Az MIT spéci buborékfóliája még a pokoli Death Valley-ben is képes vizet csinálni a levegőből | 2025. június 30.

Az MIT mérnökei kialakítottak egy új eszközt, ami ivóvizet csinál a környező levegőben található párából – írja a Live Science. Az eszközt a földfelszín legforróbb és Észak-Amerika legszárazabb pontján, a Death Valley-ben tesztelték. Eredményeikről a Nature Water című szaklapban számoltak be.
https://www.nature.com/articles/s44221-025-00447-2.epdf

Az eszközben két. üveglap között hidrogél található – egy olyan anyag, ami rendkívül hatékonyan szívja fel a vizet. Az eszköz éjszaka vizet szív fel a környező levegőből, ami nap közben kicsapódik az üvegfalakra, amit egy bevonattal hidegen tartanak. A cseppfolyós víz ezek után szépen lassan elcsorog az üvegen, bele az eszköz alján található csövekbe.

A hidrogélt úgy alakították ki, hogy a felülete tele van púpokkal, ami miatt kicsit úgy néz ki, mint egy buborékfólia. A púpok megdagadnak, ahogy beszipkázzák a vizet a levegőből.

Egy ilyen eszköz a tesztek során naponta 56-161,5 ml vizet gyártott. Ez elsőre nem tűnik túl soknak, de fontos figyelembe venni, hogy egyrészt Észak-Amerika legszárazabb pontján tesztelték, tehát párásabb helyeken hatékonyabb, másrészt teljesen önállóan, áram nélkül működik, és mivel minden egység függőlegesen áll, több is elfér viszonylag kis helyen.
https://news.mit.edu/2025/window-sized-device-taps-air-safe-drinking-water-0611

A kutatók szerint nyolc darab 1×2 méteres panel szinte bárhol képes lenne ellátni egy háztartást, ahol amúgy nem nagyon található biztonságos ivóvíz. Az palackozott víz amerikai árából kiindulva a szerzők szerint az eszköz egy hónap alatt visszahozná az árát, és nagyjából egy éven át lehet használni.

Nem ez az első ilyen eszköz, de a kutatók megoldottak egy problémát, ami több korábbi vízlepárlónál is megjelent. A hidrogélhez gyakran adnak hozzá lítiumsókat, hogy még szivacsosabbak legyenek, ezek azonban gyakran belekerülnek a kicsapódó vízbe, ami miatt további víztisztításra van szükség. Ebben az új eszközben a kutatók glicerint raktak a gélbe, hogy stabilizálják a sókat, így a vízbe kioldódó lítiumsó mértéke nem haladja meg az előírt felső határértéket, a 0,06 ppm-et.

https://telex.hu/techtud/2025/06/30/mit-ivoviz-death-valley-talalmany-buborekfolia

Válasz

Vízkorlátozást vezettek be több Pest vármegyei településen | 2025. június 24.

Június 23. és július 6. között Érden, Diósdon, Tárnokon, Törökbálinton, Pusztazámoron és Sóskúton is tilos az esti locsolás.

A nagy melegben olyan mértékű vízfogyasztás alakult ki az Érdet, Tárnokot, Diósdot, Törökbálintot, Sóskútot és Pusztazámort ellátó ivóvízhálózaton, hogy az elérte teljesítőképességének határát. Ekkor a fogyasztás már olyan mértéket ölt, amely veszélyezteti a biztonságos ivóvízellátást.

Mivel a következő időszakban is folytatódik a nagy meleg és a szárazság, ezért az említett települések polgármesterei június 23. és július 6. között a terhelés megelőzése érdekében locsolási tilalmat rendeltek el .

-- Tilos locsolni, medencét tölteni a reggeli és esti órákban

A tilalom azt jelenti, hogy a lakossági felhasználók nem locsolhatnak, nem tölthetik a medencéket, és nem használhatják a vizet „nem szociális” célra reggel 5:00 és 9:00, valamint este 18:00 és 23:00 óra között. A nem lakossági felhasználókra ugyanez a korlátozás érvényes azzal a különbséggel, hogy a fenti időszakban ez egyáltalán nem engedélyezett számukra.

A nem tiltott időszakban érdemes tartályba feltölteni a hordókat, ezekből később is fel lehet használni a vizet, illetve célszerű időzíteni az automata locsolórendszereket. Aki teheti, használjon fúrott kutat.

https://www.idokep.hu/hirek/vizkorlatozast-vezettek-be-tobb-pest-varmegyei-telepulesen

Apa, kezdődik...

Előzmény

Válasz

H2O-mentes övezet

https://www.facebook.com/reel/1353305475751789

Előzmény

Válasz

2023-ban az akkumulátorgyárak által generált parlamenti vitán a miniszterelnök azt mondta, hogy “Magyarországról több víz távozik, mint ami bejön”. (Ez egyébként igaz). “Van feleslegünk”. (Nincs) “Ha akarjuk, és szükség van rá, bárhova el tudjuk vinni csatornán keresztül, ahol szükség van.” (Nem ez történik, a mai napig és több mint egy évszázadon keresztül a vízügyi doktrina a vízelvezetés, lecsapolás, csatornázás volt, a mezőgazdasági doktrina pedig a belvizek elleni küzdelem drénezéssel, meliorációval, s ez a mai napig nem változott). # képek

„Magyarország nem szenved vízhiányban. Ha az igény nő, képesek vagyunk ezt az igényt kielégíteni” Nos Magyarország vízhiányban szenved. 2022 és 2024 után úgy tűnik ez lesz a legdurvábban aszályos nyár. Az biztos, hogy egész júniusban egy csepp csapadék sem várható. A talajvízkészlet vészesen ürül, jelenleg az ország majdnem egész területén a felső 20 cm nedvességtartalma teljesen eltűnt, nincs. Országos aszály van, Budapesten az összes tövig nyírt gyep kiszáradt már. A csapadékos májusban mindenki azért ostromolta a kerületi és fővárosi ügyfélszolgálatokat, hogy mikor lesz már lenyírva a gyep. Most pedig éppen azért ostromolják őket, hogy miért nyírták le.

Hasonló ez a gazdák korábbi viselkedésmintáihoz, amikor évekkel ezelőtt az agrár közigazgatást azért ostromolták februárban, hogy miért nem vezetik el a belvizet. Hogy aztán nyáron azért ostromolják, hogy hol az eső, miért nincs víz az öntözőcsatornákban.

A belvíz mély fekvésű területeken (egykori lápréteken) gyűlik össze. Ha ezek ma is láprétek lennének, lenne nyáron eső. Tudna honnan felhő képződni. Most meg nincs, de most már belvíz sincs. Porzik a határ februárban a szétszántott földeken. Változtatni, változni kéne. Ez így nem mehet tovább. És a technológiai megoldás kevés lesz. Ökológiai fordulat nélkül nem fog menni. No till, ökológiai kiegyenlítő felületek, mulcsolás, szárazságtűrő társulások, erdőrekonstrukciók, vízmegtartás, a földalapú támogatás áthangolása a vízmegtartó gazdálkodásra. Ezek a feladatok. Ki fogja elvégezni és mikor?

A legfrissebb agrometeorológiai térképek azt mondják, hogy az ország területének 80%-án jelenleg nagyfokú aszály van. Dél-Pesten, azaz Pesterzsébeten és Soroksáron, valamint Csepelen a legrosszabb a helyzet, ott már súlyos az aszály. A gyepszintet tápláló felső talajrétegben a víztartalom mindössze 10-20%. A fákat tápláló 50-200 cm-es rétegben még van 50% víztartalom. Még! Aki civilként tenni akar a fiatal fővárosi fákért, azoknak hirdettük meg önkéntes vízadást. A beeco applikáción keresztül lehet hozzá csatlakozni. Mindenkire szükség van, hogy a zöldfelületeink túléljék ezt a hónapot. Komoly a baj. Olyan, amivel még ez az ország sosem nézett szembe. A klímaválság éppen szintet lép…

https://www.facebook.com/photo/?fbid=24174731108810786

Válasz

Eltűnőben a víz az Akolszögi Holt-Tiszából
Kirándulások Időjárás | May 16, 2025

A magunk mögött hagyott száraz hónapok és az elmaradt zöldár következtében vészesen kevés víz maradt a Szegvár melletti Akolszögi Holt-Tiszában. A Tisza bal oldali holtága normál, átlagos vízállás (2,5 m) esetén 52 hektárnyi vízfelületet ölel fel. 2025. május derekára a vízfelület az átlagosnak hozzávetőlegesen tizedére zsugorodott. A gazdag halállomány helyi horgászok tapasztalata szerint a múlt napokban jelentős mértékű pusztulást mutatott (a tetemeket már elszállították). A víz utánpótlása természetes módon lenne lehetséges, azaz ha a Tisza kilépne medréből és feltöltené a holtág medrét. Erre a közeljövőben esély sincs, a Tisza vízgyűjtőjén ugyanis nem várható olyan mértékű esőzés, amely által jelentős árhullám érkezne a folyó alsó szakaszára.

https://www.youtube.com/watch?v=ITlqrcn8KTI

Előzmény

Válasz

Aszályvédelmi Operatív Törzs – Hurrá meg vagyunk/leszünk védve? | 2025. május 8.

Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk – mondta a miniszterelnök, ezért létrehoztuk az Aszályvédelmi Operatív Törzset – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közzétett videójában. Erre reagált Darvas Béla ökotoxikológus prof.

Pályafutásom elején a Budaörsi úton lévő épületben kurjantotta el magát a mélyen tisztelt egykori igazgató úr, hogy JÁGEB. Ezt most így kellene hagyni, mint a MÜSzIT, de már más korokat élünk. Szóval ez volt a Növényvédelmi Központban (a bölcs minisztérium által kiszabottan) a Járvány és Gradáció Elhárítási Bizottság rövidítése. Mintha ilyesmit egy üléssel, aktával és pecsétes papírral el lehetne intézni, mert hová kellene a mindenképpen becses iratot küldeni. A tevékenység lehetett volna, hogy az országba szélküldött futárok rontanak be a mit sem sejtő ültetvényekbe és azt ordítják jön a járvány (lehet, de nem biztos – gondolkodók itt kapaszkodhatnak). A járvány ugyanis arról ismerszik meg, hogy tombol. A megelőzés az más, jöhet a tűzzel, vassal kimért, menetrend szerinti hadakozás. Sokszor persze feleslegesen. Szóval ez is afféle közeljövő-kutatás volt ez (nagyon is fancy ma), mint most az ASzOT. Ezt most mindenki fantáziájára bízom, hiszen olyanoknak íroknak, akiknek van.
*
Magyar Közlöny, 2025. évi 52: 2786.
„A Kormány 1131/2025. (V. 7.) Korm. határozata az Aszályvédelmi Operatív Törzsről
1. A Kormány az ország területének jelentős részét sújtó súlyos csapadékhiány miatt aszályveszélyhelyzetet hirdet a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességének megőrzése és a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerárak elviselhető szinten tartása érdekében. […]
4. Az Aszályvédelmi Operatív Törzs
a) elnöke az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, [ifj. Hubai Imre (kertészmérnök, biogazda)]
b) tagja
ba) az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese, [Csepreghy Nándor (történész, PR)]
bb) az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, [V. Németh Zsolt (földmérő, PR)]
bc) a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, [Ágostházy Szabolcs (jogász, menedzser)]
bd) az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója és [Láng István Ágoston (vízépítőmérnök)]
be) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. [Biró Marcell (jogász)] […]
7. Az Aszályvédelmi Operatív Törzs ülésén állandó meghívottként vesz részt
a) a kormányzati egyeztetések koordinálásáért, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetéséért felelős kormánybiztos [Héjj Dávid Ádám (szociológus)] és
b) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára. [Bordás Gábor (jogász)]
Orbán Viktor miniszterelnök”
*
Nézzük akkor a 6+2 tagból álló Aszályvédelmi Operatív Törzs felépítését:
elnök – ifj. Hubai Imre (kertészmérnök, biogazda); öt tag – Ágostházy Szabolcs (jogász, menedzser), Biró Marcell (jogász), Csepreghy Nándor (történész, PR), Láng István Ágoston (vízépítőmérnök), V. Németh Zsolt (földmérő, PR); két meghívott – Bordás Gábor (jogász), Héjj Dávid Ádám (szociológus).

Akad olyan, aki öntözési szakértelemmel vádolná bármely tagot is? Mit keres itt történész és szociológus vajon? Mi az ördögnek három jogász? Miért nincs meteorológus, öntözési szakértő, gazdag mecénás/pénzember, aki erre akar költeni? Legyen ez utóbbi az Európai Unió? Végül is mi történt ebben ügyben 15 év alatt, hiszen aszály mindig is volt, mint Gubióban farkas? Nem akarom elhallgatni, hogy Hubai Imre sok szempontból is a szívem csücske. Miatta pislákol még bennem némi jelzőfény felőlem a Fidesz-KDNP felé. Kifejezetten sajnálom, hogy ilyen témát és bizottságot kapott, amivel bizonyosan csak bukni lehet ezzel a tagsággal.
Miniszterek milyen bölcsen távol maradtak a politikai terméktől. Egy kivétel, ha az elkészült tervek alapján EU-pályázatból érkező eurómilliárdokból elindul azonnal az öntözés széleskörű kiépítése Magyarországon. Van erre esély? Tartok tőle, hogy nem sok, máskülönben nem értem, hogy eddig miért nem történt az ügyben semmi. Van magyarázat kedves Nagy István, vagy csak az van és semmi egyéb.
Darvas Béla

A fikciós AI-címkép ’Ki ez itten közöttünk?’ feliratot viseli.

https://greenfo.hu/hir/aszalyvedelmi-operativ-torzs-hurra-meg-vagyunk-leszunk-vedve/

Válasz

Csapadékvíz elvezetése szabályosan | 2023-05-01

Hol sok van belőle, hol meg kevés. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás egyik kellemetlen hatása, hogy a csapadék ugyancsak egyenetlenül érkezik hozzánk. Ez gond a mezőgazdaságnak, de a falvak, városok lakosságának is, ahol természetesen a rövid idő alatt lehulló sok eső okozhat problémát. Különösen akkor, ha házunk esővíz elvezetése nincs rendesen megoldva.

https://ezermester.hu/cikk-9929/Csapadekviz_elvezetese_szabalyosan

Válasz

Na nézzük meg videóban is, hogy mi a helyzet a termálvíz maradékkal... püspökúr

https://www.facebook.com/reel/969963031316701

Válasz

Leeresztették a Gellérthegy alatti víztározót | 2025.03.19. (képgaléria)

https://infostart.hu/galeria/2025/03/19/leeresztettek-a-gellerthegy-alatti-viztarozot/1

Előzmény

Válasz

„Védd a vizet, formáld a jövőt!” – elindult a Víz Hete 2025 programsorozat | 2025. március 27.

Rendszeres csőtörések, fonálférges ivóvíz, kiapadó kutak az Alföldön, vezetékes víz nélküli települések – íme, a vízszegénység ezer arca, ami ellen a Víz Koalíció hosszú évek óta folytat küzdelmet. A problémákról és a sürgető megoldásokról a Víz Hete ez évi rendezvényein is sok szó esik.

Idén negyedik alkalommal kerül sor a Víz Koalíció szervezésében a Víz Hete eseménysorozatra. A Civil Kollégium közösségszervező programjának támogatásával megvalósuló országos rendezvénysorozat keretében március 30-áig több mint 40 szervezet rendez helyi eseményt vízkincsünk védelmében. A rendezvényeken a hazai vízkészleteink és vízszolgáltatásunk kritikus helyzetére, valamint a rendszerszinten jelenlévő vízszegénységre hívják fel a figyelmet.

A vizes szakembereket, önkormányzati szereplőket, valamint környezetvédő és helyi civil csoportokat tömörítő Víz Koalíció három éve folytat küzdelmet a biztonságos ivóvízellátásért. Tevékenységük során feltérképezték a víz hazai útját a vízkészlet-bázistól a szennyvíz tisztításáig, s ennek során felismerték:

-- a vízszegénység valamilyen formája az egész rendszerre jellemző.

A programsorozat március 21-i nyitó rendezvényének panelbeszélgetései során konkrét adatok és információk hangoztak el a hazai víziközművek (rossz) állapotáról, az ivóvízhiánnyal sújtott települések gondjairól, valamint a szennyvízkezelés és az elsivatagosodás okozta problémákról.

A Víz Koalíció legfrissebb, az ivóvízhálózatok 2023-as állapotát feltáró szakmai tanulmánya szerint

-- egy év alatt több mint 93 ezer – azaz átlagosan napi 257 – csőtörés vagy meghibásodás történt,

a vízhálózatok felújítási ciklusa pedig átlagban 280 év. A fajlagos hibaszám: 0,99 db/km, tehát szinte minden kilométerre jut egy meghibásodás. A hálózati veszteség eközben 20,48% és az értékesítési veszteség 23,20%. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ennyi ivóvíz megy el a semmibe anélkül, hogy bárki kifizetné.

https://drive.google.com/file/d/1AS2q3YBIyotSH4tXAN0Z8MAyjEyoorz7/view

„A víziközmű szolgáltatás árának 2013. évi befagyasztása, valamint az évről-évre jelentkező infláció, a bérköltségek növekedése, a szolgáltatókat terhelő adók és adójellegű elvonások, továbbá a megemelkedett energiaárak miatt a víziközmű szolgáltatók bevételei és kiadásai közti szakadék évről évre mélyült. (…) az állam jelentős forrásokat fordított (elsősorban) a saját tulajdonába tartozó szolgáltatók működésének fenntartására, és tette ezt (nem utolsósorban) az önkormányzati tulajdonba tartozó víziközmű-szolgáltatók áfa-befizetéseinek és közművezeték adójának terhére” – olvasható a tanulmányban.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/03/27/vedd-a-vizet-formald-a-jovot-elindult-a-viz-hete-2025-programsorozat/

A jogos lakossági panaszok kihangosítása érdekében a Víz Koalíció létrehozta a VízVédők honlapot is. Itt folyamatosan láthatóak lesznek a vizes problémák, többek között annak érdekében, hogy ezzel is sürgessék a megfelelő kormányzati intézkedéseket.

https://vizvedok.hu/welcome

Válasz