Élt egyszer, valamikor réges-régen, egy messzi orosz falucskában egy öreg cipészmester. Pánov volt a neve, ám senki sem nevezte Pánovnak, vagy Pánov úrnak, de még csak Pánov cipésznek sem. Bárkivel találkozott, mindenki egyszerűen Pánov bácsinak szólította. Pánov bácsi nem volt túl gazdag. Egyetlenegy piciny kis szobával rendelkezett, melynek ablaka az utcára nézett. Ebben a szobácskában élt, és itt készítette, foltozgatta, javítgatta szorgalmasan a cipőket.

Azt sem állíthatjuk róla, hogy szegénységben élt, hisz voltak szerszámai, volt egy ütött-kopott tűzhelye, amelyen megfőzhette ebédjét, amely mellett melengethette meggémberedett tagjait; egy nagy fonott széke, melyben néha-néha megpihent, sőt olykor el is szundikált; egy jó erős ágya férctakaróval, na meg egy kis olajlámpája, amelyet akkor gyújtott meg, amikor ráköszöntött az esti sötétség.

Történetirásokat olvasgatni, - mint azokat nemzeti uj irodalmunk is kedves bőséggel nyujtja, - már csak azon egy okból is szükséges és ajánlatos, mivel mindennek fonala, a mi jelenkorunkban létezik, divatozik és történik, a mult időkben levén szőve, ezt a história mutatja meg, hogyan, mikor, hol és kik által keletkezett. Más szókkal: egész jelenünket a multnak története világositja fel, lelki szemeink előtt. – Felvett tárgyunkkal sem áll a dolog máskülönben.

Tettünk-e, teszünk-e valamit azért, hogy a világ élhetőbb, emberségesebb, szebb és jobb legyen? Megvan-e bennünk az a részvét és szeretet, amiről oly sokat fecsegünk, és mostanában oly keveset gyakoroljuk? Kormos István faggatta nem sokkal a halála előtt költőtársát, Nagy Lászlót: mit üzen a XXI. században élőknek, amire ő azt felelte: „Ha még lesz emberarcuk, csókoltatom őket”. Vajon Nagy László ma csókoltatna bennünket?

Az ünnep előtt a Nyugati pályaudvarnál lévő posta bejáratánál vártam valakire, aki késett.

1953-as karácsonyi hírek

Ady Endre: Karácsony

Regölés 1975-ből Nemesvidről.

A tiszapalkonyai néptánc tagozat regölése

István napjától, december 26-tói újévig jártak a regõsökházról házra, köszöntve a ház gazdáit, bőséget kívánva nekik. Ez a szokás eredetileg bőségvarázsló, párokat össze bűvölő, adománygyűjtő célzatú szokás volt.

A regölés a téli napforduló pogánykori ünnepének emléke.

Beteg a világ, bizony, Uram, nagybeteg.

 Az olyan zseniális váteszek, mint Ady, már évszázada látták ezt.

Mi meg azt látjuk, hogy azóta még betegebb.        

Mit tegyünk, Uram?

Sohasem írtam neked levelet. Mert már gyermekkoromban úgy gondoltam, nekem a kérés nagy szégyen, pedig még nem is ismerhettem Nagy László versét. Most írok, és kérek. Sokak nevében, és alázattal.

Ne büntess bennünket többé, Uram! Nézd el nekünk, hogy mi folyton csak várunk, ráadásul nem Rád, a Te eljöveteledre, hanem bizony a sült galambra, arra, hogy a dolgok maguktól rendeződjenek.

Wass Albert karácsonyi levelével:

„Kedves Magyar Testvéreim!

Újra eltelt egy küzdelmes esztendő s fel kell tennünk a kérdést: az idő múlásának árán értünk-e el elegendő eredményt a magyarság-mentés néma frontján ahhoz, hogy az elpazarolt időt igazolni tudjuk?
A világ halad előre. Még a legkisebb nemzetek is emelkednek öntudatban, életszínvonalban, emberi és politikai jogaik elnyerésében. Mindössze mi, magyarok topogunk egyhelyben.

Mi az oka ennek?

Szálljon a földre békesség,
Váljon köddé a sötétség,
Nincs, más út csak a jó szó,
A nehéz kőszívet oldó,

Szálljon a földre reménység,
Fények nélkül nem élnénk,
Nem kell a kard és zászló,
Nem kell több hőssé váló,

Hány csillag csillog nézz fel, álmuk nálunk jár,
Mind jobbat szebbet képzel, gondunk ott nem fáj,
Nem látják létünk harcát, nem látják hogy félsz,
Nem látják fényünk arcát, álmukban jól élsz.

Szálljon a földre békesség,
Válljon köddé a sötétség,
Szeress, szeress, óvj és légy jó,
Vedd fel mit száz bölcs szétszórt,

Hány csillag csillog nézz fel, álmuk nálunk jár,
Mind jobbat szebbet képzel, gondunk ott nem fáj,
Nem látják létünk harcát, nem látják hogy félsz,
Nem látják fényünk arcát, álmukban jól élsz.

Hagyományokat szeretők:

Vidéki gazdák készülődése:

Nagyszülőknek:

Kisgyerekesek készülődése:

KARÁCSONY ünnepünk apropóján több kitűnő adást láttam, illetve írást olvastam különböző médiákban az ünnep eredete, hagyományai, a szó eredete, esetleges „kapcsolata KERECSENY szavunkkal” felvetésben stb. témakörökben. Ez utóbbihoz szeretnék hozzászólni a „tudatlanok magabiztosságával”, hiszen a nyelvészet, a történelem, a népművészetek és népi hagyományok szakmai művelője nem vagyok, olvasottságom, tárgyi tudásom sem lépi túl az átlag emberek műveltségi szintjét.

Gondolataimhoz a motivációt és a forrásanyagot Magyar Adorján: Az ősműveltség c.

A mobiltelefon elterjedésével egyre inkább felváltják az ünnepi képeslapokat a humoros, vagy esetleg komolyabb hangvételû SMS szösszenetek. Ezekbõl

A bejglit told egy kicsit félre, olvasd el az sms-t végre, közben gondolj csupán a szépre! Ragyogjon Rád is a szeretet fénye, melegítsen és emeljen fel az égbe! Boldog Karácsonyt!

A jászolból és a keresztrõl sugárzó szeretet töltse el szívedet és áldjon meg minden jóért, amit rajtad keresztül hozott a világra.

Karácsony napja az emberiség egyik legõsibb ünnepe, s az év egyik kiemelt pontjaként jelezte a nap fordulását és egy újabb év eljövetelét.
A téli napforduló átalakulása

A téli napforduló napja az év egyik olyan sarokpontja volt, mely a nyári napfordulóval (azaz a Szent Iván-éjszakájával) együtt egységes keretet adott az idõszámításnak. Míg a nyári napforduló során a legmagasabban állt a Nap, és a legrövidebb éjszaka következett be, addig télen a legalacsonyabban delel a Nap, és ekkor van az év leghosszabb éjszakája is.

Bonenfant doktor az emlékezetében kutatott, és halkan ezt hajtogatta:
- Karácsonyi emlék?... Karácsonyi emlék?...
Egyszer csak fölkiáltott:
- Hogyne volna karácsonyi emlékem, nem is mindennapi eset, kísérteties történet. Csodát láttam! Igen, hölgyeim, csodát láttam karácsony éjszakáján.
Csodálkoznak, hogy így beszélek, mert nemigen hiszek semmiben. Pedig csodát láttam! Láttam, mondom, saját szememmel láttam, a szó szoros értelmében láttam.

Különösebben meglepett volna?

Magyarországon a tél beköszöntével, december elejétõl a hagyományoknak megfelelõen kezdetét veszik a különféle népszokások, amelyek szorosan kötõdnek a szent ünnephez
Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna azok nélkül a kedves szokások nélkül, amelyek még jobban fokozták az ünnep várásának izgalmait. Az elmúlt évtizedekben kissé elhalványult ezen szokások jelentõsége. Szerencsére napjainkban ismét újjáélednek, meghittebbé varázsolva a szent karácsony ünnepét.

Küldj szeretetet mindenfelé,
Északra, délre, keletre, nyugatra.
Csodálatos perceket élhetsz majd át:
Tapasztald meg, milyen a világmindenség
Abszolút középpontjában lenni.

Stefanie Dowrick

László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület

2008. december 16. kedd, 19 óra

Budapest XII. kerületi Mûvelõdési

Központ, színházterem

(MOM, Bp. Csörsz u. 18.)

,,Begyütt Jézus a házamba,

Házam közepébe megálla."

Régi imádságunk e két sorával köszönt és hív minket

Molnár V. József

magyarság-kutató

a karácsonyról szóló elõadására.

Az elõadás díjtalanul látogatható!

Hívja el barátait, ismerõseit is!

A hetvenes évek, csakúgy, mint az elõzõ évtized, jelzésértékû kulturális

eseménnyel indul, irodalmi Nobel-díjat kap Szolzsenyicin. Itthon bemutatják az

ötvenes évek megrendfítõ krónikáját, Makk Károly Szerelem címû filmjét.

Csillogó fekete lemezekrõl a Kéglidal szól. Miskolcon megrendezik az elsõ magyar popfesztivált. Szovjetunióbeli számûzetésében meghal Rákosi Mátyás. Az amerikaiak sétálgatnak a Holdon, és egy magyar, Gábor Dénes a térhatású kép készítéséért Nobel-díjat kap.

A fehér ing és nyakkendõ kötelezõ volt.

1960. augusztusban elõször lép színpadra egy Beatles nevû együttes.

Bemutatják Federico Fellini Az édes élet címû filmjét.

Ez az évtized lesz a magyar filmmûvészet aranykora.

Az évtized elején az NDK kormánya felépíti a berlini falat, Magyarország pedig az elsõ lakótelepet. A József Attila lakótelep házgyári lakásainak átlagos alapterülete 46 négyzetméter.

A házibulik új táncõrülete a twist, de a világvevõ rádiókon már "bejön" a

Luxemburg adó, s nálunk is egyre többen ismerik a Beatlest és a Rolling

Stonest.

A divatsláger: a mûszálas ruha.

Az évtized álomesküvõjén Reza Pahlavi perzsa sah feleségül veszi Soraya hercegnõt. Amerikában elindul a színes tévéadás, Magyarországon még hosszú esztendõk telnek majd el az elsõ fekete-fehér kísérleti közvetítésig.

Budapesten felavatják Sztálin 18 méteres magasságba nyúló bronzszobrát. Az utcákon feltûnnek az új életstílust reklámozó plakátok, amelyeken a háttérben sparhelt elõtt izzadt homlokát törölgetõ színtelen asszonyság, míg elöl csinos ruhában, kék-fehér pettyes fejkendõben a modern dolgozó nõ látható, kosárkájában konzervesüvegekkel libben jókedvûen.