Eltűnőben a víz az Akolszögi Holt-Tiszából
Kirándulások Időjárás | May 16, 2025

A magunk mögött hagyott száraz hónapok és az elmaradt zöldár következtében vészesen kevés víz maradt a Szegvár melletti Akolszögi Holt-Tiszában. A Tisza bal oldali holtága normál, átlagos vízállás (2,5 m) esetén 52 hektárnyi vízfelületet ölel fel. 2025. május derekára a vízfelület az átlagosnak hozzávetőlegesen tizedére zsugorodott. A gazdag halállomány helyi horgászok tapasztalata szerint a múlt napokban jelentős mértékű pusztulást mutatott (a tetemeket már elszállították). A víz utánpótlása természetes módon lenne lehetséges, azaz ha a Tisza kilépne medréből és feltöltené a holtág medrét. Erre a közeljövőben esély sincs, a Tisza vízgyűjtőjén ugyanis nem várható olyan mértékű esőzés, amely által jelentős árhullám érkezne a folyó alsó szakaszára.

https://www.youtube.com/watch?v=ITlqrcn8KTI

Előzmény

Válasz

Aszályvédelmi Operatív Törzs – Hurrá meg vagyunk/leszünk védve? | 2025. május 8.

Idén aszályos év lesz, ezzel kell hát megbirkóznunk – mondta a miniszterelnök, ezért létrehoztuk az Aszályvédelmi Operatív Törzset – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közzétett videójában. Erre reagált Darvas Béla ökotoxikológus prof.

Pályafutásom elején a Budaörsi úton lévő épületben kurjantotta el magát a mélyen tisztelt egykori igazgató úr, hogy JÁGEB. Ezt most így kellene hagyni, mint a MÜSzIT, de már más korokat élünk. Szóval ez volt a Növényvédelmi Központban (a bölcs minisztérium által kiszabottan) a Járvány és Gradáció Elhárítási Bizottság rövidítése. Mintha ilyesmit egy üléssel, aktával és pecsétes papírral el lehetne intézni, mert hová kellene a mindenképpen becses iratot küldeni. A tevékenység lehetett volna, hogy az országba szélküldött futárok rontanak be a mit sem sejtő ültetvényekbe és azt ordítják jön a járvány (lehet, de nem biztos – gondolkodók itt kapaszkodhatnak). A járvány ugyanis arról ismerszik meg, hogy tombol. A megelőzés az más, jöhet a tűzzel, vassal kimért, menetrend szerinti hadakozás. Sokszor persze feleslegesen. Szóval ez is afféle közeljövő-kutatás volt ez (nagyon is fancy ma), mint most az ASzOT. Ezt most mindenki fantáziájára bízom, hiszen olyanoknak íroknak, akiknek van.
*
Magyar Közlöny, 2025. évi 52: 2786.
„A Kormány 1131/2025. (V. 7.) Korm. határozata az Aszályvédelmi Operatív Törzsről
1. A Kormány az ország területének jelentős részét sújtó súlyos csapadékhiány miatt aszályveszélyhelyzetet hirdet a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességének megőrzése és a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerárak elviselhető szinten tartása érdekében. […]
4. Az Aszályvédelmi Operatív Törzs
a) elnöke az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára, [ifj. Hubai Imre (kertészmérnök, biogazda)]
b) tagja
ba) az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese, [Csepreghy Nándor (történész, PR)]
bb) az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára, [V. Németh Zsolt (földmérő, PR)]
bc) a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, [Ágostházy Szabolcs (jogász, menedzser)]
bd) az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója és [Láng István Ágoston (vízépítőmérnök)]
be) a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. [Biró Marcell (jogász)] […]
7. Az Aszályvédelmi Operatív Törzs ülésén állandó meghívottként vesz részt
a) a kormányzati egyeztetések koordinálásáért, valamint az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetéséért felelős kormánybiztos [Héjj Dávid Ádám (szociológus)] és
b) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára. [Bordás Gábor (jogász)]
Orbán Viktor miniszterelnök”
*
Nézzük akkor a 6+2 tagból álló Aszályvédelmi Operatív Törzs felépítését:
elnök – ifj. Hubai Imre (kertészmérnök, biogazda); öt tag – Ágostházy Szabolcs (jogász, menedzser), Biró Marcell (jogász), Csepreghy Nándor (történész, PR), Láng István Ágoston (vízépítőmérnök), V. Németh Zsolt (földmérő, PR); két meghívott – Bordás Gábor (jogász), Héjj Dávid Ádám (szociológus).

Akad olyan, aki öntözési szakértelemmel vádolná bármely tagot is? Mit keres itt történész és szociológus vajon? Mi az ördögnek három jogász? Miért nincs meteorológus, öntözési szakértő, gazdag mecénás/pénzember, aki erre akar költeni? Legyen ez utóbbi az Európai Unió? Végül is mi történt ebben ügyben 15 év alatt, hiszen aszály mindig is volt, mint Gubióban farkas? Nem akarom elhallgatni, hogy Hubai Imre sok szempontból is a szívem csücske. Miatta pislákol még bennem némi jelzőfény felőlem a Fidesz-KDNP felé. Kifejezetten sajnálom, hogy ilyen témát és bizottságot kapott, amivel bizonyosan csak bukni lehet ezzel a tagsággal.
Miniszterek milyen bölcsen távol maradtak a politikai terméktől. Egy kivétel, ha az elkészült tervek alapján EU-pályázatból érkező eurómilliárdokból elindul azonnal az öntözés széleskörű kiépítése Magyarországon. Van erre esély? Tartok tőle, hogy nem sok, máskülönben nem értem, hogy eddig miért nem történt az ügyben semmi. Van magyarázat kedves Nagy István, vagy csak az van és semmi egyéb.
Darvas Béla

A fikciós AI-címkép ’Ki ez itten közöttünk?’ feliratot viseli.

https://greenfo.hu/hir/aszalyvedelmi-operativ-torzs-hurra-meg-vagyunk-leszunk-vedve/

Válasz

Csapadékvíz elvezetése szabályosan | 2023-05-01

Hol sok van belőle, hol meg kevés. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás egyik kellemetlen hatása, hogy a csapadék ugyancsak egyenetlenül érkezik hozzánk. Ez gond a mezőgazdaságnak, de a falvak, városok lakosságának is, ahol természetesen a rövid idő alatt lehulló sok eső okozhat problémát. Különösen akkor, ha házunk esővíz elvezetése nincs rendesen megoldva.

https://ezermester.hu/cikk-9929/Csapadekviz_elvezetese_szabalyosan

Válasz

Na nézzük meg videóban is, hogy mi a helyzet a termálvíz maradékkal... püspökúr

https://www.facebook.com/reel/969963031316701

Válasz

Leeresztették a Gellérthegy alatti víztározót | 2025.03.19. (képgaléria)

https://infostart.hu/galeria/2025/03/19/leeresztettek-a-gellerthegy-alatti-viztarozot/1

Előzmény

Válasz

„Védd a vizet, formáld a jövőt!” – elindult a Víz Hete 2025 programsorozat | 2025. március 27.

Rendszeres csőtörések, fonálférges ivóvíz, kiapadó kutak az Alföldön, vezetékes víz nélküli települések – íme, a vízszegénység ezer arca, ami ellen a Víz Koalíció hosszú évek óta folytat küzdelmet. A problémákról és a sürgető megoldásokról a Víz Hete ez évi rendezvényein is sok szó esik.

Idén negyedik alkalommal kerül sor a Víz Koalíció szervezésében a Víz Hete eseménysorozatra. A Civil Kollégium közösségszervező programjának támogatásával megvalósuló országos rendezvénysorozat keretében március 30-áig több mint 40 szervezet rendez helyi eseményt vízkincsünk védelmében. A rendezvényeken a hazai vízkészleteink és vízszolgáltatásunk kritikus helyzetére, valamint a rendszerszinten jelenlévő vízszegénységre hívják fel a figyelmet.

A vizes szakembereket, önkormányzati szereplőket, valamint környezetvédő és helyi civil csoportokat tömörítő Víz Koalíció három éve folytat küzdelmet a biztonságos ivóvízellátásért. Tevékenységük során feltérképezték a víz hazai útját a vízkészlet-bázistól a szennyvíz tisztításáig, s ennek során felismerték:

-- a vízszegénység valamilyen formája az egész rendszerre jellemző.

A programsorozat március 21-i nyitó rendezvényének panelbeszélgetései során konkrét adatok és információk hangoztak el a hazai víziközművek (rossz) állapotáról, az ivóvízhiánnyal sújtott települések gondjairól, valamint a szennyvízkezelés és az elsivatagosodás okozta problémákról.

A Víz Koalíció legfrissebb, az ivóvízhálózatok 2023-as állapotát feltáró szakmai tanulmánya szerint

-- egy év alatt több mint 93 ezer – azaz átlagosan napi 257 – csőtörés vagy meghibásodás történt,

a vízhálózatok felújítási ciklusa pedig átlagban 280 év. A fajlagos hibaszám: 0,99 db/km, tehát szinte minden kilométerre jut egy meghibásodás. A hálózati veszteség eközben 20,48% és az értékesítési veszteség 23,20%. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ennyi ivóvíz megy el a semmibe anélkül, hogy bárki kifizetné.

https://drive.google.com/file/d/1AS2q3YBIyotSH4tXAN0Z8MAyjEyoorz7/view

„A víziközmű szolgáltatás árának 2013. évi befagyasztása, valamint az évről-évre jelentkező infláció, a bérköltségek növekedése, a szolgáltatókat terhelő adók és adójellegű elvonások, továbbá a megemelkedett energiaárak miatt a víziközmű szolgáltatók bevételei és kiadásai közti szakadék évről évre mélyült. (…) az állam jelentős forrásokat fordított (elsősorban) a saját tulajdonába tartozó szolgáltatók működésének fenntartására, és tette ezt (nem utolsósorban) az önkormányzati tulajdonba tartozó víziközmű-szolgáltatók áfa-befizetéseinek és közművezeték adójának terhére” – olvasható a tanulmányban.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/03/27/vedd-a-vizet-formald-a-jovot-elindult-a-viz-hete-2025-programsorozat/

A jogos lakossági panaszok kihangosítása érdekében a Víz Koalíció létrehozta a VízVédők honlapot is. Itt folyamatosan láthatóak lesznek a vizes problémák, többek között annak érdekében, hogy ezzel is sürgessék a megfelelő kormányzati intézkedéseket.

https://vizvedok.hu/welcome

Válasz

Tudom, hogy a világ esze, Mr. Trump szerint elkerülhetőek lennének a kaliforniai erdőtüzek, ha végre rendesen kitakarítanák a száraz faleveleket minden erdőből, de egyrészt úgy hírlik ez a reneszánsz ember arra büszke, hogy életében nem olvasott még el egy könyvet sem, másrészt mostanában úgy fordítja meg 180 fokkal naponta hasonlóan komplex dolgokról a véleményét, hogy a mosógépünk is lassabban forog annál.

Mi azért csak időzzünk el még egy picit a tavalyi avarnál az összeszedése előtt. Amit, ha még nem komposztáltuk el, akkor is tud nekünk segíteni abban, hogy a talajunkat megóvja a kiszáradástól. Természetes mulcs, amely alatt a hagymás növényeink, korai vetésű salátáink, retkeink, hagymáink, cukorborsónk mint meleg télikabát alatt tudnak felkészülni a kora tavaszi robbanásra, hisz ez a kabát megóvja őket a talajmenti fagyoktól, éjszakai hirtelen hőmérsékletzuhanástól és nem hagyja kiszáradni a talajfelszínt.

Ez a televény nem csak télikabát, élőhely is. A talajélet mikroorganizmusainak (gombáknak, baktériumoknak) táptalaja, közöttük sokan létesítenek párkapcsolatot a dísznövényeink, termesztett növényeink gyökércsúcsaival, s kereskednek egymással a jó értelemben, vámtarifák nélkül. Az egyik medicinát kínál, a másik serkentőt, energiát, vizet, ételt. A kölcsönös függés rendszere ez a cserekereskedelem, miközben a külső ellenség, az aszály ellen is védelmi szövetségbe lépnek.

A márciusi aszály furcsa szókapcsolat nálunk, de néhány éve létező jelenség. 2022 tavasza is így köszöntött be: csontszáraz február és március, esős április és május, majd elképesztően aszályos nyár követte. A televény egyfajta növényi mulcs. Ingyen van, mégis segít a kiskertekben lejjebb tekerni a vízfogyasztást. Rezsibarát. Használjuk. Jobb helye van a növényeink alatt, mint a zöld zsákokban.

Tudom, tudom, ronda. Ha valakit zavarnak a barna és szürke levélformák, rakja egy kupacra, menjen rajta keresztül a fűnyíróval, szecskázza apróra. A gyerek is jobban megeszi a párolt brokkolit, ha össze van turmixolva és pesztós tésztaként van neki eladva. Fontos a marketing, de a mulcsolás, a talaj takarása most mindennél, a marketingnél is fontosabb. Szép az idő, érdemes a mulcsolást elvégezni, ehhez az avar mellett ágdarálékot, fűrészport, fenyőkérget, ásványi mulcsot is lehet használni. Lényeg, hogy ne hagyjuk fedetlenül a talajt. Ha hihetünk az előrejelzésnek kapunk végre egy kis esőt jövő héten. Azt jó lenne a talajban tartani, nem hagyni rögtön mindet elpárologni, ebben segít a televény. Vízgazdálkodjunk okosan.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=9670669566310181

Válasz

Litkai Gergely: Az egyik legnagyobb hatású könyv, amit tavaly olvastam Takács-Sánta András: Világeleje című könyve volt. Lényegretörő mikroesszék gyűjteménye, amikből számomra a legfontosabb gondolatok az alábbiak voltak:

- Tekintsünk a mostani válságra a világvége helyett a világelejeként, olyan időkként, amikor összehasonlíthatatlanul több eszközünk van egy jobb világot építeni, mint bármikor az emberiség történetében!

- Elengedhetetlen azonban ehhez, hogy felismerjük, jelenleg meglehetősen élhetetlen jövő érdekében használjuk ezeket!

- A változáshoz az értékek szintjén van szükség a legnagyobb fordulatra, fontos elfogadnunk, hogy a boldogságot elérni nagy valószínűséggel más eszközökkel kell megpróbálnunk.

- Újra kell kapcsolódnunk egymáshoz és a természethez, ráadásul Heidegger gondolatát követve „Mitikus időkben, mint amilyen a mai is, alighanem nehéz is volna a felettünk való segítsége nélkül boldogulnunk”, valamit kezdenünk kell a feljebbvalóval való kapcsolatunkkal is.

- Végül pedig, ami szerintem is elengedhetetlen, hogy amellett, hogy a saját életünkön próbálunk az ökologikusabb irányba változtatni, elengedhetetlen, hogy ezek a változásokat nehezítő rendszerbeli korlátok ellen is tegyünk. Ahogy Takács-Sánta András fogalmaz: "sok kicsi prófétára lenne szükségünk, akik figyelmeztetnek, hogy kizökkent a világunk", én ezt inkább úgy fordítanám le magamnak, hogy sok olyan emberre van szükségünk, aki ezen korlátok leküzdésén is munkálkodik, hiszen így a hétköznapi változások is jóval könnyebbé válnak.

Ha ezt a programot összefoglaljuk cselekvő reményként írhatjuk le.

Kijózanító ugyanakkor, hogy a Társadalmi Riport környezeti attitűdökkel foglalkozó tanulmánya szerint a magyarok környezethez való viszonya elég lesújtóan alakul: 12% az, aki részt vett valamilyen kollektív cselekvésben az elmúlt 5 évben a környezet védelmében, amivel világszinten a vizsgált országok közül az utolsó helyet csíptük meg. Jó hír viszont, hogy van hova fejlődni és így az életminőségünk javításában is nagyok a tartalékok...

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10235462723257458

Most már meg is hallgatható a Könyves Magazinban az erről készült beszélgetés.

https://open.spotify.com/embed/episode/5OSQRjVgwTPSfv9edyQYQ3

https://konyvesmagazin.hu/zold_konyv/litkai_gergely_zold_konyv_podcast.article.html

A Társadalmi Riport hivatkozott tanulmány itt érhető el:

https://topap.hu/cms/uploads/475_495_TRIP_2024_Csatho_Medgyesi_50a02d48fd.pdf

Válasz

Jönnek a csapból a férgek – megtiltották az ivóvíz fogyasztását Pilisen | 2025. január 23.

A Fővárosi Kormányhivatal kedden elrendelte a pilisi ivóvíz fogyasztásának tilalmát. A városban ideiglenesen tartályokat helyeztek ki, amelyeket a lakosoknak rendszeresen újratöltenek, hogy biztosítsák a vízellátást az átmeneti időre.

A kormányhivatal arra kötelezte a Dabas és Környéke Vízügyi Kft.-t, hogy biztosítson napi 3 liter vizet fejenként a lakosoknak, míg újra nem lesz megfelelő minőségű az ivóvíz. Ennek érdekében hálózatmosást és fertőtlenítést végeznek.

Hétvégén derült ki, hogy a városban lárvák jelentek meg az ivóvízben. A Daköv a problémát eleinte csak lokális, néhány utcát érintőnek találta. A polgármester azonban híradónknak azt mondta, hogy a probléma szinte már az egész települést érintette.

-- „Ki is derült, hogy mi a hiba, a víztartályoknak a tetején volt szétrohadva, elrozsdásodva (…) ezek is ki lesznek cserélve” – nyilatkozta László Attila.

Kökény Dániel, a városstratégiai bizottság tagja elmondta: vasárnap az 1-es és a 3-as víztározóban találtak élőlényeket, azokat azonnal lezárták.

A Nematoda hengeres féreggel kapcsolatban a város önkormányzatának Facebook-oldalán is tájékoztatják a lakosságot.

https://www.atv.hu/belfold/20250123/pilis-ivoviz-fereg-tilalom/

Válasz

A Fidesznek nem fontos a tiszta ivóvíz, leszavazták a DK vízhálózatfejlesztési javaslatát
Budapest, 2024. december 20., péntek (OS)

Vadai Ágnes és Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselői
október óta járják az országot a "Megkóstoljuk a vizedet" című
ivóvízellenőrző körútjuk apropójából. A DK alelnökei mai
Facebook-videójukban elmondták: azt tapasztalták, hogy a legtöbb
helyen azért nincs jó minőségű víz, mert a hálózat elavult,
felújításra szorul.

A képviselők az október óta eltelt időszakban jártak a Magyar
Tudományos Akadémián, ahol maga az Állami Számvevőszék előadója
állapította meg, hogy 3000 milliárd forintnyi fejlesztésre lenne
szükség. Ez a 3000 milliárd forintnyi fejlesztés viszont nincs
előkészítve, lényegében tervek sincsenek, ezért a DK a 2025. évi
költségvetéshez módosító indítványt nyújtott be a fejlesztések
előkészítése érdekében. A kormánytöbbség leszavazta ezt a módosító
indítványt, így egyes településeken 30-40 évet is várhatnak arra,
hogy jó minőségű ivóvíz érkezzen a vízhálózaton keresztül. A DK
azonban nem adja fel, jövőre is újra és újra be fogunk adni ilyen
módosító javaslatot, mert szerintünk a tiszta, egészséges ivóvíz
sokkal fontosabb, mint a NER-kastélyok, a repülőgépek, a repülőterek
vagy Mészáros Lőrinc gazdagodása - fogalmazott Vadai Ágnes a
videóban, amit a Demokratikus Koalíció Facebook-oldalán
közvetítettünk.

DK Sajtóiroda
Kiadó: Demokratikus Koalíció

Előzmény

Válasz