Kopogtató: pofont adni a … sornak - 2017.06.18.

„A vízummentesség azt jelenti, hogy Ukrajna óriási reformokat hajtott végre. Együtt megváltoztattuk az országot, európai partnereink pedig betartották adott szavukat… Ma már minden ukrán ihat fenséges kávét Pozsonyban, alacsony áron repülhet Varsóba és látogathat el a Bécsi Operaházba…”

A fenti posztokkal buzdította Ukrajna állampolgárait Petro Porosenko ukrán elnök Twitter oldalán az EU-s vízummentesség megadásának napján. Az ország első embere nem tért ki rá, hogy a reformok, melyekre büszkének kell lennünk, folyamatos megszorításokat, rezsisokkot és égbe szökő árakat foglalnak magukba, s az átlagbérekből az olcsó utazást követően már aligha telik az operett jegyre, ahogy a pozsonyi kávéból is ki kell spórolnunk a tejszínt…

Június 11-ét követően valóban megnövekedett a nemzetközi vonat- és repülőjáratok száma Ukrajnában, szeptemberre ígérik a Munkács–Debrecen–Budapest vonatjáratot, ami megkönnyítheti a kárpátaljai lakosok utazását, de amíg nem valósulnak meg a várt infrastrukturális fejlesztések, nem sok örömünk származik a vízummentességből a megyében.

Bár nem prognosztizáltak egetverő forgalomnövekedést a magyar–ukrán határszakaszokon, a sok kicsi is sokra megy – derült ki az első hét eseményeiből. Húsvét óta folyamatos a káosz és az idegtépő várakozás a határátkelőkön, a kizárólag biometrikus útlevéllel érkezők pedig tovább lassítják a haladást.

Az utazók közösségi csoportot hoztak létre, hogy tájékoztassák egymást az aktuális határhelyzetről, ahol az esetek elenyésző hányadában számolnak be gördülékeny átjutásról. A csatolt fotókon rendre kígyózó sorok láthatók, a hozzászólásokból türelmetlen utasok, felháborodott anyukák és melegebb éghajlatra küldött vámosok képe tűnik ki. A sorban rostokolva a hét elején legszívesebben jómagam is csatlakoztam volna az anyázók táborához, ám végül győzött a jó modor és utastársaimmal csöndben vártuk a sorunkat, pásztázva a körülöttünk utazókat. Később szóba elegyedtünk egy ukrán családdal, akik egy közeli magyarországi fürdőhelyre igyekeztek. A család minden tagja rendelkezik vízummal, rendszeres határátlépők, s véleményük szerint sok ukrajnai ukrán követi majd a példájukat a jövőben: szerintük a vízummentesen utazók nagy része is turisztikai céllal lépi majd át az országhatárt, mert nem fognak több ezer hrivnyát költeni a kárpátaljai üdülőhelyeken, ha annak töredékéért, jobb körülmények között pihenhetnek Magyarországon.

Hogy az ukrán turisták hajlandók-e órákon át sorban állni az átkeléshez, az a jövő zenéje, ahogy az is, hogy mennyiben csökkenti a kárpátaljai turistaforgalmat a „papírfüggöny lerombolása”, amely nem jelent gyakorlati változást a kárpátaljai magyaroknak, hisz a magyar kormány támogatásának köszönhetően évek óta lehetőségünk nyílt a könnyített vízummentesség megszerzésére.

Mielőtt szeparatistává léptetnének elő, le kell szögeznem: az EU-s csatlakozáshoz szükséges lépés volt a vízummentesség, mindenkit egyaránt megillet a szabad helyváltoztatás joga, ám a vízummentes rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra kiépítése, s az eddigi tapasztalatok szkepticizmusra késztetnek.

Félve teszem fel a kérdést, ha a meglévő határszakaszok felújítása – biztosított keretösszeg ellenére is – évek óta várat magára, mert képtelenség találni egy megbízható kivitelezőt, akkor hány évet kell várnunk az új határátkelők kiépítéséhez? Ha továbbra is marad az utóbbi időben, az átkelőkön tapasztalt munkatempó, a határőrségek munkatársai hogyan birkóznak meg a megnövekedett forgalommal, s milyen szerencsétlenségnek, esetleg zendülésnek kell történnie a végeláthatatlan sorok között ahhoz, hogy kimozduljunk ebből az áldatlan állapotból?

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/kopogtato-pofont-adni-a-sornak/
Kárpátalja.ma

Válasz

Életbe lépett az ukrán vízummentesség – Bocskor Andrea sajtóközleménye (2017.06.14)

A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja üdvözli, hogy 2017. június 11-én életbe lépett a több éve várt vízummentesség az ukrán állampolgárok részére. Ettől kezdve a biometrikus útlevéllel rendelkező polgárok 180 naponta 90 napot tölthetnek az Európai Unió tagországaiban turisztikai, üzleti vagy családi céllal anélkül, hogy vízumért kellene folyamodniuk valamelyik külképviseleten.

A 2008 óta húzódó folyamat a bürokratikus keretek közé szorított politikai döntésképtelenség miatt tarthatott ilyen sokáig, és sokan már nem is reménykedtek abban, hogy Ukrajna valaha megkapja a vízummentességet. Nagy sikerként könyveli el a vízummentes beutazást az ukrán és magyar politikum nagy része és a kárpátaljai magyarok is. Megvalósulásában fontos szerepet játszott a magyar kormány és a Fidesz-KDNP EP-képviselőinek aktív lobbi tevékenysége is.

A vízummentesség a kárpátaljai magyar közösség szempontjából jelentős előrelépést jelent, hiszen a megnövekedő határon átmenő forgalom várhatóan infrastrukturális fejlesztéseket fog eredményezni a térségben. Erre azért van szükség, mert az előzetes becslések szerint 20%-kal megnő majd a határokon átmenő forgalom.

Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes EP-képviselő szerint régen várt fordulópontot jelent a vízummentesség életbe lépése, amely kedvező hatással lesz a kárpátaljai magyarok kapcsolattartási és turisztikai lehetőségeire. „Olyan könnyítés ez, melynek révén az anyaországon túl egész Európát megismerhetik a fiatalok. A vízumszerzési folyamat megszűnése egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbba teszi a külföldre utazást, viszont nem jogosít fel munkavállalásra és a kint tartózkodás idejét is be kell majd tartani” – mondta a néppárti képviselő.

Az eddigi 48 óra tapasztalata alapján a határon átkelők kb. 3-4% az olyan utazó, akik a biometrikus útlevéllel vízum nélkül keltek át.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/eletbe-lepett-az-ukran-vizummentesseg-bocskor-andrea-sajtokozlemenye/
Strasbourg, 2017. június 14.

Válasz

Küzdelem az anyanyelvű oktatás megőrzéséért - 2017. május 31.

Kijevben ülésezett múlt pénteken a Legfelső Tanács tudományos és oktatási bizottságában a készülő oktatási törvény tervezetének parlamenti vitára történő előkészítésére létrehozott munkacsoport. A tanácskozáson Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke megengedhetetlennek nevezte, hogy sérüljön a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvű oktatáshoz való joguk.

Brenzovics László előadásában emlékeztetett, hogy egy sor, az új oktatási törvény első olvasatban már elfogadott tervezetéhez benyújtott képviselői módosító indítvány – köztük azok is, amelyeket az Oktatási és Tudományos Minisztérium támogatásáról biztosított a tudományos és oktatási parlamenti bizottsághoz intézett április 28-i levelében – eltörölni javasolja a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogának alkotmányos garanciáit, s kizárja a nemzetiségek nyelvén történő oktatást a középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban. Ezzel kapcsolatban a magyar képviselő felidézte, hogy az elmúlt időszakban számosan hangot adtak már egyet nem értésüknek az ukrán oktatási minisztérium és egyes parlamenti képviselők ezen álláspontjával. Így ukrajnai nemzeti kisebbségek szervezetei még 2016 no­vemberében felhívással fordultak az ország elnökéhez ez ügyben. Levélben fordult a parlament tudományos és oktatási bizottságához a Legfelső Tanács emberi jogi megbízottja, valamint az emberi jogok, nemzeti kisebbségek és nemzetiségek közötti viszonyok kérdéseiben illetékes parlamenti bizottság. Idén februárban felhívást intézett az ország vezetőihez a Beregszászi Járási Tanács, a magyar érdekvédelmi szervezetek felhívására pedig Kárpátalja több mint 64 ezer polgára állt ki aláírásával az anyanyelvű oktatáshoz való jog megőrzése mellett. Foglalkozik e kérdéssel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2017. januári, A demokratikus intézmények működése Ukrajnában című állásfoglalásának 13. pontja is, továbbá megemlíthetjük Bocskor Andrea, Svetoslav Malinov és Traian Ungureanu európai parlamenti képviselőknek az ukrán oktatási minisztériumhoz intézett, az anyanyelvű oktatáshoz való jog mellett kiálló levelét is.

Ennek ellenére a kijevi oktatási tárca álláspontja nem változott, ami jelentősen növeli annak valószínűségét, hogy a parlament a törvénytervezet vonatkozó 7. cikkelyét olyan formában fogadja el, ami sérti a nemzeti kisebbségek és a tősgyökeres népek anyanyelvű oktatáshoz való jogának alkotmányos garanciáit – állapította meg Brenzovics László.

A magyar képviselő az Alkotmány 53. cikkelyének 5. pontját, a hatályos nyelvtörvény, a készülő oktatási törvény első olvasatban elfogadott, illetve azóta módosított tervezetének idevágó szövegét összevetve rámutatott, hogy már az oktatási minisztérium által eredetileg benyújtott és első olvasatban elfogadott törvénytervezet is eltörölte a polgároknak az oktatás nyelvének szabad megválasztásához való jogát. A további módosítások azután a Alkotmány 53. cikkelye 5. pontjának azt a rendelkezését, miszerint a nemzeti kisebbségek számára a törvény által megszabott rendben garantált az anyanyelven való oktatás vagy az anyanyelv tanulásának joga, a következő normatív szöveggé transzformálják: „A nemzeti kisebbségekhez és őshonos népekhez tartozó személyeknek joguk van az anyanyelvi oktatáshoz az ukrán nyelv mellett az iskola-előkészítő és általános középiskolai képzésben az állami és kommunális intézményekben, azokon a területeken, ahol a kisebbségek kompakt tömbben élnek.”

Vagyis a határozott alkotmányos garanciát egy jog váltja fel, amelynek gyakorlását ráadásul két – a törvények által sehol nem körülírt feltételhez kötik: csak az ukrán nyelv mellett adnak rá lehetőséget, s csak azokon a helyeken, ahol az adott kisebbség egy tömbben él. További megszorítás, hogy a módosított törvénytervezet az anyanyelvű oktatást az iskola-előkészítő és általános középiskolai oktatási intézményekre korlátozza, azaz megszűnik az anyanyelvű oktatáshoz való jog a középfokú szakképzésben és a felsőoktatásban.

A KMKSZ elnöke szerint az anyanyelvű oktatáshoz való jog ilyen mérvű korlátozása az Alkotmány már idézett 53. cikkelye mellett ellentétes az alaptörvény 10. cikkelyének 2. pontjával, mely a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad fejlődését, használatát és védelmét garantálja, valamint a 22. cikkely 2. és 3. pontjaival, amelyek kimondják, hogy az alkotmányos jogok nem vonhatók vissza. A szónok felhívta hallgatósága figyelmét arra is, hogy az oktatási törvény tervezetének javasolt módosításai ellentétesek Ukrajna nemzetközi vállalásaival.

Tekintettel a felsorakoztatott érvekre Brenzovics László javasolta, hogy kompromisszumos megoldásként a parlament második olvasatban fogadja el az oktatási törvény 7. cikkelyének első olvasatban elfogadott szövegváltozatát, mert bár ez a változat is jelentősen szűkíti a kisebbségek jelenlegi oktatási jogait, de legalább nem ellentétes az ország Alkotmányával és nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Brenzovics László érveit és javaslatát levélben eljuttatta Lilija Hrinevics oktatási miniszternek, valamint Volodimir Szpivakovszkijnak, a tudományos és oktatási parlamenti bizottság helyettes vezetőjének.
... http://www.karpataljalap.net/?q=2017/05/31/kuzdelem-az-anyanyelvu-oktatas-megorzeseert

Válasz

Egy elmaradt konferencia margójára - 2017.05.19.

Március végén több kutató kapott felkérést a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Nemzetiségi és Vallási Főosztályától, hogy május 18-án tartson előadást „A polgári társadalom szerepe az egység etnonacionális politikájának kialakításában egy többnemzetiségű régióban: alkotmányos és jogi aspektusok” (ukránul: Роль громадянського суспільства у формуванні етнонаціональної політики єдності у багатонаціональному регіоні: конституційно-правовий аспект) című konferencián.

A felkérésben az is szerepelt, hogy az előadók előre küldjék el a szervezőknek előadásuk írott, szerkesztett változatát, mégpedig abból a célból, hogy a szakmai tanácskozás idejére azok már kötetbe rendezve megjelenhessenek.

A meghívásra számos kárpátaljai és nem kárpátaljai tudós, társadalmi aktivista, szakértő mondott igent. Azonban május 18-án reggel arról értesítették őket, hogy az Ungvárra tervezett szakmai találkozó elmarad.

Hivatalos magyarázatot vagy indoklást ugyan nem adott senki sem arra, miért nem került sor a konferenciára, ám – ahogyan az ilyenkor lenni szokott – számos találgatás járja be Kárpátalját az okokról. Ezek között a leggyakoribb az, amely arról szól, hogy a rendezvényt Ukrajna Biztonsági Szolgálata, az SZBU tiltotta le, mert a konferenciára készült előadások gyűjteményét nem volt módjukban korábban ellenőrizni, hogy nem tartalmaz-e a kötet az állambiztonság szempontjából veszélyes publikációkat.

Nos, nem tudjuk, valóban így van, vagy sem. Az azonban tény, hogy ha ennek van alapja, akkor ez a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a tudományos kutatások szabadsága elleni erőszakos lépés, amely Ukrajna számos törvényével ellentétes; ha ez igaz, akkor ez bizony cenzúra, amelyről azt hittük, hogy a Szovjetunió megszűnésével eltűnt Ukrajnából.

Más jól értesültek úgy vélik, hogy a rendezvényre azért nem kerülhetett sor, mert május 18-án Ukrajna a krími tatárok elleni népirtásra emlékezik. Valóban, az idei május 18. nemcsak az ukrán hímzett népviselet nemzeti jelképpé váló darabja, a visivánka (вишиванка) május harmadik csütörtökjére eső napjával esik egybe, hanem a krími tatár népesség elleni genocídium emléknapjával is. Ám ez nem a konferencia elhalasztása, hanem éppen ezen a napon való megrendezése melletti érveket erősíti: az Európába törekvő Ukrajnában éppen ezen a napon célszerű a nemzeti kisebbségek közötti tolerancia, a polgári társadalom megbékélése témakörében szakmai párbeszédet kezdeményezni, azt bizonyítva, hogy soha többé nem fordulhatnak elő olyan borzalmak, mint 1944-ben.

Nem tudjuk tehát, miért nem tartották meg május 18-án a konferenciát. Ám úgy véljük, hogy Ukrajna és azon belül Kárpátalja nem térhet vissza azokhoz az időkhöz, amikor valaki csak úgy odaszól, és megtilthatja kutatóknak, társadalmi szereplőknek, szakembereknek, hogy elmondják véleményüket, kifejtsék álláspontjukat egy-egy fontos kérdésben. Ezért a Kárpátalja.ma hírportál felkínálja a lehetőséget a konferenciára meghívott előadók részére, hogy itt, honlapunk nyilvánossága előtt tegyék közzé előadásukat.

Meggyőződésünk ugyanis, hogy az európai integráció útján haladó 21. századi Ukrajnát nem a vélemények betiltása, hanem a nyilvánosság előtt zajló vita és szakmai párbeszéd viheti előre.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/egy-elmaradt-konferencia-margojara/
Kárpátalja.ma

Válasz

Vízummentesség: meghatározott pénzösszegre lesz szükséges a határátlépésekhez - 2017.05.19.

Május 7-én aláírták az Ukrajna és Európai Unió közötti vízummentességről szóló megállapodást, aminek következményeképp június 11-től vízumbélyegző nélkül utazhatnak az ukrán állampolgárok Európába – olvasható a pmg.ua internetes hírportál május 18-i bejegyzésében.

Az vízummentesség gyakorlati bevezetése után azonban a biometrikus útlevél meglétén kívül egyéb feltételeket is szem előtt kell tartaniuk a határátlépőknek. Valamennyi határ átlépéséhez szükséges lesz bizonyos mennyiségű pénzösszeg, amit számon kérhetnek a határrendészek.
A legminimálisabb pénzösszeggel Magyarországra léphetnek be, ez 3,2 euróra/nap, a legtöbbre pedig a Spanyolországba utazók számíthatnak – 71 euró/nap, és további, legalább 637 euró költőpénz meglétét kérhetik számon.

Az utazás céljától függően a számon kérhető pénz összege változhat, például Belgiumba való utazáshoz, hotelfoglalással, 95 euró/nap a megszabott limit. Abban az esetben, ha bizonyítottan vendégségbe utaznak, ez az összeg 45 euró/nap.

Beutazáshoz szükséges pénzösszegek Európa bizonyos országaiba:
Norvégia – 500 norvég korona (1580 hrivnya)
Finnország – 30 euró/nap (880 hrivnya)
Svédország – 47 euró/nap (1370 hrivnya)
Észtország – 86 euró/nap (2500 hrivnya)
Lettország – 14 euró/nap (400 hrivnya)
Litvánia – 40 euró/nap (1100 hrivnya)
Hollandia – 34 euró/nap (1000 hrivnya)
Lengyelország – 300 zlotyi három napot nem meghaladó tartózkodáshoz (2000 hrivnya), 100 zlotyi három napot meghaladó tartózkodáshoz.
Németország – 45 euró/nap (1300 hrivnya)
Belgium – 45euró/nap vendégségbe utazás esetén, 95euró/nap (2800 hrivnya) hotelfoglalással.
Luxemburg – egyénileg határozzák meg beutazáskor
Csehország – 40 euró/nap (1100 hrivnya) 30 napot nem meghaladó tartózkodáshoz.
Szlovákia – 56 euró/nap (1600 hrivnya)
Franciaország – 32,50 euró (1000 hrivnya) szállásigazolással, 120 euró (3500 hrivnya) szállásigazolás nélkül.
Svájc – 91 euró (2600 hrivnya), 27 euró (780 euró) diákok számára.
Lichtenstein – 91 euró (2600 hrivnya), 27 euró (780 euró) diákok számára.
Ausztria – egyénileg határozzák meg beutazáskor.
Szlovénia – 70 euró (2000 hrivnya), 35 euró (1000 hrivnya) kiskorúak számára, szülők kíséretében.
Magyarország – 3 euró (90 hrivnya)
Olaszország – 269,60 euró (7800 hrivnya)/fő 5 napos tartózkodásig, turistacsoportok számára kevesebb.
Spanyolország – 71 euró (2200 hrivnya)
Portugália – 75 euró (2200 hrivnya), +40 euró (1100 hrivnya) /nap
Málta – 48 euró/nap (1400 hrivnya)
Görögország – 50 euró/nap (1400 hrivnya), minimum 300 euró (8700 hrivnya) 5 napra.

Az Európai Bizottság vízummentességről szóló döntése május 22-én kerül publikálásra az EU hivatalos kiadványában, és ezután – 20 nap elteltével – lép érvénybe, azaz június 11-re virradóra.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/vizummentesseg-meghatarozott-penzosszegre-lesz-szukseges-a-hataratlepesekhez/
Kárpátalja.ma

Válasz

Korábban

Az Európai Tanács támogatta Ukrajna vízummentességét - 2017/05/11

Az Európai Tanács meghozta határozatát, melynek értelmében Ukrajna megkapja a vízummentességet – írta ma, május 11-én Petro Porosenko, Ukrajna elnöke saját Facebook-oldalán.

„Az előbb az Európai Unió miniszteri Tanácsa elfogadta végső döntését, hogy megadja nekünk, az ukrán állampolgároknak a vízummentes utazásra való jogot. Május 17-én Strasbourgban az Európai Parlament épületében, ahogy megállapodtunk az európai barátainkkal, ünnepélyesen aláírják az erre vonatkozó jogszabályt. A három szolgálati évem során ez az egyik legfontosabb látogatásom lesz”- írta Porosenko, akit a Korrespondent.net idéz.

Az ukrán államfő elmondása szerint, a döntés csak akkor lép életbe, amikor azt közzéteszik az Európai Unió hivatalos lapjában.

„Körülbelül június 11-én 34 európai ország szabad utat ad a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok számára a vízummentes rövidtávú utazásokra”- tette hozzá Porosenko.
... http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/az-europai-tanacs-tamogatta-ukrajna-vizummentesseget

Előzmény

Válasz

Ukrajna vízummentessége: hosszú sorok az útlevélközpontban - 2017/05/16

Miután az Európai Tanács támogatta Ukrajna vízummentességét, nőt a külföldi biometrikus útleveleket igénylő ukránok száma – mondta Volodimir Poliscsuk, az útlevelek kiadásáért felelős „Dokument” állami vállalat szóvivője.

A jelentések szerint, korábban, Ukrajna fővárosában, Kijevben a Sevcsenkivi Kerületi Államigazgatás közigazgatási szolgálata nem tudott megbirkózni a beáramló kijevi lakosokkal, akik igényelni akarták a biometrikus útleveleket. Mint említették, hasonló helyzet alakult ki az ukrán főváros más központjaiban is– írja a RIA Novosztyi.

„Valóban, most vannak sorok. Ez szezonális ok, mert nőtt azon személyek száma, akik meg akarják kapni külföldi útlevelüket. A másik ok, hogy hosszú ideig nem is működtek szolgáltatói központok. A harmadik sokkal ünnepélyesebb ok – Ukrajna vízummentessége”- mondta Poliscsuk.

A hivatalnok megjegyezte, hogy az útlevelek kiadásának gyorsítása érdekében növelték a „Dokument” központon munkaidejét, s hétvégén is be lehet adni a kérelmet.

Az Európai Tanács meghozta határozatát, melynek értelmében Ukrajna megkapja a vízummentességet – írta ma, május 11-én Petro Porosenko, Ukrajna elnöke saját Facebook-oldalán.

„Az előbb az Európai Unió miniszteri Tanácsa elfogadta végső döntését, hogy megadja nekünk, az ukrán állampolgároknak a vízummentes utazásra való jogot. Május 17-én Strasbourgban az Európai Parlament épületében, ahogy megállapodtunk az európai barátainkkal, ünnepélyesen aláírják az erre vonatkozó jogszabályt. A három szolgálati évem során ez az egyik legfontosabb látogatásom lesz”- írta Porosenko.

Az ukrán államfő elmondása szerint, a döntés csak akkor lép életbe, amikor azt közzéteszik az Európai Unió hivatalos lapjában.

„Körülbelül június 11-én 34 európai ország szabad utat ad a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok számára a vízummentes rövidtávú utazásokra”- tette hozzá Porosenko.

Ukrajna államfője megjegyezte, hogy „a vízummentesség – sokkal több, mint a külföldre utazás egyszerűsített módja, ez egy hatalmas lépés Európa felé és államunk függetlenségének”.
... http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/ukrajna-vizummentessege-hosszu-sorok-az-utlevelkozpontban

Válasz

Provokációnak minősítette az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) pénteken Beregszászon kiadott közleményében, hogy a napokban ismeretlenek a "magyar nyelv védelmét" szorgalmazó táblákat helyeztek ki helytelen magyarsággal írt szöveggel a Beregszászi és a Nagyszőlősi járások területén.
-- MTI | 2017/05/20 --

Az MTI-hez is eljuttatott közlemény szerint az elmúlt napokban ismeretlenek helyesírási hibáktól hemzsegő ormótlan táblákat helyeztek ki, úgymond a "magyar nyelv védelme érdekében". A rikító színösszeállítás, a helytelen szóhasználat arról tanúskodik, hogy "alkotóit" és "megrendelőit" nem a kárpátaljai magyarság soraiban kell keresni - áll a dokumentumban.

Az UMDSZ elnöksége hozzátette, az egyes kijevi hírportálokon megjelent, majd kárpátaljai ukrán internetes orgánumok által átvett tudósítások arról szólnak, hogy a táblák kihelyezését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az UMDSZ kezdeményezte, a két szervezet képviselőinek szájába pedig a kárpátaljai magyarság autonómiájával kapcsolatos, soha el nem hangzott nyilatkozatokat adnak.

A kihelyezett táblákkal és az ukrán médiában megjelent tudósításokkal kapcsolatban az UMDSZ elnöksége hangsúlyozta: sem a szervezetnek, sem pedig tisztségviselőinek nincs köze a "magyar nyelv védelmében kihelyezett táblákhoz", a tudósításokban közölt nyilatkozatok a szövetség tisztségviselőinek szájából nem hangzottak el, a táblák ismeretlen személyek általi kihelyezését, illetve az ukrán médiában zajló folyamatokat a szervezet a kárpátaljai magyar közösség ellen irányuló durva provokációnak tekinti, és felszólítja a rendvédelmi szerveket, hogy a táblákat távolítsák el, találják meg és vonják felelősségre a provokátorokat.

Pénteken kora este az ua-reporter.com ungvári hírportál a táblák kihelyezésével kapcsolatban azt közölte, hogy "az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) házkutatásokat tartott a kárpátaljai magyar közösség aktivistáinál, és őrizetbe vette Sin Józsefet, a beregszászi járási tanács (közgyűlés), egyben a KMKSZ beregszászi járási szervezetének elnökét, valamint Vass Ottó képviselőt". Az orgánum szerint az SZBU az agresszorral (vagyis Oroszországgal) folytatott együttműködéssel és szeparatizmussal gyanúsítja őket.

Az ungvári hírportál állítása nem felel meg a valóságnak, mert Sin József péntek délután részt vett Beregszászon a városnapok nyitórendezvényén és a felújított Hősök tere ünnepélyes avatásán, amiről az MTI is beszámolt.

A rendezvényen mondott beszédében Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője - konkrétumok említése nélkül - arra szólította a kárpátaljai magyarokat, hogy ne dőljenek be a provokációknak.
... http://www.karpatinfo.net/cikk/tarsadalom/az-umdsz-elnoksege-tiltakozik-karpataljai-magyarsag-ellen-iranyulo-provokaciok-miatt

:::::

http://www.youtube.com/watch?v=nW6ayujQ8iE

Válasz

A blokkolás megkerülésére küldött útmutatót ukrán felhasználóinak VKontaktye közösségi portál - 2017.05.17.

Útmutatót küldött szét ukrán felhasználóinak szerdán a VKontaktye orosz közösségi portál arra az esetre, ha az ukrán szolgáltatók blokkolnák az elérhetőségét.

Biztonsági okokra hivatkozva Petro Porosenko elnök kedden rendelte el Ukrajnában milliók körében népszerű orosz internet-szolgáltatók és közösségi oldalak használatának tilalmát.

A VKontaktye, amelynek saját bevallása szerint 16 millió felhasználója van, üzenetében ismételten hangsúlyozta, hogy nem foglalkozik politikával, és fontosnak nevezte a rokonok és a barátok közötti kapcsolat fenntartásának lehetőségét. A szolgáltató rámutatott, hogy felületén mindenkinek megadja a véleményszabadság lehetőségét, függetlenül az országától és a nemzetiségétől.

Az orosz állami Rosszija 24 hírtelevízió kedden ismertetett olyan módszereket, amelyek segítségével meg lehet kerülni a weboldalak blokkolására irányuló ukrán kísérletet.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/a-blokkolas-megkerulesere-kuldott-utmutatot-ukran-felhasznaloinak-vkontaktye-kozossegi-portal/
Forrás: mti.hu

Előzmény

Válasz

A nemzetközi helyzet fokozódik ...

Letiltották Ukrajnában a hozzáférést az orosz közösségi portálokhoz - 2017.05.16.

Petro Porosenko ukrán elnök rendelettel tiltotta le a hozzáférést Ukrajnában a Vkontaktye és az Odnoklassznyiki orosz közösségi portálokhoz, valamint a Yandex internetes keresőhöz. Az Oroszország elleni szankciók bővítéséről szóló elnöki rendelet kedden jelent meg az elnöki hivatal honlapján. A dokumentum szerint az említett internetes oldalak három évig nem lesznek elérhetők Ukrajnában.

Ugyancsak hozzáférhetetlenné teszik az országban a Mail.ru levelező, a Kinopoiszk filmkereső weboldalakat, valamint a Kaspersky Lab és a DrWeb víruskeresőket.

Porosenko elnök ezen felül az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) javaslatára egy évvel meghosszabbította a büntetőintézkedések hatályát 1288 természetes és 468 jogi személlyel szemben, beleértve az orosz tévék betiltását.

Az ukrán államfő először 2015 szeptemberében írt alá rendeletet az RNBO határozata alapján “az Oroszország, illetve más, a Krím elfoglalásával és a Donyec-medencei agresszióval összefüggésbe hozható országok” magán- és jogi személyei elleni büntetőintézkedések bevezetéséről. Az akkori rendeletben 105 jogi és 388 magánszeméllyel szemben vezettek be pénzügyi, illetve kereskedelmi szankciókat, valamint tiltották meg a beutazásukat Ukrajnába. Nemcsak orosz, hanem más külföldi politikusok, újságírók, üzletemberek is felkerültek a büntetőintézkedések alá vontak névjegyzékébe. Magyarországról Széles Gábor – mint az Echo Televízió tulajdonosa -, Szaniszló Ferenc, a tévé műsorvezetője, valamint Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselő és Szaniszló Adrienn, a párt frakciójának külügyi munkatársa is szerepelt a listán, amely azóta folyamatosan bővült.

Az akkori indoklás szerint a szankcióval sújtott személyek “valós, illetve potenciális fenyegetést” jelentenek Ukrajna “nemzeti érdekeire, nemzetbiztonságára, szuverenitására és területi egységére” nézve.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/letiltottak-ukrajnaban-a-hozzaferest-az-orosz-kozossegi-portalokhoz/
Forrás: mti.hu

Válasz