Hét tagállamban kigyűlt a kvóta – félig már révbe ért a Minority SafePack - 2018. március 19.

Hétfőn délután teljesült a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés érvényességének egyik feltétele: összegyűlt az EU hét tagállamban az Európai Bizottság által korábban megállapított minimális számú támogatói aláírás (kvóta).

Dánia volt a hetedik ország, ahol sikerült meghaladni a kvótát. A skandináv államban cikkünk közléséig 9769 aláírást gyűjtöttek össze, a követelmény legkevesebb 9750 aláírás volt. Mint korábban megírtuk,
http://www.maszol.ro/index.php/kulfold/93775-minority-safepack-mar-csak-daniara-es-az-1-milliora-varunk
szintén hétfőn gyűlt össze a szükséges kvóta Horvátországban is. Az aláírást gyűjtő európai országok listája és az eddigi támogató kézjegyek száma itt érhető el:
https://ec.europa.eu/citizens-initiative/32/public/#/

Mint ismert, ahhoz, hogy az EB nyilvántartásba vegye az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és az RMDSZ által indított polgári kezdeményezést 2018. április 3-ig minimum 1 millió aláírásnak kell összegyűlnie. További feltétel, hogy a kezdeményezés aláíróinak legalább 7 uniós tagállamból kell érkezniük, a Brüsszel által megállapított lakosságarányos kvóta szerint. Az egyik feltétel hétfőn már teljesült.

Az aláírások összesített száma hétfőn átlépte a 900 ezret, így a hátramaradó két hét alatt már kevesebb mint 100 ezer aláírásra van szükség.

FRISSÍTÉS: Most már biztos a győzelem

A Minority SafePack – Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés közel áll a sikerhez, de továbbra is tenni kell azért, hogy azt el is érje – hangzott el hétfőn Budapesten, a Magyarság Házában tartott konferencián. A Kisebbségvédelmi kezdeményezés a határon túli magyar közösségekért és a magyarországi nemzetiségekért című, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a FUEN és a Rákóczi Szövetség szervezésében zajló eseményen a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és a magyarországi nemzetiségek is képviseltették magukat.

A FUEN elnöke, Vincze Loránt kijelentette: most már nem kérdés, hogy meglesz-e a hét tagállam, amely teljesíti a küszöböt, és realistán nézve a számok dinamikáját, az látszik, hogy meglehet az egymilliónál több aláírás is, de ehhez az utolsó tartalékokat is hasznosítani kell, főleg, ami Magyarországot illeti, ahonnan még 80-100 ezer aláírásra lenne szükség a biztos sikerhez.

„Tudjuk és érezzük, hogy egyedit és értékeset hoztunk létre, ezt ma már azok is érzik, akik eddig nem kapcsolódtak be a munkába. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés értékes és közös sikerünk lehet – a határon túli magyar közösségeké, a magyarországi nemzetiségeké, a magyar nemzeté, az európai őshonos kisebbségeké és a FUEN valamennyi szervezetéé. Erdélyben a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében született elutasító alkotmánybírósági döntés tükrében még inkább látszik, mekkora szükség van európai kisebbségvédelmi standardokra” – fogalmazottVincze Loránt.

Hozzátette: „aki gyakran jár határon túli magyar közösségekbe, tudja, hogy a nyelvért, az anyanyelvű oktatásért, a közösség boldogulásáért vívott küzdelemben szükség van az erőt adó sikerekre, de szükség van erre a magyarországi nemzetiségek életében is, és a magyar nemzetnek is szüksége van sikerre. Az európai őshonos közösségek nagy részét is felrázta a kezdeményezésünk, bár nem volt könnyű dolgunk, mert közülük sokan elkényelmesedtek, és elfelejtették, hogyan kell kapcsolatot tartani a közösséggel. De elmondhatom, hogy a FUEN tagszervezetei ismét rákaptak a közösségi munka, a közösségépítés ízére. Bízom benne, hogy sikerül jó irányba fordítanunk Európát, ami az őshonos közösségek jogait illeti.”

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kijelentette: nagy biztonsággal mondható, hogy a kezdeményezés sikeres lesz, de ehhez nem elég egymillió aláírás, hiszen aki gyűjtött már aláírásokat, az tudja, hogy minden tizedik ember rosszul tölti ki az adatait, és ezzel is számolni kell. Kiemelte a magyarországi nemzetiségek szerepét is a kezdeményezés magyarországi sikerre vitelében: mind a tizenhárom magyarországi nemzetiség a Minority SafePack mellé állt, és a Nemzetiségek Bizottsága kezdeményezésére született egyhangúlag elfogadott országgyűlési határozat is a kezdeményezés támogatásáról – emlékeztetett az államtitkár.
... http://www.maszol.ro/index.php/kulfold/93797-het-tagallamban-kigy-lt-a-kvota-felig-mar-revbe-ert-a-minority-safepack

Válasz

A Jobbikot vádolja a KMKSZ székházuk felgyújtásával - 2018. Már. 25.

Egészen megdöbbentő és felfoghatatlan az az ámokfutás, amit a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egyes képviselői művelnek néhány hónapja a közösségi médiában. Ahelyett, hogy az ezer sebből vérző kárpátaljai magyarság problémáinak megoldásán fáradoznának, inkább páros lábbal szállnak bele a Jobbikba, elképesztő gyűlöletkampányt folytatva a nemzeti néppárttal szemben.

Hogy mi szükség van erre, azt nem tudhatjuk. Így azt sem, hogy valóban el is hiszik-e, vagy csak fideszes utasításra cselekszenek akkor, amikor gyalázatos hazugságoktól és szándékos csúsztatásoktól hemzsegő posztokat és kommenteket helyeznek el a legnagyobb közösségi oldalon. Akárhogy is van, kérdés, hogy miért tűri mindezt a KMKSZ elnöke, aki egyébként meg láthatóan tartózkodik az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól.

-- Mert amiket Darcsi Karolina politikai-kommunikációs titkár, Mester András, a szervezet gazdasági és önkormányzati ügyekért felelős titkára, Balogh Lívia ungvári járási elnök, Molnár László kulturális titkár, vagy a Bocskor család tagjai és még néhányan a nevezettek köreiből osztogatnak és kommentelnek vak gyűlölettől vezérelve, az már távolról sem magánügy, ez a KMKSZ álláspontjának minősül. És ha innen nézzük a dolgot, a helyzet még súlyosabb.

A többi külhoni magyar politikai pártban legalább van annyi bölcsesség, hogy ha már agyba-főbe dicsérik is a Fideszt, meghálálva a sok támogatást, ők legalább nem írnak olyan buta és alpári kommenteket, mint amit ez a társaság, szégyent hozva ezzel egyébként jó érzésű tagtársaikra is. Miért nem érik be annyival, hogy a tagság fejébe beleverjék:

-- a Fideszre kell szavazni? Miért érzik emellett fontosnak allahozni, üveggyöngyözni, gyurcsányozni és kerítésezni is a Jobbik neve kapcsán? Talán így (is) akarják bizonyítani hűségüket, megbízhatóságukat Budapest irányába? Attól félnek, hogy a Fidesz bukásával véget ér a kényelmes élet, amikor néhány levéllel vagy panasszal százmilliókhoz lehetett hozzájutni nem különösebben erős ellenőrzés és nem túl szigorú elszámolás mellett? Vagy hogy elfogynak majd a hajbókolók és jóval kevesebben fogják majd támogatni őket? Hogy a félelemre és a szegény tömegek kiszolgáltatottságára épülő hatalomgyakorlás nemcsak Magyarországon, hanem nálunk, Kárpátalján is megtörik majd?

Mester András Gyurcsánnyal próbálta több posztjában is összeerőszakolni a Jobbikot, pedig Vonáék számtalanszor elmondták és leírták, hogy az MSZP-vel és a Gyurcsány-féle DK-val soha nem állnának össze.
http://karpathir.com/2018/03/16/a-jobbik-soha-nem-fog-gyurcsannyal-targyalni/
Ehelyett talán inkább azt a kérdést kellene feltennie, hogy vajon megérte-e összebútorozni azzal a Porosenkóval, aki magyar közösségünknek tett választási ígéreteiből semmit sem tartott be, sőt az oktatási és a nyelvtörvénnyel tulajdonképpen a kárpátaljai magyarság beolvasztására törekszik. Ha erre a kérdésre nem a válasz, akkor adódik a következő:

-- Brenzovics László miért a PPB képviselője még mindig az ukrán Radában.

A legmesszebb persze ezúttal is Darcsi Karolina
https://m.facebook.com/darcsi.karolina
ment. Ismét összehozta a vállalhatatlan Szvobodát a kormányváltásra készülő Jobbikkal azt sejtetve, hogy

-- a Szvoboda a Jobbik bátorítására gyújthatta fel a KMKSZ ungvári székházát.

Szerinte ez is része lehetett egy titkos megállapodásnak, amit a Szvoboda és a Jobbik kötött évekkel ezelőtt. Ezt az elképesztően aljas támadást egyébként a Kárpátaljai Jobbik-szimpatizánsok nevű Facebook-oldalon tette, méghozzá a Szávay István képviselő által jegyzett, a székház felgyújtását elítélő jobbikos közlemény alá.
https://m.facebook.com/jobbik.karpatalja/posts/1989611041108715
Majd még idézi egy korábbi cikkét is,
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/szelsosegeknek-nincs-helye-karpataljan/
amiben szintén egyértelműen utal arra, hogy az ukrán szélsőségesek különböző magyarellenes akciói mögött is a Jobbik áll. Ez legalább olyan agyament feltételezés, mint amelyik szerint maguk a magyarok voltak érdekeltek abban, hogy a gyújtogatással a maguk bajaira irányítsák a figyelmet, merthogy az új, impozáns, majd 800 négyzetméteres, többszintes, új épület úgyis megvolt már tavaly év végén.

Egyébiránt az sem világos, miért kellett olyan nagy titokban tartani az új KMKSZ-palota vásárlását, hisz ma sem tudjuk, hogy mennyibe került. Ezek után meglehetősen furcsa Orbán Viktor keresztapás kampányvideója,
http://karpathir.com/2018/02/28/telefonon-targyalt-orban-viktor-es-brenzovics-laszlo/
amiben a székházat ért második támadás után felhívta „Brenzót” és azt kérdezte tőle:

-- mivel segíthetnek, kell-e pénz? Persze, hogy kell, hisz abból a KMKSZ-vezérkar számára sosem elég.

Az persze nem kérdéses, hogy a kárpátaljai magyarságnak nagy szüksége van a támogatásra, hisz ez a legmostohább körülmények között élő külhoni magyar közösség. Dől is a pénz ide rendesen, de az már korántsem olyan biztos, hogy a lehető legcélszerűbben használják fel és a legigazságosabban osztják el. Ezért állítják az alapszervezetek ülésein és mindenhol másutt is, hogy ha nem a Fidesz nyer, akkor minden támogatás megszűnik, sőt, még a korábban kapottat is vissza kell majd adni? Ez ugyanis konkrét hazugság, a Jobbik még az előző ciklusban maga javasolta külhoni gazdaságfejlesztési programok indítását, minden egyes alkalommal támogatta azokat a parlamentben, illetve választási programjában és minden nyilatkozatában garantálta az anyaország anyagi felelősségvállalásának fenntartását, sőt továbbfejlesztését!

-- A kárpátaljai magyaroknak tehát semmi okuk sincs ettől félni, hiába riogatják őket, Sőt, ellenkezőleg! Ők járnának jobban.

Ugyanis a Jobbik programjában rögzítette a külhoni támogatási rendszer megőrzését, de azt igazságosabbá és ellenőrizhetővé akarják tenni. (Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel 29. o.
https://www.jobbik.hu/sites/default/files/kepek/magyar_szivvel_jozan_esszel_tiszta_kezzel.pdf)

A Jobbik áttekinthetővé és elszámolhatóvá tenné tehát a pénzek osztását. Talán ez lehet az, ami KMKSZ-es vezetőknek nagyon nincs ínyére? Vajon ezért akarják minden áron lejáratni a Jobbikot, miközben tudjuk, hogy a külhoni magyarok döntő többsége így is, úgy is a Fideszre szavaz? Mi más értelme van akkor ezeknek a rágalmaknak? Ezért mantrázzák azt az elmebajt is, hogy a Jobbik lebontaná a kerítést? Ami szintén hazugság, sőt először a párt egyik alelnöke beszélt a felépítés szükségességéről még 2015 elején. Igen, így van, itt olvasható például.
http://www.origo.hu/itthon/20150122-keritest-epitene-a-hataron-toroczkai.html
A mostani kormány egyetlen kihívója a kerítést egyébként nem csak megtartaná, de megerősítenék is azt az önálló határőrség visszaállításával. És persze az agyament allahozás teljes történetét sem akarják tudni. Azt, hogy a Vona Gábort Törökországban fogadó egyetemisták a székely autonómiáért tüntettek Románia nagykövetségénél. És azt sem ragozzák, milyen szövegkörnyezetben és miért is hangzott el Allah neve. Egyébként azért, mert Istent a tolmács így fordította le a pártelnök kérésére, aki törökül kívánt elköszönni hallgatóságától.

-- Mint ahogyan arra sem térnek ki, hogy röviddel később ugyanez az egyetem díszdoktorrá avatta Orbán Viktort.

Miért van szükség a jóhiszemű emberek szándékos megtévesztésére és egymással történő szembefordítására, hazaárulózásra, miközben a Jobbikon ez túl sokat valószínűleg már nem roncsol? Persze a minta adott, ugyan ezt teszi Orbán Viktor és a Fidesz is Magyarországon. A miniszterelnök március 15-én például már nyíltan megfenyegette
https://alfahir.hu/2018/03/15/orban_viktor_marcius_15_soros_gyorgy
az ellenzéket és a másként gondolkodókat. Ennyi mocskolódás és lejáratás, meg az irodájuk felgyújtásával való vádaskodás után pedig ne csodálkozzanak, ha a Jobbiknál előbb-utóbb elszakad a cérna, és válaszként lerántják a leplet valami viselt dolgukról.

A két szervezet viszonya többször volt már feszült, de egy jó ideje azt láthatjuk, nem foglalkoznak egymással. A KMKSZ sajtója évek óta le sem írta a Jobbik nevét, semmilyen összefüggésben, a magyarországi párt pedig jó ideje nem nyilvánult meg nem hogy támadóan,

-- de kritikusan sem a KMKSZ pénzügyei, érdekképviseleti tevékenysége, a gazdaságfejlesztési pályázatok, vagy éppen Brenzovics László képviselői munkája kapcsán.

Pedig vélhetően azért lenne mondanivalója…

Ezek eddig nem kerültek szóba, de nem kizárt, hogy ebben az összefüggésben kell kezelni a Jobbik vásárosnaményi képviselőjelöltjének a Nemzeti Választási Irodától származó dokumentumok alapján tett állításait arról, hogy a Fidesz választási csalásra készül,
http://karpathir.com/2018/03/22/jobbik-a-kmksz-segitsegevel-keszul-valasztasi-csalasra-a-fidesz/
amiben a KMKSZ egyes tagjai is érintettek lehetnek. A kárpátaljai magyarságszervezet Facebook-huszárai szándékosan félremagyarázva a tényeket, elkezdték azt ordítani: a Jobbik részéről aljas támadás érte a kárpátaljai magyarságot. Nem őket, nem a törvénytelenséget elkövető személyeket, hanem a MAGYARSÁGOT!

Ez az állítás durva csúsztatás, de nevezhetjük hazugságnak is Darcsi Karolina, a szervezet politikai-kommunikációs titkárának részéről. Állításával ellentétben Adorján Béla jobbikos jelölt természetesen

-- nem a kárpátaljai magyarok ellen kampányol.

Miért tenné? Sőt, hacsak tud, segít külhoni honfitársain, számos akciót szervezett már térségünkben is. Ő csak a Fidesz uralta rendszer törvénytelenségeit tárta fel. Nem azt kellene inkább elítélni, ha valójában ilyen megtörtént? Ehelyett Darcsi Karolina – ismét alaposan túltolva a biciklit – összeszedte az összes eddigi vádaskodását és agymenését, a konkrét felvetés cáfolata és elítélése helyett pedig ismét magyarellenes cselekmények sorával vádolta meg az általa olyannyira gyűlölt Jobbikot.

-- Pedig lehetne más ügyekben is ilyen vehemens, a Beregszászba telepítendő
http://karpathir.com/2018/02/10/telepitenek-e-katonasagot-beregszaszba-vagy-sem/
katonacsaládok elleni tiltakozásban például, de arra eddig nem igazán futotta.

A KMKSZ vélhetően jobban tenné, ha nem kiabálna ebben az ügyben. Ha Adorján azt állítja, hogy szövetséghez köthető személyek részt vesznek a lakcímbizniszben és a szavazóimportálásban, akkor valószínűleg nem a levegőbe beszél. Avagy Darcsi és társai szerint az teljesen rendjén van, hogy egy-egy házba 100, meg 200 lakó
https://www.youtube.com/watch?v=hOmFjx2QKjE
van bejelentve? Látták a listákon szereplő neveket? Azokban nem csupán egy-két olyan van, ami finoman szólva is megkérdőjelezhető „magyarossága” okán? Vajon a százszámra bejelentettek mind tudnak magyarul?
http://karpathir.com/2018/03/13/egyre-tobb-lakcimkartyat-ervenytelenitenek-szabolcs-megyeben/
És ha nem, hogy a fenébe hullott az ölükbe a honosítási okirat? Azt ki intézte nekik? Vagy az normális, hogy például Tarpáról a választások alkalmával ejtőernyőztetik át máshová a szavazókat? Merthogy Adorján Béla ezeket a törvénytelenségeket vetette fel és ezek miatt tette meg a feljelentést. Amihez semmi köze a becsületes kárpátaljai magyar embereknek.

-- Miért kell direkt összekeverni a kárpátaljai magyarok lakcímbejelentését, akik gyermekük miatt, egészségügyi ellátásuk vagy éppen magyar autóvásárlásuk miatt iratkoznak be a határ túloldalán élő rokonaikhoz vagy csak szimplán az ismerőseikhez? Vélhetően azért mossák össze a kettőt, hogy így vagdalkozhassanak.

Ez nyilván könnyebb, mint felelni a kellemetlen kérdésekre.

Várjuk ki, meddig jut az ügy, lesz-e nyomozás, lesznek-e bizonyítékok, és egyáltalán mit akar a Jobbik kezdeni a témával a választásokig hátralévő két hétben, illetve azután. Lehiggadnak a kedélyek, vagy folytatódik az üzengetés és a vádaskodás a két párt között? Reméljük, hogy nem,

-- mindenkinek jobb lenne lehiggadni szépen!

Ideje lenne már véget vetni az uszításnak, a gyűlölködésnek, a gyalázkodásnak, a megbélyegzésnek és egymás oktalan támadásának. Úgy egyébként is… Mert ebben azért jók vagyunk, sőt magyarországi pártokra sincs is ehhez szükségünk, tudjuk mi utálni itt egymást is.

http://karpathir.com/2018/03/25/a-jobbikot-vadolja-a-kmksz-a-szekhazuk-felgyujtasaval/
De ne tegyük! Keressük a jót a másikban! És a magyart!

Válasz

Kijev megkésett nemzetállami álmai és az ebből fakadó feszültség áll a régióban felbukkanó terrorizmus mögött – mondta el lapunknak az MTA tudományos főmunkatársa – 2018.03.08.

Az ukrán nacionalizmus teljes megsemmisüléssel fenyegeti a nemzeti kisebbségek oktatási rendszerét – mondta el lapunknak Fedinec Csilla, az MTA tudományos főmunkatársa. A kisebbségkutató hozzátette: a regnáló hatalom által gyakorolt, ilyen mértékű nyelvi elnyomásra, mint amire Kijev most készül, még sosem volt példa Kárpátalja történetében, sem a magyar, sem a csehszlovák – de még a szovjet időkben sem. Ahogy a terrorizmus felbukkanása is „újdonság” a térségben.

–  Minek tulajdonítható a magyarellenes lépések ilyen gyors konjunktúrája Ukrajnában?

–  Az új oktatási törvény elfogadása, 2017 szeptembere óta az ukrán sajtóban folyamatosan az egyik vezető hír volt Magyarország elfogadhatatlannak nyilvánított álláspontja a kisebbségek védelmével kapcsolatban, és különösen érzékenyen reagáltak a NATO–Ukrajna bizottság munkájának blokkolására. Vannak ugyan objektív, sőt baráti hangvételű tudósítások is a magyarokról vagy Kárpátaljáról, de a teljes ukrajnai hírözönben rendkívül erős a negatív attitűd. Véletlen volna, hogy Kárpátalja vagy a teljes lakosság kevesebb mint 0,3 százalékát kitevő magyarok ekkora problémaként vannak megjelenítve? A magyarországi sajtó sem egyöntetűen tálalta az eseményeket, felvetődött, hogy a magyar külügy túlzottan erőszakosan rea­gált az eseményekre. Mindkét oldalról tapasztalhatók a felfokozott érzelmek. Azt érteni kell, hogy a kárpátaljai magyarság még sosem volt története során olyan nehéz helyzetben, mint jelenleg. A 2017-es közoktatási törvény implementálása során Kijev még szigorúbb feltételeket támasztana a nemzetiségi iskolákban, és a napokban eltörölték a 2012-es nyelvtörvényt, amivel a nem államnyelven beszélőket megfosztották a regionális nyelvi jogoktól.

–  Volt valaha ekkora nyelvi elnyomás ebben a régióban?

–  A két világháború közötti csehszlovák időkben és a „kis magyar világban” a ruszin is hivatalos nyelv volt Kárpátalján. A szovjet időkben az oroszt erőltették, a rendszerváltás után pedig az ukrán érvényesült, ez erősen megkoptatta a helyi ruszin nyelvet. Ugyanakkor a legutóbbi időszakig a felsőoktatásig biztosítva volt például a magyar nyelven való tanulás lehetősége. Ma az ukrán nyelv újrapozicionálása a kiépült és működő rendszert már rövid távon akár a teljes megszűnéssel fenyegeti. A magánoktatás lehetősége eddig törvényi szinten nem nagyon került szóba, de ha például a kárpátaljai magyar oktatás kizárólagosan ebbe a keretbe szorulna bele, az a „győzelem” vereséggel érne fel.

–  Miért pont a magyarok kerültek a cél­keresztbe?

–  Mindaz, ami történik, több mint magyarellenes agresszió: ez egy megkésett nemzetállami kísérlet egy területileg és gazdaságilag igen zilált állapotban levő országban. Az egy nyelv egyenlő egy állam logika áldozatai­vá válhatnak azok a kisebbségek, amelyeknek nemzetisége és anyanyelve egybeesik – az ukrajnai lengyelek például már alig beszélik anyanyelvüket –, s amelyeknek erős az érdekérvényesítő képességük. Az oroszoknak a válságig erre nem volt szükségük, s az általuk lakott keleti területeken most éppen háború zajlik. A magyarok, a románok és a krími tatárok emelkedtek ki ebben a szerepben, az első kettő elsősorban anyaországi támogatással, a krími tatárok nemzetközi fellépéssel. Utóbbiak viszont a Krímmel együtt kikerültek Ukrajna joghatósága alól. Maradtak a románok és a magyarok, akik ellenállnak az asszimilációnak, amit Kijev úgy értelmez, hogy ellenállnak az integrációnak.

–  S ezért bizonyos csoportok úgy látják jónak, hogy felrobbantják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát Ungváron.

–  A túlfűtött politikai hangulat mindig előidézi a szélsőségek aktivizálódását, aminek sajnos tanúi vagyunk többek között Kárpátalján. Az eseményekre közvetett hatással van a kelet-ukrajnai megyékben zajló „hibridháború” is, ugyanakkor a kárpátaljai szélsőséges akciók sem egyformák. Legalább két évtizedes probléma a helyi radikálisok, valamint főleg a szomszédos Lemberg megyei ultrák nacionalista tüntetései, zászlóletépésekkel, emlékműrongálásokkal. Különösen Petőfi beregszászi és ungvári szobrai, valamint a vereckei honfoglalási emlékmű szenvedtek sokat, bár ezek a támadások sem vehetők egy kalap alá, például az ungvári Petőfi-szobor kardját 2011-ben egy hétköznapi fémtolvaj lopta el. A KMKSZ beregszászi irodájának 2013-as felgyújtása is még „egyszerű” vandalizmus volt.
Egészen más kategória, hogy felfegyverkezve, emberélet kioltására is alkalmas cselekedeteket hajtanak végre személyek vagy csoportok. Ennek a fordulatnak lehettünk tanúi februárban, amikor a KMKSZ ungvári székháza ellen két támadást is intéztek, azóta már felderített elkövetők. A február eleji első támadást az oroszbarát lengyel szélsőségesek Falanga (magyarul: falanx) nevű csoportja követte el. Nemzeti forradalmároknak tekintik magukat, kapcsolatban állnak szíriai és iráni szervezetekkel, példaképüknek a putyini Oroszországot tekintik. A csoport képviselői harcoltak az úgynevezett szeparatisták oldalán Ukrajna keleti megyéiben.

–  Számomra az oroszbarát lengyel szélsőséges is kissé „jugoszláv békaember­szerűen” hangzik.

–  A feltételezett tetteseket az ukrán és a lengyel titkosszolgálat közösen derítette fel, Lengyelország területén fogták el őket, és nincs semmi ok arra, hogy kétségbe vonjuk, valóban közük lehet az akcióhoz. Oroszország egyébként bátorítja a posztszocialista térségben és Európa nyugati felében is az úgynevezett ötödik hadoszlopot, az euroszkeptikus ultranacionalista csoportok, valamint a kelet-ukrajnai harcok kirobbanása óta abba fegyveresen bevonható nemzetközi brigádok szerveződését, mint a lengyel Falanga. Ezenkívül fontos az információs térben zajló háború is. Nem csak az amerikai elnökválasztás kapcsán merült fel az orosz beavatkozás lehetősége, a dezinformáció széles körben használt eszköz. A lengyel falangistákkal kapcsolatban még érdemes megjegyezni, hogy a tengertől tengerig terjedő Nagy-Lengyelország hívei, amelybe beletartozna Litvánia, Fehéroroszország és Ukrajna területének egy része is, ezért vesznek részt Ukrajna destabilizálásában. Nemrég azonosították a február végi második robbantás lehetséges elkövetőit is. Ők viszont a jelek szerint a keleti hadszíntéren éppen a Kijev oldalán harcoló fegyveresek közül kerültek ki.
A három gyanúsított Ukrajna középső területeiről származik, egy cserkaszi és két kropivnickiji lakos. Nem mellékes, hogy immár a rendőrség sem gyújtogatásról, hanem hivatalosan is terrortámadásról beszél. Ez egyrészt megerősíti az előző verziókat a támadásokkal kapcsolatban – mind a hivatalos szervekét, mind a KMKSZ ezzel kapcsolatos álláspontját –, másrészt a terrortámadás más megvilágításba helyezheti az egész régió állapotát, nyilvánvalóvá teszi a társadalmi béke erőszakos megbontásának szándékát.

–  Hogyan viszonyulnak ezekhez a csoportokhoz a kárpátaljaiak?

–  Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója egyértelműen Moszkva kezét látja benne, de Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese is úgy vélte, nem helybeliek voltak az elkövetők. Mint mondta: „Mindenképpen fontos tudni, hogy Kárpátalján, ahol békesség és stabilitás van, kik azok, akik nemzetiségek közötti torzsalkodást, gyűlöletet akarnak szítani. Mi ezt nem akarjuk! Itt senkinek nem lesz esélye második frontot nyitni!” Március elsejével egyébként a kárpátaljai szakaszon megerősítették a határvédelmet és növelték a határőrök létszámát. A hivatalos indoklás szerint erre azért volt szükség, mert az ukrán–román határon megszaporodott a cigarettacsempészés… A szomszédos Lemberg megyében a lengyel határ őrzését február 12-től erősítették meg.

–  Létezik a közvélekedésben Kárpátalján a korábbi korszakokra irányuló nosztalgia?

–  Egyértelmű nosztalgia nincs, bár 1919 után is idő kellett hozzá, hogy az emberek elfogadják az elcsatolás tényét, majd 1938 után a felhőtlen örömmel fogadott revízió visszásságait – később pedig a szovjeturalom bebetonozódását, utóbbi erősítette a nemzetiségektől független, regionális összetartást. Rengetegen igényelték 2010 és főleg 2014 után az Ukrajna által tiltott magyar állampolgárságot, a késlekedő, de várható szankciók ellenére, főként a létfenntartás ösztönének – gyermekeik jövőjének biztosítása, nyugati munkavállalás – sugallatára, ami erősebb bármilyen nosztalgiánál. Ugyanez a motiváció áll amögött is, hogy tömegével íratnak nem magyar anyanyelvű gyerekeket is magyar iskolába, vagy kérik az adott oktatási intézményben a magyarnak mint második idegen nyelvnek az oktatását, s ez az igény megvan a felnőttek körében is.

–  Milyen Magyarország megítélése Kár­pátalján?

–  Kárpátalja jelenlegi vezetői örülnek a Magyarországról érkező beruházásoknak, regio­nális érdekeikért konfrontálódni is készek Kijevvel. Az emberek uniós országként tekintenek Magyarországra, sok idős ember papíron itt is él, bár önként nem költözne át a határon, s a fiatalok is elsősorban a régiót tekintik hazájuknak, másodsorban Ukrajnát vagy Magyarországot. A régió elnéptelenedése – akár az ingázók, akár a kivándorlók miatt – viszont nem túl biztató kilátásokkal kecsegtet.
... http://magyarhirlap.hu/cikk/112641/Sosem_voltak_ilyen__nehez_helyzetben__a_karpataljai_magyarok

Válasz

Az UMDSZ elnökségének nyilatkozata

Nemzeti szabadságküzdelmünk kezdetének 170. évfordulójára készülve az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) március 14-én Beregszászon megtartott elnökségi ülésén a Kárpátalján és Ukrajnában kialakult helyzetet elemezve az alábbi nyilatkozatot fogadta el:

“Az elmúlt esztendők során sokszor, sokan próbáltak már bennünket, kárpátaljai magyarokat megfélemlíteni – létszámunkhoz képest túl hangosak, túl következetesek vagyunk, s kezdeményezéseink támogatójaként mindig magunk mögött tudhatjuk az anyaország támogatását. Az elmúlt időszak furcsa módon „egymásba illő” eseményei arra mutatnak, hogy egyes ukrajnai kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság ellen országos szintű lejárató kampány zajlik. Ennek a folyamatnak volt a része a KMKSZ székháza ellen elkövetett két támadás, amelyet ismételten elítélünk. Szerintünk a hatalomnak a tettesek elfogásán és felelősségre vonásán túl mindent meg kell tennie azért, hogy a jövőben elejét vegye az egyre durvuló magyarellenes kirohanásoknak. Sajnos március 15-éhez közelegve óhatatlanul is feltörnek az elfojtott indulatok, nemzeti ünnepünk után két nappal Ungváron ismét nacionalista menetelésre kerül sor, de hasonló megmozdulásokra lehet számítani megyeszerte. Mivel a rendvédelmi szervek szerint gyakorlatilag bárhol sor kerülhet provokációkra, felhívjuk minden honfitársunk figyelmét az óvatosságra, megfontoltságra!

Az Ukrajna Alkotmánybírósága által meghozott döntés – amely formai okokra hivatkozva érvénytelenítette a nyelvhasználatot szabályozó nyelvtörvényt – olyan jogfosztást valósított meg, amelyre az elmúlt időszakban még nem volt példa. Meglátásunk szerint a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezeteknek és történelmi egyházaknak beadvánnyal kell fordulniuk a nemzetközi szervezetekhez, amelyben tiltakoznak az eljárás ellen. Külön aggodalomra ad okot, hogy az ukrajnai parlamenti pártok kezdeményezik, hogy a törvényhozás a korábban benyújtott tervezetek alapján záros határidőn belül alkosson meg egy új jogszabályt. Az illetékes bizottság által vitára alkalmasnak tartott tervezetek gyakorlatilag a családi kommunikáció szintjére korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot.

Legnagyobb sajnálatunkra az ukrán kormány továbbra sem kíván érdemi lépéseket tenni az oktatási törvény elfogadása kapcsán kialakult nemzetközi szembenállás feloldására, mi több, újabb kisebbségellenes törvénytervezetekkel próbálja meg elterelni a figyelmet a kialakult problémáról. Az UMDSZ álláspontja szerint a kialakult helyzet csak úgy orvosolható, amennyiben Ukrajna végrehajtja a Velencei Bizottság ajánlásait, különösen annak 125. pontját, azaz a nemzeti kisebbségek képviselőivel egyeztetve mihamarabb módosításokat eszközöl „Az oktatásról” szóló törvény 7. cikkelyében.

További aggódásra ad okot az a szándék, hogy az ukrán kormány egy katonai alakulatot kíván állandó jelleggel Beregszászban állomásoztatni. Az elhelyezésre kerülő katonai kontingens, illetve azok családtagjaiknak az állandó jelenléte gyakorlatilag felborítja azt a nemzetiségi egyensúlyt, amely az elmúlt évtizedekben Beregszászban és környékén kialakult – ez pedig ellenmond az ukrán-magyar alapszerződének, illetve a Magyar Köztársaság és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén szóló nyilatkozatnak, amely többek között kimondja: „A Felek nem tesznek a kisebbségek asszimilálására vagy a nemzetiségek lakta területek lakossági összetételének megváltoztatására irányuló adminisztratív, gazdasági vagy egyéb intézkedéseket!”

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöksége elítéli, hogy egyes magyarországi ellenzéki pártok a választási kampány részéve tették a „határon túli kártya” kijátszását, s ismét egymás ellen uszítják az anyaországi és határon túli közösségeket. Mivel Magyarország alaptörvénye révén minden magyar állampolgárt megillet a szavazati jog, az UMDSZ elnöksége felhívja a közösség tagjainak figyelmét, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal, vegyenek részt a magyarországi parlamenti választásokon. Bízunk abban, hogy a választások eredményeként az anyaországnak olyan parlamentje és kormánya lesz, amely a továbbiakban is megvédi a magyar nemzet, s annak integráns része, a határon túli magyarság érdekeit.

Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!”

http://kiszo.net/2018/03/15/az-umdsz-elnoksegenek-nyilatkozata/
-- 2018, március 15.

Előzmény

Válasz

Visszatekintő

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség honlapja megszűnt.

A szervezet hivatalos portálja 2005-ben indult. A szervezet belső anyagain, működésének eseménykrónikáján kívül friss sajtóhíreket is közölt napi rendszerességgel. Teljes anyaga utoljára 2012-ben volt elérhető. Jelenleg a szervezetnek nincs hivatalos honlapja (2016).

Az interneten még fellelhető archívumok alapján készült a lentebb található összeállítás. Ezt az UMDSZ történetének rövid és szubjektív összefoglalója előzi meg.

Az UMDSZ rövid történe

Mint ismeretes, az UMDSZ Fodó Sándornak a kezdeményezésére jött létre. Fodó (1940-2005) már a hatvanas években polgárjogi akciókban vett részt, a hetvenes és nyolcvanas években egyetemi oktatóként magyar fiatalok százait oltotta be nemzettudattal, a szűkebb-tágabb baráti társaságához tartozókat pedig óvatos ellenzékiséggel is. A peresztrojka előrehaladtával valóságos motorja lett a magyar érdekvédelmi szerveződéseknek és a kárpátaljai magyar politikai élet legmeghatározóbb alakjává vált. Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1989 februárjában elnökletével megalakulhatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).

Ugyancsak Fodó Sándor kezdeményezte és ő lett az első elnöke 1991-ben annak az országos, összukrajnai politikai csúcsszervnek, amely a kárpátaljai, a lembergi (lvivi) és a kijevi magyarok szervezeteinek a részvételével jött létre Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) néven. Hogy mindkét formációt ő álmodta meg és hívta életre, annak azért van sajátos jelentősége, mert később éppen ez a két tömörülés mintegy másfél évtizeden keresztül kíméletlen belharcot folytatott egymás ellen Kárpátalján azzal, hogy mind az ukrajnai, mind a magyarországi nagypolitika más-más oldalán kötelezték el magukat.

Az UMDSZ megalakulásának eleinte inkább csak szimbolikus és jogi-politikai jelentősége volt. A tény, hogy az ukrajnai magyarságnak van országos szintű jogvédelmi szervezete, önmaga jelentőségén sokáig nem mutatott túl: az UMDSZ létezett, de mint országos csúcsszervezet, alig-alig működött. Fontossá akkor vált, amikor a KMKSZ-en belül szakadás történt és a kiváltakból verbuválódó KMKSZ-ellenes blokk az önmeghatározás lehetőségét látta meg benne.

UMDSZ kontra KMKSZ

A széthúzás jelei igen korán megmutatkoztak a KMKSZ-ben. Fodó Sándorról kiderült, hogy vezetőként nem csupán integráló, hanem megosztó személyiség is. Vehemens természete, szertelensége, az elvek és a gyakorlat összeegyeztetésében mutatott gyengeségei, a helyi vagy nagypolitikai erőkkel kötött, egyeztetés nélküli „titkos paktumjai” sok kellemetlenséget okoztak mind közvetlen munkatársainak, mind a tagságnak.

Részben a KMKSZ irányításában részt vevő, ám Fodó által hátraszorított, vele együttműködni tovább nem szándékozó vezetők személyes ambíciói is közrejátszottak az 1992-93-as látványos szakadásában. Előbb csak a legszűkebb vezetés egyes tagjait szorították-zárták ki a KMKSZ testületeiből, mások önként távoztak, majd önálló formációkat alkotva számos helyi és középszintű szervezet szinte teljes tagságával együtt kivált a KMKSZ-ből, később ezek más (szakmai és regionális) egyesületekkel lazább-szorosabb gyűjtőszervezetekbe tömörültek (így jött létre például a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma – KMSZF), mígnem – nagyrészt a volt KMKSZ-esek vezetésével – lassan kialakult a KMKSZ-ellenes „másik oldal” – ám ekkor még nem nem alkottak egységes egészet és nem volt saját ernyőszervezetük.

1994-ben ennek a blokknak egyik akkori reprezentánsa, Tóth Mihály (maga is leváltott KMKSZ-alelnök) ellenjelöltként Fodó Sándorral szemben ukrán parlamenti mandátumot nyert, majd 1996-ben az UMDSZ elnökévé is őt választották meg riválisa helyére. Ezzel elkezdődött a két szervezet szétfejlődése. Ám az UMDSZ éveken át továbbra sem fejtett ki jelentős tevékenységet. A fordulatra 2002-ben került sor, ekkor több körülmény is közrejátszott abban, hogy a szervezet megerősödhetett és működése erőteljessé válhatott.

A két szervezet működését és hatékonyságát kezdettől fogva a nagypolitikai struktúrák befolyásolták aszerint, hogy Ukrajnában és Magyarországon milyen erők kerültek hatalomra és melyek voltak ellenzékben, és a kárpátaljai szervezeteknek ezekkel milyen együttműködést sikerült kialakítaniuk. Mindig az a szervezet volt felmenő ágban, amely ukrán és magyar részről több hátszelet, több politikai és anyagi támogatást kapott. Bár 2002-től hosszú éveken át szinte folyamatosan az UMDSZ vitorlája dagadt erősebben, mégsem tudta az előző évtizedben megerősödött és a sorsát a Fidesszel összekötő KMKSZ hegemón helyzetét felülmúlni, ám harsány másodhegedűsként cirka 10 esztendőn át az UMDSZ a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítése területén mégis hatékonyan politizált és a KMKSZ reális alternatívájaként működött. Eközben a két szervezet és tábora közti szünet nélküli kíméletlen ellenségeskedés valószínűleg több kárt okozott a kárpátaljai magyarságnak, mint amennyit pozitívumként ebben a kis közösségben egy plurális kisebbségi politikai struktúra hozhatott.

2010 után aztán az UMDSZ újra gyengülni kezdett, majd 2012-13-ban szinte mindent elveszett nehezen megszerzett befolyásából, társadalmi erejéből és politikai hitelességéből. A KMKSZ hegemóniája a korábbinál is nyilvánvalóbbá vált – és eljött a pillanat, mikor eléggé erősnek érezte magát a nagy lépésre. Tudható, hogy az UMDSZ éveken keresztül több területen is törekedett az együttműködésre az ellenlábas szervezettel (főleg választások előtt), de ezt a szándékát a KMKSZ szinte tudomásul sem vette. 2015 őszén azonban “történelmi jelentőségű” megállapodás jött létre a helyhatósági választásokon történő együttműködésben a két szervezet (illetve pártjaik) között, amelynek köszönhetően a kárpátaljai magyarok a korábbinál több képviselőt juttathattak be a testületekbe. Ez természetesen örvendetes, ugyanakkor az is sejthető, hogy ezzel felgyorsult az a néhány éve már tartó folyamat, amelynek a végén az UMDSZ végleg elveszíti önálló politikai arculatát.

(bkd, 2016)

Az UMDSZ honlapjának anyagából

A demokrata szövetségnek “fénykorában” jól működő szervezeti honlapja volt, amely rendszeres frissülő hírportálként is működött, szemlézte nem csupán a magyar, hanem a helyi ukrán nyelvű sajtót is. Igen nagy részletességgel vezették a szervezet működésének a krónikáját, az éves összesítések minden olyan eseményre kitértek, amelyhez 2002 és 2009 között az UMDSZ-nek vagy vezető embereinek köze volt. A szervezet belső felépítése, dokumentumai, nyilatkozatai is mind-mind elérhetőek voltak a webhelyen, amelynek megszűnése kétség kívül szegényebbé tette a kárpátaljai magyarság internetes reprezentációját. Alább néhány szemelvény az UMDSZ-honlap fontosabb anyagaiból:
http://xn--krptalja-8yac.net/umdsz-honlapja/

Válasz

Kopogtató: A józan ész hiánya - 2018.03.04.

Elnyomás. Hamis vádak. Jogfosztás. Gyújtogatás. Robbantás. Terrorcselekmény. Megfélemlítés.

Aggodalom.

Címszavakban a mögöttünk álló hetek, hónapok. Rólunk szól, kárpátaljai magyarokról. Meg arról a helyről, ahol születtünk, felnőttünk, élünk. Amit otthonunknak nevezünk. Ahol békében éltek a nemzetiségek hosszú időn keresztül. S akkor egyszer csak a rossz helyett jött egy még rosszabb kormány, amely a kenyeret és cirkuszt elv alapján koncként vet oda minket az elégedetlenségtől tomboló népnek: „Nesztek, itt vannak a magyarok meg a többi nemzetiség, rágódjatok rajtuk!” Addig sem gondolkodtok azon, miért nem szűnik már az értelmetlen testvérháború. Meg azon sem, miért szegényebb a templom egerénél is a Szovjetunió éléskamrájának nevezett, hihetetlen természeti adottságokkal megáldott hatalmas föld. Miért nincs a függetlenségetek több mint negyedszázada után sem korszerű egészségügy, funkcionális szociális háló, megbízható rendvédelem. Miért kell nyugaton pénzt keresniük apáknak és anyáknak, otthon hagyva a szülői nevelést igénylő gyerekeket. Miért kell öregembereknek fagyoskodniuk a gáz- és pénzhiány fogságában.

Nem hiszem, hogy van olyan magyar ember vidékünkön, akinek a fejében ne fordult volna meg mostanság a „Meddig még?” kérdése. Miközben pedig mindezek kavarognak bennünk, akik még itthon vagyunk, tesszük a dolgunkat. Felkelünk, a gödrök gettóját kerülgetve bevergődünk a munkahelyünkre, elvégezzük feladatainkat. Közben figyeljük a híreket, az aktuális miniszteri sületlenségeket (Hrinevics,
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/oktatas/az-ukranositas-ujabb-peldaja-lilija-hrinevics-levelet-megirta/
Szuprun,
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/szuprun-csempeszaru-a-magyar-vakcina/
Klimkin,
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/klimkin-semmi-nem-indokolja-specialis-ebesz-misszio-karpataljai-jelenletet/
hogy csak néhányat említsek), s hol a düh, hol a szarkazmus nyelvén reagálunk rá, hogy aztán este hazavergődjünk, megállapítva: lehetne rosszabb is. Immár több mint négy éve mondogatjuk ezt… És lám, mindig bebizonyosodik: tényleg lehet rosszabb. Ukrajna nem európai eszközökkel játszik: nem a diplomácia, a kulturált vitázás hangját választja. Ukrajna azok nyelvén beszél, akiktől pénzt kap, bármi legyen az ára.
http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/porosenko-heteken-belul-megerkezik-ukrajnaba-az-elso-amerikai-fegyverszallitmany/
Innentől kezdve pedig megbukik minden józan érv, minden emberi jog, mert a hatalomvágy és a pénzéhség ezeket a fogalmakat nem ismeri.

Habár mi az elejétől látjuk, tapasztaljuk a folyamatot, sőt, az ügyeskedés, a korrupció világában nevelkedtünk, és nem szokatlan a számunkra, hogy itt nem a logika diktál, mára már mi is csak kapkodjuk a fejünk, és nem tudunk mást mondogatni, mint azt, hogy ilyen nincs! Nem lehet minden józan észt nélkülöző egy egész ország! Persze a végén marad a mély sóhaj, mert tudjuk: Ukrajna a lehetőségek országa – itt bármi megtörténhet. Talán ezért a nagy egyetértés Ámerikával, az álmok földjével…

Hamarosan az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra fogunk emlékezni. Kárpátalja-szerte összegyűlünk majd, emlékezünk, tisztelgünk, erőt merítünk. Emlékeztetjük magunkat, egymást és a velünk élő népeket: mi nem akarunk vérontást. Mi nem ártunk senkinek, csak békében élünk szülőföldünkön – tisztelve a másét, védve a magunkét. Nem tudhatjuk, honnan ér támadás legközelebb. De kivárjuk, hogy felüsse fejét a józan ész ebben az országban, és hittel – őseink hitével – nézünk szembe mindazzal, ami vár ránk. Hiszem, hogy március 15-én egy szívvel zeng majd a kérés: „Szánd meg Isten a’ Magyart…”
... http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/kopogtato-a-jozan-esz-hianya/

Válasz

Nem jön az orosz gáz - Bezártak az ukrajnai iskolák - 2018. márc 2. 12:37

Péntektől jövő keddig szünetel a tanítás Ukrajna minden oktatási intézményében annak érdekében, hogy a fűtéssel spórolva megelőzzék az energiaválság kialakulását az országban - jelentette be Ihor Naszalik energetikai miniszter a kijevi parlament pénteki plenáris ülésén.

Ukrajnában két okból kényszerültek takarékossági intézkedéseket bevezetni: egyfelől az egy hete tartó hideg időjárás miatt csaknem tíz százalékkal, napi 200 millió köbméterre nőtt a gázfogyasztás az elmúlt napokban, másfelől az orosz Gazprom állami gázvállalat - megszegve szerződéses kötelezettségeit - szerda óta nem kezdte meg a Kijev által előre kifizetett gáz szállítását, ehelyett a pénzt visszautalta.

Andrij Koboljev, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezérigazgatója előző nap az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) ülésén közölte, hogy a cég a hiány egy részét képes fedezni európai uniós országokból, pluszimporttal, de ez nem lesz elegendő, ráadásul többe kerül, mint amennyiért a Gazpromnak szállítania kellett volna a stockholmi döntőbíróság döntése értelmében. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyi gázt, és milyen áron vásárolt volna a Gazpromtól, illetve importál most az EU-ból. A miniszter elmondta, hogy szerdán kormányzati válságstábot hívtak össze a helyzet megoldására.

Az oktatási intézmények bezárása mellett az elfogadott cselekvési terv keretében a termelőcégek energiaszükségleteit földgáz helyett fűtőolajjal oldják meg. A kormányzat ezen felül a vállalatokat és a lakosokat is arra kérte, hogy lehetőleg spóroljanak a gázfogyasztással az elkövetkező 3-4 napban, amelyek után az időjárási előrejelzések alapján némi felmelegedésre lehet számítani. A Naftohaz két ügyben, a gázárral és a tranzittal kapcsolatos vita rendezésére nyújtott be keresetet az orosz gázóriással szemben a stockholmi választottbírósághoz.

Tavaly decemberben a bíróság az ukrán vállalat javára döntött a gázárvitában. Határozatában a 2014 második negyedében Ukrajna által Oroszországtól vásárolt gáz árát 27,4 százalékkal, azaz ezer köbméterenként 485 dollárról 352 dollárra csökkentette. Moszkva a 2009-ben Ukrajnával megkötött szerződésben az úgynevezett "take-or-pay" (vidd vagy fizess) elv alkalmazását is kikötötte, amely alapján Ukrajnának évi 52 milliárd köbméter földgázt kellett volna vásárolnia tőle. Ezt a mennyiséget a stockholmi bíróság évi ötmilliárd köbméterre mérsékelte.

A bíróság döntése szerdán a tranzitvitában is megszületett, és ebben is Ukrajna javára döntött a testület. Ebben a keresetben felrótta Kijev Moszkvának, hogy évi 110 milliárd köbméter Európába irányuló földgáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára kötött szerződést, ezt azonban nem teljesítette, amiért Ukrajna 16 milliárd dollár kártérítést követelt. A bíróság 4,63 milliárd dollár kártérítést ítélt meg végül az ukrán vállalatnak. Ebből levonva Ukrajna tartozását, Oroszországnak 2,65 milliárd dollárt kell kifizetnie kártérítésként Ukrajnának, amelynek első részletét már szerdán át kellett volna utalnia, de mostanáig nem tette meg. A stockholmi döntés után Moszkva ezen túlmenően nem kezdte el a gázszállítást a Naftohaznak, ráadásul csökkentette a nyomást is az Oroszországot és az uniós országokat összekötő, Ukrajnán keresztülhaladó gázvezetékekben.

http://nepszava.hu/cikk/1154221-nem-jon-az-orosz-gaz---bezartak-az-ukrajnai-iskolak
(MTI)

Válasz

Megkezdődött az orosz-ukrán gázszerződések felbontása - 2018.03.03.

A Gazprom orosz állami gázvállalat szombaton bejelentette, hogy megkezdte az ukrajnai gázszállításról és az Európába exportált orosz földgáz ukrajnai tranzitjáról szóló szerződések felbontását. Kijev közlése szerint ez mindeddig nem okozott fennakadást, az ukrajnai gázvezetékeken keresztül Európába irányuló gázszállítás a megszokott rendben történik.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója pénteken jelezte, hogy felbontják a szerződéseket, miután a stockholmi döntőbíróság február 28-án 2,56 milliárd dollár kifizetésére kötelezte az orosz vállalatot a Naftohaz ukrán energetikai vállalattal megkötött tranzitszerződés alulteljesítése miatt. Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes szombaton már azt közölte, hogy a vállalat megindította a stockholmi döntőbíróságon a megállapodások felbontását célzó eljárást.

A tranzitvezetéket üzemeltető ukrán állami tulajdonú Ukrtransgaz közölte, hogy lépéseket kellett tennie annak érdekében, hogy képes legyen biztosítani a gázszállítás zavartalanságát az európai fogyasztók számára. Az ukrán vállalat szóvivője elmondta: “kritikus helyzettel” voltak kénytelenek szembenézni, miután Oroszország csütörtökön a szállítási szerződésekben rögzített értéknél legalább 20 százalékkal alacsonyabbra csökkentette a nyomást az ukrajnai gázvezetékekben. Petro Porosenko ukrán elnök bejelentette, hogy a Gazprom döntésének hatását teljes mértékben sikerült ellensúlyozniuk azzal, hogy növelték a Lengyelországból, Szlovákiából és Magyarországról érkező gázszállítmányokat.

Nem kell aggódnia Európának

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter eközben telefonon beszélt Maros Sefcovic energiaügyekért felelős európai biztossal az Ukrajnába és Európába irányuló gázszállításokról a stockholmi döntés fényében. Arról biztosította az uniós biztost, hogy semmi nem fenyegeti az Európába irányuló orosz gázszállítások ukrajnai tranzitját, az ugyanolyan megbízható marad, mint korábban.

Oroszország és Ukrajna – a Gazprom és a Naftohaz – 2009-ben kötött két szerződést: egyet az orosz földgáz ukrajnai exportjáról, egyet pedig az Európába szállított orosz földgáz ukrajnai tranzitjáról. Mindkét megállapodás 2019. december 31-ig szól.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/gazdasag/megkezdodott-az-orosz-ukran-gazszerzodesek-felbontasa/
Forrás: www.hirado.hu

Válasz

Az ukrán nyelvtörvény érvénytelenítése megszüntette a kisebbségi anyanyelvhasználat jogát a gyakorlatban - 2018.03.02.

Ukrajnában megszűntek a kisebbségi nyelvek gyakorlati használatára vonatkozó jogok, miután a nyelvtörvény megsemmisítésével nem maradt érvényben olyan jogszabály, amely kimondottan a nyelvhasználatot szabályozná az országban – mutatott rá Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva.

Tóth Mihály arra reagált, hogy a kijevi alkotmánybíróság előző nap érvénytelenítette a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait kiszélesítő, 2012-es nyelvtörvényt.

Megjegyezte, hogy a törvény alkotmányellenesnek minősítéséről hozott döntés várható volt. Hozzátette: az is nyilvánvaló volt, hogy az alkotmánybíróság nem a törvény tartalmát, hanem a jogszabály elfogadásának eljárását vizsgálja csak. Emlékeztetett, hogy a parlamenti képviselők által benyújtott indítvány egyébként a törvény tartalmát is kifogásolta.

“Mivel a nyelvhasználat gyakorlati megvalósítását szabályozó speciális törvény jelenleg nincs, végrehajtási szabályozás csak azokon a területeken maradt meg, amelyekben erről az ágazati törvény rendelkezik. Ilyen jogszabály például az oktatási törvény 7. cikke, valamint a felsőoktatásról, illetve a közigazgatásról szóló jogszabályok, ez utóbbiak pedig kizárólag az ukrán mint államnyelv használatát engedélyezik” – fejtette ki a szakértő.

Hozzátette, hogy érvényben vannak ugyanakkor az alkotmánynak erre vonatkozó cikkei, a nyelvi charta, az 1992-es kisebbségekről szóló törvény, ám ezek mind keretjogszabályok, amelyekben nincsenek konkrét végrehajtási rendelkezések.

“Szabályozás nélkül maradt eszerint a személynevek nemzetiségi helyesírás szerinti feltüntetése a személyi okmányokban, továbbá megszűnik az a jog, hogy a kisebbségekhez tartozók az anyanyelvükön fordulhassanak beadvánnyal hivatalokhoz, valamint igényelhessék, hogy az anyanyelvükön kapjanak arra választ. Megszűnt az önkormányzatok joga arra, hogy saját hatáskörben dönthessenek arról, feltüntetik-e kisebbségi nyelveken is hivatalos dokumentumaikon a helyhatóság megnevezését, továbbá az a jog, hogy a hivatal kisebbségi nyelven is kitehesse névtábláját az épületére” – emelte ki.

Tóth Mihály elmondta, hogy az illetékes parlamenti bizottság három nyelvtörvénytervezetet már általános vitára ajánlott. Ezek közül egy – az államnyelv használatáról szóló – minden területen az ukrán használatát teszi követelőzővé. A másik kettő – amely hasonló tartalmú – engedélyezi kisebbségi nyelvek használatát, de csak azokban a községekben és városokban, ahol az érintett nemzetiségek aránya eléri a 30 százalékot, míg a 2012-es törvényben ehhez elegendő volt a 10 százalék. Nem engedélyezi viszont a 2012-es törvénnyel ellentétben az anyanyelvhasználatot a megyékben és járásokban a hivatalos szervek működésében. “Ezenfelül a települési önkormányzatoknak beadványban kell ehhez a parlament engedélyét kérnie” – hangsúlyozta a szakértő.

A szerdán alkotmányellenesnek minősített törvény még az államfői posztról leváltott Viktor Janukovics államfő elnöksége alatt született, a mögötte álló egykori Régiók Pártja két képviselője nyújtotta be. 2014 februárjában – két nappal Janukovics leváltása után – a parlament megszavazta a törvény eltörlését, ám azt az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov akkori házelnök nem írta alá, így a jogszabály mostani érvénytelenítéséig érvényben maradt. Még ugyanabban az évben 57 parlamenti képviselő beadványban fordult az alkotmánybírósághoz, hogy a testület érvénytelenítse a törvényt, amelynek tartalmával nem értettek egyet, és amelyet szerintük a házszabály megsértésével fogadtak el. Utóbbit egyebek mellett azzal támasztották alá, hogy a regisztráció szerint több olyan képviselő is szavazott a törvényről, aki a döntéshozatalkor bizonyítottan nem ült a helyén a teremben.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/az-ukran-nyelvtorveny-ervenytelenitese-megszuntette-a-kisebbsegi-anyanyelvhasznalat-jogat-a-gyakorlatban/
Forrás: mti.hu

Válasz

Felgyújtották a KMKSZ irodáját - 2018. 02. 27.

Ismeretlenek kedd hajnalban felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodáját Ungvár belvárosában, az épület jelentős részben kiégett.

Az elkövetők közép-európai idő szerint éjjel két óra tájban betörték a KMKSZ-székház járdára néző ablakát, és robbanóanyagot vagy gyújtópalackot dobtak az épület belsejébe. Az épület földszintjének nagyobb része teljesen kiégett, az emeleti helyiségekben nem keletkezett kár.

Egy hónapon belül ez már a második támadás a KMKSZ központi irodája ellen. Az előző, sikertelen gyújtogatási kísérlet február 4-én történt, annak elkövetésével az ukrán hatóságok két lengyel állampolgárt gyanúsítanak.

http://demokrata.hu/hir/kulfold/felgyujtottak-kmksz-irodajat
(MTI)

Válasz