Hatszáz hektárnyi titkolózás Pécs határában / Gazdaságfejlesztési feladatokat kapott a modellváltó pécsi egyetem, óriási ipari parkot terveznek Pécs mellé | 2024. november 7. / 2024. dec 19.

Közmeghallgatást tartott csütörtökön a baranyai önkormányzat a Pécs mellé tervezett, hatszáz hektáros ipari parkról.

https://telex.hu/gazdasag/2024/11/07/hatszaz-hektarnyi-titkolozas-pecs-hataraban

A maga nemében első fecskének számító eseményt nem reklámozták agyon, mégis alig lehetett elférni a Széchenyi téri épületben. Előadóként Decsi István a Pécsi Tudományegyetem kancellárja és az egyetemet fenntartó alapítvány (UQA) kurátora a decemberi sajtótájékoztatón ismertetett koncepciót összegezte röviden.

https://www.mecsekimuzli.com/pte-uqa-universitas-ipari-park-bicserd-pecs/

Összességében sok újdonság nem hangzott el, de kiderült néhány érdekesség:

-- a térség féltett vízbázisa is elegendő lenne az ipari park ellátásához, de inkább dunai vízzel fedeznék az igényt, azaz a már meglévő Mohács–Pécs vezetéket hosszabbítanák meg Bicsérdig,

-- ezentúl „lefelé csorog” majd a kommunikáció Decsi szerint, vagyis az érintett települések közgyűléseit és aztán a lakosokat is tájékoztatni fogják. (Ha már a döntéseket nélkülük meghozták, ugye…)

-- a jelen lévő Nagy Csaba egy hozzászólásra kifejtette, hogy Pécs polgármestere eddig is tájékozódhatott volna. Ezzel szemben az a helyzet, hogy nem csak Péterffy Attila nem kapott másfél évig érdemi válaszokat a kormánypárti politikusoktól, hanem senki.

Ami nem derült ki:

-- a Dunában lesz-e elég víz és ha akadozik az ellátás, akkor miből oldják meg a pótlást,

-- pontosan kinek és minek a vízigényét kellene kiszolgálni,

-- mi történik, ha mégsem lesz befektető, beruházó, aki ipari termelést hozna ide,

-- pontosan mennyibe fog kerülni ez az egész zöldmezős beruházás?

A teljes közmeghallgatást itt lehet visszanézni:

https://www.youtube.com/live/USQLk236mGs?t=4564s

Válasz

„Ha a Gyurcsány-féle kaszinót meg lehetett akadályozni, akkor talán ezt is” – a helyiek nem akarnak szabadidőközpontot a Velencei-tó mellé | 2025. 03. 04. # videó

A Gyurcsány-kormány egyik legnagyobb botrányának Sukoró volt a főszereplője: 2009-ben a Fidesz is ellenezte, hogy a Velencei-tó egyik utolsó szabad partszakaszán kaszinóváros épüljön. Most a Fidesz-kormány azon van, hogy ugyanide még nagyobb léptékű szabadidő- és rendezvényközpontot húzzanak fel, mindezt úgy, hogy a helyieknek nemcsak véleményezési lehetőséget, hanem információkat sem adnak.

https://24.hu/belfold/2025/03/04/sukoro-szabadidokozpont-velencei-to-lakossagi-tiltakozas-video/

Válasz

Ismét veszélybe került a hódok által újjáélesztett Rákospalotai-láp

Az emberek már kétszer tönkretették, a hódok mindkétszer helyreállították ezt a parányi vadont Budapest peremén. Most ismét veszélybe került a Rákospalotai-láp, amelynek megmentéséért egyre többen szeretnének tenni. | 2025. február 3.

A főváros pesti oldalának legészakibb pontján vagyunk, Káposztásmegyer és Rákospalota határán, de ahogy azt a közúti tábla is jelzi, Dunakeszitől is csak néhány lépés választ el bennünket. Itt, a káposztásmegyeri lakótelep és az M0-s árnyékában rejtőzik a Rákospalotai-láp. Alapesetben a legtöbben nem is tudnánk ennek a helynek a létezéséről, és az itteni élővilág szemszögéből ez így is volna jó. Hogy ez még sincs így, annak az az oka, hogy a vizes élőhely veszélybe került. És már nem először.

Felettünk, az M0-son dübörög a forgalom, előttünk a Mogyoródi-patak siet a közeli Szilas-patak felé, hogy onnan már együtt haladjanak tovább a Dunába. A Mogyoródi-patak itt még természetes medrében folyik, de nem messze, az újpesti szakaszon már kibetonozott teknőben éri el a szintén csatornaként érkező Szilas-patakot.

Mivel gumicsizmában vagyunk, a Mogyoródi-patakon viszonylag könnyen átkelünk. Nem messze tőlük egy kecses nagy kócsag álldogál. A pataktól csak néhány lépést kell tennünk a nyárfák között, és máris a lápnál vagyunk.

Kísérőnk dr. Kriska György biológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, aki az utóbbi években a dunavirágok kutatójaként és szószólójaként vált szélesebb körben ismertté.

Ő a 90-es évek közepén járt itt először a közeli gimnázium biológiatanáraként. Most, 30 évvel később azért van itt, mert szeretné megvédeni a lápot a rá leselkedő veszélytől.

Az eltelt évtizedekben kétszer már szemtanúja volt a láp tönkretételének.

https://www.turistamagazin.hu/hir/mi-lesz-a-hodok-altal-ujjaelesztett-rakospalotai-lappal

Válasz

25 éve történt a Tisza-völgy Csernobilja | 2025. 01. 30.

2000. január 30-án, az esti órákban egy romániai nemesfémbánya zagytározójának a töltése szakadt át és cianiddal, nehézfémekkel szennyezett víz került a mellékfolyókon keresztül a Tiszába hatalmas ökológiai katasztrófát okozva.

Mintegy százezer köbméter, cianiddal és nehézfémekkel erősen szennyezett, toxikus víz került a Zazar patakba, majd a Lápos folyóba, onnan pedig a Szamosba, a Tisza mellékfolyójába – írta megemlékező posztjában a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A cianidhullám február 1-én lépett Magyarország területére. Az első vizsgálatok 32,6 mg/literes koncentrációt mutattak ki Csengernél, ami meghaladta az érvényben lévő határérték 320-szorosát. Másnap a megmérgezett Szamos vize Vásárosnaménynál beleömlött a Tiszába. A vízügyi szakemberek tudták, hogy a kárenyhítés egyetlen érdemi lehetőségét a Kiskörei vízlépcső jelenti.

Az akkor Kiskörén alkalmazott, máig egyedülálló vízkormányzási beavatkozások révén a Tisza-tóba még a szennyező csóva érkezése előtt betározott plusz 55 millió köbméternyi, jó minőségű vízzel jelentősen csökkenthették a sejtméreg koncentrációját. A pusztítást azonban így sem sikerült teljesen elkerülni:

-- a Tisza középső szakaszán az elkövetkező napokban mintegy 60 tonna haltetemet gyűjtöttek össze.

A Kiskörei duzzasztómű rendkívüli üzemrendje, a Tisza-tavi öblítő csatornák és ártéri fokok lezárása viszont lehetővé tették, hogy a Közép-Tisza vidékén a mérgező anyagot a folyó medrében lehetett levezetni. Ennek köszönhetően a hullámtér, a biológiailag rendkívül sokszínű holtágak és a Tisza-tó öblözeteinek páratlanul gazdag élővilága gyakorlatilag nem károsodott.

A cianidcsóva végül február közepén elhagyta az országot, a súlyos ökológiai sebek pedig a reméltnél is hamarabb begyógyultak. Ám a Tisza élővilága azóta is fenyegetett.

Az ezredforduló óta február 1. a Tisza élővilágának emléknapja.

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2025/01/30/25-eve-tortent-a-tisza-volgy-csernobilja/

A katasztrófáról a 20 éves évforduló kapcsán írtunk részletes, összefoglaló cikket.

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2020/01/30/tisza-cianid-cianszennyezes-kornyezetszennyezes-hal-halpusztulas/

Szerencsére azóta nem történt ekkora katasztrófa, de szennyezések sajnos folyamatosan érintik a hazai vizeket. A Sajó élővilágát is pusztította szennyezett bányavíz

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2022/05/17/vizszennyezes-banyaviz-pusztitja-sajo-elovilagat/

és ökológiai katasztrófa történt a Sződrákosi-pataknál is.

https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2023/08/29/szennyviz-kornyezetszennyezes-okologiai-katasztrofa-veresegyhaz

Előzmény

Válasz

Óriási szereptévesztésben a Kormányhivatal: a zöldektől már az alkotmányos jogaikat is megtagadnák | 2025. január 10.

A Greenpeace szerint a Kormányhivatal olyan jogszerűtlen döntést hozott velük szemben, amely alapján később bármilyen, neki nem tetsző ügyben is megtagadhatná a válaszadást egy civil szervezettől. Ugyanis ahelyett, hogy megválaszolták volna a Greenpeace-nek a nyékpusztai gázkitermelés veszélyeivel kapcsolatos kérdéseit, a szervezet szerint jogellenesen próbálják meg kizárni őket a Sarkad melletti gázüzem környezeti hatásvizsgálati eljárásából. Ez a Greenpeace szerint sérti a nemzetközi egyezményekben lefektetett alapjogokat, és ellentétes az Alaptörvénnyel és más magyar jogszabályokkal. A hivatal a zöldek szerint óriási szereptévesztésben van, mert elvonná a bíróság hatáskörét, sőt, még az Országgyűlés politikai döntési jogkörét is átvenné.

A Greenpeace a nyékpusztai gázmező ügyében folyó eljárásba szeretett volna becsatlakozni. Ezért a vonatkozó jogszabály értelmében a szervezet kérelmezte az ügyféli jogállása elismerését, és elküldte észrevételeit a gázüzem környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához a Békés Vármegyei Kormányhivatalnak. A hivatal azonban azelőtt, hogy megválaszolta volna a zöldszervezet kérdéseit, elutasította a Greenpeace kérelmét az eljárásba ügyfélként való becsatlakozásra.

A Kormányhivatal az érdemi válaszadás előtt azt vizsgálta, miért nem kell figyelembe venni a Greenpeace törvény által biztosított és eddig számtalanszor elismert ügyféli jogait, és válaszolni a szervezet felvetéseire.

Egyebek közt vitatta a civil szervezet területi illetékességét is: szerintük “az érintettség csak és kizárólag akkor állna fönn, ha a szervezet székhelye a hatásterületen lenne.” Mindez azért abszurd, mert közben azt is elismerik, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület “működési területe az Alapszabálya szerint Magyarország területe.”

Emellett a hivatal azzal is indokolta a Greenpeace eljárásból való kizárásának döntését, hogy szerintük a szervezet politikai tevékenységet folytat. Mivel a Greenpeace Magyarország Egyesület irataiban a Hatóság nem talált bizonyítékot a politikai működésre, ezt alátámasztandó a Greenpeace európai szervezetét vádolták meg ezzel, jogtalanul és helytelenül.

-- A Greenpeace szerint a Kormányhivatal összemossa a szakmai érdekképviseletet és a politikai tevékenységet is. A Hatóság ezzel a döntésével megkísérli az egyesületekkel összeegyeztethetetlen, közvetlen politikai tevékenységnek minősíteni például a konferenciák megrendezését, a kommunikációs kampányokat, a szakpolitikai dokumentumok készítését például az éghajlat-politikáról vagy a természetvédelemről. Ha ebben a Kormányhivatalnak igaza lenne, az azt jelentené, hogy mindezekkelcsak politikai pártok és politikai hatalomra törekvő szervezetek foglalkozhatnának.

A Kormányhivatal ezzel nemcsak bírósági döntéseket ír felül, de olyan kérdésekben is dönt, melyekben még az Alkotmánybíróság sem találta magát illetékesnek. A Kormányhivatal a hatáskörén Alaptörvény-sértő szinten túlterjeszkedve még az Országgyűlés szerepét is átvenné, amikor a politikai tevékenység fogalmát a jogalkotó helyett definiálja.

Ráadásul olyan precedenst teremthetne, amely alapján egy hivatal jogszabályra hivatkozás nélkül, vagyis önkényesen dönthetné el azt, hogy mely egyesület kérdéseire kíván válaszolni, és melyiktől tagadja meg a válaszadást arra hivatkozva, hogy szerinte az politikai. Ezzel tulajdonképpen megtiltaná a civil szervezeteknek az érdekképviseletet vagy szakpolitikai tevékenységet is. Pedig az Alaptörvény VIII. cikke szerint (…) érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.”

A Kormányhivatal annak ellenére járt el így, hogy Greenpeace-t, és minden más, alapszabálya szerint Magyarország teljes területén működési területtel rendelkező környezetvédelmi egyesületet ügyféli jogállás illeti meg minden Magyarországon folyó környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásban a környezetvédelmi törvény rendelkezése (1995. évi LIII. törvény 98. § (1)) értelmében.
https://d2ypcv04.eu1.hubspotlinks.com/Ctc/UB+113/d2YPcV04/MWYsL2wZzDGW5mnhpr5jcbHnW805GfB5qDMC9N1FQ0t03qn9gW7lCdLW6lZ3mrN5yx3xl7HkQbW4-ZnS48kKtH0W1t2ccM5H_b7qW14Jv8y2PwRwFN1pfnzC8chr3W52jRKl2G3_91W53J9tF19VtMyW7KX-sZ5-g3hqW94FNRf1vpSq1W7SLMlM45gF99W30qLZW4SpCq5W5c76hn2MghLlV_FBYq3VJmx9W90jy7k9kNNFnW3Sy8Y73vndq7W4648vY5MT09zW2ZHqpX7Kn0JxW7SbDLg4f_cg8N4th0dc6ZzfqW6FRw9z2Rt78DN5jr9rsR81VZVPGBbF1N2kXpW8tmV9v208z4WW2Gjdkg8rXPjgf45znpF04

A Greenpeace a nyékpusztai gázmező ügyében többek között arra lett volna kíváncsi, hogy

*** milyen, a környezetre potenciálisan veszélyes anyagokat használnak az eljárás során,

*** hogyan óvják az érintett terület vízkészleteit,

*** milyen tervek készültek a kitermeléssel járó megnövekedett tehergépjármű-forgalom kezelésére,

*** hogyan tervezik csökkenteni a légkörbe engedett, súlyosan klímakárosító metán mennyiségét.

-- “Jogilag értelmezhetetlen, józan ésszel pedig teljesen felfoghatatlan érvelést próbálnak gyártani, hogy miért nem vagyunk jogosultak megvédeni hazánk természeti értékeit és lakosságát a fosszilis ipartól. Szerintünk ehelyett inkább teljes körűen fel kellene tárniuk a környezetpusztító beruházás veszélyeit, és meg kellene válaszolniuk a kérdéseinket. Ha ezt megtennék, talán ők is rájönnének, hogy mennyire rossz ötlet tönkretenni az aszályok által már amúgy is sújtott Alföldet a rétegrepesztéses gázkitermeléssel, és tovább fokozni a klímaválságot újabb és újabb gázmezők feltárásával”- nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa.

A Greenpeace a rétegrepesztéssel, azaz fracking technológiával folyó gázkitermelés magyarországi betiltását követeli. A környezeti kockázatai miatt Európa több országában már betiltott eljárást itthon az amúgy is vízhiánnyal küzdő Alföldön alkalmazzák. A zöldszervezet mérései korábban a levegőben a rákkeltő benzol határérték feletti jelenlétét mutatták ki.
A Greenpeace Magyarországot a jogi eljárásban dr. Gutper Ildikó képviselte.

https://greenfo.hu/hir/oriasi-szereptevesztesben-a-kormanyhivatal-a-zoldektol-mar-az-alkotmanyos-jogaikat-is-megtagadnak/

Válasz

Az év hala hivatalosan a kurta baing, de nem sokat ér vele, ha az őt kiirtó amur kap példátlan védelmet.

Mindenféle fals híresztelésekkel ellentétben nem a kurta baing lett az év hala 2025-ben, hanem az amur.

Pedig jelölt sem volt (nem is lehetne, mert nem őshonos), de hát ugye Magyarországon a halakért nem a haltani tudományok szakemberei, hanem a horgászok és az ő nagy testvérük, a MOHOSZ felel.

Így aztán példátlanul drasztikus védelemben részesítik ezt az őshonos életközösségre rendkívül káros, inváziós halfajt: országos szinten alsó és felső méretkorlátozást kapott, nem is jelentéktelent: 2025-től csak az 50 és 80 cm közötti testhosszúságú amurokat szabad elvinni, a kisebbeket és a nagyobbakat vissza kell engedni - élve.

Köszönjük ezt a rendkívül szakszerű döntést a MOHOSZ-nak, ugyanitt várjuk a busa és a törpeharcsa védelmére hozott intézkedéseket is.

Felvetődik a kérdés, hogyan kerül 50 cm-nél kisebb amur a vizeinkbe, amikor a telepítése hosszú ideje szigorúan tilos az EU-s és a hazai jogszabályok alapján is:

1. Szaporodik. Tehát inváziós faj. Erre 2019 óta konkrét adatok is vannak. Én magam is láttam amurívást a Hárosi-öbölben.

2. Illegálisan telepítik. A fenti képen egy horgászati hasznosító "pontyot" telepít éppen, és közben becsusszan ez-az. (Ne kapj a szívedhez, nem árulom el, hol.) Rengeteg ilyen felvételem van, az egész országban ezt csinálják, sokszor a szakmailag felkészültebb középvezetők tudta nélkül, tógazdasági halászok és a halat szállító alkalmazottak magánakciójaként.

Az amur letarol a vízben minden növényzetet, és a parton is, ameddig eléri. Ezzel az őshonos halaink ívóhelyét teljesen megszünteti. Ezért aztán "bevett" dolog, hogy a tógazda, akitől a halat rendelik, akkor is rak amurt a szállítmányba, ha a megrendelő nem kéri. Hiszen ha kevesebb ívóhely lesz az általa kezelt vízben, akkor kisebb lesz a természetes halszaporulat, így a következő évben is tógazdaságból rendelik majd a halat, s pörög a biznisz.

Az "év hala", szegény kurta baing meg közben szépen eltűnik, ahogy a tavalyi és tavalyelőtti év hala is, a réticsík és a lápi póc. Fogy a csuka, a vörösszárnyú, a sügér, a süllő és minden olyan hal állománya is, amely növényzetre ívik vagy növényi fészket kreál. A MOHOSZ pedig, melynek az őshonos halállomány védelme lenne a kötelessége, és előszeretettel nevezi is magát és klienseit a természet őrzőjének, tovább védi az idegenhonos halfajokat.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1278677929870818

Válasz

Budapest halai: Lassan két hónapja már, de a gazdag minta miatt érdemesnek tartom megosztani a 2024. október 10-i halfauna-felmérésem képeit és adatait. A Rákos-patak XVII. kerületi szakaszán, nagyobb számú érdeklődő számára nyilvános eseményként halásztam és mutattam be a patak jellemző halait, egyre csak próbálva leszámolni a közvélekedéssel, mi szerint "a Rákos-patakban nem él hal".

A két leggyakoribb faj toronymagasan a fenékjáró küllő és a kerekfejű géb. Az egyik őshonos és védett, a másik bevándorló és inváziós. Arányuk évről évre dinamikusan változik, jelenleg 82:95. Volt olyan év, hogy szinte eltűnt a küllő, aztán újra tömeges lett. Ebből is látszik, milyen fontos, hogy a patak hosszirányú átjárhatósága folyamatos legyen.

Ez már csak a 18 előkerült kispaduc miatt is lényeges. A paduc az őshonos faunánk egyetlen hosszabb távon vándorló pontyféléje (és sok más dologban is egyedülálló, például a táplálkozásában is). Szemlátomást a Dunából felúszó ivadékok, melyek halóvodának használják a patakot, ugyanazt csinálják, amit "felnőtt" fajtársaik, csak kicsiben: vándorolnak a patakban, így kerültek a torkolattól 12-14 kilométerrel feljebb lévő jelenlegi mintaszakaszra. Mintha csak gyakorolnák a felnőttkori vándorlást. :)

A szivárványos ökle is meglepő számban került most elő a számára egyébként nem legideálisabb, gyorsan áramló vízből. Jelenléte mutatja, hogy a patakban őshonos kagylók is élnek, hiszen az ökle nélkülük szaporodni nem tud: beléjük rakja az ikráit.

védett fajok:

fenékjáró küllő - 82
vágócsík - 19
szivárványos ökle - 26

őshonos fajok:

paduc (juv) - 18
domolykó (juv) - 9
bodorka (juv) - 1

idegenhonos-inváziós fajok

kerekfejű géb - 95
csupasztorkú géb - 5
razbóra - 6
tarka géb - 3
ezüstkárász - 1

Fotók: Katona-Siklósi Gabriella és Veszelka Réka

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1259794865092458

Válasz

Folytatás itt:

A Budai Arborétum Felső kertjében jártunk Bardóczi Sándor főtájépítésszel!

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/a_budai_arboretum_felso_kertjeben_jartunk_bardoczi_sandor_fotajepitesszel

Előzmény

Válasz

Jövő kedden derülhet ki, hogy a Csányi Sándor vezette kuratórium tényleg el akarja-e adni az egykori Kertészeti Egyetem legendás Budai Arborétumát | 2024. október 31.

„Légbőlkapott.”

Ezzel a szóval minősítette a Csányi Sándor környezetébe tartozó informátorunk azt a híresztelést, ami az utóbbi hetekben a 444 is több forrásból hallott, de minden esetben konkrét bizonyítékok nélkül. A híresztelés arról szólt, hogy a gödöllői MATE, vagyis a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként működő egykori Kertészeti Egyetem legendás budai arborétum-kampuszának felső részét a tulajdonos egyetem átadná az azt fenntartó, Csányi Sándor vezette kuratóriumnak, amelyik értékesítené azt. Ez a felső rész maga a 160 évvel ezelőtt alapított arborétum, benne néhány műemlék épülettel. A bevételt egyes híresztelések szerint a kampusz alsó szekciójában álló oktatási épületek renoválására fordítanák.

... nem meglepő, ha az ügyben időről-időre pletykahullám indul és az is érthető, ha az érintettek már csak a saját fülüknek hisznek. A közelmúlt ugyanis arra tanította a MATE polgárait, hogy a hivatalos nyilatkozatokat érdemes fenntartásokkal kezelni. Miután 2021 közepén elterjedt, hogy eladják az egykori Kertészeti kampuszát és az egyetem addig különálló részeit mind egy Gödöllőre tervezett vadonatúj, 200 milliárdért felépítendő óriáskomplexumba költöztetik, minden érintett kategorikusan cáfolt.

Nemcsak hozzánk jutott el ilyen információ: Orosz Anna, Újbuda parlamenti képviselője egy héttel ezelőtt olyan videót tett közzé, amin arról beszél, hogy értesülései szerint az egyetem dolgozói több ottani épület kiürítésére kaptak utasítást.
https://www.facebook.com/oroszannaujbuda/videos/3919702844943431

Orosz egyértelmű összefüggést látott azzal az először a Válasz Online-on bemutatott korábbi tervvel, miszerint a gödöllői egyetemen tervezett óriási, 200 milliárd forintos szuperkampusz felépítését részben Budapest egyedi kulturális-természeti kincsének eladásából finanszíroznák.
https://www.valaszonline.hu/2022/05/03/budai-campus-gellert-hegy-mate-egyetem-arboretum-koltozes-godollo/

De az sem tűnt véletlennek, hogy a budapesti Városháza pont a napokban tett közzé ismeretterjesztő videót az arborétumról.
https://www.facebook.com/watch/?v=929774762374054

A pletyka része volt, hogy a tervről a MATE Budai kapuszára jövő keddre meghirdetett állománygyűlésen számolhatnak be először az egyetem polgárainak. Miután a témában kérdéseket küldtem a MATE médiaközpontjának, ők - anélkül, hogy bármit cáfoltak vagy megerősítettek volna - meghívtak az emlegetett keddi állománygyűlésre, azzal, hogy

“Az esemény keretein belül tájékoztatást adunk alábbi levelében felmerülő kérdéseire is.”

Az ügyet ismerő további forrásunk szerint gondolkodás folyik ugyan a kampusz jövőjéről, de az érintettek még döntéselőkészítő anyagokig sem jutottak. Vagyis szerinte most egészen biztosan nem jelentenek be semmi konkrétat.

https://444.hu/2024/10/31/jovo-kedden-derulhet-ki-hogy-a-csanyi-sandor-vezette-kuratorium-tenyleg-el-akarja-e-adni-az-egykori-kerteszeti-egyetem-legendas-budai-arboretumat

Előzmény

Válasz

2015-ben, a campus bezárásáról szóló első sajtóhírek idején az a szóbeszéd terjedt, hogy Csányi Sándor OTP-vezér nézte ki magának a rendkívül értékes területet luxushotel fejlesztés számára. A MATE alapítványi kuratóriumának elnöke is Csányi Sándor, ezért megkérdeztük az OTP Ingatlan Zrt.-t a tervről. Válaszukban azt írták,

-- sem az OTP Ingatlan Zrt.-nek, sem az OTP Csoport más tagjának nincs ilyen fejlesztési terve.
https://magyarnarancs.hu/belpol/eveken-belul-bezarhatjak-a-volt-kerteszeti-egyetem-villanyi-uti-campusat-240547
___

Az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében megkezdődött az az önkéntességen alapuló felújítási program, amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó arborétum megtisztítása, részbeni megújítása – közölte a Magyar Kertörökség Alapítvány pénteken.

A Gellért-hegy déli lábánál elterülő, mintegy 7,5 hektár területű Budai Arborétum az ország egyik leggazdagabb gyűjteményes kertje, a magyar kertkultúra és tájépítészet ikonikus helyszíne, hiszen több mint másfél évszázaddal ezelőtt ez lett az otthona hazánk első kertészeti iskolájának.

Az arborétum telepítését az 1800-as évek végén kezdték meg, 1975 óta természetvédelmi terület. Jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.
https://magyarnarancs.hu/lokal/onkentesek-teszik-rendbe-a-budai-arboretumot-266653

Előzmény

Válasz