Lerombolták Alekszej Navalnij emlékhelyét az Andrássy úton | 2025.09.16.

Az elkövetők ismeretlenek, rendőrségi feljelentés született, a helyszínre jövő szerdára tüntetést hirdettek.

– Mindent eltüntettek onnan, csupán a fotón látható növényeket hagyták ott, mindent, ami tartalmilag fontos volt, elvitték. Rendszeresen gyűltünk itt össze, emlékeztünk a putyini diktatúra meggyilkolt és bebörtönzött áldozataira, és tiltakoztunk az embertelen hatalom ellen. Folyamatban van a Navalnij emlékhely hivatalossá tétele és indítványoztuk a Bajza utcai megállótól induló bicikli illetve gyalogos út elnevezését Navalnijról – tették hozzá a szervezők. Magyar Fruzsina külön Facebook-posztban közölte, hogy online feljelentést is tett a VI. kerületi rendőrkapitányságnak címezve.

Soproni Tamás Terézváros momentumos polgármestere a történtek után Facebook-posztban jelezte, hogy a rombolás nem maradhat válasz nélkül, ezért az önkormányzat kezdeményezni fogja, hogy a fővárossal közösen állandó emlékhelyet hozzanak létre ugyanitt. Mint írta, Alekszej Navalnij hite és bátorsága példa mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a hatalommal szemben is ki kell mondani az igazat, s legfélelmetesebb körülmények között is. – Bizonyítani fogjuk, nem lehet eltüntetni azt, ami Navalnij öröksége. Terézvárosban emlékezni fogunk rá, és emlékeztetni is fogunk: a szabadság szeretete erősebb, mint a félelem – tette hozzá.

https://nepszava.hu/3294629_alekszej-navalnij-emlekhely-orosz-nagykovetseg-bajza-utca-andrassy-ut
___

Soproni Tamás: Alekszej Navalnij a szabadságért, az igazságért, a tisztességért állt ki – éppen azokért az értékekért, amelyek számunkra, terézvárosiak és budapestiek számára is a legfontosabbak. Hite és bátorsága példa mindnyájunknak, akik hisznek abban, hogy a hatalommal szemben is ki kell mondani az igazat. A legfélelmetesebb körülmények között is.

A rombolás nem maradhat válasz nélkül, ezért Terézváros Önkormányzata kezdeményezni fogja, hogy a fővárossal közösen állandó emlékhelyet hozzunk létre ugyanitt. Bizonyítani fogjuk, nem lehet eltüntetni azt, ami Navalnij öröksége.

Terézvárosban emlékezni fogunk rá. És emlékeztetni is fogunk: a szabadság szeretete erősebb, mint a félelem.

UPDATE:
Közben láttam, hogy Oláh János MKKP képviselő úr állította helyre ideiglenesen az emlékhelyet. Köszönjük!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1179543700662285
___

Oláh János: Ahogy már többen megírták, ledózerolták a Navalnij halálakor civilek által felállított, és azóta is ápolt emlékművet. Még nem tudni, hogy pontosan kik az elkövetők, de gyanítom mindenkinek van egy sejtése.

Navalnij maradhatott volna külföldön, elkerülve ezzel a végzetét, de ő tovább küzdött a zsarnokság, a diktatúra és az agresszió ellen. Akárki is “takarította el” az emlékművet, Navalnij örök példa azok számára, akik az elnyomó rendszerek ellen küzdenek. Ezért el is ugrottam a legközelebbi nyomdába, és állítottam lehetőségeimhez mérten helyre az emlékművet egy csokor virág kíséretében.

Dicsőség a hősöknek!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=122213241044265131
___

Egymillióan a magyar sajtószabadságért: Legyen Alekszej Navalnij utca a Lendvay utcából! Nevezzük át mielőbb!

A kis utca az orosz nagykövetség közvetlen közelében áll. Szembesüljenek minden egyes nap a bűnnel, amíg csak Putyin hatalmon van. Nézzék és lássák!

Ennyivel tartozunk mi is a szabadság tragikus hősének!

Kérjük Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét és Soproni Tamást, Terézváros (VI. kerület) polgármesterét, hogy már a jövő héten terjesszék elő az átnevezést!

Osszátok, és követeljétek Ti is!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=808836387955403

Előzmény

Válasz

Fináli Gábor rabbi: Izrael vulkánra épült és vulkánon él | 2025. 09. 14.

„A túlzó kiválasztottság-tudat, ami privilégiumokra tart igényt vagy azokra alapozódik, nem más, mint a fanatizmus egy változata, ami nagyon komoly tévutakra vezethet” – fogalmaz a budapesti, Hunyadi téri neológ zsinagóga rabbija. A közössége rajong érte, néhány rabbitársa kevésbé. Úgy öt esztendeje, amikor a közösségi oldalakon Izrael állam és a zsidóság – véleménye szerint – történelmileg is téves döntéseivel kapcsolatban formált meg markáns, erősen kritikus véleményt – botrány, nyilvános elhatárolódás, sőt kizárás lett belőle. Az őt féltő hívek szerint a rabbijuk csak keresi magának a bajt. A most 47 éves Fináli Gáborral beszélgettünk.

A zsinagógák általában arról az utcáról vagy térről kapják a nevüket, amelyben állnak. Kazinczy utcai zsinagóga, Dohány utcai és így tovább. A Hunyadi téri kivétel, mert úgy hívják: Ábrahám sátra. Miért?

Pár éve mi adtuk neki ezt a nevet. Úgy gondoltuk, illik a zsinagógánk szellemiségéhez. Ábrahám, aki ugye minden zsidó ősapja volt, annak idején pusztai útkereszteződésekben állította fel a sátrát, és az a sátor mind a négy oldalán nyitott volt, készen arra, hogy fogadja a mindenféle irányból érkező idegeneket, azaz a betérő pogányokat. Ki mást: nem sok egyistenhitű ember rohangált a pusztaságban akkortájt. Ott vendégelte meg őket, hogy közben az élet értelméről, az igazságról és az egyetlen istenről csevegjen velük. Egy kis pikáns érdekesség, amit nem sokan tudnak: Ábrahám, ahhoz képest, hogy a sivatagban élt és működött, egész megelőző életében talpig városi ember volt, mégpedig egy nagymenő, jómódú bálványgyáros és fétistárgy-kereskedő fia. Ebből a létből vonult ki, hogy hirdesse az Egyistent. Neki szólt az ígéret, hogy általa áldva lesz a föld minden népe. A zsidóságba betérők a mai napig róla kapják a nevüket. Szimbolikának sem rossz ez a sátor: mobilis, bárhol felverhető, bővíthető, nem dől össze földrengés közben, hidegben-melegben védelmet nyújt. Felfogásom szerint ma is ez kell, hogy a zsidóság célja legyen: minden oldalról kinyitni a „sátrat”, megmutatni benne magunkat is, hiszen minél több fény jön be a nyitott falakon át, nekünk is több esélyünk van, hogy jobban rálássunk a saját múltbéli és jelenlegi vakpályáinkra, botlásainkra, akár tévedéseinkre.

Szeretném, ha erre a gondolatra később még visszatérnénk, ám előbb hadd kérdezzem meg: miért beszélnek egyesek – nem is feltétlenül az elismerés hangján – a Hunyadiról úgy, hogy az a „betérők zsinije”? Mit jelenthet ez pontosan?

Úgy hozta a sors és a történelem, hogy a magyar zsidóság 1970–80 után született nagyobbik része, körülbelül 60–70 százaléka fél- vagy negyedzsidó. Mindenesetre valamilyen arányú mix. Akik nem anyai oldalról kapcsolódnak a zsidósághoz, és vallásjogilag szeretnének a közösséghez tartozni, betérhetnek. Ha úgy tetszik, ők, illetve mi vagyunk Ábrahám örökbe fogadott gyermekei.

Ön is vegyes házasságból született, jól tudom?

Jól. Anyukám nem volt zsidó, és apukám sem vallásos családból származik. A mi családunkban a holokauszt beidegződés határozta meg a hovatartozást, ami legközvetlenebbül a nagyszüleimet érintette, ők a generációjuknál fogva túlélők voltak. De még náluk is inkább csak a sztorizás szintjén jelentkezett a zsidó tudat: miként szökött meg a nagyapám a munkaszolgálatból, mit csinált a partizánoknál, hogyan bujkált a nagyanyám keresztény papírokkal, miközben német katonák próbáltak udvarolni neki… Ami a szülői házat illeti, nálunk nem volt kóser konyha, nem volt törvénykövetés, ott sem esett sok szó a zsidóságunkról. Apukám textiltechnikusként dolgozott egy gyárban, később vendéglátós lett, büfés, kereskedő. Azért engem – vélhetően tisztán kulturális célból – hetedik osztálytól kezdve mégis beírattak a Wesselényi utcai zsidó iskolába, mondván, nem árthat az a gyereknek. Ez kilencvenben történt, én akkor 12 éves voltam. Amire viszont senki sem gondolt: az az iskola az egész gondolkozásomat megváltoztatta. Gyerekfejjel, ha nem is lettem mélyen vallásos, de idealista, romantikus eszmények gyökereztek meg bennem.

Annak fényében, amit a szüleiről mesél, egyenesen meglepő, hogy végül a családjuk Izraelbe alijázott.

Úgy van. Ebbe a döntésbe én persze nem szólhattam bele, hiszen 1992-ben, amikor kimentünk, még csak 14 éves gyerek voltam, éppen kijártam a Wesselényi nyolcadik osztályát. A szüleim több okból határoztak így. A rendszerváltás előtt – a család büféje mellett – a szüleim Csobánkán egy kempinget is üzemeltettek. Az ilyen típusú vállalkozások főleg a hozzánk látogató keletnémet meg más KGST- turistákra lettek kitalálva. A fallal együtt aztán ezek is le- meg bedőltek. Amúgy is terítéken volt a családban, hogy esetleg áttelepülhetnénk egy másik országba, akkor ezt ugye disszidálásnak hívták. A szüleim több barátja is nyugaton élt. Ehhez jött aztán a kilencvenkettőben Csurka elhíresült dolgozata. Utána sokan mondogatták, ki tudja, hová vezethet ez ismét.

https://24.hu/belfold/2025/09/14/finali-gabor-rabbi-hunyadi-teri-zsinagoga-izrael-neolog-interju/

Előzmény

Válasz

A belaruszosodásról (is) - 2025. szeptember 1.

Diktatúrában vagy diktatúrára hajlamos autokráciában (márpedig minden autokratikus rezsim ilyen) az erőszakot négy esetben fokozza a vezér. 1. Ha hagyják. 2. Ha fellép egy olyan ellenzéki erő, amelytől tarthat, vagy úgy érzi, féltenie kell a hatalmát. 3. Bár a diktatúrák a külső „ellenségeket” általában saját maguk találják ki, de előfordulhat, hogy komolyan vehető külső veszély fenyegeti őket. Ilyenkor is az első reakció a belső elnyomás további keményítése. Utolsó eset: 4. csak.

Belarusz ebben a felsorolásban (is) az utolsó. Semmiféle látható oka nincs, hogy miért is kellene fokozni a terrort – már így is több mint hatezer politikai fogoly van a magyarországnyi népességű országban, kevesebb mint öt év alatt legalább heten hagyták el koporsóban a börtönöket (közülük öt volt személyes ismerősöm +). De úgy látszik, ez sem elég, hiszen a békés polgárok, bár félnek rendesen, ezért kussolnak is, nem szenvednek eleget. Egyetlen példát mutatok csak, hogyan lehet könnyen ütni. Olyat, amit személyesen tapasztaltam.

18 óráig tartott néhány napja, amíg be tudtam jutni Lengyelországból Belaruszba. Itt Bresztnél, hiszen nincs más olyan közúti határátkelő ezen a határon, amelyik még működne (néhány éve még hét volt). Még észak felé (Litvánia, Lettország) többszáz kilométer kerülővel lehet közlekedni, de a határokon a helyzet ugyanolyan. Vasúti-, légi- és vízi közlekedés pedig európai ill. nyugati országok felé nincs.

Önmagában ez a hosszú idő nem nagyon lepett meg, egy-két nappal előttem/utánam hazajött emberek pl. 22-25 órát is töltöttek a sorban – nem öröm, de megszoktuk, mondjuk a 10-15 órákat. Errefelé a határátlépés mindig órákig tartott, így sokszor módom volt megfigyelni a folyamatot: ismerőseimmel többször is megállapítottuk, főleg, de korántsem kizárólag a határon tevékenykedőkről: a határőrségről és a vámról, hogy bár az állami szerveknek alapelve a packázás, a mindenkivel való kiszúrás, szóval az aljasság, azért ezen szervek képviselői, akikkel a magánembernek dolga akad – a lehető legkedvesebb, törvénytisztelő és kimondottan jóindulatú, segítőkész emberek (amíg nem derítenek fényt valamilyen büntetendő szabálysértésre).

Mostanára ez megváltozott. Az a vámosnő, aki a mi kocsinkat vizsgálta a napokban, keretleányképzésen vehetett részt, annyira durva volt, hogy másra, mint ilyen irányú szakmai oktatásra, gondolni sem tudok. Célja szemmel láthatóan nem csak a csomagok kiforgatása lehetett, hanem úgyszintén az utasok megalázása. A helyszínen mások is, de a fent már említett ismerőseim is ugyanezt tapasztalták. (Az időhúzás e műveletek során már csak hab a tortán. Ha jól tudom, az „utasítás” mindkét oldalon úgy szól, hogy a határállomás áteresztőképességének 20%-a, amivel dolgozni kell.)

Kíváncsian várom, hogy hol sújt le legközelebb a rosszindulatú bürokrata hozzáállás személyesen énrám. Mert őszintén meg kell mondjam, hogy 15-20 éve óriási pozitív változás kezdődött az országban, gyakorlatilag minden – magán – ügyintézés tekintetében: a tisztviselők előzékenyek, kedvesek, jóindulatúak, segítőkészek – ragozzam még? Vegyük például az adóhivatalt. Természetesen legfőbb, talán egyetlen céljuk, hogy minél több adót és hasonló jellegű befizetést tudjanak kicsikarni, de ez – érthető – elsősorban a (nagyobb) vállalkozásokra vonatkozik, nem pedig a komoly üzleti tevékenységet nem folytató magánszemélyekre, amilyen én is vagyok. Úgy esett, hogy 2024-25-ben sok különböző dolgom akadt velük, bizony egy szavam sem lehet a bánásmódjukra, gyorsak és pontosak, jóindulatúak voltak mindannyiszor. Miközben pontosan tudom, hogy – bár udvarias formában – milyen kemények, talán inkább követelőzőek az általam ismert néhány nagyobb cégnél végzett ellenőrzések során. Azt hiszem, itt nem várható változás: azok a magánszemélyek, akiknek dolguk akad az adóhivatallal, valószínűleg tudnak és akarnak gondolkozni, tehát esetükben a durva bánásmód – anélkül, hogy e magánemberektől itt (jelentős) többletbevételt tudna hozni – valószínűleg kontraproduktív lenne.

Tehát máshonnan jön majd a csapás, de jön.

Amikor Belaruszról írok, még akkor is, ha csak a kultúrájáról ejtek szót, vagy ha nem Belaruszról írok – tehát amikor leülök a számítógép elé, hacsak nem levelezni – legfontosabb mondanivalóm mindig az, hogy a szabadságért kivétel nélkül mindenkinek meg kell küzdeni! Egy zsarnoki rendszer meginoghat ugyan, de magától nem bukik meg. És ahhoz, hogy megbukjon, nem elég tüntikézni ellene. Aki csak teheti, tüntessen, vonuljon fel, szervezkedjen, agitáljon, mutasson példát a rendszer elleni aktivitásban, mert egyébként az csak egyre erőszakosabbá válik, áldozatainak száma csak növekedni tud, egyre gyorsuló ütemben. Az önkényuralom ellen csak tömegek tudnak megfelelő erőt mutatni, márpedig a diktatúra másból nem ért. Az ilyen részvétel persze csak akkor „kötelező”, ha nem túl veszélyes. (Itt Belaruszban immár sok évre kerülhet az ember börtönbe, ha csak úgy is ment el pl. öt évvel ezelőtt egy békés tüntetés mellett, hogy rá lehet fogni, miszerint részt vett benne, amennyiben egy fényképen vagy videón felismerhető. Kivétel nélkül minden zsarnoki rendszer eljut erre a szintre, sőt tovább is – ha hagyjuk.)

Ez a tiltakozás rendkívül kívánatos, nagyon is fontos. De ami elengedhetetlen, ami egyszerűen kötelezőnek tekintendő – a választásokon való részvétel. (Kivéve egy esetleges bojkott esetét, de én olyanról nem tudok, hogy egy ilyet sikerült volna eredményesen megszervezni.) Még Belaruszban is fontos a részvétel, ahol pedig a választások meghirdetendő eredményének semmi köze leadott szavazatokhoz: legalább a szavazatszámláló bizottságok legyenek képben a valós értékek tekintetében! Ahol pedig tényleg számlálják a szavazatokat, még ha utána meg is hamisítják, ott – ismétlem – a részvétel egyenesen kötelező (ha másképp nem megy, akkor befogott orral, de akkor is muszáj). Mert minden le nem adott szavazat a rossz oldalt erősíti. Vannak technikák, de ha ezeket esetleg nem is alkalmazzák(?), akkor is MINDEN EGYES hiányzó szavazat mindig csak a változás pártján állókat gyengíti!

Ebből pedig az is következik, hogy aki a diktatúra lebontását szeretné elérni, annak csak ESÉLYES pártra érdemes – és ezért csak ilyenre szabad – szavaznia, mert a bejutás híján elvesző szavazatok szintén az aktuális hatalmat erősítik. (Nem vonatkozik ez a tétel a világ azon szerencsés többségére, ahol nincs diktatúra – ott nincs feltétlen szükség taktikai szavazásra. Továbbá nem értelmezhető pl. Belaruszban, mert itt egyszerűen nincsenek pártok, nincsenek pártlisták, sem frakciók – következésképpen nincs az ellenzéknek semmiféle képviselete sem a „parlamentben”, sem a választási bizottságokban. „Így könnyű!”)

Vannak dolgok, amikben enyhítés tapasztalható a belarusz diktatúra részéről, például mintegy 80 ország, köztük Magyarország állampolgárai számára néhány éve, 30 napos beutazás esetére egyoldalúan bevezetett vízummentesség. Jó dolog, de csak azokra érvényes, akik légi úton érkeznek Minszk nemzetközi repülőterére. Márpedig Belarusznak jóformán csak a 11 posztszovjet országgal van légi személy- ill. áruszállítási kapcsolata a 15-ből (a három balti állam a kivétel és sajnos Ukrajna) … Misi fiamnak, ha haza akar látogatni, néhány éve már nem kell hivatalos meghívólevél (én nem is csináltathatnék neki, mert külföldi vagyok), hanem jöhetett: Svájcból – 2024 júliusáig – repülővel Törökországon, Egyiptomon, Grúzián, Kazahsztánon vagy Kínán keresztül. Van más útvonal is, mint például Vietnami átszállással, de bonyolultsága miatt nem használta talán senki.

Egy éve 38 európai ország számára eltörölték a minszki reptérre irányító korlátozást (az idei év végéig): a magyarok számára is vízummentes a belépés immár bármely határállomáson. Lehet Belaruszba jönni, de aki esetleg azért rándulna ki ide, hogy megnézze: mi vár egy szépen fejlődő diktatúrára, amely a belaruszosodás szörnyű útját járja, ebből semmit sem fog látni. Esetleg hallani, azt is csak akkor, ha igen jó helybéli ismeretségekkel rendelkezik. Mert a kilencvenes évek végétől dúló, majd 2020-tól kiteljesedett, mindent felülbíráló véres állami terror megtette hatását. Nemhogy ellenkezést, de még békés belarusz szót sem hallani közterületeken. A terror nyelve az orosz, mást hallani sem akar, ha mégis, akkor igyekszik akcióba lépni…

A cikk elsőként a Népszavában jelent meg.

https://papageno.hu/blogok/y-blog_belarusz_irodalom/2025/09/belarusz-rezsim/

Előzmény

Válasz

Újabb vörös vonalat lépett át Putyin – Mit reagálhat most a NATO?
Gyarmati István, Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet | 2025. szeptember 13.

Hát megtörtént. Újabb vörös vonalat lépett át az orosz agresszor, amiben reménykedtünk, hogy nem fogja megtenni. De be kell látnunk, hogy minden vörös vonalat át fog lépni, amiből az gondolja, hogy az számára hasznos lehet.

Persze Putyinnak sajátos felfogása van arról, hogy mi a haszon. Nem olyan, mint nekünk. Neki például érthető módon, haszon az, ha teszteli a NATO elszántságát és erejét. Mindkét esetben jól jár.

-- Ha azt tapasztalja, hogy a NATO hajlandó és képes ellenállni, akkor tudja, hogy vannak olyan határok, amelyeket nem célszerű átlépnie. De ez egyben azt is jelenti, hogy mindent, ami „ezen belül” van, megtehet.

-- Ha pedig gyengeséget lát, nem látja a NATO egységét, akkor legközelebb fokozza a teszt súlyát.

Klasszikus elhárító tiszti magatartás ez: olyan helyzetet kell teremteni, amiből az ellenfél nem jöhet ki jól. Jól mutatja az orosz vezetés és személy szerint az orosz elnök mentalitását. Ezt láthattunk a 2008-as Medvegyev-kezdeményezésnél éppúgy, mint a 2021 decemberi szerződés- és megállapodás-tervezet esetében. (Szerződésjavaslat az USA-val, megállapodásjavaslat a NATO-val.) Ahogy már többször leírtuk:

Putyin nagy valószínűséggel – mert nincsenek öngyilkos hajlamai – nem fogja frontálisan megtámadni a NATO-t, de most kis harapásokkal próbál kiharapni egy-egy részt a testéből, hátha sikerül.

A lengyelországi provokáció előkészítheti a szeptember 12-én megkezdett ZAPAD orosz-belorusz hadgyakorlatot, amely pont egy ilyen nagyon kényes pontot tesztel, azaz, hogy képes legyen katonailag „felszabadítani” a Suwalki-folyosót, azaz demonstrálja, hogy képes rá, és NATO reakciójától függően hajlandó is lehet rá. A forgatókönyvek egyik fő motívuma az, hogy Oroszország és Belarusz közösen próbálják „elvágni” a Baltikumot a NATO fő területétől, vagyis katonai akciót szimulálnak a Suwalki-folyosó ellen. A gyakorlatban ez nem nyíltan, hivatalos közleményben jelenik meg, hanem „ellenséges állam támadásainak visszaverése” és „területek biztosítása” fedősztorijaként.

... a NATO reakciója és főként az amerikai reakció mellett a legfontosabb üzenete a Lengyelország elleni provokációnak: gyorsan és határozottan. Ellenkező esetben a ZAPAD-hadgyakorlat valósággá válhat. Ukrajna esetében is azt láttuk, hogy hadgyakorlaton elpróbálta az intervenciót, és mivel nem kapott rá határozott választ, meg is valósította.

A NATO válasza adott körülmények között adekvátnak mondható. Igen gyorsan, gyakorlatilag azonnal és minden politikai huzavona nélkül bevetésre kerültek a szükséges erők. A lengyeleken kívül más NATO-országok is, holland, olasz és német erők is harcba szálltak a lengyel légtér védelmében. Csehország pedig három M-17-es helikoptert ajánlott fel személyzettel együtt, amelyeket be lehet vetni alacsonyan repülő drónok ellen. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindemellett igen nyugtalanító, hogy egyes drónok több órán keresztül, 100-200 kilométert is megtéve kószálhattak a lengyel légtérben, és még inkább az aggasztó, hogy lelőni csak kis hányadukat sikerült. Többségüknek minden bizonnyal kifogyott az üzemanyaga (ezért láthatunk sértetlennek tűnőket a fényképeken).

Akár meglepőnek is nevezhetném, hogy a NATO milyen hamar képes volt érdemi reakcióra. Nem volt szükség magas rangú politikai találkozókra, egy nap alatt érdemi döntést hoztak a Keleti Őrszem művelet megkezdéséről, amely nagymértékben megerősíti a NATO keleti határainak légvédelmet. Példaszerű lépés, csak így tovább. Azaz ugyanilyen gyorsan kell meghozni és megvalósítani a többi szükséges lépés megtételéhez vezető döntéseket, amelyeket e cikkben kifejtettem. A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. De nem szabad, hogy azzal véget is érjen.

Ugyancsak pozitív az amerikai NATO-nagykövet kifejezetten a Fehér Házra hivatkozva tett kijelentése, hogy Amerika nem enged át egyetlen négyzetcentimétert sem a NATO területéből. Sajnos, ezt az amerikai elnök, szokásához híven, elmismásolta, de örüljünk annak, ami van.

Ahogy egy korábbi magyar külügyminiszter mondta: a helyzet rossz, de nem kilátástalan. De fogy az idő. Minden elpazarolt hét, hónap csak rontja a helyzetet Ukrajnában, és csak növeli további orosz provokációk esélyét. Nem is beszélve a több tízezer emberéletről, amelyet hetente ez a háború követel.

https://www.portfolio.hu/global/20250913/ujabb-voros-vonalat-lepett-at-putyin-mit-reagalhat-most-a-nato-785952

Előzmény

Válasz

Bendarjevskiy Anton: Miért fontos a tegnapi orosz drón berepülés Lengyelország területére? Nem biztos, hogy elsőre látható a jelentősége. Mert a háborús konfrontáció határai fokozatosan eltolódnak. Ami korábban rendhagyó volt - a NATO légterének a megsértése egy ellenséges katonai eszköz által - már szinte mindennapos, és a rendhagyó eseményt nem is maga a berepülés, hanem a drónok becsapódása és tömegessége jelenti.

Ez az első eset, amikor a NATO orosz katonai eszközöket lő ki a saját területén. Szeptember 10.-én éjszaka a lengyel és a NATO erők magas készültségbe helyezték az egységeiket, és F-35-ös, F-16-os, Mi-24, Mi-17 és Black Hawk vadászgépeket és helikoptereket indították a légtér ellenőrzésére. Az utolsó drónt reggeli 6:45-kor fogták el.

A tegnapi nap után mára sokkal tisztábban látunk, és le tudjuk vonni a következtetéseket, mert elegendő adat áll rendelkezésre. A jelenség tényleg tömeges volt - a korábban jelentett közel tucat drónról kiderült, hogy 19 darab eszköz repült be a lengyel légtérbe, ebből tegnap estig 16-ot sikerült is beazonosítani és megtalálni Lengyelország négy különböző régiójában.

A lengyelek szerint 3 drónt tudták megsemmisíteni, ami azért felvet bizonyos kérdéseket a lengyel határvédelem hatékonyságát illetően. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a drónok nem csak Ukrajna felől, hanem Belarusz felől is érkeztek. Ez azért lényeges, mert a lengyel-ukrán határ 535 km hosszú. A lengyel-belarusz 418 km-es. Vagyis itt egy közel ezer kilométer hosszú határszakaszt kapunk, aminek az ellenőrzése egyáltalán nem könnyű feladat.

A fényképek alapján pedig szinte teljes bizonysággal beazonosítható a drón típusa: ez egy orosz Gerbera-típusú drón - a nagyobb képességű iráni licensz alapján gyártott Shahed-drón olcsó(bb) változata. Könnyebb, és rétegelt lemezből, valamint hungarocellből készül, és a leggyakrabban nem hordoznak robbanóanyagot (bár kisebb mennyiségben képesek rá). A legfőbb feladatuk, hogy messziről Shahed-drónnak nézzen ki, mert leginkább csaliként vetik be azzal a céllal, hogy túlterhelje az ukrán légvédelmet.

Az hogy mennyire volt szándékos provokáció ez Oroszország részéről (NATO reakciók tesztelése), vagy véletlen eltérítés az elektronikus zavarás következtében, már véleményes. Több minden szól az egyik vagy a másik verzió mellett.

Ezek az olcsóbb Gerbera drónok egyszerű műholdas navigációs antennákat használnak, amik rendkívül sebezhetőek az elektronikus hadviselés eszközeivel szemben. Ezzel szemben például a jóval drágább Shahed-típusok a zavarójelek ellen védő berendezésekkel (CRPA-antennákkal) vannak felszerelve. Emiatt a Gerberák gyakran jelentősen letérnek a kijelölt útvonalukról. Ilyen drónok már repültek be Belarusz, Litvánia és Lettország légterébe is, de soha nem olyan nagy számban, mint Lengyelországba szeptember 10-én éjjel. Mindez a “véletlen” verziót erősíti.

Ugyanakkor ellene szól a tömegesség (19 db véletlenül eltévedt drón?), illetve az, hogy nem pusztán a lengyel-ukrán határ mentén történt az incidens, hanem a drónok jó mélyen berepültek Lengyelorsszág területére. A legtöbbjüket a keleti, Belarusszal és Ukrajnával határos Lublini régióban találták. Ötöt pedig Lengyelország középső, nyugati és déli részén, a határoktól jóval távolabb fedeztek fel.

Nevesítve: Czosnówka, Cześniki, Wyryki, Krzywowierzba-Kolonia, Wohyń, Wielki Łan, Zabłocie-Kolonia, Wyhalew, Mniszków, Oleśno, Nowe Miasto nad Pilicą, illetve Rabiany és Sewerynów falvak között.

Vagyis a legtávolabb bejött drónok majdnem elérték Lodz városát - az jó messze, mintegy 300 kilométerre van a lengyel-ukrán határtól.

https://privatbankar.hu/cikkek/nemzetkozi/bendarzsevszkij-anton-kiderult-milyen-dronok-serthettek-meg-a-lengyel-legteret.html

A képeken: az első képen a beazonosított roncsok helye.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10239884234508808

A második képen az egyik ilyen lezuhant drón közösségi médiából származó képe.

https://www.facebook.com/photo?fbid=10239884234908818

A harmadikon a szeptember 10-ei orosz támadás Ukrajna ellen. Sárgával látható az orosz harci drónok mozgása.

https://www.facebook.com/photo?fbid=10239884235428831

Előzmény

Válasz

Feloszlatták a nepáli parlamentet, új választások jönnek | 2025. szeptember 12.

A nepáli elnök Szusila Karkit, a legfelsőbb bíróság korábbi elnökét nevezte ki pénteken az ország ideiglenes miniszterelnökének. A döntés azután született, hogy a nepáli fiatalok szervezte korrupcióellenes tiltakozások erőszakba torkolltak, és lemondásra kényszerítették K. P. Sarma Oli miniszterelnököt. A kormányfő eskütétele után az elnök feloszlatta a parlamentet, és az ideiglenes miniszterelnök javaslatára március 5-ére új választásokat írt ki.

-- A 73 éves Szusila Karki az első nő, aki kormányfői tisztséget tölt be a himalájai országban.

Korábban – 2016 és 2017 között – a legfelsőbb bíróság élén állt, és ő volt Nepál első női főbírója. Arról vált ismertté az országban, hogy zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, és gyakran szembeszállt a legerősebb érdekcsoportokkal is. A '90-es években a panchayat-rendszer (a király hatalmát központosító, egypárti rendszer) elleni mozgalomban is részt vett, ami miatt rövid időre börtönbe is került. Karkit 2017-ben felfüggesztették hivatalából, amikor a parlamenti képviselők egy csoportja vádemelési eljárást kezdeményezett ellene, azt állítva, hogy beavatkozott a végrehajtó hatalom munkájába és elfogultan ítélkezett. A közfelháborodás hatására az indítványt később visszavonták, Karki azonban végül maga mondott le.

Nepál hadserege kedd este átvette az irányítást a főváros fölött, és tárgyalásokat kezdeményezett egy ideiglenes kormány megalakításáról a tüntetők, a hadsereg és az elnök képviselőivel. Ugyan a hét eleji erőszak már lecsillapodott, a hatóságok egyes területeken továbbra is kijárási tilalmat tartanak fenn, a hadsereg katonái az utcákon járőröznek, több korábbi vezető politikus bujkál.

https://444.hu/2025/09/12/feloszlattak-a-nepali-parlamentet-uj-valasztasok-jonnek

*** A Katmanduban múlt héten kezdődött utcai tüntetések alatt a rendőrség tüzet nyitott a kormányzati negyed épületeit támadó demonstrálókra. A fővárosban kaotikus állapotok alakultak ki, több tízezer tüntető elözönlötte, majd felgyújtotta a parlamentet, az elnöki rezidenciát, magánvállalkozásokat, és több vezető politikust is megtámadtak, ami a miniszterelnök lemondásához vezetett. Az erőszakos cselekmények legalább 51 ember életét követelték, az eseményekről itt olvasható hosszabb cikkünk. Részlet:

A tüntetések ugyan azután törtek ki a himalájai országban, mert a kormány megpróbált letiltani néhány közösségi oldalt, de hamar kiderült, hogy ennek a rendeletnek a visszavonása ide már kevés lesz, és az ország fiatal lakosainak rengeteg baja van az általuk rendkívül korruptnak tartott politikai elittel.

A nemzetközi sajtó Z-generációs tüntetésekként hivatkozik a történtekre, mivel az újságíróknak nyilatkozó szervezők mind azt hangsúlyozták, hogy egy egész korosztálynak lett elege a fennálló politikai rendből, ami nem teremtett érdemi gazdasági lehetőségeket az országban, ellenben a saját tagjaik meggazdagodását segítette.

-- Az elmúlt időszakban megszaporodtak a nepáli közösségi oldalakon a posztok, melyek a politikai elit gyermekeinek fényűző életmódját mutatták be, és a tüntetők szerint emiatt akarta a kormány betiltani a közösségi oldalakat.

A kormány hivatalos indoklása a múlt héten bevezetett tiltással kapcsolatban az volt, hogy a külföldi közösségi oldalak nem regisztrálták magukat megfelelően a kormányzati ügynökségeknél, és ezért volt szükség többjük lekapcsolására. A kormány hevesen tagadta, hogy a szólásszabadságot akarnák kurtítani, inkább az online terjedő csalásokra és dezinformációra hivatkoztak, de ezzel nem sikerült meggyőzniük a tüntetőket.

Oli keddi lemondásához alighanem a hétfői események vezettek el, amikor a tüntetők és a hatóságok összecsapásában 19 ember meghalt, és a helyszíni beszámolók szerint a rohamrendőrök léptek fel rendkívül keményen a tüntetőkkel szemben, éles lőszert is alkalmazva, amit aztán még hevesebb tüntetések követtek.

A tiltakozások továbbterjedtek a fővárosból, Katmanduból, és számos beszámoló érkezett arról, hogy a tüntetők politikusok házát ostromolták és gyújtották fel. Terjed olyan felvétel is, amin állítólag a pénzügyminiszter, Bishnu Prasad Paudel látható, ahogy tüntetők bántalmazzák az utcán. Egy másik terjedő videón az látható, ahogy az ex-miniszterelnök, jelenlegi házelnök Sher Bahadur Deuba és felesége, a jelenlegi külügyminiszter, Arju Rana Deuba sérülten áll tüntetők gyűrűjében.

https://444.hu/2025/09/09/felgyujtott-parlament-helikopteren-menekitett-miniszterek-a-miniszterelnok-lemondasa-sem-allitotta-meg-a-tunteteseket-nepalban

Válasz

Viszlát, Lenin utca: Kirgizisztán folytatja a szovjet örökség lebontását | 2025. szeptember 7.

Folytatódik az orosz törvényhozók által korábban "orosztalanításnak" minősített akció: Kirgizisztán két újabb Lenin-szobrot bontott le, és több utcáról, illetve iskoláról is eltávolította az egykori szovjet vezető nevét.

Az ország déli részén fekvő Os város tisztviselői júniusban eltávolították a 25 méteres Lenin-szobrot, amely a legmagasabb volt Közép-Ázsiában. Alig néhány nappal később egy másik Lenin-emlékművet emeltek le talapzatáról a szomszédos Dzsalalabad tartományban.

Júliusban Os belvárosában a Lenin utcát Alimbek Datkára nevezték át, a 19. század kiemelkedő kirgiz politikusáról. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint az 50 éven át Os egyik fő látványosságának számító Lenin-szobrot egy 95 méteres nemzeti zászlórúd váltja majd fel.

A kirgiz kormány azt javasolta, hogy országszerte kereszteljék át az összes Lenin utcát, mégpedig Manasz, a legendás kirgiz hős nevére.

A kabinet a falunevek és más földrajzi elnevezések felülvizsgálatát is javasolta.

Több mint három évtizeddel a függetlensége elnyerése után Kirgizisztán még mindig vitathatatlanul a legtöbb szovjet korszakból származó helységnevet és szobrot mondhatja a magáénak Közép-Ázsiában.

Az ország fővárosa, Biskek négy kerületből áll, ezek mindegyike a kommunista érára utal: az egyik Lenin nevét viseli, a többi a szovjet politikusét, Szverdlovét, május elsejéét (Birincsi Maj) és az októberi forradalomét (Oktyabr).

A kirgiz tisztviselők felhívása a biskeki kerületek átnevezésére feldühített több orosz politikust dühített fel, akik veszélyes első lépésről beszélnek egy „nagyon negatív folyamatban”, amelyet „a kezdeti szakaszában” meg kell állítani.

Megosztott közvélemény

A kirgizek többsége támogatja a kampányt, hogy a kommunista korszak helyneveit kirgizekre cseréljék. De akadnak bírálók is, mind a tisztviselők, mind a közvélemény – különösen az idősebb generáció – körében, akik ellenzik a törekvést.

Az Osban élő Nurzsigit Azibekov azt mondta a Szabad Európának, hogy támogatja a hatóságok döntését. „Itt az ideje, hogy magunk mögött hagyjuk [a szovjet ideológiát]” - közölte.

„Változnak az idők, változnak az emberek, és minden országban mennek végbe történelmi változások. Előre kell mennünk” – mondta Roza, aki az egyik helyi iskolában tanít és csak a keresztnevét árulta el.

Egy másik osi lakos, Szidik Mamitov azonban azok közé tartozik, akik ellenzik a kampányt.

Mamitov úgy véli, hogy Lenin és a Szovjetunió fontos szerepet játszott a kirgiz nép életében, amely „a szovjet uralom alatt szerezte meg először a formális államiságot, pontosan meghatározott határokkal és intézményekkel”, jóllehet a szuverenitása szilárdan Moszkva markában rekedt.

Os város tanácsa „történelmi lépésként” üdvözölte a Lenin utca átnevezését.

Zsenisbek Toktorbaev polgármester az év elején számos olyan kirgizisztáni iskola átnevezését szorgalmazta, amelyek még mindig orosz és szovjet személyiségek nevét viselik, köztük Jurij Gagarin űrhajósét, Makszim Gorkij íróét, vagy Szergej Kirov és Mihail Kalinyin bolsevik forradalmárokét.

Biskekben a parlament alelnöke, Nurbek Szidigaliev azt kérte, hogy távolítsák el Lenin szobrát a főváros Óteréről.

A kritikusok szerint azonban Kirgizisztánnak nem szabadna próbálkoznia a szovjet múlt eltörlésével, mert az is része volt a nemzet történelmének.

Amantur Manapbaev kirgiz politikai megfigyelő arra figyelmeztetett, hogy az országos átnevezési kampány mélyen „megosztó” kérdés, és „közpénzpazarlás”.

A kommunista párt vezetője, Iszkhak Maszaliev „nagy hibaként” ítélte el a kampányt.

Az „ukrán forgatókönyv” ismétlése

Moszkvában Szergej Obuhov orosz parlamenti képviselő azt követelte az orosz külügyminisztériumtól, hogy tegyen lépéseket Kirgizisztánnal szemben az osi hatóságok szerinte oroszellenes „barátságtalan fellépése” miatt.

Obuhov, az Orosz Kommunista Párt magas rangú tagja felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkvának jelentős a befolyása Kirgizisztánra. Oroszország több százezer munkavállalót alkalmaz az elszegényedett, pénzátutalásoknak kiszolgáltatott Kirgizisztánból.

„Oroszország nem csak hogy szívesen fogadja a kirgizeket, de a gyermekeiknek is jogot biztosít az ingyenes oktatáshoz” – írta Obuhov július 15-én a Telegramon. Elmondása szerint mintegy 111.000 kirgiz migráns gyermek tanul ingyen orosz iskolákban.

Obuhov azt állította, hogy Kirgizisztán az „ukrán forgatókönyvet ismétli meg: először jön a kommunizmus emlékeinek eltörlése, aztán az oroszellenesség”.

Mindeközben az osi hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy a kérdést „nem szabad átpolitizálni”, és hogy a Lenin-szobor eltávolítása nem nagy ügy. Szerintük ez a szokásos várostervezés része, célja „a környék építészeti és esztétikai megjelenésének javítása”.

A tisztviselők közleményben adták hírül, hogy az emlékművet a város egy másik részébe helyezik át.

https://www.szabadeuropa.hu/a/viszlat-lenin-utca-kirgizisztan-folytatja-a-szovjet-orokseg-lebontasat/33518499.html
___

Hasonló:

Egyre nő a félelem Georgiában a szomszédos Oroszországtól | 2025. 06. 09. (videó)

A kaukázusi országban sokan attól tartanak, ha Ukrajna elesik, az ő országuk lehet a következő, amely Putyin célpontjává válik. Nem ez lenne az első eset: Oroszország 2008-ban már lerohanta Georgiát. Eddig az ország támaszkodhatott az Egyesült Államok nyújtotta védőhálóra. De mi történik akkor, amikor a georgiai kormány felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, az USA pedig bizonytalan, hogy fenntartsa-e a védernyőt Európa fölött? A Deutsche Welle riportja.

https://24.hu/kulfold/2025/06/09/georgia-oroszorszag-haboru-vlagyimir-putyin-dw/
___

Sztálin-szobrokkal, -ikonokkal, -mozaikokkal van tele Georgia | 2024. január 28. (képek)

A Tbiliszi fő székesegyházában található Sztálin-ikon heves emlékezetpolitikai vitát váltott ki Georgiában arról, miként lehet a georgiai születésű szovjet diktátort ábrázolni. A feszültség nem csak az ortodox egyházat érinti, ugyanis az országban a mai napig számos Sztálin-emlékmű található.

https://www.szabadeuropa.hu/a/sztalin-szobrokkal-ikonokkal-mozaikokkal-van-tele-georgia/32774613.html

Előzmény

Válasz

„Hiányzik az evés” – súlyosan alultáplált gyerekekkel forgatott a Deutsche Welle Gázában
24.hu | 2025. 09. 06. # videó

A gázai kórházakban egyes gyerekek ahhoz is túl gyengék, hogy egyenek, és már nem is mernek reménykedni egy jobb jövőben. Történetük rávilágít a fokozódó humanitárius válságra, és arra, hogy a háború, a menekülés és az éhezés minden nap életveszélyt jelent az ott élő palesztinoknak, miközben Gáza határán több tonnányi élelmiszer vár a bejutásra.

https://24.hu/kulfold/2025/09/06/gazai-ovezet-haboru-ehezo-gyermekek-video-dw/

Előzmény

Válasz

„Magyarország megértette a fenyegetést” – 16,2 milliárd eurós hitelt kért és kaphat az EU-tól fegyverkezésre a békepárti Orbán-kormány | 2025.09.09.

Ez hatalmas összegnek számít, csak Lengyelország és Románia igényelt többet. Magyarország megértette a fenyegetést – nyugtázta Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos a Népszava kérdésére.

Több mint 16 milliárd eurót, akár 6375 milliárd forint uniós hitelt kaphat Magyarország a közös uniós védelmi keretből – jelentette be az Európai Bizottság kedden. Az Európai Bizottság tavasszal javasolta, hogy a tagállamok összesen 150 milliárd euró értékben közösen hitelt vegyenek föl a védelmi fejlesztésekre.

https://nepszava.hu/3271017_europai-bizottsag-vedelmi-csomag-800-milliard-euro-fegyverkezes-ursula-von-der-leyen

Ekkor Orbán Viktor még hevesen ellenezte a javaslatot, hazánk most viszont mégis legnagyobb összeget hazánk kaphatja.

https://nepszava.hu/3271747_europa-bizottsag-kolcson-hitelfevetel-orban-kormany-europai-unio-fegyverkezes

Magyarország megértette a fenyegetést – mondta Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos a Népszava kérdésére, hogy miért igényelhetett mégis ekkora hitelt budapesti vezetés. A keddi sajtótájékoztatón megismételte, hogy azért van szükség az uniós hadseregek fejlesztésére, mert Oroszország komoly fenyegetést jelent a biztonságunkra nézve.

Különösen a méretéhez képest kap Magyarország jelentős összeget az úgynevezett SAFE programból. Nálunk nagyobb kerete Lengyelország és Romániának van, Franciaország pedig velünk azonos összegre jogosult. A 150 milliárdból 19 tagország igényelt hitelt, ez azoknak éri meg, akik a nemzetközi piacokon drágábban tudnak pénzt fölvenni, mint az EU által biztosított hitel. A keretek kiosztásánál a kért minimum és maximum összegek voltak irányadóak – hangsúlyozta Andrius Kubilius.

Márciusban az Országgyűlés még egy határozatot is elfogadott, hogy ellenzi a közös hitelfelvételt és uniós eladósodást, majd mire májusban a tagállamok megállapodtak a részletekről, az Orbán-kormány már csak tartózkodott. Az Orbán-kormány aztán nyáron jelentette be, hogy mintegy 20 milliárd eurós keretben igényelt a keretből. A most kihirdetett 16,2 milliárd euró ugyanakkor még nem érkezik automatikusan, hanem novemberig kell leadni a részletes beszerzési tervet az Európai Bizottságnak, mire is költené a pénzt, a megrendelések és kifizetések csak ezek után jöhetnek.

A keretet védelmi beszerzésekre alakították ki, többek között lőszereket, rakétarendszereket, tüzérségi rendszereket, drónokat, légvédelmi, rakétavédelmi eszközöket vagy éppen katonai felszereléseket lehet belőle támogatni. A védelmi ipar felpörgetése az EU célja a hitellel, és előnyben részesítik a közös beszerzéseket, amikkel kiszámítható megrendeléseket kapnak az uniós fegyvergyártók. A keret kétharmadának ráadásul uniós gyártóknál kell lecsapódnia a főszabály szerint. Emellett kiemelt cél, hogy a tagállamok ezen a programon keresztül az ukrán hadsereg számára átadott fegyvereket is finanszírozhassanak, már amelyik tagállam ezt szeretné.

https://nepszava.hu/3293809_orban-kormany-fegyverkezes-europai-unio-hitel-16-2-milliard-euro

Előzmény

Válasz

„A nap 24 órájában nyitva áll az irodám Orbán Viktor előtt” – Sándor Fegyir első nagyinterjúja | 2025.09.10. | Interjú

„Értjük, hogy közeledik 2026. április 12., és sok mindent nem lehet csinálni. Úgyhogy meg kell őrizni azt, ami megmaradt” – mondja a Válasz Online-nak a magyar–ukrán kapcsolatokról Ukrajna budapesti nagykövete. Sándor Fegyir, aki e beosztásában első nagyinterjúját lapunknak adja, úgy véli, csak akkor javulhat érdemben a viszony, ha létrejön egy Orbán–Zelenszkij-találkozó – amit el is kezdtek szervezni. Miért tartott majd’ két évig a kinevezése? Mi volt kétéves frontszolgálata legmegrázóbb emléke? Mit mondana Orbán Viktornak, és miért pont Székesfehérváron beszélne vele? Exkluzív interjúnk az ungvári őrmester-nagykövettel.

– Nagy presztízsveszteség lenne teljesíteni az utolsó magyar kérést, amely a magyar nyelv korlátozásának és az ukrán államnyelv kötelező ismeretének eltörléséről, illetve a magyar közösség parlamenti képviseletéről szól?

– A tizenegy pont után huszonkettő lesz. Aztán meg harminchárom. Az egyetlen, ami ezen változtatni tudna, a közvetlen beszélgetés. Kizárólag ez temethetné be az árkot, amelyet az egyik fél folyamatosan mélyít.

https://www.valaszonline.hu/2025/09/10/sandor-fegyir-ukrajna-nagykovet-magyarorszag-haboru-orban-viktor-interju/

Előzmény

Válasz