A KMKSZ és az UMDSZ közös képviselőjelölteket támogat | 2019. június 18.

Ukrajnában kezdetét vette a 2019. július 21-re tervezett előrehozott parlamenti választási folyamat, amelyen a kárpátaljai magyarság is részt kíván venni. Lapunknak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nyilatkozott.

„Jelöltjeinket bejegyezték, az UMDSZ-szel (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség) a tárgyalásaink eredményesek voltak, s közösen fogunk támogatni jelölteket mindhárom olyan körzetben, ahol a magyarság jelentős számban él” – fogalmazott Brenzovics László a választások fontosságát hangsúlyozva.

„Meg kell mutatni azt, hogy a kárpátaljai magyarság igenis képviselni szeretné Ukrajnában a saját érdekeit!” – szögezte le.

A Nagyszőlős központú egyéni választókerületben Brenzovics László, Barta József és Gulácsy Géza alelnökök pedig az Ungvár és a Munkács központú egyéni választókerületekben indulnak. A Központi Választási Bizottságnál (CVK) ők már bejegyzett képviselőjelöltek. Amennyiben az UMDSZ alelnöke, Tóth Miklós bejegyzése megtörténik, Gulácsy Géza visszalép Tóth Miklós javára – mondta a KMKSZ elnöke.

Az esélyekről szót ejtve Brenzovics László kiemelte: „Jó esélyekkel indulunk, de minden a részvételi arányon és a kárpátaljai magyarság egységén fog múlni. Amennyiben kellő számban vesznek részt a kárpátaljai magyarok és a velünk szimpatizálók a választáson, akkor mindhárom körzetben van esélyünk.”

https://karpataljalap.net/2019/06/18/kmksz-es-az-umdsz-kozos-kepviselojelolteket-tamogat
KDM/CsA

Válasz

A Kárpátalja elnevezés hivatalosan először a Munkácson kiadott Kárpátalja című politikai és társadalmi hetilap fejlécén jelent meg 1889. október 27-én. Magában az újságban nem körvonalazták jelentését, ellenben ezt megelőzően is használták nem hivatalos megnevezésként e szót. Történetesen Bereg vármegye déli, magyarlakta részét (Beregszász, Munkács térségét) értették alatta. A magyarság tudatában a Kárpátalja szó az Alpokaljához, Bakonyaljához, Sokoróaljához hasonlóan kialakított tájnévként élt, a Kárpátok lábánál elterülő alföldi részt értették alatta. 1919-től a fogalom tágabb értelmet nyert mind területileg, mind politikailag, közigazgatásilag.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_2003/?pg=0
Bordás-Giesz István 1939: KÁRPÁTALJA [Századok 2003]
Hozzáférési pontok: https://www.arcanum.hu/hu/adt/hozzaferesi-pontok/

-----

2. A kárpátaljai magyar kisebbség

„A mai Kárpátalja – hivatalos nevén Ukrajna Kárpátontúli Területe– az Északkeleti-Kárpátok magas hegyvonulatának vízválasztójától nyugati irányban lejtő nagyrészt erdőségekkel borított, folyó- és patakvölgyekkel szabdalt felvidéki részét (Verhovina), valamint a dél-nyugati lankák lábánál elterülő és a magyar Alföldbe nyúló síkvidéki övezetet foglalja magába, nagyjából a Tisza vonalától északkeleti irányban. Ez a vidék ma északról Lengyelországgal, nyugatról Szlovákiával, délnyugatról Magyarországgal, délről pedig Romániával határos. Ukrajna lvovi és ivano-frankivszki (korábban sztaniszlávi) területeitől Kárpátalját az Északkeleti-Kárpátok magas, korábban szinte átjárhatatlan hegyvonulata zárja el. Az első világháború végéig itt, ezen a vízválasztó vonalon húzódott a történelmi Magyar ország államhatára, amelyen túl akkor a Habsburgok galíciai tartománya, majd 1920-tól Lengyelország terült el.”

Ez a régióként modern alkotásnak tekinthető tájegység – hiszen maga az elnevezés is csak „1889. október 27-én tűnt fel először nyomtatásban a Munkácson induló Kárpátalja
című politikai és társadalmi hetilap fejlécén”– tulajdonképpen egy politikai-közigazgatási terület, amely a történelmi Magyarország négy északkeleti megyéjének (Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros) területeit részben vagy egészben fogja össze. Neve az elmúlt egy évszázad folyamán folyamatosan változott: Ruthénia, Ruszinszkó, Ruszka Krajna,Podkarpatszka Rusz, Kárpát-Oroszország, Karpatenland, Kárpátaljai Vajdaság, Podkarpatszka Ukrajina, Kárpát-Ukrajna, KárpátontúliTerület, Szovjet-Kárpátontúl, Zakarpatszka Ukrajina.

Kárpátalja az egykori magyar királyság peremvidékének tekinthető, ahol nagy volt az elmaradottság és a szegénység. 1880-ban a lakosság 25,7%-a, 1910-ben pedig már 30,6%-a volt magyar(vagy vallotta magát annak), akik elsősorban városlakók voltak. Peremjellegének köszönhetően végeredményben máig az egyik leg-feltáratlanabb terület, ahol számtalan részkutatás várat még magára (pl. a gazdaságtörténet, kultúrtörténet, politikatörténet, magyarság-történet, egyháztörténet stb. terén). Fedinec Csilla ugyanakkor arrais felhívja a figyelmet, hogy a tényleges öntudatosulást az I. világháborút követő közép-kelet-európai átalakulások váltották ki. Hiszen az impériumváltást követően „az intézményesülést, a politizálást a szlovákiai magyarságtól való elkülönülés szándéka vezérelte. A kárpátaljaiság gondolata minden jel szerint ekkor született meg.Magyar szempontból ez jelentette többek között a ruszin autonómia gondolatának kezelését, a zsidóság megnyerésének igényét. A kortárs magyar visszhangok szerint a magyarság számának csökkenését nem annyira a népszámlálás meghamisítása, hanem sokkal inkább a zsidóság elkülönülése eredményezte.”

Ugyanakkor az sem elhanyagolható tényező, hogy napjainkra a kárpátaljai magyarság túlnyomó többségét már falusi környezet-ben élő népesség alkotja, ami markáns társadalomszerkezeti átalakulásról tanúskodik.

https://www.scribd.com/doc/47190389/Verg%C5%91desben-A-magyar-kisebbsegek-tortenelmi-egyhazai-az-atalakulo-Europaban
Vergődésben - A magyar kisebbségek „történelmi” egyházai az átalakuló Európában

Válasz

Várja a jelentkezőket a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete!

Megkezdődött a felvételi időszak az ország felsőoktatási intézményeiben, mostantól a továbbtanulni szándékozóknak fokozottan oda kell figyelniük a különböző jelentkezési, okmánybeadási stb. határidőkre, valamint a felvételi előírásokra. Ezért Bárány Bélát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felvételi Bizottságának titkárát arra kértük, foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat az érdeklődők számára. Beszélgetésünk első részében a beregszászi főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetébe jelentkezők számára igyekszünk remélhetőleg minél több hasznos tudnivalóval szolgálni.

– Milyen szakokra és kiket várnak a felsőfokú szakképzési intézetbe?

– A Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete „ifjú szakember” szintű képzést kínál a továbbtanulni szándékozóknak óvodapedagógia, szociális munka, számvitel és adóügy, alkalmazott matematika, valamint turizmus szakokon. Képzéseinkre egyaránt jelentkezhetnek az általános iskolai és a középiskolai végzettséggel rendelkező diákok.

– Lássuk előbb, mire készüljenek azok, akik az általános iskola befejezése után felvételiznek!

– Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők július 1. és július 13. között nyújthatják be jelentkezésüket hétköznapokon 8.00 és 17.00 óra, szombaton 8.00 és 12.00 óra között a Beregszász, Kossuth tér 6. szám alatti felvételi irodánkban. A felvételi kérelmeket csak személyesen, papíralapon lehet benyújtani.

A jelentkezéshez a következő okiratokra, illetve ezek másolataira lesz szükség:

-- személyi igazolvány (azoktól a jelentkezőktől, akik 2019. május 1-je után töltik be a 14. életévüket, a keresztlevelet is elfogadják);
-- hadkötelesek esetében katonakönyv vagy sorkötelesi könyvecske a hadkiegészítő parancsnokságról;
-- a már megszerzett végzettséget igazoló okmányok, melyek alapján a jelentkezés folyik és azok melléklete;
-- 4 db 3×4 cm-es színes okmányfotó.

– Mikor kezdődnek a felvételi vizsgák az általános iskolai végzettség alapján jelentkezők számára?

– A felvételi vizsgákra július 14–21. között kerül sor. A jelentkezőknek két felvételi vizsgán kell megfelelniük: az egyik megmérettetés minden szak esetében tollbamondás ukrán nyelvből, a másik vizsgát egy közismereti tárgyból kell tenni, amelyet a felvételiző által választott szaktól függően intézményünk határoz meg. A számvitel és adóügy, valamint az alkalmazott matematika szakok esetében ez a tárgy a matematika, a turizmusnál a földrajz, a szociális munka, valamint az óvodapedagógia szakokra jelentkezőknél pedig a magyar és világirodalom. A felvételi vizsgatárgyak követelményei elérhetők honlapunkon: www.kmf.uz.ua.

– Mi az eljárás azok esetében, akik a középiskola elvégzése után szeretnének az „ifjú szakember” képzési szinten meghirdetett szakokra jelentkezni?

– Az érettségivel, vagyis a 11. osztály befejezése után jelentkezők a második évfolyam megüresedett helyein kezdhetik meg tanulmányaikat a molodsij szpecialiszt szintű képzéseinken. Nekik a 2019. évi külső független értékelésen (ZNO) szerzett két tanúsítvány (szertifikát) benyújtásával lehet jelentkezni az alkalmazott matematika, turizmus, szociális munka, valamint számvitel és adóügy szakokra. Valamennyi szak esetében kötelező jelentkezési feltétel az ukrán nyelvből és irodalomból szerzett tanúsítvány. A másik szertifikátot az intézményünk által az adott szakra meghatározott közismereti tárgyból kell megszereznie a jelentkezőnek. A 2019-es felvételi szabályzat értelmében a második benyújtandó szertifikátot két szak esetében is három-három tárgy közül választhatja meg szabadon a jelentkező. A szociális munka szak esetében az Ukrajna történetéből, matematikából vagy idegen nyelvből szerzett szertifikátok valamelyikét fogadjuk el, míg turizmus szakon a földrajzból, Ukrajna történetéből vagy idegen nyelvből kiadott szertifikát jöhet szóba. Ugyanakkor a számvitel és adóügy, valamint az alkalmazott matematika szakokon egyedül a matematikából szerzett szertifikát fogadható el.

Felhívnám a figyelmet, hogy az „ifjú szakember” képzési szint második évfolyamára csak elektronikusan lehet jelentkezni, azaz a felvételizőknek július 1-jétől regisztrálni kell felhasználói fiókjukat az országos elektronikus jelentkezési rendszerben, a http://ez.osvitavsim.org.ua című honlapon.

– Milyen adatokat szükséges megadni a felhasználói fiók regisztrációjához?

– A felhasználói fiók regisztrációjához meg kell adni a jelentkező e-mail-címét, a megszerzett szertifikátok adatait, a középiskolai végzettséget igazoló oklevél és melléklete adatait, az érettségi bizonyítvány átlageredményét, valamint fel kell tölteni a felhasználói fiókba a végzettséget igazoló oklevél mellékletének és egy 3×4 cm-es színes okmányfotónak a szkennelt változatát. Később, július 10. és 29. között elektronikus formában be kell nyújtani a jelentkezési kérelmet, azaz a felhasználói fiókon keresztül ki kell választani azt a szakot, amelyre a felvételiző jelentkezni szeretne. Felhívom a felvételizők figyelmét, hogy a felhasználói fiók regisztrációjának és az elektronikus jelentkezési kérelmek benyújtásának megkönnyítése érdekében a Rákóczi-főiskola felvételi irodája konzultációs központot hoz létre, ahol a jelentkezők segítséget kaphatnak felhasználói fiókjuk megnyitásához és a felvételi jelentkezéshez szükséges okiratok feltöltéséhez.

– Mikor zárul a felvételi folyamat a felsőfokú szakképzési intézetbe jelentkezők számára?

– Az általános iskolai végzettség alapján jelentkezők közül felvételre ajánlottak névsorát július 23-ig kell kihirdetnünk, majd augusztus 1-ig a középiskolai végzettséggel rendelkezők ügyében is megszületik a felvételi bizottság döntése.

Befejezésül szeretném felhívni a jelentkezők figyelmét, hogy a felvételi eljárással kapcsolatos bármilyen kérdésben egyedül a Rákóczi-főiskola 2019. évi felvételi szabályzata (www.kmf.uz.ua) tekinthető minden részletre kiterjedő és az esetleges panaszok, jogorvoslati lehetőségek szempontjából is mérvadó dokumentumnak. (Folytatjuk)

ntk

http://kmf.uz.ua/hu/varja-a-jelentkezoket-a-rakoczi-foiskola-felsofoku-szakkepzesi-intezete/
Forrás: karpataljalap.net

Válasz

Ukrajna nagy békülésre készül Magyarországgal | május 23.

-- Kedden Budapesten tárgyalt Jegor Bozsok ukrán külügyminiszter-helyettes. A 444-nek azután adott interjút, hogy tárgyalt Magyar Levente államtitkárral.
-- Bozsok sokkal optimistábban beszélt a magyar-ukrán kapcsolatok jövőjéről, mint a lapunknak tavaly nyáron
https://444.hu/2018/06/06/ukrajna-ugy-epiti-nyugatira-magat-hogy-a-teglakat-a-kisebbsegek-iskolaibol-uti-ki
nyilatkozó Vaszil Bodnar, aki szintén külügyminiszter-helyettes.
-- Bozsok emlékeztetett, hogy a héten Magyarország még a NATO-ban is jól fogadott egy tárgyalást Ukrajnával, bár hivatalosan a magyar kormány bojkottálja a miniszteri szintű találkozókat a szervezetben.
-- Azt ígérte, hogy hamarosan új törvény gondoskodhat a magyar kisebbség nyelvhasználatáról, és ezzel rendezni lehet minden konfliktust a két ország között.
-- Szerinte a Kremlből gerjesztették a konfliktusokat, onnan szervezték a KMKSZ székháza elleni merényleteket is, erről annak idején még a polgári hírszerzés vezetőjeként meg is bizonyosodott. Czukor Józsefről, a magyar Információs Hivatal vezetőjéről jó barátjaként beszélt.
-- Magyarországot megbízható, jó szövetségesnek tartja az oroszokkal szembeni háborúban is.

Milyen mandátummal érkezett a budapesti tárgyalására? Az új elnök feloszlatta
https://444.hu/2019/05/20/beiktattak-ukrajna-uj-elnoket-aki-egybol-fel-is-oszlatta-a-parlamentet
a parlamentet, és lemondásra szólította fel a kormány tagjait. Volt módja ebben az átmeneti helyzetben bármiben megállapodni?

Elsősorban egy nukleáris biztonságról szóló megbeszélésre érkeztem, amit a magyar külügyminisztérium szervezett. De mindenek előtt szeretném hangsúlyozni, hogy régi jó kapcsolat fűzi össze Ukrajnát és Magyarországot. Az orosz agresszió legelső pillanatától Magyarország teljes mértékben támogatott minket, és támogat most is, azzal együtt is, hogy a kétoldalú kapcsolatainkban vannak vitás pontok. Nagyon fontos számunkra, hogy Magyarország támogatásával részt vehettünk a héten a NATO katonai tanácsának ülésén Brüsszelben.
https://www.nato.int/cps/en/natohq/events_166141.htm
Nagyra értékeljük, hogy a magyar kormány világosan szétválasztja a nemzetközi biztonsági kérdéseket, és a kétoldalú ügyeket. E mostani brüsszeli találkozó létrejötte is bizonyítja, hogy Magyarország jó barátunk, és Ukrajna támogatója.

Magyar Leventével folytatott keddi tárgyalásunkon egyértelművé vált, hogy mindkettőnk országa elkötelezett, hogy megegyezzünk a vitás ügyekben. Vannak bizonyos vörös vonalak, mindkét oldalon, amelyeket nem vagyunk hajlandóak átlépni, mert nemzetpolitikai jelentőségük van. Éppen ezért fontos, hogy Ukrajna elismeri Magyarország nemzetpolitikai érdekeit, és Magyarország is ugyanúgy elismeri Ukrajna nemzetpolitikai érdekeit. Biztos vagyok benne, hogy előbb vagy utóbb, és inkább előbb, Ukrajna és Magyarország képes lesz megegyezni a kisebbségeket érintő kérdésekben.

Nagyon fontos számunkra, hogy az új ukrán elnök beiktatásán Magyarország nagyon magas szinten, Áder János köztársasági elnök személyében képviseltette magát, és a két elnök tárgyalt is egymással. Mi a kétoldalú kapcsolatokat egy félig teli pohárnak látjuk. Vagyis nem félig üresnek.

És hogy válaszoljak is a kérdésére: mi a külügyminisztérium részéről ugyanúgy megyünk tovább mint eddig, nincsenek drámai változások. Klimkin külügyminiszter azért jelentette be a lemondását, mert a politikai kultúra most ezt kívánta, hiszen az új elnök joga meghatározni az ország külpolitikáját. Ugyanakkor részletesen átbeszélte a helyzetet az új elnökkel, és zökkenőmentes átmenetben, folyamatosságban egyeztek meg. Ennek megfelelően dolgozunk tovább, és így a külügyminisztérium tisztviselőinek sem változott sem a státusa, sem a felhatalmazása. Az új elnök már a kampányában is arról beszélt, hogy külpolitikai téren nem várható stratégiai irányváltás.

Az USA nagyon komoly nyomást helyezett a magyar kormányra,
https://444.hu/2019/04/26/egy-kormanyparti-magyar-politikus-a-jogallamisagot-meltatta
hogy a NATO és a kisebbségek ügyét válassza szét. Ezek szerint érzik ennek a hatását?

Én inkább abból indulnék ki, hogy mindig megvolt a szándék magyar és ukrán részről is, hogy a kisebbségi ügyben megoldást találjunk. Úgy érzem, hogy most kedvező a helyzet, hogy ezeket a vitákat le tudjuk zárni. Úgyhogy hamarosan olyan lesz a kapcsolatunk, mint egyébként mindig is volt: barátságos és együttműködő, jószomszédi. Nagyon magabiztosan remélhetem, hogy hamarosan nagyon látványos eredményeket tudunk elérni.

Márciusig az ukrán polgári hírszerző szolgálat főnöke volt, és így nyilván foglalkoznia kellett a KMKSZ székháza elleni merényletekkel is. Az ukrán kormány azt mondta,
https://444.hu/2018/03/04/elfogtak-az-ungvari-robbantas-gyanusitottjait
hogy nem belföldi akció történt. Ön szerint is egy külföldi hatalom provokációi voltak a támadások?

Egyértelmű, hogy az volt. Határozottan állítom, hogy külföldről szervezett provokáció volt, egy harmadik fél szabotázsa, amivel a magyar - ukrán viszonyt akarták rombolni.

Van erre bizonyíték is?

Természetesen van. Nagyon erős bizonyítékok vannak rá. Minden EU-s tagállam és Ukrajna minden barátja pontosan tudja, hogy mi az igazság. Tudják, hogy az incidens szálai a Kremlig vezetnek. Ezt az akciót a Kremlben találták ki, hogy aláássák Ukrajna és Magyarország stabilitását, és ezáltal az európai közösséget is. Mindent megtesznek, hogy gyengítsenek minket, és további akciók várhatók, Ukrajna, Magyarország és a barátságunk ellen.

Szerencsére azonban az ukrán és az európai hírszerző szolgálatok együttműködése folyamatosan fejlődik, és ez is segít minket abban, hogy pontosan tudjuk, hogy mi az igazság. Ez segít abban is, hogy a kétoldalú kapcsolatainkban túl tudjunk lépni az ilyen provokációkon. Biztos vagyok benne, hogy az együttműködésünk tovább erősödik majd, erre eddig is garancia volt nagyon jó személyes kapcsolatom Czukor József barátommal (a magyar Információs Hivatal, azaz a polgári hírszerző szolgálat vezetője - szerk.), és biztos vagyok benne, hogy az utódom is ezen az úton tud vele tovább menni.

Mit gondol, az oktatási- és a nyelvtörvényről szóló vitákat is csak provokátorok szítják, vagy itt reálisnak látja a magyar aggályokat?

Meggyőződésem, hogy az ukrán és a magyar társadalmat is túszul ejtette a félretájékoztatás és a propaganda, amit egy harmadik fél terjeszt. Egyik oldalon sincsenek sokan tisztában e törvények valós tartalmával. Rajtunk áll, hogy elmagyarázzuk a valóságot, és eloszlassuk a hiedelmeket. Például azt a rémhírt, hogy börtönnel büntethetővé tennénk az ukrán nyelv nem ismeretét. Az is csak ócska propaganda, hogy nyelvrendőrséget állítanánk fel, ez egyszerűen nem igaz. A törvény célja kizárólag az ukrán nyelv védelme, és nem támadás más nyelvek ellen, különösen nem olyan nyelvek ellen, amelyeket európai barátaink közösségei beszélnek.

Világos álláspontja az ukrán kormánynak, hogy a nemzeti kisebbségek megfelelő nyelvhasználatát és oktatását biztosítani kell. Ennek törvényi előkészítése még tart, tájékoztatjuk róla a magyar partnereinket is. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan ez a téma megoldódik, a viták lekerülhetnek a napirendről, annak a bizonyos harmadik félnek a nagy bosszúságára. A mai találkozónk csak megerősített abban, hogy komoly akarat van mindkét oldalról, hogy elkerüljük harmadik fél beavatkozását ebbe az ügybe.

Ez azt jelenti, hogy Ukrajna kész módosítani a vitatott törvényeken, vagy új törvényeket hozni?

Ha elolvassa a nyelvtörvényt, akkor láthat benne egy paragrafust, ami előírja az ukrán parlamentnek, hogy külön törvényt kell hoznia még a kisebbségek nyelvhasználatáról. Ennek megfogalmazása és elfogadása a kötelességünk. Természetesen az elnök e törvény előkészítésekor komolyan számít a kisebbségek képviselőinek együttműködésére. És abban is biztos vagyok, hogy megfelelő eredményt érhetünk el, ha a két ország vezetői is tárgyalnak majd egymással.

Putyin elnök rendelete,
https://444.hu/2019/04/28/putyin-lenyegeben-benyujtotta-az-igenyet-donbaszra
ami által orosz útlevélhez juthatnak a donyecki régió lakói, ön szerint érdemben ront a mostani helyzeten, vagy inkább csak egy PR gesztus volt az ukrán elnökválasztásra időzítve?

Ez is egy provokáció volt, hogy aláássa azokat az erőfeszítéseket, amelyeket eddig Ukrajna és a nemzetközi közösség tett a béke és a joguralom, és az ukrán szuverenitás visszaállítására, Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területein. Ennek a törvénynek nincs racionális háttere, az egyetlen szándék mögötte az, hogy újabb Ukrajna elleni katonai támadásokra adjon alapot. Ha visszaemlékszik, akkor az egész konfliktus azzal kezdődött, hogy Oroszország azt állította, hogy meg akarja menteni az ukrajnai orosz világot. Miközben nem is volt ott orosz világ, hanem ők igyekeznek létrehozni egy ilyet.

Ráadásul ez a lépés megsértette az összes eddigi békemegállapodást. Szembemegy a minszki egyezménnyel, a normandiai formáció döntéseivel, és a többi béketárgyalással is. Számomra ez világosan mutatja, hogy az orosz kormány nem érdekelt a békés megoldásban. Éppen ellenkezőleg, ki akarták használni a választás utáni átmeneti állapotot Ukrajnában, akkor léptek, amikor sebezhetőnek vélték Ukrajnát. Az oroszok a saját feltételeiket akarták ránk kényszeríteni, de ez nem fog menni nekik. Az ukrán álláspont ugyanis változatlan, és nem igazolódik be Putyin reménye, hogy az elnökválasztás után más lesz a helyzet.

Ebben a helyzetben nagyon fontos számunkra a nemzetközi közösség, és különösen Magyarország támogatása, nagyon hálásak is vagyunk érte.

Reagálni fogunk az orosz útlevél rendeletre több szinten is. Közelebb akarjuk hozni Ukrajnához a megszállt területeken élő ukrán állampolgárokat, hogy érezzék az előnyeit az ukránságuknak. Továbbá szankciókat léptetünk érvénybe európai partnereinkkel az útlevelek kiadásában közreműködő orosz hivatalnokokkal szemben. Ez nagyon érzékenyen érinti majd az orosz kormányt. így kell tennünk, mert csak az erőből értenek. A katonai erőszak nem megoldás sem Ukrajna, sem a civilizált világ számára, de Putyint el kell számoltatni a törvénytelen lépéseiért.

Az is nyilvánvaló, hogy minden eddigi, az oroszok által kivetett gazdasági szankció Ukrajna ellen csak erősített minket. Minden termék ukrajnai exportjának tilalma csak segíti a gazdaságunkat, hogy önellátóbbá váljon.

Január elsején lejár az orosz gáz ukrajnai tranzitját biztosító szerződés. El tudja képzelni, hogy sikerüljön új szerződést kötni? Közép-Európa és Magyarország gázellátása szempontjából nagyon fontos ez az útvonal.

Az orosz nyomásgyakorlás az ásványkincsekkel, és különösen a gázzal, nem újdonság. 2014-ben, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, akkor Magyarország az elsők között segített nekünk reversz gázszállítással, és ezért hálásak vagyunk. Az együttműködésünknek hála az orosz gázfüggésünknek már vége, Ukrajna évek óta nem vásárol földgázt Oroszországtól.

Ami pedig a tranzitot illeti: mi készen állunk a szállítások folytatására, ha ebbe az oroszok is belemennek. Szeretnénk viszont az EU-s szabályoknak megfelelően szervezni a tranzitot, de Oroszország nem akarja ezeket az előírásokat betartani. Európai partnereinkkel igyekszünk meggyőzni őket, hogy be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, most már Ukrajnában is.

Remélem, hogy megtaláljuk a megoldást. Mert azért ne feledjük, hogy Oroszország számára is fontos, hogy el tudja adni a gázát. Egyre több lehetőség van a diverzifikációra, úgyhogy nem olyan egyszerű nekik csak úgy kivonulni az európai piacról. Ne feledjük, hogy az orosz gazdaság szinte teljesen a nyersanyagokon, az olaj, a gáz és más ásványkincsek eladásán alapszik.

Azt is látni kell, hogy az Északi Áramlat 2 esetében túl optimisták voltak az oroszok, nem tudják átadni januárig a vezetéket. Ebben az ügyben Európának is van megfontolnivalója. Az Északi Áramlaton kínált gáz ára ugyanis nem piaci ár, nem térülhet meg a szállítás költsége. Ez azt bizonyítja, hogy politikai, és nem gazdasági szempontok alapján építik. Érdemes lenne az európaiaknak tanulniuk az ukrán példából: ha áron alul kapják a gázt egy ideig, akkor éppen olyan kiszolgáltatottak lesznek, mint amilyen Ukrajna volt. Az Északi Áramlat 2 gáza nagyon sérülékennyé tenné Európát. Szerencsére Európa elég okos, és azt már jelezte, hogy nem akar egyetlen beszállítási útvonalat. A német kormány nagyon világossá tette például, hogy ragaszkodnak az ukrán tranzitút megtartásához.

Mi a helyzet a Kercsi-szorosnál letartóztatott tengerészekkel?
https://444.hu/2018/11/26/eloszor-lottek-orosz-felsegjelzes-alatt-ukran-katonakra

Semmi változás. Még azt se engedik, hogy a konzulátusi munkatársaink meglátogassák őket. Tudjuk, hogy zsarolják a tengerészeket, hogy ismerjék el, hogy megsértették az orosz törvényeket.

Az orosz hatóságok figyelmen kívül hagyják a világ tiltakozását. Tudjuk, hogy egyetlen emberen múlik a döntés ebben az ügyben, és Putyin nem tart még ott, hogy engedjen a nemzetközi jognak. De nemzetközi bíróság előtt fogjuk elszámoltatni ezért az oroszokat.

Oroszország egy párhuzamos valóságban él, és ezt ki akarják terjeszteni egész Európára. A putyinizmust akarják elterjeszteni, és azt hiszik, hogy hamarosan ez határozza meg az EU-t is. Mit jelentene ez? Korrupciót, elnyomást, oligarchákat, és az emberek elszegényedését.

Forrás: https://444.hu/2019/05/23/ukrajna-nagy-bekulesre-keszul-magyarorszaggal

Válasz

Ukrajna úgy építi nyugatira magát, hogy a téglákat a kisebbségek iskoláiból üti ki | 2018. június 6.

-- Ukrajnában egyszerre hirdettek nemzetállami építkezést és nyugatos demokráciát.
-- A nagy átalakulásban lényegében elvették a kisebbségektől az anyanyelvi oktatás jogát, elsősorban azért, hogy a következő generáció már ne értse az orosz propagandát.
-- Az orosz nyelv elfeledtetése teljesen irreális tervnek látszik, és közben az oktatási törvény miatt Magyarország blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz és az EU-hoz.
-- Kijevben és a donyecki front közelében próbáltuk megérteni, hogy mi folyik a szomszédban.

Ültünk a Donbaszenergo nevű cég szlovjanszki erőművének a tárgyalójában, és a vezérigazgató megrendítő fotókat mutatott az óriási ipari monstrumot ért találatokról. A donyecki harcokban 2014 nyarán lőtték a szénerőművet - beszakadt tetők, kiégett buszok, kirobbantott ablakok voltak a képeken.

A közvetlen környéken ötven halálos áldozata volt a harcoknak azon a nyáron. Igazi béke most sincs, 80 kilométerre az erőműtől néhány napja az "orosz oldalról" átlőttek egy gránátot, egy családi házat találtak el, a szülők és az egyik gyerek meghalt, a másik gyerek megsebesült.

Furcsa háború

Ebben a konfliktusban semmi sem világos. 2015 tavasza óta változatlan a frontvonal Kelet-Ukrajnában, de továbbra is néhány naponta meghal valaki, rendszeresek a lövöldözések, miközben igazi hadjáratot egyik oldal sem indított most már jó három éve.

Azért lőnek a szakadárok, hogy Moszkva ne felejtse el támogatni őket? Az ukránok keménykednek igazából, amerikai parancsra, hogy ezzel is orosz hadosztályokat foglaljanak le, és elszívják így a pénzt a szíriai hadjárattól? A szakadárokat azért készteti állandó lövöldözésre Moszkva, hogy a világ ne bízzon Ukrajnában, hanem egy veszélyes helynek tűnjön, amit semmiképpen sem éri meg felvenni az EU-ba vagy a NATO-ba, mert ott úgyis háború van? Tele van magyarázattal és összeesküvés-elmélettel a világsajtó, a szemben állók pedig egymást vádolják az értelmetlen pusztítással. Ezért is hívják a konfliktust hibrid háborúnak, amiben a nemzetközi szinten terjesztett propaganda legalább olyan fontos, mint az, hogy minden hétre jusson egy gránát valamelyik donyecki házra.

Már az is kérdés, hogy helyes-e "orosz oldalnak" nevezni Donyeck és Luhanszk megyék azon részét, ami 2014-ben elszakadt Ukrajnától. Az orosz kormány azt állítja, hogy a kijevi fasiszta kormány ellen felkelő helyiek harcolnak a szabadságukért. Az ukrán kormány azt mondja, hogy nincs semmilyen felkelés, csak az orosz hadsereg fedett akciója van. A NATO bizonyítottnak látja, hogy az orosz hadsereg fegyvereit használják az ukrán hadsereg ellen a régióban.

Az oroszok szerint polgárháború dúl, az ukrán kormány szerint az oroszok egyszerűen megszállták a vidéket, ahogy a Krím félszigetet is.

Mondta tovább az erőmű igazgatója, hogy mi történt: nagyon sokan az erőmű pincéjébe menekültek a harcok elől, elvágták minden kapcsolatukat a külvilágtól, és mindenki sírt a megkönnyebbüléstől, amikor napokkal később újra találkoztak a rokonaikkal. 2015 márciusáig nem volt áram és vezetékes víz sok településen az erőmű megrongálódása miatt, a városok főterén generátorról tölthettek telefont az emberek, tábortüzek felett főztek, egész télen nem volt távfűtés, és akiknek kilőtték a házát, azok mindenüket elvesztették.

Aztán a Show must go on zenéjére fotókat vetített az újjáépített erőműről. Mostanra már minden működik, megint van áram Szlovjanszkban és a környező településeken. Az igazgató szerint ez az ukrán hazafiság erejének is köszönhető, önkéntesek jelentkeztek az újjáépítésre, a tárgyalóban egy nagy nemzeti zászló előtt volt a széke is. Ekkor lehetett kérdezni:

- A háború előtt a donyecki bányákból vették a szenet, amelyek a front túloldalán maradtak. Most honnan jön a szén?

- Oroszországtól vásároljuk.

- Hogyan lehetséges ez, hiszen háború van, miért adnak szenet az oroszok, hogy pont itt, a frontvonal túloldalán legyen áram?

- Ezt az erőmű tulajdonosaitól kell megkérdezni, ők szerződtek a szén beszerzéséről.

- És kik a tulajdonosok?

- Ezt négy éve mindig megkérdezik tőlem, de mindig csak azt tudom mondani, hogy fogalmam sincs.

Az erőművet 2013 augusztusában, az Euromajdannak nevezett forradalom előtt néhány hónappal vette meg az ukrán államtól egy Hollandiában bejegyzett, alig két hónappal a privatizáció előtt alapított cég, amelynek fő tulajdonosa egy brit vállalat, amelyik ukrán fémmel kereskedett Angliában, és a forradalomban elűzött Viktor Janukovics elnök pártját finanszírozta korábban.

A fenti helyzet jó példája annak a bonyolult helyzetnek, ami Ukrajnát általában is jellemzi. Létezik egy nemzetállamot építő, nyugatos elkötelezettséget és lángoló hazafiságot hirdető hivatalos vonal, miközben e felszín alatt a régi oligarchák és a posztszovjet rendszerek továbbra is meghatározzák az élet sok területét.

Nemzetállam épül a méltóság forradalma után

Kijev belvárosában egymást érik a hősi halottakat ábrázoló fotók, falakra épített tablókról vagy éppen fatörzsekre szögezett, nejlonnal borított fénymásolt lapokról néznek az arra haladókra. Az Euromajdan és a donyecki front halottjai vannak rajta. „Nem felejtheti el a világ, hogy mi háborúban állunk Oroszországgal, ez nem egy befagyott konfliktus, ez egy igazi háború” - emlékeztetett minden politikus és civil aktivista, akivel csak hivatalos találkozónk volt Ukrajnában május utolsó hetében. „A NATO is hozzánk jár tanulni, nézik az embereik, hogyan megy ez a hibrid hadviselés a gyakorlatban” - mondta egy ukrán főtiszt a front közelében.

„Nem igaz, hogy nincsenek jelentős átalakulások. Az állami gázvállalat hosszú évekig mindig veszteséges volt, tavaly viszont már a költségvetés egyik legnagyobb befizetője lett. És nem azért, mert megnőttek a bevételei, hanem azért, mert megszüntettük a hatalmas lopásokat, és már nem hagyjuk, hogy kivegyék a pénzt belőle” - mondta Ivána Klimpus-Cincadze miniszterelnök-helyettes arról a vélekedésről, hogy csak a felszín változott.

Az ukrán kormány hivatalos narratívája az, hogy a 2013-14 fordulóján zajlott majdani tüntetések után - minden kormányzati tisztviselő „a méltóság forradalma” néven hivatkozott rá - új időszámítás kezdődött, Ukrajna lényegében akkor vált igazi országgá, és a háború megvívása mellett az új nemzetállam felépítése a legfontosabb feladat. A háború drága, a GDP 5-6 százalékát viszik el a katonai kiadások, a nagy átalakításokhoz is kellene a pénz, úgyhogy az IMF-re, az EU-ra és a NATO-ra van utalva az ukrán költségvetés.

Ebben a hangulatban fogadták el tavaly azt az oktatási törvényt, ami miatt Magyarország több mint fél éve blokkol minden magasabb szintű tárgyalást a NATO-ban és az EU-ban is Ukrajnával. Emiatt az ukrán és az amerikai kormány egyre idegesebb. Az ukránok sokáig abban bíztak, hogy a magyar keménykedés csak a választási kampánynak szólt. Most, hogy kiderült, hogy a Fidesz újabb győzelme után sem enyhített a magyar kormány a politikáján, nagy nemzetközi kampányba kezdtek a magyar vétó feloldásáért, erősen győzködik a nyugati kormányokat, hogy puhítsák a magyarokat.

Fűrészelik az oroszt, hullik a magyar

„Ez a törvény azért is kell, hogy a következő generáció már ne értse az orosz propagandát, mert az orosz nyelv a háborús uszítás nyelve lett” - mondta a nem hivatalos magyarázatok egyikét egy ukrán politikus arról, hogy miért ragaszkodnak ennyire a kisebbségi oktatás radikális korlátozásáért.

Ez kívülről nézve elég hiú ábrándnak tűnik. Nehéz eligazodni a különböző idők statisztikái között, ezért nem egyértelmű, hogy Ukrajna lakosságának csak a harmada, vagy akár több mint a fele orosz anyanyelvű-e, de az bizonyos, hogy nagyon sokan beszélnek jobban oroszul, mint ukránul. Az orosz az ország meghatározó nyelve, még akkor is, ha a „milyen nemzetiségűnek tartja magát?” kérdésre az utóbbi években sokan inkább ukránt mondanak.

"Az oktatás a legerősebb fegyver a világ megváltoztatásához - Nelson Mandela" - ez a felirat fogadja az embert az ukrán oktatási minisztériumban.

A háborús övezet közelében lévő Kramatorszkban, a szintén oroszul beszélő ukrán katonai szóvivő azt mondta, hogy a front túloldalán hiába beszél a többség oroszul, azt látják, hogy az ukrán oldalon jobb az élet, ezért sokan átmenekültek az ukrán oldalra, és „a lelkük is ukrán lett”.

Az új, USA-barát ukrán államiság eszméjének egyik központi kérdése, hogy sikerül-e átállítani a lakosságot az ukrán nyelv használatára, hogy ezzel is biztosítsák, hogy Oroszország ne tehesse ismét vazallusává Ukrajnát. Ahogy telik az idő, egyre kisebb esély legyen rá.

Az új oktatási törvény szerint az összes kisebbségi iskolában is ukránul kellene tanítani a felső tagozattól. Hogy ez miért lenne rettenetesen rossz a kárpátaljai magyaroknak, azt helyszíni riportunkban mutattuk be:
https://tldr.444.hu/2017/11/16/mi-itt-mar-csak-a-magyar-kormany-kemenysegeben-bizhatunk

A törvény ugyan más kisebbségeket is hátrányosan érint, de a legerélyesebben a magyar kormány tiltakozott ellene. Büntetésül az EU-ban és a NATO-ban is blokkolja a magyar kormány a miniszteri szintű tárgyalásokat Ukrajnával, és minden átfogó megállapodás ratifikálását is.

A háttérben az amerikaiak már régóta győzködik a magyar kormányt, hogy legalább a NATO-ban oldják fel a blokkolást, május végén már Wess Mitchell külügyi államtitkár is Budapestre utazott, hogy nyomást gyakoroljon; illetve szerdán Mike Pompeo külügyminiszter Washingtonban győzködte Szijjártó Pétert.

Szijjártó Amerikában az ukrán külügyminiszterrel is találkozott, akivel megállapodott, hogy folytatódhatnak az egyeztetések. Az ukránok korábban arról panaszkodtak, hogy a magyarok február óta már szóba sem álltak velük, holott elkészítettek egy módosítót a törvényhez, és az sok tekintetben enyhítene az eredeti változaton, például már nem kellene minden tárgyat ukránul tanítani, hosszabb lenne az idő az átállásra, és a magániskolákra nem vonatkozna a szabály.

A magyarok eddig azt mondták, hogy az ukrán ígéretekben tapasztalataik szerint nem lehet bízni, egy törvénytervezet lobogtatása kevés, míg az ukrán diplomaták azt mondták, hogy többször is visszatáncoltak a magyarok egy már kitárgyalt kompromisszumból, és így részükről is csökken a bizalom.

Ehhez képest az USA-ban folytatott tárgyalások után eredménynek látszik az is, hogy június elején az ukrán kormány képviselői a kárpátaljai magyar pedagógusokkal találkoznak, és utána várhatóan a magyar kormánnyal is újra egyeztetnek a módosítókról.
Hősi halottak tablója Kijev belvárosában. Az ukrán politikusok szerint minden ítéletet a háborús helyzethez kellene mérni.

Kijevben Putyint látják a magyar keménykedés mögött

A két ország vitájának érveit és eddigi fordulatait oldalakon át lehetne folytatni, a lényeg az, hogy az ukránok szerint aránytalan, és leginkább az orosz érdekeket szolgálja a magyarok büntetése, míg a magyarok szerint éppen azokat a nyugati értékeket köpi szembe az oktatási törvény, amelyek nevében az új ukrán államot elvben szervezni akarják.

Az egyik legbizarrabb fordulat, hogy a magyar kormány annak a Velencei Bizottságnak a véleményét lobogtatja a törvénnyel szemben, amely szervezetről Németh Szilárd a lex CEU körüli vita idején azt mondta, hogy „Soros György csíkzsebéből kandikál elő”.

Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes másfél hete magyar újságíróknak - magánvéleményeként - azt adta elő, hogy sajnos lehetségesnek tartja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedvére tesz a magyar kormány, amikor a nyelvtörvényre hivatkozva blokkolja a NATO-ban az ukrán ügyet.

Szerinte az orosz - magyar összejátszásra utalhat, hogy a magyar kormány rendszeresen pont ugyanazt mondja a Nyugat hanyatlásáról, mint az orosz, és hogy az orosz sajtó nagyon élénken foglalkozik a magyar kritikákkal. (Ha megnézzük, hogy a kormánypárti magyar sajtó hogyan számol be a nyugat-európai helyzetről, akkor valóban megdöbbentő a hasonlóság az orosz állami sajtó által közvetítettel. Eszerint a terrorista és bűnöző migránsoktól rettegő lakosságot egy romlott és tehetetlen liberális elit nyomja el. Itt egy tanulságos klip az orosz híradók Európáról szóló híreiből:
https://www.youtube.com/watch?v=gojjDHlsVLI%20)

Bodnar miniszter-helyettes azt is sérelmezte, hogy a magyar kormány a NATO-ban is felhozta, hogy két merénylet is történt Kárpátalján magyar szervezetek ingatlanjai ellen, holott a rendőrök már megállapították, hogy az orosz titkosszolgálatok provokációja volt mindkét támadás. (Az első elkövetői lengyelek voltak, akik a lengyel hatóságok szerint is egy oroszbarát szervezethez tartoznak, a másodikat az ukrán hatóságok szerint Transznyisztriából fizették orosz ügynökök.)

A magyar kormány határozottan vissza szokta utasítani, hogy az oroszok kedvéért csinálná az egészet, egy április végi brüsszeli NATO-tanácskozáson Szijjártó Péter így fogalmazott: „A lehető leghatározottabban visszautasítjuk és kikérjük magunknak azt a hazugsághadjáratot, melyet ukrán politikusok indítottak, miszerint Magyarország Ukrajna-politikájának valamifajta orosz determinációja lenne.”

Azt is mondta Bodnar, hogy a kijevi kormány hiába tiltakozott, amikor százezer darab magyar útlevelet osztottak ki Ukrajnában a kettős állampolgárságról szóló törvény alapján, holott az ukrán törvények nem ismerik el (igaz nem is szankcionálják) a kettős állampolgárságot. Ha Budapest nem vette figyelembe a kijevi tiltakozást, akkor nekik miért kell figyelni fordított esetben? - tette fel a költői kérdést, hozzátéve, hogy ők vannak annyira európaiak és demokraták, hogy még így is módosítják a magyarok által sérelmezett oktatási törvényt.

Nyugatot építünk, elvtárs!

„Ukrajna háborúban áll, naponta vannak halottaink, ebben a felfokozott hangulatban kellene elhelyezni a dolgokat, Ukrajnát nemzeti ügyekben komolyan kell venni” - magyarázták többen is Ukrajnában, amikor a nyelvtörvény kisebbségeket sújtó paragrafusaira kérdeztünk rá.

Néha úgy tűnt, mintha Ukrajna átalakítását hasonló propagandisztikus lelkesedéssel építenék politikai tisztviselők és PR-szakemberek, mint ahogy a régi szovjet filmek forradalmárai agitáltak a vásznon.

Elvittek megmutatni, ahogy otthonukból kibombázott nyugdíjasok átveszik az új lakásukat, és a 80 feletti lakók meghatottan hálálkodnak az önkormányzat dolgozóinak.

Láttunk szétbombázott kórházat, ami mellett német segélyből már felépült a vadonatúj gyermekpszichiátria.
Voltunk a helyi Rogán-minisztériumnak megfeleltethető, frissen létrehozott információs tárcánál, ahol büszkén mesélték, hogy a kormány állami tulajdonban lévő megyei lapok sokaságában indította el a nemzetépítő narratíva terjesztését, az újságírók pedig az új kurzus értékeit bemutató továbbképzéseken vehetnek részt.

Mindezekkel közben az európai és nyugati fordulatot akarják mélyíteni, ahogy ez volna a hivatalos szándék a nyelvtörvénnyel is.

Forrás: https://444.hu/2018/06/06/ukrajna-ugy-epiti-nyugatira-magat-hogy-a-teglakat-a-kisebbsegek-iskolaibol-uti-ki
(A cikkben idézett ukrajnai interjúkat az Ukrainian Prism nevű
http://prismua.org/en/pro-radu/
NGO által szervezett tanulmányút tette lehetővé.)

Válasz

Támogassuk együtt a nyelvtörvény eltörlését!

Az ukrán Legfelső Tanács honlapján bejegyezték azt a petíciót,
https://itd.rada.gov.ua/services/petition/index/5458
amely a parlament által elfogadott nyelvtörvény
https://kiszo.net/2019/04/28/a-vegleges-szoveg-ismerete-nelkul-szavaztak-meg-a-nyelvtorvenyt/
hatályon kívül helyezését kezdeményezi. 25 ezer elektronikus aláírás esetén a kérdést kötelező jelleggel napirendre kell tűzni a kijevi törvényhozásban. A szükséges támogatói aláírásokat augusztus 2-ig szükséges összegyűjteni!

Tisztelettel felkérünk minden jóérzésű magyar honpolgárt, hogy támogassa a petíciót! Ehhez regisztrálni kell a Legfelső Tanács honlapján, kitölteni a megfelelő adatlapot (névvel, lakcímmel, telefonszámmal), majd aktiválni azt. Ezután lehetséges a petíció elektronikus aláírása!
https://itd.rada.gov.ua/services/Account/Create

-- Itt a lehetőség, hogy mindenki (ne csak szóban, hanem a tettek szintjén is) neve vállalása mellett hitet tegyen oktatási-nyelvi jogaink védelmében!

Aki teheti, támogassa a kezdeményezést! – szólít fel közleményében dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.

https://kiszo.net/2019/05/08/tamogassuk-egyutt-a-nyelvtorveny-eltorleset/
Forrás: KISZó

Előzmény

Válasz

Börtönbe kerülhet, aki helytelenül ír ukránul – kihirdették a nyelvtörvényt
https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20190516-bortonbe-kerulhet-aki-helytelenul-ir-ukranul-kihirdettek-a-nyelvtorvenyt
2019. május 16.

Az ukrán államnyelv megsértése bűncselekmény, s ezt a bűncselekményt kisebbségi ukrán állampolgárként számtalan módon elkövethetjük: az eredeti nevünk használatával az útlevelünkben, egy ukrán szinkrontolmács nélkül lebonyolított magyar nyelvű iskolai rendezvénnyel egy színmagyar faluban, sőt, akár rossz ukrán helyesírással is. Fedinec Csilla, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa hathatós segítségével veséztük ki az elképesztő rendelkezéseket is tartalmazó törvény szövegét.

Börtönbe kerülhet, aki helytelenül ír ukránul – kihirdették a nyelvtörvényt
Fedinec Csilla, az MTA Kisebbségtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa hathatós segítségével veséztük ki az elképesztő rendelkezéseket is tartalmazó törvény szövegét

A botrányos oktatási törvény után újabb kőkemény nacionalista jogszabályt fogadtak el Ukrajnában, Petro Porosenko elnök pedig – mintegy búcsúajándékként – számos civil szervezet, a kárpátaljai magyarok és hazánk tiltakozása ellenére tegnap alá is írta. Még azt a kommentárt is fűzte hozzá, hogy a törvénnyel nem csorbul a kisebbséghez tartozó állampolgárok joga, s reméli, hogy utóda, Volodimir Zelenszkij megválasztott elnök a jogszabály végrehajtásában is következetes lesz.

Ezzel szemben a hivatalos közlönyben megjelent törvény szövege egészen mást mond – mutatott rá lapunknak Fedinec Csilla. Noha maga a preambulum hivatkozik az ukrán alkotmányra, az államnyelvvel kapcsolatos 1999-es elnöki rendeletre, de még az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásaira, meg sem említi például az Ukrajna által 2003-ban ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját; s a preambulum után egyértelműsíti, hogy az „ukrán nemzetről” szól. Fedinec egyébként fejezetenként végigment az inkriminált jogszabályon, és kiemelte lapunknak a főbb pontokat.

Az első fejezetben például az ukrán nem csak államnyelvként van megjelölve, hanem emellett „a népek közötti érintkezés nyelveként” is – ez utóbbi a szovjet gyakorlatból lett átemelve, ott viszont az orosz nem volt államnyelv – mutatott rá a szakértő. Itt is szerepel egyébként, hogy az őslakosok és a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a vonatkozó törvény szabályozza, de ilyen törvény jelenleg nincs, csak az ígéretek.

Ami ennél komolyabb, hogy a hivatalos iratokban és szövegekben az ukrán helyesírás szándékos megsértése büntetést von maga után, egy másik pont ugyancsak tiltja az ukrán nyelv „vulgarizálását” – ennek kapcsán Fedinec megjegyezte, valószínűleg a kevert orosz-ukrán keveréknyelvre gondolt, ugyanakkor nehéz lesz elhatárolni, mikor szándékos és nem szándékos a helyesírás vagy a megfelelő kiejtés – és így a törvény – megsértése. Ez szemben áll az ukrán nyelv dialektusainak népszerűsítését előíró másik ponttal – ekként ismeri el a törvény a ruszint is, amely népet egyébként kisebbségként Kijev sosem volt hajlandó elismerni.

A második fejezet kiköti: minden állampolgárnak „kötelessége” tudni ukránul; az állampolgárság megszerzésének feltétele is ez, kivételt csak az jelent, aki például fegyverrel védi Ukrajnát, de ő is csak egy év haladékot kap annak megtanulására. Ráadásul a harmadik fejezet egyes tisztségeket már nem csak a nyelvtudáshoz, hanem egyenesen ukrán nyelvvizsga-bizonyítványhoz köt. A negyedik fejezet foglalkozik az egyetlen kiemelt területtel, a Krímmel, a krími tatárokkal, akiknek megengedi, hogy a hivatalos dokumentumok krími tatár nyelven legyenek kiadva – Fedinec rámutatott, hogy ők nem csak hogy nincsenek jelenleg de facto Ukrajna fennhatósága alatt, de ráadásul orosz anyanyelvűek.

Kivételt képeznek a külföldi intézmények, akikkel lehet külföldi nyelven is levelezni, a bírósági meghallgatáson ugyancsak figyelembe lehet venni más nyelvet is, s a nemzetközi szerződéseknek is lehet nem ukrán verziója. Ugyanakkor – szól az ötödik fejezet – senki nem kötelezhető arra, hogy az ukrántól eltérő nyelvet használjon munka során, kivéve, ha az ügyfél külföldi vagy hontalan – mint Fedinec megjegyezte, így egy egyszerű bolti vásárlás során is könnyű lesz törvényt sérteni. A fejezet 21. cikke emellett megerősíti az oktatási törvény ukránosító előírásait.

Sőt: a nem ukrán eredetű neveket még az útlevelekben sem lehet eredeti formájukban használni, még ha egyes esetekben, megengedi a latin betűs átírást is a törvény: azt az ukrán, államilag megállapított standardokból kell átírni.

S még néhány érdekesség: az összes bemutatott, nem ukrán nyelvű film 90 százalékát szinkronizálni kell vagy feliratozni; a könyvek esetében legalább 50%-ban ukránnak kell lennie a kiadó termékeinek, vagy a bolt kínálatának; sajtótermék vagy csak ukránul jelenhet meg, vagy ha ezzel párhuzamosan más nyelven is meg akarják jelentetni (például egy beregszászi magyar újságot), akkor legalább ugyanennyi példányban ukránul is ki kell adni; a weboldalaknál az ukrán nyelvnek kell lennie az alapértelmezettnek. A rendezvényeknél is kemények a rendelkezések: bármilyen nem ukrán nyelvű rendezvényen biztosítani kell a szinkrontolmácsolást.

A reklámoknál engedélyezi a törvény az idegen szavak vagy latin betűs kifejezések használatát, s a kereskedelmi márkákra sem vonatkozik – így egyelőre a Coca-Colának nem kell elkészíteni a cirill betűs verzióját. A közlekedési táblák is ukránul, cirill betűkkel lesznek kiírva. A tudományos életet is szabályozza a törvény, mondván „a tudomány, a kultúra a nyelve az ukrán”, így a külföldön megjelent tudományos publikációk kivonatolt fordítását is elrendelheti az ukrán tudományos szakbizottság.

A legérdekesebb a sportrendezvényekre vonatkozó fejezet – emelte ki Fedinec – ahol ugyancsak előírt nyelv az ukrán. A közönség mostantól csak ukránul méltathatja például a bíró nőági felmenőit?

A hetedik-nyolcadik fejezet egyébként rendelkezik egy nemzeti bizottság alakításáról és egy nyelvi ombudsman kijelöléséről – azaz a nyelvőrség felállításáról. S mindezek tetejére, hogy tétje is legyen a dolognak: az államnyelv nyilvános megsértése a törvény szerint börtönnel is büntethető.

Válasz

Totális ukránosítás: ezentúl a tartóst is csak ukránul kérhetjük a fodrásztól? | 2019. május 1.

Lapzártánkkor még nem jelent meg a nyelvtörvény végleges szövege a parlament weboldalán, az ukrán média szerint azonban nem férhet kétség a jogszabály szellemiségéhez és meghatározó rendelkezéseihez. Az alábbiakban az országos sajtó alapján igyekszünk felvázolni, mi várhat ránk a totális ukránosítás következtében, bár munkánk során meggyőződhettünk róla, hogy az egyes kiadványok között nem ritkák az ellentmondások a dokumentum tényleges tartalmát illetően.

A nyelvtörvény – az oktatási törvénnyel összhangban – az ukránt teszi meg a tanítás nyelvének az óvodától az egyetemig. Az óvodában és az iskola elemi osztályaiban az ukrán mellett lehetőség nyílna az oktatásra a nemzeti kisebbségek nyelvén (külön osztályokban vagy csoportokban), azután fokozatosan növelnék az államnyelven oktatandó tárgyak arányát. A felsőoktatásban kizárólag ukrán nyelven folyhatna az oktatás, legfeljebb néhány tárgyat adhatnának elő az Európai Unió (EU) nyelvein. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek, amennyiben nyelvük az EU hivatalos nyelve, és 2018. szeptember 1. előtt mentek iskolába, engedélyezik az anyanyelvi oktatást 2023. szeptember 1-jéig – az ukrán nyelven oktatott tárgyak számának fokozatos növelése mellett. Egyes hírek szerint ugyanakkor a külső független értékelés teljes ukránosítását elhalasztották 2030-ig.

Bármilyen kulturális vagy tömegrendezvényt kizárólag az államnyelven lehetne megtartani. A nem ukrán nyelvű színházi előadásokat is kötelező volna feliratozni, bár arra a törvény nem tér ki, miként oldható ez meg technikailag. A nyilvános események nyelve az ukrán mellett egyedül az angol lehetne. Ukrajnában kizárólag ukrán nyelvű filmek készülhetnének a jövőben. Az alkotásokban engedélyezett ugyan néhány idegen nyelvű párbeszéd, de csak feliratozással.

Az ukrán lenne a könyvkiadás meghatározó nyelve is. A több nyelven megjelenő könyvek esetében az idegen nyelvű kiadások példányszáma nem haladhatná meg az ukránét. A könyvforgalmazóknál a termékek legalább 50%-ának ukrán nyelvűeknek kellene lenniük.

Kötelezővé válik az ukrán a média egésze számára. Például a sajtó esetében a más nyelveken is megjelenő lapok, folyóiratok példányszámának legalább a fele ukrán nyelvű kell, hogy legyen. Az ukrán nyelvű megjelenésre való átállás előkészítéséhez országos sajtó esetében 30 hónapot, a regionális sajtónál 60 hónapot biztosít a törvény. Ugyanakkor ez a rendelkezés állítólag nem vonatkozik a tősgyökeres népek nyelvén (amelyeket a törvény a krími tatár kivételével nem nevesít), valamint az angolul és az EU nyelvein megjelenő kiadványokra. Csak remélhetjük, hogy a Kárpátalja hetilap is az EU egyik nyelvén megjelenő kiadványnak minősül a jogalkotók szemében.

Az internetes média esetében a jogszabály kötelezővé tenné, hogy az ukrán nyelvű változat legyen az alapértelmezett (vagyis az jelenjen meg elsőként a képernyőn), s csak ezután lehessen áttérni az egyéb nyelvű változatokra. A weboldalak ukránosítására a törvény életbe lépésétől számított 18 hónapot szánnak. A médiának a közösségi oldalakon (például a Facebookon) megjelenő tartalmait szintén ukránosítanák, de csak 36 hónappal a törvény életbe lépése után. Viszont ezek a rendelkezések nem vonatkoznának a krími tatár, angol vagy az EU nyelveit használó médiára.

Ami a szolgáltatásokat illeti (üzletek, fodrászatok, szervizek, éttermek stb.), szintén kötelezővé válna az ukrán. A szolgáltatási szféra átállására az államnyelv használatára 18 hónapot biztosít a jogszabály.

Ami az üzleti életet illeti, arról konkrétan nem rendelkezik a törvény. Viszont említés történik arról, hogy az államnyelvvédelmi biztosnak jogában áll jegyzőkönyvet felvenni az ukrán nyelv kötelező használatának megsértéséről a vállalkozók által, tulajdonformától függetlenül.

Kötelezővé válik az ukrán az egészségügyben is. A jogalkotó annyi engedményt tett ebben az esetben, hogy a második olvasatban már nem szerepelt a törvénytervezetben az a norma, amely kötelezte volna az egészségügyi dolgozókat, hogy adjanak számot az ukrán nyelv ismeretéről. A nyelvtudás igazolásához így esetükben a középfokú végzettséget igazoló bizonyítvány is megfelel majd. Az egészségügyi szolgáltatásokat azonban kizárólag ukrán nyelven lehet majd nyújtani. A törvény ugyan megengedi, hogy az orvosi segítségért fordulókkal szükség esetén más nyelven is érintkezzenek, de csak mindkét fél beleegyezésével.

Létrehoznák az Ukrán Nyelvszabvány-bizottságot, amely meghatározza az egyes tisztségek és hivatalok betöltéséhez szükséges nyelvismeret szintjét. Az ukrán nyelv ismeretére vonatkozó követelményrendszer a köztisztviselők mellett kiterjedne a bírókra, ügyvédekre, közjegyzőkre, az oktatási és egészségügyi intézmények dolgozóira, az állami és kommunális vállalatok alkalmazottaira is.

Megteremtenék az államnyelvvédelmi biztos intézményét, aki a nyelvpolitika betartását lenne hivatott ellenőrizni. Az ő feladata lesz megakadályozni, hogy a kisebbségek nyelvein beszéljenek ott, ahol az ukrán kötelező használatát írja elő a törvény.

„Érdekes” ugyanakkor, hogy az ukrán mégsem lesz mindenki számára kötelező. Állítólag az utolsó pillanatban eltűnt a nyelvtörvényből az a rendelkezés, amely a parlamenti képviselők esetében is kötelezővé tette volna az államnyelv ismeretét. Az indoklás szerint azért, mert ez a norma hiányzik az Alkotmányból. Kár, hogy a jogalkotó nem volt ennyire szőrszálhasogató, amikor a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogainak betartásáról volt szó.

Érthetetlen a jogszabálynak a földrajzi és helynevek helyesírására vonatkozó kitétele, amely tiltaná a lefordításukat más nyelvekre, vagyis az adott nyelv ábécéjének betűivel kellene leírni azokat, ám megőrizve az ukrán hangzást. Ez annyit tesz, hogy a jövőben például Kijev helyett Kijivet, Kárpátalja helyett Zakarpattyát, Ungvár helyett Uzshorodot kellene írni magyarul.

A nyelvtörvény rendelkezéseinek megsértéséért bírságra számíthatunk. Például a hivatali kötelezettségeinek ellátása során nem ukrán nyelven – tegyük fel magyarul – megszólaló tisztviselő a nem adóköteles minimális jövedelem 200–400-szorosának megfelelő (3400–6800 hrivnya) bírságra számíthat. A kultúra, az oktatás, a tudomány stb. terén ugyanez a szabálysértés a nem adóköteles minimális jövedelem 200–300-szorosának megfelelő bírság kiszabásához vezethet. A szolgáltatások terén a nyelvtörvény megsértéséért első alkalommal figyelmeztetnének, s 30 napot adnának a hiányosság kiküszöbölésére. Az egy éven belüli újabb szabálysértésért viszont 5100–6800 hrivnya bírságot szabnának ki. A bírságolás a nyelvtörvény bevezetésétől számított 36 hónap leteltével kezdődne – állítólag ezt a haladékot is csak az utolsó pillanatban írták bele a képviselők a törvénytervezetbe.

Különösen aggasztó, hogy a jogszabály az alkotmányos rend megdöntésére irányuló próbálkozással azonos súlyú bűncselekményként határozza meg a két- vagy többnyelvűség ukrajnai bevezetésére tett kísérletet. A jogászok szerint ugyan a Büntetőtörvénykönyvben nem szerepel ilyen tényállás, vagyis a kétnyelvűség propagálása vagy bevezetésének indítványozása jelen helyzet szerint nem minősül bűncselekménynek, ám nem zárható ki, hogy az ukránosítás valamelyik bősz híve ennek ellenére megpróbálja alkalmazni a Büntetőtörvénykönyv normáit, ami tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetne.

http://karpataljalap.net/2019/05/01/totalis-ukranositas-ezentul-tartost-csak-ukranul-kerhetjuk-fodrasztol

Válasz

A KMKSZ és az UMDSZ nyilatkozata az ukrán, mint államnyelv használatáról elfogadott törvénnyel kapcsolatban

Az ukránnak, mint államnyelvnek a funkcionálásáról szóló törvény, kötelező erővel írja elő az államnyelv kizárólagos használatát a közélet szinte minden területén, beleértve a közoktatást, a sajtó és hírközlés, valamint a gazdasági, politikai és kulturális tevékenységek szféráit is, ezzel gyakorlatilag kizárva bármely más nyelvnek a társadalmi érintkezésben való használatának a lehetőségét. Mint állampolgári kötelezettséget határozza meg az ukrán nyelv ismeretét, gyakorlatilag bármilyen kinevezessél és megválasztással járó közhivatal, illetve méltóság elnyerésének alapfeltételéül szabja az ukrán nyelv tudását. Intézményrendszert hoz létre az előirt szabályok betártatására, annak megsértését hivatalvesztéssel, illetve bírságokkal torolja meg.

Ily módon, e törvény nem csak ellehetetleníti a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelveinek a közösségi térben való használatát, de még büntetést is kilátásba helyez e szabályok megsértői számára, ezzel ellentmond az ország hatályos Alkotmányának és számos nemzetközi kötelezettségvállalásának is.

Úgy véljük, hogy az elfogadott törvény diszkriminatív jellegű, mely alapjaiban sérti az ország polgárainak emberi jogait, drasztikusan tovább szűkíti az Ukrajnában élő nemzetiségeknek az anyanyelv használatával kapcsolatos jogait, tovább gerjeszti a feszültséget bel- és külpolitikai vonatkozásban egyaránt. Ellentmond az ország Európa Uniós és Euro-atlanti integrációs törekvéseinek.

https://kmksz.com.ua/2019/04/30/a-kmksz-es-az-umdsz-nyilatkozata-az-ukran-mint-allamnyelv-hasznalatarol-elfogadott-torvennyel-kapcsolatban/
Ungvár, 2019. április 25.

Válasz

Ha az állam nem hajlandó egy majd félmillió ember által beszélt nyelvet regionális szinten hivatalossá tenni, csak rajtunk múlik, hogy mit követelünk meg magunknak. A piac által uralt társadalomban, ahol a profit mindent felülír, a pénztárcájukon keresztül tudhatunk érvényt szerezni nyelvi jogainknak.

Ha mindenki következetesen kitartana amellett, hogy ha a pénzünk nem büdös, a nyelvünk sem legyen, valószínűleg kénytelen lennének változtatni az eladási szokásaikon. Közhely, de tény. Egy fecske nem csinál nyarat, viszont Felvidéken, alsó hangon is még 450 ezren vagyunk. Ez viszont erő, amelyet ha okosan, erőszakmentesen alkalmazunk, komoly eredményeket érhetünk el az élet bármely területén.

A vegyesen lakott területeken ügyintézés, bevásárlás alkalmával is élek a lehetőséggel, hogy az anyanyelvemen szólok mindenkihez. Sokszor előfordul viszont, hogy a válasz szlovákul érkezik, én mégsem váltok át. Vallom, aki köztünk él, beszélje, de legalább értse a többség nyelvét. Ne nekem, nekünk kelljen alkalmazkodni az újonnan érkezőkhöz. Ha feladjuk a nyelvet, ami minket mássá tesz, elveszítjük az önazonosságunk egy fontos darabját.

A tisztelet mások iránt akkor ér valamit, ha ez kétoldalú. Addig viszont, míg a többség direkt vagy indirekt módon arra kényszerít, hogy váljunk meg azoktól a jegyeinktől, amelyek minket magyarrá tesznek, addig ez nem a tiszteletről, hanem a felsőbbrendűség érzéséről szól.

Emberi gyarlóság, hogy minden kínunk végett mást okolunk. Fogyásunkat mi magunk is megállíthatnánk, ha élnénk a törvény által biztosított jogainkkal. Míg a színtiszta magyar települések önkormányzatai sem tartják fontosnak magyar nyelvű honlapot üzemeltetni, vagy a figyelmeztető helyi táblákat többnyelvűsíteni, addig ne várjunk csodát. Ha az egyén nem lát jó példákat felsőbb szinten, nehezen indul el a változás útján. Pedig csak akarni kéne.

http://szekelyfold.ma/hirek/ha-a-penzem-kell-szolits-meg-az-anyanyelvemen
Mindenkinek.

-----

Gondolom, már sok mindenkivel előfordult, hogy egy idegen számot felvéve valamilyen cég telefonon keresztül kínálta a portékáját. Én „szerencsésnek” mondhatom magam. A kérdésre, hogy hogyan jutottak a telefonszámomhoz, a válasz szinte mindig ugyanaz. Kisorsolta a számítógép, vagy egy szoftver. Bárcsak a lottószámokkal lenne ekkora mázlim, szoktam ilyenkor mondani

Nem olyan rég egy péntek délután ismét Fortuna kegyeltje lettem. Egy szenvtelen már-már követelőző női hang szólt a kagylóba. Bemutatkozásomat meg sem várva, rám zúdította a termékével kapcsolatos információk tömkelegét. Én már direkt módon élvezem az ilyen helyzeteket, most is pajkos mosoly futott át az arcomon. A már jól bevált módszeremmel vettem kezelésbe a hölgyet.

– Elnézést, ha jól értem Ön most el szeretne nekem adni valamit?
– Igen-jött a válasz.
– Hajlandó vagyok Önt meghallgatni, ha az anyanyelvemen szólít meg- feleltem.

Ahogy mifelénk mondják, itt a hölgyben egy pillanatra megállt az ütő. Meglepetésében azt sem tudta, milyen rendezvényen van. De Szlovákiában élünk és Ön beszél szlovákul, hadarta. Itt egy félperces gyorstalpalót volt kénytelen abszolválni történelemből és abból, hogy ha tőlem pénzt szeretne látni, legközelebb magyar nyelven szólítson meg.

Majd úriember módjára szépen elbúcsúzva letettem a kagylót.

Válasz