Kerítést húzott a Krímre Oroszország | 2018.12.28

Riasztórendszerrel ellátott műszaki határzárat húzott fel Oroszország az Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt Krím félsziget északi részére, technikailag is elszigetelve Ukrajna többi részétől. A hatvan kilométeres rendszer építését egy éve tervezte el Moszkva – írta a Ria Novosztyi.

A két méter magas, tetején szögesdróttal ellátott, megfigyelőrendszerrel, mozgásérzékelőkkel, kamerákkal felszerelt határzár célja az északról érkező illetéktelen behatolók, diverzánsok feltartóztatása, és hogy felszámolják a térségbe irányuló fegyvercsempészetet. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) illetékese a Ria Novosztyinak elmondta, a rendszer képes megkülönböztetni, hogy a kerítéshez ember vagy vadon élő állat ért, elkerülve a felesleges riadóztatást.

„Mi békésen őrizzük a területet, ide ne jöjjön senki” – idézi a Ria Novosztyi az FSZB tisztjét.

A Krím a Szovjetunió szétesése után a független Ukrajna része lett. (A Szovjetunión belül 1954 óta volt az ukrán tagköztársaság része. Oroszország az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal közösen a Budapesti memorandum 1993-as aláírásával garantálta Ukrajna területi egységét, cserébe azért, mert Kijev lemondott a területén ragad atomarzenálról, amelyet Moszkvának adott át.

A döntően oroszajkú, 28 ezer négyzetkilométeres, kétmillió ember lakta félsziget autonóm köztársaságként tagozódott be Ukrajnába. A terület katonai, stratégiai fontossága Oroszország számára ezután is megmaradt, a különleges státuszú Szevasztopolban volt továbbra is az orosz fekete-tengeri flotta bázisa, amit Kijev és Moszkva között kötött hosszútávú szerződés biztosított.

2014-ben a kijevi hatalomváltás, Viktor Janukovics elnök elmenekülése után Moszkva közreműködésével a Krím népszavazást tartott, amelyen a lakosság a hivatalos eredmények szerint elsöprő többséggel mondta ki a csatlakozást Oroszországhoz. (Vlagyimir Putyin elnök később elismerte, hogy a szervezésben és lebonyolításban orosz katonák is részt vettek.)

A népszavazás jogilag Kijev szerint alkotmányellenes volt, így érvénytelen. A nemzetközi jog szerint a félsziget továbbra is Ukrajna része, ám ennek érvényesítésére nincs esély. Moszkva többször egyértelművé tette, hogy a Krím jelenlegi státusza végleges, ellentétben a kelet-ukrajnai szakadár Donyecki (DNR) és Luganszki (LNR) Népköztársaságokkal, amelyeket Oroszország de facto támogat ugyan, de nem ismer el. Moszkva hosszú távon azokat a föderatív berendezkedésű Ukrajna részeként képzeli el, olyan vétójogokat biztosítva a két területnek, amely jogilag is ellehetetleníteni Ukrajna euroatlanti integrációját.
... https://index.hu/kulfold/2018/12/28/keritest_huzott_a_krimre_oroszorszag/

Válasz

Feloldották a hadiállapotot
http://www.demokrata.hu/hir/kulfold/feloldottak-hadiallapotot
2018. 12. 26. | MTI

Feloldották a hadiállapotot Ukrajnában - jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök szerdán a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülésén.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint Porosenko közölte, hogy a hadiállapot beszüntetése az ő elvi döntése, amely az ország biztonsági helyzetének értékelésén alapul. Korábban már többször kijelentette, hogy nem fogják meghosszabbítani a hadiállapotot annak lejárta után, kivéve, ha Oroszország nagyszabású támadást indítana Ukrajna ellen.

Porosenko ugyanakkor megállapította, hogy ami az ország fenyegetettségét illeti, "a helyzet jelentősen nem változott".

"Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítette felderítésünk információt, miszerint (a szakadár ellenőrzés alatti) Luhanszk körzetében Grad rakéta-sorozatvetőket észleltek, továbbá növelték a tüzérségi fegyverek számát, és a harckocsikat sem vonták hátrébb. Nem csökkent Oroszország katonai jelenléte az Azovi-tengeren sem" - szögezte le az ukrán elnök.

Porosenko azonban kijelentette, hogy a közelgő - március végén esedékes - elnökválasztás miatt szükségesnek ítélte a hadiállapot megszüntetését.

"Szeretném hangsúlyozni, hogy az orosz fenyegetés nem múlt el" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ha nem lennének most választások, indítványozná a parlamentnél a hadiállapot meghosszabbítását.

Szerinte az országot egyszerre két veszély is fenyegeti, az egyik a nyílt katonai agresszió, a másik a demokratikus jogokat és az állampolgári szabadságot veszélyezteti, és ez utóbbi miatt döntött a hadiállapot feloldása mellett.

Porosenko kiemelte: meggyőződése, hogy a hadiállapot egyúttal kedvező hatással volt az ország védelmi képességeire, javult a harckészültség a fegyveres erőknél, új, illetve korszerűsített fegyvereket kaptak a különböző alakulatok.

A hadiállapotot - ami az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája - azután vezette be az elnök kezdeményezésére az ukrán parlament az ország tíz megyéjében 30 napra, azaz december 26-ig, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a legénységüket pedig letartóztatta és tiltott határátlépés címén eljárást indított ellenük.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti.

Válasz

Brit hadihajó segíti ki az ukránokat | 2018.12.19. 13:30

Megérkezett a Fekete-tenger partján fekvő dél-ukrajnai Odessza kikötőjébe az HMS Echo brit felderítő hajó szerdán - jelentette a Dumszkaja odesszai hírportál. Ezzel először érkezett hadihajó egy NATO-tagországból Ukrajnába azóta, hogy november 25-én a Kercsi-szoros közelében Oroszország megtámadott három ukrán hadihajót - írta a hírportál. (Az incidensről ide kattintva találja a cikkeinket: https://index.hu/24ora/?cimke=kercsi+incidens)

A Dumszkaja értesülése szerint a brit hajó néhány napot marad Odesszában, utána az ukrán haditengerészet zászlóshajójával, a Hetyman Szahadacsnij fregattal gyakorlatozik.

Gavin Williamson brit védelmi miniszter november végén jelentette be, hogy a Fekete-tengerre vezénylik az HMS Echót, hogy biztosítsa a szabad hajózást a térségben - emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.

A brit védelmi tárca a hajó "hosszú távú" tartózkodását helyezte kilátásba a Fekete-tengeren. A nem fekete-tengeri állam hajói 21 napig tartózkodhatnak a tengeren, ezért nem kizárt, hogy az Echót egy másik hajó, a HMS Enterprise váltja - írta a Dumszkaja.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra -, megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást.

Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra - december 26-ig - hadiállapotot - a rendkívüli állapot egyik formáját - vezette be.

A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán haditengerészek elengedését.
... https://index.hu/kulfold/2018/12/19/brit_hadihajo_segiti_ki_az_ukranokat/

Válasz

Porosenko: Oroszország több mint 300 harckocsit állomásoztak az ukrán határnál | 2018.12.18.

Petro Porosenko ukrán elnök szavai szerint Oroszország több mint 300 harckocsit állomásoztat az ukrán határtól 18 kilométerre lévő egyik katonai bázisán, ezen felül part menti tüzérségi fegyvereket, köztük rakétarendszereket állított fel a Kercsi-szorosnál.

Erről ez ukrán államfő a kelet-ukrajnai Dnyipro városában tett látogatásakor beszélt hétfőn egyetemi tanárokkal és diákokkal találkozva, és indokolva nekik a hadiállapot – a rendkívüli állapot egy formájának – bevezetését Ukrajna tíz megyéjében.

Az ukrán határ közelében orosz területen állomásoztatott harckocsikról bizonyítékként műholdfelvételt mutatott az államfő. Értetlenségének adott hangot közben, hogy miért kellett Oroszországnak több mint 300 harckocsit összevonnia egyetlen bázison, ráadásul közvetlenül az ukrán határnál. Hozzátette, hogy nemcsak harckocsikat, hanem lövedékeket is szállítottak oda, és katonákat is állomásoztatnak a bázison. “Mégis mit kellett volna tennem?” – tette el végül a kérdést utalva a hadiállapot bevezetésének szükségességére.

Leszögezte: teljes körű információkkal rendelkezik arról, hogy Oroszország erőket összpontosított az ukrán-orosz határhoz, az Azovi-tengeren és a Kercsi-szoroshoz.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/porosenko-oroszorszag-tobb-mint-300-harckocsit-allomasoztak-az-ukran-hatarnal/
Forrás: mti.hu

Válasz

Egy vélemény ...

Szörnyű katasztrófa lesz a vége, ha háború robban ki a szomszédban
https://www.portfolio.hu/gazdasag/szornyu-katasztrofa-lesz-a-vege-ha-haboru-robban-ki-a-szomszedban.306231.html
2018. december 2.

Múlt hétvégén ukrán katonákra nyitott tüzet az orosz FSzB - a 2014 óta húzódó, közvetett orosz-ukrán konfliktus eleje óta először történt közvetlen, hivatalosan is elismert összetűzés a két fél közt. Válaszul az ukrán parlament átmeneti hadiállapotot hirdetett, hiszen félnek tőle, hogy az oroszok invázióra készülnek, valamint részlegesen megtiltotta az orosz férfiak belépését az országba. Bár ez nagyon valószínűtlen, hiszen sem Oroszország, sem Ukrajna nem járna jól egy nyílt háborúval, megnéztük, mire számíthat a két fél, ha mégis közvetlen hadviselésre kerülne sor a Global FirePower adatai alapján.
https://www.globalfirepower.com/countries-listing.asp

Élőerő

Oroszország a GFP becslése szerint 1,013 millió aktív állományban lévő katonával rendelkezik, emellett 2,57 millió tartalékost tudnának mozgósítani szükség esetén. Ezzel szemben az ukrán hadsereg összesen 182 ezer aktív állományban lévő katonával rendelkezik és még egymillió tartalékosuk van. Összesen tehát az orosz hadsereg háromszor akkora létszámmal rendelkezik, mint az ukrán, de utóbbi is elég jelentős élőerőt tudna mozgósítani egy háború esetén. Érdemes megjegyezni, hogy egyébként az elmúlt években mindkét haderő jelentős korszerűsítésen ment keresztül, mind felszerelés, mind kiképzés tekintetében. Míg az oroszok a Ratnyik-programot futtatják, az ukránokat nyugati országok segítik a katonáik kiképzésében, felszerelésében. Fontos tény viszont, hogy az ukrán hadsereg egy része már most demoralizált az ország keleti részében dúló polgárháború elhúzódása miatt.

Szárazföldi harcjárművek

Ukrajna összesen 2 214 harckocsival rendelkezik a GFP becslése szerint, ezzel szemben Oroszország közel tízszer annyi, 20 300 tankot tudna felvonultatni ellenük. Bár a szakadárok ellen jellemzően modernebb típusokat használnak, az ukrán hadsereg harckocsi-állományának zömét felújított T-64-esek alkotják, míg az oroszok ennél modernebb, T-72-es és T-80-as harckocsikkal vannak főleg felszerelve, de a legmodernebb tömeggyártott, hadrendben lévő T-90-eseikből is közel 1000 darabot be tudnának vetni szükség esetén.

Ezen felül Ukrajna 11 870 páncélozott szállító harcjárművet, 1300 önjáró tüzérségi eszközt, 1 670 vontatott tüzérségi eszközt és 625 rakéta-sorozatvetőt tudna felvonultatni, míg Oroszország közel 15 600-zal több PSZH-val, 4300-zal több önjáró tüzérségi eszközzel, 2800-zal több vontatott tüzérségi eszközzel és 3200-zal több rakétakilövő-járművel rendelkezik.

Légierő

Az ukrán légierő mind felszereltségét, mind létszámát tekintve messze elmarad az oroszétól: míg ők alig 240 repülőgéppel és helikopterrel rendelkeznek, az oroszok közel 4000 repülő járművet tudnak ellenük bevetni. Ukrajna légiereje többnyire a Szovjetunió idejéből származó MiG-29-esekkel, Szu-27-esekkel, Mi-8-asokkal és An-26-osokkal van felszerelve, légiflottájuk egy részét ráadásul az oroszok annektálták is a Krímmel együtt. Az oroszok ezzel szemben lopakodó vadászgépektől kezdve cirkálórakéták hordozására alkalmas bombázókon át páncélvadász harci helikopterekig számos korszerű eszközt be tudnának vetni ellenük, vélhetően a VVSz rövid időn belül hatalmas pusztítást tudna okozni stratégiailag fontos ukrán objektumokban és hadieszközökben.

Hadiflotta

Az ukránoknak a legnagyobb elmaradása hadiflotta szintjén van az oroszokhoz képest: az ukrán hadiflotta alig 9 hajóból áll (egészen múlt hétig ez 12 volt), míg az oroszok őrhajókat és aknaszedőket számítva körülbelül 350 hadihajóval rendelkeznek - igaz, ezeknek számottevő része nem a Fekete-tengeren vagy Azovi-tengeren állomásozik. Fontos itt is megjegyezni, hogy a Krím annektálásával az ukrán hadihajók többségét is lenyúlták az oroszok.

Tömegpusztító fegyverek

Nagyon valószínűtlen, hogy egy orosz-ukrán háború tömegpusztító fegyverek bevetését magában foglalná, azonban érdemes megjegyezni, hogy míg Ukrajnát denuklearizálták, Oroszország ma körülbelül 7850 atomfegyverrel rendelkezik, ebből körülbelül 1600 azonnal bevethető. Egyes szakértők szerint az ukrán atomfegyverek megtartásával a Krím annexiója és az ukrán polgárháborúba való beavatkozás is elkerülhető lett volna.

Összesítés

Az oroszok messze nagyobb és jobban felszerelt hadsereggel rendelkeznek, mint az ukránok, ha a két ország közvetlenül is egymásnak esik, vélhetően a konfliktus az ukránok katasztrofális vereségével végződne, viszonylag rövid időn belül. Ha a NATO nem avatkozik be az ukránok oldalán (amit valószínűleg nem tenne, maximum felszereléssel és kiképzéssel látná el továbbra is az ukránokat), Ukrajnának szinte esélye sincs ellenállni hosszabb távon egy nyílt orosz offenzívának.

A GFP listáján egyébként Oroszország a második legerősebb hadsereggel rendelkező országként van feltüntetve a világon, Ukrajna viszont csak a 29., Csehország és Görögország közt helyezkedik el.

-----

Előzmény ...

Félelmetes háború robbanhat ki a szomszédban - Mi lesz a pénzünkkel?
https://www.portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/felelmetes-haboru-robbanhat-ki-a-szomszedban-mi-lesz-a-penzunkkel.305643.html
2018. november 26. 15:51

2014 óta tart a közvetett fegyveres és gazdasági konfliktus Oroszország és Ukrajna közt, vasárnapig azonban még egyszer sem fordult elő közvetlen, katonai összecsapás a két ország katonái közt (legalábbis úgy, hogy ennek tényét az oroszok is elismerték volna). Bár Ukrajna hadiállapotot hirdetett, nem valószínű, hogy nyílt, fegyveres orosz-ukrán háborútól kellene tartanunk, ennek ellenére nem árt, ha a pénzünket egyelőre távol tartjuk az instabil régiótól.

Fordulóponthoz érkeztünk

Oroszország és Ukrajna között 2014 óta közvetett konfliktus dúl; bár Oroszország a mai napig tagadja, nyugati és ukrán források szerint a Krím elcsatolása óta fegyverrel, ellátmánnyal és zsoldosokkal támogatták a szakadár ukrajnai területeket. Most vasárnapig azonban egyszer sem fordult elő, hogy az orosz haderő nyíltan, elismerten tüzet nyitott volna ukrán katonákra, ezért a jelenlegi események sorozata fordulópontot jelenthet a korábbi, közvetett hadviseléshez képest.

A mostani események az Azovi-tengert és a Fekete-tengert összekötő Kercsi-szoros körül alakultak ki; a szoros a Krím és Oroszország Krasznodari területének határán húzódik, olyan fontos ukrán kikötővárosokat köt össze, mint Mariupol és Odessza. Mint ismeretes, 2014 márciusában (megszállás, majd egy népszavazás után) Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, így lényegében a Kercsi-szoros feletti, közvetlen irányítást is megszerezték. Putyin parancsára egy hidat is építettek Oroszország és a Krím közé, ami idén májusban nyílt meg a civil forgalom számára. Mindezek ennek ellenére egy 2003-as megállapodás alapján eddig többé-kevésbé hagyta Moszkva, hogy az ukrán kereskedelmi- és hadihajók szabadon mozogjanak az Azovi-tenger és a Fekete-tenger közt, bár időnként az ukránok reklamáltak amiatt, hogy az orosz határőrség és haditengerészet zaklatja őket. Az elmúlt hetekben az ilyen jellegű "zaklatások" viszont egyre gyakoribbak lettek, ukrán képviselők megvádolták az oroszokat azzal, hogy blokád alá akarják vonni a térséget. Igazuk lett: a múlt héten az oroszok egy hatalmas olajszállítóval eltorlaszolták a Kercsi-szorost.

A döntésre azután került sor, miután egy orosz hadihajó (nagy valószínűséggel szándékosan) nekiment egy ukrán vontatóhajónak (az incidensről készült videó alább tekinthető meg). A vontatóhajóval haladó két ukrán tüzérségi hajóra az orosz parti őrség tüzet nyitott, majd mindhárom hajót megrohamozták az FSzB különleges egységei, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vitték őket.
https://www.youtube.com/watch?v=gcTSDaCg5xA

Ukrajna teljes harckészültségbe helyezte hadseregét "orosz agresszióra" hivatkozva, Oroszország viszont azt nyilatkozta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök szándékosan provokálta az orosz katonákat azzal, hogy "veszélyes manőverek" elvégzésére utasította a hajókat, mivel közeleg a választás és népszerűségét akarja növelni. Az incidensben az oroszok szerint három, az ukránok szerint hat ukrán tengerész sérült meg, a három hajó összesen 23 fős legénységét őrizetbe vették és eljárást indítottak ellenük, "törvénytelen határátlépés miatt."

Jön a nyílt háború?

Az ukrán kormány a 60 napos hadiállapot bevezetésén felül arra kérte a NATO-tagokat, Amerikát és az EU-t, hogy adjanak "határozott választ" az "orosz agresszióra" és fontolják meg újabb szankciók kiszabását. Porosenko elnök rendkívüli ülést hívott össze magyar idő szerint hétfő 15:00-ra, hogy a kialakult helyzetet megtárgyalják. Hangsúlyozta:

-- előfordulhat, hogy Oroszország szárazföldi támadásra készül Ukrajna ellen, Ukrajna viszont védekezésre készül, nem fogja megtámadni Oroszországot.

Továbbra sem valószínű viszont, hogy Oroszország arra vetemedik, hogy közvetlenül megtámadja Ukrajnát, hiszen szinte biztos, hogy sosem látott gazdasági szankciókat és akár a NATO részéről történő ellentámadást is megkockáztatna vele a Putyin-kormány. Sokkal valószínűbb, hogy a közvetett adok-kapok folytatódik, viszont az oroszok locsolnak még egy kis "olajat" a pislákoló konfliktus tüzére:

-- Valószínű, hogy Oroszország már régóta készült arra, hogy elzárja az Azovi-tengert Ukrajna elől, mellyel lényegében kettészeli az ukrán haditengerészetet, hiszen a flotta egy része a Fekete-tengeren, másik része az Azovi-tengeren működik. Az ukrán flotta csak 12 hajóból áll, ennek negyedét tegnap egy csapással elfoglalták az oroszok, így nincs rá reális esély, hogy erőszakkal érvényt tudjanak szerezni akaratuknak.

-- Mariupol szinte közvetlen közelében van a szakadár területeknek és bár 2014-ben az ukrán hadsereg visszafoglalta, azóta folyamatosan a lázadók támadásai alatt áll. Előfordulhat, hogy az ellátmányi lánc részleges elvágásával Mariupol védelmét akarja gyengíteni Oroszország egy nagyobb szakadár támadás előtt.

-- Könnyen lehet, hogy Oroszország a 2019. márciusi választásokra készülő Porosenko népszerűségét akarja aláásni, ez több eszközzel is sikerülhet: ha Mariupol elesik, az erős hadsereggel kampányoló politikus egyik ígérete máris a kukában landol. Ha a rendkívüli állapot a polgári lakosság mindennapi életére is hatással lesz, például a mozgási szabadság valamilyen korlátozásával, az elnök újraválasztási esélyei szintén csökkenhetnek. Mindez pedig az ukrán kormányt fasizmussal és katonai diktatúra gyakorlásával vádoló orosz média / propaganda kezébe kiváló eszközt ad.

-- Az is lehet, hogy Oroszország egyszerűen üzenetet akar küldeni a NATO-nak: nem fogja többet szó nélkül tűrni, hogy a nem NATO-tag Ukrajnát fegyverekkel, tanácsadókkal és kiképzőtisztekkel segítse a katonai szövetség. Éppen a múlt héten döntött úgy az ukrán legfelsőbb bíróság, hogy bele lehet venni Ukrajna alaptörvényébe az ország törekvését az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére és ezután Porosenko elnök kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna EU- és NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan. Feltehetően ennek fékezését/megakadályozását is célozza a mostani incidens.

-- Putyin népszerűsége visszaesett az orosz nyugdíjreformok miatt, lehet, hogy az Ukrajnával való izmozással szavazótáborát szeretné növelni. 2014-ben 80% fölé emelkedett a politikus elfogadottsága a szomszédos országgal való csörte miatt, igaz, ekkor a Krím elcsatolása is nagyon sokat dobott a popularitásán.

-- Bár kevés az esély rá, de lehet, hogy az oroszok egyszerűen el akarják terelni a Holodomor és a Maidan megemlékezési napjairól az ukránok figyelmét, hiszen ezek a nemzeti megemlékezési napok az ukrán nemzettudatot és az orosz ellenségképet erősítik.

Persze előfordulhat (bár a fenti videó és az oroszok reakciója alapján nagyon valószínűtlen), hogy Porosenko tényleg provokálta az oroszokat, hiszen ha jól kezeli a helyzetet, valóban javíthat az egyébként szinte esélytelennek tűnő választási pozícióján ...

z sem teljesen kizárható persze, hogy a hadiállapotot az elnök arra használja majd fel, hogy eltolja a választás időpontját, netán teljesen ellehetetlenítse azt; nem lenne teljesen példátlan az ilyen cselekmény, ha a történelemből indulunk ki. Azért valószínűtlen ez a kimenetel, mert egy ilyen lépéssel hosszú távon inkább veszítene, hiszen minél diktatorikusabb egy rezsim, annál nehezebb lesz a NATO támogatását fenntartható módon kiharcolni, az orosz média pedig tovább tudja tüzelni mind az oroszokat, mind pedig az ukránokat az "elnyomó rezsim" elleni harcra.

Mi lesz a pénzemmel?

Bár a Nyugat egyelőre önmérsékletre szólította fel mind Oroszországot, mind Ukrajnát, ahogy korábban is,

-- most is támogatásukról biztosították a Porosenko-kormányt, így nagyon valószínű, hogy újabb szankciók kivetésével válaszolnak majd Oroszországnak, ha lesz nyílt háború, ha nem.

Ha mindez megvalósul, mi, magyar befektetők, a következő fontosabb gazdasági hatásokat érzékelhetjük:

1. Rubelesés

Miután a Krím annexióját követően az első gazdasági szankciókat Oroszország nyakába varrták, a rubel négy év alatt 48%-ot veszített az értékéből a dollárhoz képest. Akárhányszor egy újabb szankciót helyeztek ki Oroszországra vagy egy újabb ilyen intézkedés került kilátásba, az orosz deviza ezt mindig megérezte: a most hétvégi események miatt eddig 1%-ot gyengült a rubel a zöldhasúhoz képest. A gyenge rubel pedig az orosz importot is rontja és a befektetőket is elijeszti, így akár a gazdaság egészére és a tőkepiacok teljesítményére is hathat.

2. Olajár-emelkedés

Oroszország a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, az ország energiaszektora pedig nagyban támaszkodik a külföldről behozott technológiákra. Ha ezekhez az eszközökhöz a szankciók miatt sínylődő Oroszország nem jut hozzá, az olajkitermelés visszaeshet, a szeptember óta 30%-os esést elszenvedő olajárak pedig ismét emelkedhetnek.

3. Tőzsdei volatilitás

Az Oroszországgal szemben támasztott gazdasági szankciókat hosszú távon talán az orosz tőzsde viselte meg a legkevésbé: bár a Krím elcsatolását követő büntetésre több mint 15%-ot esett a moszkvai tőzsdén kereskedett részvények változását követő MICEX-index, 2014 óta máig összesen 54,8%-ot erősödtek az orosz részvények. A vasárnapi eseményekre hétfő délután 13:00-ig "csak" 1,2%-os eséssel válaszoltak a kereskedők (bár a nyitás utáni esés jóval nagyobb, 2,6% volt), nem kizárt viszont, hogy egy komolyabb szankció, szankciósorozat hatására nagyobb esés következhet, a volatilitás viszont szinte kétség kívül növekedni fog.

Az orosz tőzsdén kívül egyébként más részvénypiacok egyes eszközeit is érinthetik akár a szankciók, akár egy konfliktus: az OTP például orosz és ukrán érdekeltségekkel is rendelkezik, a mai kereskedésben enyhe, 0,2%-os mínuszt mutat az árfolyama. Az osztrák tőzsdén jegyzett Raiffeissennek még jelentősebb kitettsége van a régióban, már volt a banknak olyan negyedéve is, mely során nyereségének több mint 50%-át az orosz / ukrán régió szolgáltatta. A mai kereskedésben az RBI részvényei 0,08%-os pluszban vannak.

4. Orosz alapok

Ha nem is feltétlen férünk hozzá az orosz tőzsdéhez lakossági befektetőként, Oroszországban befektető alapokat több szolgáltató is árul, sőt, két alapot ezek közül Magyarországon kezelnek. Akár részvényekkel kereskedünk, akár ilyen alapokba fektetünk, ha itthon költenénk el a befektetésünkben felhalmozott pénzt, a rubel árfolyammozgásával mindenképp számolnunk kell, ami jelentősen erodálhatja a hozamunkat. Például az OTP és az Aegon orosz alapjainak forintos sorozatai "csak" 26% és 38% hozamot hoztak bő négy év alatt, melynek oka főleg a rubel gyengülése a forinthoz képest, hiába hozott közben a moszkvai tőzsde közel 55%-ot. Az újabb szankciók nem jelentenek jó hírt az orosz alapoknak sem, kivéve, ha a portfóliómenezser aktívan kereskedik és meg tudja játszani a rubel esését.

5. Ukrán befektetések

Bár Magyarországon nem sok ukrán befektetési eszköz elérhető a lakossági befektetők számára, azért érdemes egy pillantást vetni a szomszédos ország eszközeire is, hiszen vannak olyan alapok, melyek kitettséggel rendelkezhetnek a régióban.

Egy első látásra attraktív befektetés az ukrán állampapír lehet, hiszen a politikailag, gazdaságilag instabil országban a régiót messze túlszárnyaló hozamot ígérnek ezek az eszközök.

Ezektől a rendkívül attraktív hozammal kecsegtető eszközöktől viszont mindenképp érdemes távol tartanunk magunkat, hiszen egyrészt bármikor fizetésképtelenné válhat Ukrajna, másrészt pedig a hrivnya volatilitása simán lehet, hogy a teljes hozamunkat leradírozza. Az ukrán fizetőeszköz csak a mostani konfliktus hatására a forinthoz (!) képest 0,6%-ot esett, a 2014-es konfliktus óta viszont összesen 65%-ot veszített értékéből.

Felhasznált források: Independent, Sputnik News, LiveUAMap, ABC, Kyiv Post, Sociopolis, NATO, Reuters, Investing.com, BAMOSZ, MTI, Wikipedia.

Válasz

Röviden Ukrajnából: hadiállapot, Kárpátalján Orosz Ildikót börtönnel fenyegetik
https://m.facebook.com/notes/nethusz%C3%A1r/r%C3%B6viden-ukrajn%C3%A1b%C3%B3l-hadi%C3%A1llapot-k%C3%A1rp%C3%A1talj%C3%A1n-orosz-ildik%C3%B3t-b%C3%B6rt%C3%B6nnel-fenyegetik/1900556729998615/
Nethuszár·2018. november 26., hétfő

Nyögvenyelősen, egy napi parlamenti vitatkozgatás után Ukrajna bevezette a hadiállapotot, adja hírül a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai napilap, címlapon hirdetve, hogy mindez KÁRPÁTALJÁRA NEM ÉRVÉNYES,
https://kiszo.net/2018/11/26/bevezettek-a-hadiallapotot-de-karpataljara-nem-ervenyes/
aminek csak örülni tudunk, komolyan fennállt annak a veszélye ugyanis, hogy a hadiállapot kihirdetésével egyidejűleg lezárják a határokat, ami érzékenyen érintette volna beregszászi barátnőnket, - akit a Nethuszár olvasói is ismerhetnek innen
https://m.facebook.com/notes/nethusz%C3%A1r/amikor-otthonr%C3%B3l-haza-k%C3%BCldenek-hangulatjelent%C3%A9s-k%C3%A1rp%C3%A1talj%C3%A1r%C3%B3l/1838484116205877/
https://m.facebook.com/notes/nethusz%C3%A1r/mikor-ir%C3%A9n-n%C3%A9ni-m%C3%A9rges-lett-lev%C3%A9l-k%C3%A1rp%C3%A1talj%C3%A1r%C3%B3l/1848085865245702/
https://m.facebook.com/notes/nethusz%C3%A1r/nomen-est-omen/1848847038502918/
https://m.facebook.com/notes/nethusz%C3%A1r/gyerty%C3%A1k-vil%C3%A1goss%C3%A1g-a-nyelvek%C3%A9rt-k%C3%A1rp%C3%A1talj%C3%A1n/1855361034518185/
Lőrincz P. Gabriellát, és a hozzá hasonló helyzetben élő magyarjainkat.

A helyzet tragikumát jól jelzi, hogy Lőrincz P. Gabriella alig egy órával korábban küldte el cikkét, amiben érzékletesen írja le a kisebbségben sorstársaink lelkiállapotát: bőröndön ülve várta, hogy mit dönt az ukrán parlament!. A cikket végül nem kellett közölnöm, korrektúrázás közben jött a hír, hogy a kárpátaljaiakra nem érvényes a hadiállapot, ami megkönnyebbülést ugyan jelenthet az ott élő magyaroknak, de könnyű napokat aligha.
Korábban mi is beszámoltunk róla,
https://m.facebook.com/notes/nethusz%C3%A1r/k%C3%A1rp%C3%A1talja-az-ukr%C3%A1n-titkosszolg%C3%A1lat-kihallgatta-orosz-ildik%C3%B3t/1893776837343271/
hogy Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát és a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjét kihallgatta az Ukrán Biztonsági Szolgálat, amiért Budapesten az 1956-os megemlékezéseken beszédet mondott.

Orosz Ildikó helyzete azóta sem lett könnyebb, a Munkachevo portál adta hírül ma reggel,
https://karpataljalap.net/?q=2018%2F11%2F26%2Fmukachevonet-buntetoeljaras-indulhat-orosz-ildiko-ellen
hogy büntetőeljárás indulhat a rektorasszony ellen a Büntetőtörvénykönyv 161. cikkelye (A polgárok egyenjogúságának megsértése faji, nemzetiségi hovatartozás, vallási meggyőződés, fogyatékosság és egyéb jegyek alapján) 1. pontjának megsértése miatt, mindezt abban az országban, ahol kormányzati segítséggel listázzák a magyarokat, vagy a magyar ajkú cigányok házait gyújtják fel demokráciaépítő jelleggel, az amerikai üzleti érdekek jogvédőnek álcázott képviselőinek zajongása nélkül.
Korábban Orosz Ildikó kihallgatóival közölte, hogy személyes meghívást kapott a budapesti rendezvényre, ahol saját gondolatait közölte.

-- „Ezek az én gondolataim, ezeket én közöltem. Amit szerettem volna, azt elmondtam, a beszédemhez se hozzátenni, sem abból elvenni nem kívánok. Mindenki úgy értelmezze azt, ahogy szeretné”

fejtette ki Orosz Ildikó a kihallgatása kapcsán.
Arról már szinte nem is érdemes beszámolni, mert mindennaposnak tűnik, hogy a helyét napokban átvevő kijevi magyar nagykövetet máris bekérették az ukrán külügyminisztériumba,
https://karpataljalap.net/?q=2018%2F11%2F25%2Fkijevben-mar-megint-duhosek-budapestre
mert tiltakozni akartak Orbán Viktor és Semjén Zsolt Ukrajnával kapcsolatos kijelentései miatt, érdekes, hogy a nyomott áron Ukrajnának eladott magyar gáz, vagy az ukrán kórházakba juttatott kanyaró elleni oltóanyag miatt nem tiltakoznak ilyen hevesen, erről szó sem esik az ukrán hírekben, és én is kezdem azt gondolni, hogy mi vagyunk a hülyék.

Szóval, a háború ma még nem indult el, de azért az internetet jól reteszeljék be mielőtt kikapcsolják gépüket.

Kapcsolódó anyagok:
- Apa, kezdődik! Orosz–ukrán összecsapás a tengeren, elfoglalt hadihajók – mikor lesz már vége?
https://m.facebook.com/notes/nethusz%C3%A1r/apa-kezd%C5%91dik-oroszukr%C3%A1n-%C3%B6sszecsap%C3%A1s-a-tengeren-elfoglalt-hadihaj%C3%B3k-mikor-lesz-m%C3%A1/1899474026773552/
- Apa, kezdődik! II. rész: összeül az ENSZ, Ukrajna bevezeti a hadiállapotot, Kijevben megtámadták az orosz nagykövetséget
https://m.facebook.com/notes/nethusz%C3%A1r/apa-kezd%C5%91dik-ii-r%C3%A9sz-%C3%B6ssze%C3%BCl-az-ensz-ukrajna-bevezeti-a-hadi%C3%A1llapotot-kijevben-m/1899983303389291/

Válasz

Most szombaton láthattuk a Kárpátaljai tragédia c. dokumentum filmet! DVD-lemezről. Fontos hírt tudunk most megosztani, november 17.-én déltől a YouTube keresőjével a "Kárpátaljai tragédia" (film címe) szabadon megtekinthető, letölthető.
Ez azért fontos, hogy a lehető legtöbb magyar ember láthassa, megtudhassa mit kellett kiálljék a kárpátaljai települések !!! lakossága.

Elgyászolatlan múlt
Hetvennégy éve népirtás volt Kárpátalján

„Kárpátaljai tragédia”
Új dokumentumfilm régi történelmi titkokról, mai pecsétekről 52 percben

A „Kárpátaljai tragédia” című dokumentumfilm XIII. Göcsej Televíziós fesztiválon 3. helyezést ért el 2017 őszén. A film a Gulág-Gupvi Emlékbizottság pályázati támogatásával jött létre.

Az alkotók mottója: „A lélek a túlvilágon csak akkor nyugszik meg, ha akad a földön valaki, aki élete igazságát kimondja”. (Hamvas Béla)

A hallgatásra ítéltek sorstragédiája folytatódik, hiszen az 1930 és 1939-től működtetett Gulág és Gupvi világ és az odavezető út is a holokauszt folytatása volt, emberiség elleni bűntett, hasonló véggel, de más hatalmi eszközökkel. Kárpátalján, Dupka György ungvári történész hét csapás igazolását adja, miközben kimondja: népirtás volt, a németek és az ott élő magyarok megsemmisítésére. Kollektív bűnösség alapján végzett „rabszolgaszerző begyűjtés”. Szolzsenyicin meghatározása a kárpátaljai valóságban is tetten érhető.

A filmben vázolt kórkép a nagyhatalmi önkény és arrogancia megrendítő bizonyítéka: a szovjethatalom sakktábláján zajló játék a titkos paktumok kárpátaljai sajátosságait mutatja be, a közép-kelet-európai főpróbát, miközben a túlélők és történészek vissza-visszatérnek a máig érvényes (!) „kollektív bűnös kisebbség” pecsétjéhez.

„Elég volt!”- mondja a film egyik szereplője, pedig 2017 márciusában, a film forgatásakor még nem ismerhette az ukrán parlament forgatókönyvét a tragédia folytatására. Fordulatokban gazdag, és egy felszabadult nemzedék leleplező kutatásaival, üzeneteivel teli, nem hagyományos dokumentumfilm kerül bemutatásra.

A Kárpátaljai tragédia című dokumentumfilm szinte már a tragikomédia határát súrolná, ha a „málenkij robottal” induló sorstörténet szereplőinek sorsa nem tragédiában végződne. Komédia, hiszen a 21. századból visszatekintve, a semmi sem volt lehetetlen, minden megtörténhetett érzés elhatalmasodásával. A szovjethatalom sakktábláján a titkos paktumok, a döntések határozatainak hátterében „Pöffeszkedő” hatalom máig érvényes pecsétjei jelennek meg. De mit tudnak mindezekről a sorstragédiában osztozó utódállamok? Mit tud Európa, amikor hitetlenkedve hallgatják a térség történészeit? „Mondjuk ki: népirtás volt. Hét csapással bizonyítható, hogy a magyarok és németek megsemmisítésére törekedtek” – mondja a filmben Dupka György történész, aki szerint még mindig csak a lelkiismeretes tanárokon múlik, hogy a diákok megismerjék a tragédiasorozatot, amelynek során a civil lakosságot megfélemlítették, megsemmisítették. A film bizonyítékok felmutatásán keresztül juttatja el a nézőt a végső fordulatig, amelyből kiderül, hogy a rettenetes tények ellenére még egy hivatalos bocsánatkérésre sem futja az ukrán parlamentnek.

Talán majd a fiatalok – üzeni a film, és őket hívja tanúnak a mai hatalmat megtestesítő 21. század Lucifere is. Valóságos történetre és tragikus tényekre épülő fikciós elemek helyettesítik a narrációt, emelnek ki lényeges momentumokat abból a folyamatból, amely világossá teszi az egykori hatalmi módszerek építkezését. Az Ember tragédiájából vett idézetek új értelmet kapnak a megváltozott időben és környezetben játszódó kárpátaljai tragédiában. Kiváló a hatalmat szimbolizáló eszközök használata, például a rozsdás bicikli, a sakktábla, a hatalom megszemélyesítése. Sikeres választás volt a BBC-díjas Vass Tamás vezetőoperatőr, akinek beállításai, kompozíciói meghatározóak a filmben. A több szerkesztő és vágó szerencsés összefogása meghozta az eredményt. Számos kiemelésre méltó történészi szereplő (Molnár D. Erzsébet, Bognár Zalán, Dupka György és Zubánics László) mellett kiváló a Lucifert alakító K. Debreceni Mihály újságíró szerepjátékot nélkülöző, természetes hatalmat sugárzó alakítása. A film egyik nagy jelenetének szereplői között találjuk az ismert újságírókat, Kulin Zoltánt és Gál Emesét, velük jelenik meg Kacsur András is, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója, aki nagyszerűen alakítja epizód szerepét. A film készítőinek odafigyelése nyomán megjelenik Koltai Mária pszichiáter is. Miért is? Megtudjuk a filmből.

Albert Péter visszafogott, de erőteljes hangján szólal meg Marcsák Gergely, fiatal kárpátaljai költő és dalnok „Örök fogságban” című drámai verse. Ki kell emelni Darázs Erzsébet nem szokványos filmzenei válogatását, amely ha kell drámájában, vagy éppen egy krimi hangulatának felidézésével segíti a film eljutását a tetőpontig. A rendező, archív filmek hiányában, óriási fotómennyiséget és dokumentumot használt, amelynek összegyűjtésében a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Intézetből Molnár D. Erzsébet segített. Molnár D. István térképei kiválóan segítenek a történet helyszínei közötti eligazodásban. A tartalom, a kép és a zene összhangja, egysége emeli ki a filmet a hasonló alkotások sorából, és vonja magára a nézők, remélhetőleg a fiatalok figyelmét is.

A filmet készítették:
Balázs Bulcsú, Bereczky Tamás, Debreceni Mihály, K. Debreceni Mihály, Gál Emese,Hatos Gyula,
Kulin Zoltán, Mohl József
Vezető operatőr: Vass Tamás
Zenei szerkesztő: Darázs Erzsébet
Forgatókönyvíró, rendező: Hajduk Márta

Producer: a Magtár Művészeti Alapítvány (elnök: Nagy Kálmán) által létrehozott DigiSun Produkcion

További információ: hajdukmarti@gmail.com, 06-20-2417-182

Bemutatók: 2017. októberétől - Kispesti Társaskör, Duna Palota Budapest, Váci Ruszin Önkormányzat, Pécs-Baranya megyei Német Kör (Uránia filmszínház), POFOSZ, TIT Pannon Egyesülete Győr, Kárpátaljai Szövetség két alkalommal is bemutatta a filmet a Balatonföldvári összejövetelein, Beregszászi ünnepi konferencia és külön a Főiskola, Ungvári Egyetem, ungvári középiskolák, és több parókia is bemutatta a filmet. A Sztálinizmus kárpátaljai áldozatainak emlékmúzeumába (Ungvár) is bekerült a film. A film 2018. március 17-én a kijevi magyar napok keretében is bemutatásra kerül. Eddig közel kétezer nézője volt és 28 alkotói bemutatója.

Válasz

Célra tart! Feszít! Lő! – beszámoló az első kárpátaljai íjásztanfolyamról | 2018.11.08.

Ez a három vezényszó több százszor hangzott el a szombaton megtartott első kárpátaljai íjásztanfolyamon, s nyomában több mint 40 vessző hasította a levegőt, majd csapódott be a céltáblákba.

Az elmúlt évben sok kárpátaljai településen tartottam íjászatot és barantát is. Hol rendszeresen hétről hétre, hol csak egy-egy alkalommal, valamilyen rendezvényre hívtak meg. Rengeteg ügyes, lelkes gyerekkel és felnőttel találkoztam, akik pillanatok alatt megtanulták az íjászat alapmozdulatait és szépen lőttek. Hiába, a vérünkben van.

Ebben az évben éppen ezért azt tűztem ki célként, hogy baranta edzőképző sorozatot indítok azért, hogy minél több emberhez érhessen el a kedvenc játékom. A másik cél az, hogy összegyűjtsem azokat a harcos lelkületű magyarokat, akik továbbviszik a barantát a térségben. A tíz hétvégére tervezett tanfolyam első alkalma az elmúlt hétvégén Nagyszőlősön volt. Segítségül hívtam egykori edzőtársaimat a Kiskunságból. Így a testvéremmel, Molnár Pállal, K. Tóth Endrével és Horák Zsolttal tartottuk meg Kárpátalja eddigi első íjászképzését.

Előzetesen 15-20 fő részvételére számoltam. Minden várakozásomat felülmúlva 48-an jöttünk össze a Szelíd Lovas Központ lovardájában. A legkisebbek ötévesek voltak, akik eleddig soha nem íjásztak. Érkeztek felnőttek is szép számmal, akik szintén itt lőttek először. Mások már tapasztalt íjászként érkeztek, így olyan programot kellett kitalálni, amely mindenki számára tartogat fejlődési lehetőséget.

Magyarországi barátaimnak köszönhetően több íjat és sok nyílvesszőt kaptam ehhez a munkához. A tanfolyam előtti napokban például egykori barantás csapattársam egy értékes íjat és nyílvesszőket ajánlott föl, a bátyám szomszédjában lakó európa- és világbajnok íjász Kalmár József pedig egy nagy köteg jó minőségű versenynyílvesszőt. Így a farm készletével együtt már 25 íjjal tudtunk edzeni. Az a cél, hogy előbb-utóbb mindenkinek legyen sajátja, vagy jusson íj a kincstári készletből.

Hat órán keresztül gyakoroltunk. Molnár Palkó nemcsak íjászoktató, hanem népzenész is. Minden gyakorlást moldvai körtánccal kezdtünk. A tánc – kiemelten a körtánc – és az íjászat kapcsolatáról is beszélt Pali. A ritmusérzék, ütemérzék, a mozgáskoordináció vagy az együtt mozgás másokkal nagyon fontos mind a két tevékenységben. Arról nem is beszélve, hogy nagyon szeretünk táncolni.

Az első órában botforgatással, botos ügyességi játékokkal melegítettünk be. Az íjászat nagymozgásait és ütemét szintén bottal gyakoroltuk, így nem kellett figyelni semmi másra, csak a testtartásra, a lábak, a tartó és a feszítő kéz helyzetére, illetve egymásra. Már ekkor mozgásból, körben sétálásból és futásból is gyakoroltunk.

Ezután került kézbe az íj, habár még csak vessző nélkül. Ekkor azt tapasztalhattuk meg, hogy milyen, amikor erőt kell tenni a feszítésbe, és ez hogyan befolyásolja a mozgásunkat, tartásunkat. Még magára a nyílvesszőre nem kellett figyelni, így volt lehetőségünk a nagymozgásokat rögzíteni, csiszolni, javítani.

A harmadik órában lőttünk először. Itt már külön vált a társaság kicsikre és nagyokra. Én foglalkoztam az 5-10 évesekkel, akiknek a többsége még soha nem fogott hagyományos íjat a kezébe, vagy ha igen, akkor nem mutattak nekik használható technikát. Náluk még nagy nehézség, hogy kezükre, lábukra, ujjaikra, mindenre figyeljenek egyszerre. A kicsiknél élménybe kell csomagolni a gyakorlást, és nem szükséges tökéletesre csiszolni a mozgásokat, hanem hagyni kell néha „elesni” őket. Hagyni, hogy ne jól csinálja, később kis segítséggel javítja vagy magától rájön, hogy hogyan is kell azt. Az élmény náluk a hintaló hátáról és a körben sétálásból való lövés próbálgatása volt. A legkisebbek is bele-beletaláltak már a célba önállóan, mozgásból. A nagyobbacskák meg kifejezetten sokat ügyesedtek. Nagyon élvezték. Négyórányi gyakorlás után sem akarták abbahagyni.

A nagyok aprólékosabb munkát végeztek. A nagymozgások után az ujjakkal való finom mozgásokat, a pontos célzáshoz szükséges apróbb mozzanatokat is gyakorolták. Sorra vették a tipikus oldáshibákat, vagyis mit hogy nem szabad rosszul csinálni. A negyedik órában pedig a körben sétálásból való gyakorlás következett, ami már a dinamikus íjászathoz tartozik. Itt figyelni kell a körre is, illetve a lábunkra, hogy orra ne bukjunk. Egy ritmusban kell lépni, különben szétesünk, és ehhez a ritmushoz kell hangolni a betöltést, célra tartást, feszítést és a lövést is. Érdekes módon, minél több dologra összpontosítunk, annál jobban fog menni az egész.

A délutáni programban többen lovasképzésen vettek részt Margitics Emőke lovasoktató vezetésével. Ide csempészett be Horák Zsolt a lovasíjászathoz szükséges alapozó mozgásokat. Mindenki kipróbálhatta, milyen lőni lóhátról.

A többiek pedig ezalatt megtanulták a gyorstöltést, a mozgásból lövést harcias körülmények között. A végén vívósisakban, tappancsos vesszőkkel négyfős csapatok íjászcsatája következett. Ez az egyik legjobb játékunk.

Összedolgozva a csapattársainkkal le kell vadászni az ellenfél csapat tagjait, közben futni, rohamozni, menekülni, elugrani a nyílvesszők elől. Összeszedni az ellőtt vesszőket, gyorsan betölteni, és harcolni tovább.

Innen folytatjuk…

A következő alkalmak várhatóan november 24-én, december 16-án, 22-én és 29-én lesznek megtartva. Minden érdeklődőt várunk, és az ő számukra ajánljuk a Kárpátalja Baranta Facebook-oldalt. Bármilyen tudással be lehet csatlakozni ebbe a folyamatba, az is jöhet, aki még soha nem lőtt.

http://www.karpatalja.ma/karpatalja/szines/celra-tart-feszit-lo-beszamolo-az-elso-karpataljai-ijasztanfolyamrol/
Kárpátalja.ma

Válasz

A nyelv a béke eszköze is – ami pedig az egyik legfontosabb érték
2344-en kaptak tanúsítványt a magyar mint idegen nyelv tanfolyam sikeres teljesítéséről
2018. október 30.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Felnőttképzési Központja által működtetett magyar mint idegen nyelv tanfolyamon sikeresen teljesítő újabb 2344 ember kapta kézhez a tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítványt október 26-án a beregszászi főiskolán.

Váradi Natália, a felnőttképzési központ igazgatója elmondta, hogy a kurzust Kárpátalja-szerte immár ötödik alkalommal hirdették meg 2017 decemberében, amelyre 2018 januárjának közepéig volt lehetőségük a magyar nyelvet elsajátítani vágyóknak jelentkezni. Összesen 3997 fő nyújtotta be jelentkezését, ezért a szervezők 209 csoportot – amelyből 19 gyerekcsoport, 116 A1-es szinten és 74 A2-es szinten tanuló csoport – alakítottak ki 53 helyszínen, 41 településen, 11 járásban. Ők februártól októberig vettek részt az összesen 120 órás kurzuson. 2018. június 1-től a jelentkezők számára a szervezők egy intenzív, B1-es szintre felkészítő gyorstalpalót is biztosítottak – ezzel a lehetőséggel 1305 fő élt, akik részt vettek a százórás felkészítésben 23 településen, 29 helyszínen, 9 járásban 48 oktató bevonásával. Ezen számbeli adatok megemlítése azért is fontos, mert a korábban beiratkozott közel 4 ezer jelentkező közül 2344-en sikeresen teljesítették az írásbeli és szóbeli vizsgák követelményeit. Az átadón mind a 209 csoport képviselője jelen volt, a többiek az oktatójuktól vehették át tanúsítványaikat. Váradi Natália örömét fejezte ki, amiért ekkora létszámban jelentkeznek a tanfolyamra, és szeretnék elsajátítani a magyar nyelvet. Ezt követően köszöntötte a meghívott vendégeket, köztük Beke Mihály András beregszászi magyar első beosztott konzult, Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjét, a II. RF KMF rektorát, valamint Ötvös Sándort, Grezsa István miniszteri biztos munkatársát.

Beke Mihály András kiemelte: dicséretesnek tartja, hogy ilyen sokan részt vettek a projektben, hiszen „annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz”. Egy-egy nyelv ismerete megnyitja előttünk a hozzá tartozó országot és annak kultúráját. „A nyelvben a béke eszközét látom, hiszen meggyőződésem, hogy olyan emberek, akik ismerik egymás nyelvét, nem tudják egymást bántalmazni” – húzta alá a konzul.

Grezsa István miniszteri biztos – aki adminisztratív okokból nem lehetett jelen az ünnepségen – szavait Ötvös Sándor tolmácsolta a közönségnek: „Önök azok, akik a két ország közötti legerősebb természetes kapcsolatot teremtő kárpátaljai magyarság mellett hidat építenek nemzeteink közé, magukénak vallják azt a fontos, világtörténelemből fakadó igazságot, amely szerint a félelmek és előítéletek lebontásának legjobb módja a megismerés – hiszen mindig attól félünk a legjobban, amit nem ismerünk. […] Akik elvégezték a tanfolyamot, és sikeres vizsgát tettek, pont ezt a félelmet győzték le a megismerésre támaszkodva. […] Önök ismernek minket, ismerik nyelvünket, hiszen együtt élünk itt, Kárpátalján. Akik itt ülnek, tudják, hogy minden, a médiában elhangzó vád ellenére, meg szeretnénk őrizni Kárpátalja békéjét, amely a legfontosabb közös értékünk nekünk: ukránoknak és magyaroknak.”

Orosz Ildikó gratulációját fejezte ki, amiért a tanfolyamot sikeresen befejezők „legyőzték magukban azt a gátat, amit át kell lépni ahhoz, hogy az ember elkezdjen nyelveket tanulni”, ugyanis minden nyelv egy világnézetet is tükröz: míg például a magyar nyelvben a hó leesik, addig az ukrán nyelvben kiesik – más megközelítését alkalmazzák ugyanazon dolognak.

A köszöntőket követően a tanúsítványok kiosztására került sor, melyeket Beke Mihály András és Ötvös Sándor adtak át.
... http://www.karpataljalap.net/?q=2018/10/30/nyelv-beke-eszkoze-ami-pedig-az-egyik-legfontosabb-ertek

-----

Előzmény

Ötödik alkalommal valósultak meg magyar, mint idegen nyelv tanfolyamok Kárpátalja szerte

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a 2002/2003-as tanévtől kezdődően minden szeptemberben meghirdeti nyelvtanfolyamait angol, német, francia, ukrán, orosz, magyar nyelvből alap, közép és haladó szinten. A nyelvtanfolyamokon minden évben több száz jelentkező vesz részt, többségük az utóbbi években a magyar, mint idegen nyelvet választja. Ezért fontosnak tartottuk, hogy magyar nyelvtanfolyamokat indítsunk 2016 márciusától Kárpátalja szerte. A nyelvtanfolyamok helyszíneinek megjelölésekor választásunk olyan településekre esett, ahol a magyar lakosság száma 20 % körül van, vagy azt nem haladja meg. Egy másik szempont a kárpátaljai turisztikai vonzáskör, valamint a magyarság szempontjából történelmi jelentőségű emlékhelyekkel vagy természeti értékekkel bíró desztinációk.

2016. május 7-én Kárpátalja 13 járásában 45 településén indult magyar, mint idegen nyelv tanfolyam 2064 fővel, 140 csoportban, csoportonként 120 órában, 71 oktató bevonásával. Azok a hallgatók, akik legalább 60 százalékban teljesítették a 3 írásbeli dolgozat követelményeit, valamint sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát tettek, a főiskola által kiadott kétnyelvű (ukrán-magyar) tanúsítványt kaptak, melyet 2016. december 10-én ünnepélyes keretek között 1136 fő vehetett át.

A magyar nyelvtanfolyamok második turnusára 2016. október 17. – november 17. között lehetett jelentkezni, mely időpontig Kárpátaljáról a lehetőséggel 3549-en éltek, valamint 56-an a Kárpátokon túlról. A legfiatalabb jelentkező 6, a legidősebb 81 éves volt. A képzés 78 órában, 226 csoportban, 2016. december 1-én kezdődött és 2017 április végéig tartott, 117 tanár bevonásával. A 3605 főből 3197 fő döntött úgy, hogy folytatni kívánja a képzést, így számukra lehetőség nyílt a magyar nyelvtanfolyamok A2-es szintű teljesítéséhez plusz 42 óra megtartása által, ami 2017 április – júniusa között valósult meg 43 településen. 2017. júniusa folyamán 2287 fő tett sikeres záróvizsgát és kapott tanúsítványt ünnepélyes keretek között 2017. június 24-én.

2017. áprilisában ismételten meghirdetésre került a magyar tanfolyamokra való jelentekézés Kárpátalja szerte. Jelentkezni 2017. április 24-től május 25-ig lehetett. 2017. július 1. – december 16. között 4169 fő sajátíthatta el a magyar nyelvet, összesen 239 csoportban, 156 csoportban A1-es szinten (2656 fő), 83 csoportban A2-es szinten (1449 fő). Őket 104 szakképzett tanár oktatta. Az ünnepélyes záró alkalmon, 2017. december 20-án, 2503 fő vehetett át tanúsítványt. A tanfolyamok 12 járásban 45 településen valósultak meg, csoportonként 120 órában.

2017. decemberében 5. alkalommal került meghirdetésre a magyar nyelvtanfolyam. Jelentkezni 2018. január 18-ig lehetett. Ez idő alatt 3997 fő nyújtotta be kérelmét, 11 járásból, 41 településről, akik 2018. február 3-án 209 csoportban 87 oktatóval kezdték meg a foglalkozásokat. Közülük 2611 fő kezdő, 1386 fő haladó csoportban kezdte meg a 120 órás képzést. A legtöbben az ungvári (1308 fő), nagyszőlősi (911 fő), munkácsi (699 fő) járásokban kezdték el a foglalkozásokat. 116 csoportban A1-es szinten, 74 csoportban A2-és szinten tanultak, valamint 19 gyerek csoport lett kialakítva.

2018 június 1-től indult egy úgynevezett intenzív 100 órás, B1-es szintre felkészítő tanfolyam, amelyen azok a diákok vettek részt, akik februártól elkezdték a foglalkozásokat, azonban magasabb nyelvismereti szintre szerettek volna szert tenni. 1305 fő élt ezzel a lehetőséggel, akik (nagyszőlősi járásból 406, munkácsi járásból 326, ungvári járásból 315 fő) 85 csoportban (72 felnőtt és 13 gyermek csoportban), 9 járásban, 23 településen, 29 helyszínen, 48 oktató bevonásával sajátíthatták el a nyelvet.

A sikeres záró szóbeli és írásbeli vizsgákat követően összesen 2344 fő vehetett át két nyelvű (ukrán-magyar) tanúsítványt 2018. október 26-án ünnepélyes keretek között.

2016 március – 2018 október között az alábbiak szerint alakultak a magyar tanfolyamokra jelentkezettek számadatai:

Turnus A megvalósítás dátuma Jelentkezettek létszáma Tanúsítványra jogosultak létszáma
1. 2016. május – 2016. december 2064 1136
2. 2016. november – 2017. április 3605 3197 ők csak végzetek tanúsítványt nem kaptak, mert csak 78 órájuk volt
3. 2017. április – június 3197 2287
4. 2017. július – december 4169 2503
5. 2018. február – október 3997 2344
Mindösszesen 17 032 11 467

A tanfolyam tananyagában jelentős szerepet kap a kommunikáció, a beszédértés, a szövegértés és a szövegalkotás. A tananyag a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva kerül feldolgozásra.

A magas számú érdeklődés bizonyítja, hogy a nyelvtanfolyamok hasznosak és sikeresek. Valljuk, hogy egy nyelv elindít az élet folyosóján, két nyelv kinyit minden ajtót az emberi életutak során. Amit pedig örömmel tanulunk, sose felejtünk el. Megtanulni egy nyelvet és megismerni a kultúrát, ami ahhoz a nyelvhez tartozik, az egyik leghasznosabb tevékenység ahhoz, hogy szélesítsük világnézetünket, mélyítsük empátiánkat, toleranciánkat és nyitottabbá tegyük a szívünket, elménket. Ugyanis, ha olyan nyelven beszélsz valakihez, amit megért, az az értelméhez jut el. Ha viszont az ő nyelvén beszélsz, (még akkor is, ha hibásan), az a szívéhez jut el. Minél több nyelven beszélsz, annál több ember vagy és új életet élsz minden új nyelven, amit beszélsz, ezért tanulj meg mindent, amit lehet, amikor csak lehet, akitől csak lehet, ugyanis egyszer eljön az az idő, amikor hálás leszel ezért magadnak. A hozzáállás pedig azaz apróság, amely mindent megváltoztat. A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni. Nem baj, ha hibásan beszélsz, csak kezdj el beszélni egy idegen nyelven. Az út a sikerhez sokszor rögös. A tanulás egy folyamat, ahol kudarcokkal is szembe kell nézni. Sikert, eredményt akkor érünk el, ha újra és újra felállunk és beállunk a rajtvonalhoz.

A tanfolyamok anyagi támogatását a Magyar Kormány, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztossága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosítja.

Ezúton is gratulálunk minden kedves hallgatónknak és további sok sikert kívánunk!

Válasz

Klimkin: beszéljünk a kettős állampolgárságról! - 2018. október 30.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerint eljött az ideje Ukrajnában annak, hogy társadalmi vitát kezdjenek a többes állampolgárság engedélyezésének lehetőségéről.

Az ukrán diplomácia vezetője erről a Jevropejszka Pravda hírportál keddi beszámolója szerint a nyugat-ukrajnai Lvivben, a katolikus egyetemen tartott nyílt előadásán beszélt.

"Oroszország esetében viszont, amellyel de facto háborúban állunk, szó sem lehet a kettős állampolgárságról. Akinek orosz útlevele van, az jobb, ha leadja, mindenki mással pedig beszéljünk erről" – fűzte hozzá a miniszter.

Klimkin hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a kettős állampolgárság csak a feltételek pontos meghatározása mellett lehet engedélyezhető. Véleménye szerint nem lehet többes állampolgárságuk a katonai parancsnokoknak és bizonyos tisztségek birtokosainak, de további részletekbe nem bocsátkozott.

Rámutatott arra, hogy Európa több országában elfogadott a kettős állampolgárság intézménye.

"Nálunk a jogszabályokat megsértik azok, akik többes állampolgársággal rendelkeznek, de ez nem jelenti azt, hogy ők bűnözők lennének" – fogalmazott a miniszter, kiemelve, hogy legalább 11 magyar állampolgár, azaz kárpátaljai ukrán-magyar kettős állampolgár esett el a Donyec-medencében az ukrán fegyveres erőkben teljesítve szolgálatot.

Szeptember 19-én az Ukrinform ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek, és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya.

Pavlo Klimkin külügyminiszter kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. Kifogásolta továbbá, hogy a konzulátus munkatársai azt javasolták az esküt tevőknek, hogy titkolják el magyar útlevelüket az ukrán hatóságok elől. Közölte: vagy Budapest rendeli haza a felvételen szereplő konzult, vagy Kijev utasítja ki őt az országból.

A magyar fél ezt követően több ízben leszögezte, hogy a beregszászi konzulátus nem sértette meg sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogszabályokat, ezért nem rendel haza egyetlen diplomatát sem Ukrajnából. Október 4-én az ukrán külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánított és kiutasított az országból egy beregszászi magyar konzult, amire válaszul, a viszonosság elve alapján, Magyarország is kiutasított egy ukrán konzult.
... https://hirtv.hu/hirtvkulfold/klimkin-beszeljunk-a-kettos-allampolgarsagrol-2470764

Válasz