Kedves Barátaim!

Egy pusztító járvánnyal, a globális felmelegedés újabb csúcspontjaival, valamint a környezetszennyezés újabb mélypontjaival állunk szemben, ráadásul az igazságosabb, befogadóbb és fenntarthatóbb fejlődés iránti globális törekvéseink elé is további akadályok gördülnek.
Egyszerűen fogalmazva, a bolygó állapota siralmas.

• Az emberiség háborút indított a természet ellen.
• Ez öngyilkosság.
• A természet mindig visszavág – és egyre növekvő erejével és haragjával már most is ezt teszi.
• A biodiverzitás összeomlik. Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye.
• Az ökoszisztémák a szemünk láttára tűnnek el.
• A sivatagok egyre terjednek.
• A vizes élőhelyek pusztulnak.
• Évente 10 millió hektár erdőterületet veszítünk el.
• Az óceánokat túlhalásszák – miközben fuldokolnak a műanyag hulladéktól. Az általuk elnyelt szén-dioxid savassá teszi a tengereket.
• A korallzátonyok kifehérednek és elpusztulnak.
• A levegő és a víz szennyezettsége évente 9 millió ember halálát okozza – ez több, mint a jelenlegi járvány halálos áldozatainak a hatszorosa.
• Ráadásul azzal, hogy az emberiség és a haszonállatok egyre mélyebbre merészkednek a természetes élőhelyekre és megzavarják a vadvilágot, egyre több olyan vírussal és egyéb kórokozóval találkozhatunk, amelyek az állatokról átterjednek az emberekre.
• Ne feledjük, hogy az új és újonnan kialakuló fertőző emberi betegségek 75%-a zoonótikus.
• Napjainkban a Meteorológiai Világszervezet és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának két új irányadó jelentése is hangsúlyozza, hogy mennyire közel állunk a klímakatasztrófához.
• A 2020-as évet globálisan a három legmelegebb esztendő között fogjuk számon tartani – még az idei La Nina hűtő hatása ellenére is.
• Az elmúlt évtized az emberiség történelmének legmelegebb évtizede volt.
• Az óceánok hőmérséklete rekordszinteket ért el.
• Idén a világ óceánjainak több mint 80%-ánál tapasztaltunk tengeri hőhullámokat.
• A 2020-as esztendő az Északi-sarkon különösen meleg volt, a hőmérséklet az átlagosnál több mint 3°C-kal volt magasabb – Észak-Szibériában pedig több mint 5°C-kal.
• A sarkvidéki jégtakaró októberben elérte a valaha mért legkisebb értéket – és most a visszafagyása is lassabb, mint korábban bármikor.
• A grönlandi jég tovább folytatja a hosszú távú csökkenését, évente átlagosan 278 gigatonna jeget veszít.
• A permafroszt olvad, ez pedig metánkibocsátással jár, ami egy erős üvegházhatású gáz.
• Az apokaliptikus tűzvészek és árvizek, ciklonok és hurrikánok egyre megszokottabbá válnak.
• Az észak-atlanti hurrikánévszak során 30 vihar volt, ami a hosszú távú átlag duplája, ráadásul az egész évszakra való tekintettel új rekordnak is számít.
• Közép-Amerika még mindig a két egymást érő hurrikán utóhatásaitól szenved – az elmúlt években tornádók tekintetében ez volt a legintenzívebb időszak.
• A tavalyi évben az ilyen és ehhez hasonló katasztrófák 150 milliárd dollárba kerültek a világ számára.
• A COVID-19 okozta korlátozások átmenetileg csökkentették a káros kibocsátásokat és szennyezést.
• Viszont a szén-dioxid szint még mindig rekordmagas – és egyre emelkedik.
• A szén-dioxid szintje 2019-ben elérte az iparosodás előtti érték 148%-át.
• A tendencia a járvány ellenére 2020-ban tovább növekedett.
• A metán mértéke még nagyobbat ugrott – 260%-ra.
• A dinitrogén-oxid, amely egy olyan erős üvegházhatású gáz, ami az ózonréteget is károsítja, 123%-kal nőtt.
• Mindeközben a klímapolitika még most sem száll szembe ezekkel a kihívásokkal.
• Jelenleg 62%-kal több a szennyezőanyag-kibocsátás, mint 1990-ben, amikor a nemzetközi klímaügyi tárgyalások megkezdődtek.
• A hőmérséklet-emelkedésnél minden tizedfok sokat számít.
• Jelenleg 1,2°C-os felmelegedésnél járunk, és máris minden régióban és minden kontinensen soha nem látott szélsőséges klímaváltozást és ingadozásokat tapasztalunk.
• Ebben az évszázadban egy rendkívüli, 3-5°C-os hőmérséklet-emelkedés felé tartunk.

…
Ne köntörfalazzunk: a káosz felé tartó lejtmenetünk fő oka az emberi tevékenység.
…
Meghatározó feladatunk a 21. században, hogy békét kössünk a természettel. A világ minden táján minden ember számára ennek kell a legeslegmagasabb prioritást élveznie.
…
Hadd kezdjem a klímaváltozás vészhelyzetével. Ennek orvosolása során három fő teendővel kell foglalkoznunk:
· Először is, a következő három évtizedben el kell érnünk a globális karbonsemlegességet.
· Másodsorban a világ pénzügyeit össze kell hangolni a Párizsi Megállapodással, amely a világ éghajlat-politikai intézkedéseinek az alapköve.
· Harmadrészt pedig áttörést kell elérnünk alkalmazkodás terén, annak érdekében, hogy a világot – és különösen a legveszélyeztetettebb embereket és országokat – megóvjuk az éghajlatváltozás hatásaitól.
…
Itt az ideje, hogy:
· Beárazzuk a szén-dioxid-kibocsátást.
· Fokozatosan megszüntessük a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozását és támogatását.
· Véget vessünk az új szénerőművek építésének – és megszüntessük a szénenergia hazai és nemzetközi finanszírozását.
· Az adóterheket a jövedelemről a szénre, illetve az adófizetőkről a szennyezőkre tereljük át.
· A karbonsemlegesség célját minden gazdasági és pénzügyi politikába és döntésbe belefoglaljuk.
· Végezetül pedig az éghajlatváltozással összefüggő, pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos közzétételeket kötelezővé tegyük.
A tőkének a zöld gazdaság, a reziliencia, az alkalmazkodás és a méltányos átállási programok felé kell áramlania.
…
A vállalatoknak át kell alakítaniuk az üzleti modelljüket – a befektetőknek pedig nyomást kell gyakorolniuk a vállalatokra azért, hogy igazolják üzleti modelljeik rezilienciáját.
…

• Áttörést kell elérnünk az alkalmazkodás és a reziliencia terén.
• A gyors éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében versenyt futunk az idővel.
• Nem hagyhatjuk, hogy az alkalmazkodás az éghajlat-politikai intézkedések elfeledett szegmensévé váljon.

…
A Globális Alkalmazkodási Bizottság megállapította, hogy az alkalmazkodásba fektetett minden egyes dollár közel négy dollárral egyenértékű hasznot hozhat.
…
Át kell állnunk az alkalmazkodás nagyszabású, megelőző jellegű és rendszerszintű támogatására.
…
A reziliencia elérése legalább ugyanolyan fontos, mint a nulla nettó kibocsátás elérése.
…

• Egy újfajta világ van kialakulóban.
• Egyre több ember ismeri fel a hagyományos referenciaértékek – mint a bruttó hazai termék – korlátait, amelyeknél a környezetkárosító tevékenységek gazdasági pozitívumnak számítanak.
• A gondolkodásmód változik.
• Egyre több ember érti meg, hogy a saját karbonlábnyoma csökkentése és a bolygónk tűrőképessége határainak tiszteletben tartása felé a saját mindennapi döntésein keresztül vezet az út.
• És inspiráló társadalmi megmozdulás-hullámokat láthatunk a fiatalok részéről.
• Az utcai fellépésektől az online érdekvédelemig…
• A tantermi oktatástól a közösségi szerepvállalásig…
• A szavazófülkéktől a munkahelyekig…
• A fiatalok helyes cselekedetekre ösztönzik az elődeiket. Mi mindnyájan ugyanannak az „egyetemnek” vagyunk a „diákjai”.
• Az emberiség és a bolygó számára egyaránt elérkezett az igazság pillanata.
• A COVID és az éghajlatváltozás megmutatta nekünk, hogy hol a határ.
• Nem térhetünk vissza az egyenlőtlenség, az igazságtalanság és a Föld feletti következetlen uralkodás régi normáihoz.
• Eljött az idő, hogy az emberiségnek a természethez és az egymáshoz való hozzáállását megváltoztassuk.
• Ezt együtt kell megtennünk.
• A szolidaritás erény. A szolidaritás maga a túlélés.

-- António Guterres (ENSZ főtitkár) | 2020. december 02.

Stumpf-Biró Balázs | 2020.12.17
Forrás: United Nations Secretary-General

Magyar szöveg: https://climenews.com/az-ensz-fotitkara-a-bolygo-allapotarol