Aláírták a gázai tűzszüneti megállapodást | 2025. 10. 13

Aláírta Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodást Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír – számolt be róla a Guardian.

Trump az aláírást követően elmondta, élete során már több alkut hozott tető alá, de a mostanit tartja mind közül a legnagyobbnak.

-- Mindig azt mondják, hogy a harmadik világháború a Közel-Keleten fog kezdődni. De ez nem így lesz

– jelentette ki, és köszönetet mondott a gázai béke csúcstalálkozón részt vevő vezetőknek.

A BBC tudósítása szerint Trump azt is mondta,

-- 3000 évbe telt, mire idáig eljutottunk, el tudjátok ezt hinni? És ez ki is fog tartani.

Az amerikai elnök után Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi vezető szólalt fel, aki azt mondta, a megállapodás aláírásával történelmi mérföldkőhöz értünk, ami egy gyötrelmes fejezetet zár le a történelemben. Ezzel együtt bejelentette, hogy Donald Trump a legmagasabb szintű aállami kitüntetésben fog részesülni Egyiptomban, olyan elismerésben, amivel azokat a vezetőket tüntetik ki, akik nagy szolgálatot tesznek az emberiségnek.

Az egyiptomi elnök továbbá beszélt arról is, hogy a palesztin népnek joga van a szabadsághoz és egy független államhoz, ahol együtt élhetnek, és joguk van egy olyan jövőre vágyni, ahol nem fenyegeti őket háború.

-- Egy olyan államban, ami békében, biztonságban és kölcsönös elismerésben él Izrael mellett

– hangsúlyozta.

https://24.hu/kulfold/2025/10/13/alairtak-a-gazai-tuzszuneti-megallapodast/

Előzmény

Válasz

A háború kitörése óta az EU többet fizetett az oroszoknak az energiáért, mint amennyi támogatást Ukrajnának adott | 2025. október 10.

Az Európai Unió tagállamai 2025 első 8 hónapjában több mint 11 milliárd euró értékben importáltak energiát Oroszországból a Reuters és a CREA kutatóintézet adatai szerint. A 27 tagállam közül hét növelte az orosz energiaimportját az előző évhez képest. Franciaország például 40 százalékkal, 2,2 milliárd euróra növelte orosz energia-vásárlásait, míg Hollandia 72 százalékos növekedéssel 498 millió euróra emelte behozatalát.

A CREA adatai szerint az EU összes orosz energiaimportja 2022 óta meghaladta a 213 milliárd eurót, ami jóval több, mint amennyit az EU ugyanebben az időszakban Ukrajna megsegítésére (167 milliárd eurót) fordított.

Donald Trump az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében keményen kritizálta ezt az európai gyakorlatot, amikor azt mondta: „Nem tehetik azt, amit most csinálnak. Olajat és gázt vásárolnak Oroszországtól, miközben Oroszország ellen harcolnak. Ez szégyenletes számukra, és az is nagyon szégyenletes volt, amikor értesültem róla.”

Az elemzés szerint Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója előtt, az EU tagállamai több mint 133 milliárd euró értékben importáltak orosz energiát. 2025 januárja és augusztusa között ez az összeg 11,4 milliárd euróra csökkent, ez a háború előtti szint töredéke, és 21 százalékos csökkenés 2024-hez képest.

Magyarország és Szlovákia továbbra is a legnagyobb importőrök közé tartoznak.

Együttesen 5 milliárd euró értékben vettek orosz energiát. Őket nem érintenék a tervezett LNG-tilalmak, mivel azokat az uniós tagállamok egyhangú támogatása szükséges, és 2028-ig továbbra is kaphatnának orosz vezetékes gázt.

A CREA adatai szerint Magyarországon 11 százalékkal nőtt az orosz energiaimport értéke az idei évben.

Franciaország és Hollandia mellett további négy, Ukrajnát támogató ország is növelte vásárlásait: Belgium 3 százalékkal, Horvátország 55 százalékkal, Románia 57 százalékkal, Portugália 167 százalékkal. ...

https://444.hu/2025/10/10/a-haboru-kitorese-ota-az-eu-tobbet-fizetett-az-oroszoknak-az-energiaert-mint-amennyi-tamogatast-ukrajnanak-adott

Válasz

Itt egy kém, ott egy eltévedt drón...kinek jó ez és hova vezet, tisztelt hölgyeim és uraim?
Grexa Liliána Nemzetiségi Szószóló Ліліанa Грексa | 2025. okt. 2.

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló felszólalása a magyar Országgyűlésben 2025.szeptember 29-én "Értékeink oltalma, hőseink emlékezete" címmel.

https://www.youtube.com/watch?v=zuL9ZWhD2Jo

Előzmény

Válasz

Megkínozták a fogságban Herszon polgármesterét | 2025. szeptember 30. # videó

„Minden nap furdal a lelkiismeret, hogy sokan még mindig ott vannak, én pedig szabad vagyok” – mondja Volodimir Mikolajenko, Herszon volt polgármestere, aki három és fél évet töltött orosz fogságban.

https://www.szabadeuropa.hu/a/megkinoztak-a-fogsagban-herszon-polgarmesteret/33545147.html

Előzmény

Válasz

Az orosz sajtó szerint elapadt az üzemanyag-ellátás: karbantartás vagy dróntámadás?
Infostart - 2025. szeptember 20.

Oroszországban a nagykereskedelmi benzineladások kétéves mélypontra estek, az árak rekordokat döntenek, és az Orosz Föderáció régióiban egyre súlyosbodik az üzemanyaghiány.

A szentpétervári tőzsde benzineladásai kétéves mélypontra zuhantak. A visszaesés főleg a 92-es oktánszámú benzint érinti, amelynek eladásai majdnem a negyedével csökkentek. A Kommerszant című moszkvai újság iparági forrásokra hivatkozva azt írja, hogy már Oroszország több körzetében is érezhető az üzemanyaghiány. A lap ezt egyrészt az őszi mezőgazdasági munkák miatt megnövekedett kereslettel, másrészt a finomítók „nem tervezett leállásaival” magyarázza. Az újság arról is beszámol, hogy a hiány miatt emelkedik az üzemanyagok ára is.

Az orosz újság szerint a gondokat növeli az is, hogy a szeptemberben kötött tőzsdei eladások mögött valójában nincsenek tényleges raktárkészletek. Vagyis az eladók nem létező benzinnel vagy gázolajjal kereskednek. A Kommerszant több elemzőt is idéz, a véleményük megegyezik abban, hogy a legnagyobb problémát a finomítók hirtelen karbantartási munkái okozzák. Több üzem is jelezte, hogy vis major helyzet állt elő, ezért ideiglenesen beszünteti a termelést.

https://infostart.hu/kulfold/2025/09/20/az-orosz-sajto-szerint-elapadt-az-uzemanyag-ellatas-karbantartas-vagy-drontamadas

Előzmény

Válasz

Lerombolták Alekszej Navalnij emlékhelyét az Andrássy úton | 2025.09.16.

Az elkövetők ismeretlenek, rendőrségi feljelentés született, a helyszínre jövő szerdára tüntetést hirdettek.

– Mindent eltüntettek onnan, csupán a fotón látható növényeket hagyták ott, mindent, ami tartalmilag fontos volt, elvitték. Rendszeresen gyűltünk itt össze, emlékeztünk a putyini diktatúra meggyilkolt és bebörtönzött áldozataira, és tiltakoztunk az embertelen hatalom ellen. Folyamatban van a Navalnij emlékhely hivatalossá tétele és indítványoztuk a Bajza utcai megállótól induló bicikli illetve gyalogos út elnevezését Navalnijról – tették hozzá a szervezők. Magyar Fruzsina külön Facebook-posztban közölte, hogy online feljelentést is tett a VI. kerületi rendőrkapitányságnak címezve.

Soproni Tamás Terézváros momentumos polgármestere a történtek után Facebook-posztban jelezte, hogy a rombolás nem maradhat válasz nélkül, ezért az önkormányzat kezdeményezni fogja, hogy a fővárossal közösen állandó emlékhelyet hozzanak létre ugyanitt. Mint írta, Alekszej Navalnij hite és bátorsága példa mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a hatalommal szemben is ki kell mondani az igazat, s legfélelmetesebb körülmények között is. – Bizonyítani fogjuk, nem lehet eltüntetni azt, ami Navalnij öröksége. Terézvárosban emlékezni fogunk rá, és emlékeztetni is fogunk: a szabadság szeretete erősebb, mint a félelem – tette hozzá.

https://nepszava.hu/3294629_alekszej-navalnij-emlekhely-orosz-nagykovetseg-bajza-utca-andrassy-ut
___

Soproni Tamás: Alekszej Navalnij a szabadságért, az igazságért, a tisztességért állt ki – éppen azokért az értékekért, amelyek számunkra, terézvárosiak és budapestiek számára is a legfontosabbak. Hite és bátorsága példa mindnyájunknak, akik hisznek abban, hogy a hatalommal szemben is ki kell mondani az igazat. A legfélelmetesebb körülmények között is.

A rombolás nem maradhat válasz nélkül, ezért Terézváros Önkormányzata kezdeményezni fogja, hogy a fővárossal közösen állandó emlékhelyet hozzunk létre ugyanitt. Bizonyítani fogjuk, nem lehet eltüntetni azt, ami Navalnij öröksége.

Terézvárosban emlékezni fogunk rá. És emlékeztetni is fogunk: a szabadság szeretete erősebb, mint a félelem.

UPDATE:
Közben láttam, hogy Oláh János MKKP képviselő úr állította helyre ideiglenesen az emlékhelyet. Köszönjük!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1179543700662285
___

Oláh János: Ahogy már többen megírták, ledózerolták a Navalnij halálakor civilek által felállított, és azóta is ápolt emlékművet. Még nem tudni, hogy pontosan kik az elkövetők, de gyanítom mindenkinek van egy sejtése.

Navalnij maradhatott volna külföldön, elkerülve ezzel a végzetét, de ő tovább küzdött a zsarnokság, a diktatúra és az agresszió ellen. Akárki is “takarította el” az emlékművet, Navalnij örök példa azok számára, akik az elnyomó rendszerek ellen küzdenek. Ezért el is ugrottam a legközelebbi nyomdába, és állítottam lehetőségeimhez mérten helyre az emlékművet egy csokor virág kíséretében.

Dicsőség a hősöknek!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=122213241044265131
___

Egymillióan a magyar sajtószabadságért: Legyen Alekszej Navalnij utca a Lendvay utcából! Nevezzük át mielőbb!

A kis utca az orosz nagykövetség közvetlen közelében áll. Szembesüljenek minden egyes nap a bűnnel, amíg csak Putyin hatalmon van. Nézzék és lássák!

Ennyivel tartozunk mi is a szabadság tragikus hősének!

Kérjük Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét és Soproni Tamást, Terézváros (VI. kerület) polgármesterét, hogy már a jövő héten terjesszék elő az átnevezést!

Osszátok, és követeljétek Ti is!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=808836387955403

Előzmény

Válasz

Fináli Gábor rabbi: Izrael vulkánra épült és vulkánon él | 2025. 09. 14.

„A túlzó kiválasztottság-tudat, ami privilégiumokra tart igényt vagy azokra alapozódik, nem más, mint a fanatizmus egy változata, ami nagyon komoly tévutakra vezethet” – fogalmaz a budapesti, Hunyadi téri neológ zsinagóga rabbija. A közössége rajong érte, néhány rabbitársa kevésbé. Úgy öt esztendeje, amikor a közösségi oldalakon Izrael állam és a zsidóság – véleménye szerint – történelmileg is téves döntéseivel kapcsolatban formált meg markáns, erősen kritikus véleményt – botrány, nyilvános elhatárolódás, sőt kizárás lett belőle. Az őt féltő hívek szerint a rabbijuk csak keresi magának a bajt. A most 47 éves Fináli Gáborral beszélgettünk.

A zsinagógák általában arról az utcáról vagy térről kapják a nevüket, amelyben állnak. Kazinczy utcai zsinagóga, Dohány utcai és így tovább. A Hunyadi téri kivétel, mert úgy hívják: Ábrahám sátra. Miért?

Pár éve mi adtuk neki ezt a nevet. Úgy gondoltuk, illik a zsinagógánk szellemiségéhez. Ábrahám, aki ugye minden zsidó ősapja volt, annak idején pusztai útkereszteződésekben állította fel a sátrát, és az a sátor mind a négy oldalán nyitott volt, készen arra, hogy fogadja a mindenféle irányból érkező idegeneket, azaz a betérő pogányokat. Ki mást: nem sok egyistenhitű ember rohangált a pusztaságban akkortájt. Ott vendégelte meg őket, hogy közben az élet értelméről, az igazságról és az egyetlen istenről csevegjen velük. Egy kis pikáns érdekesség, amit nem sokan tudnak: Ábrahám, ahhoz képest, hogy a sivatagban élt és működött, egész megelőző életében talpig városi ember volt, mégpedig egy nagymenő, jómódú bálványgyáros és fétistárgy-kereskedő fia. Ebből a létből vonult ki, hogy hirdesse az Egyistent. Neki szólt az ígéret, hogy általa áldva lesz a föld minden népe. A zsidóságba betérők a mai napig róla kapják a nevüket. Szimbolikának sem rossz ez a sátor: mobilis, bárhol felverhető, bővíthető, nem dől össze földrengés közben, hidegben-melegben védelmet nyújt. Felfogásom szerint ma is ez kell, hogy a zsidóság célja legyen: minden oldalról kinyitni a „sátrat”, megmutatni benne magunkat is, hiszen minél több fény jön be a nyitott falakon át, nekünk is több esélyünk van, hogy jobban rálássunk a saját múltbéli és jelenlegi vakpályáinkra, botlásainkra, akár tévedéseinkre.

Szeretném, ha erre a gondolatra később még visszatérnénk, ám előbb hadd kérdezzem meg: miért beszélnek egyesek – nem is feltétlenül az elismerés hangján – a Hunyadiról úgy, hogy az a „betérők zsinije”? Mit jelenthet ez pontosan?

Úgy hozta a sors és a történelem, hogy a magyar zsidóság 1970–80 után született nagyobbik része, körülbelül 60–70 százaléka fél- vagy negyedzsidó. Mindenesetre valamilyen arányú mix. Akik nem anyai oldalról kapcsolódnak a zsidósághoz, és vallásjogilag szeretnének a közösséghez tartozni, betérhetnek. Ha úgy tetszik, ők, illetve mi vagyunk Ábrahám örökbe fogadott gyermekei.

Ön is vegyes házasságból született, jól tudom?

Jól. Anyukám nem volt zsidó, és apukám sem vallásos családból származik. A mi családunkban a holokauszt beidegződés határozta meg a hovatartozást, ami legközvetlenebbül a nagyszüleimet érintette, ők a generációjuknál fogva túlélők voltak. De még náluk is inkább csak a sztorizás szintjén jelentkezett a zsidó tudat: miként szökött meg a nagyapám a munkaszolgálatból, mit csinált a partizánoknál, hogyan bujkált a nagyanyám keresztény papírokkal, miközben német katonák próbáltak udvarolni neki… Ami a szülői házat illeti, nálunk nem volt kóser konyha, nem volt törvénykövetés, ott sem esett sok szó a zsidóságunkról. Apukám textiltechnikusként dolgozott egy gyárban, később vendéglátós lett, büfés, kereskedő. Azért engem – vélhetően tisztán kulturális célból – hetedik osztálytól kezdve mégis beírattak a Wesselényi utcai zsidó iskolába, mondván, nem árthat az a gyereknek. Ez kilencvenben történt, én akkor 12 éves voltam. Amire viszont senki sem gondolt: az az iskola az egész gondolkozásomat megváltoztatta. Gyerekfejjel, ha nem is lettem mélyen vallásos, de idealista, romantikus eszmények gyökereztek meg bennem.

Annak fényében, amit a szüleiről mesél, egyenesen meglepő, hogy végül a családjuk Izraelbe alijázott.

Úgy van. Ebbe a döntésbe én persze nem szólhattam bele, hiszen 1992-ben, amikor kimentünk, még csak 14 éves gyerek voltam, éppen kijártam a Wesselényi nyolcadik osztályát. A szüleim több okból határoztak így. A rendszerváltás előtt – a család büféje mellett – a szüleim Csobánkán egy kempinget is üzemeltettek. Az ilyen típusú vállalkozások főleg a hozzánk látogató keletnémet meg más KGST- turistákra lettek kitalálva. A fallal együtt aztán ezek is le- meg bedőltek. Amúgy is terítéken volt a családban, hogy esetleg áttelepülhetnénk egy másik országba, akkor ezt ugye disszidálásnak hívták. A szüleim több barátja is nyugaton élt. Ehhez jött aztán a kilencvenkettőben Csurka elhíresült dolgozata. Utána sokan mondogatták, ki tudja, hová vezethet ez ismét.

https://24.hu/belfold/2025/09/14/finali-gabor-rabbi-hunyadi-teri-zsinagoga-izrael-neolog-interju/

Előzmény

Válasz

A belaruszosodásról (is) - 2025. szeptember 1.

Diktatúrában vagy diktatúrára hajlamos autokráciában (márpedig minden autokratikus rezsim ilyen) az erőszakot négy esetben fokozza a vezér. 1. Ha hagyják. 2. Ha fellép egy olyan ellenzéki erő, amelytől tarthat, vagy úgy érzi, féltenie kell a hatalmát. 3. Bár a diktatúrák a külső „ellenségeket” általában saját maguk találják ki, de előfordulhat, hogy komolyan vehető külső veszély fenyegeti őket. Ilyenkor is az első reakció a belső elnyomás további keményítése. Utolsó eset: 4. csak.

Belarusz ebben a felsorolásban (is) az utolsó. Semmiféle látható oka nincs, hogy miért is kellene fokozni a terrort – már így is több mint hatezer politikai fogoly van a magyarországnyi népességű országban, kevesebb mint öt év alatt legalább heten hagyták el koporsóban a börtönöket (közülük öt volt személyes ismerősöm +). De úgy látszik, ez sem elég, hiszen a békés polgárok, bár félnek rendesen, ezért kussolnak is, nem szenvednek eleget. Egyetlen példát mutatok csak, hogyan lehet könnyen ütni. Olyat, amit személyesen tapasztaltam.

18 óráig tartott néhány napja, amíg be tudtam jutni Lengyelországból Belaruszba. Itt Bresztnél, hiszen nincs más olyan közúti határátkelő ezen a határon, amelyik még működne (néhány éve még hét volt). Még észak felé (Litvánia, Lettország) többszáz kilométer kerülővel lehet közlekedni, de a határokon a helyzet ugyanolyan. Vasúti-, légi- és vízi közlekedés pedig európai ill. nyugati országok felé nincs.

Önmagában ez a hosszú idő nem nagyon lepett meg, egy-két nappal előttem/utánam hazajött emberek pl. 22-25 órát is töltöttek a sorban – nem öröm, de megszoktuk, mondjuk a 10-15 órákat. Errefelé a határátlépés mindig órákig tartott, így sokszor módom volt megfigyelni a folyamatot: ismerőseimmel többször is megállapítottuk, főleg, de korántsem kizárólag a határon tevékenykedőkről: a határőrségről és a vámról, hogy bár az állami szerveknek alapelve a packázás, a mindenkivel való kiszúrás, szóval az aljasság, azért ezen szervek képviselői, akikkel a magánembernek dolga akad – a lehető legkedvesebb, törvénytisztelő és kimondottan jóindulatú, segítőkész emberek (amíg nem derítenek fényt valamilyen büntetendő szabálysértésre).

Mostanára ez megváltozott. Az a vámosnő, aki a mi kocsinkat vizsgálta a napokban, keretleányképzésen vehetett részt, annyira durva volt, hogy másra, mint ilyen irányú szakmai oktatásra, gondolni sem tudok. Célja szemmel láthatóan nem csak a csomagok kiforgatása lehetett, hanem úgyszintén az utasok megalázása. A helyszínen mások is, de a fent már említett ismerőseim is ugyanezt tapasztalták. (Az időhúzás e műveletek során már csak hab a tortán. Ha jól tudom, az „utasítás” mindkét oldalon úgy szól, hogy a határállomás áteresztőképességének 20%-a, amivel dolgozni kell.)

Kíváncsian várom, hogy hol sújt le legközelebb a rosszindulatú bürokrata hozzáállás személyesen énrám. Mert őszintén meg kell mondjam, hogy 15-20 éve óriási pozitív változás kezdődött az országban, gyakorlatilag minden – magán – ügyintézés tekintetében: a tisztviselők előzékenyek, kedvesek, jóindulatúak, segítőkészek – ragozzam még? Vegyük például az adóhivatalt. Természetesen legfőbb, talán egyetlen céljuk, hogy minél több adót és hasonló jellegű befizetést tudjanak kicsikarni, de ez – érthető – elsősorban a (nagyobb) vállalkozásokra vonatkozik, nem pedig a komoly üzleti tevékenységet nem folytató magánszemélyekre, amilyen én is vagyok. Úgy esett, hogy 2024-25-ben sok különböző dolgom akadt velük, bizony egy szavam sem lehet a bánásmódjukra, gyorsak és pontosak, jóindulatúak voltak mindannyiszor. Miközben pontosan tudom, hogy – bár udvarias formában – milyen kemények, talán inkább követelőzőek az általam ismert néhány nagyobb cégnél végzett ellenőrzések során. Azt hiszem, itt nem várható változás: azok a magánszemélyek, akiknek dolguk akad az adóhivatallal, valószínűleg tudnak és akarnak gondolkozni, tehát esetükben a durva bánásmód – anélkül, hogy e magánemberektől itt (jelentős) többletbevételt tudna hozni – valószínűleg kontraproduktív lenne.

Tehát máshonnan jön majd a csapás, de jön.

Amikor Belaruszról írok, még akkor is, ha csak a kultúrájáról ejtek szót, vagy ha nem Belaruszról írok – tehát amikor leülök a számítógép elé, hacsak nem levelezni – legfontosabb mondanivalóm mindig az, hogy a szabadságért kivétel nélkül mindenkinek meg kell küzdeni! Egy zsarnoki rendszer meginoghat ugyan, de magától nem bukik meg. És ahhoz, hogy megbukjon, nem elég tüntikézni ellene. Aki csak teheti, tüntessen, vonuljon fel, szervezkedjen, agitáljon, mutasson példát a rendszer elleni aktivitásban, mert egyébként az csak egyre erőszakosabbá válik, áldozatainak száma csak növekedni tud, egyre gyorsuló ütemben. Az önkényuralom ellen csak tömegek tudnak megfelelő erőt mutatni, márpedig a diktatúra másból nem ért. Az ilyen részvétel persze csak akkor „kötelező”, ha nem túl veszélyes. (Itt Belaruszban immár sok évre kerülhet az ember börtönbe, ha csak úgy is ment el pl. öt évvel ezelőtt egy békés tüntetés mellett, hogy rá lehet fogni, miszerint részt vett benne, amennyiben egy fényképen vagy videón felismerhető. Kivétel nélkül minden zsarnoki rendszer eljut erre a szintre, sőt tovább is – ha hagyjuk.)

Ez a tiltakozás rendkívül kívánatos, nagyon is fontos. De ami elengedhetetlen, ami egyszerűen kötelezőnek tekintendő – a választásokon való részvétel. (Kivéve egy esetleges bojkott esetét, de én olyanról nem tudok, hogy egy ilyet sikerült volna eredményesen megszervezni.) Még Belaruszban is fontos a részvétel, ahol pedig a választások meghirdetendő eredményének semmi köze leadott szavazatokhoz: legalább a szavazatszámláló bizottságok legyenek képben a valós értékek tekintetében! Ahol pedig tényleg számlálják a szavazatokat, még ha utána meg is hamisítják, ott – ismétlem – a részvétel egyenesen kötelező (ha másképp nem megy, akkor befogott orral, de akkor is muszáj). Mert minden le nem adott szavazat a rossz oldalt erősíti. Vannak technikák, de ha ezeket esetleg nem is alkalmazzák(?), akkor is MINDEN EGYES hiányzó szavazat mindig csak a változás pártján állókat gyengíti!

Ebből pedig az is következik, hogy aki a diktatúra lebontását szeretné elérni, annak csak ESÉLYES pártra érdemes – és ezért csak ilyenre szabad – szavaznia, mert a bejutás híján elvesző szavazatok szintén az aktuális hatalmat erősítik. (Nem vonatkozik ez a tétel a világ azon szerencsés többségére, ahol nincs diktatúra – ott nincs feltétlen szükség taktikai szavazásra. Továbbá nem értelmezhető pl. Belaruszban, mert itt egyszerűen nincsenek pártok, nincsenek pártlisták, sem frakciók – következésképpen nincs az ellenzéknek semmiféle képviselete sem a „parlamentben”, sem a választási bizottságokban. „Így könnyű!”)

Vannak dolgok, amikben enyhítés tapasztalható a belarusz diktatúra részéről, például mintegy 80 ország, köztük Magyarország állampolgárai számára néhány éve, 30 napos beutazás esetére egyoldalúan bevezetett vízummentesség. Jó dolog, de csak azokra érvényes, akik légi úton érkeznek Minszk nemzetközi repülőterére. Márpedig Belarusznak jóformán csak a 11 posztszovjet országgal van légi személy- ill. áruszállítási kapcsolata a 15-ből (a három balti állam a kivétel és sajnos Ukrajna) … Misi fiamnak, ha haza akar látogatni, néhány éve már nem kell hivatalos meghívólevél (én nem is csináltathatnék neki, mert külföldi vagyok), hanem jöhetett: Svájcból – 2024 júliusáig – repülővel Törökországon, Egyiptomon, Grúzián, Kazahsztánon vagy Kínán keresztül. Van más útvonal is, mint például Vietnami átszállással, de bonyolultsága miatt nem használta talán senki.

Egy éve 38 európai ország számára eltörölték a minszki reptérre irányító korlátozást (az idei év végéig): a magyarok számára is vízummentes a belépés immár bármely határállomáson. Lehet Belaruszba jönni, de aki esetleg azért rándulna ki ide, hogy megnézze: mi vár egy szépen fejlődő diktatúrára, amely a belaruszosodás szörnyű útját járja, ebből semmit sem fog látni. Esetleg hallani, azt is csak akkor, ha igen jó helybéli ismeretségekkel rendelkezik. Mert a kilencvenes évek végétől dúló, majd 2020-tól kiteljesedett, mindent felülbíráló véres állami terror megtette hatását. Nemhogy ellenkezést, de még békés belarusz szót sem hallani közterületeken. A terror nyelve az orosz, mást hallani sem akar, ha mégis, akkor igyekszik akcióba lépni…

A cikk elsőként a Népszavában jelent meg.

https://papageno.hu/blogok/y-blog_belarusz_irodalom/2025/09/belarusz-rezsim/

Előzmény

Válasz

Újabb vörös vonalat lépett át Putyin – Mit reagálhat most a NATO?
Gyarmati István, Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet | 2025. szeptember 13.

Hát megtörtént. Újabb vörös vonalat lépett át az orosz agresszor, amiben reménykedtünk, hogy nem fogja megtenni. De be kell látnunk, hogy minden vörös vonalat át fog lépni, amiből az gondolja, hogy az számára hasznos lehet.

Persze Putyinnak sajátos felfogása van arról, hogy mi a haszon. Nem olyan, mint nekünk. Neki például érthető módon, haszon az, ha teszteli a NATO elszántságát és erejét. Mindkét esetben jól jár.

-- Ha azt tapasztalja, hogy a NATO hajlandó és képes ellenállni, akkor tudja, hogy vannak olyan határok, amelyeket nem célszerű átlépnie. De ez egyben azt is jelenti, hogy mindent, ami „ezen belül” van, megtehet.

-- Ha pedig gyengeséget lát, nem látja a NATO egységét, akkor legközelebb fokozza a teszt súlyát.

Klasszikus elhárító tiszti magatartás ez: olyan helyzetet kell teremteni, amiből az ellenfél nem jöhet ki jól. Jól mutatja az orosz vezetés és személy szerint az orosz elnök mentalitását. Ezt láthattunk a 2008-as Medvegyev-kezdeményezésnél éppúgy, mint a 2021 decemberi szerződés- és megállapodás-tervezet esetében. (Szerződésjavaslat az USA-val, megállapodásjavaslat a NATO-val.) Ahogy már többször leírtuk:

Putyin nagy valószínűséggel – mert nincsenek öngyilkos hajlamai – nem fogja frontálisan megtámadni a NATO-t, de most kis harapásokkal próbál kiharapni egy-egy részt a testéből, hátha sikerül.

A lengyelországi provokáció előkészítheti a szeptember 12-én megkezdett ZAPAD orosz-belorusz hadgyakorlatot, amely pont egy ilyen nagyon kényes pontot tesztel, azaz, hogy képes legyen katonailag „felszabadítani” a Suwalki-folyosót, azaz demonstrálja, hogy képes rá, és NATO reakciójától függően hajlandó is lehet rá. A forgatókönyvek egyik fő motívuma az, hogy Oroszország és Belarusz közösen próbálják „elvágni” a Baltikumot a NATO fő területétől, vagyis katonai akciót szimulálnak a Suwalki-folyosó ellen. A gyakorlatban ez nem nyíltan, hivatalos közleményben jelenik meg, hanem „ellenséges állam támadásainak visszaverése” és „területek biztosítása” fedősztorijaként.

... a NATO reakciója és főként az amerikai reakció mellett a legfontosabb üzenete a Lengyelország elleni provokációnak: gyorsan és határozottan. Ellenkező esetben a ZAPAD-hadgyakorlat valósággá válhat. Ukrajna esetében is azt láttuk, hogy hadgyakorlaton elpróbálta az intervenciót, és mivel nem kapott rá határozott választ, meg is valósította.

A NATO válasza adott körülmények között adekvátnak mondható. Igen gyorsan, gyakorlatilag azonnal és minden politikai huzavona nélkül bevetésre kerültek a szükséges erők. A lengyeleken kívül más NATO-országok is, holland, olasz és német erők is harcba szálltak a lengyel légtér védelmében. Csehország pedig három M-17-es helikoptert ajánlott fel személyzettel együtt, amelyeket be lehet vetni alacsonyan repülő drónok ellen. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindemellett igen nyugtalanító, hogy egyes drónok több órán keresztül, 100-200 kilométert is megtéve kószálhattak a lengyel légtérben, és még inkább az aggasztó, hogy lelőni csak kis hányadukat sikerült. Többségüknek minden bizonnyal kifogyott az üzemanyaga (ezért láthatunk sértetlennek tűnőket a fényképeken).

Akár meglepőnek is nevezhetném, hogy a NATO milyen hamar képes volt érdemi reakcióra. Nem volt szükség magas rangú politikai találkozókra, egy nap alatt érdemi döntést hoztak a Keleti Őrszem művelet megkezdéséről, amely nagymértékben megerősíti a NATO keleti határainak légvédelmet. Példaszerű lépés, csak így tovább. Azaz ugyanilyen gyorsan kell meghozni és megvalósítani a többi szükséges lépés megtételéhez vezető döntéseket, amelyeket e cikkben kifejtettem. A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. De nem szabad, hogy azzal véget is érjen.

Ugyancsak pozitív az amerikai NATO-nagykövet kifejezetten a Fehér Házra hivatkozva tett kijelentése, hogy Amerika nem enged át egyetlen négyzetcentimétert sem a NATO területéből. Sajnos, ezt az amerikai elnök, szokásához híven, elmismásolta, de örüljünk annak, ami van.

Ahogy egy korábbi magyar külügyminiszter mondta: a helyzet rossz, de nem kilátástalan. De fogy az idő. Minden elpazarolt hét, hónap csak rontja a helyzetet Ukrajnában, és csak növeli további orosz provokációk esélyét. Nem is beszélve a több tízezer emberéletről, amelyet hetente ez a háború követel.

https://www.portfolio.hu/global/20250913/ujabb-voros-vonalat-lepett-at-putyin-mit-reagalhat-most-a-nato-785952

Előzmény

Válasz

Bendarjevskiy Anton: Miért fontos a tegnapi orosz drón berepülés Lengyelország területére? Nem biztos, hogy elsőre látható a jelentősége. Mert a háborús konfrontáció határai fokozatosan eltolódnak. Ami korábban rendhagyó volt - a NATO légterének a megsértése egy ellenséges katonai eszköz által - már szinte mindennapos, és a rendhagyó eseményt nem is maga a berepülés, hanem a drónok becsapódása és tömegessége jelenti.

Ez az első eset, amikor a NATO orosz katonai eszközöket lő ki a saját területén. Szeptember 10.-én éjszaka a lengyel és a NATO erők magas készültségbe helyezték az egységeiket, és F-35-ös, F-16-os, Mi-24, Mi-17 és Black Hawk vadászgépeket és helikoptereket indították a légtér ellenőrzésére. Az utolsó drónt reggeli 6:45-kor fogták el.

A tegnapi nap után mára sokkal tisztábban látunk, és le tudjuk vonni a következtetéseket, mert elegendő adat áll rendelkezésre. A jelenség tényleg tömeges volt - a korábban jelentett közel tucat drónról kiderült, hogy 19 darab eszköz repült be a lengyel légtérbe, ebből tegnap estig 16-ot sikerült is beazonosítani és megtalálni Lengyelország négy különböző régiójában.

A lengyelek szerint 3 drónt tudták megsemmisíteni, ami azért felvet bizonyos kérdéseket a lengyel határvédelem hatékonyságát illetően. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a drónok nem csak Ukrajna felől, hanem Belarusz felől is érkeztek. Ez azért lényeges, mert a lengyel-ukrán határ 535 km hosszú. A lengyel-belarusz 418 km-es. Vagyis itt egy közel ezer kilométer hosszú határszakaszt kapunk, aminek az ellenőrzése egyáltalán nem könnyű feladat.

A fényképek alapján pedig szinte teljes bizonysággal beazonosítható a drón típusa: ez egy orosz Gerbera-típusú drón - a nagyobb képességű iráni licensz alapján gyártott Shahed-drón olcsó(bb) változata. Könnyebb, és rétegelt lemezből, valamint hungarocellből készül, és a leggyakrabban nem hordoznak robbanóanyagot (bár kisebb mennyiségben képesek rá). A legfőbb feladatuk, hogy messziről Shahed-drónnak nézzen ki, mert leginkább csaliként vetik be azzal a céllal, hogy túlterhelje az ukrán légvédelmet.

Az hogy mennyire volt szándékos provokáció ez Oroszország részéről (NATO reakciók tesztelése), vagy véletlen eltérítés az elektronikus zavarás következtében, már véleményes. Több minden szól az egyik vagy a másik verzió mellett.

Ezek az olcsóbb Gerbera drónok egyszerű műholdas navigációs antennákat használnak, amik rendkívül sebezhetőek az elektronikus hadviselés eszközeivel szemben. Ezzel szemben például a jóval drágább Shahed-típusok a zavarójelek ellen védő berendezésekkel (CRPA-antennákkal) vannak felszerelve. Emiatt a Gerberák gyakran jelentősen letérnek a kijelölt útvonalukról. Ilyen drónok már repültek be Belarusz, Litvánia és Lettország légterébe is, de soha nem olyan nagy számban, mint Lengyelországba szeptember 10-én éjjel. Mindez a “véletlen” verziót erősíti.

Ugyanakkor ellene szól a tömegesség (19 db véletlenül eltévedt drón?), illetve az, hogy nem pusztán a lengyel-ukrán határ mentén történt az incidens, hanem a drónok jó mélyen berepültek Lengyelorsszág területére. A legtöbbjüket a keleti, Belarusszal és Ukrajnával határos Lublini régióban találták. Ötöt pedig Lengyelország középső, nyugati és déli részén, a határoktól jóval távolabb fedeztek fel.

Nevesítve: Czosnówka, Cześniki, Wyryki, Krzywowierzba-Kolonia, Wohyń, Wielki Łan, Zabłocie-Kolonia, Wyhalew, Mniszków, Oleśno, Nowe Miasto nad Pilicą, illetve Rabiany és Sewerynów falvak között.

Vagyis a legtávolabb bejött drónok majdnem elérték Lodz városát - az jó messze, mintegy 300 kilométerre van a lengyel-ukrán határtól.

https://privatbankar.hu/cikkek/nemzetkozi/bendarzsevszkij-anton-kiderult-milyen-dronok-serthettek-meg-a-lengyel-legteret.html

A képeken: az első képen a beazonosított roncsok helye.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10239884234508808

A második képen az egyik ilyen lezuhant drón közösségi médiából származó képe.

https://www.facebook.com/photo?fbid=10239884234908818

A harmadikon a szeptember 10-ei orosz támadás Ukrajna ellen. Sárgával látható az orosz harci drónok mozgása.

https://www.facebook.com/photo?fbid=10239884235428831

Előzmény

Válasz