„Ide kell jönni, hogy valaki értse, mi van itt Magyarországon” – minden kétharmad után szintet lépett a hatvanpusztai uradalom | 2024. április 15.

12 hektáros majorságot vett meg 2011-ben Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző Hatvanpusztán. Ma már a környéken minden az Orbán vagy a Mészáros család tulajdonában van, a birtok alatt 1200 négyzetméter földalatti területet építettek, de van napelempark és pálmaház is. Az uradalom évek óta épül-szépül, és bár hivatalosan gazdaságként emlegetik, tulajdonképpen egy igazi luxusbirtok. A Házon kívül összefoglalta, hogyan gyarapodott minden megnyert választás után egyre jobban a hatvanpusztai uradalom.

*** 2010

Az első kétharmados győzelem után Felcsút környékén egyre több földterület került az Orbán vagy a Mészáros család tulajdonába. József főherceg 12 hektáros egykori majorságát a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző vette meg 2011-ben. Ezt Mészáros Lőrinc havi 1,3 millió forintért bérelte az Orbán családtól.

Mészáros Lőrinc akkor azt állította, nem épül ott semmi, a mezőgazdasági gépeit tárolja a birtokon. Ennek ellenére a légifelvételekből látszott, hogy a 2010-es választások után szinte azonnal elindult a terület fejlesztése. Elsőként a korábbi tiszti lakot újították fel: kapott új tetőteret, így lett összesen 560 négyzetméternyi lakóterület.

*** 2014

A második kétharmados győzelem után a hatvanpusztai birtok 2016-ban került be újra a köztudatba, amikor Orbán Viktor Nárcisz kutyával közös képet rakott ki a közösségi oldalára. Ugyanis hamar kiderült, hogy a kutya gazdája a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár, és Nárcisz Hatvanpusztára van bejelentve. Politikusok, újságírók próbáltak utánajárni, hogy mi épül Hatvanpusztán: a válasz változatlan maradt – azaz, hogy ott épül a miniszterelnök apjának ökogazdasága –, Orbán Viktor pedig rendszerint azt válaszolta az erre vonatkozó kérdésekre, hogy neki ebben az ügyben semmilyen szerepe nincs.

*** 2018

A harmadik kétharmad után még több beépíthető területet akartak, amihez kellett a tetőtér, ezt viszont a 200 éves falak nem bírták volna el, így a műemlékvédelem alatt álló istállókat egyszerűen elbontották. A hvg.hu újságírói építészek segítségével kiszámolták: az egyik korábbi istálló alá egy 500 négyzetméteres mélygarázst építettek, a másik istálló egyik szárnyát is alápincézték, és ezt a pincét is használhatják parkolóként. A két épület alatt összesen 1200 négyzetméter földalatti, autóval megközelíthető terület van.

-- Úgy van kialakítva, hogy onnantól kezdve, hogy beülsz egy sötétített autóba bárhol a világon, úgy tudsz beérni Hatvanpusztára, hogy senki nem tud lefotózni téged

– mondta erről a Házon kívülnek Oroszi Babett oknyomozó újságíró, aki 2014 óta követi a hatvanpusztai birtok alakulását.

*** 2022

Két éve, az orosz invázió és a negyedik kétharmad után jött az energiaválság. A hatvanpusztai birtokra 150 elemből álló napelemparkot építettek, és Hadházy Ákossal megnéztük, hogy ma már egy pálmaház is áll a területen. De mára az is kiderült, hogy Hatvanpuszta környékén már minden az Orbán vagy a Mészáros családé: a két família tagjai összesen 277 hektárt, azaz 2,7 millió négyzetméter földet vásároltak Hatvanpuszta szomszédságában.

A Házon kívül riportja a fenti videóban tekinthető meg, amelyből kiderül:

-- a hatvanpusztai birtok alakulását 10 éve követő oknyomozó újságíró, Oroszi Babett miért gondolja úgy, hogy a sokadik kétharmad után Orbán Viktorék felmérték, hogy mindegy, mit csinálnak a területen;

-- Hadházy Ákos független képviselő miért mondja azt, hogy ha meg akarjuk érteni a rendszert, Hatvanpusztára kell menni;

-- Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző mikor kezdett el látványosan gazdagodni;

-- és miután a drónfelvételek alapján az újságírók három éve azt is felbecsülték, mennyibe kerülhetett addig az építkezés, hogyan változtatták meg a drónozás szabályát.
https://rtl.hu/hazon-kivul/2024/04/15/hatvanpuszta-majorsag-epitkezes-orban-viktor-orban-gyozo-meszaros-lorinc

Válasz

Orbán 4 csúsztatása a kegyelmi ügyről | 2024/02/23

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban beszélt a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól, a kegyelmi ügyről és Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáról. Összegyűjtöttünk a rövid interjúban elhangzott csúsztatásokat.


1. A „nemzeti egység megbillenése”

Orbán Viktor a 444 cikke nyomán kirobbant kegyelmi botrányról nem beszél sokat, a pénteki interjút megelőzően csak múlt szombati évértékelőjén foglalkozott a témával a nyilvánosság előtt. Az ügybe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök (aki 2023 áprilisában kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének) és Varga Judit (aki a kegyelmi döntést igazságügyi miniszterként ellenjegyezte).

A péntek reggeli interjúban Orbán a köztársasági elnök döntésére és lemondására reagált:

-- „Egy olyan ügyben mondott az elnök asszony igent, amiben csak egyetlen helyes döntés születhetett volna, a nem. Vagyis, hogy elutasítja. És ezt mindenki így érezte az országban, szinte mindenki.”

Válaszát aztán azzal folytatta, hogy „Ezért megbomlott a nemzeti egység emiatt a döntés miatt, egy módon lehetett helyreállítani, úgyhogy az elnök asszony [...] ezt a hibát beismerte és távozott.”

Tehát Orbán a válasz első részében azt mondja, hogy a kegyelmi üggyel kapcsolatban a nemzet egységesen vélekedik, ellenben azzal folytatja, hogy „megbomlott a nemzeti egység” - ez a két állítás láthatóan kizárja egymást. Ha egyszer „mindenki” szerint rossz döntés született, akkor azzal nemhogy megbillent, hanem e tekintetben épphogy kialakult egy „nemzeti egység”.

A logikai bukfenc feloldásához pontosabban kellene érteni, mit ért Orbán „nemzeti egység” alatt, és pontosan kik között bomlott ez meg (erről e-mailben érdeklődtünk, ha esetleg kapunk választ, frissítjük a cikket).

A „nemzeti egység megbillenése” kommunikációs panelt nem először használja Orbán, ugyanez hangzott el az évértékelő beszédében is.

Kérdést vet fel az is, hogy Orbán pontosan milyen adatokra hivatkozva állítja, hogy a kegyelmi döntést „mindenki, szinte mindenki” elutasította.

-- Február 8-án a HVG írta meg, hogy a Call Express Közvélemény-Kutató Intézet elkezdte monitorozni, hogy Novák Katalinnak le kellene-e mondania (A közvéleménykutatás eredményét nem ismerjük, de annyit tudunk, hogy Novák február 10-én lemondott).

-- Egy nappal később, február 11-én a Nézőpont Intézet már közzé is tett egy közvéleménykutatási eredményt, amely szerint a magyarok többsége (70 százalék) elfogadja Novák Katalin döntését. Továbbá, hogy a magyarok több mint négyötöde (85 százalék) hallott a kegyelmi ügyről és az ügyről értesültek 83 százaléka nem ért egyet a köztársasági elnök kegyelmi döntésével. A kutatás 500 fő telefonos megkérdezésével készült.

-- A 21 Kutatóközpont mérései pedig azt mutatták, hogy a botrány hatására Novák Katalin népszerűsége jelentősen zuhant.


2. A kormány felelőssége a kegyelmi ügyben

A pénteki interjúban a kormány felelősségéről is szót ejtett a miniszterelnök. Kifejtette, hogy a

-- „kegyelmi ügyek teljesen le vannak választva a kormányzati munkáról, ez kifejezetten az elnöknek [...] kizárólagos joga, és utána az elnök dönt, hogy a kegyelmi kérvényben foglaltak alapján igent vagy nemet mond.”

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a kegyelmi döntést az Orbán-kormány akkori igazságügyi minisztere, az azóta szintén lemondott és a közélettől visszavonult Varga Judit jegyezte ellen hivatalból, a jogszabályi előírásoknak megfelelően:

-- „a köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez” – áll a kegyelmi eljárásról szóló tájékoztatóban.

Tehát hiába állítja a miniszterelnök, hogy a kormányzati munkáról „le van választva” a kegyelmi kérvények elbírálása, ez nem igaz: a kormány egyik minisztere ugyanis részt vesz a kegyelmi kérvények jóváhagyásában.

A február 16-i kormányinfón Gulyás Gergely újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy K. Endre kegyelmi kérvényéről nem esett szó a kormányülésen, arról Orbán a sajtóból értesült. Gulyás ezzel kapcsolatban még annyit tett hozzá, hogy eddig egyetlen kegyelmi ügy került szóba a kormányüléseken, ez pedig a terrorizmus miatt elítélt és K. Endrével egyidőben, a pápalátogatás során kegyelemben részesített Budaházy György esete volt.


3. Már a kegyelmi ügy előtt is sokat lehetett tudni Bicskéről

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy:

-- „Egy tisztességes országban, mint Magyarország, ilyen nem fordulhat elő, mint ami a bicskei gyermekotthonban történt, és amit a kegyelmi ügy hozott fölszínre, ez egész egyszerűen elfogadhatatlan.”

Annak ellenére, hogy valóban Novák Katalin kegyelmi döntésének, illetve leginkább az arról szóló cikknek köszönhetően került újra felszínre a bicskei pedofil igazgató és helyettesének, K. Endrének botránya, az ügyről már évekkel korábban is sokat lehetett hallani és tudni.

A nagyközönség akkor találkozhatott először az üggyel, amikor 2016. október 6-án az RTL Klub Házon kívül című műsorában megszólalt a bicskei gyermekotthon két egykori lakója, akik elmesélték, hogy az intézet igazgatója éveken át szexuálisan zaklatta, molesztálta őket. A műsornak nyilatkozó Julián és Levente azért vállalta névvel és arccal a történeteket, mert egy volt lakó 2016 nyarán a vonat elé vetette magát.

Már aznap érkezett a hír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonnal felfüggesztette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatóját, belső vizsgálatot rendelt el. A gyermekotthonokat működtető Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság feljelentést tett a rendőrségen, miután a gyermekvédelmi gyám jelzése által szeptember 23-án tudomást szerzett az intézményben történt szexuális zaklatás gyanújáról, írta akkor az Index.

Két héttel a műsor után az RTL Klub újabb videóval jelentkezett, ugyanis újabb és újabb áldozatok jelentkeztek, hogy elmeséljék saját történeteiket.

Moskovics Judit, a Házon kívül oknyomozó riportere a 444-nek is hosszú interjúban mesélt a bicskei ügyről és nyomozásról.

Közben az is kiderült, hogy már sokkal korábban, 2011-ben jelezte a visszaéléseket a gyermekotthon két munkatársa: 2011. szeptember 16-án szóban, majd szeptember 22-én írásban, az intézmény igazgatójára vonatkozó közérdekű bejelentést tettek a fenntartónál, vagyis a Fővárosi Önkormányzatnál.Az esetről ombudsmani jelentés is készült, amelyből kiderült, hogy a rendőrség az igazgató ellen folytatott nyomozást 2012 nyarán megszüntette, mivel nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése.

A bicskei gyermekotthon volt igazgatójának és nevelőjének ügyét 2017. december elején kezdte tárgyalni a Székesfehérvári Törvényszék. Az ügyészség az igazgatót 10 gyermek szexuális bántalmazásával vádolta, a nevelőt pedig 4 gyermek bántalmazásával.

2018 júniusában az RTL Klub arról számolt be, hogy a bicskei gyermekotthon volt igazgatóját újabb bűncselekménnyel vádolták meg: a szexuális zaklatáson és erőszakon kívül vesztegetés és kényszerítés miatt is felelnie kellett. Mint írták, a vád szerint helyettesével (vagyis K. Endrével) több érintett gyereket próbáltak rávenni arra, hogy vonják vissza terhelő vallomásukat. Ezt az ügyet 2018 szeptemberében tárgyalta a Fehérvári Törvényszék. Majd arról is beszámoltak, hogy „tanárként sem dolgozhat tovább a bicskei gyermekotthon volt igazgató-helyettese, akit az igazgatóval együtt kényszerítéssel és vesztegetéssel vádol a megyei ügyészség”.

Ítéletet végül 2018. november 21-én hirdetett a törvényszék: a volt igazgatót nyolc év fegyházbüntetésre ítélték, az intézmény egyik nevelőjét pedig három év felfüggesztettre. 2019 novemberében a volt igazgatót kényszerítés miatt is elítélték. A 168 óra ekkor arról is beszámolt, hogy november 13-án zárt ülésen a bicskei önkormányzat képviselő-testülete visszavonta Vásárhelyi János, a bicskei gyermekotthon volt igazgatójának díszpolgári címét.


4. Mibe akar beleszólni „Brüsszel”?

A miniszterelnök rádióinterjújában azt is megemlítette, hogy

-- „...majd a magyarok el fogják dönteni, hogy hogyan szabályozzák a gyermekvédelmi intézményeket, hogyan szabályozzák az iskolai nevelést. (…) Nem engedjük, hogy bárki bárhonnan nagykövet, vagy éppen brüsszeli bürokrata beleokoskodjon az életünkbe.”

És arról is beszélt, hogy a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők felelőssége, kötelessége és lehetősége, amit nem előzhet meg semmilyen LMBTQ-propaganda.

Orbán Viktor itt ugyanúgy összemos két dolgot, mint a gyermekvédelminek nevezett törvény: míg az utóbbi a pedofíliát a homoszexualitással mossa össze, addig Orbán a gyermekvédelmi rendszer szabályozását az LMBTQ-propagandával. „Brüsszel” ugyanis nem abba akar „beleokoskodni”, hogyan szabályozzák a magyarok az iskolai nevelést vagy a gyermekotthonokat, hanem

-- azért indított kötelezettségszegési eljárást, mert nem látta biztosítottnak Magyarországon az LMBTQ-jogokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már néhány nappal a gyermekvédelminek nevezett törvény elfogadása után kijelentette, hogy nem ért egyet azzal, és szégyenletesnek tartja. A magyar törvényt 2021. június 15-én szavazták meg a kormánypártok és a Jobbik, egy hónappal később, 2021. július 15-én az Európai Bizottság pedig már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, az „egyenlőséggel és az alapvető jogok védelmével kapcsolatban.” A Bizottság döntését azzal indokolta, hogy

„Magyarország esetében az egyik eljárás egy közelmúltban elfogadott törvényt kifogásol, amely 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, mely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg; a másik pedig egy LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozatot vizsgál.”

Mivel a Bizottság nem kapott megnyugtató választ a kérdéseire és aggályaira a törvénnyel kapcsolatban, egy évvel később, 2022. július 15-én keresetet indított Magyarországgal szemben. Indoklásukban hangsúlyozzák, hogy:

-- „A Bizottság soha nem vitatta a gyermekek védelméhez fűződő jogot. A magyar törvény azonban egyértelmű különbséget tesz az emberek között azok szexuális irányultsága alapján, ez pedig ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel és számos uniós szabályt sért.”

Majd felsorolják, a magyar törvény mely uniós szabályozásokat sérti. Ezek többek között az alábbiak:

-- az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv,

-- az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv,

-- a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó elv és a szolgáltatási irányelv,

-- az általános adatvédelmi rendeletben és az Alapjogi Charta 8. cikkében megállapított adatvédelemhez való jog,

-- továbbá az emberi méltóság sérthetetlenségéhez, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a magán- és a családi élethez, valamint a megkülönböztetésmentességhez fűződő, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikkében lefektetett jogok.

Arról, hogy az Európai Bizottság uniós forrásokat fagyasztott be a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos aggályai miatt, ebben a korábbi cikkünkben írtunk részletesen. Ott megállapítottuk, hogy a szexuális kisebbségek jogaival, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt összesen 2,7 milliárd euró uniós forrást zárolnak. Ebből kifejezetten a szexuális kisebbségekhez tartozó jogok visszaállításáig, azaz a „gyermekvédelmi” törvény visszavonásáig a Helsinki Bizottság elemzése szerint összesen 700 millió euró marad zárolva.

Orbán azt is megemlítette, hogy „ki fogják mondani újra a magyarok, hogy a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülőknek a felelőssége”. Itt a miniszterelnök a 2022. április 3-i népszavazásra utalhat, arról viszont nem beszélt, hogy ez a népszavazás érvénytelen lett. A kormány négy kérdést tett fel, például azt, hogy:

-- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”

Ahhoz, hogy egy népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának érvényes szavazatot kell leadnia, ez azonban egyik kérdésnél sem valósult meg, a 4,1 milliós érvényességi küszöböt egyik kérdésnél sem sikerült elérni.
https://www.lakmusz.hu/orban-4-csusztatasa-a-kegyelmi-ugyrol/?lang=hu

Válasz

A 2024. február 13-i Reggeli személyben Dési János vendége Kardos József kulturális menedzser, a Fidesz egyik alapítója volt. A téma a Fidesz, Orbán Viktor és a most kialakult politikai válság, illetve hogy mit lehet most tenni.
https://www.youtube.com/watch?v=8XXmp5OZzGw

Válasz

Esti mese: Rusztem és a kolbász
Elmondja: Fodor Gábor
Megnézhető itt,
https://www.tiktok.com/@viktor_a_tiktokon/video/7329215855714241825
és itt.
https://web.archive.org/web/20240129193138/https://www.tiktok.com/@viktor_a_tiktokon/video/7329215855714241825

A klip nemhogy tiktokon, de Youtube-on is terjengős lenne, mégis érdemes végignézni, főleg a negyvenévesnél fiatalabb olvasóknak, mert

-- a megalkuvás dermesztően édeskés hangulatát ritkán lehetett ennyire töményen átélni a Kádár-kor vége óta.
___

A valóság: ... azt mind a videó készítői, mind Fodor elhallgatták, hogy mindez az SZDSZ alapító elnöke, a liberális Kis János filozófus lakásában és Kis János kutyájával, Rusztemmel történt meg.Erről egyébként maga Fodor is többször nyilatkozott korábban, például egy a netről azóta eltüntetett Népszabadság-videóban, illetve egy Beszélő-interjúban is.
http://beszelo.c3.hu/cikkek/fidesz-%E2%80%93-1988

Utóbbiban a következőket mesélte:

„(...) nagyon örültem, amikor elköltözhettem a kollégiumból. ’88 szeptemberében Kis János a családjával egy évre Amerikába ment tanítani, és Rusztem kutya gondozása fejében feleségemmel együtt beköltözhettem a lakásukba… Ez nagy megkönnyebbülés volt, mert én akkor már a megőrülés szélén álltam, és itt emberibb ritmusban lehetett tovább folytatni a szervezést… Úgyhogy ettől kezdve ez a lakás lett a szervezés egyik központja.

Rusztem pedig tényleg vad volt. Az akkori idők egyik sokkal szavahihetőbb tanúja, Szent-Iványi István a 444 kérdésére így emlékezett:

-- „Harcias kis eb volt, az én lábamba is többször belekapott.”

Kőszeg Ferenctől pedig azt a rendszerváltás kinológiájának szempontjából fontos kiegészítést tudtuk meg, hogy Rusztemet Kenedi "Elnök" János szerezte Kisnek.
https://444.hu/2024/01/29/eltitkoltak-a-kormanyfo-tiktokjan-hogy-a-fiatal-orban-igazabol-nem-fodor-gabor-hanem-kis-janos-kutyajanak-dobott-kolbaszt

Válasz

Akár négymilliárd forintot is hozhat évente az Orbán-bányának a hulladék

Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek.

Negyed évszázada jelent meg az Élet és Irodalomban a mára klasszikussá vált, Fiúk a bányában című cikk, amely az Orbán család vállalkozásait vette sorra. Ebből a cikkből értesülhetett a szélesebb nyilvánosság először arról, hány bányát üzemeltet Orbán Viktor miniszterelnök édesapja, Orbán Győző.
https://www.es.hu/cikk/1999-08-06/oszabo-attila-vajda-eva/fiuk-a-banyaban.html

Megengedőbb jogszabály

A hulladékgazdálkodási koncesszió 2022-es odaítélésével párhuzamosan könnyített a kormány a hulladéklerakás szabályain. Mint ismert, a Mol nyerte meg a koncessziót, így az általa alapított leánycég, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. működteti a hazai hulladékpiac nagy részét a következő 35 évben. A Semjén Zsolt által kezdeményezett jogszabály-módosítás értelmében a hulladékkal való feltöltés „olyan hasznosítási művelet, amely során (…) nem kell lefolytatni vízjogi vagy vízvédelmi hatósági (engedélyezési) eljárást”.

Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek európai parlamenti listavezetője szerint immár nem írják elő, hogy a tevékenység nem szennyezheti a talajvízbázisokat, csupán egy bizonyos határértéknél jobban nem szennyezheti a földtani közeget és a felszín alatti vizeket.

A jogszabály módosítása előtt ha kérelmező nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a bányafeltöltés nem jár szennyezéssel, a hatóság nem adta meg az engedélyt. A törvényt azonban úgy módosították, hogy meghatároztak egy határértéket, amelynél nagyobb szennyezéssel nem járhat a tevékenység. Jávor Benedek szerint innentől kezdve a hatóságnak kellene bizonyítani, hogy a szennyezés meg fogja haladni a határértéket, vagyis egy hipotetikus feltételezést kellene bizonyítani.

„Mivel a tevékenység még nem zajlik, a hatóság nem tud semmit bizonyítani” – mondta. Jávor Benedek szerint ezzel a kormány ellehetetlenítette a hatóságok munkáját, nem dönthetnek másként, mint az engedély szinte automatikus kiadása mellett.

„Nagyon úgy néz ki, hogy ebben az esetben testre szabott jogalkotás zajlott. Az Orbán família kapott egy ágazatot a bontási hulladékok elhelyezésének könnyített engedélyezésével” – tette hozzá. Jávor Benedek szerint így már hatalmas üzlet az építési-bontási hulladékok lerakása.

Jávor Benedek egyébként nem azt mondja, hogy ne lehessen sittel feltölteni a bányagödröt, csak azt szeretné, hogy szigorú szabályok vonatkozzanak az ilyen tevékenységekre.

„Elfogadhatatlan a karsztvízbázisok, hazánk vízkincsének veszélyeztetése az Orbán család profitja érdekében” – mondta. Jávor Benedek szerint a kiadott engedélyt vissza kell vonni, részletes, szigorú környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni, ennek keretében pedig kizárólag olyan feltöltési tevékenységet lehet engedélyezni, amely garanciát jelent a vértesi karsztvízbázisok védelmére. Ehhez részletes vízjogi engedélyezésre, a szennyezést megelőző beruházásokra, például szigetelés és a feltöltésre használt hulladék szigorú technológiai folyamatban zajló szétválogatását előíró rendelkezésekre van szükség.

A törvénymódosítás azért érdekes, mert azzal indokolták a Mollal kötött 35 éves koncessziós szerződést, hogy az uniós elvárások miatt növekedjen az újrahasznosított hulladék aránya, és csökkenjen a lerakókban elhelyezett mennyiség. A Semjén-féle jogszabály-módosítás viszont ezzel ellentétes, mivel éppen a hulladéklerakást liberalizálta, vagyis megkönnyítette azok dolgát, akik hulladéklerakókat szeretnének létesíteni.

Márpedig az Orbán-bánya már évekkel ezelőtt nyíltan vállalta, hogy mire készül. A Magyar Narancs 2015-ös cikke egy helyi lakossági fórumról készült, ahol elhangzott: az egykori kavicsbánya területének egy részén évente 250 ezer tonna hulladékot raknának le, válogatnának szét és dolgoznának át.
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/durva-beszolasok-kozepette-tavozott-orban-apja-a-ganti-forumrol-ahol-a-lakosok-vegig-savaztak-a-banyatulajdonost-94144

Mindezt úgy, hogy egyebek közt telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy forgókotrót, egy törő- és egy osztályozóberendezést mindössze két-háromszáz méterre a gránási lakóházaktól. „Így előzetesen az ott eddig nyugalomban élők azzal számolhattak, ha mindenki rábólint a tervekre, hogy napi 1000 tonna törmeléket is hordhatnak majd a területre 24 tonna teherbírású munkagépekkel, majd a válogatott hulladékot folyamatosan szállítanák el” – olvasható a cikkben.

A törvénymódosításnak köszönhetően a gánti bánya alatt található karsztvízbázissal kapcsolatban sem kell vízvédelmi hatósági vizsgálatot lefolytatni.

Nyolc évet kellett várni ahhoz, hogy a tervből valóság legyen.
https://www.szabadeuropa.hu/a/akar-negymilliard-forintot-is-hozhat-evente-az-orban-banyanak-a-hulladek/32783594.html

Válasz

Orbán Viktor azzal vágott fel a TikTokon, hogy megvan neki Emmanuel Macron és Chuck Norris telefonszáma

Valamint Arnold Schwarzeneggeré és Marco Rossié is. Utóbbi a miniszterelnök szerint a „nemzet kapitánya”.

„Ki a leghíresebb személy a telefonkönyvében?” – ezt a kérdést tették fel a kormány tagjainak az Orbán Viktor miniszterelnök TikTok-csatornájára feltöltött legújabb videóban.

Elsőként maga Orbán adott választ: „Itt vannak az elnökök, mondjuk Emmanuel Macron elöl, de mondjuk Marco Rossi, a nemzet kapitánya. Schwarzenegger, Chuck Norris, Novák Kata” – sorolta a miniszterelnök.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter telefonjában „Krausz Feri” Nobel-díjas fizikus a leghíresebb, Bóka János EU-s miniszter pedig Michael Jackson nevét mondta, majd – utalva a tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai énekes 2009-ben bekövetkezett halálára – megjegyezte, hogy „sajnos egy ideje már nem veszi fel”.

A videóból az is kiderült, hogy

-- Orbán Balázs politikai igazgatónak Habony Árpád, a miniszterelnök informális tanácsadója,

-- Szentkirályi Alexandrának John Malkovich kétszeresen Emmy-díjas amerikai színész,

-- Lantos Gábor energiaügyi miniszternek Rost Andrea operaénekesnő,

-- Tuzson Bence igazságügyi miniszternek pedig Kammerer Zoltán gödi polgármester, olimpiai bajnok kajakos telefonszáma van meg.
https://nepszava.hu/3217565_orban-viktor-tiktok-boka-janos-nagy-marton-orban-balazs

A mondás így szól: ahogy öregszik az ember, megy vissza a gyerekkorba...

Válasz

Ursula von der Leyen máris nagy példányszámban fütyül a budapesti utcákon

A magyar miniszterelnök amúgy nem haragudott mindig Ursula von der Leyenre, 2019-ben például ilyeneket mondott róla: „Magyar fejjel és magyar szemmel nézve egy német hölgyet, azt tudom mondani a magyar hallgatóságnak, hogy egy komoly hölgy lett az Európai Bizottság elnöke. Egy komoly tapasztalatokkal rendelkező és bátor gondolkodású bizottsági elnökünk van, aki érti azt, ami Közép-Európában történik, érti azt, amit mi mondunk, és érti azt, ami fontos a magyarok számára. Különösképpen igaz ez a családra. Úgy gondolkodik a családról, mint mi, közép-európaiak vagy magyarok: a család fontos, talán a legfontosabb, a gyerek az első – egy hétgyermekes családanyáról beszélünk –, és úgy kell a világunkat berendezni, hogy a gyermekeink biztonságban nőhessenek fel. Tehát a kiindulópont, a következő ötéves együttműködés kiindulópontja biztató.”

Mint látható, szegénynek sajnos csalódnia kellett.
https://444.hu/2023/11/19/ursula-von-der-leyen-maris-nagy-peldanyszamban-futyul-a-budapesti-utcakon

Válasz

Ángyán: Ha tudtam volna, hogy ez készül, nem szálltam volna be
https://www.youtube.com/watch?v=yLClcNXTW6U
Elhittem amit Orbán mondott, magam sem gondoltam, hogy az ellenkezője fog történni.

Válasz

2006.: „Az EU-forrásokat miért a beton felé tereljük?”
https://www.youtube.com/watch?v=fSuB5Shhu4g

Válasz

„... ma már váratlanul éri, ha olyat kérdeznek tőle, ami nem lett előre egyeztetve”
A Hetes Stúdió 2023. szeptember 30-i adásában Dési János Bolgár Györggyel, Korpás Krisztinával, valamint Artner Szilviával beszélte meg a hét legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeit.
https://www.youtube.com/watch?v=DquFuKtXjWM

Előzmény

Válasz