Internet: Megkapó, szívet melengető idézetek, versek, szövegrészek (fórum)

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1307 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1307 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1307 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1307 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Megkapó, szívet melengető idézetek, versek, szövegrészek

Ezt a témát B Klári indította 12 éve

Versikék, idézetek, amik feltöltenek, vidám leszel tőlük, erőt, bátorságot ad. Írd ide le, had olvasgassuk gyakran!

Hozzászólások eddig: 426

Új hozzászólás

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Ez egy válasz üzenetére. mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 39 perce

Márai Sándor – A szenvedélyről

Azt hinni, hogy elvonulhatunk a szenvedély elől, éppen olyan őrület, mintha komolyan hinné valaki, hogy homokból házat és menedéket építhet a sivatag közepén a számum ellen.

A szenvedély éppen úgy értelme életünknek, mint az értelem, a mértéktartás és a megfontolt védekezés. Csak az lehet teljes és a természet rendjéhez okos engedelmességgel simuló ember, aki természetének megfelelő mértékkel és őszinteséggel tudja átadni magát teste és jelleme szenvedélyeinek. De nem lesz állat, mert ismeri a határokat, ahol foggal és körömmel meg kell kapaszkodnia a szélviharban, mely rátört, az értelem korlátaiba. Ne tagadd a testet, de bánj vele méltányosan és fölényesen, mint az idomító a fenevaddal. Ne tagadd a becsvágyat, de jelöld ki határait. Ne tagadd az érzékeket, de úgy járj és kelj érzékeid lázadása közepette, mint a kapitány a viharba jutott hajó lázongó matrózai között: szigorral, megértéssel, kérlelhetetlenül és hősiesen. Mást nem tehetsz. Ez a legtöbb, amit ember tehet.

Márai Sándor: Füves könyv (14) Első kiadás: Révai Kiadó, Budapest, 1943 ISBN 963208497-7

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Pilinszky János: Ravensbrücki passió

Kilép a többiek közűl,
megáll a kockacsendben,
mint vetitett kép hunyorog
rabruha és fegyencfej.

Félelmetesen maga van,
a pórusait látni,
mindene olyan óriás,
mindene oly parányi.

És nincs tovább. A többi már,
a többi annyi volt csak,
elfelejtett kiáltani
mielőtt földre roskadt.

1959

https://www.babelmatrix.org/works/hu/Pilinszky_J%C3%A1nos-1921/Ravensbr%C3%BCcki_passi%C3%B3

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

József Attila - Lázadó Krisztus

"- Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság!
Ne légy más, mint az Igazságos Úr.
Több kalászt adj, de azért el ne vedd a
Rózsát.

Vagy ne maradj vén Kozmosz-palotádba,
Gyere ki, nézd meg - szolgád mit csinál?
Ronggyá nem mosná élet-subád ember
Átka.

S Neked könnyű vón a tövist letörni.
Tanulhatnál még tőlem is, Uram -
Én töröm s nem lesz vacsorám, csak - föld: egy
Ölnyi.

A telked azért mégis tisztitom csak.
És már egy nagy, sajgó gerinc vagyok -
Sokat görnyedtem, ne kivánd, hogy eztán
Rontsak.

Azért ameddig csak birom, csinálom,
Bár kezemen csalánmart hólyag ül.
S ha vihar jönne, mint a korhadó fa,
Állom.

De add kölcsönbe legalább subádat:
Téged nem ér el átok és eső,
Szép úr-kastélyod van és nagyon gyors a
Lábad.
Ugysem fizetsz meg munkámért eléggé -
Testemnek ágyam is hideg, a Föld
S aranyszavad átváltozott rossz, kongó
Érccé.

S munkámban, Uram, érek annyit, mint Te
Nagy passziódban; és a lelkem is
Részed lesz nemsokára s a legszebb fényt
Hintve:

A szemed lesz, hogy mindent láss meg itten.
Bizony mondom, még nincsen is szemed,
Most nem látsz. Lennél immár igazságos,
Isten!"

Fáradt baromként reszket lelke, teste,
Félmunkát végző társak röhögik
S feszül, mert tudja - reá korábban jön
Este.

Nagy, roskadt lelke igéket emel még
S kilógatja fakult, sápadt szivét,
Mint akasztott ember szederjes, szürke
Nyelvét.

1923. ápr. 29.
___

98 éve, 1924. július 10-én nyolc hónapi fogházat és 200 ezer korona pénzbüntetést kapott József Attila a Lázadó Krisztus verséért.

József Attila Lázadó Krisztus
https://mek.oszk.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00001/ciklus00104/cim00134.htm

Rejtő István: József Attila perei
[Irodalomtörténet 40. évf. 3-4. sz. (1952.) 455-464. oldal]
https://epa.oszk.hu/02500/02518/00142/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1952_03-04_455-464.pdf

Alföldy Jenő: "Fogj össze, formáló alak". Istenesség és bűntudat
József Attila verseiben : Hitetlenség - s a hit, mint lehetőség
[Kortárs 49. évf. (2005.) 1. sz.]
https://epa.oszk.hu/00300/00381/00089/alfoldy.htm

"...Hiszen görögkeleti katolikus vagyok, és nem katolikus" [Takács László: Négy állomás József Attila életútján]
(A Békés Megyei Múzeumok Közleményei) 15. (1990.) 34-46. oldal]
https://epa.oszk.hu/01500/01577/00015/pdf/bmmk_1990_34-46.pdf

Tornai József: József Attila, a metafizikai lázadó [Hitel 2005. április]
https://epa.oszk.hu/01300/01343/00040/essze.html

Varga Éva: József Attila szobra Lillafüreden
https://dka.oszk.hu/111700/111711

Wikipédia: József Attila
https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Weöres Sándor: Macska induló (Sebő Ferenc, Káldy Nóra)
https://www.youtube.com/watch?v=Hr4wInTjooQ

Kurrogj, kurrogj, kormos macska,
cirregj, cirregj, cirmos macska,
büszkén lejt hat vak bak macska,
sok pettyes láb, száz karmocska.
Jobbra át, balra át,
agyon marjuk a kutyát,
Jobbra át, balra át,
agyon marjuk a kutyát,

Nyávogj, nyávogj, nyavalyás macska,
pisszegj, pisszegj, pikulás macska,
aki beteg, pikulálhat,
szedjen macska pilulákat.
Hátra arc, nagy kudarc,
nem marunk ha te se marsz,
Hátra arc, nagy kudarc,
nem marunk ha te se marsz,

nyauúu!
___

Mi lesz most a Néprajzi Múzeum etnomacskáival?
A magyar Instagram egyik legaranyosabb mikroprojektje az Etnomacskák: itt dokumentálják rajongóik a Néprajzi Múzeum köré beköltözött macskák mindennapjait.
https://www.instagram.com/etnomacskak/

Szóval ha valakinek van ötlete, vagy épp etnomacskára vágyik, írjon a lelkes segítőknek!
https://444.hu/2022/07/10/mi-lesz-most-a-neprajzi-muzeum-etnomacskaival

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Weöres Sándor: A küszöbön (1936. okt.)

Ősz van. Beteg vagyok, régóta fekszem.
Agyamra fél-ébrenlét nehezült,
erőm tompult, az életből kiestem.
Mi az, mit kinn az új nap kínja szült?
E léthez köt még egy szál s nem eresztem,
ennyit tudok. Mi lenn volt, fölkerült,
mi fönn volt, mind elbomlott szerteszét,
számban érzem saját epém izét.

Érzem s tudom a helyzetem a térben:
helyem a Föld csillag, Pécs városa
s a szállodában, szobák sűrüjében
egy félhomályos, fűtetlen szoba,
egy ágy, hol fölméretlen, elvetélten
cseréli egymást perceim sora.
Gyér fény dereng. Szemközt egy szürkeség:
egy tűzfal. Hinném, hogy a nedves ég.

Ottkinn napok dagadnak és apadnak,
hosszas zápor zúgását hallgatom,
az éjek mindig nagyobbat faragnak
<a felleg-tornyos őszi nappalon,>
az őszi, vizenyős nappalokon,
de engem ütemükkel nem ragadnak,
nap van, vagy éj, gyakran nem is tudom:
az ablakomra sugár sose pillant
és ha látnom kell, fölgyujtom a villanyt.

Lassan kikorhad belőlem a lélek,
örömöm mind vegetatív öröm,
egyhelyben, ágyba-gyökerezve élek,
növényivé szűkült az én köröm.
Alig eszem, csak kétszersültön élek,
az is legtöbbször gyorsan visszajön,
epével, vérrel keverten kihányom,
epe zuhog az orromon, a számon.

Szemem ködös, a betüt összevéti,
így élek, bőrbe-burkolt csont-csomag,
izzasztó görcs a mellemet metéli,
a fájás átfog, mint az iszalag.
Ó, ne kivánj még alakot cserélni,
te testemmé-lefoglalt csöpp anyag!
– Igy tengődik, mert őrzi a betegség,
a nagy egységben egy zárt, kicsiny egység.

Utalva a csöngei füzetekre, Lőcsei Péter közlésében valószínűsíti, hogy több lappangó verssel is találkozhatunk még.
https://magyarnarancs.hu/sorkoz/eddig-lappango-weores-sandor-vers-kerult-elo-250053
-- Eddig lappangó Weöres Sándor-vers került elő

Lőcsei Péter a Jelenkor folyóiratban tette közzé a költő csöngei füzeteiből való, A küszöbön című verset.

A pécsi Jelenkor folyóirat júniusi száma fontos meglepetést tartogat az olvasók számára, ugyanis Lőcsei Péter tanulmányában eddig lappangó Weöres Sándor-verset tett közzé, amely a költő csöngei füzeteiből való.

A vers A küszöbön címet viseli, a tanulmány közli korai változatát és annak tisztázatát egyaránt, utóbbit Weöres 1936 októberére datálta.

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Zalán Tibor haikui

A test még harcol
A lélek megszokta már
Semmi közelít.
*
Elengednéd még
kapaszkodik beléd - hogy
ő lökhessen el.
*
Sötét szobában
madár verdes Töri a
gyönyör üvegét.
*
Bezárt ajtóra
pereg a virágszirom
Mögötte sírok.
*
Szereteted vagy
gyűlöleted hiánya
tesz védtelenné.
*
Elveszítelek
A szenvedésedre is
méltatlan lettem.
*
Leheletnyi toll
akadt fenn létem ágán
s belészakadok.

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Karinthy Frigyes: Ki kérdezett? - Kézdy György előadásában
https://www.youtube.com/watch?v=XpP3bvM27qU

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Derék férfit ki találhat? Ritkább,
mint a valódi Stradivari.
A derék férfi erős, de nem kell
az erejét fitogtatnia, mert nem akar
mindenáron kompenzálni.
A derék férfi szereti a versengést,
de nem rabja a rivalizálásnak,
és nem omlik össze, ha kiderül,
hogy valaki valamiben jobb nála,
hiszen tudja, hogy egyedisége
nem függ a teljesítményétől.
A derék férfi nem fél bekoszolni
a kezét, kétkezi munkát végezni,
nem esik le az aranygyűrű az ujjáról,
ha kereket kell cserélni, létrára mászni
vagy beverni egy szöget.
Bár vannak derék férfiak,
akik nem értenek a szereléshez,
netán tériszonyosak.
A derék férfi örömét leli
a gyerekes dolgokban,
tud együtt lököttködni a kicsikkel,
tudja, nem a komolykodástól
lesz tekintélye.
A derék férfi tud basáskodás nélkül,
határozottan vezetni másokat,
de ha úgy hozza a helyzet,
készséggel és odaadóan hagyja,
hogy mások vezessék.
Ki tud állni magáért, de nem hisztériázik,
megvédi határait, de nem sérti
mások határait.
Vannak indulatai, de nem azok uralják,
hanem ő uralkodik rajtuk.
Tiszteli a nőket, és tud együttműködni
velük, tud rájuk támaszkodni,
sosem él vissza a kényes helyzetekkel.
A derék férfi házi nyúlra nem lő,
de vadra sem, nem tekinti militarynak
a szerelmet, tárgynak a másikat.
A derék férfi nem haragtartó,
és nem is duzzogó kisfiú,
kiáll igazáért, de habozás nélkül
bocsánatot kér, ha tévedett.
A derék férfi nem sumákol,
és nem hajlítja kedve szerint a valóságot,
nem ügyeskedik, nem ravaszkodk,
nem szégyell becsületesnek lenni,
ám ezzel nem is kérkedik.
Nem kell piálással, szitkozódással,
megalázással bizonyítania férfiasságát,
de nem is ünneprontó,
tud együtt örülni az örvendezőkkel,
sírni a sírókkal, s ezt nem szégyelli.
Derék férfiból eddig egyetlen
sorszámozott példány készült,
ő is félig Isten volt,
de próbálkozni, törekedni
azért nem tilos!
-- Lackfi János

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Csider Sándor versei a Környezetvédelmi Világnap alkalmából

Kihalt táj

Csapdába esnek, gépekbe tűnnek,
virágos rétet nem öntöznek,
sírnak a vizek, gyárakba vesznek,
szirmokon harmat soha nem lesznek.

Üzem kéménye utcára, térre
pusztító sárga füstöt böfög,
madárveszejtő kénruhás felhő
árnyéka száll a város fölött.

Betonvályúban lélekszakadtan
nádast keres a beteg patak,
szeméttel tömve, mérgezetten
bugyborékolnak halott tavak.

Műanyag palack, vergődő halak
bűzös szigetén kihal a fény,
szennyfolyó hátán, olajos kannán
semmibe vész a végső remény.


Fohász

Isteni oltalom alatt élünk,
törvényét soha meg ne sértsük,
földdel, a tűzzel, vízzel, széllel
okosan bánjunk, békén éljünk!
Minden tettünk visszahat,
mennyet idéz vagy poklokat.
Kérünk, Istenünk, meg ne szólalj
özönvízzel, lángfolyóval,
földrengéssel, villámlással;
Segíts minket áldásoddal!

http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/22180/

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Benedek Szabolcs: A bütyök

...
Amióta csak az eszét tudta, Réka mindig is úgy ismerte Misi bácsit, hogy az sántikál. Persze ez már jóval azelőtt így volt, hogy Réka a tudatára ébredt. Misi bácsinak nehezére esett a járás. Hol húzta a jobb lábát, hol bicegett. Időnként az arca is meg-megrándult a fájdalomtól, amikor lépett. Utóbbira egyébként csak nagyon lassan volt képes. Nemhogy futni, sietni se bírt.

Misi bácsival közösen elmenni valahová másoknak is kínszenvedést jelentett. Nem mintha bárki is különösebben bánta volna az időveszteséget. A percek és az órák egyforma mélán vánszorogtak évszaktól és napszaktól függetlenül. A faluban semmi nem volt sürgős, de azért Misi bácsi jöhetett volna gyorsabban is. Unalmas volt mindig bevárni. Szerencsére a biciklizés ment neki, azon nem fájt a lába. Helyesebben ment volna, ha meg bírta volna tartani magát. Ám gyakran ez se sikerült. A kocsmából kivánszorogva föl se tudott ülni a bringára. Egyszerűen átesett rajta. És mivel odahaza is lejárogatott a pincébe (Ilonka néni mondogatta is, hogy olyankor bezzeg nem fáj a lába), a biciklizés ritkán jöhetett szóba.

Amikor Réka először látta Misi bácsi meztelen lábfejét, beleborzongott. Az a jobb lábfej mintha nem is emberé lett volna, hanem egy nem evilági lényé. Mondjuk, a fanyűvőé a hegyekből. Misi bácsi öregujja befelé állt, a többi lábujja felé fordulva, minta mondana nekik valamit. A legfurcsább azonban a hatalmas dudor volt, amely a lábujj tövénél emelkedett ki, a lábfej oldalán, és majdnem akkora volt, mint Réka ökölbe szorított keze. Amikor Réka apukája egyszer megkapta Ilonka nénitől Misi bácsi egyik cipőjét, mondván, az örege alig használta, ebben még annyira se tud járni, mint a többiben, a cipő jobb párjának belső oldala egészen el volt vékonyodva.

– Itt a bütyke neki, e! – mutatta Réka apukája a cipőt Réka anyukájának. – Nézzed csak, emitt majdnem kilukadt az anyag.

Valóban volt ott némi foszlás, de attól Réka apukája még sokáig tudta azt a lábbelit használni.

Ilonka néni amúgy nem szívesen adta oda azt a cipőt. Muszáj volt, mert Misi bácsi addigra végképp bedurcáskodott, és közölte, hogy márpedig ezt nem fogja hordani. Holott szép cipő volt, és ami még fontosabb: olcsó. Ilonka néni nem is azért morgott, mert fölöslegesen költöttek rá – a rokonoktól mégse kérhettek érte pénzt, eladni pedig nem lehetett a foszlás miatt –, hanem mert mehettek megint a városba másikat venni.

– Nem kell nekem cipő – Misi bácsi hangjából egyszerre csengett düh és szomorúság. – Úgyse bírok egyikben se járni.

Nyáron nem is hordott cipőt. Mezítláb volt a legtöbbször, legföljebb egy régi, ócska kalucsnit húzott, amikor esett az eső és sár lett mindenütt. Ettől egészen megkérgesedett és ki is repedezett a talpa. Ott viszont, ahol a bütyke volt (Réka már tudta, hogy a dudornak ez a neve), a talpán mintha párna nőtt volna. Mivel a szülei nyáron is ugyanúgy bejártak a városba a gyárba dolgozni, Réka a vakáció alatt Ilonka néniéknél ebédelt, és amikor Misi bácsi ebéd után lehevert a konyhai sezlonra, látni lehetett nemcsak a lábfejét, hanem a talpát is. Olyan volt, akár a kiszáradt föld, amely régen kapott esőt. Réka azt is észrevette, hogy Misi bácsinak már nem csupán a jobb lábfeje oldalán van bütyök, hanem a lábujjakon is.

Márpedig cipőt muszáj volt hordani. Az év nagyobb részében mindenképp. Misi bácsi pedig folyamatosan kínlódott vele. Ha tehette volna, a legszívesebben otthon maradt volna. De hát nem tehette. Intézni kellett ezt-azt. A tápbolt például abban hasonlított a kocsmához, hogy odafelé lehetett biciklivel menni, visszafelé viszont már nem, mert a tápot tartalmazó zsákot a vázon kellett hazavinni. Misi bácsi hol bicegett, hol húzta a lábát, hol egyszerre mindkettőt. És közben átkozta ezt a rohadt világot, amelyik arra kárhoztatja az embert, hogy cipőt kell viselnie.

– Ez a vén hülye még erre se képes – mondogatta Ilonka néni, amikor mérges volt Misi bácsira. Ami elég gyakran fordult elő. – Járni se tud. Egyszerűen nem bírunk neki olyan cipőt venni, amire ne panaszkodna. Nem felel meg ennek egyik sem.

Az orvos azt mondta, hogy ezzel sajnos műtét nélkül nem lehet mit kezdeni. Misi bácsi viszont műtétről hallani se akart. Ilonka néni is megmondta: nincs az a pénz. Azt a javaslatot is el kellett vetni, hogy a városban csináltassanak Misi bácsi részére speciális cipőt. Ilonka néni megkérte Réka apukáját, hogy járjon utána, mennyibe kerül ez, és amikor Réka apukája a városban megkérdezte, majd megmondta Ilonka néninek, az teljesen elszörnyülködött.

Aztán csoda történt.

A kultúrház előtt, ahol szombatonként néha kisebb vásárokat tartottak, ahova a megye számos pontjáról érkeztek az eladók, a földre terített plédek egyikén Ilonka néni észrevett egy pár cipőt. Nem nagyon szokott itt vásárolni, inkább csak nézelődni, most azonban, mivel a fájós derekától nem tudott hajolni, megkérte az eladót, mutassa már meg neki azt a lábbelit. Csupán kíváncsiságból kérdezte meg az árát, aztán egészen meglepődött azon, amin hallott. Nem firtatta, hogy lehet ez a szép cipő ennyire olcsó, ráadásul miután ennek ellenére alkudozni kezdett, az árus, mivel már indulóban voltak, kevesebbért is odaadta. Amikor pedig Misi bácsi odahaza némi morgást követően fölpróbálta, kikerekedett a szeme. A cipő kicsit nagy volt, és valamelyest így is nyomta a bütykét, ám épp csak annyira, hogy lehetett érezni, ahol a cipő anyaga hozzáér. Egyébként különösebb fájdalom nélkül bírt benne járni.

Misi bácsi olyannyira megörült ennek, hogy aznap délután, amikor elugrott Réka szüleihez megbeszélni valamit, nem biciklivel ment, hanem tényleg ugrott. Azaz rendesen, nem vánszorogva, kicsit még sietősen is tudott menni.

– Látjátok, mindig mondtam Ilonkának – büszkélkedett –, hogy nem a lábammal van baj, hanem a cipőkkel. De hát lehet rendeset is találni, olyat, ami jó nekem.

Azzal szélesen nevetett, és indulás előtt is csupán egy pohárka bort fogadott el Réka apjától, azt is azért, hogy ne sértse meg a kedves rokont.

Három nappal később váratlanul meghalt. Aznap ebéd után Ilonka néni kiment a tyúkoknak kiszórni a tápot, és amikor visszatért a házba, Misi bácsit ott találta az asztalra borulva. Előbb azt hitte, elaludt az öreg, aztán mivel már hosszú perceken keresztül nem mozdult, közelebb lépett hozzá, és akkor jött rá, hogy mi történt. Onnantól fogva Ilonka néni a temetés napjáig vigasztalhatatlanul zokogott, később meg hol pityergett, hol sóhajtozott, amikor csak szóba került az ő drága ura, aki ilyen váratlanul itt hagyta őt a nagy szerencsétlenségben.

Misi bácsit nyitott koporsóban búcsúztatták, a testét viszont letakarták egy fekete lepellel. Egyedül a lábfejét hagyták szabadon, amelyre rá volt húzva a nemrég vásárolt cipő. Ki tudja, hol pottyant le egy teherautóról, de legalább megédesítette Misi bácsi utolsó napjait. A szertartás során Réka végig a cipőt nézte, nem tudta róla levenni a szemét.

– Látod? – szólt az anyja, és megszorította Réka kezét. – Misi bácsi a mennyországban kényelmesen fog járni-kelni. Legalább ott nem fáj a lába.
https://telex.hu/telextarcak/2022/04/23/benedek-szabolcs-a-butyok-telextarca-tarcanovella-irodalom

Még kapható a Telexshopban a Telex első könyve, A fukusimai búvár és más novellák című válogatáskötet. A könyvben a Telextárcák rovat szerzőinek művei olvashatóak, 23 író 28 novellája, köztük korábban nem publikált írások.

Válasz

Ugrás a(z) oldalra

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 19 perce a(z) Civil szervezetek közös nyilatkozata Magyarország nemzeti parkjainak, természetvédelmi területeinek és természeti értékeinek védelmében blogbejegyzéshez:

Kedves Barátaink! Köszönjük a sok-sok pozitív visszajelzést! ...

M Imre írta 21 perce a(z) Civil szervezetek közös nyilatkozata Magyarország nemzeti parkjainak, természetvédelmi területeinek és természeti értékeinek védelmében blogbejegyzéshez:

Úgy tűnik, a vizeinket elvesztettük, de az erdeinket ...

M Imre 26 perce új videót töltött fel:

M Imre írta 39 perce a(z) Megkapó, szívet melengető idézetek, versek, szövegrészek fórumtémában:

Márai Sándor – A szenvedélyről Azt hinni, hogy elvonulhatunk a...

M Imre 1 órája új videót töltött fel:

M Imre írta 1 órája a(z) Az MVM feltöltőkártyás villanyórái piaci áron számolnak augusztus elseje óta? blogbejegyzéshez:

Hogyan éljünk mostantól? Hogyan világítsunk, főzzünk és...

M Imre írta 2 órája a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Piaci súlyához képest aprópénznek minősül az Alza...

M Imre írta 3 órája a(z) Társalgó fórumtémában:

Amint már tudjátok 14 napja lezuhantam egy templomi ...

M Imre írta 4 órája a(z) Társalgó fórumtémában:

Budapest - portás Belvárosi Általános Iskolába keresünk ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu