Az megdoktorításról

Amikor én pályakezdő jogász voltam 18 évvel ezelőtt... az ELTE jogi diploma jogi diploma volt, a többi jogi diploma meg valami más. Azóta ez változott, ahogy döntéshozó korba értek a kisebb presztízsű jogi karokon végzett emberek, illetve az ELTE jogi képzéséről szép lassan kiderült, hogy pont ugyanannyira semmi köze bármilyen magyarországi gyakorlati jogi élethez, mint a többi jogi kar képzésének, korábbi hírnevüket nagyrészt a magas bejutási küszöbnek köszönhették.

Ilyen percepciókkal telis-tele van társadalmunk, SOTE vs DOTE orvosdiplomák, gödöllői vs debreceni agrármérnökök, pesti vs veszprémi vegyészmérnökök és így tovább.

Aztán még kényesebb kérdés, hogy ki vehet egyáltalán részt az ilyen presztízscsatákban. Vannak egyetemi és főiskolai karok, amelyek egyszerűen alacsonyabb presztízsűek annál, hogy egyáltalán szóba jöjjenek ilyenkor.

Miből áll a doktori iskola presztízse?

Ezek után nem meglepő, hogy a doktori képzésekkel is pont ugyanez a helyzet, azonban itt további dimenziók jönnek képbe. Tegyük fel a kérdést: miért lesz valaki doktor?

A tankönyvi válasz:

-- van valamilyen tudományos kutatási területe, amelyen valami újat és jót kutatott ki, az eredményeit megfelelően nagy presztízsű tudományos lapokban publikálta, a szakterületének ténylegesen “doktora”.

Vannak azonban további, praktikus válaszok

-- “bent akar maradni” az egyetemen, a maga szakterületét jól tudja, talán valamicske eredményt fel is tud ott mutatni, de semmiképpen sem tartozik a tudományos élvonalhoz. A felsőoktatás napszámosa lesz, aki docensként előadások és szemináriumok tucatjait fogja megtartani.

-- a helyi elit tagja, sokszor döntéshozó pozícióban, aki egyébként alkalmas is arra, hogy valamiféle utánpótlás-nevelő tevékenységben részt vegyen, a szakmát - az elméletet is beleértve - tudja elég magas szinten, és “megdoktorodna” hogy aztán a helyi egyetem-főiskola óraadójaként (címzetes docens, mestertanár, ilyesmi) magasabb presztízse legyen, mint annak, aki nem doktor.

-- a pártvonalon felnyalódott képződmény, aki nagyon doktor akar lenni, full alkalmatlan rá, de doktor lesz belőle.

Egy doktori iskola presztízsét nagyjából az határozza meg, hogy az első kettő (tényleges tudós/bentmaradó egyetemi utánpótlás) hogy aránylik a másik két kategóriához.

Mindenki csinálja, csak nem mindegy mennyit

Ne legyenek illúzióink, szinte az összes doktori iskola szokott legalább a harmadik fajtából is doktori címeket osztani, amikor nem jön össze a Q1-Q2 folyóiratos közlés, csak valamilyen jelentősen alacsonyabb presztízsű helyen, de mindenki szemet huny, mert valójában mindenkinek jó lesz, ha a jelölt “megdoktorodik”. Az illető nem hülye, hasznos tagja lesz a magyar felsőoktatás köreinek, a doktori iskolának meg van kit felhívni, ha holnap éjjel kijön a javaslat, hogy összevonják őket a csirkenyakazóval és a dízelmotor-főműhellyel.

A negyedik kategória az már érdekesebb, mert a harmadikat simán meg lehet tudománypolitikai célokkal magyarázni, a negyedik nettó prostitúció. Meg kellett csinálni, mert… és itt általában olyan indokolás következik, amire a válasz az, hogy nem, nem kellett megcsinálni, be is lehet zárni és bevallani, hogy egy útszéli megdoktorító hely vagyunk.

Van pár ismert doktori iskola, amely közismerten szinte csak a negyedik kategóriával foglalkozik. Ez a kategória ugyanis stigmatizálja a doktori iskolát, hiszen ki a fene akar ugyanolyan doktorit magának, amilyet a pártvonalon odatolt analfabéta senkinek adtak?

Nade mit gondolunk Orbán Balázs doktorijáról?

A Múzsán belül elágazó vélemények vannak, Noirpova az első kategóriával vet össze mindenkit, én ennél megengedőbb lennék. Ha látnám Orbán Balázs doktoriját.

Ha ez egy nyilvánosan elérhető doktori lenne, akkor láthatnánk, hogy Orbán Balázs, aki elvileg jó régóta az MCC egyik oktatója, az oktatói tevékenysége során megismerkedett a területe szakirodalmával, adott esetben konzultált az MCC-ben megforduló külföldi szaktekintélyekkel, és összerakott egy olyan dolgozatot, amiből az jön ki, hogy ő tiptop képben van a szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás összefüggéseivel.

Persze már tartalmi alapon is büdös a dolog, hiszen Orbán Balázs annak az Orbán Viktornak a stratégiai főigazgatója, akinek az összes fideszes képviselő felesketése előtt ad egy biankó lemondó nyilatkozatot, és kb a vécére nem mehet ki frakcióvezetői engedély nélkül, vagyis a magyar országgyűlés képviselői kétharmadának nincs szabad mandátuma. Erős kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy erre az apróságra Orbán Balázs doktori értekezése rámutatna, innentől kezdve viszont a “Mit csinálnék a randin Scarlett Johansonnal” kategóriában versenyez.

De vannak itt formai aggályok is. ...

https://hungarianmuse.substack.com/p/az-megdoktoritasrol

Előzmény

Válasz

Nem működik a mindennapos iskolai testnevelés mostani rendszere! – PETÍCIÓ
2024-03-16

A kormány úgy kötelezi a gyerekeket a mindennapos testnevelésre, hogy annak a feltételeit nem teremtette meg, és közben a gyerekek túlterheltsége is óriási! Egy 2024 nyári törvénymódosítással a délutáni rendszeres sportolók számára korábban adott heti két óra kedvezményt is megszüntették, és ezzel sok gyerek kedvét elvették az általuk választott és szeretett sportfoglalkozásoktól. Részleges kedvezményt csak a versenysportolók kaphatnak, pedig a nem versenyszerű sportolást is éppúgy támogatni kellene! Teremtsék meg a testnevelés feltételeit! Legyen a gyerekek számára minőségi sportválaszték, hiszen nem lehetséges a sportolást a mindenki számára kötelező egyen-testnevelésórával letudni!

Szeretnénk, ha a téma fontossága miatt még többen szembesülnének a helyzettel! Miközben sokan szeretik a sportot és sokan szeretnek szurkolni, nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyermekeinknek nem adottak a feltételek! Bár a mostani kormány ezt nem szeretné megérteni, de a gyerekek különbözőek, és így nem lehet egyen-testnevelésórákkal letudni a sport és testnevelés ügyét! Ne a gyerekeken spóroljanak; szükség van a minőségi sportválasztékra, és nemcsak a versenysportban!

Miklós György
Önkéntes, alapító
Szülői Hang Közösség

https://szuloihang.hu/p/testneveles/

Előzmény

Válasz

Orbán Balázs doktorija: úgy tűnik, hogy a tézisfüzet egy beosztottja gépén készült, legalább részben
-----------------------------------------------------------------
Elolvastam az ELTE ÁJK honlapján Orbán Balázs tézisfüzetét (1. hivatkozás). A tézisfüzet ami, ami a doktori védés előtt összefoglalja az értekezés fő mondanivalóját. Úgy tűnik, hogy az anyag nem ő, hanem az egyik beosztottja gépén készült, legalább részben.
.
1)A kutatási téma "A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései".
.
Érdekesség, hogy ezzel a kérdéssel korábban Orbán Balázs soha nem foglalkozott tartósan a saját MTMT-jének tanúsága szerint (2. hivatkozás). Egyetlen egy ilyen témájú cikke van, ezt közösen írta egy Árpási Botond nevű szerzővel (3. hivatkozás) 2023-ban.
.
Nem lényegtelen részlet, hogy a cikkben Árpási első szerző, míg Orbán Balázs csak a második. Tudományos szokásjog szerint az első szerző mindig az, aki a legtöbb, legfontosabb munkát tette bele az adott kutatásba. (Bár természetesen elképzelhető az is, hogy Orbán Balázs csak udvarias volt és az ábécérendben előrébb lévő kollégáját előre engedte a szerzőségben.)
.
.
2)A cikkben Árpási Botond neve mellett a következő szerepel hivatkozásként (a cikkben az első jegyzet):
.
"A szerző politikai tanácsadó, Miniszterelnöki Kabinetiroda. Politológus, politikatudományi alap- és mesterszakos diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 2018-ban, illetve 2021-ben. Egyetemi tanulmányai során az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon munkáival helyezéseket ért el. A politikai vezetéselméleti kérdésekkel foglalkozó írásai megjelentek akadémiai folyóiratokban, illetve könyvfejezet formájában is. gergely.botond.arpasi@mk.gov.hu."
.
Másképp fogalmazva: Árpási Botond konkrétan Orbán Balázs beosztottja (pontosabban, 2023-ban még biztosan az volt.). A hivatkozott cikkben mindkettejüknek mk.gov.hu-s email címük van.
.
.
3) Itt jön az érdekesség: a tézisfüzetben a fájl tulajdonságaira klikkelve az jön ki, hogy az anyag szerzője Árpási Botond Gergely.
.
Becsatolom a képernyőképet. (Nem, nem manipulált. Töltsétek le a fájlt, próbáljátok ki nyugodtan. Most, amikor ezt írom, november 22-én este, még ez a helyzet.)
.
Innentől ugye két lehetőség van.
.
Az egyik, hogy szegény Orbán Balázsnak a Miniszterelnöki Kabinetirodán nincs működő gépe, úgyhogy megkérte egy kollégáját - véletlenül pont azt, akivel a disszertáció témájához leginkább kapcsolódó cikket írta - , hogy hadd üljön oda az ő gépéhez dolgozni, mert a sajátja tartósan üzemképtelen.
.
(Hiába, no, ezek az IT-sek már csak ilyenek, még egy Orbán Balázshoz hasonló potentát sem tudja elérni, hogy működő gépe legyen... mondjuk a külügyet és a Védelmi Ügynökséget érintő hekkelési botrányok után teljesen ezen sem lepődnék meg... :) -de ez mellékszál.)
.
A másik opció ugyebár az, hogy a tézisfüzetet nem Orbán Balázs, hanem ez a bizonyos Árpási Botond Gergely írta, illetve szerkesztette a saját gépén, legalább részben.
.
.
4) Ez innentől elég izgalmas kérdéseket vethet fel annak kapcsán is, hogy vajon a disszertációnak ki a tényleges szerzője. Ismétlem: ezzel a konkrét témával Orbán Balázs korábban sosem foglalkozott, kivéve azt az egyetlen cikket, aminek viszont nem ő az első szerzője, hanem ez a bizonyos Árpási Botond.
.
Nem irigylem az ELTE ÁJK-n a védésre kijelölt bizottsági tagokat, az a helyzet.
.
.
U.i. az angol nyelvű tézisfüzet is Árpási Botond gépén készült. Csatolom a képernyőképet erről is..
.
UPDATE: más szoftverből nézve a fájl metaadatai között látszik a könyvtár is, ahol tárolták. Itt a "C: Users|Gerga\Documents" olvasható - ez a "Gerga" megintcsak arra utal, hogy sokkal inkább Árpási Botond Gergely gépén készülhetett, nem Orbán Balázsén. Csatolom ezt a képet is.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1248646026413418&set=pcb.1248656853079002
___

1.hivatkozás:

https://www.ajk.elte.hu/dstore/document/4608/T%C3%A9zisek%20hun_PDFA_Orb%C3%A1n%20Bal%C3%A1zs%20Andr%C3%A1s.pdf

2. hivatkozás:

https://m2.mtmt.hu/api/publication?format=html&labelLang=hun&sort=publishedYear%2Cdesc&cond=authors%3Beq%3B10036299

3.hivatkozás:

https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1672875
___

Orbán Balázs kisfőni az ELTE ÁJK-n védi a PhD-dolgozatát. Tényleg mindent, de mindent megérdemlünk. A kormány minden nap beletörli a mocskos talpát az ELTE-be. Minden egyes nap pöccint rajta egyet a szakadék felé, és röhög, ahogy kapaszkodunk, nehogy leessünk. Megalázza a diákjanikanat, megaláz minden oktatót és minden munkatársat. Meggyőződésem, hogy Európa legrosszabbul finanszírozott egyeteme vagyunk, ami ennek ellenére, Hankó Balázs és bandája minden hazug hadoválása ellenére minden nemzetközi rangsorban és megmérettetésben még mindig az egyik legjobb magyar egyetem. Hankó minden alkalommal a szemünkbe hazudja, hogy nincs pénz béremelésre, plána a hallgatói normatíva emelésére, de majd a Következő Kormányülésen napirenden leszünk. Aztán valahogy mégse.

Persze, eddig is mi voltunk azok, akik belementek ebbe a játékba, és minden nap megtartjuk az óráinkat, konzultálunk, hajtunk a publikációkra. Eljátsszuk, hogy ezek normális munkakörülmények, hogy így lehet egyetemet működtetni. Nem, valójában nem lehet, csak sok-sok ember totális önkizsákmányolása árán, meg úgy, hogy befogod az orrod a mosdóban, és végtelenül hálás vagy, ha egy szervezet neked adományozza a selejtezésre váró bútorait.

És a jogi kar, ahol elvileg jogállamiság, emberi jogok, hatalommegosztás is szóba kerül, egy Orbán Balázsnak nem mondja azt, hogy menjél te az NKE-re. Orbán Balázs, a legalja ideológiai keltető MCC ura, az NKE mindenható parancsolója, nagyfőni szeme fénye, aki '56-ot is büntetlenül kihazudhatja a történelemből. Kollégák, hol a gerinc? Miféle jogászi szakmai ethosz ez, miféle állampolgári tartás? Miért a legsötétebb múltat mutatjuk példként a jövő értelmiségének? Miért hányjuk arcon magunkat?

A magyar tudományos élet eddig is a keblére ölelte a koltayandrásokat és patyiandrásokat, hajbókol trócsányilászlók előtt, alig várja, hogy ezek a kártékony figurák megvakarják a füle tövét. Kollégák, ezek elrabolták az országunkat, elvették a gyerekeink jövőjét, szánalmassá és nevetségessé tettek minket az európai és a nemzetközi tudományos térben. Belénk rúgtak ezerszer, és azoknak, akik ezt a legjobban tűrték, néha adtak egy kis jutifalatot.

Az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD fokozatot.
# Polyák Gábor

https://www.facebook.com/magyaranyak/posts/pfbid0sGVqJ5fsb6J9Cb2pnGFzeysymFj9ARhVAcvMas1zyXn4Xz34X22iVwd3krVrxoful
___

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be Lovász László, az MTA elnöke

http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/alkotmanyjogi-panaszt-nyujtott-be-lovasz-laszlo-az-mta-elnoke

Előzmény

Válasz

Átpolitizált NAT-képzés, szűkülő mozgástér – Orbán Balázs mondja meg, milyen legyen az oktatás? | 2024.11.14. | Podcast

A Válasz Online több forrásból is arról értesült, hogy a szeptemberben elindult, minden tanár számára kötelező NAT-továbbképzésben Orbán Balázs és Takaró Mihály egy-egy cikke is tananyagként szerepel. Egy jogszabály-tervezet pedig végképp megszüntetné a lehetőséget, hogy a tanárok az állami egyentankönyveken kívül mást is használjanak. Az átpolitizált képzésről, a magyartanárok egyre szűkülő mozgásteréről és a legnagyobb szerzők közé kötelezően beemelt Herczeg Ferenc taníthatóságáról Fenyő D. Györgyöt, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét kérdeztük.

https://www.youtube.com/watch?v=WehaS2KvWCw

vagy

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/az_atpolitizalt_kepzesrol_a_magyartanarok_egyre_szukulo_mozgastererol__fenyo_d_gyorgy_a_magyartanarok_egyesuletenek_alelnoke

Miért probléma, hogy mostantól csak az állami tankönyveket lehetne használni?

Fenyő D. György: Az elmúlt tíz évben egyre csökkent azoknak a tankönyveknek a száma, amelyek közül választani lehetett. Az idei jogszabály-módosítás arról szól, hogy csak és kizárólag a Nemzeti Közoktatási Portálon feltüntetett A és B jelű tankönyvet lehet majd használni. Vagyis az az út is bezárul, hogy az ember azt mondja, teljesítem a kerettantervet, fölkészítem a diákokat az érettségire, de egy másik tankönyvből. Hadd mondjam el, hogy ennek mi a jelentősége. A hagyományos tankönyv egyúttal kanonikus értelmezés is. Tehát nem csak arról van már szó, hogy az Anyám tyúkja kötelező, hanem az Anyám tyúkjának az az értelmezése a kötelező, ami a megadott tankönyvben van. Ez pedig az irodalom ellen való vétek. Hiszen az irodalmat azért olvassuk, hogy magunkat viszontlássuk benne, hogy megtaláljunk benne problémákat, élethelyzeteket. Ha a magyarázat is elsajátítandó, és pont úgy sajátítandó el, ahogy a tankönyvben áll, akkor sajnos ez mélységesen irodalomellenes.

Egy jó nevű budapesti iskola tanáraként nyilván más problémákkal szembesülsz, mint az ország nagy részében a magyartanárok. Árnyalja ezt a NAT, ad eszközöket azoknak a tanároknak a kezébe? Mert mondjuk ki, hogy a nagyon erősen megzuhant OECD-átlag alatt vagyunk szövegértésben. Ma, amikor egy komoly médiumváltás zajlik a gyerekek között, és szinte könyvet sem tudunk adni a kezükbe, milyen eszközük van azoknak a tanároknak, akik másfajta gyerekeket tanítanak, mint amilyeneket neked van szerencséd tanítani?

Fenyő D. György: Igen, szerintem ez igazán súlyos kérdés. A magyar PISA-eredmények ráadásul úgy állnak össze, hogy az élmezőnyben is vannak iskolák és nagyon lent is vannak, vagyis a szórás rendkívül nagy. És valóban történt egy alapvető kulturális váltás, amivel az iskolának számot kéne vetnie. Médiumváltás a papírról a számítógépre, a számítógépről az okostelefonra, a szövegről a képre, a rendezett és intencionált szövegről a befogadó által alakított szövegre, a késleltetett reakcióról a nagyon gyors vagy azonnali reakcióra. Erre az iskolának érvényes választ kéne adnia. A mostani oktatáspolitikának az a nagyon határozott válasza, hogy tagadja ezt a váltást, szembe megy vele. Azt állítják, ha a gyerekek örök értékeket kapnak, és végigolvassák Az arany embert, akkor mindez meg fog változni. Csakhogy a valóságban ez nem működik. Nekem ezzel az oktatási filozófiával alapvető bajom, hogy elmélyíti a szakadékot, ami a gyerekek és a humán kultúra, az olvasás, az irodalom között van.

Két éve Pintér Sándor azt vetette a tanárok szemére, hogy azért mennek külföldre a fiatalok, mert nem hazafias szellemben nevelik őket a tanárok. Ennek szellemében alakult a kötelező olvasmányok listája is: bejött a határon túli irodalom, csökkent a világirodalom, kiszorulni látszik a kortárs. Hogyan változott ez a lista?

Fenyő D. György: Az eddigi hat kötelező szerző (Petőfi, Arany, Babits, Kosztolányi, Ady és József Attila) mellé bekerült további négy. Időrendben az első Vörösmarty, aki megkérdőjelezhetetlen, de van vele egy nagyon komoly probléma, hogy ezzel a Petőfi előtti nemzedékre is visszamegyünk, vagyis a kánon még inkább tolódik a múlt felé. Petőfi nyelvét még nagyjából értik a gyerekek, Aranyét már nagyon nehezen, Vörösmartyét meg egyáltalán nem. Aztán jön Jókai és Mikszáth, akik szintén megkérdőjelezhetetlenek, de hát a 19. század második felének latin, német iskolázottságú, rendkívül kidolgozott, rendkívül finom árnyalatokkal működő nyelvét használják. A gyerekek Jókait alig, de már Mikszáthot se igazán értik. A negyedik az új kötelező szerzők közül Herczeg Ferenc. Az összes többi említett szerzőt irodalmi minőség szempontjából szellemi konszenzus övezi, őt azonban nem. De nem csak ez a baj. Herczeg Ferencnek is a teljes életműve érettségi tétel: előírnak egy regényt (Az élet kapuja), egy drámát (Bizánc) és egy publicisztikai szöveget (Fekete szüret a Badacsonyban). Nagyon kevés olyan szerző van, talán nincs is más, aki két nagy műnemben, regénnyel és drámával egyaránt megjelenne. Nagyon tanulságosnak érzem, hogy tavaly a központi érettségin nem a regény vagy a dráma, hanem a három és fél oldalas, elolvasható, befogadható publicisztikai írás szerepelt. Olyan ez, mintha a kormányhivatal bevallotta volna, hogy valójában sem Az élet kapuja, sem a Bizánc nem tanítható. Csak éppen nekünk írják elő.

https://www.valaszonline.hu/2024/11/14/oktatas-nemzeti-alaptanterv-orban-balazs-kotelezo-olvasmanyok-fenyo-d-gyorgy-podcast/

Válasz

A bíróság szerint aránytalan volt a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak rendkívüli felmentése | 2024. november 8.

Első fokon végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezték a tankerületet.

A Fővárosi Törvényszék a legtöbb pontban a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott tanárainak adott igazat, végkielégítés kifizetésére és a perköltség megtérítésére kötelezte a Belső-Pesti Tankerületi Központot – írja a Telex. A Fővárosi Törvényszék többszöri halasztás után péntek délelőtt hozott első fokon ítéletet. Az ítélet nem jogerős, a feleknek 15 napjuk van fellebbezni.

-- A tanárok követelése összesen körülbelül 35 millió forint volt, ebből nagyjából 27 millió forintot ítélt meg a bíróság, amely szerint a kölcseys tanárok kirúgása aránytalan volt.

Törley Katalint, Sallai Katalint, Palya Tamást, Ocskó Emesét és Molnár Barbarát azért bocsátotta el a Belső-Pesti Tankerületi Központ, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. A pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő egyesület képviselte a perben. A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára.

A tanárok a véleménynyilvánítási jogukkal éltek, egy jobbító szándék vezérelte őket – mondta indoklásában a bíró. Ettől azonban még nem volt jogszerű a munkabeszüntetésük, de ez utóbbi érv mégis olyan méltányolandó szempont, amit a munkáltatónak értékelnie kellett volna, ezért a bíróság szerint a rendkívüli felmentés aránytalan szankció volt. Az egyenlő bánásmód sérelmét nem állapította meg a bíróság.

Az ítélet némileg meglepő annak fényében, hogy a karinthys tanárok keresetét június közepén elutasította a bíróság. A kölcseys tanároknak ügyében eredetileg június 13-án hoztak volna ítéletet, amit július 4-re toltak, aztán augusztus 29-re, végül október 11-re. Utóbbi oka az volt, hogy új bírót neveztek ki az ügyben.

https://magyarnarancs.hu/belpol/a-birosag-szerint-aranytalan-volt-a-kolcsey-ferenc-gimnazium-tanarainak-rendkivuli-felmentese-272331

Előzmény

Válasz

Szalai Kriszta megkérdezett 100 gyereket, mit üzennek nekünk felnőtteknek, mit kérnek tőlünk, hogy képzelik ők el a biztonságos gyermekkort! Nézzétek meg a videót és gondolkozzunk el.. :-o

A plakátok már kint vannak az utcákon!

https://www.facebook.com/watch/?v=2056833604731580

Válasz

Siralmas uzsonnát kapnak a gyerekek több óvodában és általános iskolában | 2024. október. 14.

Több mint húsz évvel ezelőtt voltam óvodás és már akkor is ilyen elemózsiát kaptunk a délutáni alvás után. Például egy szelet kenyeret egy kis darab sajttal, egy zsemlét egy szelet felvágottal és egy darab paprikával.

Úgy tűnik, a rendszer azóta sem változott; most is ilyen uzsonnákat kapnak a gyerekek az óvodákban és iskolákban. A Magyar Anyák még pénteken osztotta meg egy fotót a szegényes uzsonnáról, a kommentek között pedig azóta számos szülőtől érkeztek hasonló képek szalvétába csomagolt egy-egy szelet kenyerekről éppen csak megvajazva talán, rajtuk egy szelet uborkával vagy párizsivéggel.

Egy anyuka azt írja; az üres zsemle natúr joghurttal és egy almával a jobb uzsik közé tartozik. A hozzászólók fotói szerit más gyerekeknek zsíroskenyér jutott hagymával, más az ausztriai kirándulásra feketedő gyümölcsöt kapott.

https://eduline.hu/kozoktatas/20241014_Magyar_Anyak_Facebook_uzsonna

Válasz

Alsóneműben kellett tornáznia a tesicuccát otthon felejtő lánynak egy szakmári katolikus iskolában a szülő szerint | 2024. október. 29.

Az iskolaigazgató tornaórákon nemcsak a lányokkal, hanem a fiúkkal is durván bánt. Szülői nyomásra váltották le.

A szakmári Szent Asztrik Katolikus Általános Iskola igazgatóját leváltották, mert az iskola mintegy 70 szülő írta alá a vezető elleni petíciót - írja a Magyar Hang.

Az igazgatót a név nélkül nyilatkozó szülők és a dolgozók is zsarnoki vezetőként írták le, aki visszaélt a hatalmával. A gyerekeket például tornaórákon koszosnak, büdősnek nevezte, de arra is akadt példa, hogy a testnevelés felszerélését otthon felejtő lánynak bugyiban és melltartóban kellett tornáznia, de olyan is előfordult, hogy a mestruációja miatt órát kihagyó lánnyal a társai előtt kérdezte meg, hány napig tart a ciklusa.

A szülők szerint volt olyan eset, amikor a fiúk fegyelmezetlenül viselkedtek a tornaórán, akkor büntetésből egymást kellett megütniük. A tanári karban pedig ezzel párhuzamosan mindennaposak voltak a szexista megjegyzések, ami sok pedagógust nagyon megviselt.

A tanárok mintegy kétharmada egy szavazáson jelezte, elégedetlen az igazgatóval, azonban a férfi vezetői megbízatását még ezután is meghosszabbította a kalocsai érsekség 2019-ben. Csak akkor váltották le, amikor egy peticíót indítottak ellene, amit 70 szülő írt alá. (Az iskolába körülbelül 100 diák jár.) A családokat és a pedagógusokat ezután egy bizottság meghallgatta az ügyben, majd néhány hónap elteltével menesztették az igazgatót.

A lap megkereste a kalocsai érsekséget is, ahonnan azt választ kapták, hogy nem kellett bugyiban és melltartóban tornázniuk a diáklányoknak. Azonban a portál szerint

-- az egyházmegye a menesztett igazgatót annak az iskolának az élére nevezte ki, ahonnan az új vezető érkezett a szakmári katolikus iskola élére.

https://eduline.hu/kozoktatas/20241029_szakmar_iskolaigazgato_szulo_peticio_menesztese

Válasz

„Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról. Egyre kisebb a kapacitás, és főleg az állami kapacitás arra, hogy elemzéseket csináljanak. A mostani magyar oktatásirányításnak, nem tudom, hogy szüksége nincs rá, vagy csak nem tartja elég fontosnak, de nincsenek kutatási kapacitásai” | 2024. október 19.

– mondta Horn Dániel, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, oktatás-gazdaságtan és munkapiac csoportjának vezetője, a Corvinus Egyetem docense a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra új epizódjában.

https://g7.hu/uploads/2024/10/g7_28ora_mixdown.mp3

Sztrájkokkal és tanárleépítésekkel terhelt időszakon van túl a közoktatás, amelyet átlagosan mintegy 32 százalékos béremelés követett 2024-ben. Horn Dániel szerint eközben valójában minden ugyanúgy folytatódik, mint az elmúlt 10-15 évben, nincs trendforduló. „Az átlag tanár kevésbé érzi azt, hogy nem foglalkozik vele a kormány. Én semmilyen más strukturális beavatkozásról nem tudok” – mondja a kutató. Egyben arra is rávilágított, hogy a pályaválasztó fiatal a teljes életpálya-várakozásai alapján dönt, és nem csak az aktuális béreket veszi figyelembe.

Horn Dániel egyik szerzője a kétévente megjelenő „A közoktatás indikátorrendszere” című kiadványnak (legutóbbi, 2024. tavaszi anyaga letölthető itt). Igaz, hogy az ebben szereplő ábrák alapjait adó nyers adatok között is lehetséges torzítás, mégis ezek ma a legjobb elérhető adatok, sokkal jobb, mint ha nem lenne semmi, és még ha van is néhol torzítás, a trendeket érdemes figyelni. Horn Dániel véleménye és tapasztalata alapján is megtörténhetnek olyan esetek, ahol „érzésből” írja be az iskolatitkár egy pdf-alapú (tehát nem iskolai adatbázisokból kinyert) dokumentumba, hogy hány szaktanár van, és hogyan tartják meg az órákat. Így a szaktanárhiányról szóló hivatalos adatsorok sem feltétlenül teljesen pontosak.

Elemzések, kutatások esetében ismerős jelenség, hogy valami megváltozik a körülményekben, és így nem feltétlenül egyszerű konzisztens hosszútávú idősoros elemzéseket készíteni. A közoktatás, köznevelés rendszerében is többször előfordult ez. A legutóbbi jelentős változás talán az volt, amikor 2020-ban szétvált a közoktatás és a szakképzés rendszere, külön minisztériumok irányítása alá kerültek, szétváltak a statisztikai rendszereik is. Ennek a kétféle nyilvántartásnak, irányításnak, és ezen belül annak, hogy léteznek kettős funkciót is ellátó intézmények, ma az az egyik – de nem egyetlen – sajátos eredménye, hogy

-- valójában nem tudjuk, hány gyermek, fiatal jár összesen iskolába.

https://g7.hu/podcast/20241019/mar-azt-sem-tudjuk-pontosan-hogy-hany-gyerek-jar-a-magyar-iskolakba/

Válasz

A fiatalok azt írták, Törley Katalin pedagógusnak is köszönhető, hogy büszkén vallhatják magukat kölcseysnek, ami ma a küzdelem és a kitartás jelképe lett.

https://hvg.hu/elet/20241007_Torley-Katalin-Kolcsey-Ferenc-gimnazium-diakonkormanyzat-level

Válasz