Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Tagok - 1037 fő
Képek - 4230 db
Videók - 1556 db
Blogbejegyzések - 1414 db
Fórumtémák - 90 db
Linkek - 641 db
Üdvözlettel, M Imre NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Tagok - 1037 fő
Képek - 4230 db
Videók - 1556 db
Blogbejegyzések - 1414 db
Fórumtémák - 90 db
Linkek - 641 db
Üdvözlettel, M Imre NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Tagok - 1037 fő
Képek - 4230 db
Videók - 1556 db
Blogbejegyzések - 1414 db
Fórumtémák - 90 db
Linkek - 641 db
Üdvözlettel, M Imre NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Tagok - 1037 fő
Képek - 4230 db
Videók - 1556 db
Blogbejegyzések - 1414 db
Fórumtémák - 90 db
Linkek - 641 db
Üdvözlettel, M Imre NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
A lenti cikket Taras Ilkiv ajánlotta fel a Business Insider-nek,
aki úgy érezte, hogy a külső szemlélőknek meg kell tudnia 10 dolgot a
kijevi helyzettel kapcsolatban, hogy azt megérthessék. Ilkiv a
Newsradio.com.ua, a Voice of Capital rádió honlapjának főszerkesztője és
a Korrespontent.net korábbi szerkesztője. A nyugat-ukrajnai
Ivano-Frankivskból származik, az utóbbi hét évben Kijevben élt. Az
alábbi írás az ő véleményét tükrözi.
Az emberek a jogaikért küzdenek és nem az EU-tagságért.
Az
ukrajnai tüntetések nem az EU melletti tüntetések (mint ahogy a legtöbb
nemzetközi ügynökség közölte). A társulási megállapodások megszakadása
az EU-val novemberben csak helyi zavargásokat okozott. Csakhogy az után,
hogy egy békés diáktüntetést erőszakosan szétvert a Berkut [különleges
rendőri egység] Kijevben, november 30-án, milliónyi dühös ember foglalta
el a főváros főterét. Azóta a zavargás nem ült el: ehelyett átalakult
egy kormányellenes felkeléssé, amely a miniszterelnök és a
belügyminiszter lemondását követeli Viktor Janukovics elnökkel együtt. A
legtöbb embernek elege van a totális korrupcióból az élet minden
területén, az igazságszolgáltatás hiányából és a rendészeti tisztviselők
önfejűségéből. A középosztály a tiltakozás motorja lett, mióta az
adóhivatalok zaklatását kell elviselniük. A tiltakozáshoz csatlakoztak a
radikálisok, akik vasárnap erőszakos összecsapásokba kezdtek, mivel nem
voltak hajlandóak többet várni a cselekvéssel a liberális
vitapartnereikre. Mindemellett a tiltakozók többsége támogatta őket.
A tiltakozás középpontjában a demokratikusan megválasztott Viktor Janukovics áll.
A
2010-es elnökválasztás alatt , ahogy azt a nemzetközi megfigyelők is
tanusították, Viktor Janukovics törvényesen legyőzte ellenfelét -a
világhírű korábbi miniszterelnöknőt, Julia Timosenkot. Ezt követően
[Janukovics] kormányzása alatt a hatóságok megvádolták őt [Timosenkot],
hogy a gázellátásról előnytelen szerződést kötött Oroszországgal és hét
év börtönre ítélték! Ez után Janukovics és csapata nem mertek
szembemenni Oroszországgal a szerződés tárgyalásos felülvizsgálata
ügyében, vagy bíróság elé vitelében. Ez tönkretette a nyugati vezetők és
Ukrajna elnökének kapcsolatát. Obama elnök nem vesz tudomást
Janukovicsról és Vlagyimir Putyin - akivel Timosenko 2009-ben megkötötte
a szerződést - leszögezte, hogy támogatja Timosenko hátának
oroszországi kezelését.
Sok ukránnak elege van a "család" uralmából.
Az
úgynevezett Család (egy nem hivatalos hatalmi struktúra, amely az
elnökhöz közel álló hivatalnokokból áll) működése nagyon fontos
szereplője az ország nehéz helyzetének, mivel néhány a legjövedelmezőbb
ukrajnai gazdasági ágazatok közül ennek a csoportnak az irányítása alatt
áll. Nyomást gyakorolnak a médiapiacra a legnagyobb kiadóvállalatok
megszerzésével. A legnagyobb média-holding, amely a Forbes és más nagy
brandek tulajdonosa, nem rég 3-4száz millió dollárért lett megvásárolva.
Bár ezek többsége megpróbált a hatóságok bírálatától függetlenül
működni, jónéhány valós hír csak az interneten volt elérhető. Az elnök
fiának, Alexander Janukovicsnak a vagyona az utóbbi években
megtriplázódott, elérve az 510millió dollárt és maga az elnök sem tudta
ezt megmagyarázni.
A másik probléma: Ukrajna erős központosítása
Országlása
alatt Janukovics egy parlamentáris köztársaságból elnöki rendszerré
alakította az országot. Erős hatalmi láncolatot épített ki, amelyben
minden hatalmi ág, adóhivatal, ügyészség és bíróság közvetlenül az ő
akaratának van alárendelve. Ezt nem csupán ellenfelei megtizedelésére
használja, hanem üzleti ügyeinek elősegítésére is.
Az embereknek problémát okoz az igazság kiderítése.
Ukrajnának
szinte egyáltalán nincs független médiája az interneten kívül. A keleti
iparközpont egyes polgárai, az orosz határ mellett nem is tudnak a
kijevi eseményekről. A központi TV-csatornák egyáltalán nem, vagy csak
torzítva adják közre az információkat. Az írott sajtót az oligarchák
monopolizálták illetve megszerezték. Egészen a legutóbbi időkig az
internet volt a szabadság egyetlen szigete, de múlt pénteken Janukovics
aláírta azt a törvényt, ami engedélyezi bármely oldal megszüntetését egy
panasz esetén bármiféle figyelmeztetés vagy ellenőrzés nélkül. Az
újságírók hatalmas nyomással és a lejárató kampánnyal néznek szembe. Egy
újságíró, Tatyana Chornovol, aki egy cikkében Janukovics vagyonáról
írt, nem rég súlyos bántalmazást szenvedett el öt elkövetőtől.
A megfélemlítés a mindennapi élet részévé vált.
Ebben
az erős elnyomó gépezetben a bíróságok és ügyészségek képesek azokat az
aktivistákat és közszereplőket megfélemlíteni, akik szembenállnak a
rezsimmel. Néhány ember kénytelen volt külföldre távozni, míg másokat
megfosztottak vagyonuktól. Az elnök a bíróságokat hibáztatja ezért,
ugyanakkor mindenki tudja, hogy a bíróságokat teljes mértékben befolyása
alatt tartja. Például pénteken Janukovics aláírt egy törvényt, ami
engedélyezi, hogy egy személyt távollétében is elítélhessen egy bíróság,
ahogyan az Sztálin alatt is szokás volt, a XX.század közepén. A kormány
különleges harcosokat is igénybe vesz, hogy megfélemlíthesse a vele
szemben álló embereket. Janukovics sok korábbi támogatója veszítette el
megélhetését az utóbbi években a Család birodalmának terjeszkedése
miatt. Újságírók szerint az elnök fia által kézben tartott csoport nyeli
el egyre több és több ember vagyonát.
Gyenge az ellenállás.
Az
ukrán ellenállás nehéz időkön megy keresztül. Összesen három politikai
erőből áll. Az egyik, korábban Timosenko által vezetett párt a
Parlamentben van és bár jelentősen csökkent irántuk a bizalom, de
megválasztották őket. A másikat a bokszvilágbajnok Vitailj Klicsko
vezeti és az utóbbi időkben jelentős támogatottságra tett szert. Őket
tartják a legmegfelelőbb pártnak az elnöki hivatal vezetésére. A
harmadik erő a nacionalistáké, akik népszerűséget szereztek radikális
jelmondataikkal a csalódott választók között. Két hónapnyi tüntetés után
ezek közül egyik sem tudott megegyezésre jutni a kormánnyal és egyik
sem hirdetett egyértelmű programot az embereknek. A három pártvezető a
háttérben azért küzd egymással, hogy a 2015-ös választásokon ki maradjon
az egyetlen ellenzéki jelölt. Az össze nem hangolt akciók csalódást
okoztak a radikálisoknak, akik január 19-én, vasárnap összecsaptak a
rendőrséggel. Négy napos véres harc után ezek a vezetők képtelenek
voltak kiutat találni a helyzetből. Többé nem tudják kordában tartani a
lázadást.
A 'Berkut ' egységek külön problémát jelentenek.
A
Janukovocs rezsim fő támaszát a belügyminisztérium részét képező
'Berkut' különleges erők jelentik. Bár hivatalosan ez nincs kimondva,
olyan rendőrökből állnak, akiket speciálisan a zavargások elfojtására
képeztek ki. A számuk csekély - csupán négyezer - de különösen kemények
és igen jól vannak fizetve. Éppen az utóbbi napokban kezdtek a weben
képek keringetni ezekről az erőkről, amint brutálisan bántalmaznak
újságírókat és békés tüntetőket. Legutóbb állítólag elkaptak néhány
tüntető, meztelenre vetkőztették őket és a -10 fokban vízzel locsolták
őket. Emellett az utóbbi napokban válogatás nélkül lőttek tüntetőkre -
ami egyértelműen törvénysértő. Fontos megjegyezni, hogy ukrán források
szerint a hadsereg régóta megtagadta a Janukovics-rezsim védelmét az
emberekkel szemben.
A legtöbb ember szerint a Nyugat túl passzív
E hétig az Egyesült Államok és más nyugati országok reakciója az
eseményekre igen csekély volt. Sok tüntető nem is hisz benne igazán,
hogy az EU és az Egyesült Államok kész segíteni az ukránoknak a
demokratikus értékek megtartásában. Ráadásul cikkek jelentek meg a helyi
újságban, miszerint Amerika jóváhagyta, hogy Putyin kapja Ukrajnát,
cserébe az Egyesült államok befolyásának növeléséért Szíriában és más
forrongó területeken. Az első változást január 22-én észlelték, amikor
az Egyesült Államok végre bejelentette, hogy vízum-szankciókat léptet
érvénybe a békés tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépésekben érintett
tisztviselőkkel szemben, az ukrán fővárosban történt gyűlés számos
áldozatának halála nyomán. Az EU csupán diplomáciai állásfoglalásokat
tett, jelezve, hogy még nem fognak semmilyen szankciót bevezetni.
Érdekes tény: Egy pár napos EU-látogatáshoz szükséges turistavízum
megszerzéséhez az ukránoknak egy különösen bonyolult procedúrán kell
túlesni és 35€ adót kötelesek fizetni (az átlag ukrán jövedelem 300€
körül van). A Janukovics-rezsim valamennyi tisztviselője szabadon
meglátogathatja az EU-t.
A tüntetések elképesztően innovatívak.
Ha
keresztülsétálsz Kijev belvárosán, el fogsz képedni, hogy a felkelés
központja, a Függetlenség tere (Maidan Nezalezhnosti) hogyan működik:
egész Ukrajnából jönnek emberek a Maidan-ra, a hadiállapotban való
túléléshez szükséges hozzávalókkal. Rengeteg sátor van, ahol pihenhetsz,
pár hordós melegedő, kültéri konyhák, egy színpad, a Maidan saját
kórháza, privát biztonsági személyzet és még egy rögtönzött egyetem is.
Nincsen alkohol a helyszínen és a szigorú fegyelem a Maidan legfőbb
erénye. A tér határain hatalmas barikádokat építettek a hatósági ostrom
esetére. A kormánypárti média riportjaival szemben senki sem az
"Amerikai pénz" miatt van itt, hanem egy szebb jövő eszméjéért. A
tiltakozás egyedülálló formája az "automaidan". A sofőrök csupán az
autójukat használva blokkolják a SWAT buszokat vagy egész rendőrségi
épületeket is, hogy megelőzzék az illegális akciókat a békés emberek
ellen.
Bruti | Muri Enikő nem csak kiváló énekes, hanem korszakos gondolkodó is. Folyton a háború jár a fejében, meg a kőolajvezetékek műszaki állapota. Sokat tanulhatnátok tőle!
Elon Musk szabadjára engedné a mesterséges intelligenciáját
Bitport | 2026.02.17.
Belső források szerint a biztonsági funkciókat lebontották, mert Musk szerint az nem a védelmet, hanem a cenzúrát szolgálja, és akadályozza az innovációt.
Elon Musk szeretné minden gátjától megszabadítani mesterséges intelligenciáját. Szerinte ugyanis a Grokot kordában tartó biztonsági mechanizmusok nem a felhasználók védelmét, hanem a cenzúrát szolgálják, állítják volt xAI-alkalmazottak. A lépéssel sokan egyetértenek, mondván: ha kevesebb a korlátozás, bátrabb az innovációt.
A The Verge a közelmúltban annak kapcsán foglalkozott ezzel, hogy kulcsemberek, köztük Tony Wu és Jimmy Ba társalapítók is elhagyták a céget (a 12 társalapítóból már csak hatan maradtak).
Musk a távozásokat átszervezéssel magyarázza. A névtelen beszámolók szerint azonban egyesek távozása azzal függ össze, hogy nem értettek egyet a biztonsági szabályok lebontásával és az azért felelős csapat felszámolásával. Musk ezt hibás narratívának tartja: az xAI-nál igenis számít a biztonság, hiszen annak erősítése minden munkatársnak egyaránt feladata – ezért is fölösleges dedikált biztonsági részleg. Példaként a Teslát és a SpaceX-et hozta, melyeknél szintén nincs ilyen csapat, mégis a legbiztonságosabb autókat és rakétákat gyártják.
Bármi áron a legjobbnak lenni...
A cégben egyre hierarchikusabbak a döntések, és a fejlesztőknek nem nagyon marad más, mint végrehajtani, amit a felső vezetést kitalált, állítják a cégtől távozók, ...
https://bitport.hu/elon-musk-szabadjara-engedne-a-mesterseges-intelligenciajat
Modellje etikus viselkedése miatt került veszélybe az Anthropic Pentagon-üzlete
Bitport | 2026.02.18.
Amerikai hadügyminisztériumi források szerint a tárcavezető nagyon közel áll ahhoz, hogy nemcsak a kormányzati megbízást mondja fel, hanem egyenesen beszállítói kockázatnak minősítse az Anthropicot.
Meglehetősen érdekes sztorit közölt a hét elején az Axios. A lap Pentagonból származó belső információkra hivatkozva azt állítja, Pete Hegseth hadügyminiszter annyira nincs megelégedve az Anthropic hozzáállásával, hogy egyrészt közel áll az MI-fejlesztővel kötött együttműködés felbontásához, másrészt akár odáig is elmehet, hogy beszállítói kockázatnak minősítse a céget.
A hirtelen támadt ellenszenv oka a jelek szerint az, hogy az Anthropic nem hajlandó biankó engedélyt adni a hadseregnek arra, hogy az általa fejlesztett nagy nyelvi modellekkel az bármit megtehessen a törvényi keretek figyelembevétele mellett. A vállalat által felállított vörös vonalak egyike az, hogy nem hajlandó hozzájárulni a(z amerikai) polgárok tömeges megfigyeléséhez, illetve ragaszkodik hozzá, hogy a halálos fegyverzettel szerelt gépeknél a tűzparancs minden esetben embertől származzon. Az Axiosnak súgó források szerint egy magas rangú tisztviselő kijelentette, hogy gondoskodni fognak arról, hogy a cég drágán megfizessen azért, mert korlátozni meri a Pentagon mozgásterét.
Maga az együttműködés egyébként nagyjából 200 millió dolláros üzletet jelent, ami önmagában azért nem vágná a földhöz az éves szinten már 14 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolító Anthropicet. Az már lényegesen nagyobb probléma lenne, ha a hadügyi tárca a beszállítói láncra veszélyes elemként bélyegezné meg az MI-fejlesztőt. Ilyen negatív biztonsági besorolást általában külföldi (pl. kínai) vállalatok "érdemelnek ki". Az ide sorolt szervezetekkel és termékeikkel semmiféle kapcsolata nem lehet a Pentagonnal üzletelni kívánó cégeknek, ami a Microsoft esetében praktikusan azt jelenti, hogy a Copilotba nem épülhetne be a Claude.
Nem eszik olyan forrón...
A helyzet azonban sokkal összetettebb, ami miatt simán elképzelhető, hogy Hegseth végül nem lép az ügyben. Ezt a lehetőséget erősíti az a tény, hogy a Claude jelenleg olyan képességekkel és funkcionalitással bír, amelyet a versenytársak nem tudnak biztosítani. Ellenkező esetben ugyanis a burkolt és nyílt fenyegetések helyett simán csak lecserélnék az Anthropic megoldását.
A használhatóságot mutatja, hogy jelentések alapján az algoritmus jelentős támogatást nyújtott annál az akciónál is, amelynek során az amerikai különleges erők villámgyorsan és veszteség nélkül fogták el Caracasban a venezuelai elnököt és feleségét. Hiába dobnak sutba bármiféle etikai kérdést a többiek (élükön Elon Muskkal, aki szerint a megkötések általában nem a biztonságot, hanem a cenzúrát szolgálják), ha a Claude közben ennyire hatékonyan működik.
Az internetes kommentárok egyébként egyenesen hatalmas reklámnak tartják a hadügyminisztérium fenyegetőzését, sőt olyan meglévő ügyfelek is akadtak, akik rögtön magasabb csomagra váltottak a cégnél, ezzel honorálva az Anthropic etikai kiállását.
A háború, amiről előre szóltak: hogyan tudta meg a CIA és az MI6 Putyin ukrajnai terveit, és miért nem hitt nekik senki? | 2026. február 26.
Gigantikus anyagban mutatja be a Guardian az ukrajnai háborút megelőző hónapok titkosszolgálati eseményeit. Az anyagot készítő újságíró, Shaun Walker több mint száz, magas rangú hírszerzővel és bennfentessel készített interjúra támaszkodva mutatja be elképesztő részletességgel*, hogy az amerikai és a brit titkosszolgálatok hogyan szereztek információt Vlagyimir Putyin inváziós terveiről, hogyan próbálták a szövetségeseiket hasztalan figyelmeztetni a veszélyre, és hogyan söpörték ezeket félre az európai hírszerző szolgálatok, sőt, még maguk az ukránok is, beleértve az elnököt, Volodimir Zelenszkijt is.
Rácz András: „Putyin nem biztos, hogy tisztában van a valós helyzettel”
Csaknem napra pontosan tizenkét éve foglalta el a Krím félszigetet Oroszország, kedden pedig négy éve lesz annak, hogy Vlagyimir Putyin fegyveres erőkkel megtámadta Ukrajnát.
Az évforduló alkalmából Rácz András Oroszország-szakértővel beszélgetünk arról, meddig húzódhat el a háború, a lokális harcok eszkalálódhatnak-e és hogyan lehet elérni a tartós békét.
Ahogy az a Telex videójában látható, Pintér Sándor belügyminiszter a fórumán arra a kérdésre, hogy számíthatunk-e Ukrajnából fegyveres betörésre, azt mondta:
-- „Nagyon nehéz kérdés, de én azt gondolom, hogy nem. Egy NATO-tagország vagyunk. Ukrajna egy NATO-tagországot meggyőződésem, hogy nem fog megtámadni. De mindig vagy egy de. Ha azt mégis, valamilyen nem kívánatos személy, nem is kormány irányítása alá tartozó megkísérli, azt látni fogjuk.”
Rácz András | Akinek véget ért a háború, de egyhamar nem mennek haza: egy szlovák és egy olasz hadifogoly Ukrajnában
-----------------------------------------------------------
A Válasz Online-os Vörös Szabolcs az ukrán hadsereg által elfogott, orosz oldalon harcoló nyugatiakkal (!) interjúzott, még januárban.
.
Orosz hadifoglyokkal sok interjú készült, a nemzetközi és a magyar sajtóban is - de Moszkva pártján álló EU-s állampolgárokkal a magyar médiában ez az első, és a nemzetközi sajtóban se volt sok.
Az orosz–ukrán háború egy 2014-óta tartó politikai és katonai válság Ukrajna és Oroszország között. 2014 februárjában Ukrajnában az euromajdan tüntetéssorozat a méltóság forradalmának eseménysorozatában teljesedett ki, amelynek során az EU-párti tüntetők megdöntötték az oroszbarát Viktor Janukovics elnök uralmát. A hatalomváltásra válaszul Oroszország harcok nélkül megszállta a Krím-félszigetet, majd annektálta a területet. Eközben Ukrajna keleti, jelentős orosz lakossággal rendelkező területén oroszpárti tüntetések törtek ki, amelyek fegyveres felkelésbe torkolltak. A kirobbanó kelet-ukrajnai háborúban Oroszország nemhivatalos támogatásával az orosz szeparatista milíciák erői harcoltak az ukrán hadsereg ellen, és a Donbasz régió egy részén két de facto „független” államot hoztak létre, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot. A minszki egyezmények aláírása után a háború 7 évre alacsony intenzitású, fagyott konfliktussá vált. 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, kirobbantva a nyílt orosz–ukrán háborút.
Kis területet nyert vissza Ukrajna, de így is látszik, hogy Musk alávágott az oroszoknak a Starlink megvonásával | 2026. február 19.
Musk hallgatott az IT-profi ukrán védelmi miniszterre
„A jelek szerint eredményesek voltak az Oroszország által használt, hitelesítés nélküli Starlink használatával szemben tett lépéseink. Jelezze, ha kell még tenni valamit” – üzente Musk Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszternek a műholdas rendszert működtető SpaceX nevében. Szokatlanul konstruktív hang volt ez az üzleti világ legellentmondásosabb fenegyerekétől, aki Donald Trump elnöki hatalomba való visszatérése után vitatható eredménnyel kormányzati szerepet is vállalt, és Ukrajnáról is sokféleképp nyilatkozott. Volt, hogy a Starlinktől helyenként épp az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát zárta el.
De szívesen ment bele a kocsmai szintű beszólogatós szópárbajba is a lengyel külügyminiszterrel, amikor Radosław Sikorski megjegyezte, hogy Lengyelország üzleti alapon, évi 50 millió dollárért biztosítja Ukrajnának a Starlinket, nem pedig Musk tesz szívességet, így nem is fenyegetőzhetne a szolgáltatás leállításával.
Hogy ezúttal másképp történt, abban annak is szerepe lehetett, hogy az elnöki hivatal vezetőiig érő korrupciós botrány nyomán elindult nagy kormányzati átalakítás után a védelmi minisztérium élére kinevezett Fedorov korábban a digitalizációért felelős miniszter volt, az IT-szektorban piaci viszonyok között is kipróbálta magát, és személyesen is ismeri Muskot.
Mit csinál a Starlink az orosz drónokon?
A döntés nyomán február eleje óta a SpaceX automatikusan lekapcsolja Ukrajna területén azokat a Starlink-terminálokat, amelyeket nem az ukrán hadsereg regisztrált, illetve azokat az egyébként civil csatornákon keresztül legálisan vásároltakat is, amelyek nincsenek bejegyezve az erre létrehozott hivatalos ukrajnai hatósági oldalon, és két percnél hosszabb ideig, óránként 90 kilométeres sebességnél gyorsabban változtatják a helyzetüket. Amíg nem blokkolták ezeket a hozzáféréseket, az orosz drónok nemcsak egyre pontosabbak lettek, de a hatótávolságuk is nőtt.
„Nem értem, hogy Elon Musk műholdjait miért nem tekintjük legitim célpontnak. Egy atomrobbantás az űrben határozottan megoldaná a problémát” – mondta a Kreml egyik legismertebb propagandistája azután, hogy a világ messze leggazdagabb embere elérhetetlenné tette a Starlinket az orosz drónoknak. Vlagyimir Szolovjov kifakadása is mutatja, hogy milyen hatalmas veszteséget jelentett Musk döntése az Ukrajna ellen négy éve háborúzó oroszoknak.
"Igazi oka nincs Trumpnak megszerezni Grönlandot" | 16/01/2026
Grönland megszerzése Trump régi vágya, bár semmilyen katonai haszna nem lenne az Egyesült Államoknak, Gyarmati István szerint itt a időkényszerbe került az amerikai elnök, várhatóan a novemberi félidős választásokon elveszíti vagy a képviselőházat, vagy a szenátust.
Több európai ország növelné a NATO katonai jelenlétét Grönlandon és az Északi-sarkvidéken, hogy csökkentsék Donald Trump amerikai elnök nyomásgyakorlását – írja a Telex. A cikk szerint a tárgyalásokat az Egyesült Királyság és Németország vezeti, más országokat konkrétan nem említett. Németország egy Arctic Sentry, azaz Sarkvidéki őrszem nevű közös NATO-missziót javasolna, a Balti-tengeren már működő misszió mintájára.
„Nem az a kérdés, hogy mennyibe kerülne egyébként, az biztos vannak rá bestések, természetesen az ár-adattól függ, hogy milyen feltételekkel, és ezt nem tudjuk egyáltalán, mert erről nincsenek tárgyalások. A probléma az, hogy Grönland és az Európai Unió és az európaiak általában nem akarják, hogy Amerika megvegye vagy bármilyen más módon magáévá tegye Grönlandot. Grönland maga sem akarja, az amerikaiak meg, pontosabban Donald Trump meg nagyon akarja” – mondta a Reggeli gyors pénteki adásában Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kapcsolódó hírek:
Ablak alatt elhelyezett kukák: tűztávolság
A méregzöld könyv - könyvtár, nyomtatott irodalom, olvasás
Szabad Terek Klímahét programsorozat: 2021. szeptember 20-26., országosan
Polgári engedetlenség