Internet: Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1042 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1108 db
  • Blogbejegyzések - 1248 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 558 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1042 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1108 db
  • Blogbejegyzések - 1248 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 558 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1042 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1108 db
  • Blogbejegyzések - 1248 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 558 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1042 fő
  • Képek - 4117 db
  • Videók - 1108 db
  • Blogbejegyzések - 1248 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 558 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

http://magyarinfo.blog.hu/2014/01/25/gy_ukran_ujsagiro_irasa_10_dologrol_amit_a_nyugatnak_tudnia_kell_a_kijevi_helyzetrol

írja a magyarinfo.blog.hu

2014. 01. 25.


A lenti cikket Taras Ilkiv ajánlotta fel a Business Insider-nek, aki úgy érezte, hogy a külső szemlélőknek meg kell tudnia 10 dolgot a kijevi helyzettel kapcsolatban, hogy azt megérthessék. Ilkiv a Newsradio.com.ua, a Voice of Capital rádió honlapjának főszerkesztője és a Korrespontent.net korábbi szerkesztője. A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivskból származik, az utóbbi hét évben Kijevben élt. Az alábbi írás az ő véleményét tükrözi.

 

 

Az emberek a jogaikért küzdenek és nem az EU-tagságért.

 

Az ukrajnai tüntetések nem az EU melletti tüntetések (mint ahogy a legtöbb nemzetközi ügynökség közölte). A társulási megállapodások megszakadása az EU-val novemberben csak helyi zavargásokat okozott. Csakhogy az után, hogy egy békés diáktüntetést erőszakosan szétvert a Berkut [különleges rendőri egység] Kijevben, november 30-án, milliónyi dühös ember foglalta el a főváros főterét. Azóta a zavargás nem ült el: ehelyett átalakult egy kormányellenes felkeléssé, amely a miniszterelnök és a belügyminiszter lemondását követeli Viktor Janukovics elnökkel együtt. A legtöbb embernek elege van a totális korrupcióból az élet minden területén, az igazságszolgáltatás hiányából és a rendészeti tisztviselők önfejűségéből. A középosztály a tiltakozás motorja lett, mióta az adóhivatalok zaklatását kell elviselniük. A tiltakozáshoz csatlakoztak a radikálisok, akik vasárnap erőszakos összecsapásokba kezdtek, mivel nem voltak hajlandóak többet várni a cselekvéssel a liberális vitapartnereikre. Mindemellett a tiltakozók többsége támogatta őket.

 

 

A tiltakozás középpontjában a demokratikusan megválasztott Viktor Janukovics áll.

 

A 2010-es elnökválasztás alatt , ahogy azt a nemzetközi megfigyelők is tanusították, Viktor Janukovics törvényesen legyőzte ellenfelét -a világhírű korábbi miniszterelnöknőt, Julia Timosenkot. Ezt követően [Janukovics] kormányzása alatt a hatóságok megvádolták őt [Timosenkot], hogy a gázellátásról előnytelen szerződést kötött Oroszországgal és hét év börtönre ítélték! Ez után Janukovics és csapata nem mertek szembemenni Oroszországgal a szerződés tárgyalásos felülvizsgálata ügyében, vagy bíróság elé vitelében. Ez tönkretette a nyugati vezetők és Ukrajna elnökének kapcsolatát. Obama elnök nem vesz tudomást Janukovicsról és Vlagyimir Putyin - akivel Timosenko 2009-ben megkötötte a szerződést - leszögezte, hogy támogatja Timosenko hátának oroszországi kezelését.

network.hu

 

Sok ukránnak elege van a "család" uralmából.

 

Az úgynevezett Család (egy nem hivatalos hatalmi struktúra, amely az elnökhöz közel álló hivatalnokokból áll) működése nagyon fontos szereplője az ország nehéz helyzetének, mivel néhány a legjövedelmezőbb ukrajnai gazdasági ágazatok közül ennek a csoportnak az irányítása alatt áll. Nyomást gyakorolnak a médiapiacra a legnagyobb kiadóvállalatok megszerzésével. A legnagyobb média-holding, amely a Forbes és más nagy brandek tulajdonosa, nem rég 3-4száz millió dollárért lett megvásárolva. Bár ezek többsége megpróbált a hatóságok bírálatától függetlenül működni, jónéhány valós hír csak az interneten volt elérhető. Az elnök fiának, Alexander Janukovicsnak a vagyona az utóbbi években megtriplázódott, elérve az 510millió dollárt és maga az elnök sem tudta ezt megmagyarázni.

 

 

A másik probléma: Ukrajna erős központosítása

 

Országlása alatt Janukovics egy parlamentáris köztársaságból elnöki rendszerré alakította az országot. Erős hatalmi láncolatot épített ki, amelyben minden hatalmi ág, adóhivatal, ügyészség és bíróság közvetlenül az ő akaratának van alárendelve. Ezt nem csupán ellenfelei megtizedelésére használja, hanem üzleti ügyeinek elősegítésére is.

 

 

Az embereknek problémát okoz az igazság kiderítése.

 

Ukrajnának szinte egyáltalán nincs független médiája az interneten kívül. A keleti iparközpont egyes polgárai, az orosz határ mellett nem is tudnak a kijevi eseményekről. A központi TV-csatornák egyáltalán nem, vagy csak torzítva adják közre az információkat. Az írott sajtót az oligarchák monopolizálták illetve megszerezték. Egészen a legutóbbi időkig az internet volt a szabadság egyetlen szigete, de múlt pénteken Janukovics aláírta azt a törvényt, ami engedélyezi bármely oldal megszüntetését egy panasz esetén bármiféle figyelmeztetés vagy ellenőrzés nélkül. Az újságírók hatalmas nyomással és a lejárató kampánnyal néznek szembe. Egy újságíró, Tatyana Chornovol, aki egy cikkében Janukovics vagyonáról írt, nem rég súlyos bántalmazást szenvedett el öt elkövetőtől.

 

 

A megfélemlítés a mindennapi élet részévé vált.

 

Ebben az erős elnyomó gépezetben a bíróságok és ügyészségek képesek azokat az aktivistákat és közszereplőket megfélemlíteni, akik szembenállnak a rezsimmel. Néhány ember kénytelen volt külföldre távozni, míg másokat megfosztottak vagyonuktól. Az elnök a bíróságokat hibáztatja ezért, ugyanakkor mindenki tudja, hogy a bíróságokat teljes mértékben befolyása alatt tartja. Például pénteken Janukovics aláírt egy törvényt, ami engedélyezi, hogy egy személyt távollétében is elítélhessen egy bíróság, ahogyan az Sztálin alatt is szokás volt, a XX.század közepén. A kormány különleges harcosokat is igénybe vesz, hogy megfélemlíthesse a vele szemben álló embereket. Janukovics sok korábbi támogatója veszítette el megélhetését az utóbbi években a Család birodalmának terjeszkedése miatt. Újságírók szerint az elnök fia által kézben tartott csoport nyeli el egyre több és több ember vagyonát.

 

 

Gyenge az ellenállás.

 

Az ukrán ellenállás nehéz időkön megy keresztül. Összesen három politikai erőből áll. Az egyik, korábban Timosenko által vezetett párt a Parlamentben van és bár jelentősen csökkent irántuk a bizalom, de megválasztották őket. A másikat a bokszvilágbajnok Vitailj Klicsko vezeti és az utóbbi időkben jelentős támogatottságra tett szert. Őket tartják a legmegfelelőbb pártnak az elnöki hivatal vezetésére. A harmadik erő a nacionalistáké, akik népszerűséget szereztek radikális jelmondataikkal a csalódott választók között. Két hónapnyi tüntetés után ezek közül egyik sem tudott megegyezésre jutni a kormánnyal és egyik sem hirdetett egyértelmű programot az embereknek. A három pártvezető a háttérben azért küzd egymással, hogy a 2015-ös választásokon ki maradjon az egyetlen ellenzéki jelölt. Az össze nem hangolt akciók csalódást okoztak a radikálisoknak, akik január 19-én, vasárnap összecsaptak a rendőrséggel. Négy napos véres harc után ezek a vezetők képtelenek voltak kiutat találni a helyzetből. Többé nem tudják kordában tartani a lázadást.

 

 

A 'Berkut ' egységek külön problémát jelentenek.

 

A Janukovocs rezsim fő támaszát a belügyminisztérium részét képező 'Berkut' különleges erők jelentik. Bár hivatalosan ez nincs kimondva, olyan rendőrökből állnak, akiket speciálisan a zavargások elfojtására képeztek ki. A számuk csekély - csupán négyezer - de különösen kemények és igen jól vannak fizetve. Éppen az utóbbi napokban kezdtek a weben képek keringetni ezekről az erőkről, amint brutálisan bántalmaznak újságírókat és békés tüntetőket. Legutóbb állítólag elkaptak néhány tüntető, meztelenre vetkőztették őket és a -10 fokban vízzel locsolták őket. Emellett az utóbbi napokban válogatás nélkül lőttek tüntetőkre - ami egyértelműen törvénysértő. Fontos megjegyezni, hogy ukrán források szerint a hadsereg régóta megtagadta a Janukovics-rezsim védelmét az emberekkel szemben.

 

 

A legtöbb ember szerint a Nyugat túl passzív

 

E hétig az Egyesült Államok és más nyugati országok reakciója az eseményekre igen csekély volt. Sok tüntető nem is hisz benne igazán, hogy az EU és az Egyesült Államok kész segíteni az ukránoknak a demokratikus értékek megtartásában. Ráadásul cikkek jelentek meg a helyi újságban, miszerint Amerika jóváhagyta, hogy Putyin kapja Ukrajnát, cserébe az Egyesült államok befolyásának növeléséért Szíriában és más forrongó területeken. Az első változást január 22-én észlelték, amikor az Egyesült Államok végre bejelentette, hogy vízum-szankciókat léptet érvénybe a békés tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépésekben érintett tisztviselőkkel szemben, az ukrán fővárosban történt gyűlés számos áldozatának halála nyomán. Az EU csupán diplomáciai állásfoglalásokat tett, jelezve, hogy még nem fognak semmilyen szankciót bevezetni. Érdekes tény: Egy pár napos EU-látogatáshoz szükséges turistavízum megszerzéséhez az ukránoknak egy különösen bonyolult procedúrán kell túlesni és 35€ adót kötelesek fizetni (az átlag ukrán jövedelem 300€ körül van). A Janukovics-rezsim valamennyi tisztviselője szabadon meglátogathatja az EU-t.

 

 

A tüntetések elképesztően innovatívak.

 

Ha keresztülsétálsz Kijev belvárosán, el fogsz képedni, hogy a felkelés központja, a Függetlenség tere (Maidan Nezalezhnosti) hogyan működik: egész Ukrajnából jönnek emberek a Maidan-ra, a hadiállapotban való túléléshez szükséges hozzávalókkal. Rengeteg sátor van, ahol pihenhetsz, pár hordós melegedő, kültéri konyhák, egy színpad, a Maidan saját kórháza, privát biztonsági személyzet és még egy rögtönzött egyetem is. Nincsen alkohol a helyszínen és a szigorú fegyelem a Maidan legfőbb erénye. A tér határain hatalmas barikádokat építettek a hatósági ostrom esetére. A kormánypárti média riportjaival szemben senki sem az "Amerikai pénz" miatt van itt, hanem egy szebb jövő eszméjéért. A tiltakozás egyedülálló formája az "automaidan". A sofőrök csupán az autójukat használva blokkolják a SWAT buszokat vagy egész rendőrségi épületeket is, hogy megelőzzék az illegális akciókat a békés emberek ellen.

 

Egy videó az Automaidan akcióról:

 

 

fordította: Agatha Sirmio

Címkék: felkelés jog kijev társadalom tüntetés ukrajna összecsapás

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 6 napja

Klimkin: Elhibázott Kijev nemzetiségpolitikája Kárpátalján - 2018. szeptember 17.

Ukrajna éveken át semmit vagy szinte semmit nem tett a magyar közösségért Kárpátalján, és ugyanez elmondható a többi nemzetiségi kisebbségről is – jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter hétfőn a Kijevben hetedik alkalommal megnyílt Euroatlanti fórum ülésén.

Az ukrán diplomácia vezetője előadásában a többi között kiemelte, Ukrajna nem folytat következetes politikát nemzeti közösségeit illetően, de – mint fogalmazott – a magyarokhoz fűződő viszonyban „erre lát valós esélyt”. Hozzátette: „Magyarország nem követeli, ahogy kezdetben tette, az (oktatási) törvény módosítását. Megállapodtunk abban, hogy 2023-ig meg kell hosszabbítanunk az átmeneti időszakot a törvény alkalmazásáig” – adta hírül a liga.net ukrán hírportál.

A jelentés szerint Klimkin kifejtette, „Ukrajna állampolgárainak meg kell érteniük, hogy milyen országban élnek, ami az ukrán nyelven oktatott iskolai tantárgyak révén érhető el, de ez nem valósítható meg két év alatt.” Szerinte több tantárgy oktatható a kisebbségek nyelvén, de képtelenség, hogy az állampolgári ismereteket vagy a jogtudomány alapjait magyarul tanítsák az ukrajnai magyar iskolákban. Másfelől nem kell szorgalmazni, hogy a fizikát ukránul tanulják – mondta, hozzátéve: „úgy gondolják, a magyarokat nem szabad hátrányosan megkülönböztetni.”

Ukrán hírportálok beszámolója szerint Hanna Hopko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke a fórumon felszólalva azt mondta, érti, hogy Budapest a 2020-as trianoni évfordulóig győzelmet akar és magyar autonómiát (Kárpátalján). „Azt mondom a magyaroknak, erről ne is álmodjanak. A magyaroknak soha nem lesz Kárpátalján területi autonómiájuk” – szögezte le az ukrán politikus.

http://www.karpataljalap.net/?q=node/41003
(MTI)

Válasz

M Imre üzente 6 napja

Hanna Hopko azt tanácsolja a magyaroknak, hogy ne álmodozzanak Kárpátalja autonómiájáról - 2018. szeptember 17.

Hanna Hopko, a Legfelső Tanács külügyi bizottságának vezetője szerint Budapest nyomást gyakorol Ukrajnára azt remélvén, hogy Kijev beleegyezik Kárpátalja autonómiájának kikiáltásába – olvashatjuk a pmg.ua hírportálon. Az erről szóló gondolatait a képviselő asszony Kijevben, az Euroatlanti Fórumon osztotta meg.

„Azt üzenem a magyaroknak, hogy még csak ne is álmodjanak erről. Kárpátalján soha nem lesz autonómia” – jelentette ki Hanna Hopko.

http://www.karpataljalap.net/?q=node%2F41008
(pmg.ua/VV)

Válasz

M Imre üzente 1 hete

A Kárpátalja elnevezés hivatalosan először a Munkácson kiadott Kárpátalja című politikai és társadalmi hetilap fejlécén jelent meg 1889. október 27-én. Magában az újságban nem körvonalazták jelentését, ellenben ezt megelőzően is használták nem hivatalos megnevezésként e szót. Történetesen Bereg vármegye déli, magyarlakta részét (Beregszász, Munkács térségét) értették alatta. A magyarság
tudatában a Kárpátalja szó az Alpokaljához, Bakonyaljához, Sokoróaljához hasonlóan kialakított tájnévként élt, a Kárpátok lábánál elterülő alföldi részt értették alatta. 1919-től a fogalom tágabb értelmet nyert mind területileg, mind politikailag, közigazgatásilag.

Bordás-Giesz István 1939: KÁRPÁTALJA [Századok 2003]
https://m.facebook.com/groups/416280115190804/

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Kopogtató: amit nem kellene átélnünk - 2018.09.09.

“A magyar kormánynak Kárpátalja fejlődése a fontos, és nyilvánvaló, hogy ehhez magyar költségvetési forrásra van szükség, amit Magyarország biztosít. Az ukrán kormány azonban nehezen érthető és sajnálatos módon minden lehetséges eszközzel akadályozza ennek a forrásnak az eljuttatását, most éppen Grezsa István titulusába kötöttek bele. Ha annak, hogy továbbra is segíteni tudjuk Kárpátalját, az az ára, hogy változtatunk a miniszteri biztos titulusán, akkor ezt megtesszük.” – olvashattuk augusztus utolsó napján a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében:
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/a-magyar-kormanynak-karpatalja-fejlodese-a-fontos/

Most éppen… Most éppen – a valóságot egyébként hűen tükröző – titulusban volt a hiba:
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/grezsa-istvan-ukrajnabol-torteno-kitiltasaval-fenyeget-az-ukran-kulugy/
Ez a szálka lassította a kárpátaljai magyar – és közvetve az ukrán – kisemberek könnyebb megélhetését.

Most éppen az okosabb enged alapon könnyen orvosolható a kifogás. Nagyfokú alázatra és higgadtságra vall ez a lépés Magyarország részéről. Mivel pedig a magyar kormány a cél érdekében nem engedheti meg magának, hogy fejvesztve dühöngjön, helyette mi, azok a bizonyos kisemberek adhatunk hangot elégedetlenségünknek.

Nevezzenek naivnak, de fel nem foghatom, hogyan alázhatja meg, bánthatja jóindulatú szomszédját egy ország, miként akadályozhatja a nagy országos tengerben csupán cseppet jelentő segítségforrás áramlását. Mindeközben pedig tárt karokkal fogadja az Amerikából érkező fegyverarzenált, mely testvér- és saját népe katonái életének kioltására szolgál. Vajon minden gyilkos fegyvert megfelelően vámkezeltek? Vajon azokat az „adományokat” is megsarcolták adó címén – ahogy teszik ezt az összes, Magyarországról érkező, a még itthon lévő oktatók, egészségügyi dolgozók, újságírók, kultúrmunkások, kisvállalkozók fizetését kiegészíteni hivatott támogatással. Vajon mennyit ér egy katona élete a nagyhatalmak véres játékában?

Nem, nem vagyok naiv. Ön sem az, kedves Olvasó, aki velem együtt szomorkodik, dühöng, értetlenkedik a fentieken – s azon a rengeteg meg sem említett hétköznapi nehézségen, amit nem kellene átélnünk, amit elkerülhetett volna országunk, ha polgárai – nemzetiségtől függetlenül – kicsit is számítanának neki.

De Ukrajnának most éppen nincs ideje ilyen apró kellemetlenségekkel foglalkozni. Ukrajna most éppen tönkremegy, miközben oligarchái, pardon, vezetői épp mocskosul meggazdagszanak minden korok legkifizetődőbb bizniszében: a háborúban.

http://www.karpatalja.ma/sorozatok/kopogtato/kopogtato-amit-nem-kellene-atelnunk/
Kárpátalja.ma

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Orosz Ildikó: csak összefogással őrizhető meg a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján - 2018.09.08.

Csak összefogással őrizhető meg a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján, mert az ukrán hatalom a most kezdődő tanévben megpróbálja majd “leszalámizni” a magyar tannyelvű iskolákat – jelentette ki Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke a nyugat-ukrajnai megye magyar oktatási nyelvű iskoláinak központi tanévnyitó rendezvényén szombaton Beregszászon.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában tartott ünnepségen Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy rendkívül küzdelmes évet tudhat maga mögött a helyi magyar pedagógus-társadalom, miután az ukrán parlament egy évvel ezelőtt elfogadta a nemzetiségek oktatási jogait súlyosan sértő új tanügyi törvényt, amely bevezetése után csak az elemi iskolában engedélyezi majd a kisebbségek anyanyelvén történő oktatást.

Hozzátette, annak ellenére, hogy az oktatási tárca nem teljesítette a kárpátaljai magyar iskolák végzősei számára kilátásba helyezett könnyítésekre vonatkozó ígéreteit, a magyar tanintézetekben végzettek jól teljesítettek az emelt szintű ukrán érettségi vizsgán.

Nehezményezte, hogy az ukrán tanügyi hatóságok az oktatási rendszer reformjára hivatkozva igyekeznek mindent elkövetni a magyar nyelv és identitásőrző tantárgyak kiszorítására az oktatásból. Ennek tükrében Orosz Ildikó jelentős győzelemként értékelte, hogy a KMPSZ-nek sikerült hivatalosan engedélyeztetni magyarországi ábécésköny és hozzá tartozó munkafüzetek használatát a kárpátaljai magyar iskolák első osztályaiban.

A szakember biztatónak nevezte, hogy idén sem csökkent a magyar iskolákba beiskolázott tanulók száma, így több mint kétezer elsős kezdi el az új tanévet Kárpátalján. Szerinte az is jó jel, hogy az elmúlt évek 100-120 fős tanárhiányával szemben a mostani tanév kezdetén csak 39 pedagógus hiányzik a magyar iskolákból, és közülük nyolc ukrán nyelvtanár, ami jól mutatja – mondta -, hogy a hangzatos szólamok ellenére az ukrán állam nem tesz meg mindent az államnyelv megfelelő szintű oktatásáért.

Orosz Ildikó kiemelte, a most kezdődő tanév vízválasztó lesz a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatásban, mert az ukrán hatóságok megpróbálják majd – és ennek már vannak jelei – különböző módszerekkel “leszalámizni” a magyar iskolákat a most tanúsított egységük megbontása érdekében, hogy azután elukránosíthassák őket.

Ezért csak összefogással őrizhető meg a magyar nyelvű oktatás Kárpátalján – mutatott rá, a várható nyomással szembeni kitartásra szólítva fel az iskolák igazgatóit.

A KMPSZ elnöke köszönetet mondott Magyarországnak és a magyar kormánynak azért az óriási támogatásért, amit az elmúlt időszakban a kárpátaljai magyarságnak nyújtott anyanyelvű oktatási rendszerének megőrzése, intézményeinek fenntartása, korszerűsítése és bővítése érdekében.

Köszöntőjében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője hangsúlyozta, “a kárpátaljai magyar oktatás él és élni akar.”

Vázolta az elmúlt egy évben a többi között Brüsszelben, Párizsban, Washingtonban folytatott tárgyalásait, ahol a jogsértő új ukrán oktatási törvény tarthatatlanságára igyekezett felhívni a nyugati hatalmak figyelmét. Emlékeztetett arra, milyen magyarellenes hecckampány folyt és folyik a központi ukrán médiában, amelynek következtében a KMKSZ-székház elleni terrortámadásokig fajultak a dolgok.

“De mi nem engedjük megfélemlíteni magunkat, tovább folytatjuk küzdelmünket a jogainkért” – fűzte hozzá.

A KMKSZ elnöke szégyenteljesnek nevezte, hogy a most elindult oktatási reformra fordított hatalmas összegek ellenére tankönyvek nélkül kezdték el a tanévet az iskolák első osztályai Ukrajnában. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a kárpátaljai magyar oktatási rendszernek nyújtott támogatásért, amelynek köszönhetően a többi között sikerült civilizált körülmények megteremtésével felszámolni a számos iskolára jellemző “afrikai állapotokat”.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/oktatas/orosz-ildiko-csak-osszefogassal-orizheto-meg-a-magyar-nyelvu-oktatas-karpataljan/
Forrás: mti.hu

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Magyar nyelvű színészképzés indul a Rákóczi-főiskolán - 2018.09.07.

Magyar nyelvű színművészosztálya lesz a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának (II. RFKMF), az erről szóló megállapodást az iskola, a Kaposvári Egyetem és a Nemzeti Színház vezető képviselői írták alá a somogyi megyeszékhelyen pénteken.

Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora az eseményen elmondta: a tíz féléves képzés a tervek szerint a 2019/2020-as tanévben kezdődik az intézmények együttműködésének eredményeként, a majdani végzősök a Kaposvári Egyetemtől kapnak diplomát.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese közölte, hogy az oktatás legfeljebb tíz hallgatóval indul, akiket kaposvári tanárok a beregszászi főiskola bázisán, de részben Kaposváron és a Nemzeti Színházban tanítanak.

A képzés legfontosabb célja a negyedszázada alapított Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház színészutánpótlásának biztosítása – tette hozzá az igazgató.

Orosz Ildikó, a II. RFKMKF rektora azt hangsúlyozta, hogy a három intézmény együttműködése és annak eredményeként az utánpótlás megoldása egy reménysugár a magyar nyelvű színjátszás jövője szempontjából. Mi, kisebbségiek olyan területen élünk, ahol más módon reményünk sincs magyar színészképzésre, pedig a magyar fiatalok számára nagyon fontos, hogy ebben is gondolkodhassanak – fogalmazott.

Orosz Ildikó hozzátette, hogy a munkában számítanak a beregszászi teátrum közreműködésére is, hiszen a hallgatók “elsődleges színházi terepe” Beregszász lesz.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/oktatas/magyar-nyelvu-szineszkepzes-indul-a-rakoczi-foiskolan/
Forrás: mti.hu

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Kész röhej - 2018. augusztus 29.

A Szovjetunió végnapjaiban keletkezett vicc szerint egy szép napon gyűlést rendez a kolhoz vezetése. Két napirendi pont van, elvtársak – kezdi a kolhozelnök –, mégpedig az istálló tetejének megjavítása és a kommunizmus építése. Majd így folytatja: – Mivel se cserép, se pala, se szalma, inkább rögtön térjünk át a második napirendi pontra…

Az egykori szovjet anekdota azt figurázza ki, hogy az ideológiai szószt a középpontba emelő kommunista hatalom a konkrét, mindennapi dolgokkal nem tudott ugyan megküzdeni, de töretlenül és állhatatosan nyomta le a semmibe sem kerülő, megfoghatatlan politikai maszlagot az emberek torkán. A jelszavak szintjén minden rendben volt a világméretű birodalomban, a valóságban azonban szinte semmi sem működött.

Ez a nem túl jó vicc jutott eszembe, miközben a szeptember elsején, azaz napokon belül induló 2018/2019-es tanévre való felkészülésről szóló kárpátaljai híreket böngésztem. Az egyik szerint a tanévkezdés előtt néhány nappal 347 pedagógus hiányzik a kárpátaljai iskolákból. A másik arról a hatalmas eredményről tudósít, hogy az 1. és az 5. osztályos tanulók már szeptember közepén (a tanév kezdete után két héttel!) megkapják a tankönyveiket, a 10. osztályosoknak (tehát az érettségi előtt alig két évvel állóknak) pedig csupán novemberig kell várniuk a tankönyveikre… A magyar tannyelvű iskolákba még ehhez képest is jóval később jutnak majd el a tankönyvek, ugyanis azokat augusztus elején még meg sem kapták fordításra a kárpátaljai szakemberek.

Úgy tűnik, hogy hiába a nagy katonai parádéval megünnepelt 27. függetlenségi évforduló, a 2017. szeptember 5-én elfogadott új ukrán oktatási törvényben beharangozott átfogó reformok és a nagy dérrel-dúrral meghirdetett „Új Ukrán Iskola” (Нова Українська Школа) projekt, mindennek ellenére kevés dolog változott Ukrajnában a szovjet korszakhoz képest. Kijev a kitűzött célok közül ma is csak a politikai-ideológiai feladatok megvalósításában (például a kisebbségek első osztálytól az érettségiig tartó anyanyelvi oktatásának felszámolásában) számít valós eredményekre, a kötelezettségéhez tartozó hétköznapi problémák megoldását (például az iskolák tanárokkal és tankönyvekkel való ellátását) képtelen biztosítani. Az ország politikai vezetése ma is olyan célokat tűz ki (például EU- és NATO-tagság), amelyek kellően csábítók, de ugyanakkor megfelelően távoliak ahhoz, hogy az emberek vágyjanak rá, ám ne tudják számon kérni az elérésüket. Mindeközben az ország keleti végein ma is harcok dúlnak, úttalan utakon araszolunk az iskolába vagy munkába menet, mindent elönt a szemét, milliók kényszerülnek külföldön munkát vállalni, az egészségügy nem működik, az állami hivatalnokok packázása és korrupciója pedig az egekig ér. Ebben a helyzetben mi más hozhat fellendülést és jólétet Ukrajnára, mint az, ha mindenki mindent ukránul tanul majd az iskolákban?

Cseppet sem vicces, inkább kész röhej ez az egész.

http://www.karpataljalap.net/?q=node%2F40750
Forrás: Hodinka Antal Intézet

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

A bajok kolosszálisak - 2018. 08. 17.

Ideiglenesen egy szakértői kormánynak kell irányítania Ukrajnát, hogy végre megkezdődhessen a működésképtelen, korrupt politikai berendezkedés átalakítása. Erről Szerhij Taruta, a Magyarországon is befektető ukrán milliárdos üzletember beszélt, aki azért szállt be a politikába a tavaly alapított, nevében alapvetést, kiindulópontot sugalló pártjával, az Osnovával, mert nem akarja elhagyni Ukrajnát. Törekvéseiben, értékeiben és céljaiban a Batykivsinát tekinti partnerének, és elmondása szerint a potenciális elnökjelöltek között jelenleg legnépszerűbb Julija Timosenko győzelme esetén jó tandemet alkotnának.

Szerhij Taruta 63 éves ukrán üzletember, parlamenti képviselő. A főképp az acéliparban érdekelt Donyeck Ipari Szövetség, az ISD egyik alapítója és társtulajdonosa. A cég a 2000-es évek közepén megnyerte a Dunaferr eladására kiírt tendert, amellyel komoly magyarországi befektetővé lépett elő. Részesedést szerzett a lengyel acélgyártásban is. Vagyonát a Forbes 2008-ban 2,65 milliárd dollárra becsülte, amellyel a 8. leggazdagabb ukránnak számított. A pénzügyi válság az ő érdekeltségeit is megrendítette, így a vagyonát 2013-ban ugyancsak a Forbes már csak 597 millió dollárra értékelte. A Dunaferr irányítását is egy orosz hitelező vette át. Taruta egyébként komoly műgyűjtő, több ingatlanja van. A politikától távol tartotta magát, 2014. március 2-től október 10-ig azonban donyecki kormányzó, majd az őszi választásokon képviselő lett. Tavaly év elején alapította meg a jelenlegi hatalmat élesen bíráló Osnova nevű pártját, amely együttműködésre törekszik a szintén ellenzéki Batykivsinával. Egyes ukrán vélemények szerint amennyiben a jövő évi elnökválasztásokon Julija Timosenko győz, Taruta akár kormányfő is lehet.

– A legnehezebb időkben, 2014 tavaszán állt ki Ukrajna és az új hatalom mellett, és lett a Donbasz kormányzója, hogy néhány hónap múlva egyetlen öltönyben meneküljön el onnan. Gondolom, sokakkal együtt nem arról álmodott, amilyen országot ma lát. Beszélhetünk-e ma egyáltalán Ukrajnáról mint egységes államról?

– Ukrajna volt, van, és remélem, lesz is, bár most a stabilitás helyreállítása és a függetlenség megőrzése terén komoly problémákba ütközik. Meglepve azonban nem vagyok, hiszen már a megválasztásakor nyilvánosan kijelentettem Petro Porosenkóról, hogy rossz elnök lesz. Valódi üzletembernek sem tartom, hiszen az ő sikere a politikai barteren alapul. Politikai szívességekért cserébe jutott javakhoz, így morális értékválasztását, finoman szólva, nem osztom. Olyan ember, aki a saját érdekeit mindig, így elnökként is mindenek fölé helyezte. Tehette ezt a megválasztásakor, mert a civil társadalom gyenge volt, le lehet rabolni az országot, meg lehet vásárolni a parlamentet, a bíróságot, a hatalmat. Ebben sok helyen segítettek a különféle gárdák, szabadcsapatok is. Így aztán sok jóra nem lehetett számítani.

– Ennek ellenére 2015-ben személyesen vette kézbe az úgynevezett Novorosszija megteremtése szempontjából kulcsfontosságú Mariupol védelmét…

– Az államot ne keverjük össze a hatalommal. Az előbbit minden körülmények között meg kell védeni. Mariupolnál sikerült, így nem jött létre a Donbasz és a Krím közötti folyosó. Ezután a helyiek kérésére kerültem a Radába, ahol láttam, mi folyik. Összehívtam a nagyvállalkozókat, az oligarchákat, és felvetettem, hogy a politikai berendezkedés átalakításával, az üzleti klíma javításával állítsuk fejlődési pályára az országot.

– Álljunk meg egy pillanatra, hiszen már másodjára merül fel az oligarchák kérdése. Ukrajna egyik rákfenéje az oli­garchikus berendezkedés. Ön oligarchának tartja magát?

– Nálunk automatikusan az oligarchák közé sorolnak mindenkit, akinek már van mondjuk tíz cége. Egy oligarchának azonban a Világbank nem ad pénzt. Én a legszigorúbb pénzintézetektől kaptam hárommilliárd dolláros hitelt, amelyek a vagyon eredetéről az alvilági vagy a politikai kapcsolatokig, átvilágítottak mindent. Én ezt olyan sikertörténetnek tartom, amely bizonyította, hogy nemcsak politikai és egyéb kapcsolatok révén, hanem megfelelő stratégiával is lehet jól működő vállalkozást felépíteni Ukrajnában. És lehet, hogy egykor nekem volt az országban a legnagyobb fizetésem, ám a cég nyeresége nem az enyém volt, mert azt visszaforgattuk. Higgye el, szerényebben élek, mint sok képviselő, aki soha nem foglalkozott üzlettel.

– Éppen ezért olyan Ukrajnában a politikusok megítélése, amilyen, de az üzleti világ sem dicsekedhet…

– Ezért figyelmeztettem az említett 2015-ös találkozón az üzleti elitet arra, hogy mi lesz az országgal, ha nem változtatnak az addigi gyakorlaton, és tovább finanszírozzák a politikai pártokat. Mert mint mondtam, a mostani elit csődbe viszi az országot, amiért senki sem vállalja majd a felelősséget. Ezért javasoltam olyan, a tőkeerő növelésén, a gazdasági, politikai és médiamonopóliumok felszámolásán és a piaci viszonyokon alapuló üzleti modell megteremtését, amely kihúzza az országot a gödörből. Olyan politikusoknak kell Ukrajnát irányítani, akik hajlandók átalakítani az országot és működtetni ezt a modellt. Mint fogalmaztam, ez mindenkit gazdagabbá tesz, hiszen nincs jobb üzlet, mint az országba befektetni.

– Hát ebből nem lett semmi. Hogyan tovább? Milyennek ítéli az ország gazdasági helyzetét? Meddig képes működni az IMF emlőin?

– A bajok kolosszálisak, és a 2019-es év meghatározó lesz abban a tekintetben, hogy milyen irányban megy tovább az ország. Éppen ezért két cél megvalósításához vállalkozók egy csoportjával az üzleti elit együttműködését kértük. Az egyik irány a társadalmi konszenzus megteremtése az alkotmány megváltoztatása érdekében. Elképzelésem szerint változna az alkotmány elfogadásának módja is, azt nem a bizalmát veszített parlament, hanem egy, a régiók hiteles személyeiből választott alkotmányozó gyűlés szentesítené. A másik irány abban a dokumentumban ölt testet, amely lefekteti Ukrajna kiegyensúlyozott fejlődésének 2030-ig terjedő alapelveit. Ezt a stratégiát ukránok dolgozták ki ukránok számára az ukrán lehetőségek figyelembevételével. A munka az üzleti és az egyetemi szféra bevonásával zajlott. Az elképzeléseket bemutattuk és megvitattuk a Bundestagban és Londonban is. Az elkészült stratégiai dokumentum ambiciózusan évi 10-15 százalékos gazdasági növekedéssel, a középosztály jelentős megerősödésével, a korrupció letörésével, az üzleti élet digitalizációjával számol. Mindez megvalósítható, ha van hozzá politikai akarat. Hiszen ne felejtsük el, Ukrajnában hatalmas potenciál rejlik, amit mutat az is, hogy a függetlenség kivívásakor Európa ötödik legiparosodottabb állama volt. Míg ma? A sor végén kullogva, az IMF-nél kuncsorog pénzért.

– Úgy látjuk, a jelenlegi séma egyszerű. Ukrajna arra hivatkozva zsarolja folyamatosan a Nyugatot, hogy Európát is védve, háborúban áll Oroszországgal. Vagy ön másképp látja?

– Nem. Ez a zsarolás folyamatos, miközben a helyzet, ha lassan is, de azért konszolidálódik. Csakhogy közben sokan megtanulták, hogy a háborún pénzt, sok pénzt is lehet keresni.

– Éppen ezért adott esetben Kijevnek sem igazán érdeke a feszültség csökkentése?

– Úgy fogalmaznék, az ukrán hatalom keveset tesz azért, hogy béke legyen.

– …És a többi érintett féllel együtt, hogy úgy mondjuk, nem sietteti a minszki folyamatot?

– Ez a formátum önmagában nem elég. Már csak azért sem, mert az összekötő csoportnak nincs felhatalmazása semmire, csak a tárgyalásra. A normandiai keretekben, az elnökök, kormányfők szintjén lehet előrelépni. Tavaly a müncheni biztonságpolitikai konferencián arról beszéltem, hogy a harcosok minden oldalon csak a terület kirablásában érdekeltek, és ebből a zsákmányból Kijevbe és Moszkvába is jut. Így például békefenntartók küldése nélkül elképzelhetetlen a rendezés. Még sorolhatnánk az akadályokat, köztük azt, hogy az ukrán hatalom a háborúra mutogatva, nemcsak az IMF-től kaphat pénzt, de ezzel magyarázhatja a szociális helyzet rendezetlenségét is.

– Ha már a háborúról beszélünk, felmerül a szuverenitás kérdése. Ez Kijev retorikájának a központi eleme, miközben külföldieket ültettek a kormányba. Hogy van ez?

– Még 1991-ben az ukránok döntő többsége a függetlenség mellett szavazott. Ehhez képest az ország folyamatosan Oroszország és a Nyugat között billegett, hol az egyik, hol a másik felé sodródva. Ukrajna sem választhatja meg a szomszédait, így meg kell tanulnia velük békében, lehetőség szerint barátságban élni és az ország érdekeit követve együttműködni. Ami pedig konkrétan a kérdést illeti, ez hatalmas pofon volt az ukrán szakembereknek, mégpedig egy, az országgal folytatott kísérlet nevében. De az is cinizmus, ahogy az ukrán költségvetés lerablásának a jegyében a többi fontos posztra Porosenko barátai, üzlettársai kerültek.

– Közben folyik az ország kiárusítása is…

– Így van. Mondok egy példát. A bankrendszert annak megtisztítása helyett tönkretették. Az IMF pedig tapsolt ennek. Nem véletlenül, hiszen a nyugati befektetők így olcsóbban hozzájuthatnak a részvényekhez. Például az olyan spekulánsok, mint George Soros, akinek a társadalmi szervezeteken keresztül továbbra is erős a befolyása Ukrajnában.

– Soros ott volt már a Majdan szponzorai között is. Most hogyan avatkozik a belügyekbe?

– Mindenekelőtt az NGO-kon keresztül, amelyek az ő szája íze szerint próbálják alakítani a normatívákat, megszabni az irányokat. Forszírozzák a föld eladását, míg az ipart a múlt maradványának nevezik. A lobbistáikat bejuttatják a hatalomba, majd azok ott érvényesítik Soros érdekeit. Ilyen volt például a Naftohaz privatizálásának erőltetése. Így aztán Soros befolyása egészségtelenül nagy. Akkora, hogy a befektetői modell helyett a hitelezést is rá tudja erőltetni Ukrajnára. Ezen keresztül leárazza az országot, majd olcsón megkaparintja a jobb falatokat. Közben mindenki reformokról beszél, amelyek nem a rendszer átalakításáról, hanem másról, a kormány gondolkodásában mindenekelőtt a költségek csökkentéséről szólnak. Így van ez az oktatási törvény esetében is.

– Csupán ennyi? Ezért kellett két lábbal beleszállni Magyarországba?

– Tudják, a forradalmakat általában az idealisták robbantják ki, míg a gyümölcseit a kalandorok szedik le. Ukrajna sem kivétel ez alól.

– És a hatalom a nacionalisták rabja, avagy éppen ő mozgatja őket?

– Amikor a hatalom korrupt és sok a bűne, akkor az átlagosnál is jobban függ a nép nevében hangos hurrápatriótáktól. A szemükben most Oroszország a főgonosz, így ahelyett, hogy a gazdaság átalakításával és a Donbasszal foglalkoznának, rátámadtak az orosz nyelvre is. Miközben az ország 62 százaléka oroszul beszél.

– Semmi sem magyarázza azonban a kisebbségi nyelvek elleni támadásokat, az pedig végképp érthetetlen, miért találta meg ennyire Kijev Magyarországot…

– Ezzel a törvénnyel a hatalom nagyot hibázott. A kisebbségek ugyanis csak gazdagítják Ukrajnát. Ezt minden normális országban megértik. Nem elvesznek a nemzetből, hanem hozzáadnak.
... http://demokrata.hu/hir/kulfold/bajok-kolosszalisak

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

A kárpátaljai ultranacionalistáknak fáj, hogy vannak itt magyarok is - 2018.08.17.

Úgy hittük, egyszer s mindenkorra elmúltak azok az idők, amikor nap mint nap védekeznünk kellett az ukrán nacionalisták agyrémszerű támadásai ellen, akik Kárpátalját ősi ukrán földnek, az itt élő magyarokat pedig jövevényeknek tekintették, s ezért rendre azt ajánlották nekünk, hogy ha nem tetszik az itteni rend, hát térjünk vissza szibériai őshazánkba. Azt hittük, ezeknek az embereknek megjött az eszük, s ha gyűlölnek is bennünket ezek az állítólag Európába igyekvő emberek, legalább hajlandók tudomásul venni a történelmi tényeket. Most azonban, hogy újra közelegnek a választások, sorra előbújnak valahonnan az ukrán társadalom legmélyebb bugyraiból azok az emberek, akikkel szemben legalább negyed százada küzdünk a jogért, hogy megmaradhassunk magyarnak, „őslakosnak” a szülőföldünkön.

Augusztus első napjaiban egy sor alig ismert kárpátaljai ukrán nacionalista szervezet, amelyek mostanáig az érdeklődés szinte teljes hiányában tetszhalott állapotban várták a kedvezőbb politikai szelet, hirtelen úgy határoztak, hogy közös felhívást intéznek az ország elnökéhez, külügyminiszteréhez, főügyészéhez, valamint az SZBU elnökéhez, amelyben Ukrajna és Kárpátalja sorsáért aggódva a közbenjárásukat kérik „a szomszédos Magyarországot képviselő ungvári főkonzulátus leplezetlenül provokatív és szeparatista akciói miatt”. Az ukrán nacionalisták szerint a magyar diplomaták kihívóan és cinikusan gúnyolódnak az ukrán törvényeken, meggyalázzák az állami és nemzeti szimbólumokat. Az is rosszul esett a hazafiaknak, hogy a megyei hatóságok és bűnüldöző szervek mindeközben hallgatnak, azaz nem állnak az oldalukra.

A patriótáknál alapvetően az verte ki a biztosítékot, hogy az Egán Ede Ungvár melletti emlékműve előtt elhelyezett két kőtömb közül az egyik ukrán, a másik magyar nemzeti színekre van festve. A magyar trikolór színeire festett követ ismeretlenek július végén vörös-feketére, azaz az ukrán nacionalisták zászlajának színeire kenték át, miután pedig az ungvári magyar főkonzulátus munkatársai néhány nappal később helyreállították a festést, minap újra vörös-feketére mázolták.

Természetesen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt is megkapta a magáét a felhívásban, amiért „leplezetlenül ukránellenes és szeparatista politikát folytatnak Kárpátalja területén”, s mert nem reagáltak „adekvát” módon a kőfestegetésre, holott – legalábbis a nacionalisták szerint – „természetes”, hogy az ukrán közvélemény képviselői ukrán nemzeti színekre mázolták át a kőtömböt, miután felháborították őket a magyar nemzeti színek. Sőt, a kárpátaljai nacionalisták nemtetszését tulajdonképpen az váltotta ki igazán, hogy miután a kő piros-feketére lett átmázolva, a konzulátus munkatársai „önkényesen, és minden jogalap nélkül, semmibe véve az ukrán törvényeket és az ukrán nemzet méltóságát, Ukrajna szuverén területén” újra magyar nemzeti színűre festették azt.

Ugyancsak rosszul esett kárpátaljai ukrán nacionalistáinknak az ungvári magyar főkonzulátus kioktatása a történelmi múlt ismeretével kapcsolatban. Ők – legalábbis állításuk szerint – jól emlékeznek arra, hogy ki volt Egán Ede, s azt javasolják a magyar diplomatáknak, nézzenek utána a levéltárakban, ki gyilkolta meg Egán Edét Ungvár közelében 1901 szeptemberében, „amikor Kárpát-Ukrajna (Kárpátalja) meg volt szállva, és a Magyar Királyság igája alatt volt.”

„De meggyőződésünk, hogy a magyar hatóságok hivatalos válaszát senki nem hallhatja, mert – a történelmi tények tanúsága szerint – Egán Edét éppen a magyar főurak képviselői ölték meg, akik meg akarták akadályozni pusztító politikájuk leleplezését az elnyomott kárpátaljai ukránok (ruszinok) vonatkozásában régiónkban, ahol a XIX. század második felében és a XX. század elején a Magyar Királyság megszálló rezsimje által szélsőséges nyomornak és jogsértéseknek voltak kitéve” – írják a felhívás szerzői.

„Ez idő alatt pedig a szomszédos Magyarország folytatja területeink »megjelölését« a maga »trikolórjaival«, mintha arra számítana, hogy vissza lehet forgatni a történelem kerekét. Nem kellene, mert még majd vissza kell térniük az Orosz Föderáció Hanti-Manysi Autonóm körzetébe. De ott nyilvánvalóan nem várnak rájuk…”

A felhívást olyan egzotikus nevű szervezetek vezetői írták alá, mint Viktor Begy, az Ukrán Függetlenség XX. Századi Harcosai Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke, Oreszt Gyiduh, az Egységes Ukrajna Kárpátaljai Megyei Egyesülés Koordinációs Bizottságának elnöke, Antonina Vcsorasnya, a Kárpátaljai Keresztény Népi Szövetség felelős titkára, vagy Oleszj Ladizsec, a Szribna Zemlja lap főszerkesztője. A magyarellenes kirohanások elviselésében sokéves gyakorlattal rendelkező olvasók minden bizonnyal emlékeznek még Viktor Begy volt parlamenti képviselő nevére, aki sok évvel ezelőtt még más szervezetek színeiben szidalmazott bennünket jobb ügyhöz méltó buzgalommal, és ismerős lehet a Szribna Zemlja lap is, amelyben a magyargyűlölők menetrendszerű rágalmai már mintegy két évtizeddel ezelőtt is napvilágot láttak.

Ezúttal is a Szribna Zem­lja internetes változata volt az, amely az ismertetett felhívást közreadta. Természetesen nem mulasztották el az alkalmat, hogy az ország vezetőihez intézett irományhoz még kevésbé barátságos kommentárt fűzzenek. Ebből megtudhatjuk, hogy Orbán Viktor Moszkva-párti kormánya és kárpátaljai hívei évek óta folytatják leplezetlen magyar szeparatista politikájukat a régióban, amiben szerintük a megyei adminisztráció és a megyei tanács vezetői is ludasok. A panaszok között említik, hogy szerintük a vonatkozó törvények megsértésével működik az országban a magyarok etnikai alapon szerveződő pártja, ám talán még ennél is nagyobb fájdalma a lap szerkesztőinek, hogy álláspontjuk szerint a magyarok megtévesztik a közvéleményt az ukrán nemzetfejlődéssel kapcsolatban azáltal, hogy a régió történelmét elferdítve bemutató tárlatot alakítottak ki az ungvári megyei helytörténeti múzeumban, valamint olyan magyar és osztrák történelmi személyiségeknek avattak szobrokat és domborműveket a városban, mint például Mária Terézia, Szent István, Károly Róbert, Drugeth Fülöp vagy Bercsényi Miklós, akiknek – megint csak szerintük – semmi közük Kárpátalja és az ukrán nemzet történetéhez.

A fentiekből ítélve úgy tűnik, hogy Ukrajnában évek múltán ismét igény mutatkozik az igénytelen, primitív, vak, gyűlölködő magyarellenességre. Kár, hogy változatlanul vannak, akik magyar asszonyok, gyerekek, nyugdíjasok és a családjuk megélhetésén fáradozó férfiak – ukrán állampolgárok! – rágalmazásával és fenyegetésével „küzdenek” az állam egységéért, holott Kárpátalja változatlanul Ukrajna része. Pedig Kelet-Ukrajnában volna módjuk harcolni a megszállók ellen azoknak, akikben túlbuzog a tenni akarás. Igaz, az ottaniakkal ellentétben a magyarok nem lőnek vissza.

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Előzmény

A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében
https://felvidek.ma/2018/07/a-magyarok-jogvedelme-a-karpat-medenceben/
2018.07.27. | Felvidék.ma

Menyhárt József MKP-elnök is előadója volt a „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében – a politikai porondon” elnevezésű fórumnak, amelyet Erdélyben, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartottak csütörtökön, a Bethlen Gábor-sátorban.

A fórumon a délvidéki, az erdélyi és a kárpátaljai magyar közösség is képviseltette magát, név szerint Darcsi Karolina (politikai-kommunikációs titkár, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Erdődi Edvina (elnökségi tag, Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fóruma) és Toró T. Tibor (ügyvezető elnök, Erdélyi Magyar Néppárt). Az eszmecserét az eredeti program szerint Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója moderálta volna, ám ő ugyanakkor a Romániában terrorizmus vádjával szabadságvesztésre ítélt két magyar erdélyi fiatalember, Beke István és Szőcs Zoltán védelmében tartott fórumot, így őt munkatársa, Antal Eszter helyettesítette. Eredetileg Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke volt a fórum felvidéki résztvevője, aki viszont csallóközcsütörtöki polgármesteri teendői miatt nem tudott eljönni Tusványosra, ezért Menyhárt József szólt a felvidéki magyarsággal kapcsolatos időszerű történésekről.

A Kárpát-medencei fórumon is megmutatkozott: a különböző elcsatolt országrészekben más és más kérdések jelentik a jogvédelem prioritásait.

A nyelvi jogokról szólva Menyhárt József ismertette a szlovákiai jogi körülményeket, köztük a különböző nyelvtörvényeket. A kétnyelvűséggel kapcsolatban megállapította, hogy annak ellenére, hogy létezik jogszabály a kisebbségi nyelvek használatára, az a hivatalokban nem működik megfelelően. Ennek több oka van, egyrészt a törvény hézagossága (gyakran maguk a hivatalok sincsenek tisztában a jogokkal és kötelezettségekkel), másrészt a szükséges anyagi források sem biztosítottak. Az MKP elnöke szerint hiába várjuk az államtól, ezért saját kezünkbe kell venni ennek a megoldását is. A Felvidéken Bős városában ezért jött létre idén tavasszal az az önkormányzati társulás, mely ezt a munkát – a Pro Civis és a Gramma Nyelvi Iroda eddigi tevékenységére építve – végzi majd. Menyhárt József hangsúlyozta, olyan közös ügyről van szó, amely pártállásra való tekintet nélkül mindannyiunk számára fontos.

Erdődi Edvina (Délvidék) arról tájékoztatott, hogy miután Szerbiában elérték, hogy egy országos önkormányzati intézmény, a Magyar Nemzeti Tanács képviselje a délvidéki magyarságot, most minél több kisebbségi jognak szeretnék lerakni a törvényes alapjait. Eredmény, hogy a kisebbségek jogait szabályozó törvényekben szankciók is vannak arra az esetre, ha azok sérülnének.

Toró Tibor (Erdély) úgy véli, hogy bár a délvidéki autonómia még sok sebből vérzik, de legalább ott van egy alap, melyre építeni lehet. Az erdélyi magyar politika egységesen autonómiapárti.

Darcsi Karolina (Kárpátalja) Ukrajnáról szólva elmondta, hogy Európa „csodaországa”, melyben minden megtörténhet, és annak ellenkezője is. Az ukrán hatalom számára az oroszok után már a magyarok a második számú „közellenség”, nemhogy őshonos voltukat nem ismerik el, hanem „magyar nemzetiségű ukránként” tekintenek rájuk.

Ma nemzetpolitikai fórum lesz Tusványoson, a Felvidékről Menyhárt József, a Magyar Közösség Párta vesz részt az eszmecserén.

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Pontosan harminc éve, 1988. szeptember 22-én rendezték a...

M Imre írta 3 napja a(z) Megkapó, szívet melengető idézetek, versek, szövegrészek fórumtémában:

A ház, a cella érdekes nekik, tudakolják: min és hogy ...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára? 1362 fő ...

M Imre írta 3 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A friss diót terítsd ki, és szárítsd valamilyen jól szellőző helyen...

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

https://www.mediaklikk. hu/video/2018/09/19/20-eves...

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Múlt héten történt ... Megdöbbentő hírt tett közzé...

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

https://24.p3k. ...

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Greenpeace Magyarország: Vajon mikorra tűnik el a ...

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Két embert keresünk szeptember 20-ig (Tudatos ...

M Imre írta 4 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Erdélyiként jogom van – és ugyanakkor kötelességem is...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu