Egymillió euró a luxusautó csomagtartójában: számlagyárak és parkfenntartó cégek kapcsolatai | 2024. április 24.

Két nyomozás zajlik zöldterület-kezeléssel foglalkozó cégekkel, illetve azok egy háttéremberével kapcsolatban.

https://www.szabadeuropa.hu/a/egymillio-euro-a-luxusauto-csomagtartojaban-szamlagyarak-es-parkfenntarto-cegek-kapcsolatai/32915751.html

Közétkeztetés, parkolás, kertészeti munkák és útépítés – ezek azok a folyamatos szolgáltatások, amelyek egy nagyobb önkormányzat esetében sokéves és nagy összegű megbízásokat jelentenek a vállalkozásoknak, főleg, ha olyan szerencsések, hogy több kerületben/településen és évtizedeken át ők bizonyulnak a legjobbnak. Vagy más már nem is indul ellenük – illetve csak „támogató ajánlattal”.

2020. őszi, háromrészes cikksorozatunkban (amely itt, itt és itt olvasható)

https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntart%C3%B3-cegek-monopoliuma-budapesten-1-a-nyero-negyes/30954104.html

https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntart%C3%B3-c%C3%A9gek-monop%C3%B3liuma-budapesten-ii-z%C3%B6ld%C3%BCl%C5%91-ker%C3%BCletek/30956109.html

https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntarto-cegek-monopoliuma-budapesten-iii-a-lathatatlan-ember/30956252.html

a kertészet és a parkfenntartás terén taroló cégeknek mentünk utána. Kiderült, hogy ezek egy céghálót alkotnak, sokszor átfedik egymást a tulajdonosi és cégvezetői körök.
___

-- Én csak közöltem, hogy „részemre mennyi pénzt hozzon vissza, azt, hogy hogy oldotta meg, arról nem tudok. Azzal tisztában voltam, hogy ehhez szükség volt túlárazott vagy fiktív számla befogadására”

– a HVG információi szerint egyebek mellett ezt állította gyanúsítotti kihallgatásán Z. Zsolt, a parkfenntartási biznisz egyik legfontosabb szereplője.

Az ügy évekkel korábbi időszakra nyúlik vissza: a gyanú szerint ugyanis Budapesten 2023-ig rendre egy több cégből álló hálózatot bíztak meg a kertészeti feladatok ellátásával – függetlenül attól, hogy az adott önkormányzatot kormánypárti vagy ellenzéki politikus vezette. A munkákat – például fűnyírás, temetőgondozás, növényápolás – irreálisan drágán végezték el alvállalkozók bevonásával, az így keletkezett hasznot pedig az alsóbb szinten lévő cégekből készpénzben vették fel, majd visszaosztották. (Az ügyről több cikket írt a Szabad Európa is. | fentebb)

https://hvg.hu/360/20250710_hvg-vallomas-utan-parkfenntartas-budapest-tularazas

Válasz

Mészáros Lőrinc új házát mentünk megnézni a Fejér megyei Beverly Hills-en, de az öccse gurult be mellénk a Mercedesszel | 2025. július 12.

Nem óvópedagógus...

https://www.youtube.com/watch?v=_h7UprknmBE

A felcsúti Szári utca fele a családé, mi is azért vagyunk ott, mert a bátyja, Mészáros Lőrinc feleségével közös telkén, épp a szomszédban építkezik.

-- „Ezt most csak magánemberként mondom. De tényleg, nem unjátok már? Én most értem, hogy ez egy ilyen dolog…”

Bemutatkozom, elmondom, honnan jöttünk, és miért vagyunk itt. Nem tudja véletlenül, mi épül itt a szomszédban? Nem rokona esetleg Mészáros Lőrincnek?

-- „Most az mindegy, hogy rokona vagyok, vagy sem. Itt lakom a faluban, igen, épp erre jártam, erre itt fotózgattok. Hagyjátok már ezt abba.”

Mészáros János frusztrált, de nem jön ki a sodrából. Elhajt, mi pedig tovább sétálunk a Fejér megyei Beverly Hillsen. Pár perc múlva aztán újra felporzik az út a Mercedes alatt, most már ideges is.

-- „Nem megmondtam, hogy ne fotózzatok itt? Megkértem normálisan, korrekt voltam, nem?"

Elismeri, hogy valóban itt lakik az utcában, de a bátyja építkezéséről ő sem árul el semmit, ahogyan a munkásokat is hiába kérdeztük. Lefotóz minket a telefonjával, aztán behajt a Szári utca 54. szám alatti házába.

Mészáros János, bár nem azon a szinten mozog, mint a bátyja, maga is milliárdos. Az elmúlt 5 évben 40 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket, közben több mint 4 milliárd forintnyi osztalékot vett ki a cégeiből, de van például luxusautószalonja is a közeli Székesfehérváron. Mindemellett 2006 óta a Fidesz önkormányzati képviselője Felcsúton. Jánosra még visszatérünk, de előbb a bátyja.

https://444.hu/2025/07/12/meszaros-lorinc-uj-hazat-mentunk-megnezni-a-fejer-megyei-beverly-hillsen-de-az-occse-gurult-be-mellenk-a-mercedesszel

Butcher Johhny-t (The Tobacconists) zavarja a fotózás, a tényfeltáró, a normális... nahát.

Előzmény

Válasz

Orbán Balázs sajnálja a civilektől a 8 milliárdot, miközben az általa vezetett MCC csak a Richtertől kapott ugyanennyit tavaly | 2025. július 8.

Úgy tűnik, Orbán Balázs sajnálja a magyar szervezetektől azt a 8 milliárd forintot, amit a következő hat évben nyerhetnek el a Norvég Civil Alapból. Ő úgy véli, inkább a kórházak felújítására kellene költeni ezt a pénzt. Mindeközben az általa vezetett Mathias Corvinus Collegium Alapítvány egy év alatt csak a Richtertől kapott ugyanennyit (azaz 8 milliárd forintot), a vagyona pedig már több mint 500 milliárdra rúg. A legfrissebb hír pedig az, hogy a győri képzési központjukra éppen újabb 1 milliárd forintot költenek.

A kormány elitképzőjének nevezett MCC-t Tombor András (milliárdos üzletember, a Fidesz fontos háttérembere) alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, de tagként helyett kapott a grémiumban többek között Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója és Szakács Áron László, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője is.

A ma már közérdekű vagyonkezelő alapítványként működő MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornázott át a kormány...

Az alapítvány saját tőkéje pedig 501 922 000 000 vagyis közel 502 milliárd forint.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/08/orban-balazs-sajnalja-a-civilektol-a-8-milliardot-mikozben-az-altala-vezetett-mcc-csak-a-richtertol-kapott-ugyanennyit-tavaly/

Válasz

Közel 70 millió forint EU-s hátterű támogatást kapott egy Mészáros-közeli cég egy meg nem valósult zeneoktatási projektre. Az alcsútdobozi pékségről ismert, Mészáros Lőrincékkel társult Kenéz-Hanyecz Kinga vállalkozásának 2020-ban kellett volna piacra dobni egy hangszeroktató alkalmazást, ez azonban azóta sem történt meg, a program a cég szerint még mindig fejlesztés alatt áll. | 2025. július 11.

Egy olvasónk hívta fel a figyelmet a StringBoost nevű, közpénzzel támogatott „innovatív” gitártanulási program és tananyagra. Ahogy a program honlapján is látható, a projektre a Széchényi Programon keresztül uniós támogatást biztosított a kormány. A pályázati anyagból – amit a program honlapján büszkén hirdetnek a „Pályázat” fülön – kiderül, hogy a projekt gazdája a Creabird Zrt. volt, amit a teljes támogatási szerződés tanúsága szerint akkor Kenéz-Hanyecz Kinga vezetett.

Kenéz-Hanyecz Kinga elsősorban a Vág-völgye Pékség vezetőjeként ismert, amit Mészáros Lőrinc cégével, a Budakalász 66-tal közösen alapítottak 2020-ban.

A gitároktatási pályázaton indult cége, a Creabird ennél régebbi. A kreatívcég 2014-ben indult el, majd alig egy éves működés után már állami díjat is nyert: a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezésében létrejött

-- „Díj a sikeres vállalkozásokért”

díjat, amit Varga Mihály adott át.

Nem sokkal később a Creabird Zrt. új projektbe vágott bele, a pályázati anyagok alapján 107 millió forintból tervezett új zeneoktatási módszert, tankönyvet és applikációt fejleszteni. „A fejlesztésünk eredményeként létrejövő új metóduson alapuló tankönyv és applikáció, olyan új szemléletből közelíti meg a hangszeres zene és a zeneelméleti szolfézs egyesített oktatását, ami átalakíthatja a húros hangszerek oktatásának jelenleg használt oktatási rendszerét” – olvasható a Stringboost honlapján. A projektre állami támogatást kértek, amit meg is kaptak, a 2018-ban futó Széchenyi Programból 69 millió forintot juttattak a cégnek, aminek 2020-ra kellett volna befejezniük a rendszer kifejlesztését.

Hét éve fejlesztett alkalmazás

Azonban, ahogyan arra olvasónk is rámutatott, az említett oldalon, egy évek óta nem aktív Facebook-oldalon, és a Szegedi Nemzetközi Gitárfesztiválon tartott előadáson kívül semmilyen nyoma nincs annak, hogy az államilag támogatott projekt megvalósult volna.

-- Nem található meg semmilyen webáruházban az ígért alkalmazás, és nincs nyoma a támogatott tankönyvnek sem.

Olvasónk rámutatott arra is, hogy a projekt elindításakor ráadásul már létezett a piacon hasonló alkalmazás. A yousician.com-on található program a WaybackMachine szerint már 2017 júniusban, azaz több, mint egy évvel a támogatási szerződés létrejötte előtt elindult – az itt láható tanulási módszer rendkívül hasonló ahhoz, mint amit a Stringboost esetében ígéretek. Szemben a Stringboosttal, a Yousician alkalmazása most is elérhető a Google Playből.

Hogy kiderítsük, megvalósult a bármi a közpénz-tízmilliókkal támogatott programból, emailt írtunk a Stringboost.com-on megadott címre, és arról érdeklődtünk, mikor és hogyan lehet igénybe venni a tanítási módszert. Pár nap múlva jött is válasz, ebben azt írták:

-- „Jelenleg az eredeti tananyag továbbfejlesztésére várunk. Addig az app nem elérhető. Sajnáljuk, hogy most nem tudunk Önnek segíteni. Bízunk benne, hogy a fejlesztés hamar lezajlik, és hamarosan újra elérhető lesz az app.”

A válaszban a cég arra utalt, hogy a bíznak benne, hogy a jövőben sikerül lezárni a fejlesztést, ami merész várakozás egy olyan projekttel kapcsolatban, amit már több mint négy éve be kellett volna fejezni, és azóta nem produkált látható eredményt.

https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/07/11/kozel-70-milliot-kapott-egy-meg-nem-valosult-gitaroktatasi-programra-egy-meszaros-kozeli-ceg/

Válasz

Megkérdeztük a BDPST-t, mekkora Tiborcz István igazi vagyona – íme a válasz |
2025.07.03.

Tiborcz István nehezményezte, hogy a Válasz Online arról írt, a hivatalosan is a nevén lévő 188 milliárd forint triplája is lehet a vagyona. Megkérdeztük a cégét, akkor mi a pontos szám.

Tiborcz István fake news-t emlegetett, amikor hétfőn megjelent a Válasz Online cikke arról: a miniszterelnök vejének vagyona akár háromszorosa is lehet annak a 188 milliárd forintnak, amennyi a nevén van.

https://hvg.hu/kkv/20250630_tiborcz-istvan-vagyon-magantokealap

A lap a magántőkealapok által kezelt vagyonról készített egy becslést – ezek nagyon jók a valódi tulajdonosok elrejtésére, úgyhogy csak egy olyan kört lehetett összerakni, amelyet „Tiborcz-gyanúsnak” neveztek, azt nem lehet bizonyítani, hogy a pénz mind Tiborczé.

Nem sokkal az után, hogy a cikket szemléztük, reagált is a hivatalosan is Tiborcz tulajdonában álló BDPST Group, szerintük a számítás valótlan. A kiegészítésüket megírtuk, de egyben meg is kérdeztük a céget: ha a Válasz Online vagyonbecslése hibás, akkor valójában mennyi pénzt tart Tiborcz István a szóban forgó alapkezelőkben?

A BDPST válasza meg is érkezett. Ennek a közléséhez úgy járultak hozzá, ha teljes terjedelmében lehozzuk – amivel nincs is nehéz dolgunk, mert két mondat az egész. Így szól:

„A BDPST Group és minden leányvállalata a jogszabályi előírásoknak megfelelően tesz eleget az üzleti tevékenységével összefüggő beszámolási kötelezettségének, ezekből a beszámolókból minden nyilvános adat kiolvasható a pénzügyi és üzleti tevékenységével kapcsolatban. A BDPST Group tulajdonosa, Tiborcz István szintén a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntet fel minden adatot és információt az üzleti érdekeltségeivel, tevékenységével kapcsolatban.”

https://hvg.hu/kkv/20250703_bdpst-tiborcz-istvan-vagyon-valasz

Előzmény

Válasz

Szkopjéban tárgyalt Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnöke és Sárhegyi István, a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) vezérigazgatója Alexander Nikoloski miniszterelnök-helyettessel, valamint Vlado Misajlovski védelmi miniszterrel – közölte a cég a Portfolióval. | 2025. 07. 06.

A megbeszélés középpontjában az észak-macedón haderő modernizációja állt, különös tekintettel azokra a területekre, ahol a védelmi ipari együttműködés és a célzott beruházások hozzájárulhatnak a hadsereg gyakorlati igényeinek kielégítéséhez, valamint a nemzeti védelmi ipar stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához.

A 4iG Fidesz-közeli infokommunikációs nagyvállalat – nemrég jelentették be, hogy felvásárolja az állami védelmi ipar jelentős, legértékesebb részeit, miután a szóban forgó cégeket egy külön vállalat alá csoportosították.

https://hvg.hu/360/20250620_hvg-hadiipari_privatizacio_fegyverkezes_4iG_N7_NGM_vedelmi_export_Jaszai_Gellert_versenykepesseg

A privatizáció úgy néz ki, hogy a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kilenc legfontosabb, potenciálisan exportképes vállalatát két lépcsőben privatizálja részlegesen.

https://hvg.hu/360/20250617_Ki-viszi-a-puskat

Áthelyezi őket az újonnan létrehozandó N7 Defence Zrt.-be, amelyben a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) 75 százalék tulajdonrész plusz egy szavazatnyi részesedést vesz, várhatóan 74,5 és 82,8 milliárd forint közti összegért. A vegyesvállalatoknál a tranzakció jóváhagyásához még szükség lesz a külföldi partnerek beleegyezésére, és ha ez megtörténik, akkor a 4iG-nek minősített többsége lesz az N7 Defence-ben.

Mindezek után a 4iG SDT együttműködési megállapodást írt alá a Honvédség kiszolgáló- és holdingcégével. A 4iG SDT és a HM El közti együttműködési megállapodás célja „a védelmi digitalizáció területén megvalósuló stratégiai együttműködési lehetőségek feltárása, valamint a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési lehetőségek azonosítása”. Az együttműködés egyik lehetséges formájaként a felek megvizsgálják egy közös vállalat alapításának lehetőségét is.

https://hvg.hu/kkv/20250705_Magyar-fegyverek-mehetnek-a-Balkanra

Arról, hogy más egyéb módon is mennek tőlünk fegyverek a Balkánra, ebben a cikkünkben írtunk:

https://hvg.hu/360/20250630_BTR-Magyarorszag-Szerbi-eladas-atadas-kovetkezetlenseg-Hadhazy-honvedseg-raktarkisopres

# Szalay-Bobrovniczkynak eszébe jutott, hogy mégis eladtak harcjárműveket Szerbiának: Egy héten belül két, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett a honvédelmi tárca arról, hogy kerültek-e Szerbiába magyar harcjárművek. Mi történhetett valójában a BTR-ekkel és hogy áll a szerb-magyar védelmi partnerség?

Előzmény

Válasz

Ötszáz fős horvát faluban épül stadion a magyar kormány pénzén | 2025. július 5.

Az Orbán-kormánynak nagy tapasztalata van a falusi focistadionok építésében, ez pedig kapóra jöhetett akkor, amikor a kormány a legújabb határon túli projektjét kereste. A 444 cikke szerint ugyanis a kormány 3 milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzből finanszírozza egy nagyjából 500 fős, nagyrészt magyarok lakta horvátországi falu, Várdaróc csapatának stadionját.

A várdaróci csapat nemrég jutott fel a harmadosztályba, miután megnyerte a megyei bajnokságot, és akadémiája is van, ahol 50 iskolás gyerek focizhat ingyen. A csapat sorsát a magyar kormány egy ideje követi, Szijjártó Péter is járt a csapatnál, meglátogatva a térség parlamenti képviselőjét, a Fidesszel nagyon szoros kapcsolatot ápoló Robert Jankovicsot. Három évvel ezelőtt már felújították a helyi focipályát, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő eszéki csapat segítségével, aztán az akadémia is új épületet kapott, most pedig már épül a stadion.

A komplexum októberre kész is lehet, és az UEFA B licenc követelményeinek is megfelel majd, VAR-szobával, masszázs- és fitneszteremmel, a hazai csapat öltözőjében szaunával és minimedencével. A méretezésben a várdaróci stadion nem követi majd a felcsúti modellt, itt nem háromszor, csak egyszer fér majd el a falu lakossága, a lelátón 500 ülőhely lesz.

A projektet a magyar és a horvát állam felesben finanszírozza. Nem Várdaróc az első határon túli település, ami Orbán Viktor kormányának és a magyar adófizetőknek hála kap stadiont (bár valószínűleg ez a legkisebb): épült már a magyar kormány finanszírozásával stadion a szlovéniai Lendván, a szerb Topolyán, a felvidéki Dunaszerdahelyen és az erdélyi Sepsiszentgyörgyön.

https://telex.hu/sport/2025/07/05/vardaroc-horvatorszag-stadion-magyar-kormany
___

Horvátországban építhet stadionokat a magyar kormány | január 6, 2017

A horvát nemzeti stadiont is Mészáros Lőrincék építhetik, derül ki abból az interjúból, amit Ivan Meštrović, az NK Osijek elnöke és társtulajdonosa adott a Jutarni list horvát híroldalnak.

Meštrović Mészáros Lőrinccel együtt 2015 végén vette meg az akkor anyagi csőd szélén álló horvát első osztályú klubot.

Meštrović egyébként megerősíti, hogy valóban egy új stadion megépítése volt a legelső tervük, amikor Mészárossal átvették a klubot. Sőt, nem is egy, hanem rögvest kettő. Egy kisebb, 3500 fő befogadóképességű stadion az NK Osijek akadémiájának, illetve egy legalább 12 000-es aréna a felnőtt csapatnak. Mindkét létesítmény költségeit teljes mértékben a tulajdonosok állnák. A mostani elképzelés szerint már a horvát nemzeti stadiont is szeretnék felépíteni Eszéken.

A klub emellett egy futballakadémia építésébe is belefog, a munkálatok 2017-ben kezdődnek, a költségeket pedig 6-8 millió euróra teszik, és ahogy Mészáros Lőrinc társa elmondta, ez a pénz már biztosan a rendelkezésükre áll. Nem kis mértékben Orbán Viktornak köszönhetően, akinek a társtulajdonos meleg szavakkal köszöni meg az interjúban azt a 3,3 millió eurót, azaz nagyjából 1 milliárd forintot, amit a magyar kormány az NK Osijek akadémiájának támogatására adott.

Meštrović a riporter kérdésére elmondta, hogy a magyar kormánynak van egy 163,3 millió eurós, azaz nagyjából 50,5 milliárd forintos programja, amiből a környező országok azon részein támogat kulturális és sportszervezeti projekteket, ahol a legnagyobb koncentrációban élnek magyarok.

https://www.balkaninfo.hu/horvatorszagban-epithet-stadionokat-a-magyar-kormany/

Tehát Lölőkének megy ez is, vagyis, átvitt értelemben a doktorminiszternek

Előzmény

Válasz

Itt a bizonyíték: a kormány legalább 40%-os felárral veszi meg a Tiborcz-kör irodatömbjeit | 2024.08.16.

Nemrég „az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyijaként” értékeltük, hogy az állam 600 milliárd forintot fizet titokban Tiborcz Istvánnak és társainak – három irodakomplexumért. Mivel a mutyi pontos mértékét is meg akartuk határozni, szakértők segítségét kértük, és mostanra lett tiszta a kép. Nemzetközi összehasonlításban a magyar állam 70 százalékkal fizette túl Tiborczékat – de a legjóindulatúbb becslések szerint is minimum 40 százalékos a felár (értsd: az adófizetők kára). Úgy, hogy egyébként semmilyen nyilvános számítás nem támasztja alá az új kormánynegyed-koncepció jogosságát, értelmét és gazdaságosságát.

Voltak már jobb napjai a nyilvánosságnak. Az augusztus 8-i Magyar Közlönyből derült ki, hogy e cikk megjelenésének napjától minden építési ügy titkos idehaza. A Lázár János vezette szaktárca kezdeményezésére többé nem lehet szabadon böngészni az ÉTDR nevű hivatalos hatósági tájékoztatási oldalon, a kormányhivatalok nem teszik közzé építésügyi döntéseiket, az építtetők által feltöltött látványtervek, helyszínrajzok elérhetetlenek – természetesen visszamenőleg is. Ráadásul július 29-től 4800 forintot kell fizetni minden tulajdoni lap elektronikus lekéréséért a földhivatali portálon, miközben másfél éve még 1000, azóta 3000 forintért lehetett megtekinteni egy-egy ház, lakás vagy földdarab dokumentációját (benne az egykori és jelenlegi ingatlanbirtokosokkal, a felvett hitelekkel).

Nem állítjuk persze, hogy az ÉTDR-titkosítás és a tulajdonilap-drágítás célja kizárólag az újságírói munka akadályozása lenne – e lépésekkel a kormányzat a környezetükért tenni akaró civilek mozgásterét is szűkíti, a földhivatali sarcolás pedig mindenkit érint, aki épp ingatlanadásvételre „vetemedne”. Viszont az is tény, hogy a sajtó

-- nagyon sok fontos, kiemelt közügynek számító építkezésről az ÉTDR-adatok és a földhivatali papírok „összeolvasásával” tudott beszámolni.

Nemrég például a Válasz Online is így tárta fel, hogy az állam nem egy, hanem három fővárosi helyszínen vásárol irodatömböket a Tiborcz-körtől – összesen 600 milliárd forintért. A Bosnyák téri, 244 milliárd forintos beszerzésről először Hadházy Ákos független parlamenti képviselő közölt részinformációkat, majd az adásvételi előszerződést már bírósági úton „taposta ki” az államapparátusból. Miután pedig megírtuk, hogy a kormány a Kopaszi-gátnál, a BudaPart-fejlesztés területén ugyancsak vesz egy irodanegyedet potom 255 milliárdért, sőt az Ajtósi Dürer soron elkölt még 100 milliárdot új épületekre, a Transparency International Magyarország az ezekről szóló előszerződéseket is kiperelte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től – és lapunk rendelkezésére bocsátotta az eddig dugdosott dokumentációt.

... épp a közelmúltban vásárolt meg valaki 122 ezer négyzetméternyi irodarengeteget Belgrádban – amely ugyan harmada a budapesti „műveleti területnek”, de legalább nem tíz- vagy százszoros a nagyságrendi különbség. Ez a valaki ráadásul maga Tiborcz István, az ő egyik alapkezelője volt, s ez a tény még indokoltabbá teszi a magyar és a szerbiai esetek összevetését. Mi is történt pontosan? Ahogy korábban megírtuk, a miniszterelnök vejéhez tartozó cég összesen 11 épületet szerzett Belgrád öt üzleti parkjában (Green Heart, FortyOne, Belgrade Business Center, 19 Avenue, House Office), és ezzel a déli szomszéd fővárosi irodakapacitásának csaknem 10 százalékát uralja. Prémiumkategóriás felépítményekről van szó – olyan stratégiai jelentőségű bérlőkkel, mint például az Air Serbia légitársaság. Ez az ingatlancsokor korábban a lengyel központú, de a Magyar Nemzeti Bank irányítása és többségi befolyása alatt álló GTC tulajdona volt, innen került 2021-ben Jellinek Dániel Indotek-csoportjához, majd idén januárra a Tiborcz-féle Gránit Alapkezelőhöz. Ami biztos: a házak három éve 267,6 millió euróért cseréltek gazdát, a jelenkori piaci értéket pedig 275 millióra tette a szerbiai Forbes. A Válasz Online információi szerint a Jellinek-korszakban kifejezetten előnyös szerződéseket kötöttek a régi és újabb bérlőkkel, ez pedig az ilyen irodaingatlanok – mint speciális jövedelemtermelő egységek – esetében meghatározó jelentőségű: tehát nincs okunk kételkedni a 275 millió eurós becslés helyességében.

A kérdés csak annyi, hogy összevethető-e egyáltalán a magyar és a szerb irodapiac? Nos, a Cushman & Wakefield ingatlantanácsadó szakértői anyaga Belgrád csúcskategóriás irodaházaiban 18 eurós négyzetméterenkénti bérleti díjat rögzít – és miként alább látható, ennél legfeljebb egy hajszállal kell többet fizetni Budapesten a bérlőknek. Vagyis: ha Tiborcz külhoni komplexuma nem amott, hanem emitt lenne, körülbelül 280-300 millió euróra taksálnák a teljes felvásárlási árat. Ez tehát 122 ezer négyzetméter esetében maximum 120 milliárd forintot jelent, vagyis négyzetméterenként cirka egymilliót. A magyar kormány viszont 355 ezer négyzetméterért nem 355 milliárd forint körüli összeget fizet Tiborcz Istvánnak és üzlettársainak, hanem

-- ennél 70 százalékkal többet, azaz 600 milliárdot.

Felvethető persze, hogy míg Belgrádban nem vadiúj irodaházakat vett a miniszterelnök vejéhez tartozó Gránit Alapkezelő, addig Budapesten szupermodern létesítmények várják majd a költözködő állami tisztviselőket. Csakhogy, mint írtuk, a szerbiai érdekeltségeknél részben a telítettség, tehát a hosszútávú bérleti szerződések megléte adja az értéket – miközben a magyar fővárosban épülő ingatlanok bérlőkkel való feltöltésére nem kellett egy fillért sem költenie az eladóknak, hiszen a vevő, azaz a kormányzat maga lakja majd be a tereket. Vagyis egy néhány éve épült, de piaci elven működtetett irodaóriás semmiképp sem értéktelenebb, mint egy állami előfinanszírozással, hatalmi használatra épített székház.

Hogy ne csak a belgrádi piaci valóságból levezetett számaink legyenek, több ingatlanszakértőt is felkértünk: szakmájuk kalkulációs szabályai szerint – az ismert budapesti irodabérleti díjak alapján – alkossák meg a magyar kormány által kiszemelt három épületegyüttes reális felvásárlási árait. Nem szigorúságra, inkább nagyvonalúságra kértük őket, tehát arra, hogy ne a lopást akarják bizonyítani, hanem vegyenek figyelembe minden olyan tényezőt – kedvező lokáció, energiahatékonyság, stb. –, amely indokolhatja az állami pénzköltés extra mértékét. Ahogy az alábbi összeállításból kiolvasható, a legnagyobb jóindulattal is csak annyit tudtak mondani:

-- 425 milliárd forintos összvételár esetleg még indokolható lenne a Bosnyák–Kopaszi–Dürer-együttesnél, de több nem. A magyar kormány viszont 600 milliárdot fizet a Tiborcz-féle vállalkozói klubnak,

tehát e számítás szerint is legalább 40 százalékos felárral vásárol az állam – az eladók érdekében.

Akad persze további érdekesség is. A projekteket jegyző befektetők – vagyis Tiborcz István és a nyitóképünk jobb térfelén szereplő Garancsi István, illetve a másik oldalon feltűnő Balázs Attila – lényegében ugyanazok, mint a kivitelezők. Hiszen a konkrét megvalósítást Garancsi Market Zrt.-je és a Balázs Attilához tartozó Bayer Construct végzi, vagyis az építtetői és az építői profit lényegében ugyanazon körnél csapódik le. Sőt, még az alvállalkozói nyereség egy része is náluk landol, hiszen például a Bosnyák téri monstrum előregyártott betonelemeit egy Balázs–Tiborcz-kötődésű vállalkozás biztosítja – lásd alább. Az „emeletes” profitképzés miatt tehát akár a százmilliárdos tartományban is mozoghat az eladók tényleges haszna – feltéve persze, hogy profikról van szó.

Néhány hete „az elmúlt 35 év legnagyobb ingatlanmutyijaként” értékeltük, hogy Orbán Viktor kormánya 600 milliárdot fizet Orbán Viktor vejének és társainak. A fentiek tükrében alighanem „minden idők legnagyobb mutyiját” kellett volna írnunk. Hisz’ valószínűleg sosem keresett még ennyi pénzt Magyarországon senki egyetlen ötlettel. A találmány lényege ennyi: vetessünk drágán irodaházakat az állammal – ha szüksége van rá, ha nem.

További kedélyborzolás gyanánt pedig mutatjuk a Dürer-, a Bosnyák- és a Kopaszi-fejlesztések részletesebb adatait, értékbecsléseit:

https://www.valaszonline.hu/2024/08/16/tiborcz-kopaszi-bosnyak-durer-belgrad-ertekbecsles-market-bayer-construct/

Előzmény

Válasz

Visszaperelte Siófok a fideszes városvezetés által jogtalanul 20 évre bérbe adott strandot | 2025. június 27.

A Kaposvári Törvényszék múlt heti jogerős ítélete szerint a bérlő Sió-Csarnok Kft.-nek vissza kell adnia a gamászai strandot a város vagyonkezelő cégének, mert a bérleti jogviszonyt létesítő és módosító szerződés törvénysértő. A cég 2005-től tartotta birtokban a területet, és ők kezelnék 2032-ig is, ha nincs ez az ítélet. A történet kacifántos és fideszes.

A gamászai strand Siófok keleti részén, Balatonvilágos közelében van, villasoron, ahol az utcával párhuzamosan húzódó vasútvonal beszűkíti a teret. A parti villák között a város ezen részén gyéren vannak keskeny lejárók, ahol a nép lemehet a vízhez, de ezeknél többnyire nincs lehetőség a pléden heverészni, csak be a vízbe, csobbanás, aztán ki. Strandokból a terep és a beépítettség miatt errefelé hiány van, de ezek egyike az úgynevezett gamászai strand, amely nevét egy korábbi településről kapta. Jelenleg a belépő 1500 forint egész napra, a strandhoz tartozik fagyizó (1 gombóc 650 Ft), valamint halsütő büfé is, mint a főbérlő albérlői. Kis játszótér, árnyas fák, kellemes napos parti sáv.

Ennek a strandnak a bérletére kötött a siófoki vásárcsarnokot is bérbe vevő Sió-Csarnok Kft. szerződést a 2014-ig hivatalban volt Balázs Árpád fideszes polgármesterrel még 2005-ben, tíz évre. Majd 27 hónappal a szerződés lejárta előtt, 2011. december 29-én Nagy Krisztina, a bérlő Sió-Csarnok Kft. ügyvezetője egyszerű kétoldalas levelet írt az önkormányzati vagyonkezelő cégnek, miszerint egyrészt szeretnék még húsz évre megkapni mindkét bérleményt (a strandot és a vásárcsarnokot), másrészt a strandon faházakat és medencét építenének.

A vásárcsarnokot – mint arról beszámoltunk – már márciusban visszaadni rendelte a Pécsi Ítélőtábla, az már a város vagyonkezelő cégének üzemeltetésében van,

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-kacifantos-tortenet-vege-siofok-visszakapta-vasarcsarnokat-275732

a strandért azokban külön kellett perelni és az eltérő pertárgyérték miatt a két ügy – bár a szerződések szövege a bérlemény megnevezésén és a bérleti díjon kívül azonos – más bírósági utat járt be. A vásárcsarnok visszaadásának ügyét első fokon a Kaposvári Törvényszék tárgyalta és Siófok ellen ítélt. Fellebbezés után a Pécsi Ítélőtábla változtatta meg az ítéletet, és az jogerős lett.

https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/visszaperelte-siofok-a-fideszes-varosvezetes-altal-jogtalanul-20-evre-berbe-adott-strandot-276751

Előzmény

Válasz

Hadházy Ákos: A képen Szijjártó helikoptere látható egy szekszárdi borászat istállójának karámján belül- mert a külügyminiszternek derogált autópályán leutazni 150 kilométerre egy protokoll gyárlátogatásra és egy ebédre a borászat éttermében.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1290807662407525

Ez a kép illusztrálja a Magyar Hang cikkét az elcsalt EU-s támogatások gyanúja miatt letartóztatott szekszárdi borászról. A borász esete, illetve a körülötte kialakult gazdasági hálózat jól mutatja, hogy a Fidesz-rendszer sokkal kiterjedtebb, mint azt manapság gondolni szokás. Sok tízezer, sőt, százezer ember él ilyen vagy olyan módon abból, hogy jóban van valakivel, neki politikai szolgálatokat tesz, amiért állást, állami megrendelést, uniós pályázati forrást remél. Ha egyszer elkezdenénk komolyan felgöngyölíteni ezeket a dolgokat, nem is lenne elég egy új börtönt építeni, kettőt-hármat simán meg lehetne tölteni csak a fontosabb szereplőkkel.

A jó hír az, hogy ez a holdudvart etető rendszer válságba jutott, mivel a sajtó és néhány ellenzéki szereplő kitartó munkával elérte, hogy az EU ne küldjön tovább szabadon ellopható pénzeket. Külső finanszírozás nélkül pedig az eddigi "gazdasági modell" összezuhant, hiszen nem képes kitermelni annyit, amennyire a csókosok igényt tartanának (meg ami egy szerény életszínvonal-emelkedéshez kellene). Lent a végeken iszonyú harag gyűlik a nagykutyákkal szemben, akik a maradék forrásokat magukhoz terelik, a falusi polgármestereknek meg csak annyit mondanak: oldjátok meg!

A Magyar Hang cikke a letartóztatott szekszárdi borászról itt:

https://hang.hu/belfold/letartoztattak-az-egyik-nagy-szekszardi-pinceszet-boraszat-178086

Előzmény

Válasz