Az izraeli impulzusbomba, amivel visszarepítheti Iránt a kőkorba | 2024/04/14

Az EMP fegyver képes lenullázni minden elektronikai eszközt a bevetési területen – Izrael pedig régóta rendelkezik ilyen fegyverrel, amelyet egyébként a történelemben (a nyilvános feljegyzések alapján legalábbis) még sosem vetettek be.
https://raketa.hu/az-izraeli-impulzusbomba-amivel-visszarepitheti-irant-a-kokorba

Előzmény

Válasz

Háború törhet ki Irán és Izrael között? | 2024. ápr. 12.
Az ATV Start vendége N. Rózsa Erzsébet, vezető kutató, Külügyi Intézet.
https://www.youtube.com/watch?v=u1KXcgfpjnU

Előzmény

Válasz

Az éjszaka harcosai nem gyilkolnak - Földes András videóriportja az ukrán frontról
HVG Videó | 2024. ápr. 11.
https://www.youtube.com/watch?v=1SfD3Y_NgC8

Van egy hősies ukrán katonai alakulat, amely csak éjszaka megy bevetésre, és életet ment ott, ahol mindenki más pusztít. Földes András beköltözött egy csapat katonai orvos bunkerébe, és velük járta a harcteret, hogy olyan oldalról mutassa meg a háborút, ahonnan ritkán látni. Egy hét éjszakai bevetés folyamatos ágyútűzben, Avgyijivka város ostrománál.
https://hvg.hu/vilag/20240411_foldes-andras-az-ejszaka-harcosai-nem-gyilkolnak-ukrajna-haboru-front-katonaorvosok-video-riport

Válasz

Ukrajnában még évtizedekig halnak meg majd az emberek fel nem robbant lőszerek és aknák miatt (képek)
https://www.szabadeuropa.hu/a/ukrajnaban-meg-evtizedekig-halnak-meg-az-emberek-fel-nem-robbant-loszerek-es-aknak-miatt-/32869940.html

Válasz

Példa nélküli hogy Irán nyíltan támadja Izrael drónokkal, de azért láttunk már hasonlót | 2024. április 14.

A Sky News amerikai tudósítója, Mark Stone egy friss posztban arról ír, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikája hat hónapja már az akut szorongás állapotában volt, de a mostani iráni dróntámadás teremtette a legveszélyesebb helyzetet, és fordulópontot jelenthet.

Stone szerint példa nélküli ez a támadás, mert Irán még sosem támadta meg saját területéről Izraelt, de azért nem teljesen előzmény nélküli. Felidézte, hogy Irán már tesztelte ezt a módszert, amikor 2019-ben szaúd-arábiai olajipari létesítményeket támadtak meg drónrajokkal. A támadást húszi lázadók vállalták magukra, de az Egyesült Államok és a szaúdiak szerint akkor is Irán állt a háttérben. Akkor senki sem halt meg, de a szaúdiak dollármilliókat veszítettek amiatt, hogy megakasztották az olajkereskedelmüket. Az előző öt évben a drónok még precízebbekké és kifinomultabbakká váltak,

A Sky News elemzője szerint, ha Izrael minden drónt elfog és megússza a támadást áldozatok nélkül vagy kisszámú áldozattal, az izraeliek akkor is sebezhetőnek fogják érezni magukat, ami megtorlásra késztetheti a kormányt.

A brit lap egy másik elemzője, Sean Bell szerint viszont a térség egyik szereplője sem akarja, hogy tovább eszkalálódjon a helyzet. Bell úgy véli, hogy Izraelnek kellett számítania valami megtorlásnak szánt támadásra a damaszkuszi csapás után. Bell szerint bár van lehetőség, hogy tovább eszkalálódjon a helyzet, szerinte az senkinek sem érdeke, Irán sem akar nyílt háborúban szembekerülni Izraellel vagy az Egyesült Államokkal.

Az elemző felhozta, hogy Irán, ha valakit megtámadott, általában előre figyelmeztette a célpontot, hogy egy csapásnak minél kevesebb áldozata legyen. Ezzel a módszerrel Irán kimutatja egyértelmű szándékát, de úgy, hogy az eszkalációnak kisebb legyen az esélye. Szerinte kérdés, hogy most milyen célpontokat támadnak, ezek milyen kiterjedtek, milyen áldozatokkal járnak, és így milyen válaszlépés jöhet Izraeltől és az Egyesült Államoktól.
https://telex.hu/kulfold/2024/04/14/pelda-nelkuli-az-irani-drontamadas-de-azert-lattunk-mar-hasonlot

Válasz

Az elmúlt csaknem két évtized legsúlyosabb oroszországi terrortámadása „súlyos hírszerzési kudarcot” jelent egy volt moszkvai amerikai nagykövet szerint, aki figyelmeztetett, hogy Putyin felhasználhatja további mozgósításra és az elnyomás igazolására.

Alexander Vershbow, aki 2001 és 2005 között volt az Egyesült Államok moszkvai nagykövete – ebben az időszakban történt a Szovjetunió bukása utáni két legsúlyosabb terrortámadás Oroszországban –, azt mondta: „nehéz megmagyarázni”, hogy az elkövetők hogyan tudtak ennyi embert megölni, miután az Egyesült Államok hetekkel korábban figyelmeztette a Kremlt egy lehetséges támadásra.

A március 22-i, Moszkva közelében lévő, népszerű koncertteremben elkövetett támadás halálos áldozatainak száma már elérte a 133-at, de az orosz hatóságok figyelmeztettek, hogy valószínűleg még több lesz. Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a támadást, amely a legsúlyosabb volt Oroszországban azóta, hogy 2004 szeptemberében 333-an haltak meg az észak-oszétiai Beszlánban egy iskolában.

„Elég hihetetlennek tűnik, hogy az orosz biztonsági szolgálatok nem vették észre” – mondta a Szabad Európának Vershbow, az Atlanti Tanács (Atlantic Council) elemzője Washingtonból...
https://www.szabadeuropa.hu/a/volt-amerikai-nagykovet-a-moszkvai-terrortamadas-sulyos-hirszerzesi-hiba-volt/32876435.html

Válasz

Szemtanú szedi ízekre Putyin hazugságait – a Nyugat nem szegte meg semmilyen ígéretét # Jeszenszky Géza | 2024.02.29.

Az ukrajnai háború második évfordulója kapcsán ismét kiújult a vita a felelősség kérdéséről. Vlagyimir Putyin minapi interjúja nyomán az álláspontját támogatók újfent arra hivatkoznak: az Egyesült Államok és a NATO provokálta ki Ukrajna megtámadását, amikor Oroszország „jogos biztonsági igényeit figyelmen kívül hagyva” úgymond folyamatosan terjeszkedett Kelet felé. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában most felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat, 2008-ban pedig Moszkva miatt utasította el Ukrajna felvételét. A NATO–Oroszország-történet tényszerűen.

A 90-es évek közepén [...] több ízben is fölmerült, hogy Oroszország is csatlakozhatna a NATO-hoz. Jelcin számára is rokonszenves volt a békét és biztonságot garantáló szövetséghez tartozás, külügyminisztere, Andrej Kozirjev pedig határozottan a Nyugattal történő együttműködésben látta Oroszország jövőjét. De az orosz parlament és a katonai vezetés többsége (a „vörösbarna” erők) továbbra is ellenséget látott Amerikában és szövetségeseiben. Jevgenyij Primakov, a KGB utódszervezetének feje, a bővítés megakadályozását és a katonai kiadások növelését szorgalmazta. És Jelcin, pozíciója védelmében (meg újraválasztása érdekében) 1995-ben rá bízta a külügyek irányítását.
https://www.valaszonline.hu/2024/02/29/jeszenszky-geza-ukrajna-oroszorszag-haboru-vlagyimir-putyin-nato-amerika/

Válasz

Gabona, méz: Jön az ukrán gabona, hiába állít mást a kormány

Több cikkben is bemutattuk már,
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/11/08/magyar-csoda-a-kormanyzati-betiltas-utan-175-ezer-tonna-gabona-erkezett-ukrajnabol/
a kormány hiába állítja,
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300130.kor
hogy tavaly áprilisban megtiltotta számos termék ukrajnai importját, nem mondanak igazat.

Az Eurostat adatai kapcsán megkérdeztük ezért a Nébih-et, miként érkezhet hazánkba ukrán gabona a tiltás ellenére. A hatóság azt válaszolta, hogy „A tranzitszállítmányok azonban továbbra is engedélyezettek, de azokat az illetékes hatóságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon, nyomon követik őket, és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját.”

Mivel ellentmondásosnak tűnik, hogy a tranzitra szánt gabona a magyar importstatisztikában szerepel, így az Eurostatot kérdeztük erről. Az uniós statisztikai hivatal viszont azt válaszolta, hogy

-- a tranzitáru nincs a statisztikában.
https://atlatszo.hu/kozadat/2024/02/29/az-eurostat-szerint-a-tiltas-ellenere-tavaly-is-jott-hazankba-ukran-gabona-a-ksh-hallgat/
___

Mézkiszerelők Egyesülete: a méhészek tartsanak ki, az ukrán méz importja nem baj, a kínait kéne betiltani

A Mézkiszerelők Egyesületének részletes álláspontja a következő:

„Az ukrán mézre a behozatali tilalom feloldása azt tette lehetővé, hogy a magyar mézkiszerelők súlyos versenyhátránya az EU piacán megszűnjön. Azaz, hogy ne csak a külföldieknek, hanem a magyar csomagolóknak is legyen lehetőségük az EU-ban ukrán eredetű mézzel piacra lépni.
[...]
A kínai méz magyarországi importja betiltásának lenne értelme. Nem csak azért, mert a kínai az alacsony ára miatt kiszoríthatja a hazai kiskereskedelmi szegmensből is a magyart, hanem mert a mézként árult, valójában cukorszirup a fogyasztók egészségére inkább káros, mint hasznos.

-- Ezért egyesületünk azzal a kéréssel fordul az agrárminisztériumhoz, hogy tiltsa be a kínai mézek és mézkeverékek importját.

Tagjaink vállalták, hogy kínai mézet nem csomagolnak, de sajnos importőrök behozzák hazánkba a más EU országokban csomagolt kínai mézet. A HORECA szegmensben már a kínai méz uralja a magyar piacot.
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/28/mezkiszerelok-egyesulete-a-meheszek-tartsanak-ki-az-ukran-mez-importja-nem-baj-a-kinait-kene-betiltani/

Válasz

A Kreml 5 legvadabb dezinformációs módszere: Orosz-ukrán háború | 2024/02/24

Az orosz-ukrán háború elmúlt két évében már sokat hallhattunk az államilag terjesztett propagandáról, trollhadseregekről, deepfake videókról. Vannak azonban még ezeknél is nyakatekertebb technikák a közvélemény összezavarására.

2022. február 24-én az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát. Az immár két éve tartó háborúval kapcsolatos tájékozódást eleve megnehezíti a szakértők által a „háború ködének” nevezett jelenség: egy konfliktus során mindig korlátozottan ismerhetők meg a harci cselekmények és a szemben álló felek szándékai. Tovább nehezíti a helyzetet a változatos eszközökkel dolgozó és igen intenzív információs háború is.

A Kreml háborús propagandáját nem csak hivatalos csatornákon és az orosz állami médián keresztül közvetítik: számos esetben lelepleződött, hogy a hamis információk terjesztésére és a külföldi nyilvánosság befolyásolására troll- és bothadseregek, valamint deepfake-videókat is használnak.

Emellett az elmúlt években találkozhattunk kevésbé széles körben ismert, ám annál bizarrabb technikákkal is – a számunkra legvadabbnak tűnőket gyűjtjük most össze.


1. Kamu tényellenőrző oldalak a Kreml szolgálatában

A háborúval kapcsolatos hírfogyásztas egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen forrásokból tájékozódunk, melyeket tartjuk megbízhatónak. Cikkeinkben mi is gyakran ajánljuk a hozzánk hasonló tényellenőrző szervezetek írásait, különösképpen azokét, amelyek tagjai az IFCN (International Fact Checking Network). A szervezetnek ugyanis csak olyan szerkesztőségek lehetnek tagjai, amelyek szigorú szakmai és módszertani szabályok szerint, átláthatóan végzik munkájukat.

Ilyen tényellenőrző szervezetek a háború kitörése óta töretlenül dolgoznak azon, hogy a háborúval kapcsolatos híreket ellenőrizzék, cáfolják a hamis információkat. (Az IFCN-tagok által közölt, háborús témájú tényellenőrzéseket például a ukrainefacts.org oldalon gyűjtik, de található kifejezetten orosz-ukrán háborús gyűjtés a Politifact, a Full Fact és a Lakmusz oldalán is.)

Ezeknek a szervezeteknek a hitelességét kihasználva azonban megjelentek olyan oldalak is, amelyek megjelenésükben nagyon hasonlítanak tényellenőrző oldalakra,

-- valójában azonban kamu fact-check oldalak, amelyek nem szakmai módszertan alapján dolgoznak, hanem az orosz állami propagandát terjesztik.

Az ilyen kamu tényellenőrző oldalak közül az egyik legismertebb a War on Fakes. Ezt az oldalt és a hozzá tartozó különböző Telegram-csatornákat az orosz invázió megindításával egy időben hozták létre, leírása szerint azért, hogy „elfogulatlan információkat közöljön arról, hogy mi történik Ukrajnában”, mivel úgy látják, hogy „információs háború indult Oroszország ellen.”

Az oldalt az teszi különlegessé, hogy a megtévesztéshez a valódi tényellenőrző oldalak módszereit imitálják és vizuális eszközeit használják, például helyszíni fotókat piros „FAKE” felirattal. Így „cáfolták meg” például a dnyiprói lakóépület ellen 2023 januárjában elkövetett, legalább 45 halálos áldozattal járó orosz rakétatámadást is, de a bucsai mészárlással kapcsolatos álhírek terjesztésében is részt vettek: ez az oldal is terjesztette azokat a videókat, amelyeken állítólag megmozdulnak a holttestek.

Egy másik cikkükben pedig arról írtak hogy az ukránok „álhíreket és dezinformációt” terjesztenek az orosz hadsereg lejáratására, hogy halott orosz katonákról és elpusztított ukrán városokról készítenek kamu videókat, olyan hírességek közreműködésével mint Sean Penn.

A War on Fakes áltényellenőrzéseit előszeretettel veszik át és erősítik fel az orosz kormányzati szervek, minisztériumok, nagykövetségek, hírügynökségek is. Bár a War on Fakes anonim oldalként működik, az online dezinformáció felderítésével foglalkozó Logically kinyomozta, hogy valójában Tyimofej Vasziljev orosz újságíró áll az oldal mögött, aki korábban az egyik legnézettebb orosz állami tévécsatorna műsorvezetője volt.

A rendszeresen frissülő War on Fakes a mai napig terjeszti ezzel a módszerrel az orosz propagandát.


2. Hiteles újságok felhasználása hamis információk alátámasztására

A hamis információk terjesztésére nemcsak a hitelesnek tartott médiumok kinézetét próbálják másolni: előfordul olyan is, hogy híres, megbízható sajtótermék nevében tesznek közzé valótlanságokat.

Így történt például, hogy egy orosz Telegram-csatornán a következő címmel jelent meg egy hír:

„Bellingcat: Brit PR-ügynökségek 1,2 milliárd dollárt kerestek Ukrajnán” – a felvételen pedig szerepel a BBC logója is, mintha a brit közszolgálati csatornától származna az anyag.

A leírás szerint a hollandiai székhelyű oknyomozó portál derítette ki, hogy 2023-ban összesen 1,2 milliárd dollárt fizettek nagy brit PR-cégeknek, hogy hamis anyagokat készítsenek az ukrán hadsereg győzelmeiről.

-- Valójában azonban sem ilyen Bellingcat-nyomozás, sem az erről szóló BBC-felvétel nem létezik.

A StopFake tényellenőrző projekt szakértői hívták fel a figyelmet, hogy a „bizonyítékul szolgáló”, archív felvételekből és interjúkból összevágott videó, amelyre a készítők még a BBC logóját is ráhamisították, sem a brit közszolgálati média weboldalán, sem a közösségi média felületein, sem pedig a Bellingcat anyagai között nem szerepelt soha.

A hamisítvány készítői stock videók (öltönyös férfiak kezet fognak, pénzt számolnak) mellett felhasználtak egy 2018-as fotót, amelyen ukrán katonák láthatók a NATO évente megrendezett informatikai hadgyakorlatán.

Illetve kivágtak egy részletet a Bellingcat alapítójával 2022 decemberében készített DW interjúból is, amelyben Eliot Higgins egy „nyomozásról” beszél. Az már csak hab a tortán, hogy ez a bizonyos nyomozás, amelyről az interjúban szó van, éppen az ukrajna elleni orosz dezinformációval és a Nyugat-Európában tevékenykedő orosz kémekkel volt kapcsolatos.

A Bellingcat és a BBC nevében máskor is terjesztettek már hamis információkat, az ilyen esetekről a szervezet és Higgins rendszeresen posztol az X-en. Tavaly decemberben például az terjedt el a közösségi médiában, hogy a Bellingcat nyomozása szerint ukrán fegyverek kerültek a Hamász kezére. Azonban a Bellingcat felhívta a figyelmet, hogy nem publikáltak ilyen anyagot.

-- We're aware of a fake BBC video circulating on social media falsely claiming that Bellingcat has verified Ukrainian weapons sales to Hamas. We've reached no such conclusions or made any such claims. We'd like to stress that this is a fabrication and should be treated accordingly. pic.twitter.com/kX7R8ZVPzr
— Bellingcat (@bellingcat) October 10, 2023


3. Újságírók taktikus leterhelése

A tényellenőrző szerkesztőségek többsége – amellett, hogy folyamatosan figyeli a közbeszédben terjedő, hamisnak tűnő információkat – az olvasókat is biztatja, hogy küldjenek témajavaslatokat. A Lakmusznál is arra bátorítunk mindenkit, hogy amennyiben hamisnak tűnő információval találkoznak, küldjék el a szerkesztőségünknek, és kapacitásunk függvényében igyekszünk azt ellenőrizni.

Nemrég az AFP számolt be arról, hogy ezt a lehetőséget – feltehetően orosz információs művelet részeként – nyugati sajtótermékek leterhelésére is használhatják.

Az orosz dezinformáció ellen küzdő „Antibot4Navalny” csoport által gyűjtött adatok alapján ennek a módszernek a lényege az, hogy álprofilokról keresnek meg újságírókat, hogy rávegyék őket bizonyos információk ellenőrzésére. Ezek a fiókok rendszeresen, akár percenként posztoltak, ami egyértelműen utal arra, hogy a fiókokat visszaélésszerűen használják. Az adatgyűjtés során sikerült több olyan Twitter/X fiókot beazonosítani, amelyek segítségével megpróbálták megvezetni a médiumokat.

Az egyik népszerű francia Twitter-csatornát például 2023. december 4-én kereste meg egy Kathe nevű felhasználó azzal a kéréssel, hogy ellenőrizzék egy látszólag a Deutsche Welle által készített riport valódiságát, amely azt állította, hogy egy ukrán művész „lefűrészelte az Eiffel-tornyot”. Néhány órán belül ugyanerről az álprofilról más vezető sajtóorgánumokat, a Paris Match-t, FranceInfót, Le Figarót, és a Le Parisient is hasonló kéréssel kerestek meg.

Szakértők szerint mindez egy összehangolt elterelő manőver volt, hogy így terheljék le az újságírókat.


4. Amikor a dezinformáció emberéletet követel

A dezinformációs kampányoknak azonban nemcsak a félretájékoztatás, a befolyásolás vagy az elbizonytalanítás lehet a célja, a legsúlyosabb esetekben akár civil áldozatokat is követelhetnek ezek az akciók.

A CIVIC (Center for Civilians in Conflict) szervezet tavaly megjelent tanulmányban feltárta, hogy az Ukrajna ellen indított háborúban az orosz dezinformáció nagy része közvetlenül az ukrán civileket célozta meg, hogy így befolyásolja viselkedésüket, és ezáltal sok esetben veszélybe sodorta őket. Ilyen volt például az evakuálások időpontjára vagy helyére vonatkozó hamis információk terjesztése, vagy amikor azt állították, hogy az ukrán hadsereg elzárja az evakuálási útvonalakat és megtámadja a menekülni próbáló ukrán civileket.

„Ezek a posztok általában úgy tüntették fel (...) hogy a civilek számára az a biztonságosabb, ha az oroszok által már elfoglalt területek felé menekülnek” – írja a tanulmány.

A CIVIC több esetet is dokumentált, amikor ezt a módszert alkalmazták. Az ANNA News oroszbarát médium közösségi oldalán például 2022. március 17-én osztottak meg egy videót, amelyben ukrán civilek beszéltek arról, hogy kilőtték a buszt, amellyel evakuálni akarták őket. A Telegramon mai napig elérhető videón egy idősebb nő arról beszél, hogy az ukránok hadsereg megakadályozta, hogy Mariupolból átjussanak ukrán területre. Az ANNA Newsnak akkor több mint 334 ezer előfizetője volt, a videót több mint 53 ezerszer osztották meg az első órában.


5. Az információs vákuum kitöltése álhírekkel

Számtalan példa bizonyítja, hogy az orosz propaganda célja a „zajkeltés”, a nyilvánosság elárasztása fals, akár egymásnak ellentmondó információkkal, hogy ezáltal teljesen elbizonytalanítsa az olvasókat. A dezinformációs gépezet szinte automatikusan működésbe lép minden nagy érdeklődésre számot tartó hírrel kapcsolatban – erre az egyik legfrissebb példa Alekszej Navalnij halála.

A közösségi médiában a halálhír bejelentése után azonnal terjedni kezdtek a legmeredekebb összeesküvés-elméletek. Ezekből gyűjtött össze egy csokorral a BBC tényellenőrző szerkesztőségének újságírója. A közösségi médiában virálisan terjedő elméletek szerint Navalnijt

-- az amerikai/brit titkosszolgálat ölte meg, hogy Putyinra kenjék a gyilkosságot

-- Julija Navalnaja és a „szeretője” gyilkolták meg

-- az ukránok ölték meg, hogy megkapják amerikától a 60 milliárd dolláros segélycsomagot

-- Navalnij halálát a Covid oltás okozta

Mindez azért is lehetséges, mert a Navalnij halálának körülményeiről az orosz hatóságok alig közöltek valami információt, így könnyen betölthető a hírvákuum akár a leghajmeresztőbb elméletekkel is.
Hogyan védekezhetünk a háborús dezinformáció ellen?

Bár a fenti példák is mutatják, hogy nem könnyű tájékozódni a háborúval kapcsolatban, már az ezzel kapcsolatos tudatosság is segíthet felismerni a hamis információkat. A Lakmuszon a háború kezdete óta számos olyan anyagot készítettünk, amelyekkel igyekszünk ehhez segítséget nyújtani.

A háborús dezinformáció jelenségéről, a legfontosabb orosz dezinformációs narratívákról és arról, hogy hogyan lehet hatékonyan fellépni ezek ellen, a téma két szakértőjével, Krekó Péterrel és Rácz Andrással beszélgettünk, röviddel a háború kirobbanása után.

A háborús dezinformáció pszichológiájáról és arról, hogy milyen eszközökkel védekezhetünk ellene, a gázai háború kapcsán írtunk. Az orosz-ukrán háborúról, a nagy hírügynökségek mellett ezekből a forrásokból tájékozódhatsz. Arról, hogy az orosz mellett az ukrán fél is dezinformál, itt írtunk. Ebben a cikkünkben pedig azt foglaltuk össze, hogy milyen veszélyekkel jár, ha a közösségi médiából próbálunk tájékozódni a háborúval kapcsolatban.
https://www.lakmusz.hu/a-kreml-5-legvadabb-dezinformacios-modszere/

Válasz

20 február 2014, 19:20: Az ukrajnai ellenzék elfoglalta a Rivnei atomerőművet

Ma reggel a "békés tüntetők" stratégiai objektumot foglaltak el - atomerőművet a Kuznyecovsyk városban. Az erőmű megrohamozása után, az aktivisták elfoglalták az adminisztratív blokkokat, felgyújtották a levéltárat és a fő szervert.

Most ellenőrzésük alatt tartják a terület fő energiaforrását, de nem tudják, mit kezdjenek vele.
https://web.archive.org/web/20160523185027/http://hungarian.ruvr.ru/2014_02_20/Az-ukrajnai-ellenzek-elfoglalta-a-Rivnei-atomeromuvet/
___

Последствия атаки "Беркута" и ВВ в Мариинском парке 18.02. (Осторожно!)
https://www.youtube.com/watch?v=9hYvM_aIc4Y

Brutal video shows all-out street war in Kiev, death toll rises in fresh clashes
https://www.youtube.com/watch?v=Fns42rViXlA
___

Életbe léptek a kijevi zavargásokat kiprovokáló törvények

Megjelentek kedden a két ukrán hivatalos lapban azok a jogszabályok, amelyek jelentősen szigorítják a gyülekezési, sajtó- és szólásszabadságot, és amelyek elfogadása kiprovokálta a vasárnap óta tartó összecsapásokat a tüntetők és a rohamrendőrök között. A törvények a Holos Ukrajini és az Urjadovij Kurjer című lapokban való kihirdetésükkel életbe is léptek.

Délelőtt a tüntetők egyelőre leálltak a rohamrendőrök támadásával a kijevi Dinamo stadionnál. Médiajelentések szerint az ukrán pravoszláv egyház moszkvai patriarchátusának négy papja élő pajzsként beállt a rohamrendőrök és a zavargók közé, és imádkozni kezdett, mire a szemben álló felek beszüntették a harcot. A tüntetők a "tűzszünetben" nekiláttak az éjjel megrongált barikádjaik megerősítéséhez. A rohamrendőrök továbbra is készültségben állnak, és időről-időre hangosbemondón követelik a tüntetőktől, hogy hagyjanak fel a "törvénysértéssel".

A nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt közben sajtószolgálatán keresztül tudatta, hogy országos mozgósításba kezdett. Önvédelmi erőket toboroz önkéntesekből, hogy a fővárosban szálljanak harcba - mint fogalmaz - "a diktatúrával szemben az alkotmányos és állampolgári jogok védelmében". A Dinamo futballklub stadionjánál kitört összecsapásokért a Jobboldali Szektor nevű szerveződés vállalta magára a felelősséget. A radikális csoport a Majdanon (Függetlenség terén) folyó Nyugat-barát tüntetések védelmét ellátó önkéntesekből állt össze.

Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt elnöke sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kedden ismét felkeresi Viktor Janukovics elnököt Kijev környéki rezidenciáján. "Viktor Janukovics ígéretet tett nekem, hogy rendezi a kialakult helyzetet, de nem tartotta be szavát. Elmegyek hozzá, és ismertetem vele az ellenzék követeléseit" - közölte Klicsko. A politikus vasárnap este, az összecsapások kirobbanása után tárgyalt az államfővel. Az ellenzék előző nap nyilvánosságra hozta követeléseit: előrehozott elnök- és parlamenti választásokat, a Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormány menesztését és átmeneti kabinet felállítását, Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonását, a szabadságjogokat sértő törvények megsemmisítését, amnesztiát minden tüntetőnek. Alternatív megoldásként az ellenzék elfogadná, hogy az elnöki jogköröket jelentősen csökkentenék, az államfőválasztást pedig a tervezett időben, 2015-ben tartanák meg.

Az előző napra tervezett megbeszélés a kormánypárt és az ellenzék között végül elmaradt. Az ellenzék azt követeli ugyanis, hogy Janukovics elnök vegyen részt a válság rendezését célzó egyeztetéseken, és az ott született megállapodásokért személyesen vállaljon felelősséget.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn felszólította az ukrán tüntetőket és a kormányoldalt, hogy gyakoroljanak önmérsékletet, kerüljék el az erőszak továbbterjedését, és mielőbb kezdjenek párbeszédet a válság rendezése érdekében.
https://maszol.ro/index.php/kulfold/23745-eletbe-leptek-a-kijevi-zavargasokat-kiprovokalo-torvenyek

Válasz