A szuverenitásvédelmi törvény benyújtója Halász János, éppen nyakon (ill. mellkason) csíp egy külföldről pénzelt alvó ügynöknőt. A kishölgy itt már tudja, hogy lebukott, így megadta magát az éber államtitkárnak! Köszönjük áldozatos munkáját! Szpászíbá!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1235303704624332

Csak megborította mint Moszkvát a hóesés...

Előzmény

Válasz

Élesítik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt: törvényjavaslat bővítené a feladatait |
2025. május 14.

„A közélet átláthatóságáról” című fideszes törvényjavaslat szerint, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti az ország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékre a szervezetet, amelyet több más intézkedéssel is sújthatnak.

Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője által benyújtott törvényjavaslat hatálya kiterjed minden olyan jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, amely "Magyarország szuverenitását azáltal veszélyezteti, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez".

A javaslat szerint a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatot tesz a kormány részére azon szervezetek jegyzékre vételére, amelyek tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti. A kormány rendeletben dönt a szervezetek jegyzékre kerüléséről.

Ha egy szervezet rákerül a listára,

-- nem gyűjthet többé egyszázalékos adótámogatást.

-- Köteles minden támogatójától és támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött.

-- Vezető tisztségviselői, alapítói, és felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, és kiemelt közszereplőkké válnak.

-- A hitelintézetek figyelemmel kísérik a jegyzékre vett szervezet fizetési számláit érintő fizetési műveleteket, hogy azonosíthassák a külföldről érkező támogatásokat.

-- Ha a hitelintézet engedélyköteles fizetési műveletet észlel, arról haladéktalanul értesíti a pénzmosás elleni szervet - legfeljebb öt napra – felfüggeszti a jegyzékre vett szervezet engedélyköteles fizetési művelettel érintett pénzeszközhöz történő hozzáférését.


Mint a Telex a törvényjavaslatot szemlézve írja, minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens, például uniós pályázatokon lehet elnyerni.

https://telex.hu/belfold/2025/05/14/torvenyjavaslat-kulfoldi-tamogatas-szuverenitasvedelmi-hivatal-szabalyozas

Ha felmerül, hogy a szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv, vagyis a NAV a támogatás huszonötszörösét szabhatja ki közigazgatási bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni a Nemzeti Együttműködési Alapba.

A pénzmosás elleni szerv kivonulhat a listázott szervezetekhez, a helyszíni ellenőrzés során betekinthet iratokba, számítógépekbe, adathordozókba, azok tartalmáról másolatot készíthet, mindehhez rendőri segítséget is kérhet.

A törvényjavaslat szerint az ország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés, amely sérti, negatív színben tünteti fel

-- az ország független, demokratikus jogállami jellegét;
-- a nemzet egységét, a határon túli magyarokért való felelősséget;
-- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
-- a békét, a biztonságot és a más országokkal való együttműködést;
-- az ország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Közélet befolyásolására irányuló tevékenység:

-- a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenység – ideértve az állam közhatalmi feladatait gyakorló személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet,

-- a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység, illetve az olyan tevékenység, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére.

A törvényjavaslat beterjesztői egyébként indoklásként a közpénzmilliárdokból fizetett nemzeti konzultációk egyikére, a szuverenitás védelméről szólóra hivatkoznak. Azt írják, hogy a válaszadók 98,15 százaléka szerint szigorú törvényi szabályozással fel kell lépni az ellen, hogy külföldről támogatott magyar politikai szereplők és aktivistacsoportok Magyarország álláspontjának megváltoztatását kikényszerítsék.

https://www.szabadeuropa.hu/a/szuverenitascedelmi_hivatal_lista_kulfoldrol-tamogatott_civilek_media/33413278.html

A miniszterelnök februári évértékelőjén beszélt egy új törvényről, amelyhez szerinte az amerikai Magnyickij-törvény adhatná a mintát. Azt mondta, hogy kormánymegbízottat küldenek az Egyesült Államokba, begyűjtik az összes, Magyarországra vonatkozó adatot és bizonyítékot, majd sürgősen megteremtik az alkotmányos és jogi hátterét annak, hogy „ne kelljen tétlenül nézni, hogy álcivil szervezetek a szemünk láttára vágják zsebre a díjukat”. Szerinte ehhez az kell, hogy legyen egy új törvény, amely szankcionálja a külföldi pénzeket felhasználó szervezeteket.

Ehhez kapcsolódóan: Uniós forrásokat zárolhatnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt
https://www.szabadeuropa.hu/a/unios-forrasokat-zarolhatnak-a-szuverenitasvedelmi-hivatal-miatt/33069351.html

A kormányfő március 15-én folytatta ezt a gondolatsort, amikor tavaszi nagytakarítást ígérve áttelelő poloskákhoz hasonlította ellenfeleit, a Birodalom, azaz Brüsszel megvásárolt kiszolgálóit, újságírókat, civileket, bírókat.

Ehhez kapcsolódóan: „Ennek a törvénynek nincs helye egy demokráciában” – értékelések a „szuverenitásvédelem” első hónapjairól
https://www.szabadeuropa.hu/a/ennek-a-torvenynek-nincs-helye-egy-demokraciaban-ertekelesek-a-szuverenitasvedelem-elso-honapjairol/32949483.html

Ahogy korábban beszámoltunk róla, az orosz mintára létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal megalapítása, céljai és eddigi tevékenysége egyelőre pontosan azokat a félelmeket igazolja, amelyek szerint „a párt ökle” lesz lényegében bármilyen belföldi szereplő ellen. A hivatal célja és feladatai homályosak, leginkább az orosz külföldiügynök-törvényre hajaznak, amelynek alapján az orosz hatóságok külföldi ügynöknek nyilváníthatnak bárkit, aki szerintük külföldi befolyás alatt áll. Csakhogy ennek törvényi meghatározása nagyon pontatlan, lazán megfogalmazott, ezáltal tulajdonképpen önkényes.

Ehhez kapcsolódóan: A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése világosan mutatja az igazi feladatát
https://www.szabadeuropa.hu/a/szvh-jelentes-dezinformacio/33039487.html

Előzmény

Válasz

Nézzétek, milyen igényes" propaganda kiadvány jár már az Állami Horgászjegyhez is! :D

Ma érkezett egy adag állami jegy az egyesülethez és érkezett hozzá némi papír hulladék is, hogy legyen mit elvinnie szelektívben a MOHU-nak. A kiadvány 2022-es, abszolút friss, de csak ide ért hozzánk egy köteggel xD. És azt gondolja a pártunk és kormányunk, hogy ezt még ki is fogjuk rakni a vásárlók elé.

Többet ért volna, hogyha az erre és a hasonló kiadványokra elköltött milliárdokat végre tényleg a Velencei-tó problémáinak megoldására szánták volna. Szégyen az illetékes Fideszes nagyurak hozzáállása az egész ügyhöz és elfogadhatatlan, hogy Tessely és bandája évek óta csak mellébeszél és semmilyen kézzelfogható megoldással nem tudott előállni, ami megoldaná a Velencei-tó helyzetét.

Remélem, ez jövőre megváltozik!

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10226592233342378

Válasz

A Kisüzem egy klassz, belpesti kocsma, oda járt az András is sokat, vagy jár még ma is ki tudja. Ennyi a lábjegyzet. :-D | Itt, saccperkábé hajnali 3 órakor:

https://www.facebook.com/watch/?v=1500534494665540

Válasz

Georg Spöttle a jelenlegi állás szerint végleg búcsút int a közélet elemzésének. | 2025.01.09.

A német-magyar kettős állampolgár azzal vált hírhedtté, hogy magát biztonságpolitikai és migrációszakértőnek nevezve mindig pont az Orbán-kormány aktuális narratíváját mondta fel a különféle fideszes sajtótermékekben és a közmédiában. A méltó búcsú jegyében összegyűjtöttük Spöttle 10 legjellemzőbb hazugságát és botrányát az elmúlt 10 évből. Íme:

https://kontroll.hu/cikk/belfold/2025/01/09/a-koezelettol-visszavonulo-georg-spoettle-tiz-legemlekezetesebb-botranya

Válasz

Imamoglu letartóztatása egyértelműen fordulópontnak számít a török közélet alakulásában. | 2025.04.06.

Ugyanakkor Erdogan csökkenő politikai erejének már voltak előjelei: tökéletes példa erre a 2023-as elnökválasztás. Az Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezető szerepét több tényező is fenyegette: ekkoriban az infláció ötven százalék körül mozgott, a török-szír földrengésekre pedig nem reagált elég gyorsan és határozottan a kormányzat.

Mégis, hiába szerveződött az ellenzék egy nagy közös politikai blokká, a Republikánus Néppárt (CHP) vezette koalíció nem tudta legyőzni Erdogant. A második fordulóban a jelöltjük, Kilicdaroglu alig kétmillió szavazattal kapott ki, 52-48 lett a százalékos eredmény.

-- A török nemzetgyűlésben ugyanakkor az AKP huszonhét helyet vesztett, míg a CHP huszonhármat nyert. A társadalmi elégedetlenség tehát már ekkor is tapintható volt.

Egy évvel ezután Imamoglut egy újabb ciklusra megválasztották a legnépesebb török város, Isztambul polgármesterévé. A CHP nagyot nyert ekkor, az általuk irányított huszonkét város helyett harmincötben sikerült győzelmet aratniuk. Erdogan ekkor elismerte pártja vereségét, majd jelezte: „Ez nem a vég, hanem egy fordulópont.”

Majd 2025-ben kiderült, mit is jelent pontosan ez a fordulópont. A Republikánus Néppárt március elején épp előválasztásokra készült, melynek Imamoglu volt a legfőbb várományosa. Néhány nappal a CHP voksolása előtt ugyanakkor

-- a polgármester diplomáját visszavonták, ezzel jogi akadályt gördítve az elnökválasztási indulása elé, majd

-- egy nappal rá letartóztatták.

Nincs hova hátrálnunk

... felolvasták Imamoglu levelét, ami a török fiatalokhoz szólt: „Ha a fiatalok a frontvonalon vannak, az azért van, mert ők azok, akik a leginkább aggódnak a jövő miatt.”

-- „A fiatalok azt üzenik Recep Tayyip Erdogannak, mutasson tiszteletet a népnek! Ne nyúljon a nemzet akaratához! Ne csaljon, versenyezzen tisztességesen! Ugyanakkor Erdogan fittyet hány ezekre a hangokra” – írta a letartóztatott ellenzéki vezető.

„Ez nem Ekrem Imamogluról szól, hanem az országunkról (...) Az igazságról, a demokráciáról és a szabadságról” – zárta levelét az isztambuli polgármester, mire a tömeg „Jogok! Jogok! Igazság!” skandálással válaszolt.

Törökországban a vártnál többen aggódnak

A jelenlegi politikai szituáció megértéséhez felkerestem Imamoglu pártját, a Republikánus Néppártot. A CHP-tól Yunus Emre nemzetgyűlési képviselőt kérdeztem, aki Isztambul egyik megbízottja a törvényhozásban. Emre a párt ifjúsági szervezetének is volt az elnöke, majd 2018-ban nyert először nemzetgyűlési mandátumot. A negyvenkét éves képviselő akadémiai karrierrel is rendelkezik, több könyve is megjelent.

Amikor a tüntetésekről kérdeztem, Emre megerősítette a párt központi számait, szerintük 2,2 millióan vettek részt a maltepei tiltakozáson. Állítása szerint Isztambulból és az ország teljes területéről érkeztek szimpatizánsok. Hozzátette azt is, hogy a tér annyira tömött volt, hogy több ember nem is tudott volna elférni, ezért szerinte az Imamoglut támogató ellenzéki blokk most sokkal jelentősebb.

A képviselő emlékeztett, hogy az ellenzéki előválasztáson körülbelül 15,5 millió ember szavazott Imamoglura, akik meglátása szerint mind a demokrácia és a jogállamiság támogatói. Számára ez is bizonyíték, hogy Törökországban a vártnál többen aggódnak a jövőjük miatt, gazdasági és jogi szempontból is.

A CHP-ban úgy vélték, Erdogan nem fog ilyen eszközökhöz folyamodni:

-- „Ahelyett, hogy azt mondanánk meglepődtünk, vagy hogy számítottunk rá, egyszerűen csak nem akartuk elhinni, hogy egy ilyen kiüresített tárgyaláshoz fog nyúlni Erdogan a hatalma megtartása érdekében.” – jelentette ki Emre.

Szerinte a 2017-es alkotmánymódosítás óta – ekkor állt át az ország az elnöki kormányzásra – voltak problémák az alapvető demokratikus folyamatokkal, továbbá az „irracionális politikának” köszönhetően a gazdasági helyzet is romlott. A képviselő úgy látja, ahogy a problémák mélyülnek, úgy erősödnek az AKP jogállam-ellenes cselekedetei is.

https://kontroll.hu/cikk/kulfold/2025/04/06/most-mar-nincs-helye-felelemnek-riport-isztambulbol

Előzmény

Válasz

Hogyan fordíthatjuk a javunkra a USAID felszámolását? | 2025. március 14., 6:00

Amikor Donald Trump január végén elrendelte a USAID felfüggesztését, az egész liberális-demokratikus világ egyként zördült fel a döntés ellen. A USAID a világ legnagyobb állami donorszervezete, melyet 1961-ben állított fel az USA, és amely mindenféle nemzetközi fejlesztési és humanitárius segélyprogramot valósít meg a világ minden táján, bár elsősorban a Globális Dél országaiban és Latin-Amerikában. Ahogyan Dezső András is írja Telexen megjelent cikkében, a USAID az Egyesült Államok számára egyértelműen a „demokráciaexport” egyik fő eszköze volt.

Természetesen a magyar sajtó kormánypárti vagy ellenzéki beállítottságától függően kétféleképpen vélekedett az intézkedésről. Az ellenzéki sajtó, köztük Dezső András cikkével, jobbára sajnálattal írta, hogy a USAID a humanitárius, liberális, demokratikus társadalmi folyamatok elősegítője volt a világon úgy mint Magyarországon az elmúlt évtizedekben, és ez a folyamat szűnik most meg Trump nacionalista, protekcionista politikája miatt. A kormánypárti sajtó, így tehát a Mandiner, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, illetve maga Orbán Viktor és Kocsis Máté frakcióvezető ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy Trump végre leleplezte a liberális, baloldali összeesküvést, amivel a „liberális mélyállam” szuverén országok demokráciájába avatkozott be. A kormány be is jelentette, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal meg fogja szerezni a USAID által pénzelt magyar szervezetek listáját az amerikaiaktól, hogy lássák a külföldi beavatkozás mikéntjét. Dezső András sietett megírni, hogy bár a kormány az ellenzéket és kormánykritikus civil szervezeket vádolja azzal, hogy külföldről pénzelik őket, valójában a Fideszt is segítette még a 2000-es években a CDU/CSU (a német Kereszténydemokrata Unió, amely éppen most nyerte meg a német választásokat); ahogyan az is már gyakorlatilag ellenzéki klisévé vált, hogy a sorosozás ellenére Orbán Viktor is Soros-ösztöndíjas volt a 90-es években. Tehát megindult a szokásos csatározás a nyugatpárti, liberális kommentátorok és a nyugatellenes, illiberális kormánytagok (és médiájuk) között.

Politizálható-e a Nyugat?

Az ellentét, mint oly sok más kérdésben, onnan ered, hogy míg az Orbán-kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a Nyugatot politizálja, azt a politikai kritika tárgyává tegye, addig az ellenzék nem hajlandó elismerni, hogy a „Nyugat” – tehát az iparosodott, városiasodott, piaci kapitalizmust és (legalábbis nominálisan) liberális demokráciát képviselő „világ” – egy politikai szövetség, és mint olyan jogosan tehető politikai kritika tárgyává. Ez azért van, amit Matthew Ellis egy nemrégi, Substack-en közzétett írásában nagyon érdekesen kifejtett: a liberálisok szerint – úgy globálisan, ahogyan itthon – a történelem nagy ideológiai összecsapásai véget értek 1989-cel, tehát a Szovjetunió bukásával. Francis Fukuyama híres tézise szerint a kommunista diktatúrákat megtestesítő Szovjetunió bukásával már nem volt hátra más az emberiség számára mint a liberalizmus, a humanizmus, a demokrácia és a piacgazdaság minél szélesebb körben való elterjesztése, mert szerinte ezek képviselik az emberi civilizáció legmagasabb fokozatát.

-- A történelemnek viszont nem lett vége, az ideológiai harcok folytatódnak, részben annak köszönhetően, hogy emberek tömegei vesztették el hitüket a nyugati világrendben.

A pártpolitikai elitek viszont, mint a mai magyar liberális ellenzék vagy az amerikai Demokrata Párt, tartják magukat ahhoz, hogy a nyugati világrend egy semleges erő, amely nem lehet ideológiai csatározások tárgya – hiszen csak a demokráciát és a liberalizmust akarja elterjeszteni, mi lehetne ezzel a baj? Dezső Andrást érdemes egészében idézni:

-- „A párhuzam azért is fontos, mert jól bemutatja az orosz és az amerikai soft power egyik különbségét. Míg az amerikaiak a liberális demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a szabad versenyen alapuló eszmét tolták maguk előtt hosszú időn át, és így próbáltak befolyást és szövetségeseket szerezni, addig az oroszok a nacionalista keresztény ideológiát alkalmazták, illetve alkalmazzák ugyanerre a célra. Ez az ideológia az, ami a Szovjetunió széthullása után helyet cserélt a kommunista ideológiával – és éppen annyira keresztény, mint amennyire kommunista volt a szó eredeti értelmében.”

Dezső tehát elismeri, hogy a „demokráciaexport” a USAID-en keresztül sokáig az amerikai soft power talán legfontosabb eleme volt, ezt mégsem kezeli a hatalom megtestesüléseként – bár ő is bevallja, hogy ez egyébként az amerikai hatalom és hegemónia kiterjesztéséről szól. Így mintha azt mondaná, hogy bár a USAID valóban az amerikai érdekeket szolgálja, az amerikaiaknak valamilyen oknál fogva eredendően „jó” érdekeik vannak. ...

https://merce.hu/2025/03/14/hogyan-fordithatjuk-a-javunkra-a-usaid-megszuneset/

Válasz

Kocsis Máté válasz helyett az újságíró apját emlegeti | 2025. április 12.

Az újságíró lapja pedig Kocsis Máté apját.

Kocsis Mátét, a Fidesz frakcióvezetőjét a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos számvevőszéki jelentésről kérdezte a Telex újságírója csütörtökön, Győrben, lakossági fórumon. Kocsis így válaszolt: „figyeljenek, Simor Dániel az MNB-ről kérdez. Az ő édesapja volt Simor András, az MNB elnöke, aki offshore cégekben vitte ki az MNB vagyonát”.

Kocsis válasza az Apák és fiúk szellemében megdobogtatta a Pesti Srácok és a Mandiner szívét.

A Telex megírta, hogy amit a frakcióvezető állít Simor Andrásról, nem igaz. Simor András, aki 2007 és 2013 között vezette a jegybankot, nem vitt ki jegybanki pénzt offshore cégbe, nem sértett törvényt. Saját pénzét, mintegy nyolcszázmillió forintot tette be egy ciprusi cégbe, még mielőtt jegybankelnök lett volna. Az akkori ellenzék, a Fidesz emiatt offshore-lovagnak nevezte, botrány támadt. Simor felszámolta a ciprusi cégét, hazahozta a pénzét, tudomásul véve, hogy ez olyan támadási felület volt, amelyet jegybankelnökként nem engedhet meg magának, adózott is utána.

A Telex jegyzete arra is kitér, hogy nem minősítheti egy fiú munkáját az, hogy az apja mit tett vagy nem tett korábban, mert „Kocsis Máté sem lesz attól sem jobb, sem rosszabb ember, hogy az apja 12 éve megrovást kapott közokirat-hamisításért”.

https://magyarnarancs.hu/feketelyuk/kocsis-mate-valasz-helyett-az-ujsagiro-apjat-emlegeti-275920

Válasz

Amikor a jól fizetett gyulai propagandista megsértődik és hülyeségeket beszél | 2025. április 7.

Nemrégiben a képviselő-testület ülésen egy interpelláció keretében megkérdezték a Fidesz helyi öklét, a közpénzből működő lap vezetőjét, miért nem tudósított az elmúlt időszak legnagyobb politikai eseményéről, Magyar Péter újbóli, ismét Gyuláról induló országjárásáról a Gyulai Hírlap. Erre éktelen ostobaságot mondott – és megsértődött, minősített.

Nem előzmény nélküli, ami történt. 2024 áprilisának közepén első országjárását is Gyulán kezdte meg Magyar Péter. Akkor alig két hónappal voltunk túl a mentelmi ügy első hullámán, amelybe belebukott Novák Katalin államfő és Magyar volt felesége, Varga Judit volt igazságügyi miniszter. Akkor közel ezerötszázan mentek el a gyulai várhoz, ahol platós autójáról szólt a helyiekhez egy, a rendszerrel szembekerült ember, aki minden volt akkor még, csak az ellenzék vezetője nem. Ekkora tömeget a rendszerváltás óta nem látott a békési fürdőváros közéleti eseményen.

Éppen ezen a napon jelent meg portálunkon az a cikk, amely arról számolt be, hogy a város fideszes polgármestere, Görgényi Ernő egy 2019-es telefonbeszélgetésben megzsarolta és megfenyegette párt- és frakciótársát, Torma Bélát, a helyi postai vezetőjét azzal: ha nem ad át politikailag fontos információkat a kormánypártnak, s ha ezzel elárulja a Fidesz, abból baja lesz. A gyulai városvezetőt azóta hivatali visszaélés gyanújával feljelentették. Magyar ezért maffiafőnöknek nevezte Görgényit. Gyulán kezdett országjárása egyébként óriási sajtóérdeklődést váltott ki. Lapunkon kívül jelen volt az eseményen a Telex, a 24.hu, a HVG, a 444.hu, a beol.hu, a távirati iroda, sőt a Hír Tv is. Beszámolt róla az RTL Klub, az ATV, a Népszava, a Szeged.hu, s nagyjából minden szóba jöhető médium.

Kettőt kivéve: a két helyit, az önkormányzati tulajdonban lévő és közpénzekből működő Gyulai Hírlapot és a Szeged-Csanádi Egyházmegye tulajdonában lévő Gyula Tv-t, amely szerződéses kapcsolatban áll a várossal. Pedig nekik igen közeli volt ez a rendezvény, ráadásul fontos és nagy látogatottságú is. Megjegyzendő, hogy a német és az osztrák közszolgálati televízió, a ZDF és az ORF külön stábot küldött Gyulára, amire a fürdőváros történelmében még nem volt példa. Akkor nemes egyszerűséggel azt válaszolta Mocsár-Pörjés József, a Gyulai Hírlap főszerkesztője, azért nem tudósítottak az eseményről, mert „nem kaptak rá meghívót”. Holott három nappal az esemény előtt a rendezők közzétették, hol és mikor indul Magyar országjárása, s melyik lesz az első tíz helyszín. Minden médium ez alapján jött el. A fővárosból, valamint Németországból és Ausztriából is.

Az élet ismétli magát. Az idén március elsején, immár nem csak az ellenzék vezető pártjának elnökeként, hanem a közvélemény-kutatások alapján hónapok óta a legnagyobb támogatottságot felmutató politikai formáció vezetőjeként ismét Gyulán kezdte országjárását Magyar Péter, amiről ismét nem számolt be a Gyulai Hírlap. Március végén erről kérdezte Sióréti Gabriella helyi ellenzéki képviselő interpellációjában Mocsár-Pörjést. Mivel az interpellációt írásban előre be kell adni, így a főszerkesztő tudta, hogy őt fogják kérdezni, ezért készült. Kétféleképpen is. Egyrészt azzal, hogy a „függetlenség” látszat még véletlenül se erősítse, egy olyan felsőt vett fel, amelyen az virított: „0 % Libernyák”.

Korábban és most is a nagy „szakmai” érv az volt, hogy: „Nem kaptunk írásos meghívót.” Ez többszörösen sem igaz. A szervezők, ahogy egy éve, úgy most is közzétették az országjárás állomásait, s annak időpontjait. Ez a Gyulai Hírlapon kívül mindenkinek érthető volt. Ha úgy tekintjük a világot, hogy információnak csak a szerkesztőségekbe írásban beküldött meghívó számít – márpedig ez nagyon nem így van –, akkor rossz választ adott az a propagandista, aki nem tudni miért, nagyra van saját maga „szakmaiságával”.

Ha van bármilyen eseményre a szerkesztőségbe beérkező írásos meghívó, akkor kimegy a Gyulai Hírlap és tudósít, ha nincs ilyen, bár tudomásukra jut és fontos, nem lépnek egy tapodtat sem, nem lesz cikk?

Ez pedig elvezet ahhoz az abszurd helyzethez, hogy a beérkezett meghívó megléte felülír mindent: közéleti, kulturális, gazdasági, pénzügyi fontosságot, bármelyen hírértéket, szerkesztőségi megfontolást. Ilyen alapon tavaly áprilisban és most március elsején – szemben a Gyulai Hírlap kétségkívül „helyes” gyakorlatával – minden más médium annak ellenére ment el az eseményekre, hogy konkrét írásbeli meghívót kapott volna.

„Nagy fideszes vagyok, a Párt helyi ökle, messze több mint egymilliós fizetésem és pozíciómat féltem, utolsó leheletemig, sőt, azon túl is kiszolgálom ezt a rendszert. Éppen ezért utálom az ellenzéket, bőszen kommunistázom, gyűlölöm Magyar Pétert és soha nem törekedtem a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatásra, sőt, büszkén cenzúrát gyakorlok. Mindenkibe belerúgok, aki nem a Fidesz és a gyulai városvezetők dicsőségét zengi, és kiszorítok mindenkit, aki nem ízlésem szerint való. Egész eddigi működésem erre példa. Van még kérdés?” Ha egy kicsit őszinte lett volna, akkor Mocsár-Pörjés Józsefnek, a Gyulai Hírlap ügyvezetőjének és főszerkesztőjének ezt a választ kellett volna adni az interpellációra, amelyhez a „0 % Libernyák” feliratú felsője tökéletes jelmezként szolgált volna. Nem mellékesen a Fidesz kizárólagos pártpropagandáját minden gyulai pénzéből teszi. A (vidéki) sajtószabadság nagyobb dicsőségére.

https://magyarnarancs.hu/publicisztika/amikor-a-jol-fizetett-gyulai-propagandista-megsertodik-es-hulyesegeket-beszel-275730

Válasz

Kurucz Dániel: Mindenkit be kellene engedni a Kormányinfóra – Exkluzív interjú a Köztérről és a Fidelitasról | 2025. 04. 02.

Kurucz Dániel, a Köztér című műsor alapítója, a Fidelitas volt budapesti elnöke a Media1 vendégeként beszélt a Kormányinfóról kitiltott újságírók ügyéről, a Fidelitasban betöltött korábbi szerepéről, valamint arról is, hogy mit gondol a műsoráról gyakran emlegetett Partizán-párhuzamról. A beszélgetés során szóba került a média finanszírozása, a politikai visszatérés lehetősége és egy letiltani próbált interjú esete is.

https://www.youtube.com/watch?v=qoyBQGRmXoM

Az interjú audio formában is elérhető az alábbi lejátszó segítségével:

https://media1.hu/2025/04/02/kurucz-daniel-kozter-media1-interju-fidelitas-kormanyinfo-media1/
___

Bővült a Direkt36 csapata | 2025. 04. 03.

Csatlakozott a Direkt36 tényfeltáró műhely stábjához Janecskó Kata, a Telex egykori újságírója.

Janecskó Kata az ELTE magyar és kommunikáció szakán diplomázott. Dolgozni az egyetem mellett kezdett a „régi” Origónál, ahol hat évet töltött. Ezután az Index politika rovatának munkatársa volt tíz éven át, majd a távozó indexesekkel a Telex következett. A Telextől a 2023-as jelentős távozási hullámban vett búcsút, majd szabadúszóként saját projekteken tevékenykedett. Idén áprilistól csatlakozott a Telex stratégiai partneréhez, a Direkt36-hoz.

A tényfeltáró műhely (ahol nemrég a kimagasló nézettségű és díjazott Dinasztia című, az Orbán-család meggazdagodásáról szóló filmet is készítették) azt írta közösségi médiás felületén, Janecskó Kata az egyik legtapasztaltabb szociális és igazságszolgáltatási témákkal foglalkozó magyar újságíró.

Megemlítették, hogy Janecskó korábban elnyerte a Zsigmond Márta Médiadíjat és a Szegénységről Méltósággal különdíját. Elsősorban bűnügyekről, igazságszolgáltatásról és szociális témákról ír. Két önálló könyve jelent meg, az első ártatlanul bebörtönzött emberek történeteivel foglalkozott, a második romantikus csalásokkal. Mindemellett két podcast sorozat, a Szerepjátékos gyilkosság és az Eltűntek társalkotója.

- „Nagyon örülök annak, hogy egy olyan profi csapat részese lehetek mint a Direkt36, szuper lesz együtt gondolkodni, mellettük dolgozni, rengeteg dolgot szeretnék tanulni tőlük”

– nyilatkozta a Direkt36-hoz történő csatlakozásáról.

https://media1.hu/2025/04/03/janecsko-kata-ujsagiro-direkt36-extelex/

Janecskó Kata a Telextől történt 2023-as távozásáról és akkori terveiről itt írtunk.

https://media1.hu/2023/06/06/ujabb-felmondas-tortent-a-telexnel/

Előzmény

Válasz