Ronda védőrácsot építettek a Pilis-tetőre, hogy megvédjenek egy ritka növényt, de senki sem teljesen elégedett | 2025. június 12.
Akinek jó a szeme, már lentről, Pilisszentkereszt utcáiról is láthatja, hogy valami furcsa, fémes színű dolog készülődik a hegytetőn. A világ talán első, fokozottan védett természeti zónában elhelyezett fémrácsos siklóernyő starthelye készül el itt hamarosan, ami egyelőre nem látogatható, ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Parkerdő szakembereinek kíséretében néztünk meg.
A közelről elég bumfordinak tűnő, 30-40 négyzetméteres, 10-15 centiméter magasságban elhelyezett tűzihorganyzott fém védőrács akkora, mint egy nagyobb színház színpada.
A védőrácsot nem jó kedvében építteti a két szervezet: egy kompromisszum eredményeként készül el. Az szándék pedig az, hogy az eddig illegálisan használt közeli starthelyről erre a legálissá váló startpontra tereljék át a siklóernyősöket. Ugyan a lerácsozott gyepes hegyváll is értékes, fokozottan védett terület – ezért is kell fémráccsal védeni a taposás ellen –, de az igazi rocksztár, a magyarföldi husáng, ami miatt az egész felfordulás van, a másik, déli fekvésű sziklagyepes réten koncertezik. A siklóernyősök korábbi kedvenc starthelyén.
Át is sétálunk a rácstól 400 méterre lévő rétig, amit most masszív kerítés véd. Ezt is most állították fel, mert korábban drótkerítéssel próbálták megóvni ezt a félfocipályányi hegyteteji rétet, de azt állandóan átvágták, és bementek az emberek a gyepre.
-- „A jó kilátás és a kedvező adottságú starthely miatt régóta kedvelt túracél ez a rész. Jó időben akár 20-30 siklóernyős is bejött ide, mások meg csak azért, hogy nézzék őket. Néha sátraztak, tüzet raktak itt emberek. El lehet képzelni, csak milyen taposást végeztek. Állandó konfliktusforrás volt ez a helyzet, és annak ellenére, hogy rendszeresen bírságokat szabtunk ki, illetve hatósági eljárásokat kezdeményeztünk, állandóan nem lehetünk itt és a növényeket, az élőhelyet nem lehet így megvédeni.”
– mondja Novák Adrián, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területi tájegységvezetője. Körbemutat a területen: amióta az erősebb kerítés áll, magához tért a gyep.
És hogy miért ilyen értékes az akár másfél méter magasra is megnövő magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)? Azért mert egy ritka, a jégkorszak utáni hűvös kontinentális sztyeppidőszakból megmaradt bennszülött (endemikus) maradványfaj, ami a világon mindössze nyolc helyen, főleg Magyarország területén lelhető fel.
Gondoltak arra is, hogy ha a siklóernyősök már nem is, de a kirándulók továbbra is be akarnak majd menni az egyébként fantasztikus panorámával megáldott területre, és akkor a masszív kerítés sem bírja sokáig. Ezért ősszel, a vegetációs időszak végén egy átjárót építenek a kerítésre, a gyepet pedig egy 200-300 méter hosszú, emelt fémszerkezetű tanösvényen lehet majd bejárni. A tanösvényrendszer szerkezete a magyarföldi husáng hajtásának és virágjának formájára hajaz majd, és azért építik fémből, mert az jóval tartósabb, mint a fapalló. Az év végére elkészülő tanösvényen két kilátóterasz is lesz.
A kerítésre kirakott tájékoztató tábla szerint a projekt a „Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a pannon és alpesi biográfiai régióban” névre hallgat és összköltsége 1,6 milliárd forint (3,96 millió euró). Mint Csór Attila, Pilisi Parkerdő osztályvezetője elmondja, ebből 140 millió forint a Pilis-tetői siklóernyős startrács, a fémkerítés és az emelt tanösvény, a keret többi részéből más magyar és szlovákiai élőhely- és fajvédelmi beavatkozások történnek.
https://telex.hu/szepkilatas/2025/06/12/pilis-teto-sikloernyos-starthely-tanosveny-dinpi-pilisi-parkerdo
Utolsó hozzászólás