Nem kell, hogy Magyar Péter szeressen minket – nyúlfarknyi válasz, hogy a Mandiner is megértse | 2024.11.19.

Levelet kaptunk a Mandinertől tegnap. A kormánylap afelől érdeklődik, mi a véleményünk Magyar Péternek „a szakma egészét becsmérlő szavairól”. Rövid válaszunk következik.

Kedves Kolléga,

Ma újabb hangfelvétel látott napvilágot arról, hogy Magyar Péternek mi a véleménye a magyar sajtóról. A Válasz Online szerkesztőségének mi a véleménye Magyar Péter a szakma egészét becsmérlő szavairól?

Előre is köszönöm a választ, üdv: Nagy Kristóf, Mandiner

Ezt a levelet kaptuk tegnap.

Nos.

1. Nem kell, hogy Magyar Péter vagy bármely más politikus szeressen minket.
2. Az sem kell, hogy mi szeressük Magyar Pétert vagy bármely más politikust.

Többek között ez különbözteti meg a sajtót az olyan propagandakiadványoktól, amilyen a Mandiner.

A sajtó dolga ugyanis nem valamely politikus szolgálata. A sajtó dolga az olvasó szolgálata és informálása a köz ügyeiről. Ha ezt minőségi munkával végzi, annak eredménye jó esetben a lap iránt elkötelezett támogató közösség és népes olvasótábor lesz. Ha ez megvan, a politikusnak sem éri meg figyelmen kívül hagyni ezt az olvasótábort, ezért megteszi azt, ami meg a politikus dolga a sajtóval kapcsolatban. Azaz: válaszol annak kérdéseire.

A Válasz Online esetében ez megvalósul, amiért politikusnak nem, kizárólag olvasóinknak tartozunk hálával. Különösképpen azon olvasóinknak, akik havonta fizetett támogatásukkal biztosítják lapunk létét.

Szívből kívánjuk, hogy egyszer a Mandiner munkatársa is próbálja ki ezt a szép szakmát.

A neve: újságírás.

Utána majd már kollégázhatjuk is egymást.

https://www.valaszonline.hu/2024/11/19/magyar-peter-mandiner-sajtoszabadsag-valasz/

Válasz

... az őszi parlamenti ülésszak kezdetén a momentumos Bedő Dávid nemcsak megemlékezett a két nappal korábban elhunyt – gyógyíthatatlan ALS-betegségével küzdő és a szabad életvégi döntésért harcoló – Karsai Dániel alkotmányjogászról, hanem tiszteletadásra, néma felállásra is kérte képviselőtársait – írja a hvg.hu. | 2024.11.23.

Ugyan Bedő frakcióvezető kérésének minden jelenlévő eleget tett – így felállt a teljes Fidesz-KDNP, Orbán Viktor miniszterelnök és az elnöki pulpituson Kövér László fideszes házelnök is –, amint leültek, Kövér „ízléstelen provokációnak, a halál kultúrája melletti akciónak” minősítette a történteket, valamint figyelmeztette Bedőt, hogy ő ilyesmit nem rendelhet el, és ennek következményei lesznek.” Sőt, kikérte magának a „provokációt” azok nevében, akik „a halál kultúrájával szemben az élet kultúráját képviselik.” „A többit megbeszéljük majd a házbizottság ülésén” – üzente Bedőnek. Sokáig úgy tűnt, nem lesz semmilyen következménye Kövér kirohanásának, nem éri szankció a momentumos politikust. Az ügy azonban nem maradt ennyiben, ám a hvg.hu szerint csak jóval később, november 19-én érkezett egy félreérthetetlen reakció:

-- benyújtották az országgyűlési törvény módosítását, mellyel beleírnák a jogszabályba, hogy csak a házbizottság vagy az Országgyűlés elnöke dönthet bármilyen megemlékezésről – akár kíséri néma felállás, akár nem. Az indoklás szerint ezt azért kell rögzíteni, hogy ilyen megemlékezés csak „tervezett és méltó módon” történhessen.

A törvénymódosítás – amelyet bizonyára megszavaz a kormánypárti kétharmados többség – hamar úgy ment át a köztudatba, mint „lex Bedő”. A névadó frakcióvezető úgy reagált: „Szeptember végén egyperces néma csenddel emlékeztünk meg Karsai Dánielről a parlamentben. Már akkor minősíthetetlen módon viselkedett Kövér László, most viszont még tovább mentek. (…) Annyira fájt nekik, hogy a parlament megemlékezett Karsai Dánielről, hogy inkább szigorítják a házszabályt. Kicsinyes és szánalmas lépés az állampárttól.”

https://nepszava.hu/3258948_kover-leszlo-orszaggyules-torvenymodositas-bedo-david-karsai-daniel

Válasz

Kihallgatták lapunk újságíróját, miután Mészáros Lőrinc egyik cége feljelentést tett
Magyar Hang | 2020. október 27.

Páncélozott járművek Orbán Viktor milliárdos barátjának birtokán

Az Átlátszó újságírójához hasonlóan a Magyar Hang munkatársát is kihallgatta a napokban a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága. Kollégánk, Gulyás Balázs még májusban írt cikket arról, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégének telephelyén, a Felcsúthoz közeli Bicskén található tó mellett két harci jármű parkol. Minderről pedig fotókat is közöltünk.

Gulyás Balázst arról tájékoztatták a rendőrségen, hogy ezen cikk miatt, Mészáros Lőrinc cégének feljelentése alapján nyomoznak tiltott adatszerzés miatt. A nyomozás természetesen nem amiatt indult, hogy vajon mit keres két harci jármű egy magáncég tava mellett, hanem hogy miért írtunk erről lapunkban. A rendőrség arról érdeklődött, hogy mi volt a hírértéke a cikknek, ki engedélyezte lapunknál a cikk megjelenését, és hogy ki volt a Magyar Hang informátora. Gulyás Balázs kollégánk a rendőrségi jegyzőkönyvbe vetette, hogy tiltakozik az eljárás ellen, amit a független újságírás elleni zaklatásként értékel.

A tiltott adatszerzés bűntette 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Európában példátlan, hogy egy újságcikk miatt ilyen eljárás induljon.

A napokban ugyanezen ügyben az Átlátszó újságíróját is kihallgatták, ugyanis ők is közöltek cikket a Mészárosék telephelyén parkoló harci járművekről. Dr. Tóth Balázs ügyvéd, az Átlátszó jogi igazgatója szerint a drónfelvétellel kapcsolatban szóba sem jöhet a tiltott adatszerzés bűntette, hiszen elkövetési magatartásokként olyan titkos módszereket és eszközöket határoz meg a Btk., amelyeket jogszerű eljárásuk során a bűnüldöző hatóságok is kizárólag bírói vagy az igazságügyért felelős miniszteri engedéllyel alkalmazhatnak: titkos adatszerzés, titkos információgyűjtés. Ezzel szemben a drónfelvétel készítése nyilván nem ahhoz hasonló, titkos, rejtett eszköz felhasználásával megvalósított megfigyelés, mint egy rejtett kamera, vagy mikrofon vagy lehallgató szoftver. Ráadásul egy kúriai döntés szerint a technikai eszközzel való megfigyelésen személyek mozgásának, magatartásának, szóbeli megnyilvánulásainak, illetve azok hiányának az érzékszervekkel való huzamosabb ideig tartó észlelését értjük. Végezetül a felvétel készítésére nem magántitok jogosulatlan megismerése céljából került sor, hanem arról kívánt megbizonyosodni mind az Átlátszó, mind a Magyar Hang, hogy a politikai hatalomhoz ezer szállal köthető Mészáros Lőrinc rezidenciájánál valóban parkoltak-e harci járművek.

https://hang.hu/belfold/kihallgattak-lapunk-ujsagirojat-miutan-meszaros-lorinc-egyik-cege-feljelentest-tett-111968
___

Zebrák Mészáros Lőrinc cégének telephelyén Hatvanpuszta és Bicske között (videó)
By: Gulyás Balázs
On: 2024.11.12.

https://www.youtube.com/watch?v=JHsdnuogC7o

Nem akartunk hinni sem a fülünknek és sem szemünknek, amikor előbb olvasói tippet, majd fényképet is kaptunk a Gulyáságyú Média szivárogtató-felületén keresztül arról, hogy egzotikus állatok, köztük zebrák legelésznek Mészáros Lőrinc NER-oligarcha központi cégének Bicske és a hatvanpusztai Orbán-birtok közötti telephelyén.

Lapunk munkatársai ezért felkerekedtek, és nagy nehezen mi is megtaláltuk, lefotóztuk, levideóztuk a Mészáros-zebrákat és a többi egzotikus állatot a kérdéses helyszínen. Cikkünkben videót és képgalériát is közlünk.

Hángérien szafari

A közigazgatásilag Alcsútdoboz külterületén, a Hatvanpuszta és Bicske között fekvő rettentően eldugott területen, a Mészáros Lőrinc kizárólagos tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. telephelyén igazi miniszafarit alakítottak ki.

A területet a belátás, a kíváncsi szemek ellen kettős kerítés, amögött pedig még egy hosszan húzódó mesterséges domb is védi.

Munkatársaink – olvasói információ alapján – itt fotóztak és videóztak le több egzotikus patás állatot. Láttunk több afrikai zebrát, de egy extravagáns szarvasmarha-gulyát is, mely Ankole-Watusi marhákból: bikákból és tehenekből áll.

Ezen felül még egy szamarat is fotóztunk a többi állat társaságában.

Csak hajtó vagyok: ne lőjetek!

A helyszínen egy több ponton is kihelyezett táblával is találkoztunk, mely egyrészt arra figyelmeztet, hogy „a területen a vadászatra jogosult társaság tevékenykedik”, valamint hogy „humán- és állategészségügyi okokból, illetve az élővilág megőrzése érdekében olyan saját tulajdonú védelmi berendezések üzemeltetnek, amelyek érintés esetén emberre és kutyára egyaránt veszélyt jelenthetnek”.

A felirat tájékoztatása szerint aki a felügyelete alatt álló kutyát a vadászterületen póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja, az szabálysértést követ el.

https://gulyasagyumedia.hu/2024/11/12/meszaros-lorinc-zebrak-hatvanpuszta-bicske-alcsut/

Válasz

Végrehajtást kezdeményezett Jámbor András az Origo ellen | 2024. november 10.

Végrehajtási eljárást kezdeményezett az Origo ellen Jámbor András, Józsefváros és Ferencváros szikrás országgyűlési képviselője, miután a lap a jogerős ítélet ellenére sem tette közzé azt a helyreigazítást, amelyre a bíróság kötelezte – derült ki a Párbeszéd vasárnapi sajtóközleményéből.

Jámbor azután indított pert a kormányközeli újság ellen, hogy az az elmúlt másfél évben több cikkében is azt állította, hogy a Szikra Mozgalom tagjai pedofil bűncselekményeket követtek el, pedofil bűnözőket fedeznek. Az egyik cikk Jámbor Andrást is bűnrészesnek nevezte pedofil bűncselekményben. Jámbor októberben másodfokon is megnyerte az emiatt indított sajtó-helyreigazítási pert, az Origo azonban azóta nem volt hajlandó eleget tenni a Fővárosi Ítélőtábla határozatának.
https://telex.hu/belfold/2024/10/13/jambor-andras-sajtohelyreigazitas-per-origo

„Most meglátjuk, hogy a végrehajtók a Fidesz-elittel szemben is eljárnak-e törvényesen, ha már a bajbajutottakkal szemben sokszor még törvénytelen és igazságtalan ügyeket is végigvisznek” – mondta el az ügyről Jámbor András.

Az ügy háttere, hogy miután az antifás-kitöréstúrás-bántalmazós ügyben őrizetbe vették a mozgalom egykori tagjának, D. Krisztinak az élettársát, a férfi lakásán találtak egy pedofil tartalmakkal teli laptopot. A férfit, aki nem volt tagja a mozgalomnak, ezután beidézték, de a kihallgatás előtt öngyilkos lett. A kormányközeli média erre a Szikra Mozgalmat és Jámbor Andrást kezdte el pedofilozni. A helyzet odáig fajult, hogy Jámbor szerint egy alkalommal Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben odasúgta neki, hogy „pedofil”.

Jámbor András korábban közölte, a mozgalomból senkit nem hallgattak ki, a rendőrség sem kötötte hozzájuk a férfit. A bíróság ennek ellenére első fokon elutasította a képviselő helyreigazítási kérelmét. Fél évvel később a másodfok adott helyt Jámbornak, aki így megnyerte a sajtópert. Az Origonak helyreigazításában jeleznie kell, hogy valótlan volt a Jámbor András pedofilbotrányára vonatkozó állításuk, ezt nem tették meg eddig.

Az Átlátszó amúgy idén is kikérte a Fővárosi Törvényszéktől a sajtó-helyreigazítási és jogi perek számát a megelőző évre vonatkozóan.
https://telex.hu/belfold/2024/04/18/legtobb-elbukott-sajtoper-magyar-nemzet-mediaworks-origo

Ebből a cikkből kiderült, hogy a legtöbb sajtópert a Magyar Nemzet, a Mediaworks és az Origo bukta: az Origo pereinek kétharmadát veszítette el tavaly.

https://telex.hu/belfold/2024/11/10/jambor-andras-szikra-mozgalom-sajtoper-origo-vegrehajtas

Válasz

Eleinte csak megbélyegez, aztán ha gáz van, a pártállam bezúzza a maradék szabad sajtót | 2024. november 09.

Az orosz-ukrán háború nem két éve kezdődött, ahogy a putyini diktatúra sem mostanság épült ki. Mégis, a háború kitörése előtti időkben fordult egyre inkább a világ figyelme a posztszovjet blokk egykori tagállama és Oroszország felé. A növekvő figyelem, létezése óta a különböző sajtóorgánumokon keresztül érvényesül, a szomszédját lerohanni vágyó ország részéről pedig csak természetes, hogy igyekszik minden tőle telhető módon irányítani a körülötte kialakuló narratívákat.

A Kreml eddig sem a sajtószabadság vagy úgy általában a szabadság zászlóshajójaként volt híres, ám 2022. február 24-ével igyekezett minden rendszerkritikus hangot elfojtani. Ezt az időszakot követi végig néhány szerkesztőség, és egy civil szervezet szemszögéből Askold Kurov és ismeretlen rendezőtársának dokumentumfilmje, a Karavánról és Kutyákról.

A cenzúra előképe már a kétezres évek közepén megjelent az NGO-törvény formájában, amely adminisztratív eszközökkel próbálta megnehezíteni a külföldi vagy onnan támogatást felhasználó kormányfüggetlen szervezetek munkáját – lásd a magyar civiltörvényt.
https://444.hu/2021/04/21/19-civilszervezet-szerint-aggalyos-a-kormany-uj-civiltorveny-tervezete

A tízes évek elején jelent meg először a külföldi finanszírozású szervezeteket külföldi ügynökként való regisztrációra kötelező törvény Oroszországban. A szabályozást a tízes évek végére már a magánszemélyekre is kiterjesztették, miközben egyre súlyosabb konkrét és közvetett szankciókkal bővült. A történet lényegében még itt sem ért véget, mert a külföldre költözött szerkesztőségek finanszírozását újabb húzásokkal próbálták megnehezíteni. Az átmenetet a Lakmusz foglalta össze, amikor Magyarországon először lehetett hallani a Szuverenitásvédelmi törvényről.
https://www.lakmusz.hu/hogy-mukodik-az-orosz-szabalyozas-amelyhez-gyakran-hasonlitjak-a-fidesz-szuverenitasvedelmi-terveit/

A törvény egyelőre egy, az oroszhoz kísértetiesen hasonló állomásnak tűnik a sajtószabadság állami ellehetetlenítésének útján. Ha másért nem, már csak a sokszor ijesztő párhuzamok miatt.

https://jo.444.hu/2024/11/09/eleinte-csak-megbelyegez-aztan-ha-gaz-van-a-partallam-bezuzza-a-maradek-szabad-sajtot

Válasz

A "szuverenitásvédelem"-ről - vendégünk: Bodoky Tamás (Átlátszó) | 2024.10.08.

Némi zenés felvezetés (Minek miksz-részlet) után Lépcsőzetes, taktikus érkezés: Iván és Lőrinc nyitja a sort, majd befut Minek, Csákányos és Stirlitz is. A műsor első bő félórájában élménybeszámolója pécsi Tilos-karavánról, + emelkedő olajárak + a pórázról eleresztett infláció + elkóborolt hurrikánok

A műsor gerince mintegy 70 percben: beszélgetés Bodoky Tamással, az Átlátszó főszerkesztőjével és ügyvezető igazgatójával a Szuverenitásvédelmi Hatóság rövid, ám velős történetről, a szuttyogtatás módszertanáról, az orosz ötletből megvalósított, de némileg eszköztelen hatóság lehetséges evolúciójáról, a bullyingra épülő rendszer kifutásáról, no meg arról, hogy kik támogatnak egy független médiumot és csökken-e a támogatók száma.

A beszélgetés a 42. percben kezdődik:

https://tilos.hu/episode/csonkamagyarorszag/2024/10/08
___

„A kormány nem akarja, hogy elolvasd ezt a cikket!” – akciózott a Momentum a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál | 2024. szeptember 24.

A politikus ezzel arra reagált, hogy a hivatal néhány napja egy volt III/III ügynököt nevezett ki vezető pozícióba és folyamatosan vegzálja a független médiát.

A magyar emberek és a történelem nem felejti el az olyan takonygerincű, szolgalelkű embereket, mint Lánczi Tamás… – közölte Tompos.

https://atlatszo.hu/impakt/2024/09/24/a-kormany-nem-akarja-hogy-elolvasd-ezt-a-cikket-akciozott-a-momentum-a-szuverenitasvedelmi-hivatalnal/

Előzmény

Válasz

Személyiségi jogi pert indít az Átlátszó oknyomozó portál a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, | 2024. november 4.

mert a lap „alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak” tartja a hivatal jelentésében megfogalmazott megállapításokat.
https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/dokumentumok/az-atlatszo-tevekenysegenek-hatasa-a-magyar-szuverenitasra.pdf

Az Átlátszó oldalán megjelent közleményben az áll, hogy a lap szerint a hivatal „önmagában azért vonta vizsgálat alá, mert forrásainak egy része külföldi intézményi támogatóktól származik”, pedig a szuverenitásvédelmi törvény csak más állam vagy külföldi szerv, illetve személy „érdekében” végzett végzett tevékenységeket, illetve külföldről származó támogatásból finanszírozott pártpolitikai tevékenységet enged a hivatal által vizsgálni. A lap szerint a hivatalnak a szuverenitásvédelmi törvény alapján sincs hatásköre sem az Átlátszó tevékenységének vizsgálatára.

-- Mindez érdemben arra vezet, hogy egy, az Alaptörvény által deklaráltan jogállamban jogszerűen végzett újságírói tevékenység ellen lép fel közhatalmi eszközökkel egy alkotmányellenesen létező és működő állami szerv.

– írta a lap.

https://telex.hu/belfold/2024/11/04/atlatszo-szuverenitasvedelmi-hivatal-szemelyisegi-jogi-per

Felmerül a kérdés, vajon mit csináltak a magyar titkosszolgálatok az elmúlt 14 év során, ha egyébként nyilvános dokumentumok alapján valóban megállapítható, hogy az Átlátszó a szuverenitásra súlyosan veszélyes hírszerzési és dezinformációs tevékenységet végez egy idegen ország érdekében? Két eset lehetséges: vagy a szolgálatok tökéletesen inkompetensek, vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az.

https://atlatszo.hu/impakt/2024/11/04/bepereljuk-a-szuverenitasvedelmi-hivatalt/

Előzmény

Válasz

Közleményben válaszolt lapunknak a Mediaworks | 2024. okt 26.

Új termékekről és „nemzeti műhelyekkel” való együttműködésről írnak, a feldarabolásról szóló értesüléseket tagadták.

Mi történt? Digitális fókusz, új tartalmak, bővülő együttműködés címmel jelentett meg közleményt a Mediaworks.

A kormányközeli nagyvállalat azután fordult a nyilvánossághoz, hogy a Forbes.hu-n belsős informátorokra hivatkozva
https://forbes.hu/uzlet/orban-balazs-mandiner-mediaworks-kormany-sajto/
megírtuk, hogy

1) „Irányt vált a médiabirodalom. A Mediaworks több, kisebb, jobban irányítható részre szakad majd szét.”

2) „Lesz több értelmiségi tartalom és új termékek, szélesebb spektrumon.”

3) valamint, hogy „a Mandiner az MCC szárnyai alatt folytatja majd”.

Kérdéseinkre, például, hogy

-- kinek az ötletére,
-- milyen megfontolásból,
-- és miért pont most szervezik át a médiaportfóliót,

a Mediaworks sem cikkünk megjelenéséig, sem azóta nem válaszolt.

Közleményükben, melyet a lapcsoport tagjai egytől egyig szemléztek, így fogalmaznak:

„A még változatosabb tartalmi kínálathoz a Cégcsoport új lehetőségeket, tartalmi együttműködési formákat keres. Magyarország legnagyobb online eléréssel rendelkező vállalataként olyan

-- nemzeti kötődésű műhelyekkel készít elő együttműködést,

amelyek révén tovább színesítheti, bővítheti tartalmi kínálatát. Az ez irányú tárgyalások eredményeiről a megfelelő időben kívánunk tájékoztatást adni.”

Majd hozzáteszik, hogy „Azon sajtóértesülések, amelyek a Mediaworks esetleges „feldarabolásáról” szólnak, megalapozatlanok és valótlanok.”

Mit fog történni? Az irányváltásról, a szélesebb termékpalettáról, valamint a nemzeti műhelyekkel (MCC) való együttműködésről maga a Mediaworks is ír. A médiaportfólió feldarabolását, több részre szakadását, decentralizációját a közlemény azonban tagadta.

A Mediaworksről. A kormánypárti Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá tartozó Mediaworks az ország legnagyobb kiadója. A 76 lapot tömörítő vállalat

-- az Origo.hu,
-- a Ripost,
-- a Világgazdaság,
-- a Mandiner,
-- a Magyar Nemzet,
-- a hírTV a és hírFM,
-- a BORS,
-- a hot! és hot! EXTRA,
-- a Metropol,

és számos – egykor patinásnak számító – megyei napilap, mint például a Napló (Veszprém), a Kisalföld, vagy a Délmagyarország kiadásáért felel.

Maga a KESMA kormányközeli milliárdosok „felajánlásai” után jött létre 2018-ban, amikor is egymás után, katonás rendben ajándékozták el több tíz milliárd forintot érő médiaportfóliójukat a direkt erre a célra létrehozott, és kormánypárti káderek által vezetett alapítványnak.

A Mediaworks ezek közül a legnagyobb, egykor Mészáros Lőrinc érdekeltsége volt. A KESMA lapok vezetői több alkalommal is jártak egyeztetésen a Karmelitában, és nyíltan a kormánypárti propaganda fontos elemei – a rekord bevételt könyvelő Megafon mellett.

https://forbes.hu/uzlet/orban-balazs-mandiner-mediaworks-kormany-sajto-valasz/

Válasz

Orbán Balázs bakizott – fideszesek 1956-ról és Ukrajnáról | 2024. 10. 23.

Zárt körben, komoly biztonsági ellenőrzések mellett tartotta október 23-i ünnepi beszédét Orbán Viktor (Millenáris). Orbán Balázs viták kereszttüzébe került kijelentéséről, az 1956-os forradalom és a ukránok önvédelme közötti párhuzamról és a rossz blokkba tartozásról kérdeztük a fideszes ünneplőket.

https://24.hu/belfold/2024/10/23/oktober-23-orban-viktor-balazs-zelenszkij-ukrajna-fidesz/

Az újságírókat kettő kordonnal övezett karámba terelték, ahonnan kb. fél óránként és csak kísérettel mehettek el a WC-re.

Válasz

Döntött a Kúria, Magyarországon ma egy kicsit hatályon kívül helyezték a helyesírást | 2024.10.17.

Új elsőfokú eljárásra kötelezte a Kúria a Fővárosi Törvényszéket a könyvek fóliázásáról szóló perben – derült ki a Líra közleményéből. A legfelsőbb bírói fórum szerint vesszőhibától függetlenül világos, hogy mi volt a rendelet célja, a cég azonban továbbra is meg van győződve arról, a fogyasztóvédelmi hatóság jogellenesen bírságolta meg, és mérlegeli, hogy panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz.

Az ominózus passzus a Magyar Közlönyben megjelent, hiteles formában a következőképpen volt olvasható idén nyárig: a „termék a többi terméktől elkülönítve (hiányzik a vessző) csak zárt csomagolásban forgalmazható”. Így pedig a szabály jelentése annyi, hogy ha a többi terméktől elkülönítve helyezi ki a terméket a boltos, akkor kizárólag zárt csomagolásban teheti ezt meg. Vagyis semmit sem ír elő arra az esetre, ha nem elkülönítve helyezik el a homoszexualitást megjelenítő könyvet. A Fővárosi Törvényszék a Líra jogi képviselőjének többi érvét nem is vizsgálta, pusztán a vessző nélküli szövegrész értelmezése alapján hozta meg ítéletét.

Időközben a Győri Törvényszék előtt is pert nyert a Líra. Ítéletében a Győri Törvényszék is megerősítette: a rendelet „kitétele a vessző írásjel nélkül valóban azt jelenti”, hogy csupán az elkülönítetten tartott könyveket kell lefóliázni.

A Fővárosi Kormányhivatal a jogerős ítélet után a Kúriához fordult. Mostani ítéletében a Kúria arra jutott, a rendelet értelmezésekor az elsőfokú bíróság, a Fővárosi Törvényszék hibázott. Világos és egyértelmű, hogy elkülönítve és zárt csomagolásban lehet csak forgalmazni ezeket a könyveket – érvelt a legfelsőbb bírói fórum –, így téves volt az a következtetés, hogy a zárt csomagolás kitétele lenne az elkülönítésnek. Minden alapot nélkülöz az elsőfokú bíróság értelmezése, hiszen semmi nem utal feltételes módra a szövegben – tette hozzá a Kúria. Megjegyezte azt is: egy esetleges vesszőhiba se lenne alkalmas arra, hogy olyan tartalmat tulajdonítsanak a rendeletnek, amelyik nem következik a normaszövegből.

„A Kúria az a tényt, hogy a jogalkotó megváltoztatta a jogszabály szövegét, és az idén nyáron módosított rendeletben már vesszővel és szűkebb termékkörre vonatkozóan szerepel az inkriminált mondat, nem értékelte az elsőfokú ítéletben foglalt megállapítás utólagos elismerésének.

A Kúria mostani döntése összefüggésben állhat az Alaptörvény 2018-as, hetedik módosításával, amikor is - sok egyéb mellett - az alkotmányba írták, hogy a bíróságoknak mit kell figyelembe venniük a jogszabályok alkalmazása során. Az Alaptörvénybe írt, 2019. január 1-től hatályos szöveg a következő: "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak."

Vagyis az adott esetben nincs jelentősége az eredeti - azóta már módosított - kormányrendeletben szereplő vesszőhibának, amelyre az első fokú bíróság hivatkozott, hiszen a jogszabály célja ettől függetlenül egyértelmű.

https://nepszava.hu/3254405_kuria-lira-foliatorveny-elsofoku-itelet-hatalyon-kivul

Válasz