az ősi magyar hazájától.” A Néptanács a programpontjaiban demokratikus jogokat követelt a rutének számára, önálló görögkatolikus egyházat, és hathatós intézkedéseket a rutének rossz anyagi és szellemi életének javítására, és mindenekelőtt földosztást.

[12] Az alakuló ülések 1918. november 21-től december utolsó napjáig tartottak.

[13] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 31. p.

[14] Feladatuk: a lakosság ügyeinek intézése, s ha arra sor került volna rá, a földosztásban való segédkezés.

[15] Napjainkig 23 község jegyzőkönyve maradt fent, ami e munka tárgyát képezi. Ezen kívül tudjuk, hogy Ungváron 1919. december 19-én a Magyarországi Rutének Néptanácsán Ugocsa vármegye további 26 darab, az 1919. december 23-i néptanácsi ülésen még öt település rutén nemzeti tanácsának jegyzőkönyvét mutatták be. Ezek azonban nem maradtak fent. Lásd a jegyzőkönyveket: KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 1–35. p.

[16] Lásd Nagyberezna községet. Ebben a községben a rutén nemzeti tanács, alakuló ülése 1918. december 19-én volt. Ezt megelőzően 1918. december 12-én Budai László nagybereznai ügyvéd és Melles Endre görögkatolikus esperes, Budai ügyvéd irodájában állították össze, fogalmazták meg a leendő gyűlés követeléseit a Magyar Népköztársasággal szemben, amelyekből a zsidókkal szembeni durva antiszemita él is jó érezhető. Lásd bővebben. KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 31–35. p.

[17] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 7a–12a. p.

[18] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 17a. p.

[19] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 24. p.

[20] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 7a. p.

[21] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 21a. p.

[22] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 7. p. Lásd még. KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 1. p. Lásd még. KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 1. p.

[23] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 24. p.

[24] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 1. p.

[25] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 1., 1a. p.

[26] Vagyis családok száma szerint osztottak ki megvásárlásra közellátási cikkeket, nem vették figyelembe a családtagok számát.

[27] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 21a. p.

[28] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 4., 1a. p.

[29] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 4., 2. p.

[30] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 32a. p.

[31] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 33a. p.

[32] Nagyságrendileg két-háromhavi tanári fizetésnek felelt meg. A tanácsköztársaság idején például a vármegyei direktórium elnökének a havi fizetése.

[33] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 4., 3. p.

[34] E két színtér a rutén identitástudatképző, megtartó intézmény volt.

[35] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 1–7a. p.

[36] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 12a. p.

[37] Párbér – a plébánosnak, lelkésznek az egyházközségben élő hívektől készpénzben, terményben évenként kapott járandósága.

[38] KTÁL Fond 1134., op. 1., od. zb. 2., 41. p.

[39] Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 17. p.

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 23 órája a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A béremelés egy kardinális kérdés, mivel, ha nem lesz aki ...

M Imre írta 23 órája a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Az alapnyugdíj intézménye arra az SPD-s követelésre épül,...

M Imre írta 23 órája a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy ne...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Csaló oldalak listája, avagy források, ahol mindenképpen ...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Budabeats Dreems barátunk ausztrál turnéját nyomja ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Rebrov mosolyogva: Biztos a vonatút miatt voltak frissebbek...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Robotok és robotépítők versenyeztek Győrben. Ott ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

2019. október 29., kedd ...ma 50 éves az internet! Charles Kline ...

M Imre írta 2 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

November 1. és 30. között lehet szócikkeket nevezni az Ázsia-...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Látod a fától az erdőt? | 2019. november 20., szerda, 18:30–20:00, MagNet Közösségi Ház, Andrássy út 98., Budapest, 1062 2019.11.20. 18:00

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu