Soron kívüli választásokkal találhatja szemben magát a Kárpátalja Megyei Tanács (közgyűlés), amiért csütörtökön az ukrán elnöktől az oktatási törvény megvétózását kérő hivatalos beadványt fogadott el – közölte Facebook-oldalán Andrij Mahera, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke.

Kárpátaljai hírportálok által pénteken átvett bejegyzésében Mahera úgy véli, Kárpátalja nem tekinthető soknemzetiségű régiónak, mert az ott élők 80,51 százaléka ukrán nemzetiségű, s a lakosság 81 százalékának ukrán az anyanyelve. Nem a megyei tanácsok dolga, hogy megmondják a parlamentnek és az elnöknek, milyen legyen az oktatás nyelvének törvényi szabályozása Ukrajnában – tette hozzá. Megjegyezte: a Kárpátalja megyei tanács szemben találhatja magát azzal, hogy a parlament (Legfelsőbb Tanács) előrehozott választásokat rendel el a megyében.

A Kárpátalja megyei tanács által elfogadott beadvány, amely Petro Porosenko elnöktől a kisebbségekre nézve jogsértő új ukrán oktatási törvény megvétózását kéri, többek között arra hivatkozik, hogy az ukrajnai megye soknemzetiségű régió. Kárpátalján jelenleg mintegy 100 magyar és 13 román tannyelvű iskola működik.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.

http://karpataljalap.net/?q=node%2F35908
(MTI)

Válasz

Magyarország diplomáciai választ is ad az ukrán oktatási törvény elfogadhatatlan módosítására, ugyanakkor folytatja a humanitárius segítségnyújtást is – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Budapesten, az utolsó turnusban Magyarországon nyaraló ukrán gyermekcsoport búcsúztatásakor.

Soltész Miklós kifejtette: a külgazdasági és külügyminiszter által bejelentett diplomáciai lépésekben „nem fogunk megtántorodni”, amíg a szomszédos állam nem tér vissza az elmúlt években követett útra, ugyanakkor ha Ukrajna vagy a magyarországi ukrán közösség azt kéri, folytatódik a humanitárius segítségnyújtás.

„Magyarország és a magyar kormány minden segítséget megad és megadott Ukrajnának” az uniós integrációban, a gazdasági helyzet javításában és az uniós vízummentesség elérésében, valamint humanitárius téren – hangsúlyozta az államtitkár.

Az az út, amelyen Ukrajna most elindult, az nem egy európai út, nem egy közösségi út – fogalmazott az államtitkár, megemlítve, hogy Ukrajnának a jogszabály jövő szeptemberi életbe lépéséig van módja visszalépni a módosítástól.

Soltész Miklós a humanitárius segítségnyújtás elemeként említette az utóbbi években kijuttatott, több mint kétszáz tonnányi élelmiszert, orvosi segédeszközt, az sebesült ukrán katonák magyarországi rehabilitációját, valamint a sérült vagy elesett katonák gyermekeinek nyaraltatását. Jelezte, hogy utóbbi programban három év alatt közel kétezer – idén mintegy hétszáz gyermek – tölthetett egy hetet Magyarországon.

Hangsúlyozta, a program azt is mutatja, Magyarország nem azt figyeli, hogy „Ukrajna milyen lépéseket tesz a nemzetiségeivel szemben, hanem azt néztük, hogy a rászorultakon, az elesetteken segítsünk”, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekekre, fiatalokra.

Kravcsenkó György, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke azt emelte ki, nem értenek egyet az ukrán oktatási törvény kisebbségeket érintő módosításával, mert az „nem európai szellemiségű”, és reményét fejezte ki, hogy visszavonják a döntést.

Hangsúlyozta: a nemzetiségek magyarországi önkormányzatisága révén régóta teljes az önrendelkezésük az oktatás terén, „és ez másképpen Európában nem is lehet”.

http://karpataljalap.net/?q=2017/09/23/ukran-oktatasi-torveny-soltesz-magyarorszag-ketfele-valaszt-ad-jogszabalyra
(MTI)

Válasz

A magyarországi ukránok vezetőjének nyilatkozata az új oktatási törvény kapcsán - 2017.09.15.

Kravcsenko György, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat vezetője szeptember 11-én közösségi oldalán nyílt bejegyzésben
https://m.facebook.com/kravcsenko.jurko/posts/10155763405962002
osztotta meg gondolatait az új ukrán oktatási törvényről. A Kárpátalja.ma lefordította a levelet, amelyet az alábbiakban olvashatnak.

„Kedves barátaim!
Szeretném elmagyarázni, miért olyan élesen negatív a Legfelsőbb Tanács által megszavazott oktatási törvény fogadtatása Magyarországon és a kárpátaljai magyar közösségben.

Nem áll szándékomban értékelni a törvényt, vagy vitázni róla, csak megpróbálom megértetni, miért nyilatkozott úgy Szíjjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, hogy „Ukrajna hátba szúrta Magyarországot”. A helyzet az, hogy az Oroszországgal vívott háború legelejétől kezdve Magyarország következetesen támogatta Ukrajnát (igaz, mellőzve a harsogó nyilatkozatokat – erre is megvolt az oka).

Magyarország:
– elsőként szállított gázt Ukrajnának akkor, amikor Oroszország leállította a gázszállítást, és az ország szorult helyzetbe került;
– mindig az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására szavazott az Európai Parlamentben annak ellenére, hogy ez negatív gazdasági következményekkel járt önmagára nézve, és Oroszország erős nyomást gyakorolt rá;
– minden fórumon támogatta a Társulási megállapodást;
– harcolt a vízumkötelezettség eltörléséért;
– felvállalta terrorellenes területeken (ATO) harcoló katonák gyógykezelését;
– három éve tart a háborúban megsérült szülők gyermekeinek rehabilitációja. Ez pedig közel 3000 gyermeket jelent három év alatt! Az egész világon senki más nem fogadott ennyit üdülésre-kezelésre gyermekeink közül!
– támogatta a Gyerekek a békéért az egész világon és a Jóság Könyve ukrán programokat. Ezek pedig nagyszabású összeurópai projektek, melyek lehetővé teszik, hogy európai országok tisztségviselői találkozzanak csodálatos és tehetséges ukrán gyermekekkel, a szemükbe nézzenek, és megígérjék nekik, hogy továbbra is támogatni fogják Ukrajnát. A gyermekeknek tett ígéretek pedig teljesen mások, mintha egyik politikus a másik politikusnak tenne ígéretet.

Ukrajna felé pedig egyetlen kérése volt Magyarországnak: az, hogy ne fogadjon el olyan oktatási törvényt, amely megfosztja a nemzeti kisebbségeket már meglévő jogaiktól. Hát ezért oly negatív a reakció. Megjegyzés:

Magyarországon állami finanszírozásnak köszönhetően működnek német, szlovák, román, horvát, bolgár, lengyel és szlovén iskolák és gimnáziumok. Minden iskolában és gimnáziumban kötelező tantárgy a magyar nyelv és irodalom (az érettségi vizsgán is), de azt idegen nyelvként oktatják. Minden egyéb tantárgyat a 12 tanév során a nemzeti kisebbségek saját anyanyelvükön tanulják.

Európában egyszerűen lehetetlen nemzeti kisebbségeket érintő törvényeket elfogadni az ő beleegyezésük nélkül.

Az európai fejlődési irányt követendő példának nyilvánítva Ukrajnának a törvények elfogadásakor tanulmányoznia kellene az európai tapasztalatokat, és az új jogszabályokat az európai jogrendhez kellene igazítania.

Nagyon remélem, hogy az Elnök nem írja alá, hanem átdolgozásra küldi ezt a törvényt.

Végezetül:
felteszik nekem a kérdést: miért nincs Magyarországon ukrán iskola? Azért, mert Magyarországon nincs olyan terület, ahol tömbukránság élne, mi szétszórva élünk az országban. Az Ukrán Országos Önkormányzat működtet vasárnapi iskolát, és ebben az esztendőben megpróbáltuk megnyitni az első ukrán osztályt egy magyar iskolában, gyakorlatilag Budapest központjában. Jelenleg 1 (egy) gyermek kezdte meg tanulmányait az osztályban (mert a szülőknek messze van az iskola, ezért inkább a lakóhelyükhöz közelebb lévő iskolákba küldik gyermekeiket).

Kétségkívül védeni és fejleszteni kell az ukrán nyelvet Ukrajnában! Bármennyire paradoxul hangzik is ez. Azonban ezt bölcsen és körültekintően kell végezni, hogy az ukrán nyelv használata presztízs, ne pedig kényszer legyen. Véleményem szerint ezt azzal kellene kezdeni, hogy a hatalmi struktúrákban, a minisztériumokban és a Legfelsőbb Tanácsban kezdjenek el ukránul beszélni.”

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/a-magyarorszagi-ukranok-vezetojenek-nyilatkozata-az-uj-oktatasi-torveny-kapcsan/
Kárpátalja.ma

:::::

Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért, nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.

Milyen régen és titkosan így volt már:
Sorsod szépítni hányszor adatott
Ámító kegyből, szépek szépiért
Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár.
Sohase kaptam, el hát sohse vettem:
Átadtam néked szépen ál-hitét
Csókoknak, kik mással csattantanak
S szerelmeket, kiket mással szerettem:
És köszönök ma annyi ölelést,
Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,
Amennyit férfi megköszönni tud,
Mikor egy unott, régi csókon lép át.

És milyen régen nem kutattalak
Fövényes multban, zavaros jelenben
S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján
Milyen régen elbúcsúztattalak.
Milyen régen csupán azt keresem,
Hogy szép énemből valamid maradjon,
Én csodás, verses rádfogásaimból
S biztasd magad árván, szerelmesen,
Hogy te is voltál, nemcsak az, aki
Nem bírt magának mindent vallani
S ráaggatott diszeiből egy nőre.

Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,
Akartam látni szép hullásodat
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben.
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
S hozzámtartozni lehetett hited,
Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,
Kinek én úgy adtam az ölelést,
Hogy neki is öröme teljék benne,
Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág
Rég-pihenő imakönyvből kihullva,
Vagy futkározva rongyig-cipeled
Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát
S, mely végre méltó nőjéért rebeg,
Magamimádó önmagam imáját?
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.

1913
http://www.babelmatrix.org/works/hu/Ady_Endre-1877/Elbocs%C3%A1t%C3%B3%2C_sz%C3%A9p_%C3%BCzenet/en/1952-A_graceful_message_of_dismissal

Válasz

Miért nem jó az új ukrajnai oktatási törvény a kárpátaljai magyaroknak? - 2017-09-11

A 2017. szeptember 5-én megszavazott új ukrajnai oktatási törvény nagy visszhangot váltott ki: politikusok, oktatási szakemberek, újságírók, hétköznapi emberek tucatjai nyilvánultak meg a kérdésben. Ukrán oldalról jellemzően a jogszabály mellett, magyar részről pedig általában ellene foglaltak állást. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont munkatársai közel két évtizede vizsgálják a tudományos kutatások nemzetközi módszertana alapján a kárpátaljai magyar nyelvhasználatot, s ezen belül a nyelvoktatás kérdéskörét is. E témakörben számos szakkönyv, tudományos szakpublikáció jelent meg az intézet kutatóinak tollából magyar, angol, orosz, szlovák és természetesen ukrán nyelven is, száznál több tudományos konferencián tartottunk előadásokat kutatásaink eredményeiről a világ számos országában, és persze Ukrajnában (Kijevben, Lembergben, Ungváron, Huszton stb.) is. Tudományos kutatásaink alapján már 1996-ban, tehát több, mint 20 évvel ezelőtt felhívtuk a kijevi és ungvári illetékesek (miniszterek, minisztériumi tisztségviselők, oktatási vezetők, politikusok, hivatalnokok stb.) figyelmét arra: azokkal a módszerekkel, amelyeket Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma előír, lehetetlen magas szintű ukrán nyelvtudást elérni a magyar tannyelvű iskolába járó gyermekeknél. Az ukrán állam ugyanis fennállása több, mint negyedszázada alatt nem teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy meg lehessen tanulni az államnyelvet az iskolában.

Mindennek ellenére Ukrajna vezető politikusai évek óta arra törekednek, hogy – az államnyelv oktatásának megreformálása helyett – felszámolják a kisebbségi nyelveken folyó oktatást az országban. Arra hivatkozva, hogy a kárpátaljai magyarok nem tudnak megtanulni ukránul, képmutató módon most olyan döntést hoznak, amelynek értelmében az 1–4. osztály elvégzése után a gyerekeknek fokozatosan át kell állniuk az ukrán nyelven folyó oktatásra.

Előre leszögezzük: nem általában az oktatási törvénnyel van gondja a kárpátaljai magyar közösségnek. A törvényben számos előremutató lépés is van. A fő gond a jogszabály 7. cikkelyével van. És nemcsak arról van szó, hogy az új törvényben foglaltak bevezetése sérti Ukrajna Alkotmányát, az ország nemzetközi kötelezettségeit, a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt, a nyelvpolitikai alapjairól szóló jogszabályt stb. Persze ez is rendkívül súlyos probléma, amely egy jogállamban megengedhetetlen és elképzelhetetlen. Az alábbiakban amellett érvelünk, hogy miért rossz az új oktatási törvénynek az oktatás nyelvét szabályozó része.

Jelenleg egy magyar tannyelvű iskolába járó kárpátaljai magyar gyerek 11 éven át – az 1. osztálytól az érettségiig, azaz a 11. osztály végéig – kötelezően tanul ukránul, s jelentős részük mégsem sajátítja el az államnyelvet. Az új jogszabály értelmében 4 éven fogja a kárpátaljai magyar gyerek az ukrán nyelvet tanulni, majd fokozatosan, évről évre egyre több tárgyat ukrán nyelven oktatnak majd neki.

Ha Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma – amely legalább 20 éve tudatában van az államnyelv oktatását akadályozó problémáknak – eddig képtelen volt jól megszervezni az államnyelv oktatását Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban, és nem tudja elérni, hogy 11 évnyi nyelvoktatás után elsajátítsák a ukrán nyelvet a magyar gyerekek, hogy fogja megoldani ugyanezt mindössze 4 tanév alatt, az 1–4. osztályokban? Valószínűleg pontosan úgy, ahogyan eddig: sehogy.

Abban azonban biztosak lehetünk: az a kárpátaljai magyar iskolás, aki az 5. osztálytól felfelé elkezd ukránul tanulni egyre több tárgyat, az érettségi idejére az új törvény következtében talán jobban fog tudni ukránul, mint akik az előző években végeztek, de teljesen bizonyos, hogy – éppen a nyelvtudásának hiányosságai miatt – nem fogja tudni alaposan és mélyen megtanulni a matematikát, kémiát, fizikát, földrajzot, biológiát, történelmet stb.

Ez a fajta hozzáállás tipikusan szemfényvesztés és átverés. Ha gond van – márpedig Ukrajna függetlenné válása óta nagy gond van – az ukrán nyelv mint tantárgy oktatásával, akkor nem az egész magyar nyelvű oktatási rendszert kell kidobni az ablakon, hanem ennek az egyetlen tantárgynak az oktatását kell gyökeresen átalakítani.

Az államnyelv megtanulásának joga fontos nyelvi emberi jog. Hangsúlyozzuk: jog, és nem kötelesség, ahogyan azt az ukrán politikusok hangoztatják. Egyetlen olyan törvény sincs érvényben Ukrajnában, amely minden született ukrán állampolgárnak kötelezően előírná az államnyelv ismeretét. Az ukrán állam jelenleg nem biztosítja a feltételeket egy fontos nyelvi emberi jog gyakorlásához: az államnyelv elsajátításához. Ha ugyanis kárpátaljai magyar gyerekek ezrei 11 éven át (az 1. osztálytól a 11. osztályig) tanulják az „Ukrán nyelv” tantárgyat, és mégsem tanulnak meg ukránul, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez az oktatás rosszul működik, a tantárgy oktatására fordított hatalmas összeg pedig kidobott pénz. Ha másért – például elvont nyelvi emberi jogok okán vagy a kisebbségek integrációja érdekében – nem, legalább az elkótyavetyélt milliók miatt érdemes volna alaposan átgondolnia mindezt a kijevi oktatási tárca irányítóinak, és végre nem a magyarokat kellene folyton elmarasztalnia az államnyelv oktatásának eredménytelensége miatt, hanem a rosszul működő rendszert és az alapjául szolgáló elveket, beidegződéseket volna szükséges átalakítani. Mégpedig nem a magyar nyelvű oktatási rendszer fokozatos megszüntetésével, hanem a nyelvoktatás korszerűsítésével.

Ez azonban fárasztó, kitartó szakértői munkát igénylő feladat. Sokkal könnyebb populista lózungokkal azzal ámítani az embereket, hogy ha eddig 11 éven át nem volt képes megtanítani az iskola ukránul a magyar gyereket, akkor majd most 4 év alatt úgy megtaítja, hogy nemcsak érteni, beszélni, írni és olvasni fog tökéletesen ukránul, hanem még arra is képes lesz, hogy elvont szakmai fogalmakat, logikai műveleteket végezzen például algebra, mértan, informatika vagy éppen Ukrajna története órán.

Ha Kijev célja valóban az volna, hogy megtanuljanak a kárpátaljai magyarok ukránul, akkor az ukrán nyelvet oktató pedagógusok átképzése, a nyelvoktatás elvi és módszertani alapjai, a tantervek és a tankönyvek gyökeres átalakításába kezdene. Ez azonban elmarad: ugyanazok a pedagógusok fogják ugyanazt a nyelvet ugyanazon tantervek alapján ugyanazokból a tankönyvekből és ugyanazoknak a követelményeknek az alapján tanítani, mint eddig. Mitől volna más az eredmény?

A címben megfogalmazott kérdésre tehát a válasz ennyi: azért nem jó ez az új oktatási törvény, pontosabban annak 7. cikkelye, mert általa nem lépünk jelentősen közelebb a magas szintű ukrán nyelvtudáshoz, viszont a törvény az összes többi tantárgyból feláldozza a gyerekek magas szintű tárgyi tudását az ukrán nyelv tanulásának oltárán. Eddig egy tantárgy oktatása volt nagyon alacsony színvonalú, ezentúl mindegyik tárgyból ez várható majd, ha az oktatási törvény 7. cikkelye nem változik.

Nem azzal van tehát bajunk, hogy a kárpátaljai magyaroknak el kell(ene) sajátítaniuk az ukrán nyelvet. A gond azzal van, hogy az új jogszabályban előírt módon nem ehhez jutunk közelebb.
... http://hodinkaintezet.uz.ua/miert-nem-jo-az-uj-ukrajnai-oktatasi-torveny-karpataljai-magyaroknak/

Válasz

Sajtóközlemény

Az Ukrajnában elfogadott új oktatási törvény, ami el kívánja törölni a szülőföldön való megmaradás és boldogulás alapfeltételének tekinthető anyanyelvi oktatás megvalósulását, szándékosan meg kívánja fosztani a kisebbségi közösségek gyermekeit az emberi és szakmai kiteljesedés lehetőségétől.

Ukrajnának az Európai Unióval kötött társulási megállapodása nem csak erősebb gazdasági és politikai kapcsolatok kialakulását feltételezi, hanem a közös értékek tiszteletben tartását is. Az új oktatási törvény nem csak nem tartja tiszteletben, de áthúzza a közös érték fogalmát, egy olyan durva asszimilációs kísérlet, ami a Kárpát-medencében élő magyar közösségek mindegyike számára elfogadhatatlan.

A választás lehetőségének megszüntetése az új ukrán oktatási törvény jogszabálya szerint azt jelenti, hogy az általános iskola negyedik osztálya után a kárpátaljai magyar gyerekeknek kötelezően át kell térniük az ukrán nyelvű oktatásra – a Vajdasági Magyar Szövetség ezt a rendkívül durva jogtiprást a többség-kisebbség viszonyát meghatározó jószándékú együttműködésbe vetett bizalom leértékelésének is tekinti, ami a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség évtizedes munkájának és küzdelmének arcul csapása.

A Vajdasági Magyar Szövetség szolidaritásáról biztosítja és támogatja a kárpátaljai magyarság politikai és szakmai érdekvédelmi szervezeteit, felkérve az ukrán államfőt, ne hirdesse ki a törvényt – ahogyan a kettős mérce nem lehet cél és nem lehet irány az európai értékek vonatkozásában, úgy az asszimilációs törekvéseknek sem lehet ismételten ajtót nyitni.

http://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/sajtokozlemeny-20
Pásztor István,
a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke

Válasz

Füzesi Magda: Útban hazafelé
A nap verse 2017.09.08.

Ezüst cérnám elfogyott régen,
nem vezet erdei ösvényen.
A vadak nyomát fű takarja,
alszik a mesék birodalma.
Krumplicsősz lett a nagy király,
Hófehérke a gyárba jár,
bújdosik a hétfejű sárkány,
Erős János falat rak, sárt hány…
Foszlik az álom menthetetlen,
gonddal csatázó felnőtt lettem.
Gyalogutak langyos porában
bokáig süpped fáradt lábam.
Látom, gesztenyék tenyerén
hogy villan meg a kósza fény,
gyilkos vesszőfutás alatt
vérző igazság mint szalad.
Az aszfalton nincsen gyökér,
a veréb is szeméten él,
autó száguld és gép visít,
por lepi a nyár színeit.
Varázsdalok nyílnak a számon,
megyek, míg magamat megváltom.
Árokparton kaszások jönnek,
Megállnak, és visszaköszönnek.
Rám néznek fáradt asszonyok,
most érzem csak: itthon vagyok.
A sík mezőn ők messze látnak,
szívét vigyázzák a hazának.

E nép minden bajból kilábalt,
perzselte láng, kiáltott száz jajt,
de ment előre, konok hittel,
pedig hány fia vérzett itt el.
Tűzhely-védő asszony királyok
szájból etették a családot,
testükből a szél szobrot formált,
arcukra eső szántott csatornát.
Eres kezük rajzolt virágot,
csecsemőt dajkált, óvott lángot.

Ez a föld bölcsőm és erődöm,
itt markolt kapát minden ősöm.
Új sarjak simítják a lábam,
itt van jussom borban, búzában.
Itt eszméltem a szó ízére,
anyám haja itt ért fehérre,
s lányom apró lába nyomát
itt növik be az ibolyák.

Hazám e táj. Erdeje, rétje
megfáradt ember menedéke.
Itt esti csillagokban égnek
elporladt, táltos nemzedékek.
E kicsiny föld népének sorsát
ma munkáskezek kovácsolják.
Osztozik benne minden társam,
ki hittel hisz a tisztulásban.

http://www.karpatalja.ma/a-nap-verse/fuzesi-magda-utban-hazafele/

Válasz

Stratégiai együttműködést kezdene Sárospatak és a Kárpátok eurorégió négy másik városa - 2017.09.06.

Stratégiai együttműködés szándékát jelentette be kedden a krynicai nemzetközi gazdasági fórumon Sárospatak, valamint a Kárpátok eurorégióba tartozó négy másik város polgármestere, az eseményen jelen volt Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Marek Kuchcinski, a lengyel szejm elnöke.

A lengyelországi Przemysl és Krynica városok, a szlovákiai Ruzomberok (Rózsahegy) és az Ukrajnában fekvő fürdőváros, Truskavec polgármestere, valamint Aros János sárospataki polgármester részvételével szervezett megbeszélésen bejelentették: stratégiai, több projekt megvalósítását célzó együttműködési megállapodást dolgoznak ki, s ezt a jövő évi krynicai fórumon fogják aláírni.

A megállapodás fő céljainak a határokon átnyúló együttműködés fejlesztését, a közös érdekképviseletet, a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kezdeményezések megvalósítását nevezték.

Az eseményen részt vevő Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai Ügyek bizottságának elnöke, Sárospatak volt polgármestere az Európai Unióra vonatkozó alapvető kérdésnek nevezte, hogy “mélyítsük, vagy bővítsük-e az európai integrációt”. Rámutatott arra, hogy “a mélyítést” a nyugat-európai országokban általában az uniós intézmények hatáskörének bővítésével azonosítják. Úgy értékelte: az önkormányzati együttműködés választ ad Európának, hogy “mi is a mélyítésre vagyunk képesek” a legalacsonyabb adminisztratív szinten történő együttműködéssel.

Aros János úgy látta, hogy a stratégiai együttműködésben részt vevő önkormányzatok tanúságot tehetnek arról, hogy az érintett országok lakosai “azonos területen élnek, azonos problémáik vannak, ezeket együtt oldhatják meg”.

Krynicában kedden nyílt meg a “közép-európai Davosnak” is nevezett háromnapos konferencia, ezt idén 27. alkalommal szervezték meg, mintegy 60 ország közel háromezer politikus, üzletember és szakértő résztvevővel.

Az önkormányzatok stratégiai együttműködését a krynicai fórum során rendszeresen a szejm által megrendezett, Kárpátok Európája elnevezésű, a közép- és kelet-európai országok gazdasági, politikai, kulturális és önkormányzati együttműködéséről szóló konferencia keretében jelentették be.

http://www.karpatalja.ma/kitekinto/karpat-medence/strategiai-egyuttmukodest-kezdene-sarospatak-es-a-karpatok-euroregio-negy-masik-varosa/
Forrás: mti.hu

Válasz

Nyilas Misi Ösztöndíj Program - 2017.09.06.

A tehetség kincs! A Magyar Református Szeretetszolgálat 2017/2018 tanévben ismét elindítja Nyilas Misi Ösztöndíj Programot!

Kiemelkedően tehetséges vagy egy tantárgyban, művészeti ágban vagy sportban? Segítünk álmaid megvalósításában!

Pályázd meg a Nyilas Misi Ösztöndíjat, hogy havi támogatásban részesülhess tehetséged kibontakozásában!

A Program keretében rendszeres anyagi támogatást biztosítunk magyarországi, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és délvidéki oktatási intézményekben tanuló, olyan kiemelkedően tehetséges magyar tanulók számára, akik szerény anyagi lehetőségekkel rendelkeznek. A Kárpát-medence területén 50 főt támogatunk.

A pályázat benyújtható:
2017. szeptember 11. és 2017. október 31. között.

Az ösztöndíj mértéke: 10000 Ft/fő/hónap vagy 33 EUR/fő/hónap a 2017/18 –as tanévre (10 hónap).

A pályázatot az erre a célra külön kialakított webes felületen, csak elektronikusan lehet benyújtani a
http://legyenfolytatas.jobbadni.hu oldalon.

Pályázhatnak a magyar és határon túli magyar nyelvű oktatásban résztvevő nappali tagozatos diákok, az általános iskola 5. osztályától a középiskolai tanulmányok befejezéséig.

Az alábbi területeken pályázhatnak:

-- művészeti ágban (zene-, képző-, táncművészet;)
-- sportban (egyéni, csapat)
-- természettudományban, bölcsésztudományban ( matematika, fizika, informatika, magyar nyelv és irodalom,)

A támogatást a pályázó fejlesztésre használhatja fel:

-- egyesületi tagdíjra,
-- eszköz kölcsönzésre, vásárlásra,
-- különórára,
-- verseny, fellépés nevezési díjra,
-- verseny, fellépés útiköltségére (verseny, fellépés illetve a különórára való odajutás megkönnyítésére)

A részletekkel kapcsolatban Fejér Zsófia tud segítséget nyújtani a +3630/303-8051-es telefonszámon vagy az osztondij@jobbadni.hu e-mailcímen.

Az ösztöndíj plakátja itt letölthető:
http://jobbadni.hu/wp-content/uploads/2017/09/mrsz_a4_20170903_jpg.jpg

Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány
H-1146-Budapest, Hungária krt. 200.
Telefon: + 36 1 273 04 49
Honlap: http://www.jobbadni.hu

http://www.karpatalja.ma/agora/nyilas-misi-osztondij-program-2/
Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány

:::::

http://nepzene.network.hu/video/guessous_majda_maria_mesi/guessous_majda_maria__atvaltozas_metamorphosis
„Emeld fel Istenem ezt a világot!”

Válasz

Mesemondó verseny - 2017.08.22.

A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet a Magyar Népmese Napja alkalmából mesemondó versenyt hirdet.

A verseny időpontja: 2017. szeptember 30., 10.00 óra
Helyszíne: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász, Kossuth tér 6.

A versenyre négy kategóriába nevezhetnek:
I. kategória: óvoda
II. kategória: elemi iskolások (1-4 osztály)
III. kategória: általános iskolások (5-9 osztály)
IV. kategória: közép-, szakiskolások, főiskolások és egyetemisták (16-23 év)

Jelentkezési határidő: 2017. szeptember 22.
Nevezni az itt elérhető jelentkezési lapon lehet:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfeYZi9mIdMMb4zFTYFbw5s1NjF_rt1W3FWTeDuUHu6J3mAPg/viewform?c=0&w=1

Egyéb tudnivalók a versennyel kapcsolatban:
Minden versenyző egy mese előadásával készüljön.
Az előadott mű időtartama nem haladhatja meg a 3-4 percet.
A versenyzők értékes könyvjutalomban és/vagy ajándékutalványban részesülnek.
Előnyben részesül az a versenyző, aki népmesével indul.
Kérdéseikkel a szervezo@kmf.uz .ua e-mail címen fordulhatnak hozzánk.
A találkozás reményében eredményes felkészülést kívánunk!
Szakmai partnerünk: a Hagyományok Háza.

http://www.karpatalja.ma/agora/mesemondo-verseny-2/
(http://www.karpatalja.ma/events/mesemondo-verseny/)
Pro Cultura Subcarpathica

Válasz

Oroszország hibrid háborút vív Ukrajnában - 2017.08.12.

Oroszország úgynevezett nem lineáris, hibrid háborút vív Ukrajnában, azaz úgy van benne a konfliktusban, hogy hivatalosan nincs benne – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.

Moszkva akkor veszi rá a tőle függő szeparatistákat a tűzszünet megsértésére, amikor neki tetszik – tette hozzá a szakember.

Kaiser Ferenc kifejtette: a harcok kiújulásának, a hivatalosan augusztus végéig tartó úgynevezett aratási tűzszünet egyre gyakoribb megsértésének egyik oka lehet, hogy július első felében ratifikálták az EU és Ukrajna közötti társulási szerződést.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/oroszorszag-hibrid-haborut-viv-ukrajnaban/
Forrás: mti.hu

Válasz