Greenpeace: miért döntött úgy a MOL, hogy több százezer liter üzemanyagot hagy kifolyni Gárdonynál? | 2025. június 18.

... jelentős késedelem történt a szivárgás elhárításában és jelentésében. Ez ellentétes a szokásos iparági gyakorlattal és a magyar környezetvédelmi törvénnyel (1), amelyek azonnali leállítást, gyors (24 órán belüli) bejelentést, és mielőbbi elhárítást írnak elő. Az, hogy a szivárgás ismertté válása után hetekig aktívan tartották a vezetéket, nem felel meg sem a nemzetközi szabványoknak, sem a jogszabályi megfelelés elvárásainak, és akár mulasztásnak is minősülhet. Az iparági legjobb gyakorlat (2) alapján a szivárgás észlelésének ideje órák vagy napok kérdése, nem heteké. Nemzetközi tapasztalat alapján mágneses-akusztikus vagy optikai rostos érzékelők is képesek napokon belül pontos helymeghatározásra.

https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/12099/greenpeace-miert-dontott-ugy-a-mol-hogy-tobb-szazezer-liter-uzemanyagot-hagy-kifolyni-gardonynal/

Előzmény

Válasz

Ronda védőrácsot építettek a Pilis-tetőre, hogy megvédjenek egy ritka növényt, de senki sem teljesen elégedett | 2025. június 12.

Akinek jó a szeme, már lentről, Pilisszentkereszt utcáiról is láthatja, hogy valami furcsa, fémes színű dolog készülődik a hegytetőn. A világ talán első, fokozottan védett természeti zónában elhelyezett fémrácsos siklóernyő starthelye készül el itt hamarosan, ami egyelőre nem látogatható, ezért a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Parkerdő szakembereinek kíséretében néztünk meg.

A közelről elég bumfordinak tűnő, 30-40 négyzetméteres, 10-15 centiméter magasságban elhelyezett tűzihorganyzott fém védőrács akkora, mint egy nagyobb színház színpada.

A védőrácsot nem jó kedvében építteti a két szervezet: egy kompromisszum eredményeként készül el. Az szándék pedig az, hogy az eddig illegálisan használt közeli starthelyről erre a legálissá váló startpontra tereljék át a siklóernyősöket. Ugyan a lerácsozott gyepes hegyváll is értékes, fokozottan védett terület – ezért is kell fémráccsal védeni a taposás ellen –, de az igazi rocksztár, a magyarföldi husáng, ami miatt az egész felfordulás van, a másik, déli fekvésű sziklagyepes réten koncertezik. A siklóernyősök korábbi kedvenc starthelyén.

Át is sétálunk a rácstól 400 méterre lévő rétig, amit most masszív kerítés véd. Ezt is most állították fel, mert korábban drótkerítéssel próbálták megóvni ezt a félfocipályányi hegyteteji rétet, de azt állandóan átvágták, és bementek az emberek a gyepre.

-- „A jó kilátás és a kedvező adottságú starthely miatt régóta kedvelt túracél ez a rész. Jó időben akár 20-30 siklóernyős is bejött ide, mások meg csak azért, hogy nézzék őket. Néha sátraztak, tüzet raktak itt emberek. El lehet képzelni, csak milyen taposást végeztek. Állandó konfliktusforrás volt ez a helyzet, és annak ellenére, hogy rendszeresen bírságokat szabtunk ki, illetve hatósági eljárásokat kezdeményeztünk, állandóan nem lehetünk itt és a növényeket, az élőhelyet nem lehet így megvédeni.”

– mondja Novák Adrián, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területi tájegységvezetője. Körbemutat a területen: amióta az erősebb kerítés áll, magához tért a gyep.

És hogy miért ilyen értékes az akár másfél méter magasra is megnövő magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)? Azért mert egy ritka, a jégkorszak utáni hűvös kontinentális sztyeppidőszakból megmaradt bennszülött (endemikus) maradványfaj, ami a világon mindössze nyolc helyen, főleg Magyarország területén lelhető fel.

Gondoltak arra is, hogy ha a siklóernyősök már nem is, de a kirándulók továbbra is be akarnak majd menni az egyébként fantasztikus panorámával megáldott területre, és akkor a masszív kerítés sem bírja sokáig. Ezért ősszel, a vegetációs időszak végén egy átjárót építenek a kerítésre, a gyepet pedig egy 200-300 méter hosszú, emelt fémszerkezetű tanösvényen lehet majd bejárni. A tanösvényrendszer szerkezete a magyarföldi husáng hajtásának és virágjának formájára hajaz majd, és azért építik fémből, mert az jóval tartósabb, mint a fapalló. Az év végére elkészülő tanösvényen két kilátóterasz is lesz.

A kerítésre kirakott tájékoztató tábla szerint a projekt a „Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a pannon és alpesi biográfiai régióban” névre hallgat és összköltsége 1,6 milliárd forint (3,96 millió euró). Mint Csór Attila, Pilisi Parkerdő osztályvezetője elmondja, ebből 140 millió forint a Pilis-tetői siklóernyős startrács, a fémkerítés és az emelt tanösvény, a keret többi részéből más magyar és szlovákiai élőhely- és fajvédelmi beavatkozások történnek.

https://telex.hu/szepkilatas/2025/06/12/pilis-teto-sikloernyos-starthely-tanosveny-dinpi-pilisi-parkerdo

Válasz

Pusztító áradás ma délután Romániában, a Prahova megyei Cosminele térségében! Rövid idő alatt több mint 80 mm eső esett!

https://www.facebook.com/watch/?v=1236816284757438

Csatlakozz észlelői közösségünkhöz:
https://www.facebook.com/groups/840103534640575

... példa a tarvágás, erdőpusztítás lehetséges egyik következményére.

Előzmény

Válasz

Gilisztának nézett befőttes gumik – így halnak éhen a gólyáink | 2025.06.04.

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás nemcsak a gólyák utódlását lehetetleníti el, de ínséget is hoz, a szeméttelepekre kényszerítve ezeket az alighanem mindenki számára kedves madarakat. Az erős idegzetűeknek most bemutatjuk, mi minden kerül elő egy gólyagyomorból, emellett igyekszünk rendet vágni az egymásnak feszülő érvek közt. Merthogy a laikus webkamera-figyelők csak annyit érzékelnek, hogy a nemzeti parkok ellehetetlenítik a civilek mentőakcióit. Háttér.

Bár a gólyák sorsát több ilyen, az emberi tevékenységre visszavezethető probléma is nehezíti, a természetvédelemmel foglalkozó hatóságok és a civil állatmentők között nincs mindig egyetértés, hogyan kell segíteni a madarak túlélését. Nem egyszer előfordult, hogy András mentési akcióit megakadályozták a nemzeti parkok, ami visszatetszést váltott ki azokból a jóérzésű emberekből, akik igyekeznek felhívni a figyelmet a fészkekre állított webkamerákon keresztül észlelt, általuk problémásnak ítélt szituációkra. Márton Vlad András úgy véli, igen rossz az optikája annak, ha a természet védelmére hivatott állami szervek arra hivatkozva akadályozzák a mentést, hogy nem szabad beleavatkozni a természet rendjébe.

– Én erre azt mondom, oké, de akkor zárjuk be a nemzeti parkokat is. A klímaváltozás, ami az ember okozta károkból ered, oda vezet majd, hogy azok az állatok, amelyek tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz, túlélik, amelyek pedig nem, azok sorra kipusztulnak. Aztán, ha majd kihal az emberiség, néhány százezer év múlva szépen újra kialakul a fajgazdagság – mondja.

A civil madármentő szerint Európának ez a része olyan szinten urbanizált, hogy itt már nincsenek érintetlen természeti területek. Az a pár négyzetkilométer, ami még ilyen, gyakorlatilag biodíszlet.

– Ráadásul

-- amikor már a tajgán is mikroműanyagokat találnak a talajban meg a vízben és amikor már az albatroszok is műanyagot hánynak, lassan értelmezhetetlen, mi számít a természet rendjébe való beavatkozásnak

– magyarázza. A természet rendjébe annyiféle módon avatkozik bele az ember, káros hatást gyakorolva az állatvilágra a drótokkal, az épületekkel, a rágcsálók mérgezésével, a magasfeszültségű vezetékekkel, a különböző vegyszerekkel a tisztítószerektől a rovarirtókon át a műtrágyákig, hogy – ha módjában áll – kompenzációs alapon erkölcsi kötelessége kimenteni és feltáplálni az olyan éhező madárfiókákat, amelyekről látja, hogy bajban vannak, állítja Márton Vlad András.

https://www.valaszonline.hu/2025/06/04/gilisztanak-nezett-befottes-gumik-igy-halnak-ehen-a-golyaink/

Válasz

Törvénymódosítás az erdőpusztítás könnyítéséért - Dőlve halnak | 2025. május 28.

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.

Április 22-én, a Föld napján nyújtotta be Tuzson Bence igazságügyi miniszter azt a bonyolult című és összetételű salátatörvény-javaslatot (Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről), amely egyebek mellett környezet- és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását is tartalmazta. Az Országgyűlésben azóta el is fogadott módosítások ellehetetlenítenek fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és kifejezetten bővítik a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben.

Nem zümmög tovább

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország 150 civil szervezet és 40 ezer ember aláírásával nyomatékosított tiltakozása dacára fogadták el május 20-án – az ügyben érintett agrárminiszter által oly kedvelt méhek világnapján – a törvényjavaslatot, amely a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint tovább nehezíti hazánk természeti kincsei­nek megóvását, ellenben megkönnyíti az elpusztításukat; azaz hatalmas visszalépés. Nem állja meg a helyét semmilyen mondvacsinált „klímavédelmi” indok, a jogszabály-módosítás mindenekelőtt az állami tulajdonban lévő egészséges, javításra nem szoruló, veszélyben nem lévő, erdőfelújítási problémák által nem érintett természetvédelmi, Natura 2000 státuszú, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők tarvágását könnyíti meg, ha azt a kezelő úgy kívánja.

A közepesen hosszú memóriával megáldottak emlékezhetnek rá: a kormány három éve átmeneti érvényű szabályozással, „vészhelyzeti intézkedéssel” könnyítette meg az ország védett erdeinek kivágását. A most hatályba lépett törvénymódosítás azonban nem egyszerűen bebetonozta e vészhelyzeti rendelet intézkedéseit, hanem rá is tett egy lapáttal. Nem csupán bővíti a tarvágás lehetőségét őshonos fafajú, illetve természetvédelmi és Natura 2000 elsődleges rendeltetésű erdőkben, de szűkebbre szabná azt a jelenleg is rövid (21 napos) határidőt, amely a természetvédelmi hatóság bevonására vonatkozik a problémás fakitermelési tevékenység bejelentésekor.

Standovár Tibor ökológus, biológus, az ELTE oktatója (a törvénymódosítás ellen tiltakozó, erdészeket és ökológusokat tömörítő Pro Silva Hungaria Egyesület tagja) szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a törvénymódosítás elfogadásával egyetlen tollvonással eltörölték a hatályos erdőtörvény 51. paragrafusának 6-os cikkelyét; ez korábban megszabta, hogy „Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.” Az erdészeti alapelvek szerint ennek a legjobb formája a magról (azaz a fákról természetesen lehulló saját magról) történő erdőfelújítás. Ez pedig normál esetben több lépésben történik. A törvénymódosítás nyomán a többszakaszos felújítás nem szükséges: az egylépcsős tar­vágás is elvégezhető. A felújítás történhet akár mesterségesen (magvetéssel, csemetékkel), de akár a tuskókból kinövő sarjakról is. Ez utóbbival szemben az erdészekben is komoly ellenérzések élnek: Standovár szerint az elmúlt 50–60 évben a magyarországi erdészek nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a sarj­eredetű erdőket mageredetűre cseréljék. Utóbbi erdők egyrészt nagyobb genetikai változatosságot mutatnak, másrészt állékonyabb, tovább fenntartható, kevésbé sérülékeny állományt alkotnak. Biológiai szempontból ugyan akadhatnak kivételek, a sarjak nagyobb valószínűséggel őrzik a helyi talajhoz, klímához alkalmazkodott változatokat, de ezek a viszonylagos előnyök nehezen igazolhatók. A sarjeredetű fa igazából az erdőgazdálkodónak jobb rövid távon, mert biztosabban megered, az állományt gyorsabban átveszi az erdőfelügyelő, így a felújítási kötelezettségből hamarabb ki tud kerülni, ráadásul az első években gyorsabban is nő, mint a mageredetű.

https://magyarnarancs.hu/belpol/dolve-halnak-276531

Előzmény

Válasz

Elpusztítottak több ezer védett növényt Budaörsön | 2025. május 27.

Feltehetően több millió forint is lehet az a természetvédelmi kár, ami Budaörsön egy Natura 2000-es és helyileg védett terület tőszomszédságában történt, immár harmadszorra. A területen rendkívül értékes és különleges növény- és állatfajok élnek, ennek ellenére mégsem védett. Sőt, beépítésre szántként van nyilvántartva, de a tulajdonosai pont a védett értékek miatt évek óta nem tudják elkezdeni az oda tervezett lakópark megépítését.

Egy budaörsi civil természetvédőtől megdöbbentő felvételeket kaptunk egy természeti értékekben bővelkedő területről, amit nagyon úgy tűnik, hogy valakik valamilyen vegyszerrel, feltehetően nagy mennyiségű gyomirtóval locsoltak le – ismét. A képeken az áprilisi, májusi nagy mennyiségű csapadék ellenére nem harsogó zöld a növényzet, hanem hatalmas foltokban elsárgult, megégett, kiszáradt. Kiégett a gyep, megperzselődtek a rajta lévő növények, bokrok és a fák.

Akár több millió forint is lehet a természetvédelmi kár

Olvasónk, aki helyi lokálpatriótaként régóta követi a környék életét, a képeket Budaörs Kamaraerdő felőli részén, a Szajkó utca melletti területen készítette, ami közvetlenül határos az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozó, és hazai védettséget is élvező Tétényi-fennsíkkal. Annak ökológiai szempontból a szerves része, de az elmúlt évtizedek természetvédelmi és településszerkezeti szabályozási hibái miatt nem áll védettség alatt sem országos, sem pedig helyi szinten.

Annak ellenére, hogy védett növények tömegei találhatók meg rajta, többezres nagyságrendben nő ott például a tavaszi hérics, az árlevelű len, a selymes peremizs és a selymes boglárka – csak ezek megkárosításából kijöhet egy több százezer forintos büntetés, ugyanis e növények természetvédelmi értéke szálanként ötezer forint. De nagy egyedszámban nő ott több orchideafaj is, például a vitézvirág, a sömörös kosbor, az agárkosbor, ezek természetvédelmi értéke 10 ezer forint szálanként. De még náluk is értékesebb, a poloskaszagú kosbor: egyetlen példányának megkárosítása 50 ezer forint kárt okoz.

Hasonlóan értékes a piros kígyószisz, ami nagyon különleges adottsága a területnek, ugyanis a Budai-hegységben nagyon ritkának számít, reliktum faj, vagyis korábbi földtörténeti korokból maradt fenn, mára csak szigetszerű foltokban található meg, főként az Északi-középhegységben. De még lehet fokozni ezt is, ugyanis a területen van adat a fokozottan védett homoki kikerics előfordulásáról is, aminek egyetlen szála 100 ezer forintos értéket képvisel.

A területnek azonban nemcsak a flórája, hanem a faunája is bővelkedik fokozottan védett fajokban, bizonyítottan megtalálható ugyanis ott a füstös ősziaraszoló nevű lepkefaj és a ragadozó életmódú, se nem lepke, se nem szitakötő, de mindkettőre hasonlító keleti rablópille – mindkét faj természetvédelmi értéke példányonként 100 ezer forint.

Ebből is látható, hogy ez a lakott területek közé beékelődött zöldfelület bőven megérdemelte volna azt a védettséget, amit a Tétényi-fennsík többi része kapott annak okán, hogy ilyen viszonylag nagy kiterjedésű, sok részében még kevéssé bolygatott, viszonylag egybefüggő élőhely csak kevés maradt fenn Magyarországon. (A fennsík természeti értékeiről és annak élőhely-revitalizációjáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)
https://telex.hu/belfold/2024/05/12/szuznemzes-a-halalcsillag-arnyekaban

Már legalább harminc éve tudják, hogy értékes a terület

A bonyolult tulajdonosi viszonyok kibogozása után kiderítettük, hogy az az 1,7 hektár, amelyen a mostani feltételezett természetkárosítás történt, elég valószínű, hogy egy cég, a Kamara Park Házak Kft. tulajdonában van. A cégnek emailben tettük fel kérdéseinket, többek között azt szerettük volna megtudni, hogy valóban az övék-e a terület, tudomásuk van-e a természetkárosításról, a cégüknek van-e köze ahhoz bármilyen módon, ha igen, mi indokolta azt, ki és mikor végezte el. A társaságtól Tárai Dávid ügyvezető igazgató válaszolt május 16-án, aki azt írta, hogy társaságuk rendelkezik ingatlan tulajdonjoggal a Tétényi-fennsík meghatározott részén, ugyanakkor nincs tudomásuk a társaságuk tulajdonában álló területrészt érintő természetkárosításról.

Mint az ügyvezető igazgató közölte, „társaságunk több éve folyamatosan kapcsolatban van a Fővárosi Kormányhivatallal a tulajdonában álló területen fellelhető természeti értékek áttelepítésével kapcsolatban. Sem a Fővárosi Kormányhivatal, sem a Társaságunk képviseletében eljáró környezetvédelmi szakemberek, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nem jelezte társaságunk felé, hogy természetkárosítás történt volna a tulajdonunkban álló területen a közelmúltban. Társaságunknak komoly problémát okoz, hogy a magánterület jelenleg nem áll lekerítés alatt, így például rendszeres az illegális szemétlerakás is. Több alkalommal kíséreltük meg kitáblázni, hogy a terület magánterület, biztosítandó, hogy jogosulatlan személyek ne lépjenek be a területre. Minden alkalommal ismeretlen személyek a táblákat megrongálták, a kihelyezett mobilkerítést lebontották”.

https://telex.hu/belfold/2025/05/27/tetenyi-fennsik-torokbalint-orszagosan-vedett-gyepek-gyomirtozas-lakopark

Tedd vagy ne tedd, ne kísérletezz: avagy el kell venni tőlük a tsába... mert ez a védekezés semmi.

Válasz

... az olajvállalat által először ajánlott vizsgálati körzettől távolabb is találtak – egyelőre ismeretlen eredetű – szénhidrogén-szennyezést. A helyiek attól tartanak, hogy mind a szennyezés mértéke, mind annak kiterjedése nagyobb, mint amit az olajvállalat elismer. Félelmeik szerint nem csak a zártkerti rész, hanem egész Gárdony, sőt akár a Velencei-tó is érintett lehet.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/01/19/otszaz-kobmeter-olaj-szivargott-el-egy-mol-vezetekbol-gardonynal-kerti-kutakban-bukkant-fel/
___

Kedd délig 1800 kilogrammnyi elhullott halat szállítottak el a Velencei-tó mellől – közölte a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ).

A szövetség közleménye szerint az elmúlt napokban számos beszámoló jelent meg az internetes közösségi felületeken a Velencei-tavon tapasztalt halpusztulásról, ezen beszámolókban sok feltételezés és téves információ is volt.

Hangsúlyozták, hogy az elmúlt napokban a MOHOSZ Velencei-tavi kirendeltsége minden rendelkezésre álló erőforrását a szükséges intézkedések végrehajtására fordította, amelyek közül a legfontosabbak a kárelhárítás (elhullott halak összegyűjtése), a kialakult helyzetre vonatkozó információk gyűjtése, az érintett hatóságokkal és szervezetekkel való kapcsolattartás, valamint a hal- és vízminták gyűjtése és laborokba küldése volt.

Kifejtették, hogy a jelenlegi elhullások szombaton kezdődtek jelentős mennyiségben, majd hétfőn jelentősen mérséklődött a friss elhullások száma, keddre pedig ez a mérőszám még tovább csökkent, tehát jelenleg folyamatosan javulóban van a helyzet.

írták, az elhullott halfajok összetétele, az elhullások lefolyása és az eddigi vizsgálati adatok alapján feltételezhető, hogy a pusztulás hátterében nagyrészt egy specifikus, kizárólag a kárászféléket – így az inváziós ezüstkárászt – fertőző kórokozó állhat.

A helyszíni vizsgálatok alapján az elhullások összefüggésben lehetnek a halak ívásával, illetve a május elején történt hirtelen lehűléssel – ekkor szűk két napon belül 7 fokot csökkent a vízhőmérséklet (egy héttel korábban pedig ugyanennyivel nőtt a vízhőmérséklet ugyanennyi idő alatt, tehát nagyon gyorsan) – is, amely nagy stresszhatást jelenthetett.

A lehűlés hatására az ívás hirtelen leállhat, amely az ikrás halaknál okozhat elhullást. Ez amiatt történik, mert a lerakásra kész, érett ikrát a halak nem tudják leadni és a bennük maradó ivartermék bomlásnak indul, amely belső „mérgezést” (szepszis) okoz. Feltehetően ez állhat elsősorban a ponty és compó pusztulásának hátterében – sorolták az okokat.

Úgy folytatták, hogy a következtetéseket megerősíti, hogy a vízminőségi paraméterek eddigi vizsgálati eredményei nem mutattak sem oxigénhiányra, sem gázfelszabadulásra utaló tényezőket.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint az április 28-án és május 7-én vett vízminták alapján oxigénhiány nem volt a tóban, ahogy az olajszennyezés is teljes mértékben kizárható, így a víz minőségével kapcsolatosan nem találtak problémát.

A hatóságok által vett vízminták elemzése még folyik, azok eredménye a következő napokban várható – fűzték hozzá, azzal együtt, hogy a halegészségügyi vizsgálatok szintén folyamatban vannak, melyek végleges eredményei a laboratóriumok közlése szerint a következő 1-2 hétben várhatóak.

https://www.peca.hu/2025/05/14/18-tonna-doglott-halat-szallitottak-el-a-velencei-tobol/
___

Megrázó riportot tett közzé az Átlátszó a YouTube csatornáján. A MOL egyik üzemanyagvezetékéből 487 köbméter olaj került a Velencei-tó vízgyűjtő területén a földbe.

https://www.youtube.com/watch?v=T9kok98tjBg

A MOL 2024. október 18-án bejelentést tett a vízvédelmi hatóságnál, hogy megközelítőleg 10 köbméter szénhidrogén-elfolyás történt. Ez az adat előbb 300 köbméterre majd 487 köbméterre nőtt.

A MOL az ügy miatt eleinte korlátlan mennyiségben biztosított palackos ivóvizet a lakóknak, majd – sérelmezve, hogy a helyiek nem vitték vissza az egyenként 50 forintot érő palackokat – ezt a gyakorlatot felfüggesztette - írja az atlatszo.hu weboldal.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/01/19/otszaz-kobmeter-olaj-szivargott-el-egy-mol-vezetekbol-gardonynal-kerti-kutakban-bukkant-fel/

A környéken gázolaj szaga terjeng, míg a pocsolyákon is látható az olaj, írja a lap riportja. A szivárgás alulról szivárog felfelé az esőzéseket követően, pedig a MOL már 1600 tonna földet serélt ki az említett kút közelében.

A környéken borászatok és homoktövis-ültetvény is van. Azok, akiknek ingatlanja van a környéken, attól tartanak, hogy azok eladhatatlanná váltak az ügy miatt.

Bár az eset nem kapott akkora sajtóvisszhangot, amekkorát megérdemelne, mi az Alapjárat virtuális hasábjain keresztül igyekszünk minél szélesebb közönséget tájékoztatni arról, hogy mi történt.

https://alapjarat.hu/aktualis/487-kobmeter-olaj-szivargott-el-egy-mol-vezetekbol-gardony-tersegeben-kerti-kutakban

Előzmény

Válasz

Köszönjük, hogy ennyien kiálltatok a magyar erdőkért és aláírásotokkal csatlakoztatok tiltakozásunkhoz! A reggeli órákban elküldtük az országgyűlési képviselőknek írt nyílt levelünket.

A petíció továbbra is fut, ha még nem csatlakoztál, írd alá most:
https://peticio.wwf.hu/

Nyílt levelünket itt találjátok:
https://wwf.hu/zold-civilek-nyilt-levele-erdoink-vedelmeben-2025-05-19/

Válasz

Több száz fát vágtak ki a 11. kerületi Madárhegyen, hogy az erdő helyén lakópark és mélygarázs épülhessen. Pedig most van a költési időszaka az ott fészkelő madaraknak. Hiába kérték a favágás elhalasztását helyi civilek és az önkormányzat is - reggel néhány óra alatt végeztek a munkával.

https://www.facebook.com/watch/?v=1346928493252993

Válasz

Tarra vágták az Alföld egyik legöregebb, erdőrezervátumnak jelölt tölgyesét | 2025. 04. 18.

Tönkre tették a védett élővilágot, és elvesztettünk három hektárnyi öreg ártéri erdőt, olyat, amelyet többségünk még életében nem láthatott.

-- Tarra vágtak három hektárt a Fényi-erdőben

– kapta a hírt a WWF Hungary.

https://www.facebook.com/wwfhungary

Az Alföld egyik legöregebb, erdőrezervátumnak jelölt tölgyeséről van szó, és a romboló beavatkozásról valószínűleg a nemzetipark-igazgatóság sem tudott.

-- A Bátorliget határában található Fényi-erdő az Alföld már 1954-ben védelem alá vont öreg erdeje – egykori grófi vadászterület –, jelenleg állami tulajdon és a Natura 2000 hálózat része. Védett fajok otthona, amely bölények nélkül is emlékeztet Białowieżára, a híres lengyelországi őserdőre. Pár hónapja tarra vágtak benne három hektárt. Nemzetgazdaságunknak alighanem szüksége volt a faanyagra

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2025/04/18/tolgyes-tarvagas-erdorezervatum-favagas-erdeszet/

Ahol véget ér az út

A Fényi-erdő hazai viszonylatban szinte a világ végén – az ország keleti szegletében, a lápjáról is híres település, Bátorliget és a román határ között – terül el. Trianon lényegében kettévágta az erdőt. A faluból induló földút az erdő határánál ér véget; esős időben már csak gumicsizmával járható (ezúttal a bakancs is megtette). Az ártéri keményfa-ligeterdők egyik legöregebbje hazánkban. Harminc méter magasságú, hatalmas koronájú tölgyek és nyárak alkotják a Károlyi grófi család egykori vadászerdejét, ahol már ők, egykori tulajdonosok sem vágattak fát; 1890 óta érintetlenül hagyták. (Ugyancsak a család birtoka volt a mátrai Kékes északi oldalának erdeje, melynek maradványa az egyetlen hazai őserdőnk.) Az erdő különös ismertetőjele, hogy a magas talajvízszint okozta párás mikroklíma miatt a tölgyek és egyéb fák – köztük ezüsthársak, rezgőnyárak, juharok – törzsét akár másfél-két méter magasságig vastagon borítja a moha. Ebben is hasonlít „nagytestvérére”, a bölényekről híres lengyel Białowieża őserdőre, amely ugyancsak tocsogós ártéri erdő, szintén főúri vadászterület volt, és nemkülönben egy országhatár vágja ketté. A Fényi-erdő növényvilága egyszerre tükrözi az alföldi és hegyvidéki viszonyokat, sok olyan fajjal, amelyek máshol az Alföldön ritkaságnak számítanak – például hagymás fogasír, turbánliliom vagy az árnyékvirág. Költ az erdőben a fekete gólya, az öreg ártéri erdők ikonikus madárfaja.

A vágásterülethez egy jó fél óra sétával jutottam el. Kétségkívül ott van. Három hektár, ami testvérek között is legalább négy focipályának felel meg. A terepen még látszanak a keréknyomok, a felkupacolt ágak és gallyak, az összedarabolt, sarangba rakott fatörzsek. A kivágott fák tuskói néhol a méter átmérőt is meghaladják. Aki látta a Lúdas Matyi című rajzfilmet, már gyerekként bevésődött, hogy milyen szívszorító látvány ez. Körben az öreg erdő, felettünk a nyílt égbolt, és mindenütt a rombolás nyomai. Nehéz mindezt összeegyeztetni azzal, hogy egy leendő erdőrezervátum védőzónájában járunk, Natura 2000 területen, az Alföld egyik utolsó természetes állapotú öreg erdejében, amit hét évtizede állami szinten is védeni próbálunk.

https://wwf.hu/tarvagas-vedett-natura-2000-alfold-fenyi-erdo/

Válasz