A KMPSZ nyilatkozata a tankönyvrendeléssel kapcsolatban

Nyilatkozat

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) megdöbbenéssel értesült a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák igazgatóitól, a magyarok lakta kistérségek oktatási osztályainak vezetőitől, hogy a 8. osztály számára esedékes elektronikus tankönyvrendelésben nem lehet megrendelni az algebra, mértan, fizika, kémia, biológia, földrajz, egészségvédelem, művészet tankönyveket magyar nyelven. Ezzel a problémával levélben fordultunk a megyei oktatási osztályhoz. Válaszlevelükben arról tájékoztattak, hogy az oktatási törvényre hivatkozva a jövőben nem is tervezik a tankönyvek kiadását a kisebbségek nyelvén.

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma (UOTM) ismét becsapta a kárpátaljai magyarságot és a nemzetközi közvéleményt. Ugyanis minden nemzetközi fórumon és kétoldalú államközi egyeztetésen hangoztatták az ország képviselői, hogy betartva a Velencei Bizottság ajánlását az európai nyelveken oktató intézmények számára 2023-tól felmenő rendszerben vezetik be az oktatási törvény azon rendelkezését, amely a kisebbségi iskolákat ukrán nyelvű oktatásra kötelezi. Ez azt jelenti, hogy a 2023-ban 5. osztályba lépő korosztályt kellene érintse először, míg a felső tagozatok még az elkezdett rendszerben folytathatják tanulmányaikat.

Mindez megdöbbentő számunkra azért is, mert a törvény értelmében az ukránul tanítandó tárgyak száma fokozatosan bővülhet, csupán a 9. osztályra kell, hogy elérje a tantárgyak 40%-át, és az intézmények maguk dönthetik el, hogy mely tárgyakat fogják ukránul tanítani. Azzal, hogy a tankönyvek magyar nyelvű kiadását az UOTM nem akarja vállalni a továbbiakban, újabb jogokat von meg a kisebbségektől. Ezzel megszegi a már eleve a kisebbségi jogkörök szűkítésével járó oktatási törvényt, mert megvonja azt a jogot az iskoláktól, hogy maguk dönthessék el, mely tantárgyakat kívánják ukránul tanítani.

A KMPSZ és a kárpátaljai magyarság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden állam által előírt tankönyvet fordítsanak le magyarra, és hagyják meg a törvény értelmezésében biztosított jogkört az iskoláknak, hogy maguk döntsék el, mely tantárgyakat fogják ukránul tanítani.

Beregszász, 2021. március 12.

http://kmpsz.uz.ua/hirek/a-kmpsz-nyilatkozata-a-tankonyvrendelessel-kapcsolatban.html

Válasz

OS - Az LMP parlamenti frakciójának közleménye
Budapest, 2021. március 6., szombat (OS) - Ukrajna magyarok elleni jogfosztása, listázása minden normán túlmegy

Elnöki rendeletben tiltja be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy
kettős állampolgárok közhivatalt gyakoroljanak a jövőben. Ez
súlyosan diszkriminatív és súlyos károkat okoz a kárpátaljai
magyaroknak, akiket így is súlyos fenyegetések értek magyarságukért.
Ez a listázós rendelet ellentétes a magyar-ukrán alapszerződésben
rögzítettekkel.

Elutasítjuk, hogy Ukrajna és a nagyhatalmak politikai
leszámoláshoz, játszmáikhoz a kárpátaljai magyarokat használják,
őket érjék emiatt gyalázatos támadások. Felszólítjuk a demokráciára
kiemelten figyelő európai országokat, az Európai Uniót és Amerikát,
hogy ítéljék el a magyarokat ért hátrányos megkülönböztetést!
Keresztes László Lóránt,
az LMP frakcióvezetője
Ungár Péter
országgyűlési képviselő
Kiadó: LMP parlamenti frakciója
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be
beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben
jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.

Válasz

Nemzetépítések, ha találkoznak II.: Verecke híres útja és a voksturizmus

...
Tény, hogy a magyar állam részben átvette a diszfunkcionálisan működő ukrán állam szerepét: ő szállítja a csecsemőknek az oltásokat, fizetéskiegészítést ad lelkészektől tanárokig. Ezen nem változtat az sem, hogy ez Magyarország érdeke is, mert ha nem segít, akkor nem csak a munkások és a csempészek, hanem a sertéspestistől a járványokig és a PET-palackokig sok minden Magyarországra jön.

„A magyarországi szállítások egy része – mert ezt tapasztaljuk, elér hozzánk – nagyon jól hasznosul. Pl. a védőfelszerelések tényleg elérnek minden iskolába (magyar iskolákba főleg). Ezeket tényleg megkapják a tanárok (maszk, arcvédő, fertőtlenítő szerek). Azonban olyan egészségügyi felszerelésekről, mint például a méregdrága lélegeztető gépek elosztásáról, azok szempontjáról, a hasznosulásról halandó ember nem tud semmit. Azt sem tudjuk, hogy pl. a magyarok által nagyobb arányban lakott vidékek kórházaiba (Beregszász, Nagyszőlős stb.) hány lélegeztető gép került. Passz. Senki nem tud semmit, és erről senki nem is ír cikket” – válaszolta kérdésünkre egy név nélkül nyilatkozó kárpátaljai magyar.

A gazdasági jellegű magyar állami támogatások hatását (melyeket az "Egán Ede" Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ oszt – itt is volt SZBU házkutatás) is nehéz lemérni. „A hivatalos szöveg szerint minden szuper, rengetegen pályáznak. A baj az, hogy ritkán, néhány esetben pedig soha nem követik nyomon a sikeres pályázatokat, a hasznosulásukat. Tényleg sokan kaptak gazdaságfejlesztési (mezőgazdasági, turisztikai) támogatást, de az ukrán helyzet miatt sokan vissza is adták és elmentek külföldre inkább dolgozni – sok esetben családdal, vagyis kitelepedtek” – mondja helyi megkérdezettünk.

A tanévenkénti kb. 500 ezer forintnyi támogatásnak is „nagyon örülnek az érintettek”, melyet tanárok, orvosok, levéltárosok kapnak. Utóbbiaknál nem feltétel az etnikai magyarság, csak az, hogy magyar oktatást folytató intézményben dolgozzon az illető.

Hasonlóan nemzetiségtől függetlenek az Egán Ede program gazdaságfejlesztési támogatásai is. Többségében magyar, de nem csak magyar vállalkozók a kedvezményezettek. „Viszont nem tudni az elbírálás szempontjait, ahogy a nyertes pályázatok hasznosulásának méréséről, nyomon követéséről sincs semmilyen információ”.

https://www.szabadeuropa.hu/a/nemzetepitesek-ha-talalkoznak-ii-verecke-hires-utja-es-a-voksturizmus/31070310.html


Előzmény

Nemzetépítések, ha találkoznak I.: az ukrán-magyar konfliktus és a kisebbségi jogok

...
A kisebbségiek (nem csak a kárpátaljaiak) hiányzó államnyelvi kompetenciáin oktatási szakértők évtizedek óta hangoztatott álláspontja szerint az segíthet, ha az államnyelvet a kisebbségi anyanyelvűek számára idegen nyelvként (ahogy mondjuk az angolt), nem anyanyelvként tanítanák. Jelenleg a Kárpát-medencében mindenütt ugyanúgy oktatják őket szlovákra, ukránra stb., mint a többségi anyanyelvű gyerekeket, miközben sok magyar kisgyerek akkor még egy szót sem beszél az államnyelven, hiszen addig homogén magyar nyelvi közegben élt. A kárpátaljai magyarok karrierlehetőségein emiatt sokat rontott a kötelező ukrán nyelvű érettségi bevezetése is.

A magyar oktatási rendszer megőrzése tehát létfontosságú a magyar közösség fennmaradása szempontjából, és az államnyelv tanítása oktatásmódszertani kérdés kell, hogy legyen, nem politikai – állítják oktatási és nyelvi szakértők.

Mindenesetre Ukrajnában múlt hét óta megszűnt a kisebbségi nyelvek regionális státusza is, azokat csak a magánéletben lehet használni, nyilvános színtereken pedig csak a felek kölcsönös beleegyezése esetén.

Mindezt a nyelvi nacionalista nekibuzdulást természetesen magyarázza, hogy az ország egy részét elfoglalta Oroszország, egy másik részén pedig szintén orosz részvételű háború zajlik. De a nyelvi diszkriminációnak is lehetnek biztonságpolitikai következményei. Ahogy a kérdés egyik magyar szakértője, egyetemi tanára írta: „A homogén nemzetállamot építő államok – az ukrán példán felbátorodva – hasonló lépésekre szánhatják magukat, s ezzel az újabb konfliktusok elkerülhetetlenné válnak.”

https://www.szabadeuropa.hu/a/ukran-magyar-konfliktus-nemzetepitesek-ha-talalkoznak-kissebsegi-jogok/31070206.html

Válasz

Ukrajnában továbbra sem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése, szombatra is csaknem ötezer új beteget jegyeztek fel, csupán 420-szal kevesebbet a megelőző napinál. Magyarországot közben ismét a vörös zónába sorolta Ukrajna. | 2021. január 23, MTI

A vörös zónából, azaz a koronavírus-járvány tekintetében kockázatosnak minősített országokból érkezőknek Ukrajnában házi karanténba kell vonulniuk két hétre. A karantént a határidő letelte előtt csak negatív PCR-teszttel hagyhatják el, illetve kész vizsgálati eredményekkel kell érkezniük Ukrajna területére, amelyet legkorábban 48 órával a határátkelő átlépése előtt végeztek el.

Minden külföldinek kell olyan egészségügyi biztosítással rendelkeznie, amely kiterjed a koronavírusos megbetegedés kezelésére is Ukrajna területén. Az UNIAN hírügynökség jelentése szerint az országok besorolását pénteken frissítette újból az ukrán egészségügyi minisztérium.

A szombaton közölt hivatalos adatok alapján Ukrajnában pénteken 4928 új esettel 1 187 897-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 116-tal 21 778-ra emelkedett. Eddig 942 107-en gyógyultak meg, közülük előző nap több mint 13 ezren, az aktív betegek száma így több mint nyolcezerrel 224 012-re csökkent.

Az országban ismét sok, 1862 koronavírusos, illetve fertőzésgyanús új beteg került kórházba pénteken. A legtöbb új beteget, több mint ötszázat megint az ország legfertőzöttebb területén, a fővárosban jegyezték fel. Kijevben Vitalij Klicsko főpolgármester tájékoztatása szerint velük együtt az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 125 ezret, az elhunytaké 12-vel 2272-re nőtt.

http://haromhatar.hu/index.php/hirek/hirek-kulfoldrol/12415-magyarorszag-ismet-voros-besorolast-kapott-ukrajnaban.html

Válasz

A NATO-tagság ügye állhat a kárpátaljai magyarok vegzálása mögött

Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU több tisztje ellenzi az ország NATO-hoz való közeledését és részben a kárpátaljai magyarok elleni akciókkal próbálja megakadályozni Kijev euroatlanti integrációját – állítják ukrán elemzők. Egyikük, Dmitro Tuzsanszkij a HVG-nek is megerősítette, több jel utal arra, hogy az SZBU valóban „önjáróvá” vált.

Az utóbbi napokban több, aggodalomra okot adó esemény történt az Ukrajnához tartozó Kárpátalján: Az SZBU fegyveres nyomozói házkutatást tartottak több kárpátaljai magyar szervezet irodájában és megjelentek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMSKZ) élén álló Brenzovics László lakásán is. Közben felkerült az internetre egy magyarokat érintő halálos fenyegetés is, a határhoz közeli Szürtén pedig azért támadták a magyarokat, mert egy ugyancsak a világhálóra feltöltött videón a helyi önkormányzat tagjai a magyar himnuszt énekelték.

Az Evropejszka Pravda nevű híroldalon megjelent cikkben az ukrán elemzők szerint az akciók mögött az SZBU azon tisztjei állhatnak, akik ellenzék Ukrajna NATO-hoz való közeledését és különféle akciókkal próbálnak meg akadályt gördíteni az integráció elé. Magyarország pedig alkalmas erre, hiszen Budapest már évek óta blokkolja Ukrajna NATO-közeledését, mert azukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely korlátozza a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatási lehetőségeit.

A cikkírók szerint ez a botrány mesterségesen kreált, arra szolgál, hogy rontsa Ukrajna esélyeit a NATO tagság elnyerésére. A szerzők szerint tény, hogy az SZBU a kárpátaljai magyarok elleni akcióval újabb akadályokat gördített Kijev integrációs törekvései elé, hiszen az ügy napirendre került a katonai szövetség e heti külügyminiszteri találkozóján is. A konfliktus igazi nyerte azonban nem Magyarország, hanem Oroszország, amely nevező harmadikként figyeli az eseményeket és előveheti az ukrajnai nemzeti kisebbségek üldöztetéséről szóló kártyát.

Dmitro Tuzsanszkij a HVG-nek elmondta, érthetetlennek tűnik a kárpátaljai magyarok elleni fellépés, már csak azért is, mert az SZBU nemigen talált olyan bizonyítékokat, amelyek arra utaltak volna, hogy valóban létezne a kárpátaljai magyar szeparatizmus és ennek hétterében a KMKSZ állna. Tuzsanszkij szerint valószínű, hogy az akció mögött részben előléptetésre számító tisztek is állnak, ám úgy vélekedett, az akció árt Ukrajna nemzeti érdekeinek.

https://m.hvg.hu/vilag/20201205_A_NATOtagsag_ugye_allhat_a_karpataljai_magyarok_vegzalasa_miatt

Válasz

Je suis!

Nem vagyok egy himnuszéneklős típus, sőt kimondottan irritál, amikor úton-útfélen aprópénzre váltják a nemzet központi szimbólumát. Ceausescu Romániájában nőttem fel, ahol a magyar himnusz hallatán azonnal könnybe borult a szemünk és összeszorult a gyomrunk, s énekeltük azt, bár tudtuk, hogy a szekuval gyűlhet meg a bajunk. A rendszerváltás után viszont azt látva, miként teszik nevetségessé saját nemzeti szimbólumaikat a román nacionalisták, fenntartásaim lettek a már minden istentisztelet végén, minden magyar világi rendezvény, iskolai vagy bármilyen magyar esemény alkalmával szinte kötelezően elénekelt magyar himnusz kapcsán. Amikor a kifakult román trikolór már a közbudik ablakában is ott lengedezett Marosvásárhelyen, Kolozsváron pedig Funar piros-sárga kék kukáiba dobálhattuk a szemetet, sokan megértettük, miért is több sok esetben a kevesebb.

A nemzeti himnusz szabad eléneklése viszont minden nemzeti kisebbség számára érzelmi kérdés, eléneklésének joga pedig alapvető szabadságjogainak egyike. Ettől csak diktatúrák fosztják meg saját kisebbségeiket. Illetve Ukrajna. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat ugyanis hazaárulás, Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértése vádjával indított büntetőeljárást a szürtei kistérségi tanács tagjai ellen, akik a november 21-i alakuló ülésen az ukrán után elénekelték a magyar himnuszt is.

Nyilván Ukrajnában más nemzeti kisebbség is elénekli saját nemzeti himnuszát is az ukrán mellett, de eddig csak a magyarok esetében számított ez hazaárulásnak. Mert elsősorban nem is nekik, hanem a budapesti kormánynak szól. Talán ideje lenne végre már tárgyalóasztalhoz ülni az üzengetés helyett és belátni, hogy minden budapesti keménykedésnek épp azok isszák meg a levét, akikért állítólag harcolunk és kiállunk.

A magyar kormánynak ezesetben valóban lépnie kell valamit. Remélhetőleg ezúttal talál már valami jobb fegyvert, mint a három éve hatástalanul használt bojkottot. Addig is Je sui kárpátaljai, szürtei magyar!

https://nepszava.hu/3102704_je-suis

Válasz

Hazaárulással vádolnak kárpátaljai képviselőket, mert elénekelték a magyar himnuszt

Hazaárulás címén és még további vádpontokban indított büntetőeljárást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a kárpátaljai Szürte település helyi képviselői ellen, amiért az ünnepélyes beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt – közölte az Ukrajinszki Novini hírportál, miután megkérdezte az SZBU-t.

A SZBU közölte, hogy a hazaárulás mellett még Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén is eljárást indítottak a képviselők ellen.

További részleteket nem közöltek, mondván, a vizsgálat folyamatban van, így azt sem hozták nyilvánosságra, kihallgatták-e az érintett képviselőket.

Az SZBU december 1-én hozta nyilvánosságra, hogy vizsgálatot indított, bár az eset még november 21-én történt, de a himnuszéneklésről titokban készített videó csak jóval később került napvilágra.

Az SZBU akkori közlése szerint az október végi helyhatósági választásokon újonnan megválasztott tanácstagok egy része a helyi közösségi vezető kezdeményezésére énekelte el a magyar himnuszt. „A biztonsági szolgálat dokumentumokat kapott az eseményről, és most gondosan ellenőrzi őket. Az ellenőrzés eredményei alapján megteszik a megfelelő válaszintézkedéseket” – közölte december 1-én az SZBU.

Még aznap a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája parlamenti frakciójának két tagja, Vitalij Bezhin és a párt frakcióvezetője, Olekszandr Kornyijenko közölte, hogy ők fordultak ez ügyben az SZBU-hoz.

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő felkerült az ukrán Mirotvorec honlapra

Felkerült az „Ukrajna ellenségeit” listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet honlapjára Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő.

A képviselőről szombaton a honlapon a személyes adatoknál nevét, születési dátumát és helyét jelölték meg, utóbbinál Kárpátalját, azon belül Beregszászt.

Indokként, hogy miért tették ki a honlapra, azt írták: megsértette az ukrán jogszabályokat a kettős, magyar-ukrán állampolgárság megszerzésével, és vádolják Ukrajna szuverenitása és területi integritása megbontásának kísérletével, illetve hivatali hatáskörök túllépésével.

A Mirotvorec a kezdetekben még csak azoknak a személyeknek az adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak a Krím 2014-es elcsatolásában, továbbá akik fegyveresen részt vesznek a Donyec-medencei konfliktusban az ukrán hadsereggel szemben, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel. Később már olyanok személyek adatait is elkezdték az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint „Ukrajna szuverenitását és területei egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó” cselekményt követtek el.

2018-ban a szervezet a kettős, magyar-ukrán állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok nevét és címét is elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába. Október elejére a listára felkerült több mint 300 kárpátaljai magyar neve, és néhány napra rá több vezető beosztású, magyar nemzetiségű közalkalmazott nyújtotta be felmondását a beregszászi járásban.

Adatbázisukba bekerült Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter neve is. Róla azt állították, hogy „támadást intézett Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen”, beavatkozott az ország belügyeibe, szította és támogatta a szakadár törekvéseket Ukrajnában.
(MTI)

https://444.hu/2020/12/13/hazaarulassal-vadolnak-karpataljai-kepviseloket-mert-elenekeltek-a-magyar-himnuszt

Válasz

Beregszászi járás: 15+3 magyar mandátum

Egészen a törvényileg megszabott legkésőbbi időpontig, november 6-ig kivárt a Központi Választási Bizottság (CVK) az október utolsó vasárnapján lezajlott önkormányzati választások eredményeinek kihirdetésével. Ám a különböző szintű képviselői testületi listák még így sem teljesek, egyes jelöltek több képviselői testületbe is mandátumot nyertek, nekik választaniuk kell, melyikben kívánnak szerepet vállalni, emellett vannak olyanok, akik inkább településeik elöljáróiként folytatják, így mandátumuk mást illett meg. Ezekből kifolyólag a grémiumok személyi összetételében még lesznek eltérések ahhoz képest, ami a CVK honlapján pillanatnyilag elérhető.

Az előző héten a Kárpáti Igaz Szóban az Ungvári járás magyar vonatkozású eredményeivel ismerkedhettek meg, most a korábbi nagyszőlősi régióval kiegészült új Beregszászi járást vesszük górcső alá. Az összeállítást részekre bontva közöljük, figyeljék honlapunkat, most a járási tanáccsal kezdjük.

A Beregszászi Járási Tanácsban 42 mandátum sorsa dőlt el az október utolsó vasárnapján megtartott választáson. A KMKSZ 18 926 szavazatot szerezve (35,71 százalékos eredménnyel) 15 képviselőt delegálhat a járási önkormányzatba. Az UMDSZ-nek 2886 vokssal (7,14 százalék) szintén sikerült túllépnie a bejutáshoz szükséges küszöböt, s 3 képviselőt küldhet a tanácsba. A koalíciós többséghez 22 képviselő szükséges, a két magyar pártnak együtt 18 helye van. Rajtuk kívül a Ridne Zakarpattya 12 248 szavazattal (23,81 százalék) tíz, a Nép Szolgája 7301 vokssal (16,67 százalék) hét, Andrij Baloga pártja 3361 igennel (9,52 százalék) négy, a Za Majbutnye 2786 szavazattal (7,14 százalék) három képviselői helyhez jutott.

-- Az UMDP részéről Tóth Miklós (Bátyú) járási listavezető, a megyei tanács leköszönő képviselője, Fóris József verbőci vállalkozó és Kocsis Mária (Beregdéda), a Beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium magyar tanárnője lesz jelen a járási önkormányzatban.

A KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt színeiben mandátumhoz jutott: Sin József listavezető (Gut), a Beregszászi Járási Tanács mostani elnöke, Virág Margit (Tiszapéterfalva), Udud János (Batár), Rezes Károly (Szőlősgyula), Petei Judit (Fancsika), Dobsa István tiszakeresztúri polgármester, Lokita István gáti polgármester, Máté János (Nagymuzsaly), Fodor Gyula (Mezőgecse), a Kárpátaljai Magyar Főiskola prorektora, Varga Gabriella benei óvónő, Farkas-Kordonec Gabriella (Nagymuzsaly), Gabóda Béla (Bátyú), Tóth Angéla, a Guti Középiskola vezetője, Bimba Éva barkaszói pedagógus és Géczi Tihamér, a Nagyberegi Középiskola direktora.

Természetesen ez a lista is módosulni fog, hiszen biztosan lehet tudni, hogy Petei Judit a KMKSZ megyei frakciójának lesz a tagja, s feltehetően olyanok is lesznek, akik sztároszták maradnak az új közigazgatási rendszerben.

A teljes körképet a Kárpáti Igaz Szó november 19.-i, nyomtatott lapszámában olvashatja.

https://kiszo.net/2020/11/18/beregszaszi-jaras-153-magyar-mandatum/

Előzmény

Válasz

Beregszász: meggyőző magyar siker!

Egészen a törvényileg megszabott legkésőbbi időpontig, november 6-ig kivárt a Központi Választási Bizottság (CVK) az október utolsó vasárnapján lezajlott önkormányzati választások eredményeinek kihirdetésével. Ám a különböző szintű képviselői testületi listák még így sem teljesek, egyes jelöltek több képviselői testületbe is mandátumot nyertek, nekik választaniuk kell, melyikben kívánnak szerepet vállalni, emellett vannak olyanok, akik inkább településeik elöljáróiként folytatják, így mandátumuk mást illett meg. Ezekből kifolyólag a grémiumok személyi összetételében még lesznek eltérések ahhoz képest, ami a CVK honlapján pillanatnyilag elérhető. A választási körképünket részekre bontva közöljük, figyeljék honlapunkat.

Az előző héten a Kárpáti Igaz Szóban az Ungvári járás magyar vonatkozású eredményeivel ismerkedhettek meg, majd a korábbi nagyszőlősi régióval kiegészült új Beregszászi járást vettük górcső alá.

A következő, amit kielemzünk, a Beregszászi városi kistérség, ahol a legjobb eredményeket produkálta a két magyar párt. A 34 tagú grémiumban a KMKSZ-Ukrajnai Magyar Pártnak 13, az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártnak 8 képviselője lesz, azaz kényelmes többséget alkothatnak a Beregszász központú kistérségben.

Rajtuk kívül mandátumot szerzett még a Nép Szolgája (4), a Ridne Zakarpattya (3), az Európai Szolidaritás (3) és Andrij Baloga pártja (3). A Batykivscsinának, az Ellenzéki Platform – Az Életértnek, a Za Majbutnyénak és Oleg Ljasko Radikális Pártjának nem osztottak lapot a kárpátaljai magyarság központjában. A két magyar párt majd 8 ezer voksot gyűjtött, a KMKSZ-re 5134-en (38,24 százalék), az UMDSZ-re 2799-en (23,53 százalék) adtak le érvényes szavazatot. Ugyanitt Babják Zoltán – több mint 10 ezer szavazatot gyűjtve – elsöprő, 76 százalékos támogatottsággal lett polgármester, akinek most már 14 település mindennapjairól kell gondoskodnia.

A CVK honlapján elérhető adatbázis szerint az UMDSZ színeiben a párt listavezetője, Horváth László, a Beregszászi Járási Tanács eddigi alelnöke mellett Bíró Tibor, a makkosjánosi Helikon Hotel tulajdonosa, Barta István, Makkosjánosi polgármestere, Székely József (Badaló), Szekeres Olekszandr, Papp Rudolf beregszászi vállalkozók, Pavljuk Miklós, a Vérke-parti város szociális konyhájának vezetője és Varga Tamás (Mezővári) szerzett mandátumot.

-- Úgy tudjuk, lesz olyan, aki sztároszta lesz községében, így minden bizonnyal módosul ez a névsor.

Hasonló a helyzet a KMKSZ képviselőinek esetében is, nagy valószínűséggel a bejutottak közül lesz olyan, aki elöljáróként folytatja, így a mandátuma mást illet majd meg. Lapzártánkkor a CVK honlapján a következő névsor volt található: Darcsi Karolina listavezető (Beregszász), Orosz Géza beregszászi alpolgármester, Fábián Márta (Beregszász), Molnár D. István (Beregszász), Nagy István (Beregszász), Huszár Péter (Beregszász), Kész Levente (Kígyós), Mester András mezőgecsei településvezető, Jakab Erika (Nagymuzsaly), Csuha Alexandra (Tiszacsoma), Barta Gábor (Mezővári), Bak János (Borzsova) és Molnár László, a szövetség kulturális titkára Benéből.

https://kiszo.net/2020/11/18/beregszasz-meggyozo-magyar-siker/

Előzmény

Válasz

Ungvári járás: 6 magyar mandátum

Az Ungvári járásban éppen csak leszorult a képzeletbeli dobogóról a KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt, de az eredménye így is elismerésre méltó.

A KMKSZ listájára leadott 11 196 voks 6 képviselői helyet garantál a szövetségnek. A CVK adatbázisa szerint Bátori József, Braun László, Roják Mária, Bak Éva, Kántor József és Mackó István készülhet a képviselőségre.

A magyar frakció munkáját értesüléseink szerint Bátori József korábbi megyei képviselő vezeti majd. Az UMDSZ listáját 1943-an támogatták, ami kevésnek bizonyult a bejutáshoz. A 42 tagú járási tanácsi testületben 8 helyhez jutott a Nép Szolgája (15 960 szavazat), 7 mandátuma lesz a Ridne Zakarpattyának (12 593) és a KMKSZ-hez hasonlóan szintén 6 a Batykivscsinának (11 745). Az Európai Szolidaritás 5, a Za Majbutnye 4, az Ellenzéki Platform – Az Életért és Andrij Baloga pártja 3-3 mandátumot kaparintott meg.

-- Ungvár: sajnálatos szereplés

Arról már a múlt héten is hírt adtunk, hogy Ungváron sajnos mindkét magyar erő kiszorult a városi önkormányzatból. A bukás azért is különösen fájó, mert közös indulás esetén meg lett volna az 5 százalék, s akár 3-4 képviselő is bekerülhetett volna a 36 fős testületbe. A KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt listája 1430 szavazatot gyűjtött, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelöltjeire 362-en voksoltak.

A kulturális szövetség listáján Rezes József szerezte a legtöbb voksot, szám szerint 137-et, rajta kívül még Veres Pálnak sikerült túllépnie a százas szavazatszámot (113).

-- Az UMDSZ soraiban Soltész István szerepelt a legjobban (54), őt Spenik Sándor (35) és Kovács Péter (27) követte.

A számítások alapján a KMKSZ-nek alig 200 szavazat hiányzott a bejutáshoz, az UMDSZ listája mélyen várakozáson alul szerepelt.

Öt évvel ezelőtt a közös magyar indulás 2548 szavazatot hozott a konyhára, ami akkor 2 mandátumot ért. Az új, 38 fős Ungvári Városi Tanácsban a Batykivscsinának 8, a Nép Szolgájának 7, a Ridne Zakarpattyának 6, az Ellenzéki Platform – Az Életértnek 6, az Európai Szolidaritásnak 6, a Te Városod Pártja nevű helyi formációnak 5 mandátuma lesz.

https://kiszo.net/2020/11/13/ungvari-jaras-6-magyar-mandatum/

Előzmény

Válasz