Internet: Civil szervezetek közös nyilatkozata Magyarország nemzeti parkjainak, természetvédelmi területeinek és természeti értékeinek védelmében

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1306 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1306 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1306 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1045 fő
  • Képek - 4157 db
  • Videók - 1306 db
  • Blogbejegyzések - 1384 db
  • Fórumtémák - 88 db
  • Linkek - 595 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Nemzeti parkjainkban nincs helye fosszilis energiahordozók kitermelésének


Budapest, 2021. április 7. – 111 civil szervezet közös nyilatkozatban kéri a gazdasági és politikai élet szereplőit, hogy az Alaptörvény értelmében biztosítsák hazánk országos jelentőségű védett területeinek és megmaradt természeti kincseinek védelmét, és ne lehessen fosszilis energiahordozókat kitermelni ezeken a területeken.


Alkotmányos rendünk szerint a természetvédelmi területeken a védendő közérdek az élővilág megóvása, a bányászati célú tevékenység nem élvez elsőbbséget egy nemzeti park védett területén – ahogy erre dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója is rávilágít. [1]


Az Alaptörvényből az is következik, hogy az állam a jövő nemzedékek, mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kell, hogy kezelje a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket. Ezért a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. [2]


Az Őrségi Nemzeti Park természeti értékei veszélyben vannak. A MOL olyan beruházást tervez a nemzeti park védett természeti területén, Natura 2000-es területen, a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületén, amely ellentétes az Alaptörvényben rögzítettekkel. Nemcsak a természetvédelmi értékeink védelmét veszélyeztetné az ott tervezett szénhidrogén-kitermelésre irányuló új beruházás, de emellett súlyosbítaná a klíma- és ökológiai válságot is, amely tovább rontaná Magyarország jövő nemzedékeinek életfeltételeit.


A klíma- és ökológiai válság jelenlegi súlyos helyzetében már nem lenne szabad engedélyezni új, fosszilis energiahordozó lelőhelyek megnyitását. Ahogy az elemzések bemutatták, a már feltárt földgáz- és kőolajkészletek kitermelése és felhasználása is veszélyezteti a másfél fokos felmelegedési korlátot, azaz a Párizsi Klímamegállapodást. [3] Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint az olajfogyasztásunkat a 2010-es bázisévhez képest 37%-kal, gázfogyasztásunkat pedig 25%-kal kell csökkenteni világszinten 2030-ig. [4] A hazai gázfogyasztást a magyar kormány 2040-re 40%-kal akarja csökkenteni. A lakóépületek régóta ígért energetikai felújításával évi 2 milliárd m3 földgázt tudnánk megtakarítani, amely mennyiség megegyezik a jelenlegi hazai kitermeléssel [5]. A biológiai sokféleség, a minket is fenntartó élő rendszerek összeomlásának közvetlen veszélye pedig megköveteli, hogy az egyre kevesebb, még természetes területünket megőrizzük.


Mindezek alapján a csatlakozó szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy a MOL új szénhidrogén-termelő kút létesítését tervezi az Őrségi Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területén a 2020. év végén beadott engedélykérelme alapján. [6]


A beruházás, majd az azt követő üzemeltetés indokolatlan mértékben növelné a védett területre nehezedő környezeti kockázat mértékét és veszélyeztetné a környéken lakó emberek életfeltételeit, amely az elővigyázatosság és megelőzés általános környezetpolitikai elvével nem összeegyeztethető. A beruházó MOL által megrendelt előzetes vizsgálati dokumentáció is felsorolja a területen megtalálható ökológiai értékeket, és leírja azt is, milyen veszélyeztető hatásai lennének a tervezett tevékenységnek: a zaj-, fény- és porszennyezéstől kezdve, a megnövekvő forgalmon keresztül, egészen a madarak költőhelyének megzavarásáig. Egy ilyen természetet veszélyeztető beruházásnak semmi keresnivalója nincs egy természetvédelmi területen. Ráadásul veszélyeztetné az őrségi tájképet és a helyben ökoturizmussal foglalkozók megélhetését is. Nemzeti parkjainkat azért hozták létre, hogy a magyar tájat és benne természeti értékeinket hosszú távon megőrizzük. Minden, ezt a célt veszélyeztető gazdasági tevékenységet itt el kell kerülni.


A csatlakozó szervezetek a fentiekre hivatkozva azt várják:


  • a MOL azonnali hatállyal álljon el az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területére tervezett beruházásától;
  • a Vas Megyei Kormányhivatal a fentiekben megfogalmazott természetvédelmi és klímavédelmi szempontok értelmében utasítsa el az engedélykérelmet, amennyiben a MOL nem vonja vissza a beruházási szándékát;
  • a magyar országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban alkosson törvényt, amely megtiltja nemzeti parki védett természeti területen a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó új bányászati kutatás és kitermelés megkezdését.


A kezdeményezés nyílt, ahhoz bármely civil szervezet csatlakozhat.


Aláíró szervezetek:
Greenpeace Magyarország
Magyar Természetvédők Szövetsége

Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület
aHang
Anyák az Anyákért Alapítvány
Ararát Munkacsoport (Magyarországi Evangélikus Egyház)
Bábozd Zöldre Környezeti Nevelési Egyesület
Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub
Bihar Kis-sárréti Civilek Társasága
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület
Bodrog Egyesület
Börzsöny-Ipoly-mente Polgári Természetőrség
BTSSZ Természetvédelmi és Természetismereti Bizottság
Budakalászért Védegylet
Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület
Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Cserhát Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány
Csermely Környezetvédelmi Egyesület
Dél-Balatoni Természetvédelmi Egyesület
Diverzitás Közhasznú Alapítvány
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Éghajlatvédelmi Szövetség
ELTE Együtt a Környezettudatos Szemléletért
Energia és Környezet Alapítvány
Energiaklub Egyesület
Ét-Rend Egyesület
Extinction Rebellion Magyarország
Fauna Alapítvány
Felelős Gasztrohős Alapítvány
Fenntarthatóság Felé Egyesület
Fertő Tó Barátai Egyesület
Fridays For Future Magyarország
GATE Zöld Klub Egyesület
Giligán Egyesület
Gödi ÖkoKlub
GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete
Gyermekláncfű Kézműves, Oktatási és Környezetnevelési Egyesület
Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány
Hétágfa Egyesület
Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület
Holocén Természetvédelmi Egyesület
Humusz Szövetség
Igazgyöngy Alapítvány
Jane Goodall Intézet
Jézus Szíve Társasága
Kaptárkő Egyesület
Karátson Gábor Kör
Kerekerdő Alapítvány
Kiserdővédők
Körlánc Szegedi Munkacsoport
Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat
Körös Klub Természet-, Környezetvédő, Természetbarát Egyesület
Közép-magyarországi Zöld Kör
Közös Sors Egyesület
Levegő Munkacsoport
Magonc Alapítvány
Magosfa Alapítvány
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Permakultúra Egyesület
Magyar Vegán Egyesület
Maradjanak a Fák a Rómain
MASZK Egyesület (Szeged)
Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület
Nem Adom Fel Alapítvany Roll Natural csoport
Nők a Balatonért Egyesület
Országos Természetőr Társaság
Ökológiai Stúdió Alapítvány
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért
Ökotárs Alapítvány
Őrségi Kerékpáros és Természetbarát Egyesület
Őrségvédők Civil Társaság
Összefogás a Balatonért
Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület
Pécsi Zöld Kör
Punktum Alapítvány
Reflex Környezetvédő Egyesület
Rendszerszint – Országos Közösségszervező Műhely
Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület
Serpentes Alapítvány
Somosi Környezetnevelési Központ
Stop Avalon! Tata Civil Mozgalom
Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület
Szombathely-Herény „Kőrösi Csoma Sándor” Természetjáró, Környezet és Természetvédő Egyesület
Szubjektív Értékek Alapítvány
Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért
Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület
Tengri Íjász és Hagyományőrző Egyesület
Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete
Természetes Életmód Alapítvány
Természetesen, Magyarország Egyesület
Természeti Örökségünk Alapítvány
Ültess fát magról – A Szelíd Klímaharcos
Ürömért Egyesület
Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány
Védegylet
Völgy-Híd Természetvédelmi Alapítvány
WWF Magyarország
Zöld Akció Egyesület
Zöld Dió Alapítvány
Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület
Zöld Kapcsolat Egyesület
Zöld Kör
Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület
Zöld Oroszlánok Egyesület
Zöld Óvoda Hálózat Egyesület
Zöld Pont Alapítvány
Zöld-Híd Alapítvány


Jegyzetek:


[1] A jövő nemzedékek szószólójának figyelemfelhívása a természetvédelmi célok megfelelő hatósági érvényesítéséről bányászati célú kutatási tevékenység engedélyezése során:
https://www.ajbh.hu/documents/10180/2926454/A+Sz%C3%B3sz%C3%B3l%C3%B3+figyelemfelh%C3%ADv%C3%A1sa+a+term%C3%A9szetv%C3%A9delmi+c%C3%A9lok+%C3%A9rv%C3%A9nyes%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9r%C5%91l/c10b74ab-1e64-33c5-a150-8750b9279ba7


[2] Az Alkotmánybíróság II/201/2019 számú üggyel kapcsolatban hozott határozatában leszögezte, hogy „az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése alapján az állam a jövő nemzedékek, mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Ezek a jogok csak addig terjedhetnek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.”


[3] http://priceofoil.org/content/uploads/2016/09/OCI_the_skys_limit_2016_FINAL_2.pdf


[4] IPCC 1.5 FIGURE SPM.3:
https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/sites/2/2019/06/SR15_Full_Report_Low_Res.pdf


[5] Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig (NES – 2020. január 16.)


[6] A MOL Őrség Szénhidrogén Kft. Őri-M-1 jelű fúrási telephelyén tervezett szénhidrogén ipari mélyfúrás lemélyítésének előzetes vizsgálati eljárása – Kérelem és mellékletei: http://nydtktvf.zoldhatosag.hu/index.php/e-tajekoztato/kozlemenyek/kerelem-es-mellekletei/doc_details/3138-vaakf-kto2422021-kerelem-es-mellekletei


Forrás:

https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/8170/nemzeti-parkjainkban-nincs-helye-fosszilis-energiahordozok-kitermelesenek/

Címkék: alaptörvény bányászati célú tevékenység civil szervezet ensz Éghajlatváltozási kormányközi testülete fosszilis energiahordozók kitermelése klíma válság magyarország mol natura 2000 nemzeti park nemzeti Ökológiai hálózat párizsi klímamegállapodás szénhidrogén-termelő kút természeti érték természetvédelem természetvédelmi terület élővilág megóvása ökológiai válság Őrségi nemzeti park

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 20 perce

Jelenleg nem alakul ki elegendő talajvíz mennyiség a vizeink fenntartásához, illetve a mezőgazdaság részére. Nincs mocsár, láp, ártér (vízpuffer), azaz, ami víz beérkezik Magyarországra, az bármilyen szétterülés nélkül gyorsan ki is folyik... (ezt a szakemberek is tudják, és mindez a múlt század elhibázott, félrement vízgazdálkodásának következménye)

Ez a koncepcionális vízlevezetés.
Az a szemlélet vagy értékrend, ami nem tűri a vizet a tájban. Ha víz jelenik meg, azt mielőbb és minél teljesebben le akarja vezetni, de legalábbis összegyűjteni egy jól ellenőrizhető helyre, ami határozott és állandó határvonallal rendelkezik.
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/fenntarthato_vizgazdalkodas_taji_szinten__13_resz_magfalva_2022_balogh_peter

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Fertő-tó: valami nincs rendben a 45 milliárd forintos óriásberuházással, Lázár János tárcája új terveket akar

Újraterveznék a fertőrákosi öbölbe tervezett, de nemrégiben pénz híján leállított állami turisztikai óriásberuházást – értesült lapunk.

Információink szerint a nemrégiben miniszterként újraaktivált Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumnál most úgy látják, hogy mind esztétikailag mind pedig fenntarthatósági szempontból alapvetően újra kell gondolni az egész Fertő tavi beruházást. Forrásaink az állami beruházásokért felelős tárcánál azt nem tudták megmondani, hogy mikor állnak elő újabb tervekkel és az sem egyértelmű: milyen mértékben vágnák vissza a lázálomnak beillő, legutóbbi időszakra már 45 milliárd forintosra hízott óriásberuházásból.

Érdeklődésünkre a tárcától, illetve a beruházást menedzselő Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt.-től is pontosan ugyanazt a választ küldték el, miszerint „Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a rezsicsökkentés megvédése (a válasz még a rezsiemelés előtt futott be – a szerk.) és a honvédelmi célok teljesítése érdekbe, a még el nem kezdődött kivitelezésű állami beruházások felfüggesztésre kerülnek.” Megerősítették, a Fertő Part magasépítészeti munkálatai ebbe a körbe tartoznak, „amíg a jelenleg is kivitelezés alatt álló mélyépítési munkák befejeződnek, úgy a beruházás további részei, részben a tervek felülvizsgálata miatt is, határozatlan időre, felfüggesztésre, majd felülvizsgálatra kerülnek.”

A napokban Farkas Ciprián soproni fideszes polgármesternek is hasonlóan dodonai válasszal kellett beérnie. Mint azt a Mérce megírta, a polgármester a tárcánál tudakolta, hogy mi lesz a tóra 2015 óta tervezett óriásberuházással, mire válaszában Lázár az ilyenkor szokásosnak mondható szóvirágok mellett – a levél így kezdődött: „Magyarország kormánya hűséges a hűség városához” – csak annyit közölt, a kormány nem állt el a beruházástól, ám „elhalasztja, átütemezi” annak végrehajtását.
https://nepszava.hu/3165078_ferto-to-turizmus-beruhazas-leallitas-45-milliard-orbankormany

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Európában is páratlan értéket tesz tönkre a tatai óriáshotel, de áterőszakolják | 2011.

Egy ideje mintha csend lenne a Hell energiaital-gyártó csoport tatai szállodaprojektje körül, amely tavaly országos botrányt okozott. A Válasz Online bemutatja, hogy a háttérben bizony most is gőzerővel zajlik az akadályok elhárítása az építkezés elől. Elfogadták ugyanis az építési szabályzatot, ami utat nyit a hotelnek. Minden jel arra mutat: a város vezetése a végsőkig elszánt, hogy tönkretegye Tata európai szinten is páratlan értékét. Egészen ritka csoda ugyanis, hogy egy város szíve egyetlen mesterien megkomponált, festői angolkert. Ebben az ügyben tehát sokkal nagyobb a tét, mint hogy valahova felhúznak egy mégoly ronda épületet.

Tavaly ilyenkor attól volt hangos minden, hogy egy óriáshotel építése fenyegeti a tatai Öreg-tavat. A Hell energiaital csoporthoz tartozó Avalon Park Kft. a város egyik kiemelten szem előtt lévő pontját, a tó nyugati partján található egykori Esterházy lovarda telkét nézte ki magának egy 120 szobás, többemeletes luxusszálloda felépítésére. Bár egy ideig úgy tettek, mintha több helyszín is „versenyben lenne” a beruházás elnyeréséért, az első pillanattól látszott, hogy Tata lesz a „szerencsés” kiválasztott.

A terv helyben is komoly tiltakozást váltott ki. Stop Avalon néven civil szervezet jött létre, hogy megszervezze az ellenállást, tüntetést tartottak a tóparton, és népszavazási kezdeményezés indult, amelynek a kérdéseiből többet hitelesített a Helyi Választási Bizottság. Az ősz folyamán a szavazás kiírásához szükséges számú aláírás is összegyűlt. A beruházó ezt látva engedményeket tett: nyáron bejelentették, hogy megváltozik a koncepció, a szálloda kisebb lesz, és reagálnak a műemlékvédelmi és természetvédelmi szervezetek aggodalmaira.

Azóta Tatán látszólag csönd van, most éppen más brutális óriásberuházásoktól hangos a sajtó, például a Balaton partjára tervezett és kiemelt beruházásként gyorsított ütemben, minden addigi szabályt felülírva máris engedélyezett, balatonvilágosi giga-társasház ügyétől, amelynek egészen elképesztő látványtervei azt mutatják, hogy a NER-közeli befektetőcsoport számára a Costa Brava legtaszítóbb óriásépületei jelentik a követendő mintát.

Közben azért a fogaskerekek Tatán is forognak: Michl József polgármester a pandémia időszakát arra használja fel, hogy kész helyzetet teremtsen és minden akadályt elhárítson az Avalon beruházása elől. Ameddig tart a járvány, a tervezett helyi népszavazást nem lehet megtartani, a vészhelyzet után pedig félő, hogy nem lesz érdemes, mert okafogyottá válik – az ellenzőknek valójában az építési engedély megszerzéséig van valós lehetősége a projektet megakadályozni. Az idő pedig fogy.

-- A tét azonban óriási: nem pusztán arról van szó, hogy felépül-e egy mégoly ronda szálloda, hanem egy európai szinten is páratlan érték megsemmisüléséről.

Tata igazi különlegessége ugyanis nem más, mint hogy a város szíve a maga egészében egyetlen mesterien megkomponált, festői tájképi kertet alkot. Olyan együttest, amelyben minden elemnek megvan a maga helye, és amely jelenleg még harmonikusan őrzi a 19. század folyamán kialakult állapotát. (Az egyetlen jelentősebb 20. századi hozzátétel, az Eötvös József Gimnázium épülete pedig jól egészíti ki a régebbieket.) Magyarországon nincs másik példa arra, hogy egy főúri tájképi kert elemei az egész várost átszövő rendszert alkossanak, de valószínűleg Európában máshol se nagyon találni hasonlót. Ez az érzékeny csoda egy-két elrontott kisebb épületet még úgy-ahogy elvisel, az Avalon Lake Hotelt azonban – méreténél fogva – már nem.

S hogy mi történt a pandémia hónapjaiban a hotel ügyében?

November 8-án az Avalon bemutatta a szálloda átdolgozott látványterveit, amelyekről a beruházó úgy gondolja, hogy már minden „megfontolandó és építő jellegű” érvet figyelembe vesznek, és a méretét 5000 m2-rel csökkentették.

A látványterv-sorozatból három képet mutatunk...

A fenti kép az Esterházy lovarda telkét ugyanúgy kelet felől, vagyis a tó irányából mutatja, mint a mai helyzetet rögzítő nyitóképünk. Az okosan kiválasztott madártávlati szög látszólag csökkenti a hotel nagyságát, amely viszont így is legfeljebb a bukórepülésben szálló madarak számára lesz kevésbé zavaró.

Az északi nézet mutatja az átdolgozás lényegét: a hotel nagy részét egy mesterséges domb alá rejtik el, azt zöldtetővel borítják, így próbálva elérni a tájba illeszkedést. Az eredmény olyan, mintha a Zsákos Bilbó nevezetes földbe vájt hobbitházát, a Zsáklakot megvásárolta volna egy ukrán oligarcha, de kénytelen lenne a hobbitfalvai építési szabályzat kekeckedő előírásai miatt a helyére épített betonhegyet dombocskának álcázni.

A fenti két látványterv azt hivatott ábrázolni, hogy az Öreg-tó körbejárható marad, a jelenlegi sétány nem szűnik meg. A hotel a tó felé kültéri medencékkel fordul, amelyeket barlangfürdő-szerűen alakítanának ki, vagyis a város egy új fürdőt is kapna cserébe a beruházás elfogadásáért.

Csakhogy a sétány egyébként sem tartozik az Avalon tulajdonában álló, majd’ kéthektáros telekhez. Az nem ér ki a tóig, csak az egykori Esterházy lovardát és a mellette lévő, ma látszólag közterületnek tűnő, bekerítetlen, de valójában magántulajdonú és építési helynek minősített egykori lófuttató területet foglalja magában. Ennek alapján a tó körbejárhatósága valóban nem lehet kérdés, bár a luxusszálloda üzemeltetői részéről egy idő után természetszerűleg jelenhet meg egyfajta nyomás a városvezetés felé, hogy engedjék le a hotelt egészen a partig – és az eddigiek alapján az ilyen nyomásoknak Tatán nehéz ellenállni.

Megkérdeztük az előző tervet jegyző és az Avalonnal több helyen együtt dolgozó Csikós Mihály építészt, hogy ezeket az őszi terveket is ő készítette-e, de válaszában azt írta, hogy a beruházásról csak az Avalon adhat ebben a szakaszban felvilágosítást, az Avalon pedig azt írta részletes kérdéssorunkra, hogy „a beruházásról a korábbiakon túl, mivel az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többet és újat egyelőre nem tudunk mondani. Amint lesz újabb fejlemény és az már olyan szakaszba érkezik, értesíteni fogjuk a közvéleményt, ahogy ezt idáig is tettük.”

Pedig nagyon is vannak új fejlemények. Decemberben a város önkormányzata közzétette az Avalon által elkészített telepítési tanulmánytervet, amely részletesen megalapozza a beruházást. A több mint 400 oldalas dokumentumot egy neves tervezőintézet, a VÁTI készítette, és igen alaposan körüljárja a telek történetét, megközelíthetőségét, természeti adottságait, valamint a tervezett hotel várható hatásait. Terjedelménél fogva várhatóan kevesen fogják elolvasni, bár érdemes lenne: tanulságos dokumentuma annak, amikor nagy tudású, alapos szakemberek hétrét görnyedve, fejenállást bemutatva igazolnak egy minden ízében védhetetlen beruházást. A tanulmányterv a Worldinvest Zrt., vagyis az Avalon megbízásából készült, így egy percig nem lehetett kérdéses, hogy milyen végkövetkeztetésre jut: minden kockázat menedzselhető, a károk nem jelentősek, és a várható haszon minden területen ellensúlyozza a veszteségeket.

Tata országszerte híres az őszi-téli vadlúdvonulásáról, amikor a madarak nagy számban használják pihenőhelyként az Öreg-tavat – valódi különlegesség, hogy egy ilyen természeti jelenség egy élő, működő város közelében történik. Tata ki is használja ezt a rendkívüli adottságot, a járvány előtt a Vadlúd Sokadalom a város legnépszerűbb idegenforgalmi rendezvénye volt. Arra a kérdésre, hogy a vadludakat nem fogja-e zavarni a tervezett luxushotel zaja és fényszennyezése, a tanulmány többek közt azt a választ adja, hogy majd megszokják:

-- „ugyanazon ingerrel ismételt szembesülés eredményeként a figyelem vagy reakció intenzitása csökken. Az egyedek hozzászoknak az ismételt és a megerősítés hiánya miatt számukra nem veszélyesnek, közömbösnek ítélt ingerekhez.”

Ez egyébként nem csak a vadludak és a lámpafény, hanem az emberek és a kártékony óriásberuházások relációjára is igaz. Ettől még próbáljunk ránézni friss szemmel erre a tervre, és még egyszer összeszedni, hogy miért nem lett volna szabad még csak felvetődnie sem.

-- A tatai Öreg-tó látványa egyike Magyarország ikonikus helyeinek. Az ilyen látványok megváltoztatását minden esetben kerülni kell, ha nem egyértelmű, hogy az kedvező irányú. A tapasztalatok szerint a kortárs jelhagyási szándékot az utókor nagyon gyakran jóvátehetetlen rongálásként értékeli, például a Duna-korzó szocialista szállodasora esetében. Túlzott és indokolatlan önbizalom azt hinni, hogy a szteroiddal telinyomott Zsáklak megítélése pozitívabb lesz, ha az újdonság megkopott.

-- A terület sokszorosan érzékeny, és ezért mindenféle védelem alatt áll: tájképvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterületéhez tartozik, vízbázis fölött helyezkedik el, a vizes élőhelyek megőrzését szolgáló ramsari egyezmény védelme alá tartozik. A lovarda maga műemlék. A védelmek valódi célja pont az ilyen óriásberuházások megakadályozása, nem az, hogy a VÁTI szakembereinek komolyabb intellektuális erőkifejtést okozzon annak a megindoklása, miért lehet a hotelt mégis mindennel összeegyeztetni.

-- A festői tájképi kert, amit az Esterházy család a tóparton a kastélya körül kialakított, és amibe befoglalta a középkori vár romját, Európában egyedülálló módon határozza meg Tata városának arculatát. A lovarda (eredetileg tehenészet) ennek a történeti együttesnek volt a része, a szálloda pedig ezt csonkítja meg. A tájképi kert lényege a festőiség, ami számokkal és százalékokkal nem írható le, de mindenki érzékeli, ha találkozik vele: ezért van Tatának annyi szerelmese. A festőiség fogalmából következik, hogy akkor is odavész, ha a park nagy része nem károsodik: elég egy kellően brutális méretű és megjelenésű új elem a megtöréséhez.

A fentiekhez képest szinte részletkérdés, hogy egy műemlékkel eleve nem lenne szabad úgy bánni, mint ahogy a lovardával fognak. A látványtervekről ugyanis látszik, hogy kizárólag az istálló épületét akarják megtartani, a kőből épített kerítésfalat, a barokk kaput és a melléképületeket nem. A tanulmányterv ugyan megpróbálja kimutatni, hogy ezek nem is részei a műemléknek, de ez tényleg teljesen alaptalan: mindezek az elemek már szerepelnek a 19. századi felmérési rajzokon, tehát régiek, és a 2006-os műemlékjegyzék is épületegyüttesről beszél. A szállodához üvegtetőkkel kapcsolt, kipreparált épületcsonk megtartása (már ha túléli az építkezést) az örökségvédelem megcsúfolása. Őszintébb lenne bontani az egészet.

Maga az épületegyüttes egyébként svájci tehenészetnek (Schweytzerey) épült 1807 és 1810 között, de a 19. század második felében az Esterházy család lóistállóvá alakította, ahol 1925-ig Esterházy Niki gróf világhírű lipicai ménesét tartották. Ebben az időben a magyar lósport egyik fellegvára volt, de a hagyományokat a szocializmus idejében is folytatta a Tatai Állami Gazdaság, amely lovas iskolaként hasznosította. A szomszédos lófuttató pályát (a nagy üres mezőt az épület mellett, amelyre szintén rátelepedne a szálloda) ekkor alakították ki. A rendszerváltás után a terület magánkézbe került, üressé vált, leromlott, az udvarról több épületet le is bontottak. A szálloda melletti érvek egyetlen valós eleme, hogy ez ma Tata szívének egyik szégyenfoltja. Kétségkívül az. A jó megoldás azonban a műemléki felújítás lenne, akár a történelmi örökséget megőrizve lovagoltatás céljára, akár étteremnek, kisebb panzióval kiegészítve.

Nagyobb épület elhelyezésére már csak azért sem lenne alkalmas, mert ehhez az egész környékét meg kell erőszakolni. A lovardának ugyanis nincs kapcsolata semmilyen közúttal, valójában a közparkká alakult egykori kastélypark közepén áll. A kapuhoz odavezet ugyan egy aszfaltozott sétány, de ez nem közút. A sétány a város felé egy szűk barokk kapuval nyílik, amiről a tanulmányterv igazolta, hogy csak az 1930-as évek végén épült, ezért nem is értékes – milyen jól jön ez, ha az építkezési teherautók hónapokig a parkon keresztül közlekednének, és ezt a kaput le kéne bontani. A másik alternatíva, hogy az építkezést déli irányból bonyolítják le, a természetvédelmi területen át. Ma még nem tudni, melyiket választhatják, de egyik sem jó.

Arra viszont megvan a válasz, hogy honnan fogják a szállodát a vendégek és a dolgozók autóval megközelíteni a működés időszakában: a lovarda fölötti domb tetején épülhet a kiszolgáló garázs az üresen álló egykori piarista rendház mellett. A rendház korábban iskolaként szolgált, és mellette egy aszfaltozott, felhagyott kézilabdapálya található. Ez alá rejtenék el a részben földbe süllyesztett, kétszintes garázst, ahonnan a vendégek egy gyalogos lépcsőn közelíthetnék meg az óriáshotelt. (A garázs másik szintjét a város használhatná.)

Ez látszólag jobb megoldás annál, mintha a lovarda kapujához vezető sétányt alakítanák közúttá, gyakorlatilag szétverve a városközponti parkot, de ettől még a szálloda egész forgalma továbbra is a város közepét terhelné, főként a Fazekas utcát és a Kastély teret. Az ötlet egyébként már 2018-ban megszületett, mivel szerepel a szabályozási terv módosításához ekkor készült alátámasztó munkarészben, amely ezt „innovatív gondolatnak” nevezi.

Január 29-én az önkormányzat elfogadta a Tanoda tér környékének új rendezési tervét, amely lehetővé teszi a garázs megépítését, és ezáltal a szállodának is zöld utat nyitott. A közvetlen közelben található fedeles lovarda telkét az eddigi K-id (különleges idegenforgalmi övezet) besorolásból átminősítette településközponti vegyes felhasználásúvá. Az új szabályzat erre 60 százalékos beépíthetőséget határoz meg, 10 méteres legnagyobb építménymagassággal. A térszint alatti beépíthetőség 90%-os. Ha hasonló besorolású lesz az istálló telke is, az megfelel annak, ami a látványtervek alapján várható volt: az egész telket beépítik, cipőkanállal beszuszakolva a szállodát.

Külön szép, hogy az új szabályozást nem tudta megvitatni a képviselőtestület, mivel a pandémia miatt a polgármester a katasztrófavédelmi törvény alapján egy személyben hozta meg a döntést: ez a hotel tényleg Michl József örök időkre szóló hagyatéka lesz Tata városának.

Habár a rendeletet a tiltakozás egyik vezéralakja, Popovics Judit ellenzéki képviselő megtámadta a kormányhivatal törvényességi felügyeleti osztályán, mivel a joggal való visszaélésnek tartja, hogy a polgármester a pandémiával egyáltalán nem összefüggő kérdésben hoz egyszemélyi határozatokat (illetve a képviselő még számos más jogi és tartalmi kérdésben is kifogásolhatónak tartja az új szabályzatot), nem sok esélye van annak, hogy ezt az erős hátszéllel rendelkező beruházást beadványokkal meg lehet állítani. A Tata szépségét féltőknek mára egyetlen, utolsó reménységük maradt: a népszavazás. Ám amint láttuk, abból is könnyen lehet hiú remény.
https://www.valaszonline.hu/2021/03/22/tata-epitkezes-muemlekvedelem-michl-jozsef/

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Nagyon sokan voksoltak a referendumon, de egyelőre úgy tűnik, ezen az úton nem tudják megakadályozni a beruházást. A Stop Avalon alapítója lapunknak azt mondta, sikernek könyveli az eredményt.

Vasárnap három kérdésben tartottak Tatán helyi népszavazást, melynek kezdeményezői azt szerették volna megakadályozni, hogy az Avalon-csoport szállodát építhessen az Öreg-tó partján.

Kevés hiányzott, de végül nem gyűlt össze az elegendő szavazat, így a referendum nem lett érvényes.

– mondta a 24.hu-nak Szalay Ildikó. A Stop Avalon alapítója szerint picivel több mint 8300 tatai szavazott, 90 százalékuk a beruházás ellen, többek között ezért sem csalódott az eredmény miatt.

Nulla pénzből, hatalmas ellenszélben értük el ezt az eredményt. Ráadásul a nyár közepén sikerült több, mint 8000 tatait mozgósítanunk. Úgy gondolom, ha a népszavazás tavasszal vagy ősszel lett volna, 13 ezernél több voksot szerzünk, és simán átmegy a referendum

– nyilatkozta lapunknak.

A népszavazás érvénytelenségét a jegyző is megerősítette, Horváth József az urnák lezárása után arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az előzetes adatok szerint a szükséges 50 százaléknál (10 281 fő) kevesebben, 8360-an vettek részt a népszavazáson, így a voksolás érvénytelen lett.

A választási bizottság a beérkezett jegyzőkönyvek átvizsgálása után megállapítja a végeredményt, amely még nem jogerős, az eljárás az esetleges fellebbezések, óvások miatt elhúzódhat – tette hozzá a jegyző.

Eredményes népszavazás esetén a képviselő-testület egy évig nem hozhatott volna a szavazással ellentétes döntést.

A számokat mindenesetre érdemes összevetni a 2019-es önkormányzati választás eredményével:
https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpermalink.php%3Fstory_fbid%3Dpfbid02GV8exGZjTQkWGZzVUNBFBrpLaGLSY3jKK6wGm5Wmeqi71ckJcQRp3xf2z8aHuPgHl%26id%3D103631628282710&show_text=true&width=640

Forrás:
https://24.hu/belfold/2022/07/31/ervenytelen-lett-a-tatai-oreg-to-partjara-tervezett-luxusszallodarol-kiirt-nepszavazas/

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Ma népszavazáson dől el, hogy kié a tatai Öreg-tó: a természeté és az embereké vagy a beruházóké

A Miénk a Grund Városvédő Egyesület szerint délután egyig 4417-n szavaztak.

Korábban írtuk

Két év húzás-halasztás, késleltetés után ma végre helyi népszavazást tartanak Tatán. A Miénk a Grund Városvédő Egyesület posztja szerint délelőtt 11 óráig már közel 3000 tatai voksolt, az érvényességhez 10 281 szavazat kell. A népszavazást kezdeményező STOP Avalon nevű civil csoport célja, hogy megakadályozza az állam által előszeretettel támogatott Hell Energy csoporthoz tartozó Avalon 95 szobás, tóparti luxusszállodájának megépülését. A város fideszes polgármestere nem sokkal a népszavazás elött már visszakozott, kijelentette, hogy az önkormányzat nem támogatja a beruházást, csupán a „szükséges szakmai és társadalmi viták” lefolytatását szerette volna és szeretné továbbra is elérni.

Eredetileg az Avalon cégcsoport kész tények elé állította a városlakókat: egy ötcsillagos, 120 szobás szállodát készült építeni Tatán, a most kihasználatlanul álló Esterházy-lovarda műemlék épületét pedig étteremmé alakította volna át. Ehhez még 2020 májusában vásárolt meg az Öreg-tó partján két telket. A bejelentésen a polgármester is részt vett, akkor nem tűnt úgy, hogy a dologba a városlakóknak lenne beleszólásuk.

A beépítés ellen azonban a helyiek szervezkedni kezdtek. Az első komolyabb tüntetés után az Avalon finomított az elképzelésein: bemutatták az új, visszafogottabbnak szánt terveket, 120 szobás monstrum helyett „csupán”95 szobás, zöldebb épületet ígértek (kép alább). A tataiak azonban ebből sem kértek, tovább folytatták a kampányolást, így végül népszavazáson dönthetnek a beruházásról.

A Törvényszék által elfogadott három népszavazási kérdés:

1) Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?

2) Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20)) és helyi építési szabályzata (38/2005.(XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?

3) Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit.
https://merce.hu/2022/07/31/ma-nepszavazason-dol-el-hogy-kie-a-tatai-oreg-to-a-termeszete-es-az-embereke-vagy-a-beruhazoke/

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Bárki szomszédjába épülhet a következő gyár, melynek zaját és veszélyeit biztosan nem Szijjártó Péter lesz kénytelen elviselni.
https://merce.hu/2022/07/28/szijarto-peter-lelkesedese-a-godi-samsung-irant-sotet-jovo-josol-azoknak-akiknek-szomszedjaba-veszelyes-uzem-epulhet/

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Népligeti bringa-ügy; Újbudai Saroktelek védők; Futárszövetkezet a Gólyában

Július 27-én reggel a Kismartoni utca Népligetbe való becsatlakozását betontömbökkel zárták el a közlekedők, sétálok elől. Valaki önkényesen és illegálisan kerékpárral behajtani tilos táblákat helyezett ki, és egy kerékpárosok és gyalogosok által is rendszeresen használt utat próbált meg így lezárni. Az érthetetlen állapotot azonnal jelezték a bringások és civilek egymásnak és a hatóságnak: a kerület rövid időn belül felszabadította az utat. Ismeretlen elkövető, de ismert konfliktus van a háttérben. A Kőbányai bringás Egyesület nevében Balla Tamás, a Tegyünk együtt az élhető Népligetért! csoport képviseletében Petus Márta mondja el, mit történt.
https://telex.hu/belfold/2022/07/28/nepliget-kerekparozas-tiltas-onhatalmulag-kismartoni-ut-tablakihelyezes
Hogy nem lesz társasház egy szép, fákkal teli saroktelken? Sikertörténet Újbudán, a Zsombolyai - Kökörcsin utca sarkán: "Mindenki tanult az elmúlt másfél év történéseiből. Sok év után végre volt lehetőség a parkban sétát tenni. Szó szoros értelemben ön-kormányzás élménye lehetett az embernek..." szól az egyik bejegyzés a Saroktelek2.0 csoportban. A részletekről és a már elindított közösségi tervezésről beszél Simonyi Balázs.
https://www.facebook.com/groups/487801669255876
A Gólya Szövetkezet a koronavírus-járvány kezdetekor futárszövetkezet építésébe kezdett. Most ezt a formát fejlesztenék a kata kiváltására.
A részletekről Birtalan Gergőt kérdezzük
https://tilos.hu/episode/utcaradio/2022/07/29

Válasz

M Imre üzente 2 hete

A Kiserdő Egyesület pere a Pest Megyei Kormányhivatallal: a Galvani-projekt környezetvédelmi engedélye
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-kiserdo-egyesulet-pere-a-pest-megyei-kormanyhivatallal-a-galvani-projekt-kornyezetvedelmi-engedelye

Válasz

M Imre üzente 2 hete

A főváros és egy civil egyesület is perli a Galvani-híd környezetvédelmi engedélyét

A Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) szerint a beruházásról már régen döntés született, azzal a szakma is egyetért. A fejlesztésről szóló tájékoztatójuk kijelenti: „A Galvani utca térségében megépítendő Duna-híd szükségességét az 1980-as évek óta szakmai konszenzus övezi. A ’90-es évek elején az akkori Fővárosi Közgyűlés egyszer már döntött a megépítéséről, ám erre forrás hiányában nem került sor.”

Az állítás azonban ebben a formában enyhén szólva sántít. Budapest déli városrészeinek összekötése és egy déli híd megépítése valóban régi elhatározás,

a híd és az ahhoz kapcsolódó utak helyszínéről és a tervezett létesítmények jellegéről, méretéről, funkciójáról viszont egyáltalán nincs konszenzus.

Nem is lehet, hiszen valódi, a kormány által kezdeményezett szakmai vagy társadalmi párbeszédre nem adtak lehetőséget az elmúlt években.
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/07/28/a-fovaros-es-egy-civil-egyesulet-is-perli-a-galvani-hid-kornyezetvedelmi-engedelyet/

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Egy befolyásos vállalkozó

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Mandula Petrát és Czink Melindát is felnevelő Ábris Teniszakadémia és Sportközpont az ellehetetlenülés szélére jutott, mert a tulajdonosok szerint a szomszédos lakóparkot fejlesztő cég, illetve annak tulajdonosa, a Fideszbe beágyazott, és a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságában is benne levő személy, Tamás László egyenesen hadjáratot folytat ellenük: „Először levélben szólítottak fel minket, hogy hagyjuk el az ingatlant 30 napon belül. A levélben indoklás nem szerepelt, de a nyomaték kedvéért elzárták a csatornát, és elvágták a villanyvezetéket is, a közművek ugyanis a lakópark területén haladnak végig – panaszkodott akkor Gödry Ádám, a pályát üzemeltetető tulajdonos.

Simon Tibor, az intézmény jogi képviselője szerint a legdurvább történet az volt, amikor elzárták a szennyvízelvezetést, ezért az iskola és a teniszklub zavartalan működését biztosítandó, egy biotartályt készültek beüzemelni, de a tartálynak szánt gödör kiásásakor egy markológép jelent meg, és a kerítésen kívülről próbálta szabotálni a munkálatokat. A felvételen jól látszik, hogy a markolót a szomszédos Taraliget lakóparkot építtető Tara Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonosa, Tamás László személyesen instruálja. A civil ellenállásnak köszönhetően a biotartály végül megépült, és ismeretlen tettes ellen eljárás indult. ...
https://hvg.hu/kkv/20141003_A_hatosagok_tetlensege_okozhatta_a_tenisz

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 12 perce a(z) Megkapó, szívet melengető idézetek, versek, szövegrészek fórumtémában:

Márai Sándor – A szenvedélyről Azt hinni, hogy elvonulhatunk a...

M Imre 43 perce új videót töltött fel:

M Imre írta 1 órája a(z) Az MVM feltöltőkártyás villanyórái piaci áron számolnak augusztus elseje óta? blogbejegyzéshez:

Hogyan éljünk mostantól? Hogyan világítsunk, főzzünk és...

M Imre írta 2 órája a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Piaci súlyához képest aprópénznek minősül az Alza...

M Imre írta 2 órája a(z) Társalgó fórumtémában:

Amint már tudjátok 14 napja lezuhantam egy templomi ...

M Imre írta 3 órája a(z) Társalgó fórumtémában:

Budapest - portás Belvárosi Általános Iskolába keresünk ...

M Imre írta 3 órája a(z) Az iskola és a bambusz irányítótorony blogbejegyzéshez:

Azért nem olyan nagy lesz az a béremelés, ...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Egy fotós a védett fajokért - Britta Jaschinski fotózsurnaliszta-természetfotós előadása | 18:30–21:00, Uránia Nemzeti Filmszínház 2022.09.15.

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: A MITISZOL? a Budapest Borfesztiválon! | szeptember. 8., 14:00 – 11., 22:00, Budavári Palota 2022.09.08.

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu