Tarra vágták az Alföld egyik legöregebb, erdőrezervátumnak jelölt tölgyesét | 2025. 04. 18.
Tönkre tették a védett élővilágot, és elvesztettünk három hektárnyi öreg ártéri erdőt, olyat, amelyet többségünk még életében nem láthatott.
-- Tarra vágtak három hektárt a Fényi-erdőben
– kapta a hírt a WWF Hungary.
https://www.facebook.com/wwfhungary
Az Alföld egyik legöregebb, erdőrezervátumnak jelölt tölgyeséről van szó, és a romboló beavatkozásról valószínűleg a nemzetipark-igazgatóság sem tudott.
-- A Bátorliget határában található Fényi-erdő az Alföld már 1954-ben védelem alá vont öreg erdeje – egykori grófi vadászterület –, jelenleg állami tulajdon és a Natura 2000 hálózat része. Védett fajok otthona, amely bölények nélkül is emlékeztet Białowieżára, a híres lengyelországi őserdőre. Pár hónapja tarra vágtak benne három hektárt. Nemzetgazdaságunknak alighanem szüksége volt a faanyagra
https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2025/04/18/tolgyes-tarvagas-erdorezervatum-favagas-erdeszet/
Ahol véget ér az út
A Fényi-erdő hazai viszonylatban szinte a világ végén – az ország keleti szegletében, a lápjáról is híres település, Bátorliget és a román határ között – terül el. Trianon lényegében kettévágta az erdőt. A faluból induló földút az erdő határánál ér véget; esős időben már csak gumicsizmával járható (ezúttal a bakancs is megtette). Az ártéri keményfa-ligeterdők egyik legöregebbje hazánkban. Harminc méter magasságú, hatalmas koronájú tölgyek és nyárak alkotják a Károlyi grófi család egykori vadászerdejét, ahol már ők, egykori tulajdonosok sem vágattak fát; 1890 óta érintetlenül hagyták. (Ugyancsak a család birtoka volt a mátrai Kékes északi oldalának erdeje, melynek maradványa az egyetlen hazai őserdőnk.) Az erdő különös ismertetőjele, hogy a magas talajvízszint okozta párás mikroklíma miatt a tölgyek és egyéb fák – köztük ezüsthársak, rezgőnyárak, juharok – törzsét akár másfél-két méter magasságig vastagon borítja a moha. Ebben is hasonlít „nagytestvérére”, a bölényekről híres lengyel Białowieża őserdőre, amely ugyancsak tocsogós ártéri erdő, szintén főúri vadászterület volt, és nemkülönben egy országhatár vágja ketté. A Fényi-erdő növényvilága egyszerre tükrözi az alföldi és hegyvidéki viszonyokat, sok olyan fajjal, amelyek máshol az Alföldön ritkaságnak számítanak – például hagymás fogasír, turbánliliom vagy az árnyékvirág. Költ az erdőben a fekete gólya, az öreg ártéri erdők ikonikus madárfaja.
A vágásterülethez egy jó fél óra sétával jutottam el. Kétségkívül ott van. Három hektár, ami testvérek között is legalább négy focipályának felel meg. A terepen még látszanak a keréknyomok, a felkupacolt ágak és gallyak, az összedarabolt, sarangba rakott fatörzsek. A kivágott fák tuskói néhol a méter átmérőt is meghaladják. Aki látta a Lúdas Matyi című rajzfilmet, már gyerekként bevésődött, hogy milyen szívszorító látvány ez. Körben az öreg erdő, felettünk a nyílt égbolt, és mindenütt a rombolás nyomai. Nehéz mindezt összeegyeztetni azzal, hogy egy leendő erdőrezervátum védőzónájában járunk, Natura 2000 területen, az Alföld egyik utolsó természetes állapotú öreg erdejében, amit hét évtizede állami szinten is védeni próbálunk.
https://wwf.hu/tarvagas-vedett-natura-2000-alfold-fenyi-erdo/
Utolsó hozzászólás