Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Tagok - 1037 fő
Képek - 4222 db
Videók - 1527 db
Blogbejegyzések - 1413 db
Fórumtémák - 90 db
Linkek - 638 db
Üdvözlettel, M Imre NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Tagok - 1037 fő
Képek - 4222 db
Videók - 1527 db
Blogbejegyzések - 1413 db
Fórumtémák - 90 db
Linkek - 638 db
Üdvözlettel, M Imre NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Tagok - 1037 fő
Képek - 4222 db
Videók - 1527 db
Blogbejegyzések - 1413 db
Fórumtémák - 90 db
Linkek - 638 db
Üdvözlettel, M Imre NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Tagok - 1037 fő
Képek - 4222 db
Videók - 1527 db
Blogbejegyzések - 1413 db
Fórumtémák - 90 db
Linkek - 638 db
Üdvözlettel, M Imre NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
A lenti cikket Taras Ilkiv ajánlotta fel a Business Insider-nek,
aki úgy érezte, hogy a külső szemlélőknek meg kell tudnia 10 dolgot a
kijevi helyzettel kapcsolatban, hogy azt megérthessék. Ilkiv a
Newsradio.com.ua, a Voice of Capital rádió honlapjának főszerkesztője és
a Korrespontent.net korábbi szerkesztője. A nyugat-ukrajnai
Ivano-Frankivskból származik, az utóbbi hét évben Kijevben élt. Az
alábbi írás az ő véleményét tükrözi.
Az emberek a jogaikért küzdenek és nem az EU-tagságért.
Az
ukrajnai tüntetések nem az EU melletti tüntetések (mint ahogy a legtöbb
nemzetközi ügynökség közölte). A társulási megállapodások megszakadása
az EU-val novemberben csak helyi zavargásokat okozott. Csakhogy az után,
hogy egy békés diáktüntetést erőszakosan szétvert a Berkut [különleges
rendőri egység] Kijevben, november 30-án, milliónyi dühös ember foglalta
el a főváros főterét. Azóta a zavargás nem ült el: ehelyett átalakult
egy kormányellenes felkeléssé, amely a miniszterelnök és a
belügyminiszter lemondását követeli Viktor Janukovics elnökkel együtt. A
legtöbb embernek elege van a totális korrupcióból az élet minden
területén, az igazságszolgáltatás hiányából és a rendészeti tisztviselők
önfejűségéből. A középosztály a tiltakozás motorja lett, mióta az
adóhivatalok zaklatását kell elviselniük. A tiltakozáshoz csatlakoztak a
radikálisok, akik vasárnap erőszakos összecsapásokba kezdtek, mivel nem
voltak hajlandóak többet várni a cselekvéssel a liberális
vitapartnereikre. Mindemellett a tiltakozók többsége támogatta őket.
A tiltakozás középpontjában a demokratikusan megválasztott Viktor Janukovics áll.
A
2010-es elnökválasztás alatt , ahogy azt a nemzetközi megfigyelők is
tanusították, Viktor Janukovics törvényesen legyőzte ellenfelét -a
világhírű korábbi miniszterelnöknőt, Julia Timosenkot. Ezt követően
[Janukovics] kormányzása alatt a hatóságok megvádolták őt [Timosenkot],
hogy a gázellátásról előnytelen szerződést kötött Oroszországgal és hét
év börtönre ítélték! Ez után Janukovics és csapata nem mertek
szembemenni Oroszországgal a szerződés tárgyalásos felülvizsgálata
ügyében, vagy bíróság elé vitelében. Ez tönkretette a nyugati vezetők és
Ukrajna elnökének kapcsolatát. Obama elnök nem vesz tudomást
Janukovicsról és Vlagyimir Putyin - akivel Timosenko 2009-ben megkötötte
a szerződést - leszögezte, hogy támogatja Timosenko hátának
oroszországi kezelését.
Sok ukránnak elege van a "család" uralmából.
Az
úgynevezett Család (egy nem hivatalos hatalmi struktúra, amely az
elnökhöz közel álló hivatalnokokból áll) működése nagyon fontos
szereplője az ország nehéz helyzetének, mivel néhány a legjövedelmezőbb
ukrajnai gazdasági ágazatok közül ennek a csoportnak az irányítása alatt
áll. Nyomást gyakorolnak a médiapiacra a legnagyobb kiadóvállalatok
megszerzésével. A legnagyobb média-holding, amely a Forbes és más nagy
brandek tulajdonosa, nem rég 3-4száz millió dollárért lett megvásárolva.
Bár ezek többsége megpróbált a hatóságok bírálatától függetlenül
működni, jónéhány valós hír csak az interneten volt elérhető. Az elnök
fiának, Alexander Janukovicsnak a vagyona az utóbbi években
megtriplázódott, elérve az 510millió dollárt és maga az elnök sem tudta
ezt megmagyarázni.
A másik probléma: Ukrajna erős központosítása
Országlása
alatt Janukovics egy parlamentáris köztársaságból elnöki rendszerré
alakította az országot. Erős hatalmi láncolatot épített ki, amelyben
minden hatalmi ág, adóhivatal, ügyészség és bíróság közvetlenül az ő
akaratának van alárendelve. Ezt nem csupán ellenfelei megtizedelésére
használja, hanem üzleti ügyeinek elősegítésére is.
Az embereknek problémát okoz az igazság kiderítése.
Ukrajnának
szinte egyáltalán nincs független médiája az interneten kívül. A keleti
iparközpont egyes polgárai, az orosz határ mellett nem is tudnak a
kijevi eseményekről. A központi TV-csatornák egyáltalán nem, vagy csak
torzítva adják közre az információkat. Az írott sajtót az oligarchák
monopolizálták illetve megszerezték. Egészen a legutóbbi időkig az
internet volt a szabadság egyetlen szigete, de múlt pénteken Janukovics
aláírta azt a törvényt, ami engedélyezi bármely oldal megszüntetését egy
panasz esetén bármiféle figyelmeztetés vagy ellenőrzés nélkül. Az
újságírók hatalmas nyomással és a lejárató kampánnyal néznek szembe. Egy
újságíró, Tatyana Chornovol, aki egy cikkében Janukovics vagyonáról
írt, nem rég súlyos bántalmazást szenvedett el öt elkövetőtől.
A megfélemlítés a mindennapi élet részévé vált.
Ebben
az erős elnyomó gépezetben a bíróságok és ügyészségek képesek azokat az
aktivistákat és közszereplőket megfélemlíteni, akik szembenállnak a
rezsimmel. Néhány ember kénytelen volt külföldre távozni, míg másokat
megfosztottak vagyonuktól. Az elnök a bíróságokat hibáztatja ezért,
ugyanakkor mindenki tudja, hogy a bíróságokat teljes mértékben befolyása
alatt tartja. Például pénteken Janukovics aláírt egy törvényt, ami
engedélyezi, hogy egy személyt távollétében is elítélhessen egy bíróság,
ahogyan az Sztálin alatt is szokás volt, a XX.század közepén. A kormány
különleges harcosokat is igénybe vesz, hogy megfélemlíthesse a vele
szemben álló embereket. Janukovics sok korábbi támogatója veszítette el
megélhetését az utóbbi években a Család birodalmának terjeszkedése
miatt. Újságírók szerint az elnök fia által kézben tartott csoport nyeli
el egyre több és több ember vagyonát.
Gyenge az ellenállás.
Az
ukrán ellenállás nehéz időkön megy keresztül. Összesen három politikai
erőből áll. Az egyik, korábban Timosenko által vezetett párt a
Parlamentben van és bár jelentősen csökkent irántuk a bizalom, de
megválasztották őket. A másikat a bokszvilágbajnok Vitailj Klicsko
vezeti és az utóbbi időkben jelentős támogatottságra tett szert. Őket
tartják a legmegfelelőbb pártnak az elnöki hivatal vezetésére. A
harmadik erő a nacionalistáké, akik népszerűséget szereztek radikális
jelmondataikkal a csalódott választók között. Két hónapnyi tüntetés után
ezek közül egyik sem tudott megegyezésre jutni a kormánnyal és egyik
sem hirdetett egyértelmű programot az embereknek. A három pártvezető a
háttérben azért küzd egymással, hogy a 2015-ös választásokon ki maradjon
az egyetlen ellenzéki jelölt. Az össze nem hangolt akciók csalódást
okoztak a radikálisoknak, akik január 19-én, vasárnap összecsaptak a
rendőrséggel. Négy napos véres harc után ezek a vezetők képtelenek
voltak kiutat találni a helyzetből. Többé nem tudják kordában tartani a
lázadást.
A 'Berkut ' egységek külön problémát jelentenek.
A
Janukovocs rezsim fő támaszát a belügyminisztérium részét képező
'Berkut' különleges erők jelentik. Bár hivatalosan ez nincs kimondva,
olyan rendőrökből állnak, akiket speciálisan a zavargások elfojtására
képeztek ki. A számuk csekély - csupán négyezer - de különösen kemények
és igen jól vannak fizetve. Éppen az utóbbi napokban kezdtek a weben
képek keringetni ezekről az erőkről, amint brutálisan bántalmaznak
újságírókat és békés tüntetőket. Legutóbb állítólag elkaptak néhány
tüntető, meztelenre vetkőztették őket és a -10 fokban vízzel locsolták
őket. Emellett az utóbbi napokban válogatás nélkül lőttek tüntetőkre -
ami egyértelműen törvénysértő. Fontos megjegyezni, hogy ukrán források
szerint a hadsereg régóta megtagadta a Janukovics-rezsim védelmét az
emberekkel szemben.
A legtöbb ember szerint a Nyugat túl passzív
E hétig az Egyesült Államok és más nyugati országok reakciója az
eseményekre igen csekély volt. Sok tüntető nem is hisz benne igazán,
hogy az EU és az Egyesült Államok kész segíteni az ukránoknak a
demokratikus értékek megtartásában. Ráadásul cikkek jelentek meg a helyi
újságban, miszerint Amerika jóváhagyta, hogy Putyin kapja Ukrajnát,
cserébe az Egyesült államok befolyásának növeléséért Szíriában és más
forrongó területeken. Az első változást január 22-én észlelték, amikor
az Egyesült Államok végre bejelentette, hogy vízum-szankciókat léptet
érvénybe a békés tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépésekben érintett
tisztviselőkkel szemben, az ukrán fővárosban történt gyűlés számos
áldozatának halála nyomán. Az EU csupán diplomáciai állásfoglalásokat
tett, jelezve, hogy még nem fognak semmilyen szankciót bevezetni.
Érdekes tény: Egy pár napos EU-látogatáshoz szükséges turistavízum
megszerzéséhez az ukránoknak egy különösen bonyolult procedúrán kell
túlesni és 35€ adót kötelesek fizetni (az átlag ukrán jövedelem 300€
körül van). A Janukovics-rezsim valamennyi tisztviselője szabadon
meglátogathatja az EU-t.
A tüntetések elképesztően innovatívak.
Ha
keresztülsétálsz Kijev belvárosán, el fogsz képedni, hogy a felkelés
központja, a Függetlenség tere (Maidan Nezalezhnosti) hogyan működik:
egész Ukrajnából jönnek emberek a Maidan-ra, a hadiállapotban való
túléléshez szükséges hozzávalókkal. Rengeteg sátor van, ahol pihenhetsz,
pár hordós melegedő, kültéri konyhák, egy színpad, a Maidan saját
kórháza, privát biztonsági személyzet és még egy rögtönzött egyetem is.
Nincsen alkohol a helyszínen és a szigorú fegyelem a Maidan legfőbb
erénye. A tér határain hatalmas barikádokat építettek a hatósági ostrom
esetére. A kormánypárti média riportjaival szemben senki sem az
"Amerikai pénz" miatt van itt, hanem egy szebb jövő eszméjéért. A
tiltakozás egyedülálló formája az "automaidan". A sofőrök csupán az
autójukat használva blokkolják a SWAT buszokat vagy egész rendőrségi
épületeket is, hogy megelőzzék az illegális akciókat a békés emberek
ellen.
Viszlát, Lenin utca: Kirgizisztán folytatja a szovjet örökség lebontását | 2025. szeptember 7.
Folytatódik az orosz törvényhozók által korábban "orosztalanításnak" minősített akció: Kirgizisztán két újabb Lenin-szobrot bontott le, és több utcáról, illetve iskoláról is eltávolította az egykori szovjet vezető nevét.
Az ország déli részén fekvő Os város tisztviselői júniusban eltávolították a 25 méteres Lenin-szobrot, amely a legmagasabb volt Közép-Ázsiában. Alig néhány nappal később egy másik Lenin-emlékművet emeltek le talapzatáról a szomszédos Dzsalalabad tartományban.
Júliusban Os belvárosában a Lenin utcát Alimbek Datkára nevezték át, a 19. század kiemelkedő kirgiz politikusáról. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint az 50 éven át Os egyik fő látványosságának számító Lenin-szobrot egy 95 méteres nemzeti zászlórúd váltja majd fel.
A kirgiz kormány azt javasolta, hogy országszerte kereszteljék át az összes Lenin utcát, mégpedig Manasz, a legendás kirgiz hős nevére.
A kabinet a falunevek és más földrajzi elnevezések felülvizsgálatát is javasolta.
Több mint három évtizeddel a függetlensége elnyerése után Kirgizisztán még mindig vitathatatlanul a legtöbb szovjet korszakból származó helységnevet és szobrot mondhatja a magáénak Közép-Ázsiában.
Az ország fővárosa, Biskek négy kerületből áll, ezek mindegyike a kommunista érára utal: az egyik Lenin nevét viseli, a többi a szovjet politikusét, Szverdlovét, május elsejéét (Birincsi Maj) és az októberi forradalomét (Oktyabr).
A kirgiz tisztviselők felhívása a biskeki kerületek átnevezésére feldühített több orosz politikust dühített fel, akik veszélyes első lépésről beszélnek egy „nagyon negatív folyamatban”, amelyet „a kezdeti szakaszában” meg kell állítani.
Megosztott közvélemény
A kirgizek többsége támogatja a kampányt, hogy a kommunista korszak helyneveit kirgizekre cseréljék. De akadnak bírálók is, mind a tisztviselők, mind a közvélemény – különösen az idősebb generáció – körében, akik ellenzik a törekvést.
Az Osban élő Nurzsigit Azibekov azt mondta a Szabad Európának, hogy támogatja a hatóságok döntését. „Itt az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk [a szovjet ideológiát]” - közölte.
„Változnak az idők, változnak az emberek, és minden országban mennek végbe történelmi változások. Előre kell mennünk” – mondta Roza, aki az egyik helyi iskolában tanít és csak a keresztnevét árulta el.
Egy másik osi lakos, Szidik Mamitov azonban azok közé tartozik, akik ellenzik a kampányt.
Mamitov úgy véli, hogy Lenin és a Szovjetunió fontos szerepet játszott a kirgiz nép életében, amely „a szovjet uralom alatt szerezte meg először a formális államiságot, pontosan meghatározott határokkal és intézményekkel”, jóllehet a szuverenitása szilárdan Moszkva markában rekedt.
Os város tanácsa „történelmi lépésként” üdvözölte a Lenin utca átnevezését.
Zsenisbek Toktorbaev polgármester az év elején számos olyan kirgizisztáni iskola átnevezését szorgalmazta, amelyek még mindig orosz és szovjet személyiségek nevét viselik, köztük Jurij Gagarin űrhajósét, Makszim Gorkij íróét, vagy Szergej Kirov és Mihail Kalinyin bolsevik forradalmárokét.
Biskekben a parlament alelnöke, Nurbek Szidigaliev azt kérte, hogy távolítsák el Lenin szobrát a főváros Óteréről.
A kritikusok szerint azonban Kirgizisztánnak nem szabadna próbálkoznia a szovjet múlt eltörlésével, mert az is része volt a nemzet történelmének.
Amantur Manapbaev kirgiz politikai megfigyelő arra figyelmeztetett, hogy az országos átnevezési kampány mélyen „megosztó” kérdés, és „közpénzpazarlás”.
A kommunista párt vezetője, Iszkhak Maszaliev „nagy hibaként” ítélte el a kampányt.
Az „ukrán forgatókönyv” ismétlése
Moszkvában Szergej Obuhov orosz parlamenti képviselő azt követelte az orosz külügyminisztériumtól, hogy tegyen lépéseket Kirgizisztánnal szemben az osi hatóságok szerinte oroszellenes „barátságtalan fellépése” miatt.
Obuhov, az Orosz Kommunista Párt magas rangú tagja felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkvának jelentős a befolyása Kirgizisztánra. Oroszország több százezer munkavállalót alkalmaz az elszegényedett, pénzátutalásoknak kiszolgáltatott Kirgizisztánból.
„Oroszország nem csak hogy szívesen fogadja a kirgizeket, de a gyermekeiknek is jogot biztosít az ingyenes oktatáshoz” – írta Obuhov július 15-én a Telegramon. Elmondása szerint mintegy 111.000 kirgiz migráns gyermek tanul ingyen orosz iskolákban.
Obuhov azt állította, hogy Kirgizisztán az „ukrán forgatókönyvet ismétli meg: először jön a kommunizmus emlékeinek eltörlése, aztán az oroszellenesség”.
Mindeközben az osi hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy a kérdést „nem szabad átpolitizálni”, és hogy a Lenin-szobor eltávolítása nem nagy ügy. Szerintük ez a szokásos várostervezés része, célja „a környék építészeti és esztétikai megjelenésének javítása”.
A tisztviselők közleményben adták hírül, hogy az emlékművet a város egy másik részébe helyezik át.
Egyre nő a félelem Georgiában a szomszédos Oroszországtól | 2025. 06. 09. (videó)
A kaukázusi országban sokan attól tartanak, ha Ukrajna elesik, az ő országuk lehet a következő, amely Putyin célpontjává válik. Nem ez lenne az első eset: Oroszország 2008-ban már lerohanta Georgiát. Eddig az ország támaszkodhatott az Egyesült Államok nyújtotta védőhálóra. De mi történik akkor, amikor a georgiai kormány felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, az USA pedig bizonytalan, hogy fenntartsa-e a védernyőt Európa fölött? A Deutsche Welle riportja.
Sztálin-szobrokkal, -ikonokkal, -mozaikokkal van tele Georgia | 2024. január 28. (képek)
A Tbiliszi fő székesegyházában található Sztálin-ikon heves emlékezetpolitikai vitát váltott ki Georgiában arról, miként lehet a georgiai születésű szovjet diktátort ábrázolni. A feszültség nem csak az ortodox egyházat érinti, ugyanis az országban a mai napig számos Sztálin-emlékmű található.
„Hiányzik az evés” – súlyosan alultáplált gyerekekkel forgatott a Deutsche Welle Gázában
24.hu | 2025. 09. 06. # videó
A gázai kórházakban egyes gyerekek ahhoz is túl gyengék, hogy egyenek, és már nem is mernek reménykedni egy jobb jövőben. Történetük rávilágít a fokozódó humanitárius válságra, és arra, hogy a háború, a menekülés és az éhezés minden nap életveszélyt jelent az ott élő palesztinoknak, miközben Gáza határán több tonnányi élelmiszer vár a bejutásra.
„Magyarország megértette a fenyegetést” – 16,2 milliárd eurós hitelt kért és kaphat az EU-tól fegyverkezésre a békepárti Orbán-kormány | 2025.09.09.
Ez hatalmas összegnek számít, csak Lengyelország és Románia igényelt többet. Magyarország megértette a fenyegetést – nyugtázta Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos a Népszava kérdésére.
Több mint 16 milliárd eurót, akár 6375 milliárd forint uniós hitelt kaphat Magyarország a közös uniós védelmi keretből – jelentette be az Európai Bizottság kedden. Az Európai Bizottság tavasszal javasolta, hogy a tagállamok összesen 150 milliárd euró értékben közösen hitelt vegyenek föl a védelmi fejlesztésekre.
Magyarország megértette a fenyegetést – mondta Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos a Népszava kérdésére, hogy miért igényelhetett mégis ekkora hitelt budapesti vezetés. A keddi sajtótájékoztatón megismételte, hogy azért van szükség az uniós hadseregek fejlesztésére, mert Oroszország komoly fenyegetést jelent a biztonságunkra nézve.
Különösen a méretéhez képest kap Magyarország jelentős összeget az úgynevezett SAFE programból. Nálunk nagyobb kerete Lengyelország és Romániának van, Franciaország pedig velünk azonos összegre jogosult. A 150 milliárdból 19 tagország igényelt hitelt, ez azoknak éri meg, akik a nemzetközi piacokon drágábban tudnak pénzt fölvenni, mint az EU által biztosított hitel. A keretek kiosztásánál a kért minimum és maximum összegek voltak irányadóak – hangsúlyozta Andrius Kubilius.
Márciusban az Országgyűlés még egy határozatot is elfogadott, hogy ellenzi a közös hitelfelvételt és uniós eladósodást, majd mire májusban a tagállamok megállapodtak a részletekről, az Orbán-kormány már csak tartózkodott. Az Orbán-kormány aztán nyáron jelentette be, hogy mintegy 20 milliárd eurós keretben igényelt a keretből. A most kihirdetett 16,2 milliárd euró ugyanakkor még nem érkezik automatikusan, hanem novemberig kell leadni a részletes beszerzési tervet az Európai Bizottságnak, mire is költené a pénzt, a megrendelések és kifizetések csak ezek után jöhetnek.
A keretet védelmi beszerzésekre alakították ki, többek között lőszereket, rakétarendszereket, tüzérségi rendszereket, drónokat, légvédelmi, rakétavédelmi eszközöket vagy éppen katonai felszereléseket lehet belőle támogatni. A védelmi ipar felpörgetése az EU célja a hitellel, és előnyben részesítik a közös beszerzéseket, amikkel kiszámítható megrendeléseket kapnak az uniós fegyvergyártók. A keret kétharmadának ráadásul uniós gyártóknál kell lecsapódnia a főszabály szerint. Emellett kiemelt cél, hogy a tagállamok ezen a programon keresztül az ukrán hadsereg számára átadott fegyvereket is finanszírozhassanak, már amelyik tagállam ezt szeretné.
„A nap 24 órájában nyitva áll az irodám Orbán Viktor előtt” – Sándor Fegyir első nagyinterjúja | 2025.09.10. | Interjú
„Értjük, hogy közeledik 2026. április 12., és sok mindent nem lehet csinálni. Úgyhogy meg kell őrizni azt, ami megmaradt” – mondja a Válasz Online-nak a magyar–ukrán kapcsolatokról Ukrajna budapesti nagykövete. Sándor Fegyir, aki e beosztásában első nagyinterjúját lapunknak adja, úgy véli, csak akkor javulhat érdemben a viszony, ha létrejön egy Orbán–Zelenszkij-találkozó – amit el is kezdtek szervezni. Miért tartott majd’ két évig a kinevezése? Mi volt kétéves frontszolgálata legmegrázóbb emléke? Mit mondana Orbán Viktornak, és miért pont Székesfehérváron beszélne vele? Exkluzív interjúnk az ungvári őrmester-nagykövettel.
– Nagy presztízsveszteség lenne teljesíteni az utolsó magyar kérést, amely a magyar nyelv korlátozásának és az ukrán államnyelv kötelező ismeretének eltörléséről, illetve a magyar közösség parlamenti képviseletéről szól?
– A tizenegy pont után huszonkettő lesz. Aztán meg harminchárom. Az egyetlen, ami ezen változtatni tudna, a közvetlen beszélgetés. Kizárólag ez temethetné be az árkot, amelyet az egyik fél folyamatosan mélyít.
Rácz András: Tíz pontban a Lengyelország elleni orosz nagyléptékű légtérsértésről
--------------------------------------------------------------------------------------
Oroszország az éjjel számos drónnal szándékosan megsértette Lengyelország légterét, a lengyel védelmi műveletek folyamatban vannak. Amit látunk, az nem egy NATO elleni orosz támadás kezdete, de ettől még durva provokáció. Sok múlik a lengyelek és a NATO hidegvérén.
.
1. Ma hajnalra virradóra az Ukrajna elleni légitámadásokhoz kapcsolódva több orosz drón megsértette Lengyelország légterét, mélyen berepülve az országba. A lengyel légierőt és a földi egységeket mozgósították, amikor ezt írom, még folyamatban vannak a fenyegetés elhárítására irányuló műveletek. Nemcsak le kell lőni a drónokat, de meg is kell keresni a roncsokat, stb.
.
2. Biztos, hogy szándékos, ami történt. Olyan volt már korábban, hogy egy-egy drón megsértette a lengyel vagy litván légteret, akár műszaki, akár navigációs hiba miatt. Olyan is volt, hogy megsérült a légvédelem tüzétől és ezért tért le a pályájáról. De ami most zajlik, az más lépték: több drónnal végrehajtott, szándékos, mély berepülésről van szó.
.
3. Esetleges károkról és áldozatokról egyelőre nincsenek hírek. Lengyelországban a határ menti vajdaságok lakóit felszólították a hatóságok, hogy a katonai műveletek befejeződéséig ne menjenek ki az utcára. Ez teljesen indokolt is: a drónok nemcsak addig jelentenek veszélyt, amíg be nem csapódnak valahová. Ha a légierő vagy légvédelem lelövi őket, az értelemszerűen a környéken lévő lakosságra és infrastruktúrára is veszélyezteti, akár a lövedékek, akár a roncsok, akár a kisebb-nagyobb lehulló repeszek miatt. Néhány órán belül többet tudunk majd.
.
4. Amit látunk, az nem egy NATO elleni nagyléptékű orosz támadás nyitánya. Az orosz hadsereg egységei nem csinálnak semmi szokatlant, nem közelítenek a NATO határához, nem emelkedtek a levegőbe a megmaradt rakétahordozó bombázóik, semmi ilyesmi. Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik.
.
5. Valószínűbb, hogy az oroszok a korábbinál durvábban tesztelik a NATO képességét a saját légtere megvédésére. Angolul "testing the rules of engagement"-nek hívják ez, de az orosz kifejezés szerintem jobb: "razvedka bojem", azaz harccal történő felderítés. Harcérintkezés provokálnak ki - jelen esetben drónokkal - , és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO.
.
6. Emellett az incidens valószínűleg kapcsolódik a közelgő (szeptember 12-18 között tartandó) Zapad-2025 nevű, orosz-belorusz hadgyakorlathoz is. A litván, lett és ukrán hírszerzés is jelezte korábban, hogy bár a Zapad-2025 nem jelent közevetlen katonai veszélyt a szomszédos államokra, várható, hogy az oroszok információs eszközökkel igyekeznek növelni a gyakorlat láthatóságát, félelmetesebbnek tüntetve azt fel, mint amilyen valójában. A hadgyakorlat-sorozat most pénteken kezdődik majd (erről lásd többek között a saját, DGAP-s cikkünket, amit korábban kitettem ide - berakom megint a linket az első kommentbe.)
.
7. Lehetséges, hogy az is az orosz szándékok között volt, hogy mélyítsék a Lengyelországot megosztó, az elnök és a miniszterelnök közötti politikai válságot. Ha erre törekedtek, akkor valószínűleg - és nem először - félreértik a lengyel politikai rendszer működését, egyelőre ugyanis az látszik, hogy Tuskot és Navrockit összehozza a fenyegetéssel szembeni fellépés - de a hosszabb távú következményeket még nyilván nem látjuk.
.
8.A lengyel kormány folyamatos kapcsolatban van a NATO-val. A védekezésbe bevonják a Lengyelországban állomásozó NATO erőket is. Azt, hogy a Szövetség milyen választ fog adni, egyelőre nem tudjuk - de fontos rögzíteni, hogy az incidens példátlan léptékű a hidegháború utáni NATO-orosz kapcsolatok történetében. A következő órákon sok múlik. És sok múlik azon is, hogy a NATO kész és képes-e egységesen fellépni a fenyegetéssel szemben.
.
9. Várható, hogy intenzívebbé válnak azok a megbeszélések, hogy az Ukrajnával határos NATO-tagországok kiterjesszék a légvédelmük működését a szomszédos ukrán megyékre is, természetesen Kijevvel szoros együttműködésben. Ez elsősorban a Lengyelországgal és Romániával határos megyéket érinthetné, tehát a lvivi és volini, illetve a csernyivci, odesszai és ivano-frankivszki megyéket. (Kárpátalja ilyen szempontból kicsit kevésbé lényeges: ha a lvivi, ivano-frankivszi és csernyivci megyéket hatékonyabban lehetne védeni, akkor Kárpátaljára nemigen tudna berepülni semmi.) Hangsúlyozom, ez, amennyire tudom, eddig csak elméleti lehetőségként merült fel. Meglátjuk, hogy ez változik-e.
.
10. Mivel sok magyar él, tanul vagy éppen csak túrázik Lengyelországban, FONTOS: ha gyanús roncsokra bukkannak bárhol, a közelükbe menni is tilos és életveszélyes. Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék. Ergo, ha Lengyelországban járva bárki bármi gyanús roncsra, maradványra bukkan a napokban, ne akarjon szuvenírt gyűjteni. Ne is menjen a közelébe, ne próbáljon "okos" lenni, hanem értesítse a hatóságokat. Különösen figyelni kell a gyerekekre és tinédzserekre, akiknél a kíváncsiság erősebb lehet, mint a szülői vagy nevelőtanári tiltás. Tényleg életveszélyesek lehetnek a roncsok, vegyük tehát komolyan a dolgot.
Ugyanmár! Putyin csak békét akar. (szarkazmus)... avagy, (neki) ilyen a béke. (!?)
___
Kapcsolódó (ugyaninnen):
Rácz András: Győri Boldizsár újságíró autó-gyűjtése - nem igazán jutok szóhoz...
-----------------------------------------------------------
Merthogy sikerült, nem is akárhogy, lásd lentebb Boldizsár Győri posztját. Majdnem hétmillió forint gyűlt össze alig két nap alatt, egészen hihetetlen. Nagyon köszönöm mindannyiótoknak.
.
Ez a pénz lehetővé teszi, hogy ne a legolcsóbb, hanem egy lényegesen jobb állapotú Dustert vehessen meg az ukrajnai munkájához. Sőt, még téli gumira, alkatrészekre, és - ami keleten nagyon fontos - dróndetektorra is jut majd belőle.
.
Lenyűgöző, amit csináltatok. Tényleg.
.
Minden egyes megosztás, és minden egyes átutalás, legyen akár ezer, akár százezer forint, mind hozzájárult ahhoz, hogy Boldizsár jobban, gyorsabban és biztonságosabban tudja végezni a munkáját, és olyan híreket, információkat hozzon el Kelet-Ukrajnából, amiket magyar nyelven csak ő tud.
.
Nem akarom túlbeszélni: köszönöm mindannyiótoknak.
Szeretném jelezni, hogy Tatárföld ma Oroszország része, szóval ha lehet ne használjuk a "tatárjárás" kifejezést. Legyen csak "járás" helyette.
Ugyanígy a világosi fegyverletételt nevezzük inkább békekötésnek, ahol a békepárti oroszok közbenjártak a magyarok és a Habsburgok vitájának rendezésében.
Ha szabad javasolnom, az "orosz hadifogság" kifejezést vegyük ki a szótárból, mert félreérthető. Használjuk a szibériai kirándulás vagy táborozás szavakat.
Az orosz front a Don kanyarral... legyen csak front. Nem mindegy, hol volt és ki állt a túloldalon?
A szovjet megszállás legyen vendégség. Be szép is volt!
Orbán Viktor híres "ruszkik haza" beszéde... micsoda súlyos félreértés... úgy értette: "ruszkik nélkül nincsen haza".
Az orosz agresszió legyen jogos önvédelem.
Az orosz beavatkozás a magyar belügyekbe... baráti segítségnyújtás.
Az orosz rulett legyen "ki nyer ma".
Az orosz titkosszolgálat, a KGB pedig legyen... "Kedves Gondviselő Barátaink".
A munkácsi orosz rakétatámadás nagyon helyesen csak "rakétatámadás". Isten éltesse a Méltóságos Köztársasági Elnök Urat.
Sulykoljuk csak a magyarnak, hogy tudja, ki a jó és ki a rossz. Vagy inkabb pont, hogy ne tudja ki orosz.
Az oroszok '45-ben csak a spájzban voltak. Ma már a Karmelitában dolgoznak meg a Sándor-palotában.
21 órától rendkívüli élő adással jelentkezik a kontroll.hu és Gulyás Balázs, a Gulyáságyú Média alapítója Munkácsról a ma hajnalban történt orosz rakétatámadás miatt.
Kollégáink még úton vannak a támadás helyszínére, műsorunkban megszólal az esettel kapcsolatban Jeszenszky Géza és Balázs Péter volt külügyminiszter, valamint Kéri László politológus is, és kapcsoljuk Kárpátaljáról Sipos József lelkipásztort is. A stúdióban Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel beszélget Tótváradi Zsolt.
És most képrejtvény: Találd meg azt a szót, amit utólag kiszerkesztettek a Szatyor Fing posztjából.
Azért ez már Simon bácsi szintje a Csinibabából, amikor a kihúzott lottószámok közül az 56-ot nem merte beolvasni a mikrofonba.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1195102839328754&set=a.252723743566673
___
Nevenincs nímandra rászóltak Rogánék, hogy nagyon gyorsan kapja ki a rakétatámadás felelősét a bejegyzéséből.
Csehszlovák Kém: Magyar új szankciója Magyarországgal szemben
„Ukrajna teljesen megsemmisítette a Barátság olajvezetéket. Az olajszállítás Oroszországból Európába határozatlan időre megállt,” erősítette meg 2025. augusztus 18-án, este 10 óra táján hivatalosan Robert Brovdi, aki az ukrán hadsereg kötelékében a "Magyar" hívójellel rendelkezik.
Robert Brovdit még 2025. márciusában nevezte ki Zelenszkij elnök az ukrán drónrendszereket alkalmazó katonai erők parancsnokává.
Brovdit egy mém erejéig én most azonnali hatállyal kineveztem az új magyar energiaügyi miniszternek is - az oroszpárti, a magyar érdekekkel szemben Moszkva érdekeit képviselő Szijjártó Péter helyett:
Oroszország az elmúlt hetek legsúlyosabb légitámadását indította Ukrajna ellen augusztus 19-én, néhány órával azután, hogy Volodimir Zelenszkij elnök tárgyalásokat folytatott a háború lezárásáról Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban – írta a Kyiv Independent. A megbeszéléseken egyetértés volt abban, hogy érdemi biztonsági garanciát kell kapnia Ukrajnának, és mindenki támogatta egy jövőbeli háromoldalú – Trump, Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével tartandó – találkozó tervét.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kapcsolódó hírek:
Ablak alatt elhelyezett kukák: tűztávolság
A méregzöld könyv - könyvtár, nyomtatott irodalom, olvasás
Szabad Terek Klímahét programsorozat: 2021. szeptember 20-26., országosan
Polgári engedetlenség