Három magyar alkotót is meghívott tagjai közé az amerikai filmakadémia | 2025.07.02.

Több mint ötszáz filmes alkotót és szakembert hívott meg tagjai közé az Oscar-díjakról döntő amerikai filmakadémia. Az új tagok között idén is vannak magyar filmesek: Szakács Györgyi, Jancsó Dávid, valamint Varga Balázs szavazhat mostantól a világhírű elismerésről.

„A filmkészítés és a filmipar iránti elkötelezettségükkel ezek a kivételesen tehetséges emberek maradandóan járultak hozzá globális filmes közösségünkhöz” – fogalmazott a tagság bővítéséről csütörtökön kiadott közleményben Bill Kramer, az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) igazgatója és az elnök Janet Yang.

Idén a szervezet 534 filmes alkotót és szakembert hívott meg különböző ágazataiba, köztük több mint harminc színészt, mintegy negyven animációs alkotót, huszonhét operatőrt, huszonkilenc rendezőt, több mint harminc dokumentumfilmest és harmincnégy zenészt.

A magyar filmes szakemberek közül A napfény íze és a Semmelweis jelmeztervezője, Szakács Györgyi, A brutalista és A Majomember vágója, Jancsó Dávid, valamint A gyönyörű játék és a Stockholm Bloodbath hangmérnöke, Varga Balázs kapott meghívást.

A színészek ágazatában mások mellett Gillian Anderson, Jodie Comer, Kieran Culkin és Jason Momoa kap helyet, a meghívott rendezők között szerepel a Budapesten forgatott A brutalista Oscar-díjas alkotója, Brady Corbet, valamint Gia Coppola, Az utolsó táncosnő és Coralie Fargeat, A szer rendezője.

Az Oscar-díjas No Other Land alkotói, Yuval Abraham, Basel Adra, Hamdan Ballal és Rachel Szor a dokumentumfilmes tagok közé kaptak meghívást, és ott szerepel Arun Bhattarai neve is, aki Zurbó Dorottyával együtt készítette A boldogság ügynöke című dokumentumfilmet. Új tagként veszik fel a zenei ágazatba A brutalista Oscar-díjas zeneszerzőjét, Daniel Blumberget, valamint az Emilia Pérez Oscar-díjas dalszerzőit, Camille-t és Clément Ducolt is.

A közlemény szerint a 2025-ös meghívottak 41 százaléka nő, 45 százaléka alulreprezentált közösségekhez tartozik, 55 százaléka pedig Egyesült Államokon kívüli országból és területről származik. A listán 91 Oscar-jelölt – közülük 26 Oscar-díjas –, valamint három tudományos és technikai díjazott is szerepel.

Az amerikai filmakadémiának mintegy 10 500 tagja van. A tagok a 19 ágazat egyikében kaphatnak helyet, vagy társult tagként vehetik fel őket. A tagság elnyeréséhez egy jelöltet a filmakadémia két tagjának kell támogatnia abból az ágazatból, amelybe felvételét kéri, az Oscar-jelöltek pedig automatikusan a meghívottak közé kerülnek.

https://fidelio.hu/vizual/harom-magyar-alkotot-is-meghivott-tagjai-koze-az-amerikai-filmakademia-183372.html

Válasz

Schubert Gusztáv halála után női főszerkesztője lett a Filmvilágnak | 2025. 07 .05.

Vajda Judit Varró Attilát váltja a poszton. Utoljára 15 éve vezette nő a legnevesebb hazai filmes lapot.

Az új főszerkesztő 2002-ben, Varró Attila konkrét és Schubert Gusztáv szellemi értelemben vett tanítványaként került szerzőként a laphoz, és azóta csaknem minden számába írt, miközben egyéb filmes és kulturális újságoknak és site-oknak is dolgozott. Jelenleg a Vox mozimagazinnak is szerzője, főállásban pedig az Iparművészeti Múzeum kiadványszerkesztője.

A Filmvilágnak legutóbb akkor volt női főszerkesztője, amikor Létay Vera egykori dramaturg és a lap munkatársa 1979-ben átvette a folyóirat vezetését, amelynek egészen 2010-ig állt az élén. Ekkor az addigi főszerkesztő-helyettes, Schubert Gusztáv lett a főszerkesztő, aki 2024. június 12-én bekövetkezett, az egész filmes társadalmat megrázó haláláig töltötte be ezt a posztot.

Az új főszerkesztő a HVG-nek elmondta, hogy ugyan nincs vezetői tapasztalata, de sokan segítik a munkáját: Varró Attila immár külső tanácsadóként, ezenkívül Schubert Gusztáv lánya, Pamuk Anna felelős kiadó-ügyvezető, valamint Baski Sándor, Buzsik Turner Krisztina, Gelencsér Gábor és Kránicz Bence, akik hosszú évek óta a lap szerkesztői vagy rovatvezetői. „És természetesen számíthatok a Filmvilág kitartó és hűséges szerzőire, akik mindig a legmagasabb színvonalon teljesítenek, annak ellenére, hogy nem tudunk versenyképes díjazást felajánlani cserébe; sőt egyesek pro bono írnak a nehéz anyagi helyzetben lévő lapba” – tette hozzá Vajda Judit. – „Egyáltalán nem vagyok vezető alkat, de a magyar kultúra szempontjából is fontosnak tartom, hogy a Filmvilág és Schubert Gusztáv öröksége fennmaradjon, és jelenleg ehhez ezen a módon tudok hozzájárulni” – tette hozzá.

https://hvg.hu/kultura/20250704_Schubert-Gusztav-halala-utan-noi-foszerkesztoje-lett-a-Filmvilagnak-Vajda-Judit

Válasz

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött | 2025.06.16.

Te meddig mennél el, hogy megmentsd a barátodat? Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy barátja és mentora, Lotte Eisner filmtörténész súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.

Werner Herzog a szélsőségek embere: fikciós és dokumentumfilmjeiben rendszeresen foglalkozik megszállottakkal és kívülállókkal. És ne is szépítsük, a legendás német rendezőt szintén meglegyintette olykor a kreatív őrület szele: munkássága során vontatott már keresztül hajót egy Amazonas-környéki hegygerincen, fenyegette meg pisztollyal Klaus Kinskit, hogy lelövi, ha ott meri hagyni a forgatást, került már veszélyesen közel egy kitörni készülő vulkánhoz, valamint lőtték már meg őt magát is élő adásban – ez utóbbit pedig olyan természetességgel vette tudomásul, mintha csak egy szúnyog csípte volna meg.

Munkásságát ismerve tehát semmi meglepő nincs abban, hogy nekivágott a háromhetes útnak. A művész szerencsére naplót is vezetett, amelyben gondolatait és megfigyeléseit rögzítette, eredetileg nem azzal a szándékkal, hogy később publikálja őket. Ennélfogva a 21. Század Kiadó gondozásában és Szijj Ferenc fordításában most magyarul is megjelent, Jégben gyalogolni című kötetet olvasni nem is elsősorban irodalmi élmény – sokkal inkább intim betekintés egy különösen izgalmas személyiség mániákus epizódjába. Egy olyan felzaklatott lelki állapotba, amely során

-- Herzog egyre mélyebb dialógusba kerül önmagával, félelmei, kreatív ötletei és emlékei pedig módszeresen egymásra rétegződnek, létrehozva egy elképesztően sűrű és költői szövegfolyamot.

Felkavaró élmény valakinek az elméjében ilyen mélyen megmártózni, másrészről kiváltságos dolog is ennyire közel kerülni egy kiváló művészhez. Mert a könyvet olvasva nagyon szépen nyomon követhetjük, hogyan működik egy filmrendező agya: Herzog az esetek többségében csak rögzít, rögzít és rögzít, akár egy kamera. Mindent feljegyez, amit lát, jobban mondva mindazt, aminek a látványa megérinti, ezeknek a leírásából pedig időnként rémisztő víziók és groteszk álomképek bontakoznak ki – film születik itt, csak az elme vásznán. Herzog egy ponton már szíve szerint ki is igazítaná, rendezni kezdené a valóságot: „Nagyon hideg van, előttem esett a hó, a maradéka még ott van a lapos fű között. Egy ág keresztülnőtt egy fán, ez kiborított, ráadásul kutyaugatást hallottam egy halott faluból. Az út menti keresztek előtt olyan szívesen látnék valakit térdelni!”

Az út végéhez közeledve már nemcsak fizikailag, de lelkileg is egyre jobban megviseli a menetelés, többször is felmerül a feladás gondolata, amit azonban gyorsan elhesseget magától. Amikor utoljára elbizonytalanodik, végül a következő megállapításra jut:

-- Dehát eddig eljönni gyalog, és innen utazni? Inkább az értelmetlenséget, ha az, elvinni a végsőkig.

Ez talán a rendező teljes életművét tekintve is kulcsfontosságú gondolat. Merthogy Herzog sétája egy következetesen végigvitt abszurdum, hadjárat a halál ellen, amely olykor kóbor kutya, máskor a feje felett köröző varjú képében kíséri Párizsig. Valahol a szíve mélyén tudnia kellett, hogy vállalkozása eleve reménytelen, és ez a félelem próbálta meg újra és újra maga alá temetni a háromhetes túra során – hiszen mégis kinek az életét menthetné pusztán azáltal, hogy jégben gyalogol?

Werner Herzog 1974-ben – mint pályája során oly sokszor – mégis szembe szállt az értelemmel. Nem fogadta el az elfogadhatatlant, és végül legyőzte a legyőzhetetlent. Bár az összefüggést mindenkinek magának kell levonnia, elhinnie vagy elfogadnia, de zárásként álljon itt egy utolsó tény, bizonyságául annak, hogy szükségünk van a hozzá hasonló emberekre: Herzog látogatását követően Lotte Eisner még kilenc évet élt.

https://fidelio.hu/konyv/werner-herzog-szembeszallt-az-ertelemmel-es-gyozott-183266.html

Werner Herzog: Jégben gyalogolni

Kiadó: 21. Század Kiadó
Megjelenés: május 14.
Fordító: Szijj Ferenc

A kötet megvásárolható a Líra webáruházában.

https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/terkepek-utikonyvek/jegben-gyalogolni

Válasz

Scherer Péter kapja a következő Páger Antal-színészdíjat | 2025. június 26.

Scherer Péter kapja a következő Páger Antal-színészdíjat döntött a makói képviselő-testület az elismerés kuratóriumának javaslata alapján.

A makói képviselő-testület – civil kezdeményezésre – 2001-ben döntött az elismerés alapításáról.

A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Az elismerést – a pandémia miatt elrendelt korlátozások időszakát leszámítva – hagyományosan Páger Antal születésnapjához, január 29-hez közeli napon adják át a makói Hagymaházban.

Az ünnepségen a díjazott az oklevél mellett Páger Antal arany pecsétgyűrűjének pontos mását kapja, amelyet a Vígszínház adott az akkor nyolcvanéves színésznek.

Scherer Péter 1961-ben született Ajkán, 1987-ben építőmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1995-ben színművész oklevelet kapott a Magyar Színészkamarától.

1984-től 1995-ig az Arvisura Színházi Társaság tagja. 1995-1997-ben szabadfoglalkozású színész. 1997-től 2001-ig a Bárka Színház tagja. 2002-2008-ban a Krétakör társulatához tartozott. 2008-tól szabadúszó, 2009-től a Nézőművészeti Kft. tagja. Színpadi alakításai mellett számos színházi rendezést is jegyzett.

Több tucat filmben, Pepét megformálva Jancsó Miklós-alkotásaiban, játszott, gyakran szerepel tévésorozatokban és szinkronszínészként is sokat dolgozik.

https://szinhaz.online/scherer-peter-kapja-a-kovetkezo-pager-antal-szineszdijat/

Válasz

Dobozi 21: Ezen a héten vasárnap adománygyűjtő FILMKLUB külsős helyszínen!

Nyitás: 18:00 (lesz kaja is)
Vetítés: 19:00
Helyszínért írjatok privát üzenetet!

—

Egyvezérszavas védelem (35 mm, 7 perc, 2006)
Rendező: Igor és Ivan Buharov
"Egy hatalmas semmisítő erőt fogunk aktivizálni, kérek mindenkit a legteljesebb tiszta szándék felindítására."

Pannon halom (22 perc, 1999)
Rendező: Szolnoki József
“A kereszténység ezer éve alapított zászlóshajója, a világörökség része, Pannonhalma. Az álfikciós dokumentumfilm hősei az apátságról szemközti dombtetőn, Nyúl és Ravazd között, Écsen várják a világvégét. Isten velük, senki ellenük.”

Jancsika és libuskák (6 perc, 2009)
Rendező: Vasile Croat, Igor és Ivan Buharov
“A libák Jancsinak szót fogadtak, amit mondott megtették, szavait megértették. Szép lassan megtanultak magyarul. Ezért szerette a libákat Jancsi. Az értelmükért.”

Fertőző Bátorság (6 perc, 2017)
Rendező: Igor és Ivan Buharov
“A vadászat tánc, a tánc rítus, a rítus home video. Ez a sci-fi nem leplez le senkit, nem lendíti előre a történelmet, nem serkenti a fogyasztást, nem áll senkinek az érdekében. A maszkírozás nagymesterei visszafoglalják a terepet az új nemzedékek számára. Akiknek igazi arcuk lesz.

Az emlék ára (Buharov-fivérek, 12 perc, 2015)
Rendező: Igor és Ivan Buharov
„Az áru emléke.”

Ajánlott támogatás: 1500-2000 Ft

https://www.facebook.com/photo/?fbid=693140383686230

Válasz

Harminc év után újjáéled a Dogma-mozgalom | 2025. május 28.

Lars von Trier és társai után öt dán filmkészítő hirdetett új kiáltványt Cannes-ban. A jövőben készítendő filmjeikkel a művészi szabadság melletti kiállás a céljuk, és fellépnének a mesterséges intelligencia használata ellen.

Öt dán filmkészítő úgy döntött a múlt héten zárult Cannes-i Filmfesztiválon, hogy újraindítják a Dogma-mozgalmat, harminc évvel annak indulása után. A Dogma 25 nevű kezdeményezés mögött May e-Thouky (Szívek királynője, A korona), Milad Alami (A sármőr, Ellenfél), Isabella Eklöf (Holiday, Ipar), Annika Berg (Team Hurricane) és a feltörekvő, rövidfilmjeiről ismert Jesper Just áll.

Az eredeti Dogma 95 avantgárd mozgalom 1995-ben indult, vezetői többek között olyan világhírű rendezők voltak, mint Lars von Trier vagy Thomas Vinterberg. Truffaut a Cahiers du Cinémában megjelent, a francia újgullámot elindító A francia film egy bizonyos tendenciájához című írásához hasonlóan ők is előálltak egy manifesztummal, melyben lefektették a mozgalom szigorú szabályait, melyeket „Tisztasági Fogadalomnak” neveztek.
https://www.movementsinfilm.com/dogme-95

Ebben olyan előírások találhatóak, mint hogy a felvételeket valódi helyszíneken, kellékek nélkül, kézikamerával kell forgatni, helyszíni, képpel együtt rögzített hangot használva; tilos speciális világítás, vagy optikai trükkök használata ugyanúgy, ahogy a műfaji film sem elfogadható, a rendező nevét pedig nem lehet feltüntetni.

A teljes kiáltvány innen tölthető le magyarul.

https://metropolis.org.hu/dogma-95-kialtvany-1

A legtöbb filmes mozgalomnak nehéz meghúzni a határait; nehezen eldönthető például, Jacques Demy sorolható-e a francia újhullámhoz, vagy épp a korai Pasolini az olasz neorealizmushoz. A Dogma-mozgalom viszont a lefektetett alapelvek miatt egyértelműen meghatározza, melyik film illik bele és melyik nem. Trierék célja az volt, hogy ismét ráirányítsák a figyelmet a hagyományos történetmesélésre és a színészi játékra; úgy érezték ugyanis, hogy a műfaji filmek és a technikai csinadratta alaposan elvonta ezekről a fókuszt. A mozgalom annyiban el is érte célját, hogy valóban frissnek, az így készült filmek pedig valódinak hatottak. Három évvel a mozgalom meghirdetése után született meg Thomas Vinterberg Születésnap című filmje, amely elnyerte a zsűri díját Cannes-ban. Aztán érkezett Triertől az Idióták, Søren Kragh-Jacobsentől a Mifune utolsó dala, Kristian Levringtől pedig A király él. 1995 és 2004 között 35 dogma-film készült, az utolsó Cristiano Ceriello Così x casoja. Idővel a szabályrendszer egyre szűkebbnek bizonyult az alkotók számára, akik folyamatosan távolodtak el a mozgalomtól. „Mindig is egy hullámnak szántuk, nem valami olyannak, aminek mindig fenn kell maradnia” – nyilatkozta Vinterberg, aki később azt is elmondta: a Dogma sikeres volt, majd korrumpálódott, alkotóként azonban továbbra is azért kell harcolniuk, hogy felrázzák a szakmát és a közönséget. Vinterberg már második filmjében, A végső megoldás: szerelemben eltávolodott a mozgalomtól, azóta pedig a nagyon is hagyományos, már-már konzervatív módon készített filmjeivel arat sikereket: a Még egy kört mindenkinek Oscar-díjat nyert. Lars von Trier filmográfiájából szintén egyedül az Idióták felel meg az előírásoknak. Triert ma már inkább botrányrendezőként ismerjük megosztó kijelentései és olyan filmjei miatt, mint A nimfomániás vagy A ház, amit Jack épített. Trierrel, aki nemrég még az interneten keresett magának barátnőt és múzsát, legutóbb 2018-ban készítettünk interjút.
https://magyarnarancs.hu/film2/gyilkos-nem-vagyok-115394

„Együtt ünnepeljük a Dogma 95-öt, az előttünk érkezett filmkészítőket és azokat, akik utánunk jönnek. Együtt állunk, hogy pajzsként védjük a művészi szabadságot az értelmetlenség és tehetetlenség ellen” – fogalmaztak a Dogma 25 tagjai. Elődjeikhez hasonlóan ismét

-- a technika elburjánzása ellen állnak ki, csak épp szerintük ma a sablonos, algoritmuson alapuló, mesterséges intelligenciát használó mozik jelentenek veszélyt.

Ezek helyett szeretnék ráirányítani a figyelmet a kompromisszummentes, kiszámíthatatlan alkotásokra, melyek magukon viselik a határozott, gyarló emberi lenyomatot.

A 95-ös mozgalomhoz hasonlóan a 25-ös társaság is Tisztasági Fogadalmat tett közé. Ennek kilenc pontja a következő:

1. A forgatókönyvnek eredetinek és a rendező által kézzel írottnak kell lennie.

2. Legalább a film felének dialógus nélkülinek kell lennie.

3. Tilos az internet használata a teljes kreatív alkotás alatt.

4. Csak tartalommódosítási feltételek nélküli forrást fogadnak el.

5. Tíznél több ember nem állhat a kamera mögött.

6. A filmet ott kell felvenni, ahol a cselekmény játszódik.

7. Nem használhatnak sminket, nem manipulálhatják az arcokat és a testeket, kivéve, ha ez része a cselekménynek.

8. Minden, a filmprodukcióhoz köthető eszköznek béreltnek, kölcsönzöttnek, találtnak vagy használtnak kell lennie.

9. A film készítése nem tarthat tovább egy évnél.

A Dogma 25 rendezői elkötelezte magát, hogy ezen irányelvek szerint készít filmeket. A fenti kilenc szabály elmondásuk szerint három fő téma köré épül: visszatérés a fizikai realitáshoz, esztétikai visszafogottság, gazdasági és földrajzi elszámoltathatóság. Elsősorban tehát a napjainkban a mozikat eluraló nagy költségvetésű filmek ellen állnak ki: ezeket hatalmas stáb készíti drága eszközökkel pazarló módon. Nemcsak hogy tele vannak speciális effektusokkal, de sokszor még az egyszerű utcajeleneteket is zöld fal előtt rögzítik, így elképesztően eltávolodtak a valóságtól. Ugyancsak kiállnak a mesterséges intelligencia térhódítása ellen: többek között ezért tüntettek nemrég a hollywoodi írók és színészek is, de több cikkben mutattuk be mi is, miért jelent egyre nagyobb veszélyt ez az alkotókra.
https://magyarnarancs.hu/mikrofilm/ha-egy-filmhez-mi-t-hasznalnak-az-ma-eleg-ahhoz-hogy-kikeljenek-ellene-274409

Az új mozgalom mellé az „öregek” is odaálltak: „’95-ben a béke bizonyosságában filmeztünk és lázadtunk a konformitás ellen. ’25-ben, amikor az új Dogma megalakult, már a háború és bizonytalanság korában élünk. A legjobbat kívánjuk nektek a dán film visszahódításáért induló utatokon” – fogalmazott közleményében Lars von Trier és Thomass Vinterberg.

A mozgalom mellé állt az 1992-ben von Trier által alapított dán Zentropa filmes vállalat, a Nordisk Film és a Dán Filmintézet is. Eddig másfél millió dollárnyi forrást gyűjtöttek össze az öt alkotó egy-egy filmjére, de abban reménykednek, a kiállásuk további befektetőket vonz majd. Annak idején a Dogma 95-öt elindító Születésnap nemcsak kritikai, de elképesztő közönségsiker is volt, az ötmilliós Dániában közel egymillióan látták a moziban. Kérdés, az új Dogma-filmek meg tudják-e közelíteni ezt.

Isabella Eklöf mindenesetre máris az új szabályrendszer szerint készíti következő filmjét. Mint elmondta, volt már szadomazo-kapcsolatban, erről azonban soha nem látott még ilyen naturalisztikus nézőpontból készült filmet. „Az a probléma hogy a tévé is felbukkant új játékosként, ez pedig a filmre is hatással van. Emiatt van ez az egész »tételezzük fel, hogy a néző semmit sem tud«-felfogás. De minél kevésbé bízunk meg a közönségben, annál kevésbé érdekesebb filmeket fogunk készíteni” – nyilatkozta. Az új Dogma-mozgalom ugyanis a napjainkat eluraló tartalomfogyasztási szokások ellen is tiltakozik, azaz hogy a filmeket egy kalap alá vesszük a tévésorozatokkal, sőt, Youtube-klipekkel és TikTok-videókkal.

https://magyarnarancs.hu/mikrofilm/harminc-ev-utan-ujjaeled-a-dogma-mozgalom-276560

Válasz

„Huszárik különösen szabad ember volt, talán a legszabadabb ember, akit valaha ismertem. Nem ismert karámot, korlátot, nem engedte gátolni magát szokásokkal, formaságokkal, megállapodásokkal, érdekekkel, nem tűrte a kategóriákat, a csoportokba osztást, felháborodottan kikérte magának a szövetségekhez tartozás látszatát is.

Egyszer együtt voltam vele Németországban egy hétig. Elköltözött a szállásunkról, ezért elutazásunk időpontjára találkozót beszéltünk meg a pályaudvaron. Nem jött. A vonat végül elindult, komoly szorongást okozva mindnyájunknak. A frankfurti pályaudvaron megjelent. „Valaki elhozott autón.” – mondta olyan természetesen és kedvesen, hogy azt is elfogadtuk volna, ha azt mondja: „gondoltam, iderepülök”. A szabadság bódultan röpködő angyalának láttam, szorongva, zavartan figyeltem, nem ismerve a szabadságnak azt az ízét.”

https://baloghpet.com/2025/05/14/huszarik-zoltan-filmrendezo/

Válasz

Zombiapokalipszis, olimpiai bajnok bokszoló és minden idők legrosszabb esküvője – jön a Lengyel Filmtavasz | 2025. április 17.

Április 23-29. között a Művész és az Uránia moziban lehet majd megnézni az elmúlt évek legjobb, legérdekesebb és legnépszerűbb lengyel filmjeit.

https://magyarnarancs.hu/mikrofilm/zombiapokalipszis-olimpiai-bajnok-bokszolo-es-minden-idok-legrosszabb-eskuvoje-jon-a-lengyel-filmtavasz-276045

További információk és jegyek a Lengyel Intézet, valamint az Uránia és a Művész mozi oldalán érhetőek el.

https://instytutpolski.pl/budapest/2025/03/17/iden-aprilisban-is-lesz-lengyel-filmtavasz/

https://urania-nf.hu/esemenyek/2749/2025/04/23/_31-lengyel-filmtavasz

https://muveszmozi.hu/programok/31-lengyel-filmtavasz

Válasz

Galaxis útikalauz egy macedón-magyar stopposnak | 2025. március 25.

A John Vardar vs a Galaxis című űrparódia az első egész estés macedón animációs film. Goce Cvetanovski alkotása macedón-magyar-horvát-bolgár koprodukcióban készült.

A John Vardar vs a Galaxis úgy kezdődik, mintha Douglas Adams klasszikusának, a Galaxis útikalauz stopposoknak nem hivatalos folytatása lenne. Főhőse, John Vardar igazi, jóravaló semmirekellő, aki még arra is alkalmatlan, hogy áruházi mikulás legyen, hiszen vagy elalszik munka közbe, vagy összevész a vásárlókkal, esetleg egy véletlen ballépéssel mindent lerombol maga körül. Miután kirúgják – vagy az ő értelmezésében: felmond –, egy szál alsógatyában kóborol a téli hóviharban; aztán, amikor már mindent feladna, egyszer csak megnyílik az ég és egy arra járó űrhajó felveszi őt.

Csöbörből vödörbe esik: kiderül, hogy az űrhajót egy kukára emlékeztető, szuperintelligens robot, Zark irányítja, akinek csak egy humanoidra volt szüksége, hogy teljessé váljon intergalaktikus állatkertje. John Vardar a maga alacsony intelligenciájával épp kapóra jött neki. Főhősünk a következő közel másfél órában folyamatosan valami zűrbe és balhéba keveredik: először csak ki akar szabadulni a zsarnoki Zark elnyomása alól, majd sikerül megtérítenie a robotot; szerelembe esik, többször is megpróbálják felfalni, beleesik egy fekete lyukba és egy hal alakú bolygón lakó idegen törzs is foglyul ejti.

A film grafikája leginkább a Cartoon Network humoros sorozatait idézi, de a film nem csak ezért szól elsősorban a kisebbeknek: a lehető legváltozatosabb alakú, színű és hangú lények sorjáznak benne, szinte megállás nélkül érkeznek az akciók és mindig történik valami.

https://magyarnarancs.hu/mikrofilm/galaxis-utikalauz-egy-macedon-magyar-stopposnak-275492

Válasz

Itt vannak az első képek a Putyint alakító Jude Law-ról | 2025. 03. 26.
https://24.hu/kultura/2025/03/26/jude-law-putyin-olivier-assayas-a-kreml-magusa-film/

Jude Law Vlagyimir Putyin bőrébe bújik Olivier Assayas A Kreml varázslója című filmjében. A Deadline-nal folytatott beszélgetés során a színész elárulta, hogy az orosz elnököt fogja alakítani, akinek korai életébe nyerünk majd betekintést. ... a színészt nemrég egy Star Wars-sorozatban láthattuk.
https://24.hu/szorakozas/2025/01/12/jude-law-vlagyimir-putyin-film-a-kreml-varazsloja/

Válasz