Tudjuk, hogy az oktatási rendszerben valami nagyon nem működik. Látjuk a túlterhelt gyerekeinken, a lefáradt tanárainkon, az elavult rendszeren. Látjuk az oktatási mutatókban és halljuk a személyes történetekben. Eközben a politika úgy tesz, mintha meg sem hallaná a bajt. A diákokat, pedagógusokat, vagy épp a háttérhatalmat hibáztatja.

Most arra kérünk, hogy csatlakozz ahhoz a több mint 5000 emberhez, akik már kitöltötték az Oktatási Problématérkép kérdőívét!
Már csak 1 HÉT VAN HÁTRA, hogy te is elmondd, szerinted mi zajlik valójában az oktatásban.

https://a.tanitanek.info/surveys/oktatasi-problematerkep

A beérkező válaszok alapján elkészített Problématérképet nyilvánosságra hozzuk, átadjuk a választáson induló pártoknak, és 2026-ban az új kormányon számonkérjük a problémák megoldását.

A kérdőív kitöltése 5 perc! Ne hagyd ki - töltsd ki még ezen a héten!

Köszönjük, hogy velünk vagy!
a Tanítanék csapata

Előzmény

Válasz

A kormányzat elfogadta az óvodai alapprogram módosításait.

https://magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/NU3igycT5nkLbCwC5RvK67f81b4028bd0/dokumentumok/647d1b4425bb349cc9316be3eea68b56da823dd2/letoltes

A korábbi elképzelésekhez képest a tiltakozások hatására visszakoztak, és nem szervezik külön csoportba az utolsó éves óvodásokat. Ezt eredményként könyvelhetjük el, de ennek ellenére a most megjelent kormányrendelet inkább árt, mint használ, mivel korlátozást vezet be, ami a gyakorlatba ültetve nem segíti, hanem sok esetben inkább akadályozza az eddig gyerekcentrikusan, az egyéni szükségleteket figyelembe vevő működő óvodai nevelést.

A rendelkezés előírja, hogy a gyerekek „naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó – amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett – iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt.” A rendelkezés ezzel szükségtelenül beavatkozik az óvodák autonóm döntésébe, és egy központilag előírt szervezési módot erőltet országos szinten ahelyett, hogy az óvodapedagógusokra bízná a gyerekek számára leghatékonyabb fejlesztés alkalmazását.

Az iskolára való felkészítés jegyében eddig is az óvoda feladata volt a fejlesztő pedagógiai tevékenység, amely nemcsak az utolsó évre szorítkozik, hanem a teljes 3-4 éves óvodai nevelés szerves része. A kormányzati rendelkezésben szereplő iskola-előkészítés így önmagában nem új, azonban ennek módjába a kormányzat mostantól beleavatkozik, és előírja nemcsak az időkeretet, hanem azt is, hogy ezt lehetőség szerint külön térben szervezzék. Ez is lehet egy lehetséges opció, de óvodánként és egyénenként változhat, hogy milyen módon lehet a legjobban szervezni a gyermekek fejlesztését. Egyes esetekben a külön térben szervezett foglalkozások azt jelenthetik, hogy a gyerekekkel nem az őket legjobban ismerő óvodapedagógus, hanem valaki más foglalkozik, ami hátrányos lehet. A rendelkezés azt is eredményezheti, hogy inkább egyben tartanak egy 45 perces foglalkozást, holott a gyerekeknek lehet, hogy jobb lenne a nap során elosztva több, rövidebb és mikrocsoportos játékos fejlesztés.

A kormányrendelet megnehezíti a vegyes életkorú csoportokkal működő óvodák életét, és ezáltal nyomást gyakorol az óvodákra, hogy inkább a homogén, életkor szerint szervezett csoportokat preferálják. Azt javasoljuk az óvodai közösségeknek és a fenntartóknak, hogy ne engedjenek a kormányzati nyomásnak, és aszerint döntsenek a vegyes vagy homogén csoportok között, hogy melyiket tartják pedagógiai szempontból előnyösebbnek.

A kormányzatnak ahelyett, hogy szükségtelenül beleavatkozik az óvodák életébe, lenne bőven feladata, a kisgyerekek ugyanis elsősorban a hatalmas az óvodapedagógus- és szakemberhiány miatt szenvednek hátrányt. Az óvodás gyermekeknek arra lenne szüksége, hogy minden óvodai csoportban két diplomás óvodapedagógus legyen, és legyen elegendő segítő is: dajka, pedagógiai asszisztens, fejlesztő- és gyógypedagógusok, óvodapszichológusok és más szakemberek.

Ezzel szemben a kormányzat 2020 óta bevezette, hogy már csak 8-12 óra között előírás a diplomás óvodapedagógus, egyébként bárki külön szakirányú végzettségi követelmény nélkül lehet a gyerekekkel, amivel gyakorlatilag gyermekmegőrzővé degradálták az óvodát. 2023 óta pedig elindították a középfokú óvodai nevelő képzést, amivel gyakorlatilag kispórolják az óvodapedagógusok felsőfokú képzését, és így egyre több óvodában középfokú képzettséggel fognak foglalkozni a kisgyerekekkel.

A kormányzatnak a valós problémák megoldása helyett csak pótcselekvésre futotta, pedig a gyermekek nem attól fognak jobban fejlődni, ha kívülről előírják az óvodák működését, hanem attól, ha van elegendő és jól képzett óvodapedagógus és szakember, akiknek jut ideje és energiája arra, hogy a gyerekek egyéni fejlesztési szükségleteire odafigyeljenek.

A mostani rendelkezés nincs összhangban a plusz egy év óvoda jelenlegi kérelmezési rendszerével sem, hiszen januárban vagy februárban derül ki az Oktatási Hivatal kérelmezési eljárásában, hogy a gyermek maradhat-e még egy évet az óvodában, azonban az új rendelkezés szerint azoknak a kisgyerekeknek is részt kell venni a felkészítő foglalkozásokon, akikről már előre sejthető, hogy nem iskolaérettek, pedig számukra másfajta foglalkozás lenne az ideális. Ha az óvoda helyben dönthetne a plusz egy év óvodáról, ahogyan a 2020-as kormányzati szigorítás előtt, akkor ez a probléma nem merülne fel. Nem várható, hogy a mostani intézkedéstől számottevően csökkenne az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma, ehhez ugyanis nem a 45 perces foglalkozások erőltetésére, hanem a plusz egy év óvoda lehetőségének megkönnyítésére lenne inkább szükség.

Bár a rendelet a végső formájában megengedi a vegyes csoportok megtartását, a rendelet korlátozó szemlélete továbbra is szükségtelenül megnehezíti a vegyes szervezésű csoportok működését, illetve az iskola előtt álló gyerekek tanulási folyamatát, ezért továbbra is tiltakozunk.

Általános tapasztalat, hogy az óvoda-iskola átmenet sok esetben nehézséget okoz a gyerekeknek, ezen azonban elsősorban az iskolában kéne változtatni. Az iskola első évében több rugalmasságra, játékosságra és egyéni odafigyelésre lenne szükség. A kormánynak inkább az iskolakezdést kellene óvoda-szerűbbé tenni az óvodai 45 perces iskolaelőkészítő foglalkozások erőltetése helyett.

Adjuk tovább az infot és írjuk alá a petíciót, hogy mindenkihez jusson el!

https://szuloihang.hu/p/ovoda/

A petíció szövegét aktualizáltuk, a tiltakozás továbbra is szükséges. Megosztható bejegyzésünk itt található.

https://www.facebook.com/szuloihang/posts/pfbid02offQ6xFtFsp8o5ZjXHMrXRcdFxU3QaA5SYeATp8JifxPQ9bk8vwwEAraMx8fSftHl
___

Előzmény

Fontos siker: a széles körű tiltakozás hatására a kormányzat meghátrált, és mégsem vezetik be a botrányos óvodai változtatásokat, amely az óvoda utolsó évének iskolásítását és az összeszokott vegyes csoportok szétzilálását jelentette volna!
https://szuloihang.hu/2025/02/27/a-tervezett-ovodai-atalakitasok-nem-a-kisgyermekek-erdekeit-hanem-a-kormanyzati-penzkivonast-szolgalja

k/A helyettes államtitkár bejelentése a HírTV interjújában hangzott el.
https://hirtv.hu/napi_aktualis/szeptembertol-atalakulhat-az-ovodai-neveles-rendszere-video-2604968

A kormány korábban csupán annyit közölt, hogy további egyeztetések zajlanak; a mostani bejelentésből derült ki, hogy a nagy felháborodást kiváltó változtatást mégsem vezetik be.
https://www.parlament.hu/irom42/11043/11043-0001.pdf

Elvárjuk, hogy a fenntartók se avatkozzanak be az óvodák szakmai döntésébe a csoportok szervezését illetően.

Az átszervezés nem is vezethetett volna eredményre, hiszen az óvoda-iskola átmenet nehézségeit elsősorban az iskolákban lehetne megoldani: inkább az iskolakezdést kellene rugalmasabbá, játékosabbá tenni, hogy fokozatosabb legyen az átmenet és a gyerekek szükség esetén külön szakemberek bevonásával nagyobb, differenciált odafigyelést kaphassanak.

A helyettes államtitkár napi 45 perc iskolaelőkészítésről beszélt az óvodai alapprogramban; ilyen foglalkozások eddig is voltak. Elvárjuk, hogy ez játékos formában, nem feltétlenül egybefüggően, diplomás óvodapedagógus vezetésével történjen.

Petíciónkat több mint 18 ezren írtuk alá, és az óvodapedagógusok is határozottan elutasították a tervezetet. A társadalmi felháborodás eredményes volt!

De nem állunk meg, a problémák ugyanis ettől még nem szűntek meg! A szakmaiatlan kormányzati tervet elutasítottuk, de a problémák ettől még megmaradnak, az óvodák és a kisgyerekek továbbra is szenvednek a pedagógus- és szakemberhiánytól, az iskolák továbbra sem működnek elég rugalmasan, az óvoda-iskola átmenet továbbra is rengeteg nehézséget és kudarcot okoz sok kisgyereknek!

A petíció szövegét frissítettük, 5 követelésünk továbbra is él, írjuk alá valamennyien!

https://szuloihang.hu/p/ovoda/

1. Tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az iskola első évében az oktatás játékosabb, rugalmasabb, a gyermekek szükségleteihez jobban igazodó legyen, és biztosítsanak több szakembert (fejlesztő- és gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek, stb.) az iskola alsó tagozatában!

2. A plusz egy év óvodáról dönthessen az óvoda és a szülő helyben, ne kelljen ehhez kérvényt benyújtani az Oktatási Hivatalhoz!

3. Kapjanak az óvodapedagógusok nagyobb szakmai és anyagi megbecsülést! Ez ösztönözné az egyetemi szintű óvodapedagógus képzést és azt, hogy a végzett óvodapedagógusok a hivatásuknál maradjanak. Egyúttal tegyék egyértelművé azt is, hogy miben tér el a középfokú végzettségű óvodai nevelő munkája és bérezése a felsőfokú végzettségű óvodapedagógusétól!

4. Szüntessék meg a jelenlegi kormány által bevezetett korlátozást, és ne csak 8-12 óra között, hanem egész nap szakképzett óvodapedagógus foglalkozzon az óvodás gyerekekkel!

5. A fenntartó önkormányzatoknak biztosítsák az anyagi forrásokat ahhoz, hogy ne kényszerüljenek a gyermekek érdekeivel ellentétes óvodabezárásokra, összevonásokra!

Előzmény

Válasz

A Belügyminisztérium megtagadta a legutóbbi szülői konzultáció eredményeinek kiadását, de nem hagyjuk annyiban a dolgot, és bepereljük a Belügyminisztériumot.

A dolog előzménye, hogy az összes iskolás gyerek szüleinek kérdőívet küldtek ki a KRÉTA rendszeren keresztül, amiben többek között arról is érdeklődtek irányított kérdéssel, hogy a kompetenciamérés eredményét osztályzattal értékeljék és a gimnáziumi felvételibe is beleszámítson. A változtatást eredetileg már idén be akarták vezetni anélkül, hogy a kérdőív eredményét közzétették volna.
https://szuloihang.hu/2025/01/22/veszelyes-es-gyermekellenes-kormanyzati-tervekre-utal-a-szuloknek-kikuldott-ujabb-kerdoiv/

Bár a széles körű tiltakozás miatt idén még nem vezették be a kompetenciamérések értékelését, az elképzelésről továbbra sem tettek le, és azt a későbbiekben újra megpróbálhatják bevezetni, tovább stresszelve a gyerekeket, és várhatóan ezzel tovább kívánják nehezíteni a gimnáziumba való bekerülést.
https://szuloihang.hu/2025/02/19/a-kasztosodast-es-a-gimnaziumi-kepzes-elsorvasztasat-vetiti-elore-a-kompetenciameres-eredmenyenek-beszamitasa/

Látni akarjuk a szülői kérdőív teljes eredményét, és tudni akarjuk, hogy a milliónyi kiküldött kérdőívből szám szerint hány szülő gondolta úgy, hogy be kellene számítani a kompetenciamérés eredményét. Közösségünk ezért pert indított a Belügyminisztérium ellen, mert úgy gondoljuk, hogy a szülői konzultáció eredményeinek titkosítása nemcsak gyáva és erkölcstelen, hanem jogellenes is. A Szülői Hang jogi képviseletét a Helsinki Bizottság vállalta, akiknek a szakértő segítségét ezúton is köszönjük! A fejleményekről természetesen be fogunk számolni.

Ne maradjunk tétlenek addig sem, amíg a bírósági ítélet megszületik! Ha még nem tetted, kérjük, írd alá a petíciónkat a kompetenciamérések beszámítása és a gimnáziumi képzés elsorvasztása ellen

https://szuloihang.hu/p/gimnazium/

és add tovább! Hallassuk a hangunkat, mert csak együttes erővel léphetünk fel a káros kormányzati szándék ellen!

https://www.facebook.com/szuloihang/posts/pfbid037F8vqv9dENsvZ7oVtjuLcsMgJUJ3RuWrrLrfyQ8aAv3drFnRTZFsCWcwWhf1Ytjil

Válasz

Szakszervezet: A politika fogja meghatározni, ki lesz iskolaigazgató | 2025. április 7.

2024. december 23-án jelent meg a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló kormányrendelet, amely megteremtette egy új köznevelési igazgatóképzés jogszabályi feltételeit, és amely 2025. január 1-jén hatályba lépett. Ezzel párhuzamosan hatályát vesztette az a rendelet, amely huszonhét éven át szabályozta a pedagógusok hétévenkénti kötelező továbbképzésben történő részvételét.

Miről szól a rendelet?

A Népszava számolt be elsőként az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójáról,
https://nepszava.hu/3275095_iskolaigazgatok-szures-tanarok-kepzes-hazafias-neveles-oktatas-magyarorszag
amelyet március 31-én adtak ki a pedagógusok számára.
https://www.oktatas.hu/tovabbkepzes/pedagogus_tovabbkepzesek/igazgatokepzes

Eszerint 2025. január 1-től a pedagógusnak az igazgatói kinevezése előtt,

-- a fenntartó jóváhagyásával, a OH által szervezett köznevelési igazgatóképzésen kell részt vennie. ​
-- A köznevelési igazgatóképzést az OH két féléves, százhúsz kreditértékű pedagógus-továbbképzés keretében szervezi meg.
-- A köznevelési igazgatóképzésben részt vevők maximális létszámát a miniszter - jelen esetben Pintér Sándor belügyminiszter - évenként határozza meg.

A Köznevelési igazgatóképzés alapítója és szervezője az Oktatási Hivatal. Célja, hogy a köznevelési intézmények igazgatói, vezetői rendelkezzenek:

-- a nemzeti köznevelési rendszer és a közszolgálat iránti elkötelezettséggel és felkészültséggel;
-- a köznevelési ágazat komplex rendszerének, jogszabályainak, működésének ismeretével;
-- a köznevelési intézmény, mint szervezet folyamatos fejlődését biztosítani képes korszerű vezetési ismeretekkel.

A rendelet hatályba lépése előtt teljesített intézményvezetői ismeretek szakvizsgákat elfogadják, január elseje után azonban kizárólag az OH által szervezett képzés és szakvizsga érvényes. Ilyen képzés idén szeptemberben indul, a tájékoztató szerint ezerötszáz fős keretszámmal.

Totyik István, a PSZ elnöke a Szabad Európának nyilatkozva azt nevezte a legsúlyosabb problémának, hogy kivették a helyi társadalom – a szülők, a tantestületek, a diákok – az intézményvezető-választás jogkörét. Szerinte az új rendelkezés visszafogja az aspirálók számát, kiszolgáltatottá teszi az intézményvezetőket és korlátozza az iskolák autonómiáját.

Az iskolaigazgató-képzés központosításáról van szó, a tankerületek szakmai szempontok helyett, politikai, megbízhatósági alapon dönthetnek arról, kik vehetnek részt a képzésen - véli a PSZ elnöke. Hozzáteszi: 2010 előtt is lehettek politikai döntések az igazgatói kinevezések során, de szerinte után borult meg látványosan a folyamat.

„Látni, hogy hol vannak politikai kinevezettek, ahol szakmailag alkalmatlan a vezető nagy a fluktuáció” – mondja Totyik István.

### Ehhez kapcsolódóan: Nahalka István: Az oktatáspolitika 2010-ben hátraarcot csinált

https://www.szabadeuropa.hu/pp/32771755/ppt0.html
vagy
https://www.youtube.com/watch?v=gPvXFkqKQig

PDSZ: Megbízható káderek kellenek?

A központosított igazgatóképzés az új pedagógus továbbképzési rendszer része. A pedagógusoknak a 2025/2026-os tanévtől ötéves ciklusokban kötelező részt venniük tartalmi megújító képzéseken. Ezeket a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) lehet elvégezni, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor erre több egyetemen is lehetőség volt.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint, ha nem arról van szó, hogy a szakmaiság helyett az ideológiai képzésre akarják helyezni a hangsúlyt, érthetetlen, miért kellett elvenni azoktól a műhelyektől, egyetemektől az igazgatóképzést, amelyek évtizedek óta biztosítottak szakirányú, szakvizsgával záruló képzéseket.

Az új pedagógus-továbbképzési rendszerről szólva a PDSZ ügyvivője azt mondta, nem tudni még, pontosan milyen tartalom lesz benne, egyelőre csak témakörök szerepelnek az Oktatási Hivatal oldalán.

https://www.szabadeuropa.hu/a/oktatas_igazgato_kepzes_totyik_tamas_kozneveles_pedagogusok_szakszervezete/33375875.html

Válasz

TASZ SIKER: Pankotai Lili megnyerte a volt iskolája ellen indított pert | 2025. március 13, csütörtök

Pankotai Lili a segítségünkkel másodfokon megnyerte a volt iskolájával szemben indított pert. A Pécsi Ítélőtábla kimondta: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma megsértette Pankotai Lili személyiségi jogát azzal a hadjárattal, amely miatt az érettségi évében kényszerült iskolaváltásra.

Pankotai Lili 2022. október 23-án egy budapesti tüntetésen tiltakozott a közoktatás állapota ellen egy slam poetry előadásával. Másnap az iskolája nyilvánosan elhatárolódott tőle, ezt követően pedig folyamatos érzelmi nyomás alá helyezték a gimnáziumban.

Előfordult, hogy osztályfőnöke kiküldte az óráról, illetve hogy a beszéd kapcsán kialakult helyzetre hivatkozva lemondták az esedékes osztálykirándulást. A legsúlyosabb eset pedig az volt, amikor az iskola igazgatója felmérést végzett a tanárok körében arról, hogy szeretnék-e a továbbiakban is tanítani a végzős diákot, majd közölte vele, hogy egy kivételével minden tanára elutasította az együttműködést.

Pankotai Lili 2023-ban a mi segítségünkkel pert indított volt iskolája ellen. A Pécsi Törvényszék első fokon elutasította a keresetet, és nem találta megalapozottnak, hogy az iskola megsértette volna a személyiségi jogait.

Ezzel szemben fellebbeztünk, mert az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe az igazgató és az osztályfőnök által tanúsított nyomásgyakorlás és érzelmi terhelés összességét, hatását, és még együttesen sem állapította meg a zaklató környezet létrejöttét. Nem értékelte az ügy kontextusát, vagyis azt a hierarchikus viszonyt és kiszolgáltatott helyzetet, amelyben egy középiskolás diák a tanáraival, osztályfőnökével, igazgatójával szemben áll.

Az első fokon eljáró törvényszék nem alkalmazta megfelelően az antidiszkriminációs eljárásokban előírt speciális bizonyítási rendszert sem, amely szerint a zaklatást elszenvedő félnek csak valószínűsítenie kell az őt ért jogsérelmet, míg a másik félnek kell bizonyítania, hogy az nem történt meg. Ezzel szemben a bíróság Pankotai Lilitől követelt alapos bizonyítást, míg az iskola minden állítását bizonyítás nélkül elfogadta – még az önellentmondások ellenére is.

Másodfokon a Pécsi Ítélőtábla helyt adott fellebbezésünknek, és kimondta, hogy Pankotai Lili személyiségi jogát megsértette volt iskolája azzal, hogy zaklató, ellenséges környezetet teremtett politikai véleménynyilvánítása miatt, és olyan mértékű nyomást gyakorolt rá, amely miatt az érettségi évében kénytelen volt iskolát váltani.

Ennek következményeként ügyfelünket 1 millió forint sérelemdíj illeti meg, az iskola pedig köteles egy hónapig a honlapján közleményt megjelentetni arról, hogy megsértette Pankotai Lili emberi méltósághoz való jogát.

„Ez a siker túlmutat Pankotai Lili ügyén, mert a másodfokon eljáró bíróság most kimondta, hogy az iskola és a diák között hierarchikus viszony áll fenn, és ezt figyelembe kell venni akkor is, amikor a diákok szabad véleménynyilvánításáról van szó. Ezt nem korlátozhatja és nem cenzúrázhatja még egy egyházi intézmény sem” – nyilatkozta Zeller Judit, jogászunk.

Az ügyben Pankotai Lilit a TASZ megbízásából Ilyés Henrietta képviselte.

Azzal, hogy vállaltuk Pankotai Lili képviseletét, nemcsak mellette, hanem egy szabadabb és egyenlőbb oktatás mellett is kiállunk.

https://tasz.hu/cikkek/tasz-siker-pankotai-lili-megnyerte-a-volt-iskolaja-ellen-inditott-pert/

https://tasz.hu/kellatasz/

Előzmény

Válasz

Hankó miniszter tárgyalt az ENSZ oktatási jogokért felelős különmegbízottjával és az alábbi videót tette közzé róla:

https://www.facebook.com/reel/2095809824267190

Ezt a reakciót, ami egy toporzékoló kisfiú és egy felelő stréber diák viselkedésének a keveréke, lehet, hogy azok a "valótlan vádak" (valójában alaposan okadatolt tények) váltották ki belőle, amelyeket mi küldtünk a különmegbízott asszonynak:

https://oktatoihalozat.hu/report-to-the-un-special-rapporteur-on-the-rights-to-education-ms-farida-shaheed-on-some-of-the-problems-in-hungarian-higher-education/

Válasz

PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete: Kedves Kollégák! Ilyen parancsot nem szabad végrehajtani. Ezért fontos a helyi szakszervezeti csoport létrehozása (3 fő már alakíthat csoportot), és az, hogy azonnal szóljatok nekünk!

https://www.youtube.com/watch?v=2hzwDM4pkXM

Válasz

Az egyetemi modellváltás az eddigi adatok alapján pénzügyileg kudarc | 2025. február 24.

Jelentős konfliktusokat vállalt a Fidesz az egyetemek működésének átalakításával, az Európai Unió kizárta a magyar diákok többségét képző intézményeket az Erasmus mobilitási programjaiból, magukat az intézményeket pedig az uniós fejlesztési forrásokból. Mivel az egyetemi alapítványok gazdálkodása átláthatatlan lett, a vezetők kinevezésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok pedig elégtelenek, mindez része lett annak a 27 szupermérföldkőnek, ami miatt végső soron Magyarország nem csak a kohéziós és egyéb hagyományos forrásokat nem éri el, de a 2300 milliárd forintnyi helyreállítási (RRF) forrást sem.

Ezek fényében miért ennyire fontos az alapítványi rendszer?

Az átalakítással óriási vagyont sikerült a korábbi állami irányítás alól kivenni, és olyan alapítványokra bízni, amelyeket adott esetben a NER-hez kötődő lojális káderek vezethetnek. A BME modellváltása éppen zajlik, ezt leszámítva cikkünk irásakor már 21-re nőtt a felsőoktatásban működő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) száma, a 2021-es indulástól kezdve.

Induláskor az akkori hírek szerint 1630 milliárd forintnyi állami vagyon kiszervezése volt a cél.

Mivel alapítványokról van szó, érvényes rájuk Kósa Lajos legendássá vált, a jegybanki alapítványok helyzete kapcsán tett mondása: ezekben a vagyon elveszítik közpénz jellegét. Az alapszabálynak megfelelően az alapítvány kuratóriuma dönt arról, hogy ezt mire is használják. Mivel a jegybanki alapítványok kapcsán már kiderült, hogy mindez nem ilyen egyszerű, uniós nyomásra módosítottak némileg a modell átláthatósági szabályain.

A lényeg azonban ennek ellenére sem változott: az alapítványok a rábízott vagyont úgy tudják felhasználni, hogy nem kell közbeszerzéseket kiírniuk, és nem lehet követni, kire milyen munkákat bíznak Sőt, maguk az egyetemek is kikerülnek az állami közbeszerzések rendszere alól – legyen szó takarításról vagy kutatási megbízásokról – pedig végső soron továbbra is az állami források terhére működnek. Legalábbis erről szóltak az első tervek, végül mind a kekva, mind az egyetemek maradtak az állami közbeszerzési rendszerben.

Miután összesítettük a 21 alapítvány éves beszámolóját, kiderült, hogy 2022-ben 1559, 2023-ban pedig már 1709 milliárd forintnyi vagyon felett diszponáltak. Ez az állami vagyonnak a nyolc százaléka.

Nagy Márton gazdasági miniszter tavaly tavasszal azzal büszkélkedett, hogy az állami vagyon 2023-ra 21,8 ezer milliárd forintot tett ki, ami a GDP negyedével egyezik meg. Ez óriási vagyontömeg, és kezelése alkalmat adhat arra is, hogy adott esetben többszáz kádernek biztosíthassanak benne jól fizető állásokat. Az itézményi megrendelések megfelelő irányításával – ami a magyar valóságban nem egy elrugaszkodott feltételezés – pedig évente több tízmilliárd forint megbízást lehet egyes vállalatokhoz irányítani, átláthatóság nélkül.

A 2023-as adatok tehát azt mutatták, hogy a kormány túl is teljesítette kezdeti terveit, jóval 1600 milliárd forint felett volt már az átadott vagyon értéke. Az összesen 1709 milliárd forintnyi vagyon összetevői az alábbiak voltak:

-- 1437 milliárd forint volt a befektetett pénzügyi eszköz,
-- 57 milliárd forint az értékpapír,
-- 112 milliárd forint a pénzeszköz, bankszámlán lévő összeg,
-- és további 104 milliárd forint az alapítványok tárgyi eszközei, immateriális javai.

Ennél többet alapból ma már nem is tudhatunk a pénzügyi részletekről.

Ha pedig az államtól megkapott részvényeket, részesedéseket, ingatlanokat ezek az alapítványok például eladják, akkor arról nem is fogunk értesülni. Ismét csak a jegybanki alapítványokra érdemes utalni: amikor azoknak az alapítványoknak egyes ingatlanai Matolcsy Ádám üzleti köre, vagy az alapítványok által felvásárolt lengyel GTC ingatlancég között vándoroltak, akár az is lehetségessé vált, hogy jelentős nyerségre tegyenek szert – végső soron az egykori állami vagyon kárára. Ezt a folyamatot a Válasz Online cikke mutatta be korábban részletesen.

A vagyon mérete mellett legalább ilyen megdöbbentő, hogy milyen rossz hatékonyságú szervezetek az alapítványok.

A 21 alapítvány összesen 4,3 milliárd forintot költött bérekre, és ebből 2 milliárd forint volt a vezető tisztségviselők juttatása. ...

https://g7.hu/kozelet/20250224/az-egyetemi-modellvaltas-az-eddigi-adatok-alapjan-penzugyileg-kudarc/
___

Mi is az „elvesztette közpénz jellegét” fogalom? Szakértő elmagyarázza:

https://index.indavideo.hu/video/Kosa_a_kozpenzrol

https://hvg.hu/gazdasag/20160301_Kosa_Lajos_MNB_alapitvanyok_kozpenz_informacioszabadsag

Ahogy Kósa magyarázza a közpénz-alapítvány-pénz ciklust, nem teszi úgy senki...

Előzmény

Válasz

A kormány elfeledkezett azokról, akik nélkül nincs oktatás | 2025. 02. 25.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra készül, hogy felmérje a pedagógusok munkáját segítő oktatási dolgozók sztrájkhajlandóságát, akiknek az elmúlt évek inflációs hullámai után is lényegében csak garantált bérminimumot ajánlanak.

2025-ben a tanárok és óvónők fizetése január 1-jétől átlagosan 21,2%-kal emelkedik, ezzel Orbán Viktor is elbüszkélkedett a parlamentnek hétfőn. A béremelés a Belügyminisztérium közleménye szerint 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógusra, és a szakképzésben dolgozó oktatókra vonatkozik, ám messze nem érint minden óvodában és iskolában dolgozó munkatársat.

Ezzel egyre nagyobbra kezd nyílni a bérolló a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók kárára, akiknek a bérrendezéséről évek óta nincs szó a kormányzatban.

A NOKS-munkatársak azok a segítők, akik nélkül az oktatás egésze, így a közoktatási és a szakképzési rendszer egyaránt elképzelhetetlen. Ilyen munkakörbe tartoznak többek között: dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár, ápoló, rendszergazda, laboráns, gondozó, takarító, szakorvos, úszómester, gazdasági, ügyviteli, műszaki és kisegítő munkakörökben dolgozók és a szakképzésben a nem oktatói munkakörben dolgozók.

Ahogyan a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) fogalmaz a NOKS-dolgozók béremelését követelő petíciójában: Munkájukat „nap mint nap szinte észrevétlenül végzik, mégis: hiányuk azonnal megakasztaná az oktatási folyamatot.”

https://szabad.ahang.hu/petitions/koveteljuk-az-oktatast-segitok-berrendezeset

A PDSZ szerint illetmény-előmeneteli rendszerre volna szükség a tisztes megélhetés és kiszámítható életpálya biztosítására ezekben a munkakörökben is. A szakszervezet úgy látja: ezzel lehetne a felsőfokú végzettséget igénylő NOKS-munkakörökben dolgozók pályaelhagyását csökkenteni, és az évtizedek óta a köznevelési intézményekben dolgozók munkáját megbecsülni.

Ennek ellenére a tanárokkal és óvodapedagógusokkal ellentétben a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörökben foglalkoztatottak kötelező béremelése továbbra sem jelenik meg külön jogszabályban.

-- Számukra az emelés az elmúlt évek inflációs hullámai dacára kimerül abban, hogy évente emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum.

Ezáltal ezekben a munkakörökben mindenki, így a felsőfokú végzettségűek illetménye is folyamatosan a legkisebb munkabérre van felzárkóztatva, és a NOKS-dolgozók erre kapnak még legalább 7 százalékot, amelyre 10 százalék mértékig biztosítanak a központi költségvetésből fedezetet.

-- „Ezt mondjuk azoknak, akiknek felsőfokú végzettségük van, rendszergazdák, és mondjuk már közel negyven éve a pályán vannak? De jó, örüljetek majd neki, hogy kaptok majd garantált bérminimumot, plusz 7 százalékot, ami esetleg felmehet 10-ig! Ez nagyon megalázó, ez nagyon kevés”

– ezt még decemberben mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

https://www.youtube.com/watch?v=MQmiPMxWvtE

A PDSZ az alábbi követeléseket fogalmazta meg a segítő dolgozók érdekében:

-- „A PDSZ követeli a NOKS-dolgozók garantált bérminimum feletti béremelését úgy, hogy a felsőfokú végzettségűek minimális illetménye érje el Pedagógus 1. fokozathoz tartozó illetmény alsó határát!”

-- „A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkakörökben dolgozók kapjanak a garantált bérminimum+10% felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok!”

-- „A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező egyéb munkakörökben dolgozók kapjanak a részükre járó legkisebb munkabér felett legalább ugyanolyan százalékos illetményemelést, mint a gyakornokok!”

Mivel a kormány – bár Nagy Erzsébet szerint már ézékeli a NOKS-dolgozók ügyében a feszültséget – egyelőre érdemben nem reagált a követeléseikre, a szakszervezet készül arra, hogy elkezdje felmérni a sztrájkhajlandóságot. Kampányfelhívást is intéztek az érintettekhez: Reels-videókat szeretnének megosztani a közösségi oldalaikon, amelyben a NOKS-osok azt mondják el, hogy:

-- miért állnának bele a sztrájkba;
-- milyen napi szintű problémákkal küzdenek;
-- miért nincs rendben az, hogy csak garantált bérminimumot + 10%-ot kapnak;
-- miért tartják fontosnak, hogy minél több OKTATÁST SEGÍTŐ DOLGOZÓ sztrájkoljon;
-- illetve bármit, amit szeretnének elmondani akár a döntéshozóknak, akár a társadalomnak.

Néhányan ilyen rövid videó a PDSZ Youtube-felületén már megtekinthető.

https://www.youtube.com/results?search_query=noks%20dolgoz%C3%B3k

Nagy Erzsébet a PDSZ podcastjában részletesen beszélt a sztrájk törvényi lehetőségeiről is. Habár – mint ismert – , a pedagógusok számára igen szigorú, még elégséges szolgáltatást ír elő, ilyen, a sztrájk láthatóságát ennyire akadályozó tényező a NOKS-osok esetében nincs.

Nagy szerint a segítő és egyéb munkakörben levő dolgozók az érdemi és törvényes munkabeszüntetés szempontjából lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak a tanároknál.

https://merce.hu/2025/02/25/a-kormany-elfeledkezett-azokrol-akik-nelkul-nincs-oktatas/

Válasz

Mint korábbi cikkünkben bővebben körüljártuk, az eredetileg 2001-ben indult, azóta folyamatosan továbbfejlesztett, hazai és nemzetközi viszonylatban is sokáig innovatívnak számító Országos kompetenciamérést (OKM-et) épp a Pintér-tárca alakította át és tette szinte használhatatlanná |

https://hvg.hu/elet/20240702_Oktatasi-hivatal-orszagos-kompetenciameres

Kiterjesztette ugyanis a 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra (korábban csak a 6., 8., 10. évfolyam volt érintett), akik ráadásul már nemcsak kettő, hanem akár hat tárgyból is tesztet írnak.

Mindez alig megoldható logisztikai problémát okoz az iskoláknak, motiválatlanná teszi a gyerekeket, a digitálisan lebonyolított mérés pedig további problémákat okoz azzal, hogy pár perc alatt végigkattintgatják a gyerekek.

Az Oktatási Hivatal szakemberei egyébként előre jelezték a tárcának, hogy a mérés a lényegét veszíti el a ráerőltetett változtatások miatt, azonban ez a visszajelzés pusztán annyit eredményezett, hogy több vezető és mérési szakember távozott az OH-ból.

A méréseket kiterjesztették, és ennél még nagyobb problémát okoz, hogy az OKM eredményeit már most is a pedagógusok értékelésére (egyben a béreinek megállapítására) kell felhasználniuk az iskolavezetőknek, ezt az igazgatók, mérési szakemberek „szakmai nonszensznek” nevezték.

A Belügyminisztérium most tehát az általa amúgy is rossz irányba állított rendszert erőlteti tovább: kifejezetten szakmaiatlan módon olyan eszközzé fordítják, amely a diákok osztályzatára és továbbtanulására is döntő hatással lehet.

Az pedig eleve nem igazán értelmezhető, hogy milyen tantárgy érdemjegyeibe tartoznának bele az OKM-en szerzett pontszámok. A szövegértést például nemcsak a magyartanárok fejlesztik, hanem gyakorlatilag minden szaktanár. A matematikateszteken például egy szöveges feladat értelmezésének a nehézsége (amivel jellemzően a legtöbb problémája szokott lenni a diákoknak) pedig éppen úgy mutathatja a szövegértési kompetencia hiányát, mint a megfelelő szintű matematikai gondolkodásét. De a matematikai logikát mérő teszt sem egy az egyben a matematikai tudást mutatja, azt nem lehet átfordítani matekjeggyé.

https://hvg.hu/elet/20250219_kompetenciameres-osztalyzas-felveteli-rendelettervezet-oktatas-ebx
___

A Szülői Hang nyílt levélben fejtette ki pár hete, hogy a kompetenciamérések érdemjeggyel történő esetleges értékelése és a felvételibe való beszámítása alkalmas lehetnek például a gimnáziumi helyek szűkítésére is. „Amennyiben a kompetenciamérésből felvételi tesztet csinálnak, erre a tanulókat külön fel kell készíteni, így pont az várható, ami az írásbeli felvételin: a tehetősebb, szerencsésebb családok külön tanfolyamokkal fogják segíteni a gyerekeiket, a kevésbé tehetősek, kevésbé szerencsések pedig hátrányba kerülnek” – írták.

https://szuloihang.hu/2025/01/27/miniszter-ur-lenne-par-kerdesunk/

Előzmény

Válasz