A kormány a következő napokban olyan előterjesztésről tárgyal, amelyben három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter vasárnap a Fenékpuszta majorság fejlesztésének átadásán az MTI beszámolója szerint.

Az épületegyüttesek egy részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák, az állami vállalat feladat lenne a kastélyok későbbi hasznosítása. Az épületek egy másik részét az állam szeretné továbbra is működtetni a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezetésével és szervezésével. Ebbe a kategóriába tartozik például a keszthelyi Festetics-kastély, a Fenékpuszta majorság, a nagycenki Széchenyi-kastély, a geszti Tisza-kastély és a fertődi Esterházy-kastély.

Ezek az épületegyüttesek Lázár szerint a nemzeti örökség és a magyar történelem szempontjából kiemelt jelentőségűek a történelmi szerepük vagy az építészeti minőségük miatt.

A harmadik résznél a kormány kastély-örökbefogadási programot indít azzal, hogy

-- „nagy magyar vállalatoknak, az OTP-nek, a Molnak, a Richternek és más nemzetközi háttérrel is rendelkező vállalatoknak felajánlják, hogy néhány megmentésre érdemes kastélyt fogadjanak örökbe”

– ismertette az építési és közlekedési miniszter.

A programnak kettős célja van Lázár János szerint. Az örökbefogadónak gondoskodnia kell arról, hogy minden magyar ember hozzáférjen ezekhez az épületekhez, másrészt az örökbefogadó felelőssége, hogy „nevelgesse ezeket az épületeket, vagyis az eredményéből és a profitból jelentős összegek elköltésére” biztosít a kormány lehetőséget. „Ezeket a magyar, általunk is sikeressé tett vállalatokat arra biztatjuk, hogy a profitot ne csak osztalék formájában juttassák a részvényeseknek, hanem a köz javára vállaljanak felelősséget ezen régi épületek sorsát illetően. Ez tulajdonképpen a Nemzeti Kastély és Várprogram folytatása” – tette hozzá.

Az Országgyűlés kedden szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amely megalapozza az új kormányzati programot. Az új törvény lehetőséget teremt arra, hogy ingyenesen magánkézbe adják az állami tulajdonú kastélyokat és kúriákat.
https://telex.hu/belfold/2023/12/17/lazar-janos-nemzeti-kastely-es-varprogram-kastely-orokbefogadasi-program-mol-richter

Válasz

Magyar Közlekedési Klub: álláspontj a Lázár János által a rákosrendezői dubajozás kapcsán elmondottakról

A közlekedés- és építésügy jelentőségéhez, Budapest és az ország súlyához méltatlannak és aggasztónak tartjuk a témában tartott hétfői miniszteri sajtótájékoztatót. Lázár János szavait folyamatos ellentmondások, súlyos földrajzi és más szakmai tévedések jellemezték, amelyek erős aggodalmakat ébresztenek az egész projekt komolyságát, de még inkább a hasznosságát illetően, a miniszter alkalmasságáról nem is beszélve.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy amennyi erővel Lázár János közlekedési miniszter, annyival mi is lehetnénk cirkuszigazgatók, vagy űrkutatók. Láthatóan a miniszter mögött semmilyen értékelhető szakmai stáb nincs, így nem áll össze valódi, koherens koncepció sem. Amiket tőle hallunk, azok vélhetően az épp aktuálisan nála járt lobbicsoportok mantrái, parancsra elmondott üzenetek, esetleg az innen-onnan hallott panelekből rögtönzött kényszerválaszok. Akárhogy is van: őrült beszéd, és nincs benne rendszer.

A közlekedés, azon belül is a közösségi közlekedés különösen közügy. Milliók napi mobilitásának eszköze és százezrek munkahelye. A Lázár János minisztersége alatt eddig látott, egyik napról másik napra élő, bekiabálós "irányítás" már mostanáig is rettenetes károkat okozott: megakasztotta a szolgáltatás fejlődését, kikezdte az emberek bizalmát a rendszer iránt, és végképp tönkretette a közlekedési szakma belső morálját is. Ígérgethet Lázár János (szigorúan 5-10 év múlvára persze) 4-5-6 meg 7 ezer milliárdokat fejlesztésekre, ha így folytatja, a végén ember nem fog maradni, aki akár száz milliárd forintnyi fejlesztési projektet el tudna navigálni, nem, hogy több ezer milliárdosakat.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=751159410386150&set=a.463832869118807

Előzmény

Válasz

Még a MOL-toronynál is magasabb felhőkarcolót álmodott Rákosrendezőre a Burdzs Kalifát építtető dubaji milliárdos

Lázár János: „Arra tettem a kormánynak javaslatot, hogy tárjuk föl ezt a területet. Ajánljuk fel Budapest számára ennek a városrésznek a megfejlesztését, amelynek a tulajdonosa döntő részben a magyar állam (...) ezt a 130 hektárt ajánljuk föl Budapest fejlesztésére, készüljön egy fejlesztési koncepció és elképzelés” - fogalmazott a politikus. Részben közösségi, részben magáncélú hasznosítást terveznek. Szavai szerint Orbán Viktor azt mondta neki, hogy Budapesten középszerű dolog nem épülhet.

-- Mi soha nem mini Dubajt építünk, maxi Dubaj lesz, ha megépül”

- magyarázta.

A politikus azt hangoztatta, csak olyat akarnak építeni, amely a budapestiek számára is elfogadható.

Budapest főépítésze korábban azt mondta lapunknak adott interjújában, hogy a Karmelita kolostor nagyjából 50-60 méter magasan van a Duna felett, a Rákosrendezőre tervezett felhőkarcolók viszont a budai hegyekkel versenyeznének.
https://nepszava.hu/3217677_lazar-janos-mini-dubaj-rakosrendezo

Megfejlesztését, magyar szó ez? Csak az nem derült ki, épül-e felhőkarcoló vagy nem. Mellébeszélés...
Ki beszélt bármilyen középszerű dologról? Csak ő... . Miért nem Felcsúton építik?

-\\-

Karácsony Gergely: a Hősök tere látványát elrondító magasházak egészen biztosan nem épülhetnek Rákosrendezőre

A városvezető kifejtette, több kérdésben sincs vitája Lázár Jánossal. Ez pedig az, hogy a Rákosrendező valóban Budapest aranytartaléka, s abban se, hogy a budapestiek nélkül nem valósulhat meg semmilyen beruházás. Kifejtette, szeretne egy széleskörű társadalmi vitát a kérdésben, bár megjegyezte, a Fővárosi Önkormányzat már 2019-ben elkészített egy részletes tanulmányt a Rákosrendező fejlesztésével kapcsolatosan, amely kijelöli azon irányokat, amelyek most is érvényesek lehetnek. Mint fogalmazott, „a világörökségi védelem alatt álló Hősök tere, a Nemzeti Pantheon látványát elrondító toronyházak, magasházak egészen biztosan nem épülhetnek Rákosrendezőre”.

Éppen ezért egy olyan új városnegyedet tudnak elképzelni, amely védi a Hősök tere történelmi városképét, őrzi és megőrzi az Andrássy út fantasztikus történelmi örökségét.

-- Magas házaknak a Hősök terei látványt tönkretevő megjelenése ezen a területen teljes mértékben elfogadhatatlan. Lehet arról beszélgetni, hogy milyen típusú beépítés legyen, milyen intenzitású, hogy mit gondolunk ide nem illő épületmagasságnak, de a sajtóhírekben szereplő és sajnos miniszter úr által nem cáfolt egyeztetések messze-messze túl vannak ezen a szinten

- vélekedett.

Nyomatékosította, rossznak tartja, amiért a kormány előbb megköt egy államközi beruházást, s csak utána egyeztet a fővárossal és a kerületekkel. Természetesen mi nem zárkózunk el attól, hogy akár az Egyesült Arab Emírségekből érkező beruházók valósítsanak meg itt bármit,

-- de nem gondoljuk helyesnek azt, hogy államközi szerződésbe bújtatva megkerülik a versenyeztetést

- vélekedett Karácsony Gergely. Ebben az esetben ugyanis fennáll a veszélye, hogy a beruházói érdekek előrébb kerülnek a budapestiek szempontjainál.
https://nepszava.hu/3217702_karacsony-gergely-mini-dubaj-rakosrendezo-lazar-janos

Válasz

Egymilliárdos lovaspálya is épül a Lázár János-féle mezőhegyesi ménesbirtokon

A közbeszerzésen a debreceni Parkertech Kft. lett a befutó, ami korábban dolgozott a Karmelita kertjén és a Millenáris Szélkapun is.

Újabb nagy értékű közbeszerzést ítéltek oda a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél: lovaspálya és környezet kiépítésére kerestek és találtak vállalkozót, nettó 997,7 (bruttó 1267 millió) forintos ajánlatával pedig a debreceni Parkertech Kft. lett a befutó – vette észre az rtl.hu.

Az említett összegben már benne van a tartalékkeret is. Az ár emellett tartalmaz bontási feladatokat, karámok és léptető építését, fatelepítést, itató- és öntözőrendszer, valamint zöldfal kivitelezést, valamint 12 hónapnyi parkfenntartást is.

A Parkertech korábban dolgozott a Karmelita kertjén és a Millenáris Szélkapun is.

Mint arról a Népszava is beszámolt, Lázár János 2018 őszén, vidéki száműzetése részeként érkezett a Békés megyei Mezőhegyesre, ahol a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kormánybiztosa lett. A Ménesbirtok még Lázár megérkezése előtt 15 milliárd forintos állami támogatást kapott. Az összeg nagysága nem kizárólag önmagában megdöbbentő, ám annak fényében különösen, hogy abban az évben a cég árbevétele 5,6 milliárd forint volt.

A ménesbirtokot 2004-ben privatizálták, majd – mint azt az rtl.hu felidézi – 2016-ban Miniszterelnökséget vezető miniszterként maga Lázár intézte a visszavásárlását, amire akkor 2,1 milliárd forintot csoportosítottak át. 2021-ben egy vagyonkezelő alapítvány (a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány) tulajdonába adták, a kuratórium elnöke pedig Lázár János lett, tehát továbbra is tulajdonosként járhat el a birtok ügyeiben.

Négy nappal a tavaly áprilisi választások előtt 15 milliárd forintot csoportosított át az alapítvány számára az a Miniszterelnökség, amit korábban Lázár János vezetett. Azóta is folyamatosan érkeznek a hírek a birtok fejlesztéséről, például kiderült, hogy egy 90 szobás, négycsillagos szálló épül, a parkoló is 205 millió forintot vihet el, és 3,3 milliárd forintért épül két új istálló, ahol vízágy is lesz a teheneknek.
https://nepszava.hu/3217088_meohegyesi-menesbirtok-kozbeszerzes-lovaspalya-lazar-janos

Válasz

K-Monitor: Lázár magának privatizálná az elhullott állatok elszállítását

Észrevétlenül maradt, hogy egy egyeztetésre október közepén kitett salátatörvény
https://kormany.hu/dokumentumtar/az-egyes-gazdasagi-es-vagyongazdalkodasi-targyu-torvenyek-mod-sz-tv-tervezet
Lázár János Jövő Nemzedék Földje Alapítványának adná ingyenes vagyonjuttatásként az ATEV Fehérjefeldolgozó nevű állami cég többségi tulajdonát. A véleményezésre adott 7 nap azóta le is járt.

Nem csekélységről van szó: az ATEV egy évi 20-30 milliárdos árbevételű cég, ami ráadásul nem működik rosszul: az elmúlt években milliárdos adózott eredménnyel zárt. Ráadásul fix bevételként számolhat uniós agrártámogatásokkal. Ennek ellenére az állam szabadulna a tulajdonától - ahogy ingyen elosztogatott az elmúlt években ezermilliárdos ingatlan- részvény- és céges vagyont olyan "magánalapítványokban", amelyekben vezető kormánytagok ülnek a kuratóriumban.
https://eltettek.hu
E vagyon ma már az alapítványoknak fial: az ATEV bevételéből például Lázár szívügye, a mezőhegyesi ménesbirtok működhet.

Az ATEV Zrt. 1949-ben alakult Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat néven, amely 1993-ban részvénytársasággá alakult. A jelenleg átlagosan 420 főt foglalkoztató ATEV Zrt. tevékenysége (állati melléktermékek ártalmatlanítása, feldolgozása) kiemelten fontos közegészségügyi, állategészségügyi, járványügyi, higiéniai, környezetvédelmi és gazdasági szempontból.

A társadalmi egyeztetés lezárulása után hamarosan sor kerülhet a törvényjavaslat benyújtására és elfogadása esetén a tényleges ingyenes vagyonátadásra is.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=719108793582435&set=a.484282663731717

Válasz

Rendkívüli: ingyen passzolná át a felújított állami kastélyokat Lázár János

Megdöbbentő törvénytervezet jutott birtokunkba: az elmúlt években közpénzből mintaszerűen felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett kastélyokat mind átadná Lázár János tárcája közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek. Nemcsak vagyonkezelést, hanem ingyenes tulajdonjogot is lehetne szerezni a tervezet szerint, sőt még a múzeumokból kölcsönzött vagy műtárgypiacon megvett berendezés is az elprivatizált házakban maradna. A példátlan szabadrablást előkészítendő a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. két kastélyt, Edelényt és Pécelt már idén tavasszal bezár, 168 munkavállalót pedig elbocsátottak.

Nagy baj van a kastélyok körül. Az elmúlt években a Válasz Online-on rendre beszámoltunk azokról a példaértékű felújításokról, amelyeket az állami kastélyprogram keretében végrehajtott az összesen ötven kiemelten értékes műemléket kezelő Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF). A magyar történelemben kiemelt szerepet játszó házak születtek újra, teltek meg ismét élettel, váltak látogathatóvá: Tatán az Esterházy-kastély, Bajnán Sándor Móric, az Ördöglovas egykori otthona, Nádasdladányban a Nádasdy-kastély, Sümegen az egykori Püspöki Palota. Terveztünk írni a többiről is: a nemrég megnyílt Dégről, a füzérradványi Károlyi- és a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról, a majki kamalduli remeteségről. A felújításokat a magyar múzeumok értékes műtárgyak letétbe helyezésével segítették, az épületek kiállításain kitűnő kurátorok dolgoztak szakmai tudásuk javát adva, a NÖF pedig a műtárgypiacon is vásárolt tárgyakat azért, hogy a látogatókat az egykori pompás otthonokat megidéző enteriőrök fogadják.

A fenti felsorolásban szereplő épületek mindegyike szerepel annak a törvénytervezetnek a mellékletében, amely a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumból jutott el lapunk birtokába.

A „kulturális örökség egyes elemeinek fejlesztéséről” címet viselő tervezet egészen hajmeresztő olvasmány, mivel azt vetíti előre, hogy ezeket a közpénzből és uniós forrásokból megmentett épületeket

-- most egyszerűen kiszerveznék magánjogi szereplőknek.

Hasonló modellben veszítenék el közvagyon jellegüket, ahogy már korábban átadtak közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak többezer milliárd forint értékű állami vagyont: a magyar felsőoktatás nagy részét, rengeteg kulturális és agrártevékenység ellátását, és az ezekhez kapcsolódó ingatlanokat – egyetemi campusokat, a Hajógyári-szigetet, a piliscsabai Makovecz-komplexumot, a gödöllői Királyi Kastélyt és a szentendrei Anna-völgyet.

Ehhez a hosszú listához csatlakozhatnak most a NÖF legjobb, legszebben felújított kastélyai. És kizárólag azok. Az ötven vagyonkezelt műemlékből ugyanis a törvénytervezet mellékletét alkotó lista azokat jelöli ki ingyenes tulajdonátruházásra vagy vagyonkezelésbe adásba, amelyek jó állapotúak. Nem az olyan üresen romladozó épületeket tehát, mint az acsai Prónay- vagy az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-kastély, ahol a szigorú feltételekkel körülbástyázott, az állami vagyont megőrző vagyonkezelésbe adásnak még lehetne is értelme azért, hogy az épületet legyen, aki megmenti és a jelenleginél jobban, közcélra hasznosítja. A törvénytervezet mellékletében ezzel szemben az alábbi felújított kastélyokat és palotákat nevesítik helyrajzi szám szerint, a hozzájuk tartozó parkokkal, istállókkal, melléképületekkel és földekkel, erdőkkel együtt:

-- Bajna, Sándor-Metternich-kastély
-- Dég, Festetics-kastély
-- Edelény, L’Huillier-Coburg-kastély
-- Füzérradvány, Károlyi-kastély
-- Komlódtótfalu, Becsky-Kossuth-kúria
-- Nádasdladány, Nádasdy-kastély
-- Oroszlány-Majkpuszta, Esterházy-kastély és remeteség
-- Sümeg, Püspöki Palota
-- Szabadkígyós, Wenckheim-kastély
-- Tata, Esterházy-kastély
-- Tiszadob, Andrássy-kastély
-- Tuzsér, Lónyay-kastély

Ezekre az épületekre az elmúlt években

-- igen nagy összegeket fordítottak.

Még a legkisebb, a komlódtótfalui kúria felújítása is belekerült 660 millió forintba (amiből 610 milliót az uniós adófizetők álltak), de például a dégi Festetics-kastélyra 1,8 milliárd forint uniós és 1,5 milliárd forint hazai forrást fordítottak, hogy újra régi fényében tündököljön. Mindegyik ház jelentős idegenforgalmi vonzerőt képvisel, és szabadon látogatható.

-- A tervezet a fenti listában szereplő műemlékek esetében kétféle lehetőséget vázol fel: a tulajdonjog ingyenes átruházását vagy a vagyonkezelésbe adást.

A jogi szöveget sebtében fogalmazhatták meg, mert tartalmaz ellentmondásokat, bár az alapvető szándék teljesen világos. Eszerint az „ingyenes tulajdonszerzésre vagy vagyonkezelésbe vételre irányuló kérelmet természetes vagy jogi személy nyújthat be a kulturális örökség védelméért felelős miniszterhez”, vagyis jelenleg Lázár Jánoshoz.

A kérelemről a miniszter hoz döntést, és a tervezet 3. §-a szerint az „ingatlan, valamint az ingóságok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (a továbbiakban: kekva) vagy a kekva fenntartásában álló jogi személy tulajdonába adható”.

[...]

A másik opció a vagyonkezelés lenne, az erre szóló szerződés ötven vagy kilencvenkilenc évre köthető meg. (Vélhetően a miniszter döntésén múlna, hogy az állam megválik-e a tulajdonától vagy csak tartós vagyonkezelésbe adja át az épületet.)

Ebben a modellben a vagyonkezelő túl sok kockázatot nem vállal: vagyonkezelési díjat nem kell fizetnie, és az első tíz évben jogosult marad a költségvetési támogatásra, ami nem lehet kevesebb, mint az állami fenntartás utolsó évében az épületre fordított összeg. Vagyis a vagyonkezelő teljes biztonsággal, tervezhetően megkapná tíz évig az üzemeltetéshez szükséges forrást, miközben a bevételek nyilván hozzá folynak be. Mivel kiváló állapotú, felújított épületekről van szó, az első időszakban túl sok javítással sem kell számolni, a nagy ráfordítást, az ötven-száz év lepusztulását helyrehozó felújítást megcsinálták a közvagyonból. Ha tíz-tizenöt év után az épületre el kéne kezdeni többet költeni, a vagyonkezelő minden további nélkül kiszállhat a buliból, és felmondhatja a szerződést.

De a vagyonkezelés legalább elvben megtartja az épületet állami tulajdonban, míg

-- az ingyenes tulajdonba adás esetében az értékes vagyonelemet az állam egyszerűen elajándékozza. Odaadja annak, akinek megtetszett.

Mindez valójában morális értelemben egyszerűen hűtlen kezelés, a közvagyon gátlástalan, nem is nagyon leplezett szétszórása, de jogilag persze nem minősül annak, amennyiben törvénybe foglalják.
https://www.valaszonline.hu/2023/03/23/nof-kastelyok-magantulajdonba-adna-lazar-janos/

Válasz

Csütörtökön újabb negyven embert rúgtak ki a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) romjain létrehozott Nemzeti Közlekedési Központból (NKK) – értesült a Népszava.

Állítólag a zöld park, illetve a HÉV-infrastruktúra fejlesztésen, a budai fonódó projekten és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fővárosi campusberuházásán dolgozó munkatársakat küldték most el, és a lap szerint további elbocsátásokra kell számítani. Ez volt a második elbocsátási kör: jelenleg nagyjából 150-en maradhattak a 330-ból.

Az egyik kirúgott alkalmazottnak a Népszava szerint azt mondták indoklásul: „megbocsáthatatlan, hogy Budapest fejlesztésén dolgozott”.

Az NKK-ban a hírek alapján nem maradt egyetlen HÉV-vonalakhoz értő szakember se, ebből a lap azt a következtetést vonja le, hogy a tervezett HÉV-beruházás leállítása várható. Ennek előjele volt már, amikor júliusban felfüggesztettek több ehhez kapcsolódó engedélyezési eljárást a fővárosi kormányhivatalban.
https://nepszava.hu/3169478_lazar-janos-nem-all-le-ujabb-40-embert-rugtak-ki-a-nemzeti-kozlekedesi-kozpontbol

Válasz

Hol volt, hol nem volt, de úgy két éve feltűnt két bátornak tűnő legény, a Levitézlett és a Fülesincsmüle. Magukkal sem voltak tisztában, de az emberek kérdéseire sem válaszoltak őszintén valamiért. Igazság szerint, inkább semmit nem válaszoltak a titkok tudói , vagy a nagy buták. No, ennek meg is lett a jutalma (ezé' vagy nem ezé', a fene se' tuggya), Vasorrlézer jött a helyükre, aki Pörkölt uraságnak a fejére nőtt szolgálója. Vasorrlézer -első tündöklésének idején- még Mezőnyihahával is veszekedett egykoron, utóbbi győzött, előbbi ment a bányába csillének (ha jól tudom). Mezőnyihahát váltotta Ünneplőboldogság, és ő ezt csinálta:
https://telex.hu/belfold/2021/10/26/karacsony-gergely-fopolgarmester-igeretek-nem-teljesult-eredmenyek-ket-ev-merlegen
Levitézlett és a Fülesincsmüle ezt csinálta: terveztek!
Még is mit? A nagy semmit, ... el ne olvasd:
https://telex.hu/belfold/2022/02/01/bfk-ket-eves-merleg
Na most, Vasorrlézer nagy dolgokat gondol, de még nem tett meg. A lényeg az, hogy amit Pöttyöslabda indián törzsfőnök akar, csak azt kell megvalósítani, más nem érdemelnek ezek:
https://telex.hu/belfold/2022/05/16/lazar-janos-bfk-budapest-fejlesztesek

Itt a mese vége, fuss el véle...

Válasz