Két jeges törpebolygón is geotermikus aktivitást mutatott ki a James Webb-űrtávcső
2024. február 24.

Egy amerikai kutatócsoport a Southwest Research Institute vezetésével bizonyítékot talált arra, hogy a Kuiper-öv két jeges törpebolygóján, az Erisen és a Makemake-n hidrotermális vagy metamorf tevékenység zajlik. A felszínükön észlelt metán arra utal, hogy meleg, vagy éppenséggel forró geokémiai folyamatok mennek végbe a kőzetmagjukban, ráadásul jelentősen eltér az üstökösökről származó metántól.

A kutatók az elmúlt két évtizedben rájöttek, hogy a jeges világok belseje sokkal fejlettebb lehet, mint korábban hittük. Több jeges holdon is megtalálták a felszín alatti óceánok bizonyítékait, így például a Szaturnusz Enceladus és a Jupiter Europa holdján is. A folyékony víz az egyik kulcsfontosságú feltétel, hogy potenciálisan lakhatónak tartsunk egy bolygót. A kutatók a következő években meg fogják vizsgálni, hogy az Eris és a Makemake felszíne alatt rejtőzhet-e óceán.

Ha a két égitest bármelyike lakható, akkor az lesz a legtávolabbi világ a Naprendszerben, amelyen képes lehet fennmaradni az élet. A belső kémiai folyamatok feltárása egy lépés ebbe az irányba.

„Ha az Eris és a Makemake kőzetmagja meleg vagy akár forró, és geokémiai folyamatok zajlanak benne, akkor a kriovulkanikus tevékenység metánt juttathat a felszínükre, és ez geológiai mércével mérve a közelmúltban meg is történhetett. Olyan szénizotóp arányt (13C/12C) találtunk, ami viszonylag nem túl régen végbement felszínformálódásra utal.” – mondta Will Grundy (Lowell Observatory), a tanulmány társszerzője.

Ez az eredmény része annak a paradigmaváltásnak, amely mostanában zajlik a bolygótudományban. Egyre inkább felismerjük, hogy a hideg, jeges égitestek szíve meleg lehet. A jelen tanulmányhoz kifejlesztett modellek arra utalnak, hogy geotermikus gázok képződése a Szaturnusz Titán holdján is lehetséges, amely szintén bőséges metánkészlettel rendelkezik. Az Eris és a Makemake aktivitásával kapcsolatos felfedezés felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontosak azok a belső folyamatok, amelyek a nagyobb Kuiper-objektumokat formálják. Ez összhangban áll azzal is, amit a Pluto esetében tapasztaltunk.

„A New Horizons űrszonda Pluto melletti elhaladásával és ezzel a mostani felfedezéssel a Kuiper-öv sokkal élőbbnek és dinamikusabbnak látszik, mint eddig.” – mondta Glein. „Ideje lenne elgondolkodnunk arról, hogy egy űrszondát küldjünk az egyik törpebolygóhoz. Így geológiai kontextusba helyezhetnénk a Webb-űrtávcső adatait. Biztos vagyok benne, hogy számtalan csoda vár még ránk!”
https://www.csillagaszat.hu/hirek/ket-jeges-torpebolygon-is-geotermikus-aktivitast-mutatott-ki-a-james-webb-urtavcso/

Válasz

Február 6 – a magyar radarcsillagászat napja

Bay Zoltán és munkatársai 1946-os hold – radarkísérletének emlékére

A radarcsillagászat a csillagászatnak az az ága, amelyben a vizsgált égi objektum felé rádióhullámokat irányítanak és a visszaérkező hullámokat elemzik.

Bay Zoltán vezette azt a csoportot, melynek először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérletek 1945 nyarán kezdődtek, és 1946. február 6-án bejelentették a világnak, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és a visszavert jelet érzékelni.

Ezt Bay jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tette lehetővé, mely elv a mai napig használatos. Az ezzel elvégezhető távolságmérések sokat pontosították ismeretünket a naprendszerbeli távolságokról (lásd csillagászati egység). Ez azt jelentette, hogy Bay Zoltán nemcsak elindította a radarcsillagászatot, hanem új tudományág született. 1946 és 1948 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének.

A radarcsillagászok megfigyelik a légkörbe belépő meteorrajok kiterjedését és sebességét. A Naprendszeren belül a rádióhullámok visszaérkezési idejének mérésével a távolságokat lehet pontosan megállapítani. A visszaérkező jel hullámhosszának eltéréséből a kibocsátott jelhez képest, azaz a Doppler-effektus segítségével, mérhető a vizsgált bolygók Földhöz viszonyított sebessége.

A különleges űrszondák sok hónapon át végzett radar méréseinek jelfeldolgozása alapján a vizsgált bolygó felszíne feltérképezhető. Így készültek a Magellán űrszonda 1990 és 1994 közötti mérései segítségével részletes háromdimenziós térképek a Vénuszról. A radarcsillagászat műszerei: egy többnyire nagy méretű parabola-reflektor és egy érzékeny, számítógép vezérelt vevőrendszer.

Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros
https://baloghpet.com/2024/02/06/februar-6-a-magyar-radarcsillagaszat-napja/

Válasz

Elkészült az univerzum valaha volt legnagyobb röntgentérképe

2019 decembere és 2020 júniusa között több mint 900 ezer egyedi forrást azonosított a röntgentartományban az eROSITA tudományos konzorcium égboltfelmérő projektje – írja az IFL Science.

Ezek közül 710 ezer bizonyult más galaxisokban található szupermasszív fekete lyuknak, 180 ezer csillagnak, valamint 12 ezer galaxishalmaznak, és több száz olyan egzotikus objektumnak, mint a térkép közepén fénylő Vela pulzár.

„Elképesztő számok ezek a röntgencsillagászatban, hat hónap hónap alatt több forrást fedeztünk fel, mint amennyit az XMM-Newton és a Chandra 25 év alatt” – nyilatkozta a lapnak Andrea Merloni, az eROSITA vezető kutatója.

Az eROSITA konzorcium hivatalos közleménye szerint a röntgentávcső 2019. júliusában állt pályára egy német-orosz együttműködés keretében. A teleszkópot úgy tervezték, hogy a röntgentartományban teljes égbolt-felmérést végezzen. Az eROSITA 2022 februárja óta készenléti üzemmódban működik, magyarán az ukrajnai orosz invázió után kikapcsolták.
https://qubit.hu/2024/02/02/elkeszult-az-univerzum-valaha-volt-legnagyobb-rontgenterkepe

Az alábbi videó a következő hetekben publikálandó teljes égboltfelmérés mozgóképes összefoglalója:
https://www.youtube.com/watch?v=0xhXHfjXqtw

Válasz

Az óriásbolygók a JWST szemével (2024.02.03)

Bár a James Webb-ûrtávcsõ fõ feladatai a korai Világegyetem galaxisainak és az exobolygóknak a vizsgálata, a távcsõ idõrõl idõre a Naprendszer égitestjeire is rápillant.

A teljes cikk itt olvasható:
https://www.urvilag.hu/article.php?id=10874

Válasz

Bárki elkísérheti utolsó útjára, illetve küldetésére a NASA Endeavour űrsiklóját

Az űrkutatási hivatal legfiatalabb, de már így is egy évtizede nyugdíjba küldött ilyen szerkezet ugyanakkor ezúttal már nem az űrbe fog repülni, hanem egy múzeumba szállítják, ahol állandó kiállítási tárggyá fog válni.

Az Endeavour utoljára 2011-ben, az űrsikló program befejezésének évében repült az űrbe, most azonban szállítás után már csak függőleges pozícióba fogják állítani egy daruval a Samuel Oschin Repülési és Űrközpontban, Los Angeles-ben. A szerkezet a jövő évben megnyíló múzeum, illetve kiállítás egyik legnagyobb attrakciója lesz majd.

https://www.youtube.com/watch?v=_eTmJUBcPZM

A 37 méter hosszú űrhajót egy 137 méter magas daru emeli fogja majd a helyére emelni, egy olyan eljárásban, amit eddig még soha nem próbáltak meg a NASA laborjain kívül. Ha mindegy jól megy, akkor ezzel végleges helyére kerül az 1992 és 2011 között összesen 25 alkalommal az űrt megjárt szerkezet.
https://pcforum.hu/mediatar/7868/endeavor-ursiklo-nasa-kiallitas-muzeum-urkutatas-samuel-oschin-air-and-space-center
___

A nap képe #939 – Az Endeavour űrsikló Új-Zéland felett
Séra Gábor | november 27, 2022
https://spacejunkie.hu/a-nap-kepe-939-az-endeavour-ursiklo-uj-zeland-felett/
___

Az Endeavour (NASA Orbiter jelzése: OV–105) az ötödik és egyben az utolsó megépült amerikai űrrepülőgép volt. A Challenger űrrepülőgép helyettesítésére építették meg, a Challenger-katasztrófa után. Első repülése az STS–49 volt, amelyre 1992. május 7-én került sor, azóta 24-szer járt az űrben. Utolsó, 25. az STS–134 volt, az amerikai Space Shuttle űrrepülőgép program utolsó előtti repülése. Az Endeavour űrrepülőgéppel hajtotta végre a NASA a Hubble űrtávcső első javítását.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Endeavour_%C5%B1rrep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p

Válasz

Novemberben a James Webb-űrteleszkóp (JWST) különleges felfedezést tett, miközben 10 milliárd évvel tekintett vissza az univerzum történetében.

Ezt a visszatekintést segítette a MACS J0138.0–2155 katalógusszámú galaxishalmaz, amely a gravitációs lencsehatás révén felerősíti a háttérben, épp abban az irányban látszó távoli MRG-M0138 galaxis fényét. Sőt nem csak felerősíti a fényét és eltorzítja az alakját, hanem több különböző képet is létrehoz róla. Ilyenkor a mi látóirányunkból nézve épp az előtérben levő tömeg elhajlítja a háttérben levő objektumból érkező és a közvetlen közelében elhaladó fény útját, s emiatt a háttérgalaxis több különböző helyen látszik az égen.

Idén novemberben egy csillagászcsoport a James Webb-űrtávcső felvételei alapján azt a különös felfedezést tette, hogy az MRG-M0138 galaxisban történt egy másik, újabb csillagrobbanás. Vagyis 7 év elteltével ismét egy Ia típusú szupernóva jelent meg ugyanabban a galaxisban. Eleve nagyon kevés, alig egy tucatnyi szupernóvát találtak eddig gravitációsan lencsézett galaxisban, de két egymás utánit eddig még sosem. A 2016-os Requiem után stílszerűen egy másik zenével kapcsolatos becenevet választottak a 2023-as szupernóvának: Encore, vagyis ráadás.
https://www.urvilag.hu/article.php?id=10826

Válasz

Így lehet segédeszköz nélkül szögeket mérni az égen.
https://lovethenightsky.com/how-to-measure-angles-in-the-sky/

Most esik le, mennyi csillagászt látni egy metál koncerten....

Válasz

A Southern Ring Nebula (NGC 3132) Hubble és a JWST által készített képének összehasonlítása.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1065468324755135&set=gm.751036283742091

Válasz

Kozmikus kérdőjelet fotózott a James Webb

Különös részletre bukkantak a csillagászok a Herbig-Haro 46-47-ről készült fényképeken: a Földtől 1470 fényévnyire található, két formálódó csillagról készült felvétel hátterében egy kérdőjel rajzolódik ki.
https://gizmodo.com/question-mark-spotted-in-deep-space-webb-telescope-1850693160

A kérdőjel alakú objektum messze a Tejútrendszeren kívül található, az alakja alapján viszont valószínűnek tűnik, hogy egy galaxisról, esetleg két, egymással interakcióban álló galaxisról lehet szó. A baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScl) szerint a formáció vöröses színe azt is elárulja, hogy a galaxisok a Földtől igen távol helyezkednek el.

Távoli galaxisok

Matt Caplan, az Illinois-i Állami Egyetem fizikusa szerint elképzelhető, hogy a fénykép két összeolvadó galaxist ábrázol, azt azonban kizárja, hogy csillagról készült volna. A különös objektumról készült felvételeket a James Webb űrtávcső készítette, az adatokat a NASA, az ESA és a Kanadai Űrkutatási Hivatal közösen dolgozza fel. A kutatók szerint a kérdőjel alakú valami nem csak az alakja szerint érdekes, hanem azért is, mert jó eséllyel most észlelték először.

A Herbig-Haro 46-47 vizsgálata, amelynek során a fura alakot észlelték, magában is elég érdekes: nagyon fiatal, mindössze néhány ezer éves formációról van szó. A csillagok születése több millió évet vesz igénybe, ezért az ilyen korai fejlődési szakasz vizsgálata alapján a csillagászok a Nap születéséről is többet tudhatnak meg.

A két születő csillagot por- és gázfelhő veszi körül, de a NASA szerint néhány millió év múlva kitisztul a kép: eddigre a csillagok magukba szívják az őket körülvevő anyagot.
https://qubit.hu/2023/08/02/kozmikus-kerdojelet-fotozott-a-james-webb

Válasz

Napra pontosan egy éve, tavaly december 25-én indították útjára a James Webb űrtávcsövet (James Webb Space Telescope, JWST), ami hamar felülmúlta még a legvérmesebb várakozásokat is, és már első megfigyeléseivel forradalmasította a világegyetemről alkotott képünket. A valaha épített legnagyobb űrteleszkóp, ami az amerikai NASA vezetésével, az európai és a kanadai űrügynökség közreműködésével készült el, az elmúlt egy évben elképesztően ősi galaxisokra bukkant, távoli csillagok körül keringő bolygók légkörét elemezte, és feltárta a planetáris ködök és Naprendszerünk bolygóinak és holdjainak titkait.

Az elsősorban a látható fénytartományban dolgozó, 1990-ben útnak indított és máig működőképes Hubble űrtávcsővel ellentétben a JWST infravörös tartományban kémleli a kozmoszt, és fő célja az ősrobbanás után 400 millió évvel létrejött ősi galaxisok felfedezése, valamint a csillagok és galaxisok fejlődésének és az exobolygóknak a vizsgálata. A teleszkóp a 18 elemből álló, 6,5 méteres főtükrével gyűjti össze a fényt, és juttatja azt segédtükre segítségével -223 fokon működő négy detektorába.

A Francia Guyanából útnak indított James Webb hetekig utazott, amíg elért a Földtől 1,5 millió kilométerre található, gravitációsan stabil második második Lagrange-pontba (L2), ahonnan méréseit folytatja. A 10 milliárd dolláros költségből megépített teleszkóp ezalatt teljesen kicsomagolta 5 rétegből álló napernyőjét és tükreit, majd megkezdődhetett a tükrök és a műszerek lehűtése és beállítása.
https://qubit.hu/2022/12/25/te-joszagu-univerzum-micsoda-kepeket-lott-egy-ev-alatt-a-james-webb

Válasz