Lánczi Tamás még szigorúbban védené a szuverenitást, Kósa sem akarja, hogy Gyurka bá és Putyin versenyezzen | 2024. július 26.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás szerint a szuverenitásvédelmi törvény jó, de nem elégséges, az átláthatóság növeléséhez valószínűleg új szabályokat kell hozni, mert szerinte vannak olyan szervezetek, amik megtagadják a velük, tehát a magyar állam egyik szervezetével való együttműködést. Erre példaként a Transparency Internationalt hozta. „Jól látható, hogy mozognak itt olyan szervezetek, amik nem hajlandók alávetni magukat a törvényeknek”, így aztán, hogy ez az átláthatóság megtörténjen, új jogszabályokat is fognak hozni.

Kik befolyásolnak?

A közönség is kérdezhetett néhányat. Lánczi Tamástól azt kérdezték, hogy bár mindig csak nyugati befolyásolási kísérletekről beszélnek, tapasztaltak-e ilyet Kínából?

Lánczi erre úgy felelt, hogy öt hónapja léteznek, a kínai befolyásolással még nem foglalkoztak. De azért „minden külföldi beavatkozás rossz, mindegyik ellen küzdünk, mindegy, melyik égtáj felől érkezik”.
https://telex.hu/belfold/2024/07/26/szuverenitas-tuzson-bence-lanczi-tamas-kosa-lajos-tusvanyos
___

Szuverenitásvédelminek nevezett kerekasztalt rendeztek Tusványoson, ahol Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Kósa Lajos képviselő mellett megjelent Lánczi Tamás is, a fél éve felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, akivel a beszélgetés után egy rövid interjút is tudtunk készíteni. A videóból kiderül, hogy Lánczi szerint magyar érdek-e, ha kritikusak vagyunk Orbán békemissziójával, illetve hogy mire akarja átnevezni a civil szervezeteket.

https://www.youtube.com/watch?v=7E5WeJ8iGPk
___

Lánczi Tamás (Budapest, 1978. november 17. –) magyar politológus, Lánczi András fia. 2017 februárjától 2019. márciusáig a Figyelő című hetilap főszerkesztője volt. Blogja a Mozgástér.
https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1nczi_Tam%C3%A1s

Előzmény

Válasz

Orbán Viktor kénytelen volt átutalni a Pécsi Stopnak 1 millió forintot | 2024. 07. 24.

Június végén mondta ki másodfokú, jogerős ítéletében a Pécsi Ítélőtábla, hogy a Pécsi Stop nem hibázott, amikor idézte a Spar vezérigazgatójának szavait Orbán oligarcháiról. A miniszterelnököt pedig kötelezték a perköltség megfizetésére.

Orbán Viktor átutalta vesztes perének költségét a Pécsi Stopnak, mondta el a Media1.hu-nak az alperes jogi képviselője, dr. Litresits András.

-- A miniszterelnököt összesen 799.213 forint + 27 % áfa megfizetésére kötelezte a bíróság, ami bruttó 1.015.000 forintot jelent.

(Az ügyvédi iroda számára a különféle adók levonása után a nettó összeg, a 799.213 mintegy 48%-a, mintegy 380 ezer forint marad meg a több körös és hosszadalmas ügyvédi munkára, a pénz többi részét be kell fizetnie az ügyvédi irodának az állam számára.)

A miniszterelnöknek az ügyvédi díjon felül meg kell fizetnie az állam javára az első és másodfokú bírósági eljárás illetékét is.

Az ügy előzménye, hogy mint közel egy hónapja beszámoltunk róla, a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla helybenhagyta a Pécsi Törvényszék korábbi ítéletét, és megállapította: a Pécsi Stop című lap teljesen jogszerűen idézte Hans Reisch, a Spar-vezérigazgatójának az osztrák Lebensmittel Zeitung című élelmiszeripari szaklapban megjelent nyilatkozatát arról, hogy a Spar Orbán Viktor oligarchái miatt menekít ki pénzt Magyarországról. Még az a szövegrész is jogszerűen jelent meg a lapban:

-- „Hans Reisch közölte: Orbán Viktor már kérte a a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba”

Orbán és a rokon, Tiborcz István egyébként kétségbe vonta az élelmiszerlánc vezetőjének állításait, szerintük nem igaz, hogy ilyen történt volna.

Perek, perek, perek

A kormányfő ugyanezen Spar-vezéri nyilatkozat szemléje miatt indított pert a Hírklikk mellett a 24.hu, a Klubrádió, a 444.hu, az Index, az Economx, a Magyar Narancs és az RTL.hu ellen is (utóbbi ellen két, egymástól független pert is indított , mivel két anyagban is írtak a témáról). Orbán Viktor szinte minden pert elvesztett elsőfokon, bár volt kivétel is: Klubrádió ellen sikerült nyernie, de ott a médiaszolgáltató fellebbezett az ítélet ellen. Ezenkívül Orbán a 444 elleni tárgyalás előtt pár órával visszalépett a pertől (de a több százezres perköltséget még így is neki kellett fizetnie). A Pécsi Stop esetében pedig másodjára, másodfokon, az Ítélőtáblán is vesztett.
https://media1.hu/2024/07/24/orban-viktor-pecsi-stop-perkoltseg-atutalas/

Előzmény

Válasz

Hej, te bunkócska, te drága!
https://hvg.hu/itthon/20240710_Marabu-Feknyuz-Szuverenitasvedelmi-Hivatal-sajtoszabadsag
___

A jogászok még izzadnak, hogyan büntethetik a szabad sajtót, a megfélemlítés viszont már hat | 2024.07.10.

Eddig szavakban, most tettekben is harcba száll a szerinte háborúpárti híreket terjesztő médiumokkal a kormány. Persze csak akkor, ha Nyugatról jön a „métely”.
https://hvg.hu/360/20240710_hvg-haborupartisag-vadja-szuverenitasvedelmi-hivatal-birsag-fuggetlen-sajto-cenzura

Előzmény

Válasz

Már fél éve bekebelezte a KESMA a eredetileg Demeter Szilárdhoz tartózó újságíróképzőt | 2024.07.11.

A Magyar Kultúráért Alapítvány éves beszámolójából derült ki, hogy már fél éve „eladták” a kormánypárti médiagólemnek az intézményt, amely hivatalosan nem egyetem, az azt elvégzőknek egyedi oklevelet ad.

– Ömlenek az állami milliárdok a kormánypárti újságírók képzésére – írja a hvg360 a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t (NTGN) év elejei tulajdonoscseréjéről, amelyet eddig nem vertek nagydobra. A cikk szerint a Magyar Kultúráért Alapítványnak (MKA) a hetekben publikált éves beszámolójából nemcsak az derül ki, hogy eladta a mára több száz médiaterméket maga alá gyűrő Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), hanem az is, hogy a Demeter Szilárd kuratóriumi elnökletével működő MKA-dokumentum szerint „2023-ban fokozottan jelentkeztek a gazdasági és finanszírozási nehézségek”.

Az NTGN kezdettől fogva csak újságírókat, médiaipari szakembereket képzett, azonban a fenntartása eddig csillagászati összegeket emésztett fel. Az újságírókat és úgynevezett médiaszakembereket képző inrtézményt 2017-ben az állam alapította, majd 2021-ben kikerült az állami vagyonból, és megkapta az MKA. Amíg közvetlen állami finanszírozású volt, addig – a Szabad Európa hírportál egy korábbi cikke szerint – három év alatt 2 milliárd forint közpénzt fordítottak az újságíróképzésre. 2021 óta további 4,5 milliárd forint támogatást kapott a tehetséggondozó az MKA-n keresztül, és miután eredendően annak a vagyona is az államtól származott, gyakorlatilag az adófizetők pénzét ontották az újdondászok kiokosítására.

A tranzakció közvetett oka azonban nem csak a pénz lehetett, hiszen az MKA sok tízmilliárdos vagyon felett rendelkezik, és az éves bevétele is jelentős, tavaly például meghaladta az 1,3 milliárd forintot. Ugyanakkor friss mérlegbeszámolója szerint a KESMA 2023-ban több mint 1,2 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Azonban a hvg360 felidézett egy évekkel ezelőtti kormányszóvivői nyilatkozatot, amely szerint a KESMA nemzetstratégiai jelentőségű, mert segítségével sikerül elérni, hogy „a magyar sajtó közel 50 százaléka a kormány álláspontját közvetítse”.

Központosítás, öncenzúra,…

A cikk megjegyzi, kétségtelen, az újságíróképzés észszerűbben illeszkedik a KESMA portfóliójába, mint az MKA-éba. ..
https://nepszava.hu/3242675_kesma-demeter-szilar-ujsagirokepzes-tehetseggondozas

Válasz

Átvette a PestiSrácok stábját az Origo kiadója | 2024. 07. 03.

A Media1 hivatalosan is megerősített információi szerint július elsejétől az Origót és a Magyar Nemzetet is működtető, a KESMA-hoz tartozó Mediaworks Hungary Zrt. alkalmazottjaként tevékenykedik tovább Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője és a revolverlap teljes csapata, az eddigi cég, a Vaszily Miklós tulajdonában lévő Media Vivantis Zrt. helyett. Lapunk információját a Mészáros Lőrinc-közeli üzletember is megerősítette.
https://media1.hu/2024/07/03/pestisracok-stab-kesma-mediaworks-kiszervezes-media-vivantis-vaszily/

Válasz

Vizsgálatot indított az Átlátszó ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal | 2024. 06. 25.

Pálvölgyi Ákos, a Szuverenitásvédelmi Hivatal igazgatója kedden hivatalos levélben tájékoztatta az Átlátszó oknyomozó műhelyt arról, hogy a hivatal a nemzeti szuverenitás védelméről szóló, tavaly elfogadott törvény felhatalmazása alapján „vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak”.
https://atlatszo.hu/kozugy/2024/06/25/vizsgalatot-inditott-az-atlatszo-ellen-a-szuverenitasvedelmi-hivatal/

Decemberben például több más szerkesztőséggel együtt azt írtuk, hogy „a most elfogadott szuverenitásvédelmi törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját”.
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/12/13/a-szuverenitasvedelmi-hivatal-kartekony-es-jogallamellenes-megsem-felemlitheti-meg-a-fuggetlen-mediat/

A törvény ellen tiltakozó civil szervezetek közös közleményéhez is csatlakoztunk.
https://atlatszo.hu/kozugy/2023/12/01/civil-szervezetek-kozos-kozlemenye-a-szuverenitasvedelmi-torveny-ugyeben/

... húsz független szerkesztőség viszont közös nyilatkozatban állt ki a sajtószabadság és az Átlátszó mellett.
https://telex.hu/belfold/2024/03/14/szerkesztosegek-kiallasa-a-megtamadott-atlatszo-mellett
___

A Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárást indított a Transparency International Magyarország ellen | 2024 június 25.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárása teljességgel megalapozatlan és téves. A Hivatal működését, miként az azt megalapozó törvényt is, Alaptörvényellenesnek tartjuk. Ennek ellenére, az átláthatóság iránt messzemenőkig elkötelezett civil szervezetként természetesen válaszolni fogunk a hivatalnak a megadott határidőben. Igaz, kis odafigyeléssel a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak is feltűnhetett volna, hogy a kérdései túlnyomó többségére a választ megtalálja a honlapunkon, valamint a mindenki számára hozzáférhető nyilvános kiadványainkban.
https://transparency.hu/hirek/szuverenitasvedelmi-hivatal-eljaras-ti-magyarorszag/
___

Oroszországban betiltották a 444-et | június 25., 13:59

A 444.hu az egyetlen magyar híroldal, ami felkerült az orosz külügyminisztérium ma kiadott tiltólistájára.
https://mid.ru/ru/foreign_policy/news/1959391/

Június 25-étől ugyanis 81 európai hírszolgáltató elérését korlátozta a putyini rezsim, amelyeket országonként fel is sorolnak a minisztériumi honlapon.

Néhány szerkesztőség összeurópai médiumként került a listára.
https://444.hu/2024/06/25/oroszorszagban-betiltottak-a-444-et
___

Feljelentést tett a Telex | 2024. 06. 25.

Nem hagyja annyiban a portál, hogy rendőrök akadályozták meg májusban a munkavégzésüket Kalocsán.

A Media1 is többször beszámolt arról az ügyről, hogy a rendőrök hirtelen ellenőrizni akarták, hogy a Telex kamerája nem lopott-e, amikor a portál stábja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől kérdezni akart Kalocsán, a politikus nyilvános fóruma előtti területen, ahová azért szorultak ki, mert a fórumra nem engedték be őket, regisztrációjuk ellenére.

Most Német Tamás, a lap főszerkesztője bejelentette, hogy feljelentéssel élnek a történtek miatt.
https://telex.hu/kozlemeny/2024/06/25/ujsagiras-akadalyozas-sajtoszabadsag-rendorseg-tek-jog
___

Egy kormányközeli szervezet vegzálja a maradék független sajtót | 2024. 06. 25.

A Nézőpont Intézet adatokat kér független médiumoktól arról, hogy mennyi pénzt kaptak külföldről, beleértve az Európai Uniót is. A kormányközeli szervezet még határidőket is a válaszadásra.
https://media1.hu/2024/06/25/nezopont-intezet-fuggetlen-media-kulfoldi-tamogatas-adatkeres/

Arról ír a Gulyáságyú Média, hogy ők, valamint a megmaradt független média több orgánuma is levelet kapott a Nézőpont Intézettől, melyben arra szólít fel őket, hogy szolgáltassanak adatot arról, hogy kaptak-e támogatást külföldről.
https://gulyasagyumedia.hu/2024/06/24/fuggetlen-sajto-kulfoldi-finanszirozas-nezopont-intezet/
___

El a kezekkel a független sajtótól!” – Tiltakozik a MÚOSZ | 2024. 06. 27.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalásban tiltakozik az ellen, hogy a demokratikus alapelvekkel összeegyeztethetetlen szuverenitásvédelmi törvény alapján működő Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozó portál ellen.

A legnagyobb hazai újságírószervezet, a MÚOSZ a Media1.hu-nak eljuttatott friss állásfoglalásában tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy mint arról beszámoltunk, egyedi, átfogó vizsgálatot indított az orosz idegen ügynök törvény mintájára létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó ellen, mivel bevételeiben magas hányad érkezik külföldi támogatásból.

A MÚOSZ közölte, továbbra is tartja a korábbi álláspontját, mely szerint a demokratikus alapelvekkel összeegyeztethetetlen a szuverenitásvédelmi törvény. A MÚOSZ már tavaly novemberben is arra figyelmeztetett, hogy a törvény gumiparagrafusai alapján „…bárki gyanúba keverhető, ezért a véleményformálói térben óhatatlanul félelmet keltenek, vagy túlzott elővigyázatosságra (öncenzúrára) késztethetnek a gumiparagrafusok.”

A MÚOSZ szerint mostanra beigazolódott a gyanú:

-- „a független sajtó ellen akkor vetik be, amikor éppen akarják, a gumiparagrafusok tényleg bárkire, bármikor alkalmazhatók, amivel jogbizonytalanságot idéznek elő, sértik a sajtó szabad működését és veszélyeztetik a szólásszabadságot. Ma az atlatszo.hu, holnap valaki más…”
https://media1.hu/2024/06/27/muosz-allasfoglalas-tiltakozas-atlatszo-szuverenitasvedelmi-hivatal-vizsgalat/
___

„Ennek a törvénynek nincs helye egy demokráciában” – értékelések a „szuverenitásvédelem” első hónapjairól | 2024. május 21.

Propagandaintézmény vagy valós fenyegetés a kormányzat túlhatalmával szembeszegülő szereplőkre? A várakozások ellenére a Szuverenitásvédelmi Hivatal a kampányidőszakban – eddig még – lényegében csöndben maradt, de feladata ugyanaz, ami ellen Georgiában tízezrek tüntetnek és Oroszországban börtönbe kerülnek ellenzékiek.

Február 1. óta működik Magyarországon egy államigazgatási szerv, amelynek még honlapja sincs, de saját döntése alapján, törvényben meg nem határozott okokból bárki és bármilyen szervezet ellen vizsgálatot indíthat, akár a titkosszolgálatok bevonásával. Ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH). Elnöke a mentelmi joggal védett, semmilyen szerv által be nem számoltatható Lánczi Tamás, aki korábban a kormányzati/fideszes propagandaipar különböző posztjain dolgozott, illetve Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó Egyesült Királyságban bejelentett cégének, a Danube Business Consulting Ltd.-nek az egyik igazgatója volt.

Komolyan kell-e vennünk ezt a szervezetet és Magyar Péter által lebohócozott elnökét? Fontos lépcső-e az Orbán Viktor által 2014-ben meghirdetett magyar illiberális állam építésében, vagy csak hevenyészetten összetákolt, állami jogkörökkel feltuningolt Megafon? Erre is keresték a választ a CEU Bibó István Szabadegyetem vitaestjének meghívott szakértői Zgut-Przybylska Editnek, a CEU Demokrácia Intézet szociológusának moderálásával május 14-én. Lánczi Tamás nem fogadta el a meghívást. ...
https://www.szabadeuropa.hu/a/ennek-a-torvenynek-nincs-helye-egy-demokraciaban-ertekelesek-a-szuverenitasvedelem-elso-honapjairol/32949483.html

A külföldi kapcsolatok megbélyegzése a ’89 előtti korba visz vissza, amikor a külföld egyenlő volt a (rendszert fenyegető) veszéllyel – adott történelmi perspektívát a szuverenitásvédelemnek Pardavi Márta. „Pedig pont ezt akartuk akkor: szabad mozgást és intenzív kapcsolatokat a külfölddel.” A külföldön akkor is, most is a Nyugatot kell érteni, mert az orosz és kínai százmilliárdos, titkosított szerződések vagy a Magyarországon járőröző kínai rendőrök ügyében a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője nem lát Magyarország szuverenitását fenyegető veszélyt.

Előzmény

Válasz

A szándékosságot büntették a magyar menekültügyben hozott uniós ítélettel

Túlment az Európai Bizottság értelmezésén a magyar menekültügyben hozott ítélettel az Európai Bíróság – mondta brüsszeli tudósítónk, amikor a kiszabott kétszázmillió eurós bírságról és a milliós napi kötbérről kérdeztük. Az ítélet részleteiről, indoklásáról és következményeiről szól podcastunk, amelyet itt tud meghallgatni:

https://www.szabadeuropa.hu/pp/32999637/ppt0.html

Öt gondolat a beszélgetésből:

(1) A 2015-ös menekültválság után kezdte szigorítani saját szabályozását a magyar kormány. Az intézkedések nem voltak összhangban az Európai Bizottság megközelítésével, ezért indult az ügyben kötelezettségszegési eljárás.

(2) Az Európai Bíróság első ítélete megerősítette, hogy a magyar kormány megsértett három fontos menekültügyi uniós szabályozást, és a magyar eljárás kiigazítására kötelezett. Ez nem történt meg, ezért indult a második per, amely már a bírósági ítélet végrehajtásának elmaradását kérte számon. Ebben az eljárásban született június elején ítélet, amely kétszázmillió forintos bírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra.

(3) A magyar kormányfő a döntést pénzügyi zsarolásnak minősítette, és a magyar emberek és a határok megvédése mellett tett hitet. A bíróság azért szabott ki nagyobb bírságot az Európai Bizottság által kért büntetésnél, mert szándékosságot, rosszhiszeműséget, a szabályok tudatos megsértését vélelmezte a magyar kormány tetteiben, a törvénysértő állapot hosszú ideje tart, a helyzet feloldására pedig nem látnak szándékot.

(4) A kétszázmillió eurót ki kell fizetni, a napi egymillió eurós kényszerítő bírság esetében van egy kétszáz napos türelmi idő.

(5) Ha a magyar kormány megtagadja a bírság kifizetését, akkor az Európai Bizottság a kohéziós politikai forrásokat csökkentheti az összeggel.

Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével.
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-szandekossagot-buntettek-a-magyar-menekultugyben-hozott-unios-itelettel/32999642.html

Válasz

Tájékoztatásul – nem hivatalos dokumentum

UNIS/SGSM/1400
2024. május 3.
Az ENSZ-főtitkár
üzenete a sajtószabadság világnapján (május 3.)

A világ egy példátlan környezeti vészhelyzeten megy keresztül, ami egzisztenciális veszélyt jelent nemcsak a jelenlegi, hanem a jövő nemzedékei számára is.

Az embereknek tudniuk kell erről, így mind az újságíróknak, mind a sajtó munkatársainak meghatározó szerepük van az emberek erről szóló tájékoztatásában és felvilágosításában.

A helyi, nemzeti és globális médiumok ráirányíthatják a figyelmet az éghajlati válságról, a biológiai sokféleség csökkenéséről és a környezeti igazságtalanságokról szóló történetekre.

Nekik köszönhetően az emberek megérthetik a bolygónk nehéz helyzetét, valamint erőt kaphatnak ahhoz, hogy cselekedjenek a változás érdekében.

A sajtó munkatársai a környezet pusztulását is dokumentálják és bizonyítékot szolgáltatnak a környezet rongálásáról, ami segít a felelősök felelősségre vonásában.

Nem meglepő, hogy egyes befolyásos emberek, vállalatok és intézmények mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megakadályozzák a környezetvédelmi újságírókat munkájuk végzésében.

A sajtó szabadsága ostrom alatt áll. A környezetvédelmi újságírás pedig egyre veszélyesebb szakmává válik.

Az elmúlt évtizedekben több újságírót megöltek, akik az illegális bányászathoz, az illegális fakitermeléshez és az orvvadászathoz hasonló környezetvédelmi kérdésekről tudósítottak.

Az esetek túlnyomó többségében senkit sem vontak felelősségre.

Az UNESCO jelentése szerint az elmúlt tizenöt évben mintegy 750 támadás érte a környezetvédelmi kérdésekről tudósító újságírókat és hírügynökségeket. Az ehhez hasonló támadások gyakorisága pedig egyre inkább növekszik.

A környezeti kérdéseket bemutató riportereket jogi eljárásokkal visszaélve próbálják cenzúrára bírni, elhallgattatni, fogva tartásukat elrendelni és zaklatni őket, miközben az éghajlattal kapcsolatos félretájékoztatás legújabban a megújuló energiaforrásokhoz hasonló, már bevált megoldások aláásására összpontosít.

De nem csak a környezetvédelmi újságírók vannak veszélyben.

A sajtó munkatársai világszerte az életüket kockáztatják, hogy hírekkel szolgáljanak számunkra a háborútól kezdve a demokrácián át minden témáról.

Megdöbbentő számomra az izraeli katonai műveletek során megölt újságírók magas száma Gázában.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete elismeri az újságírók és a sajtó munkatársainak felbecsülhetetlen munkáját, amellyel biztosítják a nyilvánosság tájékoztatását és bevonását.

Tények nélkül nem tudunk harcolni a téves információk és a félretájékoztatás ellen. Felelősségre vonás nélkül pedig nem lesznek működő szakpolitikáink.

Az összes szabadságunk a sajtó szabadságától függ.

A szabad sajtó nem választás kérdése, hanem szükségszerűség.

A sajtószabadságot ünneplő világnapunk különösen fontos. Ezért felszólítom a kormányokat, a magánszektort és a civil társadalmat, hogy csatlakozzanak hozzánk a sajtószabadság védelme iránti elkötelezettségünk megerősítésében, valamint segítsenek megvédeni az újságírók és a sajtó munkatársainak jogait világszerte.
https://unis.unvienna.org/unis/hu/pressrels/2024/unissgsm1400.html

Válasz

Legújabb számunkban Odze György: Váncsa 75.
https://www.es.hu/cikk/2024-06-14/odze-gyorgy/vancsa-75.html
Falusi srác, de Babits és Schopenhauer már ott van a középiskolai olvasmányok között, mintegy előkészítve a későbbi sokoldalúságot. Honnan ez a masszív érdeklődés a világ iránt? Mert masszív, az biztos. Ha valamit megragad, annak tudni akarja az okát és az eredetét, látni akarja az összefüggéseit. Nem kürtöli okvetlenül világgá, csak éppen elhelyezi a „valamikor jó lesz”-rekeszben, a történelem, a földrajz, az adatok és évszámok között.
A cikk a rövid reklám megtekintése után ingyen olvasható!
___

Váncsa István (Biharnagybajom, 1949. június 11. –) újságíró. Írásaira jellemző a fanyar humor, az ironikus, egyéni stílus. Általában az egyszerű emberhez, vagy annak nevében szól. Nem ismeretlen témák számára a buddhizmus, az okkult és az igazi tudományok, az informatika és a konyhaművészet.
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1ncsa_Istv%C3%A1n

Válasz

A Telex, a HVG, a WMN és a Szabad Európa újságírói kapták a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat
Az Esély Labor Egyesület idén nyolcadik alkalommal osztotta ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat, amelyet olyan újságírók kapnak, akik a társadalmi kirekesztettségben élők helyzetét empátiával és emberséggel mutatják be.
https://media1.hu/2024/06/07/szegenysegrol-meltosaggal-sajtodij-2024/
___

Megszűnik a Jelen című hetilap nyomtatott kiadása
A Lakner Zoltán által vezetett újság online lapként működik tovább, de olykor-olykor még lesznek eseti nyomtatott kiadványaik is.
https://media1.hu/2024/06/08/jelen-hetilap-megszunes-online/
___

A Mandiner egy 2022-es fotóval illusztrálta, hogy milyen sokan voltak az idei Békemeneten
A kormánypárti portált az Origo két évvel ezelőtt készült fotója buktatta le.
https://media1.hu/2024/06/07/mandiner-bekemenet-hirhamisitas-foto-kep/
___

A TV2 is hirdetést adott fel a Fideszt kisegítve, háborúval riogatva
... a TV2 sem szerepel az ÁSZ azon médiumok listájában, melyek a törvényi határidőig jelezték volna, hogy politikai hirdetést fogadhatnak be a mostani kampányidőszakban.
https://media1.hu/2024/06/08/tv2-tenyek-facebook-fidesz-politikai-kampany-trukkozes/
___

Országszerte ugyanazzal az Orbán-interjúval indítottak a megyei lapok
A kormánypárti médiagólem, a Mediaworks (KESMA) megyei online lapjai a választások előtt egy nappal szokás szerint megint csúcsra járatják a propagandát.
https://media1.hu/2024/06/08/orban-viktor-interju-kesma-mediaworks-megyei-lap-propaganda/
___

A Fidesz lett a Google legnagyobb politikai hirdetője az EU-ban
Orbán Viktor pártja több mint 105 millió forintot költött a Google platformjain hirdetésekre április közepe óta. A Fidesz-közeli médiavállalat, a Mediaworks is TOP-költővé vált.
https://media1.hu/2024/06/08/fidesz-google-hirdetesek-europai-unio-ep-valasztas/
___

Túlterheléses támadással blokkolják a 444-et a választások napján is
A portál munkatársai a Facebookon teszik közzé a híreiket, mivel bűnözők kibertámadással blokkolják a 444 működését a választást megelőző nap óta.
https://media1.hu/2024/06/09/tulterheleses-tamadas-444-ddos/

Válasz