Különös részlet jelent meg az eddigi legélesebb képen, ami a leghíresebb fekete lyukról készült | 2025 / 10 / 03 /

Az M87* 2019-ben vált híressé, mikor megjelent róla az első felvétel - ez volt ugyanis az első kép, ami valaha egy fekete lyukról készült. A James Webb Űrteleszkóp most elkészítette az eddigi legélesebb fotót róla.

https://raketa.hu/kulonos-reszlet-jelent-meg-az-eddigi-legelesebb-kepen-ami-a-leghiresebb-fekete-lyukrol-keszult

A legújabb képet, ami egyúttal az eddigi legtisztább felvétel az M87*-ról, a James Webb Űrteleszkóp készítette el a NIRCam berendezésével, ami közeli-infravörös tartományban figyeli az űrt. A felvételről a kutatók “leradíroztak’ minden fölösleges zavaró tényezőt (a csillagok fényét és a por-, és gázfelhőket), ezért a kilövellés különösen jól látható, ahogyan ragyogó fénnyel távolodik a forrásától.

A legérdekesebb részletet azonban az úgynevezett ellennyaláb jelentette, ami a főnyalábbal ellentétes irányban halad egy szakaszon. A teljes jet körülbelül 3000 fényévnyire nyúlik ki a fekete lyuktól, és az ellennyaláb két szálból épül fel, amelyek egy ponton összekapcsolódnak. Az új képek segítenek a csillagászoknak a jet alaposabb feltérképezésében: azt is sikerült többek között igazolni az adatok alapján, hogy a kilövellés szinkotronsugárzást bocsát ki, amelyet a változó mágneses tér által irányított, nagyon nagy sebességű elektronok és pozitronok hoznak létre.

http://autovezetes.network.hu/video/napi_hir/james_webb_urteleszkop_palyaja_animacio__tudomany_konnyeden

Válasz

Idegen űrhajó vagy sem? - világhírű asztrofizikus mondta el a véleményét a 3I/ATLAS-ról
2025 / 09 / 08 /

Az amerikai asztrofizikus szerint ezért nem kell elhamarkodott következtetéseket levonni a rejtélyes objektummal kapcsolatban.

Neil deGrasse Tyson, amerikai asztrofizikus, a New York-i Hayden Planetárium igazgatója, néhány nappal ezelőtt a StarTalk műsorában fejtette ki véleményét a 3I/ATLAS objektummal kapcsolatban, aminek júliusi feltűnése nagy port kavart szakértők és laikusok körében egyaránt szerte a világon. A 3I/ATLAS az elmúlt évtized során felfedezett harmadik olyan űrbéli objektum, aminek pályája arra enged következtetni, hogy a csillagközi térből érkezett, vagyis születési helye nem a Naprendszer: az ATLAS mellett a 2017-ben detektált 1I/’Oumuamua és a 2019-ben észlelt 2I/Borisov alkotja ezeknek a ritka látogatóknak a listáját jelenleg.

https://raketa.hu/kereses?q=Borisov+

Egy új, bevallottan is “provokatív” tanulmány szerint a nemrég felfedezett 3I/ATLAS nevű objektum akár egy ellenséges földönkívüli űrhajó is lehet, amely novemberben elérheti a bolygónkat.

https://raketa.hu/kutatok-szerint-ellenseges-idegen-urhajo-is-lehet-az-3i-atlas-csillagkozi-objektum/

A csillagközi térből a Naprendszerbe tévedt objektumok persze ennél jóval többen is lehetnek, de lehetséges, hogy jóval kisebb méretük, vagy a megfigyelések hiányosságai miatt eddig nem sikerült felfedezni őket.

https://raketa.hu/idegen-urhajo-vagy-sem-vilaghiru-asztrofizikus-mondta-el-a-velemenyet-a-3i-atlas-rol

*** Négy, kivételesen „sasszemű” űrtávcsőnk – a Hubble, a JWST, a SPHEREx és a TESS – adatai alapján egybehangzó a kép: a 3I/ATLAS csillagközi üstökös tényleg különös.

https://raketa.hu/negy-legerosebb-urtavcso-egy-velemeny-valami-nem-stimmel-a-3i-atlas-objektummal

*** A három objektum, illetve potenciális üstökös mással is magára vonta a figyelmet,

az ’Oumuamua különlegesen hengeres formája és a becslésektől eltérő pályairánya, és az ATLAS különös kémiai összetétele sok spekulációra adott okot az eredetüket illetően az elmúlt időkben. A kérdések tisztázása szempontjából a legfontosabb a minél több adat beszerzése az objektumokkal kapcsolatban, de a munkát nehezíti, hogy az üstökösök (vagy potenciális üstökösök) csak viszonylag rövid ideig láthatóak, mielőtt túl messzire kerülnek a Földtől és az űrbeli teleszkópoktól. Az ‘Oumuamua 2017 októberében ért a legközelebb a Földhöz, a Borisov 2019 decemberében, a 3I/ATLAS pedig feltehetően idén karácsony előtt, azaz 2025. december 19-én fogja legjobban megközelíteni a Földet, mielőtt továbbhalad - ekkor egyébként 270 millió kilométerre lesz a bolygótól -, de még előtte egy időre “elbújik” a megfigyelőeszközök elől, mivel a Nap közelében húz majd el, aminek fénye akadályozza a vizsgálatokat.

*** A NASA egyik szondája elfoghatná a 3I/ATLAS csillagközi objektumot

Akár természetes, akár mesterséges, a 3I/ATLAS alaposabb vizsgálata mindenképpen mérföldkő lehet az űrkutatásban. Ahogy Loeb megjegyezte: az ilyen lehetőségek rendkívül ritkák, és a belőlük származó tudás alapjaiban átformálhatja mind a Naprendszerről, mind pedig a tágabb galaxisról alkotott képünket.

https://raketa.hu/a-nasa-egyik-szondaja-elfoghatna-a-3i-atlas-csillagkozi-objektumot

Válasz

Svábhegyi Csillagvizsgáló: Ma, holnap és még szerdán is jöhettek hozzánk hullócsillagokat vadászni! (sőt, ennél sokkal több izgalmas programmal készülünk!)

Részletek:

https://svabhegyicsillagvizsgalo.hu/programok-a-csillagvizsgaloban

*** Perseidák – Jön az év legszebb csillaghullása | Aug 9, 2025
A Perseidák meteorraj az egyik legszebb és leglátványosabb nyári csillaghullás. Idén augusztus 12-én hajnalban éri el a csúcspontját. A Svábhegyi Csillagvizsgáló csillagászával (Fockter Zoltán) beszélgettünk az égi eseményről.

https://www.youtube.com/watch?v=B2uLIS__0gU

Válasz

Órák kérdése, és földönkívüli életre bukkanhat ez a hatalmas teleszkóp | 2025 / 03 / 26 /

Az Extremely Large Telescope (ELT) építése 2017 óta tart, és várhatóan 2029-ben kezdi meg működését, forradalmasíthatja a földönkívüli élet kutatását.

Az új teleszkóp ugyanis képes lesz gyorsan érzékelni az úgynevezett biológiai szignatúrákat vagy aláírásokat – az élet jelenlétére utaló kémiai anyagokat – a távoli bolygók légkörében. Dr. Miles Currie és Victoria Meadows professzor, a Washingtoni Egyetem kutatói legújabb modellezésükben kimutatták, hogy az ELT-nek mindössze körülbelül 10 órára lesz szüksége, hogy azonosítsa a potenciális életjeleket a hozzánk legközelebb eső exobolygón, a Proxima Centauri b-n.

Az ELT hatalmas, 39 méter átmérőjű főtükre lényegesen nagyobb érzékenységet biztosít a jelenlegi távcsövekhez – például akár James Webb űrteleszkóhoz – képest. Egészen pontosan, az ELT mintegy 37-szer több fényt képes összegyűjteni, ami drámaian javítja majd a légkörben található finom jelek érzékelését, annak ellenére is, hogy a teleszkóp Chileben található helyszínén számolni kell a Föld saját légköri zavaró hatásaival.

Currie és Meadows olyan exobolygók megfigyelését modellezték, amelyek 16 fényéven belül helyezkednek el a Földtől. Különösen kiemelték az ELT azon képességét, hogy még olyan bolygókon is azonosíthat biológiai szignatúrákat, amelyek nem haladnak át közvetlenül a csillaguk előtt (vagyis nem tranzitálnak), magyarán a Földről szemlélve sosem kerülnek a gazdacsillaguk és a bolygónk közé. Ezeknek a nem tranzitáló bolygóknak a vizsgálata jóval nehezebb, hiszen a bolygókról visszavert fényt jelentősen elnyomja a csillag közvetlen ragyogása. Mégis, a kutatók számításai alapján az ELT képes lesz nagyjából 10 óra alatt pontosan meghatározni az olyan kulcsfontosságú légköri összetevők arányait, mint az oxigén és a metán, vagy a szén-dioxid és a metán aránya, amelyek erőteljesen utalhatnak biológiai aktivitásra.

Az oxigén például egy igen reaktív anyag, amelynek jelenléte folyamatos utánpótlást feltételez – valószínűleg fotoszintetizáló élőlények révén –, különösen ha a metánnal együtt fordul elő. Ezeknek a kémiai arányoknak a mérése segíthet kizárni a nem biológiai eredetű magyarázatokat, például az óceánok párolgásából eredő jelenségeket. Ugyanakkor a tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy a Proxima Centauri b esetében előfordulhat, hogy a bolygónak egyáltalán nincs légköre a gazdacsillag intenzív kitörései miatt.

Mindazonáltal más közeli bolygók is ígéretes alternatívákat kínálnak. Bár ezek távolabbi objektumok, így valamivel hosszabb megfigyelési időt igényelhetnek, a szükséges expozíciók időtartama még így is viszonylag rövid marad.

https://raketa.hu/orak-kerdese-es-foldonkivuli-eletre-bukkanhat-ez-a-hatalmas-teleszkop

Válasz

Lenyűgöző videót készített a NASA a Teremtés oszlopairól | 2024. június. 27.

A csillagkeletkezés több stációja is megfigyelhető a Földtől mintegy 6500 fényévnyire található Sas-köd egy apró részénél. A NASA tudósai erről készítettek videót az eddig rögzített adatokat felhasználva.

A Hubble űrteleszkóp majdnem 30 évvel ezelőtt készített először felvételt a Sas-köd egy kicsi, de festői részéről. A Teremtés oszlopaiként ismert formáció három hatalmas, gázokból és porból álló felhőoszlopot takar, amelyek nagyjából 6500 fényévre találhatók a Földtől. A Tejútrendszer ezen pontjáról a James Webb űrteleszkóp készített lenyűgöző felvételeket 2022-ben.

A NASA ezúttal egy videót tett közzé a Teremtés oszlopairól, amiben azt látni, miként néz ki a gáz- és porfelhő a fény különböző hullámhosszain, és milyen lenne ahhoz közelebb kerülni.
https://hvg.hu/tudomany/20240627_nasa-teremtes-oszlopai-video-hubble-james-webb

A videó elkészítéséhez a Hubble és a James Webb űrteleszkóp által rögzített adatokat is felhasználták, amit a Meteoritic & Planetary Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány összegzett.
https://www.youtube.com/watch?v=9ZooCy59rV0

Válasz

Nem megy bele a NASA a Hubble-űrtávcső javításába | 2024.06.16.

A Hubble giroszkópjai rendszeresen leállnak, és a SpaceX korábban felajánlotta, hogy szervizküldetést indít az űrteleszkóphoz.

A Hubble-űrtávcső hosszú évek óta küzd az irányra álláshoz szükséges giroszkópjaival, amelyeket utoljára akkor cseréltek ki, amikor a NASA még űrsiklóval tudta szervizelni – az utolsó ilyen küldetésre 2009-ben került sor. Legutóbb idén áprilisban hibásodott meg a giroszkóp, majd májusban ismét, ám úgy tűnik, mindezen problémák halmozódása ellenére se szeretné a NASA, hogy a SpaceX kicserélje a hibás eszközöket. A helyzet ahhoz vezethet, hogy az űrteleszkóp negyedével kevesebb tudományos vizsgálatot végezhet el.

A NASA bejelentette, hogy új üzemmódra áll át, ami azt jelenti, hogy ezentúl csupán egyetlen giroszkóppal fogja beállítani és tartani a megfelelő irányt, amerre az űrteleszkóp nézhet és fényképezhet. Ennek az az oka, hogy a még működő giroszkópokból az egyik többször is meghibásodott, és jobbnak tűnik eleve kihagyni.

2005-2009 között a Hubble két giroszkóppal üzemelt, ami a NASA szerint csak elhanyagolható mértékben különbözik az egy giroszkópos üzemmódtól – azonban lényegesen különbözik attól, amit 3 működő műszerrel lehetne produkálni.

-- Természetesen lesznek korlátai az így elvégezhető munkának, több időt vesz majd igénybe, hogy ráálljon a cél égrészre a Hubble, ez pedig érthető okból a tudományos munkától veszi el az időt.

Emellett semmi olyan mozgó égitestet nem fog tudni követni a Hubble, ami a Marsnál közelebb jár a Naphoz. Bár ritkaság, hogy ilyenre szükség volna, de ne feledjük, hogy hány izgalmas üstökösfotót köszönhetünk a Hubble eddigi képességeinek. Az új üzemmód azt is korlátozza, hogy mekkora égrészt láthat be az űrteleszkóp.

Az átálláshoz mind az űrteleszkópot, mind a földi irányító eszközöket át kell konfigurálni, ez június közepéig tarthat, a tervek szerint. Így azonban marad még egy üzemképes giroszkóp, amit tartalékként használhatnak, ha a most üzemelő is elromlik.

A NASA abban bízik, hogy ezzel az üzemmóddal még 2035-ig működni tud a Hubble. Ekkorra annyit veszít majd a pályamagasságából is, hogy a légkörbe visszatérve megsemmisül.

Félő, hogy ez az egy giroszkópos üzemmód a Hubble alkonyát jelenti, bár a NASA más véleményen van. Ez azért különösen szomorú, mert egyelőre ez az egyetlen olyan űrteleszkóp, ami képes ultraibolya tartományban is vizsgálódni, ezt a képességet sem a James Webb, se a közeljövő óriása, a Nancy Grace Roman nem birtokolja. Nem is terveznek ultraibolyában észlelő űrteleszkópot, így az Univerzum egy fontos hullámhossztartományában „vakká” válhatunk.

A SpaceX javítási ajánlatát annak ellenére sem fogadta el a NASA, hogy egyetlen centet sem kellett volna fizetnie a küldetésért, azt egy magánszemély finanszírozta volna. Egyetlen küldetés elegendő lett volna ehhez, egyúttal a Hubble pályamagasságát is emelni lehetett volna így, nemcsak a hibás giroszkópokat cserélte volna ki a SpaceX. Bár a jövőben még változhat a NASA véleménye e kérdésben, ám egyelőre nem szeretnék igénybe venni azt a segítséget, amit az űrcég felajánlott,

-- mert túlzottan kockázatosnak ítélik meg.
https://ng.24.hu/tudomany/2024/06/16/hubble-javitas-nasa/

Válasz

Bizonyítékot talált a James Webb űrteleszkóp arra, mi történik a csillagok születésénél | 2024. június. 21.

A NASA kutatói a Kígyó-köd vizsgálatának köszönhetően most először láthatták meg, valóban helyes a csillagszületésről alkotott elméletük.

Többször vizsgálták már a csillagászok a Kígyó csillagképet, valamint az abban található Kígyó-ködöt, nemrég azonban a James Webb űrteleszkóppal is sikerült egy pillantást vetni rá. Ahogy azt a tudósok várták, a kiáramlások mind ugyanabba az irányba mutatnak, ami alapján elmondható, hogy a kialakulóban lévő csillaghalmazok mindegyike ugyanabba az irányba forog.

A NASA szerint a fényes csíkokat az okozza, hogy a formálódó csillagok egyre sűrűbbek és egyre gyorsabban forognak, így bizonyos anyagok a protocsillagot körülvevő gáz- és porkorongra merőlegesen kilőnek.

Klaus Pontoppidan, a NASA tudósa szerint a csillagászok azt már korábban sejtették, hogy a csillaggá összeomló gázfelhők ugyanabba az irányba kezdenek el forogni, erre azonban közvetlen bizonyítékot még sosem sikerült szerezni. A mostani megfigyelés azonban a csillagok keletkezési módjáról is tökéletesen árulkodik.
https://hvg.hu/tudomany/20211208_hubble_urtavcso_nasa_urteleszkop

Válasz

Két jeges törpebolygón is geotermikus aktivitást mutatott ki a James Webb-űrtávcső
2024. február 24.

Egy amerikai kutatócsoport a Southwest Research Institute vezetésével bizonyítékot talált arra, hogy a Kuiper-öv két jeges törpebolygóján, az Erisen és a Makemake-n hidrotermális vagy metamorf tevékenység zajlik. A felszínükön észlelt metán arra utal, hogy meleg, vagy éppenséggel forró geokémiai folyamatok mennek végbe a kőzetmagjukban, ráadásul jelentősen eltér az üstökösökről származó metántól.

A kutatók az elmúlt két évtizedben rájöttek, hogy a jeges világok belseje sokkal fejlettebb lehet, mint korábban hittük. Több jeges holdon is megtalálták a felszín alatti óceánok bizonyítékait, így például a Szaturnusz Enceladus és a Jupiter Europa holdján is. A folyékony víz az egyik kulcsfontosságú feltétel, hogy potenciálisan lakhatónak tartsunk egy bolygót. A kutatók a következő években meg fogják vizsgálni, hogy az Eris és a Makemake felszíne alatt rejtőzhet-e óceán.

Ha a két égitest bármelyike lakható, akkor az lesz a legtávolabbi világ a Naprendszerben, amelyen képes lehet fennmaradni az élet. A belső kémiai folyamatok feltárása egy lépés ebbe az irányba.

„Ha az Eris és a Makemake kőzetmagja meleg vagy akár forró, és geokémiai folyamatok zajlanak benne, akkor a kriovulkanikus tevékenység metánt juttathat a felszínükre, és ez geológiai mércével mérve a közelmúltban meg is történhetett. Olyan szénizotóp arányt (13C/12C) találtunk, ami viszonylag nem túl régen végbement felszínformálódásra utal.” – mondta Will Grundy (Lowell Observatory), a tanulmány társszerzője.

Ez az eredmény része annak a paradigmaváltásnak, amely mostanában zajlik a bolygótudományban. Egyre inkább felismerjük, hogy a hideg, jeges égitestek szíve meleg lehet. A jelen tanulmányhoz kifejlesztett modellek arra utalnak, hogy geotermikus gázok képződése a Szaturnusz Titán holdján is lehetséges, amely szintén bőséges metánkészlettel rendelkezik. Az Eris és a Makemake aktivitásával kapcsolatos felfedezés felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontosak azok a belső folyamatok, amelyek a nagyobb Kuiper-objektumokat formálják. Ez összhangban áll azzal is, amit a Pluto esetében tapasztaltunk.

„A New Horizons űrszonda Pluto melletti elhaladásával és ezzel a mostani felfedezéssel a Kuiper-öv sokkal élőbbnek és dinamikusabbnak látszik, mint eddig.” – mondta Glein. „Ideje lenne elgondolkodnunk arról, hogy egy űrszondát küldjünk az egyik törpebolygóhoz. Így geológiai kontextusba helyezhetnénk a Webb-űrtávcső adatait. Biztos vagyok benne, hogy számtalan csoda vár még ránk!”
https://www.csillagaszat.hu/hirek/ket-jeges-torpebolygon-is-geotermikus-aktivitast-mutatott-ki-a-james-webb-urtavcso/

Válasz

Február 6 – a magyar radarcsillagászat napja

Bay Zoltán és munkatársai 1946-os hold – radarkísérletének emlékére

A radarcsillagászat a csillagászatnak az az ága, amelyben a vizsgált égi objektum felé rádióhullámokat irányítanak és a visszaérkező hullámokat elemzik.

Bay Zoltán vezette azt a csoportot, melynek először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletek 1945 nyarán kezdődtek, és 1946. február 6-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni.

Ezt Bay jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a naprendszerbeli távolságokról (lásd csillagászati egység). Ez azt jelentette, hogy Bay Zoltán nemcsak elindította a radarcsillagászatot, hanem új tudományág született. 1946 és 1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.

A radarcsillagászok megfigyelik a légkörbe belépő meteorrajok kiterjedését és sebességét. A Naprendszeren belül a rádióhullámok visszaérkezési idejének mérésével a távolságokat lehet pontosan megállapítani. A visszaérkező jel hullámhosszának eltéréséből a kibocsátott jelhez képest, azaz a Doppler-effektus segítségével, mérhető a vizsgált bolygók Földhöz viszonyított sebessége.

A különleges űrszondák sok hónapon át végzett radar méréseinek jelfeldolgozása alapján a vizsgált bolygó felszíne feltérképezhető. Így készültek a Magellán űrszonda 1990 és 1994 közötti mérései segítségével részletes háromdimenziós térképek a Vénuszról. A radarcsillagászat műszerei: egy többnyire nagy méretű parabola-reflektor és egy érzékeny, számítógép vezérelt vevőrendszer.

Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros
https://baloghpet.com/2024/02/06/februar-6-a-magyar-radarcsillagaszat-napja/

Válasz

Elkészült az univerzum valaha volt legnagyobb röntgentérképe

2019 decembere és 2020 júniusa között több mint 900 ezer egyedi forrást azonosított a röntgentartományban az eROSITA tudományos konzorcium égboltfelmérő projektje – írja az IFL Science.

Ezek közül 710 ezer bizonyult más galaxisokban található szupermasszív fekete lyuknak, 180 ezer csillagnak, valamint 12 ezer galaxishalmaznak, és több száz olyan egzotikus objektumnak, mint a térkép közepén fénylő Vela pulzár.

„Elképesztő számok ezek a röntgencsillagászatban, hat hónap hónap alatt több forrást fedeztünk fel, mint amennyit az XMM-Newton és a Chandra 25 év alatt” – nyilatkozta a lapnak Andrea Merloni, az eROSITA vezető kutatója.

Az eROSITA konzorcium hivatalos közleménye szerint a röntgentávcső 2019. júliusában állt pályára egy német-orosz együttműködés keretében. A teleszkópot úgy tervezték, hogy a röntgentartományban teljes égbolt-felmérést végezzen. Az eROSITA 2022 februárja óta készenléti üzemmódban működik, magyarán az ukrajnai orosz invázió után kikapcsolták.
https://qubit.hu/2024/02/02/elkeszult-az-univerzum-valaha-volt-legnagyobb-rontgenterkepe

Az alábbi videó a következő hetekben publikálandó teljes égboltfelmérés mozgóképes összefoglalója:
https://www.youtube.com/watch?v=0xhXHfjXqtw

Válasz