Saját 57 százalékos minimálbér-emelését felejtette el Orbán Viktor, amikor a mostanit fényezte | 2024. november 27.

„Azt is mondhatom, hogy soha nem látott mértékű minimálbér-emelés történik. Nem emlékszem arra, hogy ilyen léptékű minimálbér-emelés történt volna az elmúlt időszakban. 2027-re, ha összeadom a három év emelését, ez 40 százalékos emelkedést ad ki” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a mostani bérmegállapodás kapcsán.

https://g7.hu/kozelet/20241127/sajat-57-szazalekos-minimalber-emeleset-felejtette-el-orban-viktor-amikor-a-mostanit-fenyezte/

Válasz

Sára Botond: Le kell bontani Tordai Bence házát | 2024. november 20.

Tordai Bence évek óta húzódó családiház-ügyében újabb fordulat történt: az ellenzéki képviselő arról posztolt a Facebookon, hogy a fideszes Sára Botond főispán lebontatná a házát.

https://www.facebook.com/TordaiBence/posts/pfbid0BxJTTX7qX6R7JRjJNSmV7GoYdevt7rZutdxgbRfNuNhQ51GER3jm27VZbknh3sCCl

Sára Botond egy posztban így reagált Tordai bejegyzésére:

https://www.facebook.com/sarabotond/posts/pfbid02CjjSfqq28NYsgrgJaie4i5EgzKdZ8wQgRZXWwU3JNBZ5a2ZqMZM3tENcB2gbWfjSl

„Tisztelt Tordai képviselő úr! Mit szeretne?

Megtévesztette a hatóságot és »felújítási« tervet nyújtott be a háza felújítására, majd a házat lebontotta, újat épített helyette, amire nem volt se engedélye és a helyi építési szabályoknak sem felel meg.

Ezt a szakértői vélemény, a bíróság és a Kúria is megerősítette. Minden ezekkel a tényekkel szemben tett kijelentése hazugság, ahogy ezt ön is tudja. Játszhat itt mindenféle kémfilmekbe illő játékot, de sem nekem, sem a hivatalnak nincs mérlegelési lehetőségünk az ügyben. A jogszabály világos: a szabálytalanul és jogszabályellenesen épített házat el kell bontani.”

Tordai Bence az alábbi kommenttel válaszolt Sárának:

https://www.facebook.com/sarabotond/posts/pfbid02CjjSfqq28NYsgrgJaie4i5EgzKdZ8wQgRZXWwU3JNBZ5a2ZqMZM3tENcB2gbWfjSl?comment_id=442810321903911

„Tisztelt Sára főispán úr! Azt kérdi, mit szeretnék?

Elsőként pártállam helyett jogállamot szeretnék, ahol nem fideszes pártkatonák, meg bukott politikusok ülnek a »független hatóságok« és a »független bíróságok« élén.

Ebben az ügyben konkrétan azt szeretném, ha nem hazudna folyamatosan, és hivatali helyzetével visszaélve, politikai bosszúként nem hozna olyan döntéseket, amivel tönkreteszi a családunkat.

Miben hazudik? Csak ebben a rövid posztban is több dologban:

1. Nem »felújítási tervet« nyújtottam be, hanem szó szerint »Lakóház bontásának, átalakításának, tetőtér beépítésének egyszerű bejelentési és kiviteli terve« című dokumentumot.

2. Hazudik, amikor azt írja, bármiben megtévesztettem volna a hatóságot. A kiviteli tervben minden egyes részlet szerepel, és ennek megfelelően valósult meg az építkezés, ezt a maga hivatala is elismerte – a napokban közzé fogom tenni a dokumentumokat.

Nincs túlépítés, nincs másik építési hely, nincs semmi olyan probléma, amit 2017-ben kifogásoltak volna. Ehhez képest 2024-ben a leadott terv szerint megvalósult épületre kiad egy bontási kötelezést.

3. Hazugsággal felérő csúsztatás, amikor azt írja, nem volt engedélyem. Főispán úr, hadd emlékeztessem, hogy 2017-ben 300 nm alatti családi házra már nem lehetett építési engedélyt kérni, mert törvény szerint ez egyszerű bejelentésként zajlott onnantól kezdve.

Higgye el, én szeretném a legjobban, ha még a régi szabályok szerint beadhattunk volna építési engedélykérelmet, mert ha azt megadják, utólag már nem hozhatnának minket ilyen helyzetbe. Egyébként az elmúlt 8 évben több százezer laikus, jószándékú magánember építtető került kiszolgáltatott helyzetbe az »egyszerű bejelentés« miatt.

4. Az első állításában megfogalmazott hazugságokat senki nem erősítette meg, csak maga ismételgeti.

5. Nincs mérlegelési lehetőségük az ügyben? Világos a jogszabály? A szabálytalanul és jogszabályellenesen épített házat el kell bontani?

Érdekes, a más telkére, a kivágott, védett erdő helyére épült Csipak-villa ügyében nem volt világos a jogszabály, nem kellett bontani a jogerős bírósági döntés után sem, sikerült több mint egy évtizedig »mérlegelniük«, kedve Sára úr. Csak nem azért, mert Csipak Rogán Antal üzlettársa volt?

Sára úr, azt kérdezi, mit szeretnék? Nagyon egyszerűen azt, hogy a politikai meccseket a politikai porondon játsszuk le, és ne hatósági sapkájában álljon bosszút nemcsak rajtam, hanem egy négygyerekes családon. Álljon ki nyílt vitára, vagy akár rakjon ki rólam csúnya képeket, terjesszen hazugságokat, titkosszolgálati eszközökkel készítsenek és/vagy generáljanak hangfelvételeket, ahogy szokták, de ne vegye el a gyerekeim jövőjét! Ezt szeretném.

Azt szeretném, hogy vonja vissza a megalapozatlan és embertelen döntését, és folytassunk le egy korrekt, tisztességes, elfogulatlan eljárást. Túl nagy kérés?”

https://444.hu/2024/11/20/sara-botond-le-kell-bontani-tordai-bence-hazat

Válasz

Eltitkolt gyermekről írt Magyar Péter Orbán Viktornak | 2024.11.22.

Magyar Péter reagált a péntek reggel kiszivárgott újabb hangfelvételre, és arra is, hogy a miniszterelnök a Kossuth Rádióban róla beszélt.

„A ma kiszivárogtatott újabb hangfelvétel kapcsán pedig hadd jegyezzem meg, hogy nem szégyellem, hogy a volt szerelmemet akkor is segítettem, amikor épp nem voltunk együtt. Pedig nem született tőle eltitkolt gyermekem, miniszterelnök úr” -írta egy kacsintó emoji kíséretében Orbán Viktornak írt Magyar Péter péntek délelőtt, nem sokkal azután, hogy újabb hangfelvétel került nyilvánosságra a volt barátnőjével, Vogel Evelinnel folytatott beszélgetéséről.

Mint arról beszámoltunk, a mindössze egyperces hanganyagot, ahogy az eddigieket is, egy névtelen feladó juttatta el több magyar szerkesztőségnek. A vágott hangfelvételen a Tisza Párt elnöke egyebek mellett arról beszél Vogel Evelinnel, hogy ő bárkit megkaphat. Hogy pontosan mikor készült a felvétel, az nem derül ki, de vélhetően már a szakításuk után lehetett.

Magyar Péter Facebook-posztjában reagált arra is, hogy Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban félreérthetetlenül róla beszélt, noha a nevét egyszer sem mondta ki. A miniszterelnök politikában megjelent új jelenségként beszélt a „lenézésből fakadó negatív fenyegető tónusról”, mely szerint „büdösek az emberek, az egyes munkatársak, azok agyhalottak, az újságírókat bele kell lökni a Dunába”, utalva a korábban kiszivárgott hangfelvételekre. Hozzátette, ez a „példátlan verbális durvaság” előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is.

Magyar Péter erre úgy válaszolt, hogy „miközben három centi hótól a fél országban leállt a vasúti közlekedés és már a MÁV jegyvásárló rendszere is, aközben Ali baba és a rablói érdemi kormányzás, a megélhetési válság kezelése, a közlekedés, az oktatás és az egészségügy megmentése helyett inkább a bűncselekménnyel megszerzett, manipulált magánbeszélgetéssel fárasztják a magyar embereket.” Majd azzal folytatta: „A mi őszülő halántékú öltönyös Döbrögink most épp az 1400 milliárd forintért megvásárolt repteret játssza át a családjának és néhány megbízható oligarchának egy tőzsdei cégen keresztül.

-- Van egy rossz hírem a Temuról rendelt Al Caponénak: mi a TISZA Pártnál méltóságteljesen, de eltökélten és határozottan készülünk a kormányváltásra több millió magyar ember támogatásával. A bulvárt pedig meghagyjuk nekik.

Az nem világos, hogy az eltitkolt gyermekről szóló megjegyzéssel és a kacsintó emojival Magyar Péter arra célzott-e, hogy Orbán Viktornak van egy eltitkolt gyermeke.

https://nepszava.hu/3258846_magyar-peter-orban-viktor-eltitkolt-gyermek-tisza-part

Válasz

Orbán ma is úgy gondolja, ahogy pár éve mondta?

00:00 Intro
00:30 Beköszönés
01:10 Egy betegesen hazudozó miniszerelnökről
03:17 Az általunk finanszírozott becsapásról
06:52 A demokrácia lényegéről
08:01 Erre adtak az emberek felhatalmazást?
08:47 Mit tehet a kormány egy demokráciában?
10:34 A bizalmi válságban szenvedő országról
11:37 A "fölmérésekről" és vezetők döntéseiről
13:48 A demokrácia hiányáról és a népakaratról
15:34 Az országot tönkretették, de ki a felelős?
18:13 Miből volt elég?
24:51 A megoldásról a haza érdekében
28:54 Viktor az önvizsgálatról
30:53 Drukkolunk és imádkozunk

https://www.youtube.com/watch?v=r8y_A9LK4UQ

Válasz

„A Fidesz szélsőjobboldali párt” – tíz éves interjú Tamás Gáspár Miklóssal | 2024. november 3.

A filozófust 2014-ben kérdeztük egy akkori tusnádfürdői beszéd után. Tamás Gáspár Miklós már akkor feltette a kérdést: „Ki mondta ki eddig Magyarországon, hogy az emberi jogok politikai rezsimjének vége? Ezt katonai diktátorok se szokták így kikiabálni.”

Az alábbi remek cikk a Magyar Narancs 2014. augusztus 7-i számában jelent meg.

A magyar jobboldal akadályozta a demokrácia teljes kifejlődését, majd a demokráciát kezdte okolni az ország bajaiért – véli Tamás Gáspár Miklós. A filozófus szerint Orbán politikájában fordulatot jelez annak nyílt kimondása, hogy az emberi jogok politikai rezsimjével szakítani kell.

Magyar Narancs: Az ATV-ben azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde minden elemében új, és jelentős fordulatot jelent a miniszterelnök politikai pályafutásában. Más elemzések viszont azt emelték ki, hogy mindez következett Orbán eddigi kormányzásából.

Tamás Gáspár Miklós: Az a törekvés, hogy ezt a beszédet trivializálják és banalizálják avval, hogy nincs benne újdonság, nem más, mint gyávaság, ürügy rá, hogy ne kelljen tenni semmit. Őszintén szólva, ez belőlem ingerült megvetést vált ki. Ki mondta ki eddig Magyarországon, hogy az emberi jogok politikai rezsimjének vége? Ezt katonai diktátorok se szokták így kikiabálni. Ha ez se újdonság, akkor semmi se az.

MN: Meglepte önt ez a beszéd?

TGM: Megdöbbentett. Ez döntő fordulat, amelynek a bekövetkeztétől tartott ugyan az ember. Próbáltam nem annyira borúlátó lenni, hogy azt higgyem, efféle programot nyíltan meghirdethet a magyar állam vezetője.

MN: Az miért számít ennyit, hogy ezt nyíltan kimondta Orbán? Például a civil szervezetek megbélyegzése hónapok óta zajlik, Lázár János nagyon is hasonló szavakat használt, mint most a miniszterelnök.

TGM: De ez most az alkotmányos, szabadelvű jogállam megszüntetésének kontextusában van. A másként gondolkodót idegen ügynöknek gyalázni: a diktatúrák hagyatéka, Robespierre mondta a rémuralom idején a girondista ellenzékre, hogy „a külföld pártja”. A militáns nemzetfogalomba csak a nacionalista jobboldalnak engedelmeskedő elemek férnek bele. Mivel a parlamenti ellenzék többé nem számít, Orbán Viktor a rá jellemző intelligenciával észrevette, hogy a fiatal értelmiség körében – egyelőre csak szubkulturális szintű – mozgolódás folyik, ami új baloldal magva lehet, ezért csírájában kell elfojtani. Ezen nem kell feltétlenül meglepődni, de mégiscsak új helyzet. Ha ránézett Európa térképére 1940-ben, nem talált egy demokratikus államot se, voltaképpen Skandináviában sem. Ha 1990-ben nézett rá a térképre, akkor piaci rendszerű, szabadelvű-alkotmányos, plurális, valóban parlamentáris államokat talált mindenütt. A kapitalizmus történetében oszcilláció látszik egyrészt a piaci és az etatista rendszerek, másrészt a diktatúrák és a liberális jogállamok között. Lehet, hogy el fog terjedni, amit Orbán Viktor akar és csinál, de ma az európai államok többsége mégiscsak valamiféle jogállami, szabadelvű-alkotmányos rendszernek hívja magát hivatalosan. Ezeknek a rendszereknek sok hibájuk és van, de olyan nem történt még, hogy valaki bejelentse, hogy az egésznek kampec, és innentől kezdve illiberális, azaz nem plurális, hanem diktatórikus vagy féldiktatórikus korszak kezdődik. Magyarországon a hatalmi párt is szélsőjobboldali, a pillanatnyilag legerősebb ellenzéki párt is az, a két szélsőjobboldali pártot összesen a biztos pártválasztók 70 százaléka támogatja.

MN: Hogy érti, hogy nyilvánosan kijelentették, hogy szélsőjobboldaliak?

TGM: Nem értem a kérdést. A sovén-etnicista diktatúrát támogató jobboldali pártokat szélsőjobboldali pártoknak szoktuk nevezni. A Fidesz szélsőjobboldali párt.

MN: Fogalmilag tartja kizártnak az illiberális demokráciát? Azt Orbán sem mondta az új államról, hogy nem lesz demokrácia, csak azt mondta, hogy nem lesz liberális.

TGM: A szabadság elemeit nagyrészt kiiktatták, vannak szubkulturális enklávék, de hát a Horthy-rendszerben is volt liberális sajtó, persze akkor is csak Pesten és pár nagyvárosban. Polgári társadalomban az egyenlőséget a szegényebbek fölemelésével eszközlik ki: ennek a fő eszközei a köz- és felsőoktatás, az ingyenes és általános közegészségügy, az olcsó tömegközlekedés, a szociális lakáspolitika szociális lakásépítési programokkal, az egalitárius urbanisztika, amely szembeszegül a térbeli szegregációval és leszakadással, a demokratikus-egali­tárius segélyrendszer, a szociális rendszerek fölötti szociális kontroll, a vállalati beleszólási jog és együttkormányzás az üzemekben, nagylelkű sztrájkjog. Hozzátartozik a plebiszcitárius eszközök széles körű alkalmazása, a nemek és szexuális orientációk közötti szigorú esélyegyenlőség ki­erő­sza­kolása, a gyermekvédelem, a nővédelem. Ez a modern demokrácia eszköztára, ezek a nélkülöz­hetetlen egyenlőségi elemek – ­nálunk majdnem teljesen hiányoznak. Ha még a jogállami szabályok se érvényesek, akkor nem is lehet őket legálisan kiharcolni. Azt az államot, amelyben a szabadság és egyenlőség legminimálisabb feltételei sem állnak fenn, nem nevezzük demokráciának, még illiberálisnak sem. Semmilyen demokratikus elemet nem veszek észre, ha ön ismer egyet, akkor szóljon, mert legalább jó napom lesz.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/a-fidesz-szelsojobboldali-part-tiz-eves-interju-tamas-gaspar-miklossal-272192

Válasz

Az Al Jazeera feltette a kérdést, hogy mit akar Orbán Viktor a katonáival Csádban | 2024. 10. 24.

Hosszú cikket szentelt a Csádba tervezett magyar katonai misszió hátterének az Al Jazeera katari székhelyű pánarab hírtelevízió internetes oldala, amely gyakran foglalkozik az afrikai politikai folyamatokkal is. A lap szerint ugyanis meglepő, hogy „Európa egyik szegényebb országa”, amelynek jelenleg nulla a gazdasági részesedése Csádban és a Száhel-övezetben, és amelynek nincsenek hagyományos nemzeti kapcsolatai a térséggel, egyszer csak diplomáciai képviseletet nyit N’Djamenában, humanitárius központot indít és 200 millió dolláros segélyt ígér be az országnak. És nem utolsó sorban azt is tervezi, hogy katonákat küld Csádnak a fegyveres csoportok elleni fellépéshez.

Mint kiemelik: Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben azt hangsúlyozta, hogy Európának meg kell barátkoznia a Száhel-övezet országaival, ahol fegyveres csoportok és katonai kormányok mérgező keveréke táplálja a migrációt.

-- Az Afrikából Európába irányuló migrációt nem lehet megállítani a Száhel-övezet országai nélkül. … Ezért Magyarország együttműködési partnerséget épít Csáddal

– mondta Orbán.

A lap budapesti tisztviselőket is idéz, aki azt mondták, hogy az újonnan épült N’Djamenában található humanitárius központ a 150-200 millió eurós humanitárius segély koordinálását segíti elő, amely a rendszerint szárazsággal küzdő ország mezőgazdasági és oktatási szektorát célozza meg, és elősegíti a digitalizáció fellendítését. Az állami segélyügynökség, a Hungary Helps további egymillió eurót fordít az egészségügy finanszírozására.

Csád Afrika egyik legszegényebb országa. A Világélelmezési Program szerint a 20 milliós lakosság 42 százaléka kevesebb, mint napi 2,15 dollárból (azaz mintegy 800 forintból) él. Ráadásul a háború sújtotta szomszéddal, Szudánnal megszakadtak a kereskedelmi kapcsolatok, ami tovább emelte az élelmiszerárakat. Az ország 1,2 millió embert fogadott be, akik a szudáni és a Közép-Afrikai Köztársaságban zajló konfliktusok elől menekültek.

Orbán azt is bejelentette, hogy 200 magyar katonát küld Csádba, hogy helyi erőket képezzenek ki a fegyveres csoportok ellen. A lap szerint számos ilyen csoport létezik, a Csád déli határán tevékenykedő CAR-lázadó csoportoktól a Boko Haramig, amelynek harcosai a Nigériával határos Csád-tó mentén telepedtek le. Az viszont nem világos, hogy a magyar erőket mikor vetik be, és hogy aktív vagy támogató szerepet játszanak-e majd...

https://24.hu/kulfold/2024/10/24/csadi-misszio-al-jazeera-mit-akar-orban-viktor-a-katonaival/

Válasz

Bródy János kommentben szállt bele Orbán Viktorba | 2024. július. 19.

Saját dalát kommentelte oda a miniszterelnök bejegyzéséhez.

# Bródy János: Mondd, te mit hiszel (hivatalos videó - 2024.)

https://www.youtube.com/watch?v=kxXV3nBSrFE

“A megafon recseg ropog / Megint jönnek a gyilkosok / Hazudnak rendületlenül, figyelj / Ma még büntetlenül” – szól Bródy János idén áprilisban kiadott dalának egyik versszaka, amelynek linkjét a zenész Orbán Viktor pénteki bejegyzése alatt is megosztotta kommentben.
https://hvg.hu/itthon/20240719_Brody-Janos-Orban-Viktor-komment
___

Bródy egy, a miniszterelnök reggeli rádióinterjújából származó idézethez szólt hozzá, amelyben Orbán azt írta, “a béke költségvetése már a fiókban van” és a borravaló is adómentes lesz, csak a béke kell hozzá. Azt a miniszterelnök már nem tette hozzá, hogy a jatt után most sem kell járulékot fizetni, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

https://hvg.hu/kkv/20240719_Orban-Viktor-eleg-keveset-tud-a-borravalorol-Vagy-a-magyar-adorendszerrol
___

A politikai megnyilvánulásairól is ismert Bródyval legutóbb 2022-ben készítettünk interjút, az akkor 76 éves zenész úgy fogalmazott, bár van bőven mondanivalója a világról, azok nem dalba valók, ezért kevesebbet is ír belőlük:

https://hvg.hu/360/20221012_Brody_Janos_Ugy_tunik_a_3_vilaghaboru_kuszoben_allunk_es_megint_a_rossz_oldalon_vannak_a_magyarok

Válasz

A szülők újra és újra letakarják az iskola előtti háborús plakátot, de a közterület-felügyelők azonnal intézkednek

Az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola előtt található egy háborús kampányplakát, amit a Momentum orosházi szervezete letakart egy cicás képpel – olvasható a Momentum Facebook-oldalán. Mint írják, akciójukra a város kormánypárti vezetése gyorsan reagált, és közterület-felügyelők eltávolították a takarást. Ennek ellenére helyi szülők egy csoportja, akiket szintén zavar a háborús retorika, saját kezdeményezésükre – a Momentum bevonása nélkül – a gyermekeikkel közösen ismételten letakarták a plakátot, amit azonban a közterület-felügyelők ismételten leszedtek.

-- A letakarás-leszaggatás azóta naponta ismétlődik

– állítja a Momentum, amely szerint a háborús félelemkeltés és a propaganda helytelen, különösen iskolák és gyermekek közelében. „Elítéljük a városvezetés gyakorlatát, és továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy védelmezzük polgártársaink, különösen a fiatalabb generációk mentális és érzelmi biztonságát” – olvasható a posztban.

Mint ismert, korábban Farkas András, Piliscsaba kormánypárti polgármestere a Facebookon jelentette be, hogy áthelyezik a helyi iskola kapuja mellett látható Stop Háború plakátját.
https://24.hu/kozelet/2024/05/25/piliscsaba-kdnp-polgarmester-fidesz-stop-haboru-plakat-athelyezes/

Azzal indokolt, hogy több szülői megkeresés érkezett hozzá a plakáttal kapcsolatban. „Miután a képviselő-testület tagjainak véleménye egyezett a kérdésben, ma egyeztettem a plakáthelyeket kezelő céggel. Bár jogszabályt nem sért a plakát ezen a helyszínen, jövő hét folyamán áthelyezik a hirdetést.”
https://24.hu/belfold/2024/06/05/oroshaza-haborus-plakat-momentum-fidesz-szulok-kozterulet-felugyelok/

A polgármester lépésére reagált Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója is. aki megdöbbent azon, hogy Piliscsaba KDNP-s polgármestere szülői panaszra áthelyezteti a kormány egyik háborús plakátját. Menczer szerint Farkas András „összecsinálta magát″, és szégyelli, hogy a közösségükben ilyen „gyáva emberek” vannak.
https://index.hu/belfold/2024/onkormanyzati_valasztas/2024/05/26/menczer-tamas-piliscsaba-kdnp-farkas-andras-gyavasag-plakat-iskola-haborus/

Válasz

„Ide kell jönni, hogy valaki értse, mi van itt Magyarországon” – minden kétharmad után szintet lépett a hatvanpusztai uradalom | 2024. április 15.

12 hektáros majorságot vett meg 2011-ben Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző Hatvanpusztán. Ma már a környéken minden az Orbán vagy a Mészáros család tulajdonában van, a birtok alatt 1200 négyzetméter földalatti területet építettek, de van napelempark és pálmaház is. Az uradalom évek óta épül-szépül, és bár hivatalosan gazdaságként emlegetik, tulajdonképpen egy igazi luxusbirtok. A Házon kívül összefoglalta, hogyan gyarapodott minden megnyert választás után egyre jobban a hatvanpusztai uradalom.

*** 2010

Az első kétharmados győzelem után Felcsút környékén egyre több földterület került az Orbán vagy a Mészáros család tulajdonába. József főherceg 12 hektáros egykori majorságát a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző vette meg 2011-ben. Ezt Mészáros Lőrinc havi 1,3 millió forintért bérelte az Orbán családtól.

Mészáros Lőrinc akkor azt állította, nem épül ott semmi, a mezőgazdasági gépeit tárolja a birtokon. Ennek ellenére a légifelvételekből látszott, hogy a 2010-es választások után szinte azonnal elindult a terület fejlesztése. Elsőként a korábbi tiszti lakot újították fel: kapott új tetőteret, így lett összesen 560 négyzetméternyi lakóterület.

*** 2014

A második kétharmados győzelem után a hatvanpusztai birtok 2016-ban került be újra a köztudatba, amikor Orbán Viktor Nárcisz kutyával közös képet rakott ki a közösségi oldalára. Ugyanis hamar kiderült, hogy a kutya gazdája a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár, és Nárcisz Hatvanpusztára van bejelentve. Politikusok, újságírók próbáltak utánajárni, hogy mi épül Hatvanpusztán: a válasz változatlan maradt – azaz, hogy ott épül a miniszterelnök apjának ökogazdasága –, Orbán Viktor pedig rendszerint azt válaszolta az erre vonatkozó kérdésekre, hogy neki ebben az ügyben semmilyen szerepe nincs.

*** 2018

A harmadik kétharmad után még több beépíthető területet akartak, amihez kellett a tetőtér, ezt viszont a 200 éves falak nem bírták volna el, így a műemlékvédelem alatt álló istállókat egyszerűen elbontották. A hvg.hu újságírói építészek segítségével kiszámolták: az egyik korábbi istálló alá egy 500 négyzetméteres mélygarázst építettek, a másik istálló egyik szárnyát is alápincézték, és ezt a pincét is használhatják parkolóként. A két épület alatt összesen 1200 négyzetméter földalatti, autóval megközelíthető terület van.

-- Úgy van kialakítva, hogy onnantól kezdve, hogy beülsz egy sötétített autóba bárhol a világon, úgy tudsz beérni Hatvanpusztára, hogy senki nem tud lefotózni téged

– mondta erről a Házon kívülnek Oroszi Babett oknyomozó újságíró, aki 2014 óta követi a hatvanpusztai birtok alakulását.

*** 2022

Két éve, az orosz invázió és a negyedik kétharmad után jött az energiaválság. A hatvanpusztai birtokra 150 elemből álló napelemparkot építettek, és Hadházy Ákossal megnéztük, hogy ma már egy pálmaház is áll a területen. De mára az is kiderült, hogy Hatvanpuszta környékén már minden az Orbán vagy a Mészáros családé: a két família tagjai összesen 277 hektárt, azaz 2,7 millió négyzetméter földet vásároltak Hatvanpuszta szomszédságában.

A Házon kívül riportja a fenti videóban tekinthető meg, amelyből kiderül:

-- a hatvanpusztai birtok alakulását 10 éve követő oknyomozó újságíró, Oroszi Babett miért gondolja úgy, hogy a sokadik kétharmad után Orbán Viktorék felmérték, hogy mindegy, mit csinálnak a területen;

-- Hadházy Ákos független képviselő miért mondja azt, hogy ha meg akarjuk érteni a rendszert, Hatvanpusztára kell menni;

-- Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző mikor kezdett el látványosan gazdagodni;

-- és miután a drónfelvételek alapján az újságírók három éve azt is felbecsülték, mennyibe kerülhetett addig az építkezés, hogyan változtatták meg a drónozás szabályát.
https://rtl.hu/hazon-kivul/2024/04/15/hatvanpuszta-majorsag-epitkezes-orban-viktor-orban-gyozo-meszaros-lorinc

Válasz

Orbán 4 csúsztatása a kegyelmi ügyről | 2024/02/23

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban beszélt a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, a kegyelmi ügyről és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról. Összegyűjtöttünk a rövid interjúban elhangzott csúsztatásokat.


1. A „nemzeti egység megbillenése”

Orbán Viktor a 444 cikke nyomán kirobbant kegyelmi botrányról nem beszél sokat, a pénteki interjút megelőzően csak múlt szombati évértékelőjén foglalkozott a témával a nyilvánosság előtt. Az ügybe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök (aki 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének) és Varga Judit (aki a kegyelmi döntést igazságügyi miniszterként ellenjegyezte).

A péntek reggeli interjúban Orbán a köztársasági elnök döntésére és lemondására reagált:

-- „Egy olyan ügyben mondott az elnök asszony igent, amiben csak egyetlen helyes döntés születhetett volna, a nem. Vagyis, hogy elutasítja. És ezt mindenki így érezte az országban, szinte mindenki.”

Válaszát aztán azzal folytatta, hogy „Ezért megbomlott a nemzeti egység emiatt a döntés miatt, egy módon lehetett helyreállítani, úgyhogy az elnök asszony [...] ezt a hibát beismerte és távozott.”

Tehát Orbán a válasz első részében azt mondja, hogy a kegyelmi üggyel kapcsolatban a nemzet egységesen vélekedik, ellenben azzal folytatja, hogy „megbomlott a nemzeti egység” - ez a két állítás láthatóan kizárja egymást. Ha egyszer „mindenki” szerint rossz döntés született, akkor azzal nemhogy megbillent, hanem e tekintetben épphogy kialakult egy „nemzeti egység”.

A logikai bukfenc feloldásához pontosabban kellene érteni, mit ért Orbán „nemzeti egység” alatt, és pontosan kik között bomlott ez meg (erről e-mailben érdeklődtünk, ha esetleg kapunk választ, frissítjük a cikket).

A „nemzeti egység megbillenése” kommunikációs panelt nem először használja Orbán, ugyanez hangzott el az évértékelő beszédében is.

Kérdést vet fel az is, hogy Orbán pontosan milyen adatokra hivatkozva állítja, hogy a kegyelmi döntést „mindenki, szinte mindenki” elutasította.

-- Február 8-án a HVG írta meg, hogy a Call Express Közvélemény-Kutató Intézet elkezdte monitorozni, hogy Novák Katalinnak le kellene-e mondania (A közvéleménykutatás eredményét nem ismerjük, de annyit tudunk, hogy Novák február 10-én lemondott).

-- Egy nappal később, február 11-én a Nézőpont Intézet már közzé is tett egy közvéleménykutatási eredményt, amely szerint a magyarok többsége (70 százalék) elfogadja Novák Katalin döntését. Továbbá, hogy a magyarok több mint négyötöde (85 százalék) hallott a kegyelmi ügyről és az ügyről értesültek 83 százaléka nem ért egyet a köztársasági elnök kegyelmi döntésével. A kutatás 500 fő telefonos megkérdezésével készült.

-- A 21 Kutatóközpont mérései pedig azt mutatták, hogy a botrány hatására Novák Katalin népszerűsége jelentősen zuhant.


2. A kormány felelőssége a kegyelmi ügyben

A pénteki interjúban a kormány felelősségéről is szót ejtett a miniszterelnök. Kifejtette, hogy a

-- „kegyelmi ügyek teljesen le vannak választva a kormányzati munkáról, ez kifejezetten az elnöknek [...] kizárólagos joga, és utána az elnök dönt, hogy a kegyelmi kérvényben foglaltak alapján igent vagy nemet mond.”

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a kegyelmi döntést az Orbán-kormány akkori igazságügyi minisztere, az azóta szintén lemondott és a közélettől visszavonult Varga Judit jegyezte ellen hivatalból, a jogszabályi előírásoknak megfelelően:

-- „a köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez” – áll a kegyelmi eljárásról szóló tájékoztatóban.

Tehát hiába állítja a miniszterelnök, hogy a kormányzati munkáról „le van választva” a kegyelmi kérvények elbírálása, ez nem igaz: a kormány egyik minisztere ugyanis részt vesz a kegyelmi kérvények jóváhagyásában.

A február 16-i kormányinfón Gulyás Gergely újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy K. Endre kegyelmi kérvényéről nem esett szó a kormányülésen, arról Orbán a sajtóból értesült. Gulyás ezzel kapcsolatban még annyit tett hozzá, hogy eddig egyetlen kegyelmi ügy került szóba a kormányüléseken, ez pedig a terrorizmus miatt elítélt és K. Endrével egyidőben, a pápalátogatás során kegyelemben részesített Budaházy György esete volt.


3. Már a kegyelmi ügy előtt is sokat lehetett tudni Bicskéről

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy:

-- „Egy tisztességes országban, mint Magyarország, ilyen nem fordulhat elő, mint ami a bicskei gyermekotthonban történt, és amit a kegyelmi ügy hozott fölszínre, ez egész egyszerűen elfogadhatatlan.”

Annak ellenére, hogy valóban Novák Katalin kegyelmi döntésének, illetve leginkább az arról szóló cikknek köszönhetően került újra felszínre a bicskei pedofil igazgató és helyettesének, K. Endrének botránya, az ügyről már évekkel korábban is sokat lehetett hallani és tudni.

A nagyközönség akkor találkozhatott először az üggyel, amikor 2016. október 6-án az RTL Klub Házon kívül című műsorában megszólalt a bicskei gyermekotthon két egykori lakója, akik elmesélték, hogy az intézet igazgatója éveken át szexuálisan zaklatta, molesztálta őket. A műsornak nyilatkozó Julián és Levente azért vállalta névvel és arccal a történeteket, mert egy volt lakó 2016 nyarán a vonat elé vetette magát.

Már aznap érkezett a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonnal felfüggesztette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatóját, belső vizsgálatot rendelt el. A gyermekotthonokat működtető Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feljelentést tett a rendőrségen, miután a gyermekvédelmi gyám jelzése által szeptember 23-án tudomást szerzett az intézményben történt szexuális zaklatás gyanújáról, írta akkor az Index.

Két héttel a műsor után az RTL Klub újabb videóval jelentkezett, ugyanis újabb és újabb áldozatok jelentkeztek, hogy elmeséljék saját történeteiket.

Moskovics Judit, a Házon kívül oknyomozó riportere a 444-nek is hosszú interjúban mesélt a bicskei ügyről és nyomozásról.

Közben az is kiderült, hogy már sokkal korábban, 2011-ben jelezte a visszaéléseket a gyermekotthon két munkatársa: 2011. szeptember 16-án szóban, majd szeptember 22-én írásban, az intézmény igazgatójára vonatkozó közérdekű bejelentést tettek a fenntartónál, vagyis a Fővárosi Önkormányzatnál.Az esetről ombudsmani jelentés is készült, amelyből kiderült, hogy a rendőrség az igazgató ellen folytatott nyomozást 2012 nyarán megszüntette, mivel nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése.

A bicskei gyermekotthon volt igazgatójának és nevelőjének ügyét 2017. december elején kezdte tárgyalni a Székesfehérvári Törvényszék. Az ügyészség az igazgatót 10 gyermek szexuális bántalmazásával vádolta, a nevelőt pedig 4 gyermek bántalmazásával.

2018 júniusában az RTL Klub arról számolt be, hogy a bicskei gyermekotthon volt igazgatóját újabb bűncselekménnyel vádolták meg: a szexuális zaklatáson és erőszakon kívül vesztegetés és kényszerítés miatt is felelnie kellett. Mint írták, a vád szerint helyettesével (vagyis K. Endrével) több érintett gyereket próbáltak rávenni arra, hogy vonják vissza terhelő vallomásukat. Ezt az ügyet 2018 szeptemberében tárgyalta a Fehérvári Törvényszék. Majd arról is beszámoltak, hogy „tanárként sem dolgozhat tovább a bicskei gyermekotthon volt igazgató-helyettese, akit az igazgatóval együtt kényszerítéssel és vesztegetéssel vádol a megyei ügyészség”.

Ítéletet végül 2018. november 21-én hirdetett a törvényszék: a volt igazgatót nyolc év fegyházbüntetésre ítélték, az intézmény egyik nevelőjét pedig három év felfüggesztettre. 2019 novemberében a volt igazgatót kényszerítés miatt is elítélték. A 168 óra ekkor arról is beszámolt, hogy november 13-án zárt ülésen a bicskei önkormányzat képviselő-testülete visszavonta Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon volt igazgatójának díszpolgári címét.


4. Mibe akar beleszólni „Brüsszel”?

A miniszterelnök rádióinterjújában azt is megemlítette, hogy

-- „...majd a magyarok el fogják dönteni, hogy hogyan szabályozzák a gyermekvédelmi intézményeket, hogyan szabályozzák az iskolai nevelést. (…) Nem engedjük, hogy bárki bárhonnan nagykövet, vagy éppen brüsszeli bürokrata beleokoskodjon az életünkbe.”

És arról is beszélt, hogy a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők felelőssége, kötelessége és lehetősége, amit nem előzhet meg semmilyen LMBTQ-propaganda.

Orbán Viktor itt ugyanúgy összemos két dolgot, mint a gyermekvédelminek nevezett törvény: míg az utóbbi a pedofíliát a homoszexualitással mossa össze, addig Orbán a gyermekvédelmi rendszer szabályozását az LMBTQ-propagandával. „Brüsszel” ugyanis nem abba akar „beleokoskodni”, hogyan szabályozzák a magyarok az iskolai nevelést vagy a gyermekotthonokat, hanem

-- azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert nem látta biztosítottnak Magyarországon az LMBTQ-jogokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már néhány nappal a gyermekvédelminek nevezett törvény elfogadása után kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, és szégyenletesnek tartja. A magyar törvényt 2021. június 15-én szavazták meg a kormánypártok és a Jobbik, egy hónappal később, 2021. július 15-én az Európai Bizottság pedig már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, az „egyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatban.” A Bizottság döntését azzal indokolta, hogy

„Magyarország esetében az egyik eljárás egy közelmúltban elfogadott törvényt kifogásol, amely 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, mely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg; a másik pedig egy LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozatot vizsgál.”

Mivel a Bizottság nem kapott megnyugtató választ a kérdéseire és aggályaira a törvénnyel kapcsolatban, egy évvel később, 2022. július 15-én keresetet indított Magyarországgal szemben. Indoklásukban hangsúlyozzák, hogy:

-- „A Bizottság soha nem vitatta a gyermekek védelméhez fűződő jogot. A magyar törvény azonban egyértelmű különbséget tesz az emberek között azok szexuális irányultsága alapján, ez pedig ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel és számos uniós szabályt sért.”

Majd felsorolják, a magyar törvény mely uniós szabályozásokat sérti. Ezek többek között az alábbiak:

-- az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv,

-- az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv,

-- a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elv és a szolgáltatási irányelv,

-- az általános adatvédelmi rendeletben és az Alapjogi Charta 8. cikkében megállapított adatvédelemhez való jog,

-- továbbá az emberi méltóság sérthetetlenségéhez, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a magán- és a családi élethez, valamint a megkülönböztetésmentességhez fűződő, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikkében lefektetett jogok.

Arról, hogy az Európai Bizottság uniós forrásokat fagyasztott be a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos aggályai miatt, ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen. Ott megállapítottuk, hogy a szexuális kisebbségek jogaival, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt összesen 2,7 milliárd euró uniós forrást zárolnak. Ebből kifejezetten a szexuális kisebbségekhez tartozó jogok visszaállításáig, azaz a „gyermekvédelmi” törvény visszavonásáig a Helsinki Bizottság elemzése szerint összesen 700 millió euró marad zárolva.

Orbán azt is megemlítette, hogy „ki fogják mondani újra a magyarok, hogy a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülőknek a felelőssége”. Itt a miniszterelnök a 2022. április 3-i népszavazásra utalhat, arról viszont nem beszélt, hogy ez a népszavazás érvénytelen lett. A kormány négy kérdést tett fel, például azt, hogy:

-- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”

Ahhoz, hogy egy népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának érvényes szavazatot kell leadnia, ez azonban egyik kérdésnél sem valósult meg, a 4,1 milliós érvényességi küszöböt egyik kérdésnél sem sikerült elérni.
https://www.lakmusz.hu/orban-4-csusztatasa-a-kegyelmi-ugyrol/?lang=hu

Válasz