Négy hónappal a start után újabb örömhírt közölt a NASA és az ESA a James Webb űrteleszkóp beüzemelésével kapcsolatban: a sikeres finomhangolás után befejeződött az űrtávcső fő tükrének beállítása, a Webb-űrtávcső képes éles, jól fókuszált képeket készíteni a négy nagy teljesítményű fedélzeti tudományos műszer mindegyikével.

Az alábbi képsorozaton a teleszkóp fő képalkotó műszereinek összehangolása látható, az űrtávcső teljes látómezején:
https://www.esa.int/ESA_Multimedia/Images/2022/04/Webb_in_full_focus

A teleszkóp összehangolásának hetedik és egyben utolsó szakaszának befejeztével a Webb mérnökei megállapodtak abban, hogy jöhet az utolsó szakasz, a tudományos műszerek üzembe helyezése. A műszerek beállítása és tesztelése körülbelül két hónapig tart, mielőtt a nyáron megkezdődne a tudományos működés, amit a világ csillagászai – köztük sok magyar is – már olyannyira várnak.

A teleszkóp optikai teljesítménye továbbra is jobb, mint a mérnöki csapat legoptimistább előrejelzései. A Webb tükrei most már teljesen fókuszáltan irányítják az űrből begyűjtött fényt az egyes műszerekbe, és minden egyes műszer sikeresen készít képeket a hozzájuk érkező fénnyel. Az összes eddig kapott tesztkép minősége, a látható részletek finomsága a fizikailag lehetséges legjobb.
https://rtl.hu/tudomany-tech/2022/04/29/pengeeles-kepeket-kuldott-vissza-a-webb-urtavcso

Válasz

Megdőlt a legtávolabbi csillag rekordja

Egy sokkal régebbi példányt pillantottak most meg a Hubble segítségével.

A Hubble-űrteleszkóp kapcsán néhány hónappal ezelőtt írtunk arról, hogy ismét elindult a tudományos munka, nem sokkal később pedig egy friss anyagban kötötték a csillagképződéshez a fekete lyukakat, szintén ezen eszközre támaszkodva. 2018-ban a legtávolabbi csillag részleteiről számolhattunk be, ez utóbbi rekord azonban most ismét megdőlt.

A NASA újabb közleménye szerint a kutatók most egy jóval régebbi és távolabbi példányt pillantottak meg, amely 12,9 milliárd évvel ezelőtt már jelen volt, ami komoly előrelépésnek számít, hiszen a korábbi rekord esetében az Univerzum már 4 milliárd éves volt, teljes korának tehát 30 százalékát elérte, miközben a friss jelölt esetében ez alig 7 százalék. A szakemberek először nem is akarták elhinni a meglepő eredményt, ilyen távolságban ugyanis a galaxisok is csupán elmosódott foltként jelennek meg, most azonban egy hatalmas klaszter, a WHL0137-08, segítségével sikerült a gravitációslencse-eljárással több ezerszeresére nagyítani a csillagot, ez tette lehetővé annak megpillantását.

A csapat tagjai egyelőre nem tudják, hogy kettőscsillagról van-e szó, ezt jelen pillanatban nem lehet meghatározni. Mindenképpen meg kellene azonban vizsgálni az Earendel névre keresztelt célpont összetételét, ... a további vizsgálatokban a James Webb vehet majd részt, ezzel még részletesebben megismerhetjük a Napnál több milliószor fényesebb ősi csillagot.
https://sg.hu/cikkek/tudomany/149323/megdolt-a-legtavolabbi-csillag-rekordja

Válasz

Január elején sikerrel pályára állt, és kihajtogatta magát a James Webb űrtávcső (JWST). A bonyolult műveletsor végül gond nélkül lezajlott, meghálálva a befektetett végtelen mennyiségű tesztet és feledtetve a rengeteg csúszást. De vajon meddig tud majd dolgozni, mit lehet rajta cserélni, és hogyan lehet megtankolni? Egy új megfigyelés szerint a szupernehéz fekete lyukaktól induló anyagcsóvák egész galaxisokban képesek lehetnek beindítani a csillagok keletkezését. De miként lesz egyáltalán egy fekete lyuknak csóvája? Kozmológiai gyorstalpaló a Nagy Bummtól a Nagy Reccsig: hogyan kell elképzelni a világegyetem kezdetét, és hogyan a végét? Miért nagy szám, hogy a Marson két marsjáró is talált szerves molekulákat? Hányféle nem biológiai magyarázatunk lehet erre? Azt már tudjuk, hogy a Földre kisbolygók hozták a vizet, vajon segíthettek az élet elindításában is?

Az Astronomy on Tappel közösen támogatott podcastsorozatunkban Kun Emma és Molnár László csillagászok, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói és Tóth András, a Qubit állandó szerzője, a Budapest Science Meetup szervezője beszélget a csillagászat és az űrkutatás legforróbb híreiről.
https://open.spotify.com/episode/37UpTrZcm5QUcObih8aySt
-- Astronomy on Air | Nem csak pusztítani, teremteni is tudnak a szupernehéz fekete lyukak

Az első adásban azt vizsgáltuk, vajon a kínaiak megtörték-e a marsi átkot,
https://open.spotify.com/episode/489ufygsFwE0wg5r3vaSZl

a másodikban, hogy mennyire veszélyes az út a világűrbe,
https://open.spotify.com/episode/1DwTLxpdGasxBzaVSnD97o

a harmadikban, hogy vajon lakható volt-e valaha a Vénusz bolygó,
https://open.spotify.com/episode/27KyYrb0tfdkNCztL544fm

a negyedikben, hogy miként bizonyította be Vera Rubin amerikai csillagásznő a sötét anyag létét,
https://open.spotify.com/episode/6ToePca4lMAKT06pe4p7dm

az ötödikben hogy miért korszakos jelentőségű a karácsonykor útjára indult James Webb űrtávcső.
https://open.spotify.com/episode/7INKnvqw7EB5ONoXLPQdEg

Forrás:
https://qubit.hu/2022/03/04/nem-csak-pusztitani-teremteni-is-tudnak-a-szupernehez-fekete-lyukak
___

A James Webb Űrteleszkóp #64 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_james_webb_urteleszkop_64_urkutatas_magyarul

A JWST múltja és jövője #65 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_jwst_multja_es_jovoje_65_urkutatas_magyarul

James Webb űrteleszkóp pályája (animáció | Tudomány könnyedén)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/james_webb_urteleszkop_palyaja_animacio__tudomany_konnyeden

Mezei Balázs, amatőr csillagász megörökítette a 2021. december 25-én fellőtt James Webb űrtávcsövet (ZTV Híradó, 2022.01.07.)
http://netpolgar.network.hu/video/eletunk_allomasai_videoban/mezei_balazs_amator_csillagasz_megorokitette_a_2021_december_25en_fellott_james_webb_urtavcsovet_ztv_hirado_20220107

Válasz

Másfél hónappal a fellövése után már be is mutatták a 11 milliárd dollárból készült űrtávcső, a James Webb Space Telescope (JWST) által készített első képet, amit egy, a Göncölszekér közelében látható csillagról készített. Mivel még a Földtől 1,5 millió kilométerre található űreszköz kalibrálása zajlik, nem valami hiperlátványos képet adott ki a NASA – kicsit homályos, 18-as látás eredménye, de mégis történelmi jelentőségű.

A február 2-án kezdődött képfelvételi folyamat során a Webbet 156 különböző pozícióba állították a csillag előre jelzett helye körül, és a NIRCam 10 detektorával összesen 1560 képet készítettek, ami 54 gigabájt nyers adatot jelent. Az egész folyamat közel 25 órán át tartott. Az így kapott képeket ezután összeillesztették, hogy egyetlen nagy mozaikot készítsenek, amely minden egyes főtükörszegmens által rögzített képet egy képkockán rögzíti. Az itt látható képek csak egy középső része ennek a nagyobb mozaiknak, egy hatalmas, több mint 2 milliárd pixeles képnek.

A NASA tudósai már a képek beharangozásánál előre figyelmeztettek mindenkit, hogy ne valami varázslatos képre számítsanak, mert még bőven a kalibrálás közepén járnak. Előzetesen úgy írták le, mire lehet számítani az első képek esetén, hogy azok várhatóan homályosak és ismétlődők lesznek a Webb 6,5 méter átmérőjű főtükrének 18 szegmense miatt. Ezeket a képeket a teleszkóp fő kamerája, az úgynevezett közeli-infravörös kamera, a NIRCam gyűjtötte, és a teleszkóp finomhangolásának részét képezik. A NIRCam a látható fény és a közeli infravörös tartományában (0,6–5 mikrométer) mér, és elsősorban a közeli galaxisok és a Tejútrendszeren belüli csillagok fényét fogja vizsgálni. Emellett olyan csillagok és galaxisok fényét is keresi majd, amelyek az univerzum életének korai szakaszában keletkeztek.

Ahhoz, hogy egyetlen tükörként működjön együtt, a teleszkóp 18 főtükör-szegmensének a fény hullámhosszának egy töredékére – körülbelül 50 nanométerre – kell illeszkednie egymáshoz. Hogy ezt perspektívába helyezzük, ha a Webb főtükre akkora lenne, mint az Egyesült Államok, akkor az egyes szegmensek akkorák lennének, mint Texas, és a csapatnak körülbelül 3 centiméter pontossággal kellene a Texas méretű szegmensek magasságát egymáshoz igazítania, ecsetelte a munka precizitását a NASA.

A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a Webbet továbbra is a HD 84406-ra irányítva tartják, a kapott képek alapján pedig elkezdik az egyes szegmenseket állítgatni, amíg a most kapott 18 apró pont a végén egy pontba nem kerül – ekkor lesz tökéletes a beállítás, és munkaképes az űrtávcső.

-- A teljes kalibrálási folyamat egyébként úgy három hónapig tart majd, és összesen hét fázisból áll, ezekről itt lehet olvasni.
https://blogs.nasa.gov/webb/2022/02/03/photons-incoming-webb-team-begins-aligning-the-telescope/

Fontos kiemelni, hogy nem olyan kezdeti, nem várt hibáról van szó, mint három évtizeddel ezelőtt a Hubble űrtávcső esetében.
https://telex.hu/tudomany/2022/02/11/james-webb-urteleszkop-urtavcso-nasa-elso-kepek

Válasz

Miért az L2 pont körüli pályán fog keringeni a JWST

Az L2-ből csak a Nap takar és szórja a fényét a távcső háta mögött, ami nem számít – mivel a Föld és a Hold onnét nézve mindig a Nap irányában látszik, tehát ott a három égitest egyszerre takar ki, és abból a Nap a legjelentősebb – a Hold és a Föld onnét nézve már nem okoz extra kitakarást…

Tehát az L2 pont optimális választás!

Most már csak azért kell szorítani, hogy a JWST megérkezzen az L2 pontra, rendben ki tudja magát csomagolni (ez időközben megtörtént), majd a kalibrációk és tesztelések után 2022-ben meg tudja kezdeni a működését.
http://vcse.hu/miert-az-l2-pontban-fog-mukodni-a-james-webb-urtavcso-kopeczny-zsuzsanna/

Válasz

A James Webb Űrteleszkóp #64 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_james_webb_urteleszkop_64_urkutatas_magyarul

A JWST múltja és jövője #65 (Űrkutatás magyarul)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/a_jwst_multja_es_jovoje_65_urkutatas_magyarul

James Webb űrteleszkóp pályája (animáció | Tudomány könnyedén)
http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/james_webb_urteleszkop_palyaja_animacio__tudomany_konnyeden

Válasz