“Gazdasági semlegesség”: majd a kelet-ázsiai monopoltőke megment minket | október 10, 2024

Orbán Viktor szeptemberben nagy elánnal kijelentette, hogy a világpiacnak törvényszerűen kitett magyar gazdaságnak úgymond semlegesnek kell lennie. Azon túl, hogy ez önmagában is egy nagy önellentmondás, a „gazdasági semlegesség” jól hangzó frázisának puffogtatása pusztán csak egy erőltetett kommunikációs próbálkozás arra, hogy a gazdasági hanyatlást és az életszínvonal csökkenését egyre inkább megérző emberek figyelmét elterelje arról, mekkora bajban vagyunk.

Számos elemzést találhatunk arról – persze a kormányzati sikerpropagandán kívül – ami arról szól, milyen nagy arányban csökkent a gazdaság teljesítőképessége, esett vissza az emberek fogyasztása, rekedtek meg a bérek. A fizetőeszközünkről nem is beszélve, amit az elmúlt években olyan intenzíven sokszorosítottak politikai haszonszerzés céljából, mintha szimpla rajzpapír lenne.

Orbán Viktornak pedig mindenre az a megoldása, hogy új, nagyvonalú terveket akar megvalósítani, ebben a nagy tervezésben pedig már odáig jutott, hogy önkényesen meg akarja változtatni a nemzetközi gazdasági viszonyokat is. A gazdasági és életszínvonalbeli visszaesés felelősségét persze nem vállalja magára a teljhatalmat gyakorló, rendeletekkel kormányzó államapparátus, nem zavartatja magát emiatt. Inkább a francia elnököt, a német kancellárt, az amerikai elnököt furdalja a lelkiismeret, hogy milyen fenyegetett helyzetbe sodródott a magyar gazdaság.

Pártunk és kormányunk pedig kénytelen a mélyvízben gúzsba kötve segítségért kiabálni, várva hogy a kelet-ázsiai monopoltőke majd új Kínai Kelet-indiai Társaságként megmentse Magyarországot az elsüllyedéstől, s felszabaduljon a globalista, nyugati karvalytőke béklyói alól. Eléggé ironikus amúgy, hogy Magyarország épp a NER központi tervezésének eredményeként lett a „globalista karvalytőke” foglya, úgy, hogy a hatalom döntötte el, kiket enged gigaberuházni, kiknek fog kedvezményezni, közben pedig Nagy Kormányosunk rámutatott a térképen egy tetszőleges településre, összebeszélve a beruházóval, ahol felépülhettek az üzemek.

Többségében persze a Dunántúlon, az olcsóbb volt az államnak, nem kellett milliárdokat feccölni új utak és iskolák építésébe, mint amennyit kellett volna a Dél-Alföldön vagy Észak-Magyarországon. A magyar gazdaságpolitika tehát tudatosan és felülről szervezetten működött, ami hajaz az államszocializmus tervszerűen végrehajtott, etatista gazdaságpolitikájára. Függetlenül attól, hogy állami vállalatok vagy multicégek ruháztak be, a módszer ugyanaz volt.

Az eredmény pedig az lett, hogy gazdasági függőségünk a külföldi multicégektől csak nőtt, viszont közben a hatalmi érdekeket kiszolgáló, cinikusan „nemzeti burzsoáziának” nevezett oligarchia állami feltőkésítése következtében nem alakult ki egy önállóan működő, versenyképes, piacorientált nagyvállalati elit, ami hatékonyan becsatornázta volna a magyar gazdaság erőit a világgazdaságba.

A fejlett észak- és nyugati európai, ill. amerikai kapitalista demokráciák annak köszönhetik domináns gazdasági erejüket, hogy több az olyan helyi multimilliárdos, s ennek folytán helyi székhelyű multivállalat, amely a piacból tartja fent magát. A mi feltőkésített oligarcháink ehhez képest állami szubvenciókból élnek.

Orbán Viktor koncepciójában szó volt a „blokkosodás” veszélyéről is, amiben a nyugati hatalmak Kína- és Oroszország-ellenes politikáját ostorozta, mondván, ez hanyatláshoz, visszaeséshez fog vezetni az euroatlanti világ számára. A helyzet azonban az, hogy épp azok a harmadik világbeli országok indultak el a hanyatlás útján, melyek teljes mértékben kiszolgáltatták magukat a kínai gazdasági gyarmatosításnak.

Dél-Afrika vagy épp a délkelet-ázsiai országok nem igazán mutatják azt, hogy fejlettségben, jólétben felérnének vagy kezdenének felérni a nyugati országokhoz. Az is érdekes, hogy az Európai Unió épp azzal vágta magát térden, hogy a Kínával kiépített kereskedelmi kapcsolat negatív egyenlegű lett, többet importáltunk onnan, mint exportáltunk. Szóval ez a narratíva hamisnak mutatkozik, a Kínával való kapcsolatunk szorosabbra vonása inkább Orbán hatalmi rendszerének nemzetközi beágyazottságát segítené.

Az tehát, hogy ennyire legatyásodtunk, épp annak köszönhető, hogy a NER piacellenes, etatista, mégis kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytatott az elmúlt 14 évben. Az állami tervezés, amely ellehetetlenítette a kreatív vállalkozó egyének alulról történő építkezését, a fogyasztókat olyan anyagi helyzetbe sodorta a pénz elinflálásával és a túladóztatással, amely felborította és a végletekig torzította a termelők és a fogyasztók közötti természetes viszonyt. Az pedig, hogy a kormány a szabadkereskedelem mellett kampányol hazugság, legalábbis a kiskereskedelmi multik ellen indított háború és adminisztratív nyomás tükrében.

https://www.individualista.hu/2024/10/10/gazdasagi-semlegesseg-majd-a-kelet-azsiai-monopoltoke-megment-minket/
___

“A piacgazdaság szétverve”: a jogállamiság mellett a kapitalizmust is újra kell építeni | szeptember 9, 2024

Ilyet is ritkán hallani: ” Magyarországon nem csak a jogállamiság, hanem a piac is válságban van, miután számos kormányzati lépés veszélyezteti a szabad versenyt” – jelentette ki pár hete Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetem kutatója az EP brüsszeli konferenciáján. Ez pontosan így van, a kettő összefügg: az “illiberális demokrácia” rombolta le a szabad piacot és annak egyik legfontosabb elemét, a jogbiztonságot, és teremtette meg azt az államfüggő, haveri pszeudokapitalizmust, ami elfojt számos, potenciálisan sikeres önálló vállalkozást.

És ezzel magának a szabad vállalkozásnak, az egyéni szabadságnak a kultúráját.

Röhejes lenne, ha nem lenne tragikus, hogy az orbáni Magyarország most ősszel, soros uniós elnökként egy “versenyképességi paktumot” akar az EU elé tárni – miközben leginkább épp a saját porta előtt kéne söpörni, hiszen az MNB Versenyképességi Indexe alapján “Magyarország 2023-ban a megelőző évhez képest két helyet rontva a 19. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában”, az ország helyzete gyengébb az EU átlagánál.

A legtöbben, főleg a maguktól is piacképtelen, de a kormányzati oligarchizmus által is ellehetetlenített kis-, közép- és kényszervállalkozók pontosan értik, mi történik ebben az országban másfél évtizede, a NER-közeli vonatkozó neveket már említeni se kell, egy pár nulla után már felfoghatatlan, mennyi milliárd ment át közvagyonból magánzsebekbe.

Ez azonban nem valami egyszeri lépéssel, pl. kormányváltással megoldható átmeneti gond: a maffiamódszerekkel intézményesített államkapitalizmus, amely az egyéni teljesítmény és a piaci siker helyett a járadékvadászatot jutalmazza, hosszú távon kiiktatja a piaci viszonyokat, vele a vállalkozói kedvet – azt a kreatív és innovatív kapitalizmust, ami nélkül nincs se egyéni, se közösségi szabadság, se jólét, se növekedés. Találóan foglalja össze a Keleti Sötétség nevű blog a folyamatokat (via Káncz Csaba):

“A rezsim számára másfél évtizeden keresztül kényelmes eszköz volt, hogy a termékek árába rejtett adókkal, infláció formájában sarcolja a lakosságot, mindig megtalálva a ‘bűnöst’ a multiktól a háborúig, azonban mostanra elérte a határt. Nemcsak az adóbevételek növelésének lehetősége merült ki, hanem közben tönkretette a hazai KKV-szektort is, amely az adóterhek és a különféle piactorzító beavatkozások miatt versenyképtelenné vált. Számos cég külföldre költözött, mások lehúzták a rolót.

A piacgazdaság szétverve, a monokultúrás összeszerelőüzem-gazdaság romokban, az állami szolgáltatások az utolsókat rúgják, a mesterségesen létrehozott monopóliumokból származó jövedelmek a Családhoz áramlanak, miközben a további leszakadás elkerülhetetlen"nem

És ha már itt tartunk, ne feledkezzünk meg arról a remek ötletről sem, ami végül ötlet maradt, de a terv az volt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogot kapott volna "alapvető jelentőségű vállalkozássá" minősíteni cégeket, "piaci torzulás" vagy más szükség esetén akár egy adott tulajdonrészt vagy magát a céget is eladatni, "az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében."

https://www.individualista.hu/2024/09/09/a-piacgazdasag-szetverve-a-jogallamisag-mellett-a-kapitalizmust-is-ujra-kell-epiteni/

Válasz

„Ezekben a képekben benne van minden nyomorunk” – Hadházy Ákos megnézte az 1,6 milliárdból félig megépült stadiont | 2024. november 17.

Hadházy Ákos szerint szimbolikusnak is mondható az, amit az 1,6 milliárd forintnyi közpénzből félig megépült szigetszentmiklósi stadionnál talált: annak parkolója – vagyis részben a parkoló helye – illegális szemétlerakóvá változott az utóbbi időben. Néhány képpel illusztrálja is, mit talált a város szélén, a Szigetszentmiklós alsó HÉV-állomásnál lévő ingatlanon. Például ezt:
https://assets.4cdn.hu/kraken/87ZYUHlfl7BuNEHQs.jpeg

A független parlamenti képviselő nem először foglalkozik a szigetszentmiklósi értelmetlen közpénzzabálással. Mint a posztjában feleleveníti, másfél éve már járt ott, akkor csak a félbehagyott, pusztuló szellemstadiont látta, most már azt is, hogy a környéket elárasztották szeméttel.

„Ezekben a képekben is benne van minden nyomorunk” – írta a fotókhoz, mondván: ez a helyzet nem csak arról szól, hogy „az autokrata miniszterelnök hobbijára ész nélkül” költenek százmilliárdokat. Hanem arról is, hogy „a 21. században (!), Budapesttől néhány kilométerre fekvő kisváros határában felhalmozott illegális hulladék a MOL-nak átadott hulladékbiznisz összeomlásának is »szép« jelképe”.
https://www.facebook.com/hadhazyakos/posts/pfbid0G5gtppwR9NPUD39bbGm1d8GvcVyDPfuDfsg9nDCt6JJHppyuHGurq7xiDjYJj5ECl

A kudarcba fulladt stadionépítésről, ami a helyi csakis utánpótlásból álló futballcsapatot is maga alá temette a több milliárdos adósság miatt, korábban mi is többször írtunk (amikor döntés született a stadionról, a csapat még másodosztályú volt, azóta - többek közt a szövetség felé fennálló tartozások miatt - a harmadosztályból időközben lesorolták a megyei szintű bajnokságba, majd megszűntek).

2018 tavaszán megmutattuk például, hogy hogyan néz ki az akkor már 8 hónapja álló, több mint 3,5 milliárd forintos összköltségvetésű beruházás ellenőrzése, az akkor a K-Monitor által megszerzett dokumentumot nem lehet elégszer látni:
https://assets.4cdn.hu/kraken/87Za2MAr5QvRA5D6s.jpeg

A stadiont, amire Garancsiék mellett az Allianz és a GE is adott pénzt, 2020-ban már áron alul próbálták eladni. Az üzlet nem tűnt túl vonzónak, nem csoda, hogy akkor azt írtuk: az lehet a megoldás, hogy majd az állam megveszi, a csődben lévő klub pedig a 420 millióból kifizeti a tartozásait. Hogy mi lesz a csapat nélküli félig kész stadionnal, azt persze nem tudni.

Most már igen: szemétlerakó lett.

https://444.hu/2024/11/17/ezekben-a-kepekben-benne-van-minden-nyomorunk-hadhazy-akos-megnezte-az-16-milliardbol-felig-megepult-stadiont
___

Úgy épül stadion 3,5 milliárdból Szigetszentmiklóson, hogy a városnak nincs SEMMILYEN felnőtt focicsapata | 2018 március 19.

Vagyis most ott állunk, hogy elköltöttek jó 2,5 milliárd forint közpénzt egy magánkézben levő sportklub beruházására, de pillanatban nincsen se pénz, se pálya, se felnőtt focicsapat. https://444.hu/2018/03/19/ugy-epul-stadion-35-milliardbol-szigetszentmikloson-hogy-a-varosnak-nincs-semmilyen-felnott-focicsapata
___

Másfél éve jártam ott, akkor még “csak” a félbehagyott, pusztuló, alsóhangon 1.6 milliárd adófizetői pénzt felemésztő szellemstadion és a parkoló látszott. Igaz, a helyszín akkor is bizarr látvány volt, de akkor még nem volt ott a rengeteg lerakott szemét.

Ezekben a képekben is benne van minden nyomorunk, de figyelem, nem csak az autokrata miniszterelnök hobbijára ész nélkül költött százmilliárdokról szólnak a fotók. A 21. Században (!) , Budapesttől néhány kilométerre fekvő kisváros határában felhalmozott illegális hulladék a MOL-nak átadott hulladékbiznisz összeomlásának is "szép" jelképe. A hulladék leadása, a lomtalanítás rendszere ugyanis az utóbbi évekig egész jól működött az EU-s pénzből kialakított hulladékudvarokban és az önkormányzatok által megrendelt lomtalanító akciókkal. Nos, ennek lett vége a horribilisen megemelt szemétlerakási díjakkal.
Az előző látogatásomkor talált állapotok itt:
https://fb.watch/vUV8J5DeSA/
A stadion kálváriájáról itt:
https://atlatszo.hu/kozpenz/2020/11/11/draga-diszlet-a-vilagvegehez-gaz-boritja-a-focipalyat-a-szigetszentmiklosi-szellemstadionban/

Válasz

Szemet vetettek az MTA ingatlanaira, a tudósok húzhatják a rövidebbet | 2024. november. 14.

Az egyetemek vagyontárgyaihoz hasonlóan most az 1826-ban alapított MTA ingatlanainak jelentős részére tenyerelne rá az állam. A lépés tovább csorbítaná az akadémiai autonómiát, csütörtök délutánra tüntetést is szerveztek emiatt.

Rendkívüli közgyűlést készül összerántani a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – értesült a HVG. A nem tervezett – december elején esedékes – találkozóra finoman szólva sem teljesen önszántukból szánják rá magukat a tudóstestület tagjai: a közeljövőben várhatóan le kell mondaniuk az intézmény vagyonának egy jelentős részéről.

Az MTA-nak a törzsvagyonán kívül további jelentős vagyona, főleg ingatlana van, amit jelenleg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba szervezett kutatóintézetek használnak. Ezeket az ingatlanokat és az intézetek által „lakott” MTA-tulajdonú ingóságokat szeretné a HUN-REN jelenlegi vezetése megszerezni. Ehhez a kormányban lelhetnek partnerre, első körben ugyanis az állam venné meg az MTA tulajdonát, a hírek szerint meglehetősen nyomott áron.

Az akadémiai tulajdont már felértékelték, ám információink szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium ennek az összegnek csak a felét kívánja kifizetni érte. Az MTA vezetése ezért úgy döntött, hogy akkor járul hozzá az állam által diktált feltételekhez, ha azt a rendkívüli közgyűlés is jóváhagyja. Mindenesetre a HUN-REN jelenlegi vezetése, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató egy interjúban már célozgatott arra, hogy az MTA-nak székházfelújításra úgyis kell a pénz, tehát akár az eladásból is finanszírozhatnák azt.

A vagyon nem maradna sokáig az államnál, azt rövid úton egy (kvázi)alapítvány tulajdonába adnák. Ez az alapítvány ugyanis maga a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lenne, amelyet egy, a napokban elkészült új törvénytervezet szerint úgy alakítanának át, hogy a jövőben a „HUN-REN-re e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni”. A törvénytervezet az utóbbi öt évben hányódó kutatóintézeteknek így új működési keretet állapít meg.

Az egykor az MTA égisze alá tartozó intézetek gazdája először a Maróth Miklós elnökletével működő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozott, majd az új elnök, Gulyás Balázs alatt lett a neve Magyar Kutatási Hálózat, amelynek szívesebben használták az angol HUN-REN rövidítését.

https://hvg.hu/itthon/20241114_mta-kutatohalozat-ingatlanok-allami-tulajdon-kozpontositas-ebx

Válasz

Elképesztő, mennyit költ az Orbán-kormány a volt köztársasági elnök hobbijára | 2024. november 9.

A kormány által is jóváhagyott dokumentum 2030-ig szóló fejlesztési terv, amelyre 24 milliárd forintot költenek el. Van benne szó a vizek, vízpartok fejlesztéséről, horgászvezető-képzésről, egészségnyereségről.

A Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő vezette Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOZ) mellett turisztikai szakemberek, horgászszervezet-vezetők és minisztériumi illetékesek állították össze az elemzést. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó szerint a mintegy egymilliós hazai horgászközösség számíthat a kormányra.

Az országos szövetségnek, ha egymillió tagja nincs is, de 750 ezer igen, és abban azért lehet valami, hogy három „legális” horgászra biztosan jut egy szervezeten kívüli.

https://mfor.hu/cikkek/kozelet/elkepeszto-mennyit-kolt-az-orban-kormany-a-volt-koztarsasagi-elnok-hobbijara.html
___

Egyre többe kerül az adófizetőknek a volt köztársasági elnök hobbija | 2024. szeptember 5.

Több mint félmilliárd forintért vásárol gépkocsikat a Magyar Országos Horgász Szövetség. A volt köztársasági elnök, Áder János hobbija, a horgászat jó ideje a kormány kiemelt figyelmét élvezi.

https://mfor.hu/cikkek/agrarium/ader-janos-horgaszat-mohosz-allami-tamogatas.html

Egészségnyereség az átlagembereknek... „hahaha”

Válasz

20 milliárddal többet fizet a kormány Tiborczéknak a Dürer Kert helyén épült irodaházakért | 2024. november 7.

A Bosnyák tér mellett épített irodaházakat pedig 80 milliárd forinttal drágábbért vennék meg.

Hatottak a Dürer Parkot építő cég érvei: a kormány az elmúlt hetekben belement abba, hogy módosítsa a Városliget szomszédságában felhúzott két irodaház megvásárlásáról szóló megállapodást – írja a 24.hu.

Az Ajtósi Dürer soron az egykori egyetemi campus és a Dürer Kert helyén felhúzott irodaházakat a Dürer Befektetési (DB) Kft. építette, emögött a Tiborcz István-közeli Főnix Magántőkealap és Garancsi István Marketje áll. Május végén derült ki, hogy a kormány még elkészültük előtt vételi megállapodást kötött az irodaépületekre.

Az eredeti megállapodás szerint a vételár 100 milliárd forint lett volna, ebből mintegy 80 milliárdot májusban már ki is fizettek, de a beruházó az inflációra hivatkozva 120 milliárdra szerette volna emelni. Mint most kiderült, a cég sikeresen érvelt: az oda költöző minisztérium és állami bank részéről adódó többletigények miatt többet fizet a kormány, a lap információi szerit 119,4 milliárd forint lesz az átadás előtt álló ingatlan végleges vételára.

Mint májusban kiderült, a kormány – a nyilvánosság tájékoztatása nélkül – három helyen rendelt vadonatúj irodaházat NER-es ingatlanfejlesztő cégektől: a Dürer Park mellett a Bosnyák téri Zugló Városközpontnál és a Mol-torony melletti BudaPart irodaházait.

A 24.hu most azt írja, egy előterjesztés szerint a Bosnyák téri Bayer-projekt ára még a Dürer Parknál is jobban emelkedhet, 80 milliárd forinttal a korábbi 244 milliárd helyett 324,6 milliárdra, de ez ügyben egyelőre nem érkezett hivatalos megerősítés. A BudaPart irodaházai esetében egyelőre nincs információ arról, hogy az eredetileg kiderített 255 milliárd forintos vételárat módosították volna.

Mindenesetre ha a szerződéseket a fentiek szerint aláírják, az ármódosítások 600-ról 700 milliárd forintra növelik a költségvetés terheit, miközben szakértők azt állították, hogy az eredeti, 600 milliárdos összeg is erősen túlárazott volt.

https://magyarnarancs.hu/belpol/20-milliarddal-tobbet-fizet-a-kormany-tiborczeknak-a-durer-kert-helyen-epult-irodahazakert-272312

Válasz

Tiborczék BDPST-cégbirodalma 30 milliárdnyi adót nem fizetett meg a nyeresége után | 2024. október 28.

Egy 2017-től hatályos törvénymódosítás „adóparadicsomi állapotokat teremtett Orbán Viktor miniszterelnök vejének”, ugyanis lehetővé tette a BDPST-birodalomnak, hogy elkerülje a nyereség utáni adózást. Tiborcz Istvánék a 24.hu gyűjtése szerint az elmúlt öt évben mintegy 30 milliárd forint körüli adókedvezménnyel élhettek a jogszabálynak köszönhetően.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/28/tiborcz-istvan-bdpst-muemlek-hotellanc-nyereseg-adokedvezmeny/

Tiborcz központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. – ahol Orbán Ráhel, a kormányfő lánya a kreatív igazgató – ontja a pénzt: 2019 és 2023 között 48,4 milliárd forint nyereséget termelt, amiből 5,5 milliárdnyi osztalékot ki is vettek. „Közben a költségvetésbe egyetlen fillér társasági adót sem fizettek be”, írja a lap.

Egy nagyvonalú és rugalmas adókedvezménnyel tudták lényegében nullára csökkenteni a nyereségadó-fizetési kötelezettséget: egy adótörvény-módosító csomag részeként lett hatályos az a szabályozás, hogy „a hazai vállalkozások a műemlék épületek és a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításánál a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat”.

A 24.hu szerint ezt olyan cégcsoportok tudják igazán kihasználni, amelyeknek megfelelő ingatlanportfóliója és egy sor nyereséges leányvállalata van, valamint képes finanszírozni a műemlék-felújításokat. „Tiborczék birodalma pont ilyen: sorra vásárolta a műemlékingatlanokat, nem volt híján a hiteleknek, hiszen a kormány bankja, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bőven adott kölcsönt, és céghálót is szőttek, melyet az ingatlanok adásvételét követve mozgattak”. A lap arra is kitér, hogy a NAV idén nyáron egy közérdekű adatigénylés nyomán nyilvánosságra hozta: 2018-2022 között „összesen 36,8 milliárd kedvezmény mozgott a cégek között, így egyértelműnek látszik, hogy a lehetőség első számú felhasználói Tiborczék voltak” a maguk nagyjából 30 milliárdjával.

https://444.hu/2024/10/28/tiborczek-bdpst-cegbirodalma-30-milliardnyi-adot-nem-fizetett-meg-a-nyeresege-utan

Válasz

Mindenki jól jár: kínai cég kérte, a MÁV fizeti, Mészáros Lőrinc csinálja | 2024. október 25.

Újra üzembe helyeznek Vácon egy húsz éve használatlan iparvágányt a kínai hátterű CECZ-csoport számára, mindezt a MÁV finanszírozza. A munkálatokban pedig részt vesz a Mészáros érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt.

Januárban számoltunk be arról, hogy egy okosraktárat megvalósító CECZ-csoport újra üzembe helyezné a Vác-Alsóvároson található egykori iparvágányt. A tervek szerint 90 millió csomagot fogadna a társaság, illetve küldene tovább, a sínpáron napi egyszer közlekedne a vagon.

A Magyar Államvasutak (MÁV) korábban arról adott tájékoztatást lapunknak, hogy a vágányon 2000 óta nincs forgalom, az árufuvarozás megszűnt. Az állapota leromlott, felépítménye elavult. Teljes átépítésre lenne szükség, amennyiben vissza szeretnék helyezni. Több tervet (bontási, engedélyezési, kiviteli) kell elkészíteni, engedélyezést kell kijárni a munka megkezdéséhez.

Mintegy hat hónappal később már arról számolhattunk be, hogy elkezdődtek a munkálatok, aminek szemmel látható nyomai voltak a sínpáron. Ezt az önkormányzat is megerősítette, ugyanis mint kiderült, a kormányhivatal tervezett terepszemléjét még nem tartotta meg, de a reaktiválást célzó munkát már megkezdték a megbízott kivitelezők. Szerettük volna a nagy sietség okát kideríteni, ekkor tudtuk meg a MÁV-tól, hogy a „CECZ-csoport megkeresésének eleget téve” az iparvágány karbantartását saját forrásból kezdték meg.

„Az iparvágány érvényes használatbavételi engedéllyel rendelkezik. Az eredeti használatbevételi engedélyben lévő paraméterekre történő visszaállítás elegendő a biztonságos forgalom lebonyolításához, így nincs szükség különböző engedélyek beszerzésére. A karbantartást követően az iparvágány használhatóvá, bérbeadhatóvá válik, ami a MÁV-nak a jövőben bevételt jelent” – írta a vasúttársaság.

Értesüléseink szerint a fejlemény, miszerint a MÁV fizeti a CECZ-cégcsoporthoz köthető beruházást, felháborodást keltett a kistérség lakosságában, ugyanis mindenki tisztában van a vasút, valamint a vonatok leromlott állapotával. A késések mindennaposak, rendszeresek a balesetek, gázolások is, az útóbbi időben pedig több kisiklásos baleset is történt. Miközben folyamatosan azt lehet hallani – például Lázár János építési és közlekedési minisztertől –, hogy az átfogó felújításra nem áll rendelkezésre keret. Mindezek ellenére a MÁV pár hónap leforgása alatt úgy döntött, teljesíti a kínai társaság kérését.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mindenki-jol-jar-kinai-ceg-kerte-a-mav-fizeti-meszaros-lorinc-csinalja-271959

Válasz

Orbán Viktor testvérével nyert közbeszerzést Mészáros Lőrinc | 2024. okt 25.

Orbán Áron és Mészáros Lőrinc cégei őrizhetik a Központi Nyomozó Főügyészség épületeit 1,1 milliárd forintért.

Mi történt? Mészáros Lőrinchez és a miniszterelnök testvéréhez, Orbán Áronhoz köthető cégek nyerték el a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) épületeinek őrzésére kiírt, nettó 1,1 milliárdos közbeszerzést – írja az Átlátszó.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/10/25/a-kovetkezo-evekben-is-meszarosek-orizhetik-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-irodait/

Háttér. A KNyF épületeit eddig is a Mészáros Lőrinc cége, a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. védte, emellé futott be az Orbán Áronhoz köthető Bank Biztonság Bizalom Zrt., ennek tulajdonosa a Multi Shoot Zrt, amelynek Orbán Áron az ügyvezetője. A Bank Biztonság Bizalom Zrt. a mostani megbízás mellett a Fővárosi Ítélőtáblával és a Paks II. Atomerőmű Zrt.-vel is szerződésben áll. A társaság forgalma az elmúlt években 1 milliárd forint körül mozgott, a nyereség tavaly 80,9 millió forint volt.

A Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. 2016 óta védi az ügyészség épületeit, Mészáros Lőrinc viszont csak 2022-ben vásárolta meg a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt-n keresztül.

https://forbes.hu/uzlet/orban-viktor-testverevel-nyert-kozbeszerzest-meszaros-lorinc/

Válasz

Orbán Viktor kiadta a feladatot | 2024. október 25.

a fővárosi politika középpontjában a budapestieket leginkább érintő problémáknak kell állniuk. A miniszterelnök ígérete szerint a budapestiek EBBEN számíthatnak a Fideszre és a kormányra is.

https://telex.hu/belfold/2024/10/25/fidesz-budapest-szentkiralyi-alexandra-orban-viktor
___

Navracsics először közölt részleteket az iparűzési adó újraosztásáról | 2024. október 25.,

Budapest fejlettség szempontjából kimagaslóan teljesített az elmúlt húsz évben, de az ország többi részét is szükséges felzárkóztatni, és ehhez Budapest is lendületet adhat – mondta Navracsics Tibor pénteken az EU-Chambers 2024 rendezvényen. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, ezt a kettéosztottságot orvosolná a jövőre induló Versenyképes járások program.

Budapest valószínűleg nem jár túl jól

Navracsics szerint Magyarország fejlettség szempontjából két nagy területi egységre vált szét, Budapestre és az ország felzárkóztatást igénylő többi részére. Az EU-csatlakozás óta Budapest javított fejlettségi szintjén, és mostanra az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt maradt, mondta Navracsics. Hasonló a helyzet a közép-európai régió többi országában is, mondta Navracsics, aki szerint bár Budapest élmezőnyben van – ezt némileg árnyalják az Eurostat frissen megjelent régiós adatai, amikről itt írunk bővebben –, kiélezett versenyben kell helytállnia Prágával, Bukaresttel, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Zágrábbal együtt.

https://444.hu/2024/10/25/navracsics-ujabb-reszleteket-osztott-meg-az-iparuzesi-ado-ujraosztasarol
___

2025-től Versenyképes Járások Program | 2024. okt. 26.

Ahogy arról korábban írtunk: több fideszes polgármester is kritizálta a kormány tervét, hogy elosztanák a rászoruló települések között az iparűzési adó jövő évi többletét. Papp László, Debrecen vezetője azt mondta, ha befagyasztják az iparűzési adót, akkor be kellene fagyasztani az összes olyan tételt, amelynek a költségnövekedésével számolniuk kell jövőre. Nem elfogadható, hogy a teljes növekményt elvonják, hanem meg kell megtalálni egy olyan egészséges mértéket, amely ad lehetőséget a helyi kihívások kezelésére egy nagyváros számára, ha már itt képződik meg ez az adómennyiség.

Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere szerint az iparűzési adó nemcsak elengedhetetlen az önkormányzatok működtetésében, hanem alapvetően igazságos is, mivel a szolidaritási adó révén már segítik a felzárkóztatást és az esélyegyenlőséget a szegényebb településeken.

https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/iparuzesi-ado-navracsics-tibor-valtozas/lcrlxv6
___

Elveszi a kormány az iparűzési adó többletet: Működésképtelenné válhatnak a települések? | 2024. 2024. okt. 9.

2025 január 1-től el fog indulni a Versenyképes járások program, az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be a területfejlesztési alapba, és válna visszapályázhatóvá a járások által. De a 2024-es szintig az önkormányzatok az iparűzési adójukat ugyanúgy megkapják.

Az Egyenes Beszéd vendége Csőzik László, Érd polgármestere.

https://www.youtube.com/watch?v=9B7zDreTBL0

Válasz

Újabb részletek derültek ki a Nemzeti Galéria méreteiről és belső tereiről | 2024. 10. 08.

Kiírták a feltételes közbeszerzést.

Az elmúlt másfél év eseményei után idén ősszel hirtelen felpörögtek az események a Városligetbe tervezett, új Nemzeti Galéria körül: október elején arról írtunk, hogy a tervek szerint 2025-ben elindulhat az építés, kérdés azonban, hogy a számos beruházást szüneteltető kormánynak sikerül-e tartania a kitűzött célt.

https://24.hu/kultura/2024/10/02/ismeretlen-budapest-uj-nemzeti-galeria-epites-baan-laszlo-varosliget-liget-projekt-2025-projekt-2028-atadas/

Rövidesen kiderült, hogy a főváros főtájépítésze, Bardóczi Sándor szerint a kormánynak „hülyeségre mindig van pénze, akkor is, ha másra nincs”, így, ha a munkák elindulnak, akkor jó eséllyel már végig is fognak futni. Ezt a véleményt a Városliget Zrt. alig néhány órával később küldött sajtóközleménye is megerősítette, bár az (értelemszerűen) a hülyeség szó használata nélkül tudatta, hogy az intézmény akár „még ebben az évtizedben” megnyílhat – feltéve persze, ha a kormány a közbeszerzési eljárást követően pozitív döntést hoz.

Most ezt a kivitelezőt kereső tendert írta ki a kormány, noha csak feltételesen – ez azt jelenti, hogy a pénzügyi források még nem állnak rendelkezésre –, így az év végére megtudhatjuk, melyik cég kapja a lehetőséget a SANAA terveinek valóra váltására.

A november 4-én közzétett pályázat leírásából egyértelműen kiolvasható, hogy a jelenlegi tervek szerint 36 hónap alatt révbe érő munkák során pontosan milyen épület fog születni, így az építési engedélyig jutó tervcsomag minden részletének közzététele nélkül is megismerhetővé váltak a főbb adatok.

https://ted.europa.eu/hu/notice/-/detail/594771-2024

Ezek szerint

-- a tervezett terepszint feletti beépítés 13.440 négyzetméter,

-- a terepszint alatti 12.060 m² lesz,

-- az épület párkánymagassága két centiméterrel marad 25 méter alatt (24,98 m),

-- az új Nemzeti Galéria, legmagasabb pontján, 31,29 méterrel emelkedik majd a mellette álló látogatók feje fölé,

-- az épület két pinceszinttel, illetve négy emelettel épül,

a lényegét pedig négy, egymáshoz képest alaprajzilag elforgatott épülettömeg fogja adni.

A négy egység mindegyikének lesz egy közlekedő magja, ezek adják majd a struktúra merevségének lényegi részét, és ezekben fognak futni a lépcsőházak, a gépészeti felvonók, illetve az aknák.

Az új Nemzeti Galériát a leírás szerint a távhőhálózat fűti majd, de a hűtőberendezés hulladékhőjét is visszaforgatnák a rendszerbe, sőt három hőszivattyú, illetve egy geotermikus rendszer is be fog segíteni a fenntartási költségek csökkentésébe.

A dokumentum szerint a belső térben a következő dolgok kapnak majd helyet:

-- állandó kiállítótér (11.215 m²),

-- ideiglenes kiállítóterek, üveggalériával (1825 m²),

-- műhelyek (599 m²),

-- rendezvényterem, 500 ülőhellyel (760 m²),

-- kiállítótereket kiszolgáló raktárak (2500 m²),

-- előadótermek és szekciótermek (268 m²),

-- múzeumpedagógiai tantermek és ezekhez kapcsolódó irodák (300 m²),

-- egy 400–600 adagos melegkonyha, önkiszolgáló, 220 négyzetméteren 200 férőhelyet rejtő fogyasztótérrel,

-- egy kávézó,

-- valamint 1500 négyzetméternyi iroda.

https://24.hu/kultura/2024/10/08/ismeretlen-budapest-uj-nemzeti-galeria-epiteszet-tender-terv-kivitelezes-sanaa-kozbeszerzes-negyzetmeter-reszletek/
___

Karácsony Gergely 2019-es főpolgármesterré választása után a kormány leállította a városligeti tervek befejezését, nem épült meg az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a gyerekszínház sem. Orbán akkor még azon az állásponton volt, hogy csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amit a budapestiek is szeretnének.

-- „Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás.”

Karácsony szkeptikusan fogadta Orbán bejelentését a Liget-projekt befejezéséről, szerinte nem lesz pénz a beruházásra. A Klubrádióban azt mondta, hogy nem érti, a választási eredmény miben befolyásolja a Liget-projekt megvalósulását. Ha azonban mégis folytatja a kormány a városligeti beruházást, a főváros minden lehetséges politikai és jogi eszközt megragad azért, hogy a budapestiek akaratának érvényt szerezzen, jelentette ki.

Karácsonyhoz hasonlóan Kiss Ambrus is úgy látja, a kormány nehezen találna több százmilliárd forintot a beruházásra. A vasárnapi választás szerinte sem írta felül a korábbi helyzetet, hiszen Budapesten többséget kapott az ellenzék. (A 18 budapesti mandátumból 16-ot vitt el az ellenzék.)

Orbán arról beszélt szerdán, hogy az újabb Fidesz-kétharmaddal végződő választás eldöntötte, hogy a Városliget úgy fog megvalósulni, ahogy eredetileg elképzelték.

https://telex.hu/valasztas-2022/2022/04/07/valasztas-2022-fovarosi-onkormanyza-varosliget-orban-viktor

Válasz