Internet: A Víz Világnapján ismét feltárul a Kőbányai medence kapuja

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1305 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1305 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1305 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1305 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Előzetes regisztráció alapján és a látogatási feltételekben foglaltak szerint várjuk az érdeklődőket


Kedves Leendő Látogatóink, kedves Érdeklődők! 

Hagyományainkhoz híven a Víz Világnapja alkalmából ismét, majd rendhagyó módon, a Föld Napjához kapcsolódóan is nyílt napra, személyes találkozásra hívjuk a Főváros ivóvízellátásnak legrégebbi, ma is működő létesítménye és a Fővárosi Vízművek tevékenysége iránt érdeklődőket.


Az év meghatározó részében immár 149 éve vízzel telt, mind a mai napig folyamatosan üzemelő, mind építészeti megoldásaiban, mind funkcionalitásában különleges Kőbányai medence megtekintése és a nyílt nap kísérő eseményei méltán váltak a tavaszi és őszi időszak egyik legnépszerűbb programjává.


A Fővárosi Vízművek munkatársai számára mindig öröm, ha bemutathatják tevékenységüket és a számunkra is rendkívüli élményt nyújtó múltbéli ipari építészet valóban lenyűgöző létesítményeit. Ahhoz azonban, hogy a látogatás valóban kellemes legyen, amihez a magunk részéről minden lehetséges módon igyekszünk hozzájárulni, a látogatási feltételek előzetes megismerése és maradéktalan betartása elengedhetetlen.


A programon kizárólag előzetes regisztrációval, a látogatási feltételek szerint lehet résztvenni! Kérünk minden regisztrálót, hogy figyelmesen olvassa el és tartsa be a látogatók biztonságát és kellemes közérzetét is szolgáló szabályzatot!


Néhány alapvető szabály:
• A medence látogatóinak száma korlátozott. Egy időben maximum 150 fő tartózkodhat benne.
• A medencében tartózkodni kizárólag a regisztrált félórában lehet.
• A medencét 130 cm alatti gyermekek nem látogathatják.
• A rendezvény záró időpontjáig a területet el kell hagyni.
• A medence üzemi létesítmény, nem akadálymentesített!
• Kérjük, hogy a többi tudnivalót is olvassák el, amikor a medence látogatását tervezik.


Mikor látogatható?

Egyéni látogatók számára:
Március 21-én, szombaton 8.30 – 16.00 óra között
https://www.vizmuvek.hu/hu/rendezvenyek/adatlap/21

Április 18-án, szombaton 8.30 – 16.00 óra között
https://www.vizmuvek.hu/hu/rendezvenyek/adatlap/23

Iskolai csoportok számára:
Március 23-án, hétfőn 9.00 - 15.00 óra között
https://www.vizmuvek.hu/hu/rendezvenyek/adatlap/22

Cím: Budapest X., Ihász utca 29.

Megközelítés: Az Örs Vezér tere és Kőbánya-Kispest felől a 85-ös, Kőbánya Alsó Vasútállomás felől a 185-ös busszal, míg a Puskás Ferenc Stadiontól a 95-ös, a Kápolna tértől a 217-es busszal érhető el.

Térkép: https://www.openstreetmap.hu/?zoom=19&layer=M&type=node&id=6353136841

network.hu

 

 

Regisztráció egyéni látogatóknak:

Félórás időintervallumokban, egyszerre maximum 150 fő regisztrálhat. Kizárólag regisztrált és a regisztráció elfogadásáról szóló visszaigazolással rendelkező látogatókat tudunk fogadni.


A látogatás szabályai
8.30 és 15.00 óra között, félóránként 150 fő fogadására van lehetőségünk. A medencében kizárólag a regisztrált időintervallumban, az adott félórában lehet tartózkodni. A félóra végére el kell hagyni a medencét. Szervezett szakmai vezetés nincs, de a medencében szakembereink örömmel állnak az érdeklődők rendelkezésére.


Regisztráció iskolai csoportoknak:
Az iskolai csoportokat március 23-án várjuk. A medence megtekintésére 30 fős csoportokban nyílik lehetőség. Kizárólag regisztrált és a regisztráció elfogadásáról szóló visszaigazolással rendelkező látogatókat fogadunk.


Látogatási feltételek
https://www.vizmuvek.hu/files/public/rendezvenyek/Latogatasifeltetelekesreszveteliesadatkezelesiszabalyzat.pdf

A regisztráció legkésőbb március 18-án szerdán 10.00 órakor lezárul. Amennyiben minden időpont betelik, akkor ettől korábbi időpontban.


Programok:
A medence nyújtotta építészeti élményen túl a munkatársaink által szervezett szakmai bemutatóknak, programoknak köszönhetően valódi hétvégi kikapcsolódás vár a hozzánk látogató, regisztrált érdeklődőkre.


Programok március 21-én, szombaton:
Szakmai bemutatók
- vízveszteség-elemző mérőkocsi és műszerpark,
- munkagép-bemutató
- szerelőasztal
- biztonságtechnikai bemutatók


Élményekkel teli, kellemes időtöltést kívánunk minden látogatónknak!

Címkék: fővárosi vízművek ivóvízellátás kőbányai medence március 22. víz világnap

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 1 hete

Két furcsa hír, tele lehetőségekkel, az elmúlt egy órából:

-- az egyik, hogy esett az eső Nagykörűben,
-- a másik, hogy a gazdák felelősek az aszályért.

Kicsi jéggel esett, de az is vízből volt, nagyon örültünk neki. Kár, hogy ez furcsa. De talán még furcsább, hogy a vízügy lerázta magáról a felelősséget, ahogy a Kormányinfóból kiderült: a gazdák felelősek az aszályért.

A hivatalos vízügy ezzel formálisan is lemondott a szakmai tisztelet igényéről, hiszen csak egy kiszolgáló szervként határozzák meg önmagukat, ami ugyebár a hóhér szintje. Én azért bátorítanám a vízügyet, legalábbis a vízügyi kollégákat, hogy vegyék magukra a szakma felelősségét, itt van most egy nagyon szép vízügyi feladat: ki kell építeni a táji vízvisszatartás infrastruktúráját és működtetni is kellene – mi bízunk benne, hogy meg tudják csinálni, még akkor is, ha egyéb szakmákat is be kell vonniuk.

És pláne bátorítom a gazdálkodó kollégákat és a táji összefüggéseket legalább alapszinten átlátókat, hogy rajtunk ne múljon! Vízválasztók Országos Gyűlését szervezünk az Ország Kossuth-terére, Ópusztaszerre a Magyarok Országos Gyűlésén belül, az alábbi plakát szerint; szakmai tartalmak már eddig is, és folytatjuk, lehet kérdezni, hírelni és csatlakozni.

Vízválasztó Nyilatkozatot teszünk közzé, amiben bátorítjuk a Kormányzatot, hogy találja meg a HELYes utat, és merjen áttörni a HELYes vízgazdálkodást megakadályozó szellemi gátakon, hogy a fizikai gátakon is megtaláljuk a szabályozott kivezetés lehetőségét végre, ezzel áttörve az eddigi rossz híreken.
-
Fontos szakmai megjegyzés, hogy a felelősség három részre oszlik ebben az évszázados folyamatban:

-- A vízügy mint a víz-szakmai szervezet, és mint szakma is felelős, amiért NEM mondta, h. a búzabánya-mezőgazdaság kiszárítási igénye bizony kiszáradáshoz vezet. A vízügy a legutóbbi időkig elzárkózik ettől a tételtől, miközben a legkorábbi időktől voltak vízügyesek, akik látták és átlátják ezt.

-- A modern mezőgazdaság igenis felelős, amikor ugyancsak nem ismerte fel és el, hogy az ő agrobizniszük bizony be van ágyazva a Természet magasabb rendű működésébe, és a csúcsra járatott és teljesen iparszerűsített profittermelésük bizony környezeti összeomláshoz is vezet - a társadalmi problémák mellett.

-- A mindenkori politika pedig abban felelős, hogy nem tartott külső kontrollt ezen irányon, és nem ismerte fel, hogy ez a "fejlődés", bizony egy olyan belső gyarmatosítás, ami a Természet működésének szétzilálása mellett mezőgazdasági bányatársaságok prédájáva teszi az Alföldet és ez által az Országot.
___

... rajtunk ne múljon! Vízválasztók Országos Gyűlése-t szervezünk az Ország Kossuth-terére, Ópusztaszerre a 8. Magyarok Országos Gyűlésen belül, az alábbi plakát szerint; szakmai tartalmak már eddig is, és folytatjuk, lehet kérdezni, hírelni és csatlakozni.
Vízválasztó Nyilatkozatot teszünk közzé, amiben bátorítjuk a Kormányzatot, hogy találja meg a HELYes utat, és merjen áttörni a HELYes vízgazdálkodást megakadályozó szellemi gátakon, hogy a fizikai gátakon is megtaláljuk a szabályozott kivezetés lehetőségét végre, ezzel áttörve az eddigi rossz híreken." - Balogh Péter geográfus meghívója!
https://www.facebook.com/mogy.rendezveny/posts/pfbid0FgVzXiZ2dtGeqCESz481X8k9cWeRAM75PMPLSZxtjo4H2VWtWWQbb9Mg4NhjBkiKl
___

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, 2022.8.6-7. között tartandó 8. Magyarok Országos Gyűlése rendezvényről további tudnivalókat (programfüzet, térkép, árak...) itt lehet elérni:
https://mogy.hu/

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Aszályveszélyhelyzeti operatív törzs: tüneti kezelés helyett a klímavészhelyzetre reagáljunk!

A rendkívüli aszályhelyzet és a gazdák megnövekedett energiaköltségei miatt aszályveszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány. Kérdéses azonban, hogy a mostani szárazságot hogyan értékeljük: szokatlan időjárási jelenségként vagy a gyorsuló klímaváltozás tendenciáiba illeszkedő környezeti problémaként. Vajon az aszályveszélyhelyzeti operatív törzsben helyet kapnak klímakutatók és környezetvédelmi szakemberek?

Mezőgazdasági kár, környezeti probléma

Hónapok óta tombol a hőség és szárazság Európában, a térség több mint felében adtak ki aszályra vonatkozó figyelmeztetést vagy riasztást. Az orosz-ukrán háború okozta élelmiszer- és energiakrízist jelentősen súlyosbítja a mezőgazdaságban milliárdos károkat okozó aszály és a vízerőművek leállításával előálló energiahiány. Magyarországon közel egymillió hektár szántóföldet érint a probléma, de még nagyobb bajban vannak a gyepgazdálkodók és állattartók, akiket az egekbe szökő takarmányárak, a kiszáradt gyepek alacsony fűhozama és a rendkívül egyenlőtlenül elosztott agrártámogatási rendszer teljesen ellehetetlenít.

„Bőven lesz feladata az aszályveszélyhelyzeti operatív törzsnek. Az eddigi hírek alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy agrárfókuszú intézkedések várhatók, de bízunk abban, hogy ezzel együtt egy környezeti problémákra érdemi rálátással bíró szakembergárda fogja kézbe venni a rendkívüli szárazság kezelését, mivel bár a keletkező kár túlnyomó részét a mezőgazdaság szenvedi el, magának a problémának a kezelése sokkal inkább komplex környezetvédelmi-vízgazdálkodási megközelítést igényel” – hívta fel a figyelmet Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

Át kell gondolni az agrártámogatások elosztását

Minden negatív esemény ellenére abban egyetértés van, hogy hazánkban idén sincs élelmiszerhiány, sőt, ha a teljes hazai termelést nézzük, még exportra is jut gabona, azonban ez nem vigasztalja azokat a gazdákat, akiknek a megélhetése súlyos veszélybe került. Pusztán a termelési eszközök áremelkedése miatt a kis- és közepes gazdaságok sorra kényszerülnek feladni tevékenységüket, a rendkívüli aszály csak rátett még egy lapáttal a folyamatokra.

„Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a legnagyobb költségvetésű EU-s program, a hosszú távú uniós költségvetés közel harmadát költjük mezőgazdasági kifizetésekre. A támogatási rendszert arra hozták létre, hogy a termelékenység javítása mellett tisztességes megélhetést biztosítson a gazdáknak, hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntartható erőforrás-gazdálkodáshoz, továbbá elősegítse a vidéki területek és tájak megőrzését, élhetőségének javulását. Jelenleg azonban az látszik, hogy a nagy gazdák termelékenységének javítása elvitte a pénzt a kisebb gazdaságoktól és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodástól, mivel az áremelkedések miatt sorra dőlnek be a kis- és közepes gazdaságok, és az idei aszály még a legnagyobbakat is felkészületlenül érte” – mondta Dedák Dalma.

Az agrártámogatások rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el: rendre a támogatott gazdák felső 10%-a kapja az agrárpénzek mintegy 80%-át, és szántóföldi termelésre megy a finanszírozás háromnegyede, a gyepgazdálkodók, állattartók, szőlő- és gyümölcstermesztők, kertészetek, nád- és halgazdaságok csak a pénzek maradékán osztozhatnak. Az új agrártámogatási ciklus stratégiai terve most készül, eszerint Magyarország 2027-ig mintegy 5300 milliárd forintot oszthat el a gazdák között.

„A mezőgazdasági szakembereknek a most átdolgozás alatt álló közös agrárpolitikai támogatási rendszer mielőbbi felülvizsgálatában lenne fontos szerepük, hogy az alkalmas legyen a még talpon lévő, de méltánytalan helyzetbe került kis- és közepes gazdaságok megmentésére, illetve arra, hogy a hazánkba érkező uniós források olyan gazdálkodási formák és beruházások terjesztéséhez járuljanak hozzá, amelyek a mezőgazdaság klímaváltozáshoz való rugalmas alkalmazkodóképességét segítik. Ilyenek például a vízvédelmi és élőhelyfejlesztési beruházások vagy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések. Tehát most nyerhetnének értelmet azok a környezet- és klímavédelmet szolgáló intézkedések, amiket eddig sajnos leginkább csak felesleges uniós korlátozásként ­– rosszabb esetben zöld terrorként – emlegettek egyes mezőgazdasági véleményformálók” – mondta a szakértő.

Az aszály a klímaváltozás egyik tünete?

Nem szabad összekeverni az időjárást az éghajlattal és egy-egy rendkívüli helyzetet rögtön a klímaváltozás számlájára írni. A mostani aszályhelyzet egy globális légköri szituáció hazai megnyilvánulása, ezzel együtt úgy néz ki, hogy az egyre hosszabb száraz időszakok, hőhullámok, valamint a csapadék tér- és időbeli eloszlásának egyenlőtlenné válása már tendenciává vált. Mindez olyan új helyzetet teremt, amihez meg kell tanulnunk alkalmazkodni. A felmelegedés miatt a hidrológiai ciklus egyértelműen felgyorsult, ami a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoriságának és a vízzel összefüggésbe hozható krízisek jelentőségének növekedését vonja maga után.

„A rendkívüli aszályhelyzet környezeti problémáktól leválasztott kezelése olyan, mintha egy TBC-s beteget lázcsillapítással akarnánk meggyógyítani. Amennyiben pedig az aszálykezelés leszűkül a mezőgazdasági vízhasználatok, ellenőrizetlen vízkivételek további fokozására és az újabb és újabb területek művelésbe vonására, az egyenesen a legyengült szervezet piócás kezeléséhez vagy a vércsapoláshoz hasonlítható. Rekord alacsony vízállásoknál egyszerűen nincs miből öntözni, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése pedig a talajvízszint süllyedését okozza, ami bár nem olyan látványos, mint egy kiszáradó patak, de hasonlóan nagy, sőt olykor még nagyobb problémákat okoz. Az ellenőrizetlen kutakból öntöző mezőgazdaság a saját ellehetetlenülését okozza, nem túlzás azt mondani, hogy ez olyan, mintha a félrekezelt beteg öngyilkosságot követne el” – mondta Dedák Dalma.

Tünetek helyett a kiváltó okokat kezeljük

Hazánk sajátosságai miatt a vízgazdálkodásunk a mai napig a víztöbbletek elvezetésére, a belvizek és árvizek mielőbbi eltüntetésére van optimalizálva. Most is mindenhol nagy erőkkel zajlik a belvízelvezető-csatornák mélyítése, kotrása, a part menti, árnyékot adó növényzet eltávolítása, pedig ez éppen olyan tévút, mint a gátrendszerek mögötti duzzasztás és medertárazás. Az aszály miatt leállított nyugat-európai vízerőművek példája jól mutatja, hogy a gátak sem mérséklik a vízhiányt, sőt, a könnyen felmelegedő állóvizek vízminőségi és ivóvízellátási problémákkal terheltek. A termőföldeken a megoldás az ár- és belvizek minél nagyobb területen történő szétterítése, a hirtelen lezúduló csapadék talajba szivárogtatása és a felszín alatti vízkivételek mérséklése lehet, települési szinten pedig a csapadék és tisztított szennyvíz összegyűjtése, víziközműrendszerek felújítása és átállás víztakarékos megoldásokra.

„A mostani aszály a gazdáknak okozza a legnagyobb bevételkiesést, de gondot okoz a turizmusnak, a vízigényes ipari létesítményeknek, szenvednek a természeti erőforrásainkat fenntartó ökoszisztémák, és már a városi családok életét is megnehezítik az egyre gyakoribb vízkorlátozások. A probléma komplex eredetű és a megoldás átfogó megközelítést igényel. A kiváltó okok kezelésére kell tehát fektetni a hangsúlyt, nem önmagában a mezőgazdasági aszálykár enyhítésére” – zárta gondolatait a szakértő.
https://m.wwf.hu/hireink/klima-es-energia/aszalyveszelyhelyzeti-operativ-torzs-tuneti-kezeles-helyett-a-klimaveszhelyzetre-reagaljunk/

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Kár, hogy az aszályoptörzs a „magyar emberek” és gazdák helyett agrárbárókat és egy működésképtelen modellt próbál majd megvédeni

Helyénvaló tehát, hogy feláll egy munkacsoport, aminek dedikált feladata a kialakult áldatlan állapotok kezelése, még ha ilyen militarista névvel áldotta is meg a konstans háborús lázban élő kormányzat.

Az aszályügyi törzs vezetőjeként Nagy biztosította a gazdálkodókat, hogy mindent meg fognak tenni az aszálykárok enyhítése és a minél magasabb terméshozam érdekében, hogy biztosítsák az élelmiszer-ellátást, és megvédjék a gazdákat a károktól.

-- Ez papíron mind szép és jó. Azonban, ha a gyakorlatban valóban hosszútávú és a közérdekeket szolgáló eredményeket kívánna elérni az optörzs, akkor elsősorban épp a kormány évtizedes munkásságával, és már jóval korábban megkezdődött folyamatokkal szembemenő intézkedéseket kellene hoznia.

Kezdjük az élelmiszer-ellátással: Magyarországon nincs, és minden valószínűség szerint nem is lesz élelmiszerhiány. Van viszont áremelkedés, ez pedig annak köszönhető, hogy az élelmiszert – ahogy a tőkés világrendszerben mindenhol – kommodifikálták, azaz áruvá tették. Vagyis termelésének célja nem az élelmezés, a társadalom számára létfontosságú táplálék biztosítása, hanem a földtulajdonosok és élelmiszeripari cégek profitjának a biztosítása. Ezen pedig a Fidesz nem változtatott, sőt, ha lehet, csak fokozta a szektor profitabilitását.

Ehhez kapcsolódik a második pont: azok a gazdák, akiknek kárát kompenzálná a kormány, jelentős részben épp azok az agrárvállalkozók lesznek, akiknek a kezében irdatlan monokultúrás, ipari mezőgazdasági módszerekkel művelt latifundiumok összpontosultak. A jelenlegi magyarországi földstruktúrában a kisgazdaságok száma elenyésző. Pedig mikor a Fidesz megalkotta a 2013-as földtörvényt, akkor lett volna lehetősége a kistermelőket és kisgazdaságokat preferáló rendszert alkotni – mégsem tette.

A monokultúrás nagygazdaságokhoz kapcsolódik a harmadik pont, ami már a vízhiánnyal is összefügg: a Magyarországon a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb aszályos időszakokban ezen földek egyre jobban rászorulnak az öntözésre. Amit viszont az alacsony vízállások miatt egyre kevésbé lehet megtenni felszíni vizekből, így egyre inkább a fúrt kutakra kell támaszkodniuk a gazdáknak.

Az egyre mélyebbre kerülő talajvízszint eléréséhez viszont egyre drágább kutakat kell fúrni, költséges öntözőrendszerekre van szükség – ezt pedig elsősorban a tőkeerős nagygazdaságok tehetik meg. Amit kompenzálhatna a kutak nem is olyan rég még valamennyire létező szabályozása.

Azonban a kormány e téren is szembement a közérdekkel: ahogy a WWF friss közleménye felhívja rá a figyelmet, a 2021-es mezőgazdasági kútfúrási szabályozás, valamint a nemrégiben elfogadott vármegyetörvény végképp eltörölte ezt a szabályozást.

Ebből egyrészt az következik, hogy akinek több pénze van, mélyebb kutat fúrhat. Másrészt az, hogy súlyosan veszélyezteti a földalatti vízkészleteket, a vízzáró rétegek átfúrásával elszennyezheti őket, valamint még gyorsabban csökkentheti is a szintjüket.

-- Ami dióhéjban annyit tesz, hogy idővel mélyebb és mélyebb kutakból lehet majd egyre kétesebb minőségű vízhez jutni.

Ezzel szemben, noha a Belügyminisztériumnak a WWF-fel együttműködésben vannak vízmegtartó pilot-projektjei több magyarországi kistelepülésen, az uralkodó nézet továbbra is a vízelvezetés. Vagyis vagyis az esetleges árvizek, az egyre gyakrabbá váló hirtelen, nagy mennyiségű esőzések, de a folyamszabályozás óta még a folyók vizét is, igyekeznek mihamarább elvezetni, elsősorban a művelhető földek területének növelése céljából.

-- De ebben a helyzetben mivégre akarnánk minél gyorsabban megszabadulni a víztől?

Magyarán ha az agrárminisztérium komolyan gondolja, hogy operatív törzzsel kell alkalmazkodni az aszályhoz – ami borítékolható az eljövendő években is –

akkor két lehetősége van:

1) Marad minden a régiben, csak segítünk többet öntözni, és kártalanítjuk a gazdákat az aszálykárok után.

2) Az eddigi gyakorlattal szemben országszerte vízmegtartó megoldásokat valósítunk meg alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz. Öntözés- és vegyszerintenzív nagyipari mezőgazdaság helyett pedig a fogyasztókhoz közelebb álló, a természeti adottságokat használó kisgazdaságok, szövetkezeteket támogatjuk közpénzből, amelyek a rendelkezésre álló vizet is sokkal takarékosabban és hatékonyabban használják fel. Vagyis teljes mezőgazdasági paradigmaváltást valósítunk meg a jelenlegi agrárpolitikához képest.

Az első még talán 1-2 évtizedig lehet működőképes megoldás, brutális társadalmi és környezeti károkozás, valamint egy sokkal küzdelmesebb jövő árán.

A második ezzel szemben számos pozitív társadalmi és környezeti hatással járna. És ha nem is garantálja, hogy ne legyen sokkal küzdelmesebb az élelmiszertermelés a jövőben, mint jelenleg, hosszabb távon is fenntartható lehetne.

Sokkal élhetőbbé tenné a magyar vidéket, és még a társadalom széles rétegei is olcsóbban juthatnának egészségesebb élelmiszerhez. Persze, bizonyára agrárbárók nélkül.

Ugyanis ez a megoldás szembemenne az uralkodó osztály és a mezőgazdasági lobbi, valamint számos nagy érdekérvényesítő csoport érdekeivel, amelyek ráadásul rendszerint a kormányhoz is számtalan módon kötődnek. Nem véletlen, hogy olyan az agrárrendszerünk, amilyen… ahogy az sem, hogy Nagy agrárminiszter optörzse vélhetően az első opciót valósítja majd meg.
https://merce.hu/2022/07/28/kar-hogy-az-aszalyoptorzs-a-magyar-emberek-es-gazdak-helyett-agrarbarokat-es-egy-mukodeskeptelen-modellt-probal-majd-megvedeni/

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

A Vízügyi Tudományos Tanács Jövőépítés a vízgazdálkodásban című könyvsorozatának ötödik, rendhagyó kötete Jolánkai Géza vízmérnök memoárja, amelyben életrajzi elmélkedései mellett vizeink mennyiségi, minőségi, ökológiai állapotáról és a lehetséges menekülési utakról is szót ejt.

Mivel a szerző nem csupán a szakmai közönségnek szánta memoárját, ezért a szigorú értelemben vett vízszakmai részeket rövidebben érinti, inkább a tőle megszokott színes, történetmesélős stílusban ír a számára kedves vagy éppen megrázó eseményekről – mind saját életét, mind a magyar vízügy elmúlt fél évszázadát tekintve.

-- A könyvet épp ezért nemcsak a vízmérnök-társadalomnak, hanem a vizeket, vizesélőhelyeket kedvelő, azok jövőjéért felelősséget érző, a vízügyi történelemre nyitott olvasóknak is ajánljuk.

Jolánkai Géza professzor szakmai munkássága a vízminőségi modellezést, vízminőség-szabályozást és az ökohidrológiát fedi le, amely területeknek aktív kutatója és oktatója volt. Pályafutását tekintve különösen kiemelkedőek Balaton-kutatásai, továbbá a tavak, tározók, illetve ezek vízgyűjtőinek vízminőségi és biológiai kutatása és modellezése.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével.
https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Konyvajanlo/2022_05_10/jolankai_geza_vizeinkert

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Egy kézenfekvő apropó és alapos ok, hogy búcsút mondj a palackozott víznek!

2022-ben a víz világnapjának fókuszában a felszín alatti vizek megőrzése állt, amelyek bár láthatatlanok, egyszerre táplálják az ivóvízhálózatot, az ipart és a mezőgazdaságot, és tartják fenn a természetes ökoszisztémákat. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy megvédjük a szennyezésektől, például a mikroműanyagoktól.

Megdöbbentő adatot publikált 2021-ben a Reloop: a szakmai szervezet adatai szerint a vizsgált 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége (évi 186 db). Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt, fejenként 211 darabra, így összesen több mint 2 milliárd eldobott PET-, alumínium- és üveg italcsomagolás végezte hulladékként hazánkban – ismertette a Don't Waste It.
https://dontwasteit.hu/2022/03/23/a-legnagyobb-fenyegetes-a-vizeinkre-a-mikromuanyag/

Ennek a flakonhegynek a nagy része műanyag palack, legalább másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba évente hazánkban. A hatalmas PET-mennyiségnek kb. 70%-a nem kerül újrahasznosításra, így egymilliárd palack lerakókban, égetőkben, folyómedrekben vagy a tengerparton végzi, majd mikroműanyaggá szétesve bekerül folyóinkba és az ivóvizünkbe, hatalmas terhet róva környezetünkre.

Nemzetközi és immár magyar vízmintaelemzések is kimutatták már a mikroműanyag-szemcsék jelenlétét talajvízben és csapvízben is.

Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételes helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, a közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya minden megyében 90% feletti. Ennek ellenére a MASZESZ 2020-as kutatása szerint a magyar társadalom 27%-a egyáltalán nem fogyaszt csapvizet, helyette palackozott vizet választanak.

Változtatni kell ezen a szokáson a saját egészségünk érdekében: kutatások bizonyítják, hogy éves szinten 90 000 darab mikroműanyag-részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, elenyésző mennyiségű műanyagdarabkát juttat a szervezetébe.

A palackozott vizek vásárlása emellett teljesen feleslegesen fokozza a természet műanyagterhelését a szemétbe kerülő PET-palackok miatt, a víz csomagolás nélkül a legjobb.
https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Hulladek/2022_04_02/felszin_alatti_vizeinkre_a_mikromuanyag_is_sulyos_fenyegetest_jelent

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Az UNESCO koordinálásával megvalósuló 2022. évi világnap témája:
Felszín alatti vizek - Tegyük láthatóvá a láthatatlant!
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/viz-vilagnap-2022-felszin-alatti-vizek-tegyuk-lathatova-a-lathatatlant-marcius-22

Válasz

M Imre üzente 9 hónapja

Sárga, barna, iszapos, büdös víz folyik időnként a csapotokból? Rendszeresek a csőtörések a környéketeken? ? Volt, hogy vízhiány lépett fel a településeteken? Esetleg nincs is lehetőségetek egészséges ivóvízhez jutni?
Az ivóvízzel kapcsolatos problémák sok millió ember életét keserítik meg, sok ezer ember egészségét veszélyeztetik Magyarországon,
10 civil közösség és 5 szakszervezet szövetségre lépésével megalakult a Víz Koalíció, amely első lépésként szeretne egy országos petíciót az útjára bocsátani. A petíció a vízszolgáltatók ínséges helyzetére kívánja felhívni a döntéshozók figyelmét és SOS intézkedéseket sürget.
Az Akciókonferencia azonban nemcsak a petícióról szól, hanem a vízigazságosságról, a vízhozzáférésről és a vízgazdálkodásról is. Komplexen foglalkozunk a “vízkérdéssel”, miközben megismerkedhettek a terepen dolgozó közösségekkel, szakszervezeti és civil aktivistákkal és közösségszervezőkkel.
Egy kiállításon láthatjátok a “vízkárosult eszközeinket”, sőt lehetőség lesz térképen megjeleníteni a saját lakóhelyi vízproblémáitokat is.
Az esemény a Víz Koalíció, a Tabumentes Ország (TMO), a PAD for environmental justice, a Civil Kollégium Alapítvány, a Rendszerszint - Országos Közösségszervező Műhely és az aHang közös szervezésében valósul meg.
Program:
A konferencia műsorvezetői:
Sándor Kata újságíró, közösségszervező
Fehér Dániel Eleven Vecsés civil aktivista
10:00-10:45 Köszöntő és „Tiszta vizet a poharainkba!” c. petíció ismertetése és elindítása
10:45-11:30 Beszélgetés a petíció indítóival: érintett települések civil képviselői és vizes szakemberek fogalmazzák meg a magyarországi vízellátás legnagyobb problémáit és a szükséges intézkedéseket
Moderátor: Sándor Kata újságíró, közösségszervező
11:30-11:45 „Vizes gondjaink” c. kiállítás megnyitója Rényi András, művészettörténésszel
11:45-12:45 Önkormányzatok helyzete a vízszolgáltatásban, vízszolgáltatók helyzete Magyarországon
Vendégek:
Dr. Gyergyák Ferenc TÖOSZ főtitkár
Kreitner Krisztina MAVÍZ PR és marketing menedzser
Moderátor: Juhász Bence TMO Egyesület
12:45-13:30 Ebédszünet
13:30-14:30 Vízhozzáférés a szegregátumokban és a települések perifériáján
Vendégek:
Nagy Erzsébet Partners Hungary Alapítvány, közösségi érdekérvényesítés terepi szakértő, mediátor
Vígvári András MTA Szociológiai Intézet, tudományos segédmunkatárs/ városszociológia, térbeli marginalizáció, zártkertek
Balogh Fruzsina közösségszervező, Rendszerszint-Országos Közösségszervező Műhely
Moderátor: Papp Gergely PAD for environmental justice
14:30-14:45 Vízmesék
14:45-15:45 Felszíni és felszín alatti vízgazdálkodás
Vendégek:
Dedák Dalma WWF környezetpolitikai szakértő
Lányi András filozófus
Horányi Tibor környezetgazdálkodási agrármérnök Alba Natura Civil Alapítvány Velencei-tó, Nagy Tavak Koalíció
Moderátor: Juhász Bence TMO Egyesület
15:45-16:00 Zárás
A program ideje alatt az alábbi műhelymunkába lehet bekapcsolódni:
- Térképkészítő műhely
Várunk minden érdeklődőt, akinek fontos a környezetvédelem, az egészséges ivóvízhez jutás és a társadalmi igazságosság.
Találkozunk november 20-án!
Víz Koalíció


Víz Akciókonferencia
2021. november, 20., szombat, 10:00-16:00
VDSZ székház: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.
10 civil közösség és 5 szakszervezet szövetségre lépésével megalakult a Víz Koalíció: https://www.facebook.com/events/957057341831800

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 20 perce a(z) Az MVM feltöltőkártyás villanyórái piaci áron számolnak augusztus elseje óta? blogbejegyzéshez:

Hogyan éljünk mostantól? Hogyan világítsunk, főzzünk és...

M Imre írta 57 perce a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Piaci súlyához képest aprópénznek minősül az Alza...

M Imre írta 1 órája a(z) Társalgó fórumtémában:

Amint már tudjátok 14 napja lezuhantam egy templomi ...

M Imre írta 2 órája a(z) Társalgó fórumtémában:

Budapest - portás Belvárosi Általános Iskolába keresünk ...

M Imre írta 2 órája a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:

Azért nem olyan nagy lesz az a béremelés, ...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Egy fotós a védett fajokért - Britta Jaschinski fotózsurnaliszta-természetfotós előadása | 18:30–21:00, Uránia Nemzeti Filmszínház 2022.09.15.

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: A MITISZOL? a Budapest Borfesztiválon! | szeptember. 8., 14:00 – 11., 22:00, Budavári Palota 2022.09.08.

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Ne vágj ki minden fát! | szerda, 18:00–20:00, Széchenyi István tér 2022.08.17.

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Egyedülálló kávézót nyitott a Vöröskereszt Budapesten ...

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

„Itt jobb lesz a gyerekeknek”: elhagyta a civilizációt és...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu