Az elmúlt hetekben egymás után kezdtek követelni béremelést a BME, az ELTE és a Zeneakadémia dolgozói. Közel 3000-en írták alá a dr. Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős államtitkárnak címzett nyílt levelet.

Azonnali, inflációkövető, 50%-os béremelést követelnek minden munkakörben, mert ez így nem mehet tovább! Nem folytatódhat az, hogy az ország legnagyobb szakembereinek másod és harmad állásokat kell vállalniuk a megélhetésért!

Mivel dr. Hankó Balázs nem válaszolt a nyílt levélre, április 11-én csütörtökön 8:20-kor személyesen viszik el a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz (1054 Szemere utca 6.) az aláírásokat! Csatlakozz Te is!

A Tanítanék elengedhetetlennek tartja, hogy a közoktatásra érvényes béremelés után a felsőoktatásban is történjen változás! Ezért folytatjuk a munkát mi is egészen addig, amíg nem érjük el az oktatás teljes reformját.

Következő lépésként csatlakozz a csütörtöki demonstrációhoz, részletekért kattints az alábbi linkre!
https://www.facebook.com/events/1134770614438844/

Barátsággal,
Tanítanék Mozgalom

Válasz

Ahhoz, hogy Kata kijusson az Európai Parlamentbe, 400 ezer szavazatot kell összeszednünk.

Segíts, hogy elérjük ezt!
Szoktál telefonálni? Most is ez a feladat!

Telefonközpontot indítottunk, hogy minél több emberhez elérjen a kampány híre! A budapesti irodában működő telefonközpontunk viszont csak akkor lehet sikeres, ha van elég telefonálónk: szállj be Te is a csapatba!

Mire számíthatsz?

- Alapos felkészítésre és folyamatos segítségre
- Kedves szavakra a telefon túlvégéről
- Jó hangulatra a kampánycsapat többi tagjával!

Jelentkezés:
https://actionnetwork.org/forms/telefonkozpont-en-is-hozzajarulok-a-gyozelemhez

Előzmény

Válasz

933. Oktatási kilátások | 2024-03-22

Meg kell, hogy mondjam, nagyon nehezen élem meg azokat a folyamatokat, amelyek az oktatáspolitikában történnek az utóbbi időben. Olyan fókuszátrendeződések ezek, melyek gyökeresen ellentmondanak mindennek, amiért eddig dolgoztam, harcoltam.

Ami miatt én a pályán vagyok, az annak a vágya, ami az első pillanattól fontos volt nekem, mikor beléptem a tanterembe: a gyermekközpontúság, készségfejlesztés, a holisztikus szemlélet és esélyteremtés pedagógiai alapelveinek teljesítése.

Nos, ezek folyamatosan kikerültek a fókuszokból, nem érzem már ezt a rendszert gyermekközpontúnak, fontosabb helyette egy tekintélyelvű, kényszeresen nemzeti hangsúlyú valami, amiből teljesen kiveszett a gyerekek egyéni problémakezelése. Nincs szó szabad gondolkodásra nevelésről sem, a kétkedés képességének fejlesztéséről, a másként gondolkodás támogatásáról sem. Az ismeretátadás a lényeg, a lexikális tudás, és azok a készségek, melyek az életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek, pl. a szociális készségek, nem kerülnek elő. Az esélyteremtés lehetősége pedig végleg belevész a társadalom kasztosodását támogató oktatási rendszerbe.

Nem tudtam korábban sem elfogadni az oktatási szegregáció állami segédlettel történő támogatását, sokáig harcoltam az egyházi iskolák szegregáló hatása ellen. Mert nem tudtam és ma sem tudom összeegyeztetni a Biblia üzenetével, hogy épp azokat a gyerekeket rekesztik ki az iskoláikból (tisztelet a kevés kivételnek), akikről szólna az üzenet. A szegényekről, esélytelenekről, a halmozottan hátrányos helyzetűekről. De a harcom hiábavaló volt, alulmaradtam, és csak én sérültem, ők pedig fölényesen sértegettek, az állami védelem biztonságában. Én meg maradtam a “bajkeverő” szerepben, aki nem érti a keresztény szellemiséget. (Mondjuk ezt azóta sem sikerült megértenem, továbbra is ellentmondásosnak és méltatlannak találom.) Az erkölcsi győzelem tudom, hogy az enyém, de azt is, hogy ezzel semmire se megyek. A helyzet nem változott, a gyerekek, akikért harcoltam, maradtak a szegregált állami iskolákban.

Azért azt nem hittem, hogy lesz még lejjebb. Hogy az oktatás tovább fog asszisztálni a társadalom további kettészakadásához. De nem így történt, ez a folyamat tovább fokozódott. A köznevelési rendszer átformálása tovább folytatódik ebben az irányban.

Az egyházi iskolarendszer mellett elindult az alapítványi egyetemek iskola-átvételi folyamata, ami szintén nem az esélykiegyenlítésről, hanem sokkal inkább az elitképzésről szól.

A Matthias Corvinus Collegium képviseletében nyilatkozók pedig belebegtetik, hogy a “ a gyógy- és fejlesztő pedagógiának, szakszolgálatoknak nincs értelmük, zsákutca és sokba kerül az adófizetőknek – „jószülőséggel”, keményebb tanulással kellene megoldani a problémákat, diszlexiát, diszkalkuliát stb.” Nem tekinthetünk erre úgy, mint egy szokásos figyelemelterelő lufira, mert bizonyára ez is része a tervnek, valahol ez megalapozódott, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy ez a vélekedés lesz a “tudományos” alapja az átszervezésnek.

És miközben a valóságban, a gyerekekkel dolgozó szakértők megállapítják, hogy vészesen nő az SNI, az ADHD gyerekek száma, a rendszer ideológiájához igazodókban felmerül, hogy nem szükséges velük szakértőknek foglalkozni. A módszertan is egyszerű az új rendszer megálmodói szerint, pl. a “bejáratott ősi ügyek” mentén kell a megoldásokat megkeresni.

Az ember ekkora blődségektől megrémül, és nem érti, hova tűnt a szakmaiság.

De már jön is a következő sokkoló hír, miszerint a szegregációhoz igazítják a tanárképzést is. Átszerveződik, átintézményesül, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen képződnek majd az elitet oktató tanárok, és a felzárkóztató tanárok képzését majd az egyházi egyetemek végzik.

Mondjuk, itt kicsit zavar lehet majd, hiszen az egyházi iskoláknak nem profilja a felzárkóztató képzés, bár pár hely van, ahol szegregált iskolát vettek át, de azért azt megnézném, ahogy ezekből módszertant, vagy gyakorlóiskolát csinálnak… Bár a szakmaiság a szociális ágazatban, gyermekvédelemben átvett intézményeknél is “magától értetődő” volt, mintha a vallásosság egyenlő lenne a szaktudással. És ez a vonal szerintem csak erősödni fog a jövőben.

Különben a tanárképzésben eddig sem volt eléggé fókuszban a hátrányos helyzetű gyermekek oktatása, az a bizonyos szociális nézőpont, amiről mindig beszélek, nem hangsúlyos terület a felsőoktatásban. És úgy tűnik, az új rendben ez nem is lesz lényeges. Eszembe is jutott ma, hogy vajon mi lesz a szociális ágazatban dolgozók képzésével? Vajon ez hogy illeszkedik a koncepcióhoz?

Valamikor, nem olyan régen, volt arra valamilyen uniós pályázat, hogy a felzárkóztatásban sikeresen dolgozó iskolákat gyakorlóiskolai hálózattá fejlesszék, emlékszem, minket is bevontak…aztán egyszer csak eltűnt minden. Hónapokkal, vagy talán egy évvel később hívott fel valaki, hogy igaz-e, hogy mi is részese voltunk ennek a projektnek? Amikor igennel válaszoltam, az illető nagyon örült, és kérdezte, van-e bármi anyagunk a képzésről, mert minden eltűnt. Gondolom, a fenntartást kellett volna igazolni, hiszen az uniós támogatásoknál van fenntartási időszak is, de itt valami elcsúszott, hiszen a program meg sem valósult. Az elszámolás valószínűleg igen, csak a projekt nem. Na, de ezeken az ember már nem csodálkozik. Lassan megszokjuk ezeket is. Mint mindent.

Ez a megszokás pedig elveszi a jövőt. Kasztosodik a társadalom és ehhez igazodik az oktatási rendszerünk. Gyerekek tömegei számára zárja be a kitörés lehetőségét a körvonalazódó új rend. Na, de nem is kell kitörni senkinek. Tudja mindenki, hol a helye. Épp úgy, mint régen.
https://nyomorszele.hvgblog.hu/2024/03/22/933-oktatasi-kilatasok/

Válasz

A világ legjobb pedagógusa-díj nyertese, a finn Jukka Sinnemäki a 90-es évek végén Kecskeméten volt cserediák. Azóta nyomon követi a magyar oktatás ügyét, és tanári munkájának legfőbb tanulságait is szívesen megosztja.
https://wmn.hu/wmn-suli/62259-jukka-sinnemaki-a-finn-oktatas-legnagyobb-elonye-hogy-a-tanaroknak-teljes-autonomiajuk-van

Válasz

„Jelentős változás van előkészülőben az oktatási rendszerben” írja
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/02/jelentos-valtozas-van-elokeszuloben-az-oktatasi-rendszerben
a Magyar Nemzet – és van miért aggódni

A szakértő által megfogalmazott állítások felelősségéről Ercse Kriszta írt itt,
https://g7.hu/kozelet/20240324/a-kormanyzat-hazaloi-oktatasi-porszivougynokok-szakerto-szendvicsember/
a neuroatipikus gyermekekről pedig a terület valódi szakértője, Gyarmathy Éva itt.
https://hvg.hu/360/20240323_gyarmathy-eva-tanulasi-nehezsegek-oktatas-sni
Ritók Nóra itt ír arról, mit jelentenek a valóságban a gyerekekre nézve a könyörtelenül alkalmazott kirekesztő ideológiák.
https://nyomorszele.hvgblog.hu/2024/03/22/933-oktatasi-kilatasok/

Az alábbiakban Gyarmathy Éva további gondolatai állnak.

A gyermekbántalmazás legalizált formája

Nem nagy rejtély, hogy Setényi János miképpen jutott odáig, hogy a 21. századi környezetben a konzervatív oktatás mintájaként a porosz módszereket dicsőítse.
https://telex.hu/belfold/2024/03/09/poroszos-oktatas-rendszer-kotelezo-olvasmany-mcc-setenyi-janos-szeged

Sokan sírják vissza azokat az időket, amikor a felnőttek bármit megtehettek a gyerekekkel, mert a gyereknek tisztelnie kellett szüleit, tanárait és mindenkit, aki idősebb nála. Könnyű préda, nem kell érte megküzdeni. Nem kell odaadó szülőnek, hiteles pedagógusnak, tisztességes felnőttnek lenni.

Az már egy kicsit nagyobb feladat, hogy valaki saját magát szemen köpje, de ezt is sokan megoldották már. A kognitív disszonancia orvosolható pénzzel, ranggal, hatalommal. Azt azonban nehéz megérteni, hogy miképpen képzelik a szegregáció új hívei a bántalmazott, tudatlanná tett gyermekekből felnövő, dühös, sötét tömegekkel való együttélést, és általában a magyar társadalom túlélését azzal, hogy a társadalom nagyobb részét – mindazokat, aki nem felelnek meg egy szűk szemlélet normáinak – leírják.

A szegregáció csökkentése nem egyszerűen együttérzésből fakad, bár számomra ez is elég lenne. A gyerekek minél szélesebb rétegeinek felemelése gazdasági érdek, amit nem lágyszívű oktatási szakértők, gyógypedagógusok, fejlesztők, szociális munkások és pszichológusok hangoztatnak, hanem már a 18. századi Adam Smith-től kezdve a 21. századi Joseph E. Stiglitzen át számos közgazdász fogalmaz meg: A gazdasági fejlődésben középponti szerepet játszik a tudásszakadékok megszüntetése és a lemaradók tanulásának segítése.

Az sem érthetetlen, hogy egy félművelt oktatáskutatónak fogalma sincsen arról, hogy mi a tanulási zavar. Sőt, az is érthető, bár nagy baj, hogy pozíciójánál fogva a tudatlanságát hangosan belekiabálja a közgondolkodásba. A közismert Dunning–Kruger-hatás – minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását – ismét megerősítést nyert.

Hogy a bajt csökkentsük, szerényen, mint klinikai és neveléslélektani szakpszichológus jelzem, hogy a tanulási zavarok egyéni belső adottságok és környezeti hatások termékei. Nem lustaságból fakadnak, és csak többet kellene gyakorolni a kis sunnyogónak, hanem a környezeti hatások többféle szinten is befolyásolják az idegrendszer fejlődését és ezáltal a gyermek tanulását. Az ártalmas környezeti hatásokról sorra jelennek meg a kutatási adatok: ipari és városi szennyeződés, higany, ólom, mangán és egyéb vegyianyagok, antibiotikumok, gyógyszerek, szintetikus vegyületek, PCB, PFC és a PVC gyártására használt ftalátok – vízben, földben, levegőben, ételben. Emellett a vírusok okozta enyhe agyi traumák, a rossz táplálkozás miatt réz, cink, vas, folsav, omega3 hiány léphet fel, és a mozgáshiány, az elektronikus média, valamint az erős és folyamatos stressz is agyi fejlődési eltéréseket okoz (hivatkozáslista a szerzőnél). Csoda lenne, ha nem növekedne a neuroatipikus fejlődés aránya.

Az idegrendszer szokásos fejlődéstől való eltérésre való hajlama nem feltétlenül vezet tanulási zavarhoz, de a sok kiváltó hatás meghozza az eredményt, és meredeken emelkedik a különféle zavarok aránya. Ha ezen változtatni akarunk, akkor például jobban meg kellene nézni, hogy milyen akkugyárakat telepít az állam a gyerekek fölé. Emellett egy másik fontos környezeti hatásnak, az iskolának a szerepét is ideje lenne valódi szakértők bevonásával, és nem pedig öregedő lelkű, önigazolást kereső kövületekkel átgondolni.

Hogy a félművelt oktatáskutató is megértse a tanulási zavart, és azt, hogy a jelen oktatási rendszer miképpen fokozza a bajt, egy hasonlattal írom le:

Adva van a Tudás Kapuja, amely minden gyermek számára rendelkezésre áll. Az oktatás arra vállalkozik, hogy elvezeti a gyerekeket a Tudás Kapujához, ahova persze már a gyermeknek kell bemennie. A jelen oktatás azt gondolja, hogy minden gyermek egyforma, és éppen megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyeket például egy félművelt, megélhetési oktatáskutató gondol. Így a pedagógusok szerepét arra degradálja az oktatási rendszer, hogy minden gyereket ugyanúgy vezessen a Tudás Kapujába – egyetlen egy térképe van, amely egyetlen helyen jelzi a Kaput. Namármost, a gyerekek különbözők, és a bejáratuk is különböző és különböző helyen van. Ha viszonylag közel esik a központi ideához a gyermek Tudás Kapuja, akkor a térképpel ahhoz egész közel ér. Így jó esetben mindjárt a kilincsbe kapaszkodhat, de esetleg az ajtófélfa felől kell a megfelelő irányba tapogatóznia. Ők kis erőfeszítéssel bejutnak a Tudás birodalmába.

A neuroatipikus fejlődés azt jelenti, hogy a Tudás Kapuja máshol van és másképpen működik, mint amit a központi szemlélet el tud képzelni. Ezek a gyerekek elkeseredetten kaparásszák a falat, hogy bejussanak, és nem értik, hogy másnak miért olyan egyszerű, ami nekik sehogyan sem sikerül. A kiváló pedagógusok, valamint a gyógypedagógus, a fejlesztők, a pszichológusok és az egyéb tanulást segítők ezeket a gyerekeket abban támogatják, hogy találják meg a saját útjukat. Ez egyelőre alig működik, mert kevés a szakember és az olyan pedagógus, akit erre felkészített a képzése. A jelen magyar oktatási rendszer sem támogatja megfelelően a sokféle fejlődést. Erre még jön a félművelt oktatáskutató, és azt akarja ezektől a gyerekektől, hogy márpedig kaparják át magukat a falon. Tessék többet kaparni, tíz körömmel nekimenni a falnak!

Vannak ennél nagyobb aljasságok is a gyermekbántalmazás terén, de Setényi most a kormány szócsöve, vagyis szondázza a vezetés, hogy mennyire védené meg a nép a gyermekeit, ha a „fekete pedagógiát” tenné meg hivatalos oktatási eljárásnak a kormány.

Prof. dr. Gyarmathy Éva
egyetemi tanár, klinikai és neveléslélektani szakpszichológus
https://ckpinfo.hu/2024/03/25/jelentos-valtozas-van-elokeszuloben-az-oktatasi-rendszerben/

... és hogy mennyire képmutatásról van szó, Kincse Szabolcs cikkében vetette össze
https://www.szavon.hu/2024/03/14/a-800-milliard-kozpenzt-elnyelt-mcc-az-allami-gyogy-es-fejleszto-pedagogia-felszamolasahoz-keszitheti-elo-az-ideologiai-terepet/
a Setényi által a köz számára javasoltakat az MCC saját nevelési és oktatási stratégiájával.
https://mcc.hu/oktatasi-es-nevelesi-strategia

Előzmény

Válasz

Zebraszerda | 2024. március 20.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=370946109243067&set=pcb.370947292576282
___

Kulturális és Innovációs Minisztérium

dr. Hankó Balázs
innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár
1054 Budapest, Szemere utca 6.

Tárgy: Egyeztetés az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók bérhelyzetéről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének érintett intézménybeli delegáltjaival

Tisztelt Államtitkár Úr!

Mi, három állami fenntartású egyetem (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) intézményi szakszervezeti elnökeiként egyeztetési időpontot kérünk Öntől az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben dolgozó kollégáink bérhelyzetének ügyében. Az alább részletezett követeléseinket ez idáig az ELTE-n 1471, a BME-n 1020, az LFZE-n 254, összesen tehát 2745 dolgozó támogatta aláírásával.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a fenntartó továbbra sem biztosítja az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és a tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat, hogy a mára teljesen elértéktelenedett és méltatlanul alacsony garantált béreket és hallgatói juttatásokat növelni lehessen. Elfogadhatatlannak tartjuk azt a gyakorlatot is, hogy a fenntartó úgy kötelezze az intézményeket béremelésre, hogy ehhez nem biztosít megfelelő forrást.

Az elmúlt évek inflációja a 2021-ben és 2022-ben bevezetett „2x15%-os” illetménykiegészítést, valamint az eseti jellegű intézményi kompenzációt (pl. az ELTE-n bevezetett „intézményi minimálbért”) teljesen felemésztette.

A nyílt leveleket aláíró egyetemi dolgozók és doktoranduszok nevében követeljük, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg végre a bérek felzárkóztatása.

Elengedhetetlen:

● a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítése az alapbérbe,

● az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,

● a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblában való rögzítése; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása,

● az inflációkövető garantált éves emelés.

● a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelése és hosszútávú értékállóságának biztosítása a garantált bérminimumhoz való igazítással.

E célokért a rendelkezésünkre álló összes eszközzel küzdeni fogunk!

Magyarország elemi érdeke, hogy minden állami fenntartású felsőoktatási intézményben

● szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás,

● az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és hogy

● a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy fiatal oktatóink számára is tervezhetővé váljon a jövő.

E sürgős és elengedhetetlen változások egyik kulcsa a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (ún. költségkeret, amely az állami egyetemek gazdálkodásának alapja) azonnali, 50%-os emelése.

Ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalása és a három egyetemen összegyűlt aláírások átadása céljából személyes egyeztetést kezdeményezünk Önnel, amelyre a munkavállalók képviseletében egyetemenként három főt delegálunk. Kérjük, hogy levelünk kézhezvételét követően lehetőség szerint nyolc munkanapon belül tegyen javaslatot az első egyeztetés időpontjára! A jelenlegi súlyos helyzet tarthatatlanságára való tekintettel azt kérjük, hogy ez az egyeztetés még április első felében megtörténhessen.

Felsőoktatás nélkül nincs tudomány, nincs közoktatás,
oktatás nélkül pedig nincs működő ország!

Budapest, 2024. március 19.

Pálfia Zsolt Szieberth Dénes
FDSZ-ELTE elnök FDSZ-BME elnök

Tóth Balázs
MZTSZ-LFZE elnök

https://eltehu-my.sharepoint.com/:w:/g/personal/gregor_aniko_tatk_elte_hu/EdtkcEJiaxtMoZLcDBlOJ7sBnzGvNsZJWNv3S4Ka28p0tw?rtime=Lbo1KVpN3Eg

https://www.facebook.com/photo/?fbid=728136939477750&set=pcb.728138136144297

https://www.facebook.com/oktatoihalozat/posts/pfbid02t1imv6FGFXUzftBJnxMo6znbLhCxWZ8Zv6ivD3EPsLQFjkeWeuwhgwRqmKQnDFqql

Válasz

Törley Katalin: Vidd hírét Te is a kampányomnak!

Ahogy közelednek a választások, szeretnék még több embert elérni az általam képviselt értékekkel és programmal. Azonban ehhez szükségem van a Ti segítségetekre is!

Jelentkezz a kommentek között található űrlapon és segíts akár csak 1 csomag szórólap kiosztásával a környékeden.

Hiszem, hogy együtt változást tudunk elérni. Bár a kormánypártok erőforrásban sokkal gazdagabbak mint mi, mi a közösség erejében hiszünk és együtt képesek vagyunk túlharsogni a propagandát!

Ha fontosnak tartod, hogy a hangunkat mindenki meghallja, csatlakozz hozzám és legyél részese a kampánynak!

Jelentkezz Kata-postásnak, vigyük el a hírt minél többekhez és juttassunk együtt tanárt az EP-be!

Köszönöm, hogy mellettem állsz!
Törley Katalin,
Szavazz az MKKP listájára június 9-én!
https://www.facebook.com/photo?fbid=122131011656185434&set=a.122117220548185434
___

Vannak eszközök, amelyek használatához be kell lépni a politikai térbe. Mi egyébként eddig is politizáltuk, hiszen az annyit jelent, hogy beleszólunk a közügyekbe – erről beszéltek Törley Katalin és Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom alapítói a Magyar Hangnak.
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/interju-torley-katalin-pilz-oliver-tanitanek-mozgalo-ep-vlasztas-kutyapart-oktatas-162445
___

Törley Katalin vagyok, tanár, még mindig – kezdte beszédét a Kölcsey Ferenc Gimnázium egyik kirúgott pedagógusa, aki Pilz Olivér miskolci pedagógussal közösen egy közös magyar nyelvtan órát tartott a színpadon a feltételes mód oktatásáról. „Gyorstalpaló szülőknek, avagy hogyan tanítsd a gyereked, ha már nem lesz tanára”, jelezte Pilz.
https://24.hu/belfold/2022/10/23/torley-katalin-es-pilz-oliver-nyelvtanorat-rogtonzott-a-szinpadon/
___

Tanítanék - Törley Katalin és Pilz Olivér beszéde október 23-án
https://www.facebook.com/watch/?v=576466854250474

Válasz

Mit tud egy INGYENES Iskolai Laptop?
https://www.youtube.com/watch?v=iH5_77cTS0k

Előzmény

Válasz

Kormányközeli forrásainktól úgy tudjuk, hogy elkészült a tanárképzés átalakításának terve. Ezeket a terveket már két körben tárgyalta a kormány. A lényeg: létrehoznának egy elitpedagógus-képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), az itt végző tanárok az elit gyerekeit tanítanák. A nehezebb sorsú gyerekeket oktató pedagógusok képzéséért az egyházi felsőoktatási intézmények felelnének.

Épül a kasztrendszer:

-- szétválik a tehetős és a szegény gyerekek tanárainak képzése...

Az új kar létrehozásának célja a közszolgálati egyetemen az, hogy itt folyjon az elitképzés, azaz a legjobb tanárokat szeretnék kiképezni ahhoz, hogy az ország elit diákjai a legjobb oktatást kaphassák. Ez az új kar ráindul az ELTE tanárképzőre, ahol az anyagi feltételek hiánya miatt (az ELTE nem csatlakozott a modellváltó egyetemekhez, ezért a költségvetése egyre jobban recseg) ezzel nehezen fognak tudni versenybe szállni. Az NKE-s tanárképző projektet ugyanis százmilliárdos nagyságrendűre tervezik. A kormányzati tervek másik lába a társadalmi felzárkózás segítése, ezt a feladatot az egyházakra bíznák. Vagyis, a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését ráhagyná a kormány az egyházi felsőoktatási intézményekre. A tervek harmadik lába kapcsolódik a modellváltott egyetemekhez: ezek a térségi tanárképzési igényeket szolgálnák ki.

A középiskolák tömeges fenntartóváltása is ehhez a tervhez illeszkedik.
https://jelen.media/kozelet/epul-a-kasztrendszer-szetvalik-a-tehetos-es-a-szegeny-gyerekek-tanarainak-kepzese/

Előzmény

Válasz

Mit tehetünk szülőként, ha kiderül, hogy az állami iskolát át akarja venni egy egyház vagy egy alapítvány?

Az elmúlt hetekben országosan több mint 50 iskola szülői közösségének kellett ezzel szembesülnie, köztük a XII. kerületi Tamási Áron iskolában, ahol a szülők tiltakozásának következtében sikerült ezt megakadályozni.

De az ország egyik legjobb iskolájának tartott Veres Péter Gimnáziumnál is új fenntartó jelentkezett be, itt a tiltakozást a szülők petíciónak az aláírásával támogathatjuk.
https://szabad.ahang.hu/petitions/vedjuk-meg-a-veres-peter-gimnaziumot

Válaszút elé kerül ilyenkor egy iskola szülői közössége, és bár elvileg nem zárható ki, hogy a fenntartóváltás egyes esetekben előnyös is lehet, mindez nagyon sok buktatóval és veszéllyel jár helyi és országos szinten egyaránt, ezért érdemes jól megfontolni a döntést. Ha nem kapunk megnyugtató válaszokat, szülői összefogással akár megakadályozhatjuk a tervezett fenntartóváltást. Az alábbi kérdéseken érdemes elgondolkodni.

1) Kapunk-e szülőként részletes információt?
Ha szülőként nem kapunk idejében teljes és hiteles információt az iskola működésében várható változásokról és a fenntartóváltás miértjéről, ha az új fenntartó mindjárt a kezdetekben nem épít ki partneri kapcsolatot, ha részletes írásbeli válaszok helyett csupán ködös szóbeli ígérgetések hangzanak el egy sebtében összehívott szülői tájékoztatón, akkor érdemes kételkednünk. Ilyenkor valószínűleg a lényeget eltitkolják, és a kapcsolat a fenntartóval várhatóan a későbbiekben sem lesz jobb.

2) Érdemes-e egyházi fenntartóra váltani?
Azoknak a családoknak érdemes egyházi fenntartású iskolába járatni a gyereküket, akik az adott felekezet tagjai. Ha egy olyan intézmény kerül egy egyház fenntartásába, ahol a családok többségében nem kapcsolódnak az adott egyházhoz, az a későbbiekben könnyen feszültségekhez vezethet, a fenntartó a családok számára elfogadhatatlan döntéseket hozhat, vagy pedig később olyan felvételi kritériumokat vezethetnek be, amivel mesterségesen megváltoztathatják az oda járó családok körét, mint ahogy az sok esetben meg is történt: az egyházi intézmények gyakran korlátozzák a hátrányos helyzetű és problémával küszködő gyerekek bejutását, vagy más korlátozásokat is bevezethetnek. Az egyház és az állam szétválasztása a mai társadalmunk egyik alapvetése; ha olyan állami oktatási intézményt adunk át az egyháznak, ahol a családok nem kötődnek az adott felekezethez, akkor ezzel ezt az alapelvet sértjük meg, és ez társadalmi feszültséget gerjeszthet. A pedagógiai szakmai fejlesztéseket fenntartótól függetlenül, állami intézményekben is meg lehet valósítani.

3) Tandíjassá válhat-e az intézmény?
Amennyiben egy alapítványi vagy más magánfenntartó jelentkezik be, felmerül a kérdés, hogy a jövőben tandíjassá válhat-e az intézmény? Kérjünk világos írásos jogi garanciákat arra, hogy az intézményben nem lesz tandíj burkolt alapítványi hozzájárulás formájában sem, különben félő, hogy a családok ki lesznek szolgáltatva az új fenntartó anyagi érdekeinek, és idővel az iskola csak a tehetős családokat szolgálja majd, ami a társadalmi szakadékok mélyüléséhez és kasztosodáshoz vezet.

4) Kik az új fenntartó tulajdonosai?
Sok esetben kiderül, hogy a tervezett fenntartóváltás mögött olyan új tulajdonos rejlik - esetlegesen többszörös áttételen keresztül - akik valamilyen politikai körhöz, sok esetben a Fideszhez köthetőek. Jellemzően ez a helyzet az alapítványi egyetemek esetében, amelyek egyre többször igyekeznek általános- és középiskolákat is átvenni. Ilyen esetben felmerül, hogy a fenntartóváltásnak politikai okai is lehetnek a háttérben, és ilyenkor valószínűsíthető, hogy az intézmény a gyerekek politikai nézeteit is igyekszik majd valamilyen módon befolyásolni. A konkrét bizonytalanságok mellett a magyar demokráciát is bomlasztjuk azzal, ha a közoktatási intézmények fenntartását átadjuk a hatalomhoz közeli politikailag elfogult körök számára.

5) Korlátozzák-e a felvehető gyerekek körét?
Könnyen lehet, hogy miután az iskola már nem állami fenntartásban működik, a fenntartó nem fog mindenkit felvenni, és az iskolát csak a magasabb státuszú családok használhatják, ezzel növelik az oktatási esélyegyenlőtlenséget, amik a későbbiekben mindenkinek problémát jelentenek. Még ha azt is gondoljuk, hogy minket az adott esetben ez most épp nem érint, elképzelhető, hogy valamilyen hasonló jellegű változtatás ebben vagy más intézményben később mégis érinteni fog. Az ország érdekét az szolgálja, ha mindenki megkapja a minőségi oktatást, és nem csak egy szűkebb réteg.

Gyanúsak az olyan tervezett fenntartóváltások, ahol az új fenntartó a semmiből, ismeretlenül jelenik meg valós szakmai együttműködés nélkül. Érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen konkrét szakmai indokok miatt tervezik a fenntartóváltást, és a gyermekeknek mely érdeke teszi azt fontossá.

Szülőként megakadályozhatjuk a fenntartóváltást, ha küzdünk ellene. Ennek része, hogy a szülőként összefogunk, részletes kérdéseket teszünk fel az érintetteknek írásban és szóban, petíciót indítunk, demonstrációt szervezünk, bevonjuk az önkormányzatot, és értesítjük a sajtót. Több esetben az ilyen jellegű szülői aktivitás segített megakadályozni a kétes kimenetelű fenntartóváltást. Ha az állami intézmény egyházi fenntartás alá kerülne, akkor erről szavazást is kell tartani a szülők körében.

További részletes információ a Szülői tudásbázisban;
https://szuloihang.hu/k/tudasbazis/fenntartovaltas/

Előzmény

Válasz