Ha ennyibe kerül a víz, az egyenes út a katasztrófához | Közélet Iskolája #10
-- 2024. júl. 17.

Miközben az ivóvizünk 25%-a elszivárog, és átlagosan évi 1-2 csőtörés jut minden kilométernyi csőre, a Víz Koalíció a biztonságos ivóvízellátásért küzd. Tevékenységükre a hatalom is felfigyelt már. Úgy vélik, társadalmi egyeztetés szükséges a víz értékéről, mert a mostani alacsony árak is hozzájárulnak a mértéktelen pazarláshoz. A kormány azonban 30 évre titkosította a vízdíjat érintő javaslatokat.

Hogyan lehet laikusként hozzányúlni egy ennyire szakértői témához? Civil szervezetek, szakszervezetek, önkormányzatok: mik az előnyei és mik a korlátai egy ilyen színes összefogásnak? Miért nem tudta ez az érdekvédelmi kampány megúszni az ismeretterjesztést? Milyen utak lehetségesek a bázisépítésre, amikor a döntéshozók pinpongoznak az aktivistákkal?

A Víz Koalíció két tagjával, Homoki Andreával (Civil Kollégium Alapítvány) és Magyar-Ábel Ágnessel (Civilek Csobánkáért) beszélget Bauer Flóra és Seres Lili Hanna.

https://open.spotify.com/episode/2ozNAnVHeBLiDwZWJDfYBP

A Víz Koalíció munkájára már a hatalom is felfigyelt, szakmai tanulmányukat - más ebben a témában készült nyilvánosan elérhető tanulmány hiányában - pedig a Kormányinfo és a sajtó szereplői is rendszeresen használnak.

Válasz

Vízhiány lehet a budapesti agglomerációban, figyelmeztet a szolgáltató | július 11.

Péntek éjfélig az egész országban a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás van érvényben, és mivel a Duna Menti Regionális Vízmű szolgáltatási területén nem valószínű, hogy lesz eső, ezért a társaság a vízfogyasztás jelentős emelkedésére számít, írja a Telex a DMRV közleménye alapján.
https://www.dmrvzrt.hu/hu/Figyelemfelhivas_felhasznaloknak_felelos_vizfelhasznalasra

A probléma az alábbi településeket érintheti:

-- Budakalász, Csobánka, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tahitótfalu, Üröm, Acsa, Csömör, Fót, Erdőkertes, Gödöllő, Mogyoród, Szada, Veresegyház.

Az aszályos időszakokban a vízfogyasztás a hőmérséklet emelkedésével hirtelen, ugrásszerűen megemelkedhet, ez pedig a vízellátó rendszer fokozott igénybevételét okozza. A társaság szerint a fogyasztási igények további emelkedése, illetve esetlegesen előforduló műszaki meghibásodás esetén a rendszerben kritikus üzemállapot jelentkezhet,

-- ami következtében nyomásesés vagy átmeneti vízhiány alakulhat ki.

A vízkorlátozás és vízhiány megelőzése érdekében a szolgáltató arra kéri a lakókat, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel, ne most töltsék fel a medencéket, ne most mossák a kocsit, kevesebbet locsoljanak, és ne ivóvízzel locsolják az utakat, járdákat!
https://444.hu/2024/07/11/vizhiany-lehet-a-budapesti-agglomeracioban-figyelmeztet-a-szolgaltato

Válasz

Elment ötmilliárd forint, de Makón és a környékén most is túl sok az arzén 32 ezer ember ivóvizében | 2024. június 30.

„Elvihetnék már végre azt a konténert, elcsúfítja a főteret, és szerintem teljesen fölösleges is” – válaszolta Boros Zsolt Mihály, Klárafalva polgármestere a Telex kérdésére. A nagyméretű, kék színű konténer azért áll a 450 fős, Szeged és Makó között lévő falu főterén, mert abból lehet arzénmentes ivóvizet hazavinni. A polgármester kinyitotta a konténerben lévő két csap egyikét, a tenyerébe engedett egy kis vizet, ivott belőle, aztán megrázta a fejét.

-- Nem az igazi, nekem valahogy nincs jó íze.

Csongrád-Csanád vármegyében Makó és hét másik település, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó-Rákos, Maroslele és Óföldeák vezetékes ivóvize nem felel meg az egészségügyi előírásoknak, ami több mint 32 ezer embert érint. 2012 óta összesen 5 milliárd forintot fordítottak nagyrészt EU-s pénzből az ivóvíz minőségének javítására, két pályázat is lefutott, de csak részeredményeket sikerült elérni. Például azt, hogy 17-ből ma már „csak” 8 településen magas az ivóvíz arzéntartalma. Az egész országban már csak itt nem felel meg a vezetékes ivóvíz az uniós és hazai szabványnak.

A konténerből folyó „jó” ivóvizet én is megkóstoltam, kissé édeskésnek tűnt...

Klárafalva azon falvak egyike, amelyek ivóvizét nem sikerült elfogadhatóvá tenni a 2015-ben lezárt, és azóta utólag is hiába javítgatott makói ivóvízminőség-javító programmal. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szerint „konténeres ivóvízellátás van a Makó térsége Ivóvízminőség-javító Programban érintett településeken, mivel a makói szakaszolt projekt ivóvízminőség-javító technológiája továbbra sem üzemel. Az átmeneti ivóvízellátást minden településen az ivóvíz arzén és/vagy bór tartalma indokolta (...)”

Két vízcsap 21 ezer embernek

Makón is áll egy kék konténer a városi víztorony mellett, amiből tisztább vizet lehet hazavinni. Mucsi Tamás, makói DK-s önkormányzati képviselő tapasztalatai szerint nem sokan hordanak vizet a konténerből, de ha többen lennének, a vékonyan csordogáló vízcsapoknál akár órákig is sorba kellene állni, mert másik konténer nincs a városban. Makó 21 ezer lakójának ellátására a két kis vízcsap kevés lenne, ha mindenki komolyan venné, hogy ingyen akar arzénmentes ivóvízhez jutni.

A konténertől pár méterre áll a kissé már megkopott tájékoztató tábla, amely szerint a Makó és térsége ivóvízminőség javító projekt 2012-2015 között valósult meg, összesen 3,2 milliárd forintból. A táblán ugyan nem közlik, de a költségek nagy részét az Európai Unió fedezte, a két kivitelező pedig az A-HÍD Építő Zrt. és a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt. A beruházás azonban eredménytelen maradt, mert a víz nem javult meg. Makó fideszes polgármestere, Farkas Éva Erzsébet, aki a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás elnöke is, mégis elfogadta, hogy teljesült a program, az annak eredményes lezárásáról szóló közlemény ma is olvasható a makói önkormányzat oldalán.

A szöveg szerint a térség 17 települését érintő projekt összértéke mintegy 3,7 milliárd forint, amelyből 3,1 milliárd forint támogatás a Környezet és Energia Operatív Programból származik, tehát a pénz 84,13 százaléka az Európai Uniótól jön. A fennmaradó összeget a Belügyminisztérium adta. A közleményben az is olvasható, hogy a 43 725 embert érintő fejlesztés eredményeként 2015 végére Makón és térségében egészséges ivóvíz lesz.

„Műszaki tartalma szerint összetett technológiai fejlesztések révén szűri ki a határérték feletti, egészségre ártalmas anyagokat az ivóvízből, így az arzént, az ammóniumot, a vasat, a mangánt, illetve a szerves anyagokat.” Ahogy azonban a legutóbbi vizsgálatokból is kitűnik, még ma sem igaz, amit a közlemény állít, miszerint „a fogyasztók megfelelő minőségű ivóvízzel történő hosszú távú, biztonságos vízellátása megvalósult.”

Ezzel szemben a makói vezetékes ivóvízben azóta is a megengedettnek több mint a háromszorosa az arzén. A WHO és az EU irányelve szerint 10 mikrogramm/liter lehet az arzén felső határértéke az ivóvízben, Makón ez 35-39 mikrogramm/liter között van a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ elemzése szerint. A kutatások alapján a magas arzéntartalmú víz fogyasztása hosszabb távon rákkeltő.

Az első sikertelen Makói programot újabb pályázás és újabb beruházás követte, erről 2019-ben Farkas Éva Erzsébet, a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulása elnöke számolt be. Eszerint mint nyertes ajánlattevőt ismét a KEVIÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t bízták meg egy újabb, 1,3 milliárd forintos munkával, ami az ivóvíz minőségének javítását célozza.

-- A második program sem sikerült, ezért a nem megfelelő teljesítés miatt vissza kell fizetni az Európai Uniónak a támogatásokat. Ha azonban ezt a város költségvetéséből fizetnék vissza, az csődbe vinné Makót

– válaszolta Mucsi Tamás a Telex kérdésére.

Az arzénos ivóvizet ma már állami cég adja, mert az elmúlt évtizedben a szolgáltató szervezeti háttere többször is változott: az egykori Makó-Térségi Víziközmű Kft. 2014-ben beolvadt a békéscsabai székhelyű Alföldvíz Zrt.-be, utóbbi aztán 2022-ben a Nemzeti Vízművek Zrt. része lett.

Mucsi többször is próbált pontos és részletes információkhoz jutni a két ivóvízminőség-javító program kudarcáról, de önkormányzati képviselőként sem kapott megfelelő tájékoztatást a makói városházán. Legutóbb, a június 26-i makói képviselő-testületi ülésen is kérdéseket tett fel az ügyben Mucsi, és az Alföldvíz Zrt. jelenlévő munkatársa azt válaszolta: a vezetékes víz eddig túl magas bór és fluor-tartalmát már sikerült csökkenteni, de az arzén mennyiségét továbbra sem tudják mérsékelni.

Az elmúlt évtized alatt némi javulást mégis elértek, mert az első programban érintett 17-ből ma már „csak” 8 településen magas az ivóvíz arzéntartalma. Ugyanakkor Mucsi Tamás ismeretei szerint

-- az egész országban már csak Makón és a környékén nem felel meg a vezetékes ivóvíz az uniós és hazai szabványnak.

Közben az elmúlt két évtized során több száz hazai településen, illetve azok vízszolgáltatóinál hasonló programot kellett végrehajtani az arzénmentesítés érdekében, hogy az ivóvíz megfeleljen az EU-előírásoknak. Máshol mindenhol sikerült.

Az önkormányzati választás utáni napon, június 10-én pedig megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a Makó és térsége ivóvízminőség-javítására című projekt céljainak teljesítéséről szakértői tanulmányt kell készíteni. Ezzel a feladattal Lantos Csaba energiaügyi minisztert bízták meg. A programra eddig elköltött minden pénz megtérítését átvállalja a kormány, azzal együtt, hogy Magyarország eláll az EU-val korábban megkötött támogatási szerződésektől. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök írta alá.

A kormány fizeti a sikertelen program árát

Mucsi Tamás szerint mindez azt jelenti, hogy a két, uniós támogatású programra kapott összesen 4,3 milliárdot visszafizeti az EU-nak a magyar állam, mert nem sikerült teljesíteni a két pályázat céljait.

-- Az EU-nak visszajáró támogatással együtt összesen 5 milliárd forint az állami kiadás, mert az első program kormányzati önrésze majdnem 600 millió volt.

Ezen felül a településeken az arzénmentesített vizet szolgáltató konténerek üzemeltetése is pénzbe kerül. Például 2022-ben erre 18,5 millió forint támogatást kért Makó önkormányzata a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás nevében, állami pályázati forrásból. Így a nem működő program lezárása óta elmúlt 9 év alatt, mai árakon számolva több mint 160 millió forintos kiadást jelenthetett a vizes konténerek működtetése.
https://telex.hu/belfold/2024/06/30/mako-kornyeken-32-ezer-ember-vezetekes-ivovizeben-sok-az-arzen
___

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakértői szerint az élelmiszerekben jellemzően szerves arzén van, amely nem halmozódik fel a szervezetben, de az ivóvíz arzéntartalma teljes egészében szervetlen. A szervetlen arzén bizonyítottan bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganatot idéz elő. Ha valakinek a szervezetébe tartósan, kis koncentrációban jut be, akkor többféle krónikus, nem daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek például a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások, szív-és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, máj- és vesebetegségek, és a cukorbetegség.
https://www.antsz.hu/data/cms42120/arzen_tartalmu_ivoviz_egeszsegkockazata.pdf

Válasz

Napi tízezer liter ivóvizet adnak a sivatagban ezek a ködfogók | 2024.03.18

Ötszáz családot lát el tiszta vízzel egy pofonegyszerű megoldás, aminek a működtetéséhez még csak energia sem kell.

A világ egyik legszárazabb helyén, a perui Atacama-sivatagban állították fel ezeket a ködfogókat helyi családok számára, hogy ivóvízhez juthassanak. Peruban a lakosság mintegy negyven százaléka nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez; még a fővárosban, Limában is minden ötödik családot, azaz közel kétmillió embert érint a probléma.

A tartálykocsikkal szállított víz nem igazán jó megoldás: drága, nem is mindig biztonságos, és eléggé környezetszennyező is.

Ezért aztán a helyiek nyitottak voltak a holland nonprofit-szervezet, a Creating Water Foundation kezdeményezésére, és hamarosan
https://www.facebook.com/creatingwater/

-- 60 ködhálót állítottak fel, amelyek mintegy tízezer liter ivóvizet állítanak elő naponta.

Ez a mennyiség nagyjából 500 család számára elég, és segít a helyi élelmiszer-termesztésben is.

A háló a szinte állandó szélnek és ködnek köszönhetően működik ilyen jól: a hatékonysághoz a magas páratartalom mellett fontos a szél ereje és iránya, és persze a háló anyaga is.

A polipropilén hálók előbb apró cseppekbe gyűjtik a vizet, majd csöveken keresztül tartályokba vezetik azt.
Lényegében úgy működik az egész, mint egy hatalmas eresz: a vizet a hegytetőn kihelyezett hálók fogják be, majd a völgyben lévő tárolókba csorog.

Az őrület az egészben az egyszerűsége: semmilyen különösebb technológiát nem igényel, maga a folyamat pedig bármiféle energia használata nélkül működik.

Ugyanakkor ködfogó hálókat Európában is fejlesztenek, az ETH Zürich és a Max Planck Intézet kutatói például egy olyan változatot dolgoztak ki, ami hatékonyan fertőtleníti a kicsapódó vizet, vagyis maga a háló (illetve az elkészítéséhez használt anyagok) fertőtleníti, és teszi azt azonnali fogyasztásra alkalmassá.
https://player.hu/eletmod/ivoviz-sivatag-kodfogo

Válasz

Zöld hét 2024/4 Fókuszban a víz
A mai hírháttér podcastunk középpontjában az életadó víz
áll, lévén március 22-én ünnepeltük a Víz világnapját. Ennek apropóján szót ejtünk a Velencei tó vízutánpótlásáról, és a balatoni nádgyilkolásról. A Dunával
kapcsolatos problémás hírek is előkerülnek: pl. hogy miért gond a víz melegedése, és hogy már kimutathatók benne a mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületek is. De nem megyünk el amellett, hogy hogyan amortizálja le az Orbán kormány rezsicsökkentése a hazai ivóvíz és csatornarendszert, és hogy a bécsi iskolásokat hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből. Sarkadi Péter beszélgetőtársa Katus Eszter az Átlátszó és Fazekas Pálma a SzabadEurópa újságírója.
https://open.spotify.com/episode/2mK4KQzSF6reUb8JRqqJ9g
___

Zöld hét 2024/5
Mérgek méregtelenítő kúrák zöldségeinkben, gyümölcseinkben. Növekvő tavaszi fagykárok és elszálló gyümölcsárak. Emberi jogokat adnának a bálnáknak!

A mesterséges intelligencia is összekeveri az ehető és a mérgező gombákat. Norvégiában kiszorítják az elektromosok a robbanómotoros autókat. ...
https://open.spotify.com/episode/7JGi6tSYyt23cIFlYRfUqH

Válasz

Több mint kétmilliárd embernek csak szennyezett víz jut.
Vagy még az sem (képek)
https://www.szabadeuropa.hu/a/tobb-mint-ketmillard-embernek-csak-szennyezett-viz-jut-vagy-meg-olyan-sem/32876188.html

Válasz

Ma van a víz világnapja! (Fotó: Shivu K., India)
https://www.facebook.com/photo/?fbid=10150636864398650&set=a.10150091343833650

Válasz

Víz Koalíció: A Nemzeti Vízművek Zrt. 18 társaságával létrehoztuk az ország 4. legnagyobb állami tulajdonú cégcsoportját.- olvasható a vízügyi államtitkár oldalán.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=372347215433901&set=a.180947844573840

A jelenlegi 36 szolgáltató fele már beintegrálódott azaz állami tulajdonba került, a másik 18 önkormányzati tulajdonú egyelőre kitart és ellenáll az állam kecsegtető és “segítő szándékú” ajánlatának illetve vállalja az ”elosztó központnak" is felfogható újonnan alakult Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba kiszabott díjfizetést.

A HVG-cikkében ezt az új helyzetet igyekszik elemezni, kinek jó, ki jár jól, jobban...
https://hvg.hu/ingatlan/20240130_Az_allamnak_atadott_vizmuveken_segit_leginkabb_a_megemelt_vizdij

Ugyanis ez az Alap azokat a szolgáltatókat akik “vélhetően nagyobb arányú profitot érnek el” befizetésre kényszeríti és a szerényebb eredményű=veszteséges vagy veszteségesebb szolgáltatót pedig megtámogatja.

Fura módon akiket megsegít az Alap nagyrészt államiak, a sarcot teljesítők pedig elsősorban önkormányzati tulajdonúak.

Úgy tűnik, a Nemzeti Vízművek eddigi támogatásait igyekeznek kiváltani így, azaz az Energiaügyi Minisztérium által meghúzott profithatár felettiek (nagyrészt önkormányzati tulajdonúak) mindezt az ún. “szolidaritás” zászlaja alatt..

A 13. éve élő rezsivédelem miatt befagyasztott vízdíjak és ez a fajta “újraelosztás” sem más, mint állami beavatkozás a piaci folyamatokba.

Figyelemmel kísérjük a beharangozott tervek megvalósulási lépéseit és azok hatásait, továbbra is mielőbbi VALÓS, átlátható kormányzati finanszírozó beavatkozást sürgetünk, kockázati felméréssel és követhető rekonstrukciós programmal a víziközmű hálózat stabilitásának megteremtése érdekében, ezért indítottuk a petíciónkat is, ebben támogass bennünket és írd alá te is!
https://szabad.ahang.hu/p/tisztavizet

Válasz

Víz- és csatornadíjak 2024. január 1-jétől

Az üzleti fogyasztóknak magasabb víziközmű-szolgáltatási díjat kell fizetniük a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén – adta hírül az MTI a Fővárosi Vízművek tájékoztatása alapján. Az Energiaügyi Minisztérium erre vonatkozó rendeletében az üzleti vízdíjat köbméterenként országszerte egységesen 731,52 forintban, a rájuk vonatkozó alapdíjakat pedig az átfolyási átmérőtől függően havi 1068 és 774 261 forint közötti összegben határozták meg. A fogyasztásarányos vízdíj Budapesten a lakossági fogyasztók számára továbbra is 218,90 forint köbméterenként.

A szennyvízelvezetés díját minden fogyasztónak a fenti díjakon túl kell fizetnie, amely a nem lakossági ügyfelek esetében országosan egységesen köbméterenként 1187,87 forint csatornahasználati díjat és 51 forint vízterhelési díjat, valamint

-- az átfolyási mérő átmérőjétől függően bekötésenként 2109 és 1 529 394 forint közötti alapdíjat jelent ez év január 1-jétől.

A lakosság a szennyvízelvezetési szolgáltatást is változatlanul a 2013-ban megállapított tarifákon veheti igénybe.
https://divany.hu/mindennapi/viz-dij/

Válasz

Jog a vízhez, az igazsághoz

Akár nevethetünk is azon, hogy Szigetvár nyugati felében azóta ihatatlan a vezetékes víz, amióta tavaly megvalósult egy vízminőségjavító program. Aki ezt elszenvedi, nem nevet, inkább dühös. Írtunk róla, hogy a csapból egy éve sárgás és büdös víz folyik, ami főzésre, a fehér ruhák mosására alkalmatlan, és fürdésre is gusztustalan. Hogy miért magas a víz vastartalma, annak oka ismeretlen, így nem tudjuk, hogy a tervező, kivitelező, üzemeltető trióból kit terhel a felelősség. Most a kormány a gondok megoldására ad 135 milliót, s a szakemberek esélyt látnak rá, hogy iható vize lesz a városrészben élő többezer embernek.

A lajtoskocsiról naponta vizet cipelő szigetváriak közül sokan úgy vélik, hogy az elmúlt év szenvedéseiért kártalanítás jár. Próbáltak ügyvédet keresni, de nem vállalja senki a feladatot. A jogászok szerint, évek kellhetnek ahhoz, hogy a jogszabályokkal jól körbebástyázott szolgálató – s rajta keresztül a kivitelező – fizessen némi kárpótlást, de mindenképp „kétesélyes a meccs”.

Ha „csupán” erkölcsi alapon elemezzük a történetet, jár a kártalanítás. Hisz amikor valaki naponta százmétereket megy a vízért, fölcígöli az emeletre, akkor munkát végez, amiért pénz jár. És azért is jár, hogy a sárga foltok miatt tízszer annyiszor mossa ki a kádat, a mosdót, a vécét és a háztartási gépeit, s ha fehér inget akar felvenni, máshol mosat. Aki valamilyen árut állít elő – házat, autót, ételt, ruhát, játékot - az vállalja a felelősséget, ha a terméke kárt okoz. A vezetékes víz is áru. Ára van, amit a szigetváriak annak ellenére fizetnek, hogy csak részben és kellemetlenségeket átélve kapnak meg. A vízdíj valamennyied része visszajárna a lajtkocsira szoruló szigetváriaknak, ez erkölcsileg aligha kérdéses. Amúgy jogilag sem, mivel jogállamban a társadalom kötelezően betartandó morális elvárásait rögzítik a jogszabályok. Ha még sem, akkor marad a „jogászkodás”, és az, hogy nem az igazság győz, hanem az erősebb.
https://nepszava.hu/3214385_jog-a-vizhez-az-igazsaghoz

Válasz