Súlyos éghajlat- és egészségkárosító metánkibocsátás folyik a Békés vármegyei palagázmezőn | 2025. augusztus 12.

A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) legfrissebb vizsgálatai súlyos és rendszerszintű metánkibocsátást, valamint rutinszerű fáklyázást tártak fel a Békés vármegyében működő nyékpusztai gázmezőn, a meghívásukra érkezett Clean Air Task Force szakértőjével. A feltárt gyakorlat nemcsak súlyosan árt a környezetnek és az emberi egészségnek, hanem szembemehet az EU friss metánrendeletével is.

A Clean Air Task Force (CATF) munkatársai a tavalyi évhez hasonlóan ismét megvizsgálták a nyékpusztai gázmezőt.

https://youtube.com/playlist?list=PLxnNfmwwGudfzTQdhI_WX1oTu7_eloQGO

A nemzetközi szervezet speciális, optikai gázkamerával végzett terepi vizsgálata során a klímaválságot súlyosan fokozó metán jelentős kibocsátását dokumentálták több ponton is.

*** Folyamatos, rendszerszintű metánkibocsátás az üzem egyik központi lefuvató kéményén keresztül.

*** Nyersolaj-tároló tartály szintén jelentős és állandó kibocsátással.

*** Hét szeparátortartályból is folyamatosan rendszerszintű metánkibocsátást mértünk.

A helyszínen két fáklya is működött folyamatosan, az egyiknél hiányos égést is észleltek.

„A felvételek tanúsága szerint ezek nem véletlenszerű vagy átmeneti kibocsátások, hanem tartós és rendszerszintű környezetszennyezés, amely megsértheti az EU 2024-ben elfogadott metánrendeletét” – mondta Mátyás Eszter, a Greenpeace regionális energiakampány-felelőse. Ahogy azt az EU metántörvénye is kiemeli, a metán a talajközeli ózon egyik fő előanyaga, így nemcsak az éghajlatra, hanem a légszennyezésen keresztül az emberi egészségre is káros hatást gyakorol.

„Az EU-s szabályozás már hatályban van, de az igazi munka csak most kezdődik. A magyar illetékes hatóságnak el kell kezdenie a törvény végrehajtását, hogy valódi kibocsátáscsökkentést érjen el, mind az emberek, mind az éghajlat érdekében. A Clean Air Task Force világszerte több mint 1550 metánforrást azonosított több mint 550 helyszínen, több mint 750 tereplátogatás során. Pontosan ezek azok a helyszínek, ahol a végrehajtásnak biztosítania kell, hogy csak minimális kibocsátás maradjon. Pusztán papíron létező tervekkel nem fogunk metán-kibocsátást csökkenteni” – hangsúlyozta Théophile Humann-Guilleminot, a Clean Air Task Force vezető kampánymenedzsere.

Az EU metánrendelete világos: tilos a rutin fáklyázás és ventilláció

Az új európai szabályozás (EU metánrendelet, 15. cikk) egyértelműen tiltja a földgázkitermelés során a rutin fáklyázást és metán szellőztetését, és csak kivételes, biztonsági vagy technikai indokkal engedélyezi azt.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A32024R1787

A CATF mérési eredményei tehát nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem jogilag is aggasztóak: a részben magyar állami cég érdekeltségébe tartozó gázmező működése jelenleg szembemehet az uniós joggal. Ennek ellenére a fáklyázás folyamatosan zajlik: lakossági bejelentések is érkeztek a jelenségről, és a szervezetek szakértői is többször tapasztalták a helyszíni látogatásaik során.

„A Greenpeace régóta hangsúlyozza, hogy a metánkibocsátás csökkentése kulcsfontosságú a klímaválság megfékezésében. A nyékpusztai gázmezőn végzett mérések eredményei világosan jelzik, hogy a tartós és jelentős metánkibocsátás nemcsak súlyosan árt az éghajlatnak és az emberi egészségnek, hanem sérti az EU metánrendeletét. A rutin fáklyázás tilalmának szigorú betartása elengedhetetlen a környezeti károk minimalizálásához, ezért követeljük a hatóságok azonnali és hatékony intézkedéseit” – tette hozzá Mátyás Eszter.

A Greenpeace ezért bejelentést tett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH), kérve a folyamatos fáklyázás kivizsgálását a helyszíni mérések alapján. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1787 rendelete egyértelművé teszi: „tilos a rutinszerű fáklyázás”, arra kizárólag vészhelyzet vagy üzemzavar esetén kerülhet sor. A rendszeres fáklyázás tehát nemcsak jogsértő lehet, hanem súlyos biztonsági kockázatot is felvet.

A Világbank friss adatai alapján 2024-ben a Corvinus gázprojekt lett a legpazarlóbb fáklyázási tevékenység Magyarországon: a Nyékpusztán elfáklyázott 36,5 millió köbméter az összes hazai fáklyázás 62%-a volt az energiaszektorban.

https://www.worldbank.org/en/programs/gasflaringreduction/global-flaring-data

„A Világbanknak jelentett adatok alapján tavaly a békési Nyékpusztán kitermelt gáz közel felét (!) környezetszennyező módon elpazarolták. Egy éve hatályos az uniós metánrendelet, mégis megduplázódott az elfáklyázott gázmennyiség. Az MTVSZ a fosszilis Corvinus-projektet annak kezdete óta nyomon követi, legutóbb közérdekű adatigénylést, kérdéseket nyújtottunk be a metánrendelet betartatásáért felelős nemzeti bányahatósághoz (SZTFH)” – mondta Botár Alexa, az MTVSZ programigazgatója.

Fracking: nemcsak környezetszennyező, de értelmetlen is

A nyékpusztai gázmezőn alkalmazott rétegrepesztéses technológia (fracking) az egyik legvitatottabb fossziliskitermelési módszer világszerte. Az eljárás:

- szennyezheti a talajvizet és veszélyeztetheti az ivóvízbázisokat,

- nem csökkenti érdemben Magyarország energiafüggőségét vagy energiaköltségeit,

- viszont jelentős közpénzeket emészt fel ahelyett, hogy valódi klímavédelmi célokat szolgálna.

A szervezetek álláspontja egyértelmű: a fracking agresszív, drága, kockázatos és társadalmi, környezetvédelmi szempontból káros technológia, amelynek használatát azonnal be kell tiltani Magyarországon. A Greenpeace és az MTVSZ szorgalmazza az EU metánrendeletének teljes körű betartatását, különös tekintettel az olaj- és gázipari metánkibocsátások mérésére, jelentésére és csökkentésére vonatkozó előírásokra. A Greenpeace és az MTVSZ elvárja, hogy a magyar hatóságok szigorú ellenőrzési és szankcionálási rendszert dolgozzanak ki és működtessenek a szabályszegések megelőzésére és szankcionálására.

A szakmai szervezetek szerint a palagázmező működése nemcsak környezetpusztító, hanem egyelőre jogilag is problémás. Ahelyett, hogy újabb fosszilis beruházásokat támogatna, a magyar államnak a megújuló energiákra, az energiahatékonyságra és az élhetőbb, egészségesebb jövőre kellene koncentrálnia.

https://mtvsz.hu/hirek/2025/08/sulyos-klima-es-egeszsegkarosito-metankibocsatas-folyik-a-bekes-varmegyei-palagazmezon


*** Háttérinformációk

Az optikai gázkamerával végzett vizsgálatokat Théophile Humann-Guilleminot, a CATF szakértője FLIR GF320 kamerával végezte 2025. július 1-jén és 2-án.

MTVSZ: Továbbra is a másodfokú környezetvédelmi hatóság előtt van a Sarkad térségében néhány éve működő palagázkitermelés és gázüzem nagyléptékű bővítésének engedélyezése. Az MTVSZ 2025 januárjában benyújtott fellebbezése kapcsán még nem döntött a környezeti hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár. A Szövetség szerint a Békés Vármegyei Kormányhivatal által kiadott engedély megalapozatlan és alkalmatlan arra, hogy a helyi lakosságot, gazdákat érintő veszélyeket, káros hatásokat elhárítsa; a szervezet a döntés megsemmisítését kérte a januári fellebbezésében. A civil szervezet szerint az éghajlatromboló, vízigényes palagáz-beruházás ártalmassága magas kockázatú a helyi gazdálkodásra és környezetre, a helyiek egészségére, az egyre aszályosabb és sérülékeny alföldi területen. Bővebben:

http://www.mtvsz.hu/palagaz

Greenpeace Magyarország: Az Alföldön egyre súlyosabb a klímaválság okozta kiszáradás, miközben a magyar állam közpénzmilliárdokat fordít a környezet- és egészségkárosító rétegrepesztéses (fracking) földgázkitermelésre ahelyett, hogy az érintett térségek alkalmazkodását támogatná. A Greenpeace petícióban követeli a fracking betiltását,

https://sites.greenpeace.hu/peticio/fracking/

hiszen a technológia több száz vegyi anyag (köztük rákkeltő benzol és formaldehid) használatával jár, miközben súlyosan veszélyezteti a vízkészleteket és fokozza a metánkibocsátást. A Greenpeace részletes állásfoglalása itt érhető el.
https://www.greenpeace.org/hungary/cikkek/11330/miert-kell-a-frackinget-magyarorszagon-is-betiltani-a-greenpeace-reszletes-allasfoglalasa/

Előzmény

Válasz

Tegyük védetté a Dunakanyart! | petíció

1. A Dunakanyar közös érték – ne válhasson magánérdekek áldozatává!

Az elmúlt években megszaporodtak a magáncélú úszómű-kihelyezések, fakivágások és partmenti "fejlesztések", amelyek gyakran lakossági tájékoztatás és közösségi egyeztetés nélkül történnek. Ezek a beavatkozások visszafordíthatatlan károkat okoznak a Duna menti élőhelyekben, a táj arculatában és a helyi életminőségben.

2. Védelmet és átláthatóságot követelünk a közösségi érdekekért!

Kérjük, hogy a jövőben a Dunakanyar teljes területén:
- ne lehessen úszóművet, jachtkikötőt vagy más vízépítményt létesíteni nyilvános környezeti hatásvizsgálat és lakossági egyeztetés nélkül, és vizsgálják felül azokat, amelyek közösségi érdekeket sértenek,
- tiltsák meg a fakivágásokat, partmenti átalakításokat a közösség megkérdezése nélkül,
- csak olyan beruházások történhessenek, amelyek a helyi lakosság és a táj hosszú távú érdekeit szolgálják.

3. A Dunakanyar határai nem állnak meg a közigazgatási táblánál – térségi szabályozást akarunk!

A települések közigazgatási határai a valóságban sok helyen összemosódnak, így az egyik település szabályozása gyakran hatással van a szomszédos falvak életminőségére, természetes partszakaszaira. Ezért ezek a problémák nem kezelhetők kizárólag helyi szinten – térségi szintű, összehangolt szabályozásra van szükség, amely a Dunakanyart egységes ökológiai, kulturális és közösségi egészként védi.

4. Nyilvánítsák a Dunakanyart kiemelten védett tájjellegű övezetté!

Kérjük, hogy induljon el egy olyan szabályozási folyamat, amely jogi és társadalmi védelmet biztosít a térségnek, különösen a Duna-parti sávnak. A Dunakanyar páratlan természeti örökség – nemzeti kincs, amely túlmutat az egyéni vagy helyi érdekeken. A természeti értékek megőrzése nemcsak esztétikai vagy turisztikai érdek, hanem létkérdés a vízminőség, az élővilág és az itt élő emberek számára is. Készüljön olyan stratégiai terv, amely ezeket mind figyelembe veszi.

5. Közösségi garanciákat kérünk minden beavatkozás előtt!

A jövőben minden természetátalakító beruházást csak széles körű nyilvános konzultációval, a helyiek bevonásával lehessen végrehajtani.

6. A Dunakanyar kapjon „ex lege” természetvédelmi védettséget!

A Natura 2000 kijelölések és a helyi szabályozások nem fedik le egységesen a teljes Dunakanyart – sok értékes terület (pl. partsáv, ártér, erdőfoltok) kívül marad a védelem hatókörén.

Miért fontos?
A Dunakanyar Duna-menti sávja, kiemelt természeti övezetei a törvény erejénél fogva (ex lege) kerüljenek automatikus természetvédelmi oltalom alá, egységes szabályozással.

Ez az egyetlen garancia arra, hogy ne lehessen többé kijátszani a természetvédelem határait – és hogy a Dunakanyar jövője a közösségek, ne a beruházók érdekei szerint alakuljon.

Mi, a petíció aláírói, hisszük, hogy a fejlődés csak akkor valódi, ha fenntartható, közösségi és átlátható. A Dunakanyar megérdemli ezt a védelmet. Tegyünk együtt érte!

https://szabad.ahang.hu/petitions/tegyuk-vedette-a-dunakanyart
___

Göd-ÉRT Egyesület: A klímaválság súlyos tüneteit a bőrünkön érezve minden élőhely felértékelődik az országban mindenhol.
Gödön pedig már sok személyes, szomorú tapasztalat alapján tudjuk, hogy mennyire fontos, hogy a környezetünkben előforduló ökoszisztémák képesek legyenek biztosítani az élhető levegőt, minőségi ivóvizet, az őshonos fajok sokszínűségét és a fizikai és szellemi regenerálódáshoz szükséges élettereket.
Ezért vettünk/veszünk mi is részt e petíció megalkotásában és a közösségi igény döntéshozók felé történő kommunikálásában.
Írd alá kérlek és csatlakozz, ha még nem tetted volna meg!

Válasz

Greenpeace: miért döntött úgy a MOL, hogy több százezer liter üzemanyagot hagy kifolyni Gárdonynál? | 2025. június 18.

... jelentős késedelem történt a szivárgás elhárításában és jelentésében. Ez ellentétes a szokásos iparági gyakorlattal és a magyar környezetvédelmi törvénnyel (1), amelyek azonnali leállítást, gyors (24 órán belüli) bejelentést, és mielőbbi elhárítást írnak elő. Az, hogy a szivárgás ismertté válása után hetekig aktívan tartották a vezetéket, nem felel meg sem a nemzetközi szabványoknak, sem a jogszabályi megfelelés elvárásainak, és akár mulasztásnak is minősülhet. Az iparági legjobb gyakorlat (2) alapján a szivárgás észlelésének ideje órák vagy napok kérdése, nem heteké. Nemzetközi tapasztalat alapján mágneses-akusztikus vagy optikai rostos érzékelők is képesek napokon belül pontos helymeghatározásra.

https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/12099/greenpeace-miert-dontott-ugy-a-mol-hogy-tobb-szazezer-liter-uzemanyagot-hagy-kifolyni-gardonynal/

Előzmény

Válasz

Ronda védőrácsot építettek a Pilis-tetőre, hogy megvédjenek egy ritka növényt, de senki sem teljesen elégedett | 2025. június 12.

Akinek jó a szeme, már lentről, Pilisszentkereszt utcáiról is láthatja, hogy valami furcsa, fémes színű dolog készülődik a hegytetőn. A világ talán első, fokozottan védett természeti zónában elhelyezett fémrácsos siklóernyő starthelye készül el itt hamarosan, ami egyelőre nem látogatható, ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Parkerdő szakembereinek kíséretében néztünk meg.

A közelről elég bumfordinak tűnő, 30-40 négyzetméteres, 10-15 centiméter magasságban elhelyezett tűzihorganyzott fém védőrács akkora, mint egy nagyobb színház színpada.

A védőrácsot nem jó kedvében építteti a két szervezet: egy kompromisszum eredményeként készül el. Az szándék pedig az, hogy az eddig illegálisan használt közeli starthelyről erre a legálissá váló startpontra tereljék át a siklóernyősöket. Ugyan a lerácsozott gyepes hegyváll is értékes, fokozottan védett terület – ezért is kell fémráccsal védeni a taposás ellen –, de az igazi rocksztár, a magyarföldi husáng, ami miatt az egész felfordulás van, a másik, déli fekvésű sziklagyepes réten koncertezik. A siklóernyősök korábbi kedvenc starthelyén.

Át is sétálunk a rácstól 400 méterre lévő rétig, amit most masszív kerítés véd. Ezt is most állították fel, mert korábban drótkerítéssel próbálták megóvni ezt a félfocipályányi hegyteteji rétet, de azt állandóan átvágták, és bementek az emberek a gyepre.

-- „A jó kilátás és a kedvező adottságú starthely miatt régóta kedvelt túracél ez a rész. Jó időben akár 20-30 siklóernyős is bejött ide, mások meg csak azért, hogy nézzék őket. Néha sátraztak, tüzet raktak itt emberek. El lehet képzelni, csak milyen taposást végeztek. Állandó konfliktusforrás volt ez a helyzet, és annak ellenére, hogy rendszeresen bírságokat szabtunk ki, illetve hatósági eljárásokat kezdeményeztünk, állandóan nem lehetünk itt és a növényeket, az élőhelyet nem lehet így megvédeni.”

– mondja Novák Adrián, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területi tájegységvezetője. Körbemutat a területen: amióta az erősebb kerítés áll, magához tért a gyep.

És hogy miért ilyen értékes az akár másfél méter magasra is megnövő magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)? Azért mert egy ritka, a jégkorszak utáni hűvös kontinentális sztyeppidőszakból megmaradt bennszülött (endemikus) maradványfaj, ami a világon mindössze nyolc helyen, főleg Magyarország területén lelhető fel.

Gondoltak arra is, hogy ha a siklóernyősök már nem is, de a kirándulók továbbra is be akarnak majd menni az egyébként fantasztikus panorámával megáldott területre, és akkor a masszív kerítés sem bírja sokáig. Ezért ősszel, a vegetációs időszak végén egy átjárót építenek a kerítésre, a gyepet pedig egy 200-300 méter hosszú, emelt fémszerkezetű tanösvényen lehet majd bejárni. A tanösvényrendszer szerkezete a magyarföldi husáng hajtásának és virágjának formájára hajaz majd, és azért építik fémből, mert az jóval tartósabb, mint a fapalló. Az év végére elkészülő tanösvényen két kilátóterasz is lesz.

A kerítésre kirakott tájékoztató tábla szerint a projekt a „Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a pannon és alpesi biográfiai régióban” névre hallgat és összköltsége 1,6 milliárd forint (3,96 millió euró). Mint Csór Attila, Pilisi Parkerdő osztályvezetője elmondja, ebből 140 millió forint a Pilis-tetői siklóernyős startrács, a fémkerítés és az emelt tanösvény, a keret többi részéből más magyar és szlovákiai élőhely- és fajvédelmi beavatkozások történnek.

https://telex.hu/szepkilatas/2025/06/12/pilis-teto-sikloernyos-starthely-tanosveny-dinpi-pilisi-parkerdo

Válasz

Pusztító áradás ma délután Romániában, a Prahova megyei Cosminele térségében! Rövid idő alatt több mint 80 mm eső esett!

https://www.facebook.com/watch/?v=1236816284757438

Csatlakozz észlelői közösségünkhöz:
https://www.facebook.com/groups/840103534640575

... példa a tarvágás, erdőpusztítás lehetséges egyik következményére.

Előzmény

Válasz

Gilisztának nézett befőttes gumik – így halnak éhen a gólyáink | 2025.06.04.

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás nemcsak a gólyák utódlását lehetetleníti el, de ínséget is hoz, a szeméttelepekre kényszerítve ezeket az alighanem mindenki számára kedves madarakat. Az erős idegzetűeknek most bemutatjuk, mi minden kerül elő egy gólyagyomorból, emellett igyekszünk rendet vágni az egymásnak feszülő érvek közt. Merthogy a laikus webkamera-figyelők csak annyit érzékelnek, hogy a nemzeti parkok ellehetetlenítik a civilek mentőakcióit. Háttér.

Bár a gólyák sorsát több ilyen, az emberi tevékenységre visszavezethető probléma is nehezíti, a természetvédelemmel foglalkozó hatóságok és a civil állatmentők között nincs mindig egyetértés, hogyan kell segíteni a madarak túlélését. Nem egyszer előfordult, hogy András mentési akcióit megakadályozták a nemzeti parkok, ami visszatetszést váltott ki azokból a jóérzésű emberekből, akik igyekeznek felhívni a figyelmet a fészkekre állított webkamerákon keresztül észlelt, általuk problémásnak ítélt szituációkra. Márton Vlad András úgy véli, igen rossz az optikája annak, ha a természet védelmére hivatott állami szervek arra hivatkozva akadályozzák a mentést, hogy nem szabad beleavatkozni a természet rendjébe.

– Én erre azt mondom, oké, de akkor zárjuk be a nemzeti parkokat is. A klímaváltozás, ami az ember okozta károkból ered, oda vezet majd, hogy azok az állatok, amelyek tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz, túlélik, amelyek pedig nem, azok sorra kipusztulnak. Aztán, ha majd kihal az emberiség, néhány százezer év múlva szépen újra kialakul a fajgazdagság – mondja.

A civil madármentő szerint Európának ez a része olyan szinten urbanizált, hogy itt már nincsenek érintetlen természeti területek. Az a pár négyzetkilométer, ami még ilyen, gyakorlatilag biodíszlet.

– Ráadásul

-- amikor már a tajgán is mikroműanyagokat találnak a talajban meg a vízben és amikor már az albatroszok is műanyagot hánynak, lassan értelmezhetetlen, mi számít a természet rendjébe való beavatkozásnak

– magyarázza. A természet rendjébe annyiféle módon avatkozik bele az ember, káros hatást gyakorolva az állatvilágra a drótokkal, az épületekkel, a rágcsálók mérgezésével, a magasfeszültségű vezetékekkel, a különböző vegyszerekkel a tisztítószerektől a rovarirtókon át a műtrágyákig, hogy – ha módjában áll – kompenzációs alapon erkölcsi kötelessége kimenteni és feltáplálni az olyan éhező madárfiókákat, amelyekről látja, hogy bajban vannak, állítja Márton Vlad András.

https://www.valaszonline.hu/2025/06/04/gilisztanak-nezett-befottes-gumik-igy-halnak-ehen-a-golyaink/

Válasz

Törvénymódosítás az erdőpusztítás könnyítéséért - Dőlve halnak | 2025. május 28.

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.

Április 22-én, a Föld napján nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a bonyolult című és összetételű salátatörvény-javaslatot (Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről), amely egyebek mellett környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását is tartalmazta. Az Országgyűlésben azóta el is fogadott módosítások ellehetetlenítenek fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és kifejezetten bővítik a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben.

Nem zümmög tovább

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 150 civil szervezet és 40 ezer ember aláírásával nyomatékosított tiltakozása dacára fogadták el május 20-án – az ügyben érintett agrárminiszter által oly kedvelt méhek világnapján – a törvényjavaslatot, amely a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint tovább nehezíti hazánk természeti kincsei­nek megóvását, ellenben megkönnyíti az elpusztításukat; azaz hatalmas visszalépés. Nem állja meg a helyét semmilyen mondvacsinált „klímavédelmi” indok, a jogszabály-módosítás mindenekelőtt az állami tulajdonban lévő egészséges, javításra nem szoruló, veszélyben nem lévő, erdőfelújítási problémák által nem érintett természetvédelmi, Natura 2000 státuszú, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők tarvágását könnyíti meg, ha azt a kezelő úgy kívánja.

A közepesen hosszú memóriával megáldottak emlékezhetnek rá: a kormány három éve átmeneti érvényű szabályozással, „vészhelyzeti intézkedéssel” könnyítette meg az ország védett erdeinek kivágását. A most hatályba lépett törvénymódosítás azonban nem egyszerűen bebetonozta e vészhelyzeti rendelet intézkedéseit, hanem rá is tett egy lapáttal. Nem csupán bővíti a tarvágás lehetőségét őshonos fafajú, illetve természetvédelmi és Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőkben, de szűkebbre szabná azt a jelenleg is rövid (21 napos) határidőt, amely a természetvédelmi hatóság bevonására vonatkozik a problémás fakitermelési tevékenység bejelentésekor.

Standovár Tibor ökológus, biológus, az ELTE oktatója (a törvénymódosítás ellen tiltakozó, erdészeket és ökológusokat tömörítő Pro Silva Hungaria Egyesület tagja) szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a törvénymódosítás elfogadásával egyetlen tollvonással eltörölték a hatályos erdőtörvény 51. paragrafusának 6-os cikkelyét; ez korábban megszabta, hogy „Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.” Az erdészeti alapelvek szerint ennek a legjobb formája a magról (azaz a fákról természetesen lehulló saját magról) történő erdőfelújítás. Ez pedig normál esetben több lépésben történik. A törvénymódosítás nyomán a többszakaszos felújítás nem szükséges: az egylépcsős tar­vágás is elvégezhető. A felújítás történhet akár mesterségesen (magvetéssel, csemetékkel), de akár a tuskókból kinövő sarjakról is. Ez utóbbival szemben az erdészekben is komoly ellenérzések élnek: Standovár szerint az elmúlt 50–60 évben a magyarországi erdészek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a sarj­eredetű erdőket mageredetűre cseréljék. Utóbbi erdők egyrészt nagyobb genetikai változatosságot mutatnak, másrészt állékonyabb, tovább fenntartható, kevésbé sérülékeny állományt alkotnak. Biológiai szempontból ugyan akadhatnak kivételek, a sarjak nagyobb valószínűséggel őrzik a helyi talajhoz, klímához alkalmazkodott változatokat, de ezek a viszonylagos előnyök nehezen igazolhatók. A sarjeredetű fa igazából az erdőgazdálkodónak jobb rövid távon, mert biztosabban megered, az állományt gyorsabban átveszi az erdőfelügyelő, így a felújítási kötelezettségből hamarabb ki tud kerülni, ráadásul az első években gyorsabban is nő, mint a mageredetű.

https://magyarnarancs.hu/belpol/dolve-halnak-276531

Előzmény

Válasz

Elpusztítottak több ezer védett növényt Budaörsön | 2025. május 27.

Feltehetően több millió forint is lehet az a természetvédelmi kár, ami Budaörsön egy Natura 2000-es és helyileg védett terület tőszomszédságában történt, immár harmadszorra. A területen rendkívül értékes és különleges növény- és állatfajok élnek, ennek ellenére mégsem védett. Sőt, beépítésre szántként van nyilvántartva, de a tulajdonosai pont a védett értékek miatt évek óta nem tudják elkezdeni az oda tervezett lakópark megépítését.

Egy budaörsi civil természetvédőtől megdöbbentő felvételeket kaptunk egy természeti értékekben bővelkedő területről, amit nagyon úgy tűnik, hogy valakik valamilyen vegyszerrel, feltehetően nagy mennyiségű gyomirtóval locsoltak le – ismét. A képeken az áprilisi, májusi nagy mennyiségű csapadék ellenére nem harsogó zöld a növényzet, hanem hatalmas foltokban elsárgult, megégett, kiszáradt. Kiégett a gyep, megperzselődtek a rajta lévő növények, bokrok és a fák.

Akár több millió forint is lehet a természetvédelmi kár

Olvasónk, aki helyi lokálpatriótaként régóta követi a környék életét, a képeket Budaörs Kamaraerdő felőli részén, a Szajkó utca melletti területen készítette, ami közvetlenül határos az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozó, és hazai védettséget is élvező Tétényi-fennsíkkal. Annak ökológiai szempontból a szerves része, de az elmúlt évtizedek természetvédelmi és településszerkezeti szabályozási hibái miatt nem áll védettség alatt sem országos, sem pedig helyi szinten.

Annak ellenére, hogy védett növények tömegei találhatók meg rajta, többezres nagyságrendben nő ott például a tavaszi hérics, az árlevelű len, a selymes peremizs és a selymes boglárka – csak ezek megkárosításából kijöhet egy több százezer forintos büntetés, ugyanis e növények természetvédelmi értéke szálanként ötezer forint. De nagy egyedszámban nő ott több orchideafaj is, például a vitézvirág, a sömörös kosbor, az agárkosbor, ezek természetvédelmi értéke 10 ezer forint szálanként. De még náluk is értékesebb, a poloskaszagú kosbor: egyetlen példányának megkárosítása 50 ezer forint kárt okoz.

Hasonlóan értékes a piros kígyószisz, ami nagyon különleges adottsága a területnek, ugyanis a Budai-hegységben nagyon ritkának számít, reliktum faj, vagyis korábbi földtörténeti korokból maradt fenn, mára csak szigetszerű foltokban található meg, főként az Északi-középhegységben. De még lehet fokozni ezt is, ugyanis a területen van adat a fokozottan védett homoki kikerics előfordulásáról is, aminek egyetlen szála 100 ezer forintos értéket képvisel.

A területnek azonban nemcsak a flórája, hanem a faunája is bővelkedik fokozottan védett fajokban, bizonyítottan megtalálható ugyanis ott a füstös ősziaraszoló nevű lepkefaj és a ragadozó életmódú, se nem lepke, se nem szitakötő, de mindkettőre hasonlító keleti rablópille – mindkét faj természetvédelmi értéke példányonként 100 ezer forint.

Ebből is látható, hogy ez a lakott területek közé beékelődött zöldfelület bőven megérdemelte volna azt a védettséget, amit a Tétényi-fennsík többi része kapott annak okán, hogy ilyen viszonylag nagy kiterjedésű, sok részében még kevéssé bolygatott, viszonylag egybefüggő élőhely csak kevés maradt fenn Magyarországon. (A fennsík természeti értékeiről és annak élőhely-revitalizációjáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)
https://telex.hu/belfold/2024/05/12/szuznemzes-a-halalcsillag-arnyekaban

Már legalább harminc éve tudják, hogy értékes a terület

A bonyolult tulajdonosi viszonyok kibogozása után kiderítettük, hogy az az 1,7 hektár, amelyen a mostani feltételezett természetkárosítás történt, elég valószínű, hogy egy cég, a Kamara Park Házak Kft. tulajdonában van. A cégnek emailben tettük fel kérdéseinket, többek között azt szerettük volna megtudni, hogy valóban az övék-e a terület, tudomásuk van-e a természetkárosításról, a cégüknek van-e köze ahhoz bármilyen módon, ha igen, mi indokolta azt, ki és mikor végezte el. A társaságtól Tárai Dávid ügyvezető igazgató válaszolt május 16-án, aki azt írta, hogy társaságuk rendelkezik ingatlan tulajdonjoggal a Tétényi-fennsík meghatározott részén, ugyanakkor nincs tudomásuk a társaságuk tulajdonában álló területrészt érintő természetkárosításról.

Mint az ügyvezető igazgató közölte, „társaságunk több éve folyamatosan kapcsolatban van a Fővárosi Kormányhivatallal a tulajdonában álló területen fellelhető természeti értékek áttelepítésével kapcsolatban. Sem a Fővárosi Kormányhivatal, sem a Társaságunk képviseletében eljáró környezetvédelmi szakemberek, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nem jelezte társaságunk felé, hogy természetkárosítás történt volna a tulajdonunkban álló területen a közelmúltban. Társaságunknak komoly problémát okoz, hogy a magánterület jelenleg nem áll lekerítés alatt, így például rendszeres az illegális szemétlerakás is. Több alkalommal kíséreltük meg kitáblázni, hogy a terület magánterület, biztosítandó, hogy jogosulatlan személyek ne lépjenek be a területre. Minden alkalommal ismeretlen személyek a táblákat megrongálták, a kihelyezett mobilkerítést lebontották”.

https://telex.hu/belfold/2025/05/27/tetenyi-fennsik-torokbalint-orszagosan-vedett-gyepek-gyomirtozas-lakopark

Tedd vagy ne tedd, ne kísérletezz: avagy el kell venni tőlük a tsába... mert ez a védekezés semmi.

Válasz

... az olajvállalat által először ajánlott vizsgálati körzettől távolabb is találtak – egyelőre ismeretlen eredetű – szénhidrogén-szennyezést. A helyiek attól tartanak, hogy mind a szennyezés mértéke, mind annak kiterjedése nagyobb, mint amit az olajvállalat elismer. Félelmeik szerint nem csak a zártkerti rész, hanem egész Gárdony, sőt akár a Velencei-tó is érintett lehet.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/01/19/otszaz-kobmeter-olaj-szivargott-el-egy-mol-vezetekbol-gardonynal-kerti-kutakban-bukkant-fel/
___

Kedd délig 1800 kilogrammnyi elhullott halat szállítottak el a Velencei-tó mellől – közölte a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ).

A szövetség közleménye szerint az elmúlt napokban számos beszámoló jelent meg az internetes közösségi felületeken a Velencei-tavon tapasztalt halpusztulásról, ezen beszámolókban sok feltételezés és téves információ is volt.

Hangsúlyozták, hogy az elmúlt napokban a MOHOSZ Velencei-tavi kirendeltsége minden rendelkezésre álló erőforrását a szükséges intézkedések végrehajtására fordította, amelyek közül a legfontosabbak a kárelhárítás (elhullott halak összegyűjtése), a kialakult helyzetre vonatkozó információk gyűjtése, az érintett hatóságokkal és szervezetekkel való kapcsolattartás, valamint a hal- és vízminták gyűjtése és laborokba küldése volt.

Kifejtették, hogy a jelenlegi elhullások szombaton kezdődtek jelentős mennyiségben, majd hétfőn jelentősen mérséklődött a friss elhullások száma, keddre pedig ez a mérőszám még tovább csökkent, tehát jelenleg folyamatosan javulóban van a helyzet.

írták, az elhullott halfajok összetétele, az elhullások lefolyása és az eddigi vizsgálati adatok alapján feltételezhető, hogy a pusztulás hátterében nagyrészt egy specifikus, kizárólag a kárászféléket – így az inváziós ezüstkárászt – fertőző kórokozó állhat.

A helyszíni vizsgálatok alapján az elhullások összefüggésben lehetnek a halak ívásával, illetve a május elején történt hirtelen lehűléssel – ekkor szűk két napon belül 7 fokot csökkent a vízhőmérséklet (egy héttel korábban pedig ugyanennyivel nőtt a vízhőmérséklet ugyanennyi idő alatt, tehát nagyon gyorsan) – is, amely nagy stresszhatást jelenthetett.

A lehűlés hatására az ívás hirtelen leállhat, amely az ikrás halaknál okozhat elhullást. Ez amiatt történik, mert a lerakásra kész, érett ikrát a halak nem tudják leadni és a bennük maradó ivartermék bomlásnak indul, amely belső „mérgezést” (szepszis) okoz. Feltehetően ez állhat elsősorban a ponty és compó pusztulásának hátterében – sorolták az okokat.

Úgy folytatták, hogy a következtetéseket megerősíti, hogy a vízminőségi paraméterek eddigi vizsgálati eredményei nem mutattak sem oxigénhiányra, sem gázfelszabadulásra utaló tényezőket.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint az április 28-án és május 7-én vett vízminták alapján oxigénhiány nem volt a tóban, ahogy az olajszennyezés is teljes mértékben kizárható, így a víz minőségével kapcsolatosan nem találtak problémát.

A hatóságok által vett vízminták elemzése még folyik, azok eredménye a következő napokban várható – fűzték hozzá, azzal együtt, hogy a halegészségügyi vizsgálatok szintén folyamatban vannak, melyek végleges eredményei a laboratóriumok közlése szerint a következő 1-2 hétben várhatóak.

https://www.peca.hu/2025/05/14/18-tonna-doglott-halat-szallitottak-el-a-velencei-tobol/
___

Megrázó riportot tett közzé az Átlátszó a YouTube csatornáján. A MOL egyik üzemanyagvezetékéből 487 köbméter olaj került a Velencei-tó vízgyűjtő területén a földbe.

https://www.youtube.com/watch?v=T9kok98tjBg

A MOL 2024. október 18-án bejelentést tett a vízvédelmi hatóságnál, hogy megközelítőleg 10 köbméter szénhidrogén-elfolyás történt. Ez az adat előbb 300 köbméterre majd 487 köbméterre nőtt.

A MOL az ügy miatt eleinte korlátlan mennyiségben biztosított palackos ivóvizet a lakóknak, majd – sérelmezve, hogy a helyiek nem vitték vissza az egyenként 50 forintot érő palackokat – ezt a gyakorlatot felfüggesztette - írja az atlatszo.hu weboldal.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/01/19/otszaz-kobmeter-olaj-szivargott-el-egy-mol-vezetekbol-gardonynal-kerti-kutakban-bukkant-fel/

A környéken gázolaj szaga terjeng, míg a pocsolyákon is látható az olaj, írja a lap riportja. A szivárgás alulról szivárog felfelé az esőzéseket követően, pedig a MOL már 1600 tonna földet serélt ki az említett kút közelében.

A környéken borászatok és homoktövis-ültetvény is van. Azok, akiknek ingatlanja van a környéken, attól tartanak, hogy azok eladhatatlanná váltak az ügy miatt.

Bár az eset nem kapott akkora sajtóvisszhangot, amekkorát megérdemelne, mi az Alapjárat virtuális hasábjain keresztül igyekszünk minél szélesebb közönséget tájékoztatni arról, hogy mi történt.

https://alapjarat.hu/aktualis/487-kobmeter-olaj-szivargott-el-egy-mol-vezetekbol-gardony-tersegeben-kerti-kutakban

Előzmény

Válasz

Köszönjük, hogy ennyien kiálltatok a magyar erdőkért és aláírásotokkal csatlakoztatok tiltakozásunkhoz! A reggeli órákban elküldtük az országgyűlési képviselőknek írt nyílt levelünket.

A petíció továbbra is fut, ha még nem csatlakoztál, írd alá most:
https://peticio.wwf.hu/

Nyílt levelünket itt találjátok:
https://wwf.hu/zold-civilek-nyilt-levele-erdoink-vedelmeben-2025-05-19/

Válasz