Évtizedek múlva sem érjük utol az észteket
https://itcafe.hu/hir/esztorszag_gemalto_egov.html
2015-09-17 | Forrás: IT café

Annyira megszokták már az elektronikus ügyintézést, hogy szinte már el sem tudják képzelni a papíralapút.

Az IT café oldalain sok-sok éve számolunk be
http://itcafe.hu/hir/esztorszag_e-estonian_id_kotka.html
azokról a fejlesztésekről, melyeket Észtországban annak érdekében támogat, hogy minél fejlettebb szintre emelje digitális gazdaságát, az ország digitális kultúráját. Nem véletlen, hogy az első, politikai okokból lezajlott, igazán komoly kibertámadás az észteket érte,
http://itcafe.hu/hir/amerikai_szakertok_is_segitenek_az_esztorszagot_ert_online_tamadas_vizsgalataban.html
mivel ők akkor már olyan fejlett rendszerekkel rendelkeztek, hogy egy sikeres akció valóban súlyos üzleti és gazdasági károkat okozhatott. És az sem véletlen, hogy 2008-ban épp Tallinnba települt a NATO kiberháborús központja.
http://itcafe.hu/hir/nato_esztorszag_kiberhaboru_cyber_war.html

A körülbelül 1,3 millió lakosú Észtország azóta sem fogta vissza ilyen törekvéseit, és ma már mintaállammá vált a digitalizáció kiterjesztésében – sok szempontból a világ legfejlettebb országának számít, ha azt nézzük, hogy a mindennapi élet, a gazdaság, az üzleti élet, a kormányzás, a közigazgatás milyen mértékben állt át az elektronikus működésre.

A világ egyik vezető biztonsági cége, a Gemalto nemrég egy jelentésben foglalta össze,
http://review.gemalto.com/estonia/?/post/special-multimedia-feature-egov-leader-estonia
hogy Észtország milyen területeken és hogyan digitalizálta működését, és milyen módon segíti a polgárok életét.

Érdemes kiemelni a legfontosabb, illetve legjellemzőbb megállapításokat.

-- a gyermekszületés online regisztrálása: ez azt jelenti, hogy ha gyermek érkezik a családba, akkor egy formanyomtatvány online kitöltésével minden szükséges ügy elintézhető – akinek Magyarországon született már gyereke, tudja, hogy papíralapon, különböző hivatalokba rohangálva ez mennyivel időigényesebb (Észtországban gyakorlatilag már el is felejtették a papíralapú ügyintézést)

-- az eID használata: ez a kártya az észt nyilvános online szolgáltatások alapja. Szükséges hozzá egy kártyaolvasó, de ha nincs, az sem baj, a legtöbb Észtországban forgalmazott számítógépben már megtalálható. A kártyahasználatot többféle biztonsági rendszerrel védik

-- digitális aláírás: gyakorlatilag már mindenki ezt használja

-- elektronikus egészségügyi rendszer: az összes ellátás, minden orvos, minden páciens egy eHealth-platformon van nyilvántartva, dolgozik – a receptek közel száz százalékát már évek óta elektronikusan állítják ki

-- széles sávú internet: ez az alap, de az már nem, hogy Észtországban gyakorlatilag minden közösségi helyen (a hivatalokban, kávézókban, parkokban stb.) gyors és ingyenes Wi-Fi áll rendelkezésre

Videók
https://youtu.be/rb1i183ibtQ
https://youtu.be/Tv6r9LZEAeo

:::::

Az informatikai mintaállam is munkaerőhiánnyal küzd
https://itcafe.hu/hir/esztorszag_it_hiany.html
2016-10-24 | Forrás: ZDNet

Az észt kormányzat több úton is keresi a megoldást: több informatikus hallgató, külföldi szakemberek elcsábítása, tovább- és átképzések, távmunka.

Észtországban kritikus szintet ért el a munkaerőhiány a technológiai szektorban, és ezt a problémát már nem lehet a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számának növelésével vagy a külföldi szakembereknek az országba csábításával orvosolni – közölte a múlt hónapban egy új projekt bejelentésekor Kristan Michal, a gazdaságért és az infrastruktúráért felelős miniszter.

Az új kormányzati projekt célja, hogy az előbb említett két lehetőséget kiegészítve bővítsék a tovább-, illetve az átképzési lehetőségeket.

A következő négy évben a minisztérium és partnerei 500 olyan embert akarnak – főként a .NET-re és a Javára koncentrálva – szoftverfejlesztővé kiképezni, akik korábban nem az IT területén dolgoztak. A képzésre pályázni kell, és az oktatás egy 14 hetes, teljes elfoglaltságot jelentő oktatással indul, ahol a kiválasztottak az első hat hétben egy intenzív programozási kurzuson vesznek részt, majd nyolc hétig gyakorlatra mennek a helyi informatikai vállalkozásokhoz. A tervek szerint a 14 hét letelte után a résztvevőknek képesnek kell lenniük arra, hogy megfeleljenek a junior szoftverfejlesztőkkel szemben támasztott elvárásnak.

Gondok minden téren

A minisztérium által készített állapotfelmérés szerint az IT területén roppant kritikus a helyzet Észtországban: az elmúlt három év történéseinek elemzése kimutatta, hogy a technológiai szektorban 2020-ig feltétlenül szükségük lenne még 6400 szakemberre (egy helyi thinktank még ennél is többre, 8600-ra becsüli a keletkező igényt). A körülbelül 1,3 millió lakosú országban egyébként az idei év második negyedévében az IT és a hozzá kapcsolódó területeken nagyjából 22 ezer ember dolgozott – a Magyarországgal való összevetés igen nehéz, különféle becslések látnak napvilágot, de annyi hozzávetőlegesen elmondható, hogy hazánkban a teljes IKT szektorban körülbelül 300 ezer ember dolgozik, ezek közül 80-90 ezret számítanak informatikus szakembernek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Észtországban is évről évre csökken a születések száma, így egyre kevesebb a potenciális informatikus hallgató, épp ezért a műszaki felsőoktatási intézmények megemelt ösztöndíjakkal és kedvezményekkel igyekeznek maguk csalogatni a diákokat, versenyeznek a hallgatókért. Ennek volt is eredménye, mivel a csökkenő létszámú korosztályok ellenére az elmúlt öt évben az informatikát tanulók száma stagnált.

Egy másik aspektusból az is problémát okoz a helyi felmérések szerint, hogy a munkaerőhiány miatt a fizetések elkezdtek felfelé kúszni, és ma már ez, hogy a középfokú felkészültséget igénylő munkahelyeken is magasak a bérek, a hatékonyságot és a versenyképességet rontja.

Egy helyi bank, a Swedbank IT-vezetője, Anu Kalmurand azt nyilatkozta a ZDNet megkeresésére,
http://www.zdnet.com/article/more-students-overseas-workers-cant-solve-our-coding-crisis-so-heres-estonias-solution/
hogy választ kell adniuk a növekvő munkaerőköltségek által okozott problémákra, és már felmerült annak lehetősége is, hogy a külföldről alkalmaznak dolgozókat, akik távmunkában végeznék munkájukat. Erre már ma is van példa, mivel trend az, hogy a vállalkozók Közép- és Kelet-Európából alkalmaznak távmunkás programozókat, akiknek munkájuk jellege miatt nem kell Észtországba költözniük, ugyanakkor az észt bérek vonzóak számukra. Az elmúlt években ezt óvatos lépésekkel a kormány is támogatta, ugyanis az EU-n kívüli munkavállalók alkalmazását igencsak nehézkessé teszik a szigorú törvények és túlterjeszkedett bürokrácia. Megszűnt például az az előírás, hogy ha egy vállalkozó külföldről akart valakit alkalmazni, akkor kötelező volt egy pályázatot kiírnia – ma ez már nincs így, sőt a jövőben a technológiai szakembereket kiveszik abból a kvótából, amely megszabja, hogy Észtország évente hány bevándorlót fogadhat be.