Egy NER-es történet – Foltányi Zsuzsa emlékére | 2026. április 18.

Éjszaka van, 02:58, felébredtem. Semmi dráma, van ilyen. Egy napközbeni beszélgetés kavarog bennem. Nagy Blanka posztja, és hogy miért deák dániellel volt beszélgetés a Partizánon és miért nem az áldozatok mondhatják el, min mentek keresztül.Hogy aki eddig nem értette, mint a deákdánielek, és a korábban nekik tapsoló rendszerhívek, a félrenézők, a semmit nem értők, a „politikával nem foglalkozo(ó)k” is megértsék a NER borzalmát.
És biztos minden el lehessen gyászolva, mert minden az Orbán-rendszerhez kapcsolódó mocsok elmondódik a nyilvánosság valamely fórumán, és lehessen belőle egy gyűjtés, adhassunk feladatot hátralévő éveiben schmidt terrorháza máriának.

Sokan voltunk Foltányi Zsuzsa szentendrei temetésén 2023-ban, sokaknak fontos volt.
Nekem is. A munka hozott minket össze. Ha Csobánka felé vitt az utam, bementem hozzá. Egy, a férjével közösen épített rönkházban lakott, csobbantam a medencéjükbe, beszélgettünk, szakmáztunk.
Zsuzsa férje pár évvel korábban, 2005-ben egy BM-es, megkülönböztető jelzés nélküli autó okozta balesetben halt meg. Zsuzsa küzdött az igazságért, de a BM-es ember megúszta, Zsuzsa egészsége ráment. Egyedül nevelte tovább a korábbi házasságából született két, valamint ebből a házasságból született legkisebb, ekkor kilencéves fiát, Vincét. Az Ökotárs Alapítvány vezetését Móra Vera vette át.

2014-ben már a második Norvég Civil Támogatási Alapon dolgoztunk. Lehetőséget adtunk pályázati úton olyan, a hatalomtól független civil szervezeteknek, akiknek fontos volt a demokratikus működés és kontroll, a részvétel, az emberi jogok, a jogállamiság, a hátrányos helyzetű csoportok támogatására, az esélyegyenlőség, a környezetvédelem.
Ezt nem szerette a hatalomkoncentrációt és a hatalomban maradást mindenek felé helyező Orbán-rendszer, először – rögtön a 2014-es tavaszi választási győzelmük után – csak fenyegetett, majd ősszel lecsapott: rágalmazott, fekete kampányt indított, amit még értelmes ismerősök is megzabáltak (lehet, hogy tényleg az asztal alatt osztották azt a pénzt, az ellenzékét támogatták), adatok kiadását követelte.

„Kinyomozandó” a jogellenes pénzfelhasználást, Orbán személyes kérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatot indított ellenünk, majd együtt nem működésre hivatkozva felfüggesztette a három (Ökotárs, Kárpátok, Autonómia), az NCTA-n dolgozó alapítvány adószámát.
Móra Vera és az Orbán rendőrök. Ökotárs Alapítvány elleni rendőri razzia 2016 ápr 20 forrás: index Huszti István

2014. szeptember 8-án látványos akcióban, a társasházat lezárva a rendőrség is kiszállt az Ökotárs irodájába, adathordozókat, dokumentumokat foglaltak le, rendőrautóval vitték haza Móra Verát, hogy onnan is begyűjtsék, amit kell.
Zsuzsa ekkor már rég nem járt be az Ökotársba; tiszteletbeli igazgatóként dolgozott, amennyit tudott: éppen a befutott, akkor még papíralapú pályázatokat olvasta, értékelte.
Kevésbé volt látványos, a média sem volt jelen, nincs fotó a házat megszálló rendőrökről, de aznap Zsuzsához is kivonultak.
Röviddel a rendőrségi kivonulás után, az állatorvosi egyetemre készülő ekkor 19 éves Vince felakasztotta magát.
Zsuzsa innen folytatta tovább.

https://greenfo.hu/hir/egy-ner-es-tortenet-foltanyi-zsuzsa-emlekere/

Válasz

Dr. Keresztes László Lóránt: FRISS hírek. Lecsaptak a hatóságok az OLASZ hulladék-MAFFIÁRA - magyar szálak a háttérben! / Az ígért bővebb tájékoztatás.

https://www.facebook.com/watch/?v=785181070657690

Előzmény

Válasz

Elvileg tilos, mégis erdőbe épült teniszpálya Lázár János batidai vadászháza mellett | 2025. december 19.

A geoshop.hu adatai azt mutatják, hogy a teniszpálya nem a szintén Lázár érdekeltségébe tartozó Grosswiese Befektetési Zrt. által tulajdonolt vadászház területén, hanem a szomszédos földön helyezkedik el. A tulajdoni lap szerint a terület 2016 óta Lázár János magánemberé. Az új típusú tulajdoni lap azt is felsorolja, hogy a földterületen van szántó, erdő, legelő és úgynevezett „kivett / vízállás”. Azt, hogy melyik rész hova esik, a földhivatali térképről lehetett megtudni.

Ezt összevetettük a műholdképpel, valamint a geoshop.hu képével, és az látszik, hogy a teniszpálya az erdő részben épült.

https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2025/12/552192453_1101446962178691_2571737793884401416_n-1024x416.jpg

2020 után épült teniszpálya Lázár erdejében

A Google műholdképei alapján a teniszpálya 2020-ban még nem volt a vadászház mellett, de 2021-ben és 2022-ben a helye, vagyis egy téglalap már megjelent. Az elkészült pálya a 2023-as műholdképen azonosítható.

Mit mond a törvény az erdőkről?

„A 2007. évi CXXIX. törvény tartalmazza az összes termőföldre vonatkozóan a legfontosabb hasznosítási szabályokat, és igen, a művelés alóli kivonás szabályait is” – írta az Átlátszónak egy földtulajdoni jogban jártas forrás. Ez alapján kérdeztük a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalt, az erdészeti osztályt: „faanyagtermelő” elsődleges rendeltetésű erdőrészleten milyen tevékenységet lehet végezni, lehet-e oda építkezni, ott bármilyen építményt létrehozni.

Azt írták az Átlátszónak, hogy „az erdő igénybevételi engedélytípusok (mezőgazdasági művelésbe vonás, termelésből kivonás, időleges igénybevétel, rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel) közül mindig a konkrét ügy körülményei alapján megállapított engedélytípust adhatja ki a hatóság, így a megkeresésben szereplő példa, mint építmény, parkoló, földfelszíni tároló engedélytípusát – eljárás lefolytatása nélkül – teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani.”

Vagyis engedély nélkül nem lehet erdőbe építkezni.

Továbbmentünk, a tulajdoni lap alapján a forrásunk úgy reagált, „ha a tulajdoni lapon és a hivatkozott erdőtérképen is erdő az adott ingatlan, vagy „b” alrészlet, az akkor biztosan erdő”. Majd megjegyezte, hogy „érdemes az Erdőtv. (2009. évi XXXVII. tv.) 79. §-át megnézni, hogy megtudjuk, erdő igénybevételével hogyan jöhet létre egy teniszpálya. A legfontosabb talán a csereerdősítés kérdése, ami minden erdőnél, ahol az igénybevétel egyáltalán lehetséges, kötelező. Azt, hogy mit lehet egy faanyagtermelő erdőben csinálni, alapvetően az adott település Helyi Építési Szabályzata, Szabályozási Terve és Településrendezési Terve dönti el”.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/12/19/elvileg-tilos-megis-erdobe-epult-teniszpalya-lazar-janos-batidai-vadaszhaza-mellett/

Forrásunk úgy fogalmazott, „én azt mondom, hogy a hódmezővásárhelyi „Mát.” besorolású övezetben a helyi HÉSZ alapján nem lehet teniszpályát létesíteni (mármint legálisan), mert

-- az biztosan nem természetvédelmi igényeket szolgáló létesítmény”.

Majd úgy folytatta, „építményfüggő lenne, hogy melyik hatóságtól kellene más, természetvédelmi célú építményhez létesítési engedélyt kérni. Az erdő érintettsége miatt az erdészeti hatóságtól ilyen esetben biztosan kellene, mert a csereerdősítés erdő igénybevételénél kötelező. Tehát jó eséllyel egy másik, a HÉSZ-nek megfelelő létesítményt a kormányhivatalnál mint építéshatóságnál kellene engedélyeztetni, amelybe biztosan be kellene vonni szakhatóságként az erdészeti hatóságot és a természetvédelmi hatóságot a természeti terület jelleg miatt. De a teniszpályát nem tudom ebbe a mátrixba illeszteni”.

Kerestük az ÉKM-n keresztül Lázár Jánost, hogy milyen engedélyek birtokában létesítette a teniszpályát az erdőben, de nem válaszolt.

-- „Én soha nem szégyelltem, hogy mim van. Én dolgozok keményen. Én abban a miliőben nőttem föl, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét sem kell szégyellni. Az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije az annyit is ér. Azt gondolom, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér. Ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem egyébként”

https://www.youtube.com/watch?v=QS91Dqud1wQ

Válasz

Beszámoló a Gárdonyból indult olajszivárgás természeti katasztrófájáról
forrás: Környezetvédelmi Minisztérium MKKP FB

Több, mint egy éve, 2024 szeptemberben észleltek Százhalombatta és Pécs közötti, egy 190 kilométer hosszú vezetéken szivárgást, amelynek a forrását október 16-án találták meg Gárdonynál.

https://www.youtube.com/watch?v=mwupMm9F4iY

A közvetlenül érintett részen zártkertek vannak kb. 150 állandó lakossal, hiszen mint sok más településen, a magas telek- és lakásárak miatt többet itt tudnak csak ingatlant építeni. Amikor augusztusban kinn jártam a havária (azaz a katasztrófa, üzemzavar) területen, láttam, hogy az teljesen a házak szomszédságában terül el. A legközelebbi telken ráadásul állatokat tartanak, ami azt jelentette, hogy az ő itatásukat is meg kellett oldani, és a tehenek és egy csacsi ellátásában nem igazán működik a palackos ásványvíz.

Decemberben hallottam először zártkerti lakótól, hogy olajszivárgás történt, de a MOL ameddig lehetett, igyekezett bagatellizálni a környezeti terhelés mértékét. Végül az Átlátszó januári feltáró cikke után vallották be kénytelen-kelletlen a történteket. A MOL saját, február 28-án kiadott tényfeltáró jelentése szerint közel kétszázezer liter üzemanyag a hiba észlelése után került a földbe, a kármentesítés során kitűzött célértékek pedig többszörösen meghaladják az egészségügyi határértékeket.

https://greenfo.hu/hir/mol-kornyezetszennyezesi-mutyi-gardonynal-10-helyett-500-kobmeter-olaj-szivargott-egy-vezetekbol/

A környezetvédelmi szempontok olyannyira nem játszottak, hogy a MOL – saját bevallása szerint – a megsérült vezetéken tesztelte gázolaj és benzin továbbításával azt, hogy hol távozik a rendszerből az üzemanyag. Ezért folyhatott el több száz köbméternyi a teljes szennyezésből a hiány észlelése után.

A környéken azon a télen – széljárástól függően hol gyengébben, hol erősebben – gázolaj szaga terjengett, a pocsolyákon gyöngyház-színű elszíneződés csillogott. Ez a szennyezés alulról szivárog felfelé minden esőzés után, hiába cserélt ki a MOL 1600 tonna földet a havária terület 50 m sugarú körében.

A MOL 2024. október 18. napján tett hivatalos bejelentést „megközelítőleg 10 köbméter szénhidrogén-elfolyásról” a vízvédelmi hatóságnál, a környezetvédelmi hatóságnál, valamint a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál) a nyilvánosság nyomására ez nőtt először 300-ra, majd közel 500-ra, de mintavételi helyek csak a baleset közvetlen közeléből láthatók. Ez a késleltetett tájékoztatás nem szolgálta a lakók bizalmát a nagyvállalat felé. Ráadásul a MOL által először ajánlott vizsgálati körzettől távolabb is találtak – egyelőre ismeretlen eredetű – szénhidrogén-szennyezést.

A helyiek attól tartanak, hogy mind a szennyezés mértéke, mind annak kiterjedése nagyobb annál, mint amit az olajvállalat elismer. Félelmeik szerint nem csak a zártkerti rész, hanem egész Gárdony, sőt akár a Velencei-tó is érintett lehet. A cég és lakosság közötti bizalomnak az sem tett jót, hogy a MOL eleinte korlátlan mennyiségben biztosított palackos ivóvizet a lakóknak, majd – sérelmezve, hogy a helyiek nem vitték vissza az egyenként 50 forintot érő palackokat – ezt a gyakorlatot felfüggesztette.

A MOL februári jelentésében bejelentette, hogy egy L alakú tömör falat épít a föld alá, hogy megállítsa a szennyeződés esetleges terjedését, amíg a kitermelés a monitoring kutakon keresztül folyik. Ez a fal elvileg májusra lett volna kész, de végül csak október végére fejezték be.

Augusztusban az országjárás keretein belül riportot készítettünk az egyik közeli házban lakó polgárral. Ő egyike azoknak a lakóknak, akik peres eljárást kezdeményeztek a Kormányhivatal ellen, mert érzésük szerint a hivatal nem a lakók, hanem a MOL érdekében járt el.

https://www.youtube.com/watch?v=4TiBIUk79Ug

A környezeti katasztrófa minden bizonnyal évrizedekig éreztetni fogja hatását a környéken. Hogy jelenleg mennyire nem prioritás környezetünk védelme, az világosan látszik az ügy minden állomásánál. Ezen kell változtatnunk a parlamentbe kerülve. Hiszen az élhető környezet a nulladik pont lenne egy normális országhoz vezető úton.

Dr. Pásztor Eszter MKKP

https://greenfo.hu/hir/beszamolo-a-gardonybol-indult-olajszivargas-termeszeti-katasztrofajarol/

Előzmény

Válasz

Dr. Keresztes László Lóránt: Váratlan FORDULAT! Az államtitkárt szembesítettem az OLASZ SZEMÉT Magyarországra hordásával - Már ők is a MAFFIÁRÓL beszélnek, miután ÉVEK ÓTA tétlenül nézik a folyamatot! Nézzék, hogy mit válaszolt:

https://www.facebook.com/reel/1898851027703636

https://www.youtube.com/@KeresztesLorant

Válasz

Trumpék újabb antizöld lépése: egy alaszkai vadrezervátumban folytatják az olaj- és gázkitermelést | 2025. október 25.

Az amerikai kormány jóváhagyta az olaj- és gázkitermelés folytatását Alaszka sarkvidéki nemzeti vadrezervátumán, a lépést több környezetvédelmi szervezet is bírálta.

Doug Burgum amerikai belügyminiszter október 23-án jelentette be 1,56 millió hektárnyi terület megnyitását a vadrezervátum part menti síkságain. Az érintett területen jegesmedvék, karibuk, jávorszarvasok, illetve bálnák és fókák is élnek.

A Guardian szerint az amerikai belügyminisztérium idén döntött az alaszkai nemzeti rezervátum olaj-és gázlelőhelyeinek adásvételéről is, 2019 óta ez lesz az első ilyen tranzakció a 23 millió hektáros területen. Trumpék lépése lényegében Joe Biden 2024-es döntésének visszavonása, a korábbi amerikai elnök ugyanis szövetségi védelmet adott a területnek.

Az amerikai belügy emellett újra kiadta a szükséges engedélyeket az Ambler Road projekt megkezdéséhez, a vitatott terv részeként az Izembek Nemzeti Vadvédelmi Területen keresztül építenének meg egy több mint háromszáz kilométeres földutat.

Az Alaszkai Vadvédelmi Liga elítéli Trump elnök alaszkai támadását a kormányzati leállás alatt. A vadvédelmi szervezet szerint az út a rezervátumon átkelő több mint 200 ezer vándormadarat is veszélyeztetné. A projekt olyan őslakos törzseket is fenyeget, amelyek a területen vadásznak és halásznak. A szervezet szerint a sarkvidéki vadrezervátum egy kincs, Trump pedig olyan politikát folytat, amely az olajvállalatokat helyezi előtérbe az emberek helyett. Mint írták, megnyitása már a fúrás előtt tönkretenné a Föld egyik ökológiailag jelentős területét.

Alaszkai kongresszusi képviselők viszont beálltak Trumpék projektje mögé. Szerintük az út szükséges ahhoz, hogy hozzáférjenek egy 7 milliárd dolláros rézlelőhelyhez, valamint kobalthoz és cinkhez.

Az Earthjustice nonprofit szervezet közölte, hogy az alaszkai olajfúrások bővítése olyan pótolhatatlan vadvilágot és kulturális hagyományokat veszélyeztet, amelyek sehol máshol nem léteznek a világon- írta a telex.hu.

https://greenfo.hu/hir/trumpek-ujabb-antizold-lepese-egy-alaszkai-vadrezervatumban-folytatjak-az-olaj-es-gazkitermelest/

Válasz

Greenpeace Magyarország: Fokozottan védett faj élőhelyein is zajlik gazdasági fakitermelés, ezért a kormányhivatalokhoz fordultunk

Bejelentést tettünk a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs élőhelyeinek védelme hiánya kapcsán több kormányhivatalnál. A faj élőhelyein is többfelé zajlik gazdasági célú fakitermelés, és mivel a fehérhátú fakopáncs az idős, holtfában gazdag erdőkhöz, különösen bükkösökhöz kötődik, védelme túlmutat önmagán: segíti az ökológiailag kiemelten értékes erdők megőrzését is.

A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Pest, Vas, Veszprém vármegyei kormányhivatalnak küldtünk leveleket, melyben felhívjuk a figyelmüket rá, hogy országszerte fakitermelés áldozatául esnek a faj élőhelyei, többek között országos Natura 2000 védettségű területeken is. Megkérdeztük, hogy milyen intézkedésekkel igyekeznek biztosítani a faj védelmét. Ha választ kapunk, meg fogjuk osztani!

Addig is nézzétek meg ezt a kedves videót egy fehérhátú fakopáncs párról, amint fiókáikat etetik. Ne hagyjuk, hogy ez a jelenet teljesen eltűnjön hazánk erdeiből!

https://www.facebook.com/watch/?v=648477041452968

Előzmény

Válasz

Veszélyes anyagokat is felhasznál a pusztavámi bányató feltöltéséhez a Mészáros-féle cég | 2025. augusztus 22.

Tengerszemekként csillognak az egykori barnakőszén bányák helyén kialakult tavak a Vértesben. A Pusztavám melletti Cica-homok nevű bányató viszont már eltűnt, rekultiváció címén ugyanis jelenleg a bányagödör feltöltése zajlik veszélyes és nem veszélyes hulladékból előállított 45 ezer tonna „fedőanyaggal”. A projekt ellen tiltakozók szerint ezzel egy már kialakult vizes élőhelyet pusztítanak el, mégpedig országosan védett és Natura 2000-es besorolású területen. Ráadásul a bányagödör feltöltéséhez használt szennyezett anyag veszélyezteti a felszín alatti vizek minőségét – állítja a civil tiltakozókon kívül Csárdi Antal országgyűlési képviselő, aki feljelentést is tett az ügyben. A feltöltést a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi, amelynek végső tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap.

„A 20. század második felében a bányászat sok tájsebet hagyott maga után, melyek között több látványos bányagödröt is találunk. Ilyen a Cica-homok is, ahol egy hatalmas kráterben tengerszemként csillog a zöld színű eső, illetve talajvíz. Ezen a környéken több ilyen és ehhez hasonló látványos bányatavat, illetve szédítő mélységű gödröt találunk” – írta néhány évvel ezelőtt a Turista Magazin a vértesi bányatavakról.

https://www.turistamagazin.hu/hir/a-sokszinu-vertes-nyugati-tajain

„A betelepített fenyvesek, a maguktól megtelepedő, illetve visszatérő növényfajok mára szépen belepték a nem is oly régen még kopár, teljes egészében a bányászatnak alárendelt tájat, így a laikus erre járó azt is hihetné, hogy ez a táj mindig is így festett” – jellemezte a helyszínt akkor a magazin.

Ezen a három évvel ezelőtt készült videón is jól látszik, hogy az egykori bányagödröt újra birtokba vette a természet, és egy valóságos kis oázis alakult ki a helyszínen.

https://www.youtube.com/watch?v=tBiCZftSVbA

Aki azonban most jár a Cica-homoknál, a tó helyén már csak teherautókat és munkagépeket lát. A Komárom-Esztergom megyei kormányhivatal 2022-es határozata alapján ugyanis a területen rekultiváció címén a bányagödör feltöltése zajlik, melyet a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végez.

https://drive.google.com/file/d/1SVe_aZhKDCpOD-ydO3CpPVQcyLW657i7/view?usp=sharing

A Cica-homok bánya rekultivációjára kiadott engedély szerint a Vértesi Kft. a bányatóban lévő víz kiszivattyúzása után

-- kb. 45 000 tonna, veszélyes és nem veszélyes hulladékokból előállított „fedőanyaggal” töltené fel a bányagödröt

– olvasható a cég vertesinfo.hu-nak adott tájékoztatásában.

https://vertesinfo.hu/2025/04/03/toltoanyag-kihelyezessel-folytatodik-a-cica-homok-banya-rekultivacioja/

Az elsősorban veszélyes hulladékok hasznosításával foglalkozó Vértesi Kft.-ről korábban annak kapcsán írtunk, hogy a cég akkuhulladék kezelésére kért engedélyt, de végül az engedélyezési folyamatot nem vitte végig.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/31/beszallnanak-az-akkuhulladek-bizniszbe-a-vorosiszap-kezelesben-erintett-meszaroshoz-kotheto-cegek/

Bűzre panaszkodtak a lakosok

„Súlyosan szennyezett, mérgező anyagokat hordtak a Fejér vármegyei Pusztavám melletti, helyreállítás alatt álló bányató medrébe egy környezetvédelmi beruházás során” – ezzel a Facebook-bejegyzéssel hívta fel a figyelmet 2024 őszén Csárdi Antal országgyűlési képviselő, egykori LMP-tag a bányató rekultivációja körüli anomáliákra.

A politikus szerint 2024 augusztusában a Pusztavámon élő lakosok azzal keresték meg, hogy a már víztelenített Cica-homok bányatónál borzalmas bűzt árasztó anyagot raktak le. Csárdi a helyszínen mintát vett az anyagból, amit akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott.

A vizsgálat eredménye szerint a minták több összetevője meghaladta a „földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről” szóló együttes rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéket.

„A fenolé például 9,6-szorosan, a kadmiumé két és félszeresen, a króm mennyisége is határérték feletti, de ahhoz közelít az arzén, a bárium vagy az ólom mennyisége is” – írta a politikus.

A kormányhivatal első körben azt közölte a pusztavámi önkormányzat megkeresésére, hogy Csárdi állításai nem bizonyító erejűek, „mivel a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a mintákat a megbízó szállította laboratóriumba, ezáltal nem bizonyítható a mintavétel akkreditáltsága”.

A helyiek felháborodásának hatására azután a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. lakossági fórumot tartott. Ott megállapodás született egy együttes akkreditált mintavételről, amit három különböző laboratóriummal vizsgáltatott be a kormányhivatal, a Vértesi Kft. és a helyi lakosok.
„Egyedi” szennyezőanyag-határértékeket engedélyeztek

Csárdi Antal szerint a vizsgálatok eredménye ismételten határértéket meghaladó szennyezettséget mutatott. Ugyanakkor a megyei kormányhivatal tavaly decemberi közleménye azt állította: „a bányatelek rekultivációjához használt anyagban nincs az engedélyben foglalt határértéket meghaladóan szennyező anyag.”

Az ellentmondás magyarázata abban a Vértesi Kft. számára kiadott 2023-as hatósági engedélyben rejlik, amely a bányafeltöltésre használt anyag esetében a szennyezőanyagokra egyedi határértékeket írt elő.

Az engedély szerint a cég által alkalmazott egyik hulladékhasznosítási technológia során „veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkészítését követő aerob biológiai kezelésével ún. »mesterséges« talaj (fedőanyag) előállítása és kihelyezése” történik.

Ezzel a veszélyes hulladékokat is felhasználó, biológiai átalakításon átesett fedőanyaggal töltik fel a Cica-homok bánya gödrét. A töltőanyagban lévő egyes anyagokra pedig

-- a hatóság a „B” szennyezettségi határértékeket jelentős mértékben – akár több mint 10-50-szeresen – meghaladó határértékeket szabott meg.

Csárdi Antal szerint a hatóság jogszabálysértően engedélyezett egyedi, „fellazított” határértékeket a bányafeltöltésre használt, hulladékból előállított anyagra. A bányató feltöltése emiatt súlyosan veszélyeztetné a földtani közeg és a felszín alatti vizek minőségét, sőt egészségügyi kockázatokat is rejt. A politikus ezért júliusban rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás, természetkárosítás, hivatali visszaélés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és közveszély okozása miatt.

A feljelentés szerint a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal tavaly decemberi közleménye azt a látszatot kelti, hogy a Cica-homok bánya rekultivációjához használt feltöltőanyag megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, és nem tartalmaz a határértékeket meghaladó szennyező anyagokat. Ez azonban félrevezető és megtévesztő állítás, tekintettel arra, hogy a kiadott engedélyben meghatározott szennyezőanyag-határértékek jogszabályellenesen magasak, azaz meghaladják a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott határértékeket. ...

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/08/22/veszelyes-anyagokat-is-felhasznal-a-pusztavami-banyato-feltoltesehez-a-meszaros-fele-ceg/

... a bányászati törvény kimondja, hogy a tájrendezés nem eredményezhet a bányászat előtti állapotnál rosszabb környezeti állapotot.

A tiltakozók álláspontja szerint viszont szakmailag kizárt, hogy a bányászat előtti, ép talajnál jobb minőségű legyen egy ipari hulladékból készült töltőanyag, amely ráadásul élő ökoszisztémát pusztít el.

... a bányafeltöltéssel érintett helyszín egyrészt a Natura 2000 hálózathoz tartozó, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület része, emellett országos jelentőségű védett természeti terület és különleges madárvédelmi terület is.

A projekt ellen tiltakozók aláírásgyűjtésbe is kezdtek, hogy elérjék a Cica-homok bányató területén folyó természetpusztító, vízbázist veszélyeztető „rekultivációs” tevékenység leállítását.

Petíciójukban követelik, hogy

-- független, átlátható vizsgálat készüljön az eddig elhelyezett anyagok összetételéről és a környezet (talaj, víz, levegő) állapotáról.
-- a jogszabályokkal ellentétes, jogsértő engedélyeket vonják vissza.
-- a környezeti károkat okozó cég saját költségén távolítsa el az odaszállított anyagokat.
-- a területet a lehető legteljesebb mértékben állítsák helyre, biztosítva a természetes regenerációt, a vizes élőhely ismételt kialakulását.

https://szabad.ahang.hu/petitions/magyarorszag-ne-legyen-europa-hulladeklerakoja

Válasz

Súlyos éghajlat- és egészségkárosító metánkibocsátás folyik a Békés vármegyei palagázmezőn | 2025. augusztus 12.

A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) legfrissebb vizsgálatai súlyos és rendszerszintű metánkibocsátást, valamint rutinszerű fáklyázást tártak fel a Békés vármegyében működő nyékpusztai gázmezőn, a meghívásukra érkezett Clean Air Task Force szakértőjével. A feltárt gyakorlat nemcsak súlyosan árt a környezetnek és az emberi egészségnek, hanem szembemehet az EU friss metánrendeletével is.

A Clean Air Task Force (CATF) munkatársai a tavalyi évhez hasonlóan ismét megvizsgálták a nyékpusztai gázmezőt.

https://youtube.com/playlist?list=PLxnNfmwwGudfzTQdhI_WX1oTu7_eloQGO

A nemzetközi szervezet speciális, optikai gázkamerával végzett terepi vizsgálata során a klímaválságot súlyosan fokozó metán jelentős kibocsátását dokumentálták több ponton is.

*** Folyamatos, rendszerszintű metánkibocsátás az üzem egyik központi lefuvató kéményén keresztül.

*** Nyersolaj-tároló tartály szintén jelentős és állandó kibocsátással.

*** Hét szeparátortartályból is folyamatosan rendszerszintű metánkibocsátást mértünk.

A helyszínen két fáklya is működött folyamatosan, az egyiknél hiányos égést is észleltek.

„A felvételek tanúsága szerint ezek nem véletlenszerű vagy átmeneti kibocsátások, hanem tartós és rendszerszintű környezetszennyezés, amely megsértheti az EU 2024-ben elfogadott metánrendeletét” – mondta Mátyás Eszter, a Greenpeace regionális energiakampány-felelőse. Ahogy azt az EU metántörvénye is kiemeli, a metán a talajközeli ózon egyik fő előanyaga, így nemcsak az éghajlatra, hanem a légszennyezésen keresztül az emberi egészségre is káros hatást gyakorol.

„Az EU-s szabályozás már hatályban van, de az igazi munka csak most kezdődik. A magyar illetékes hatóságnak el kell kezdenie a törvény végrehajtását, hogy valódi kibocsátáscsökkentést érjen el, mind az emberek, mind az éghajlat érdekében. A Clean Air Task Force világszerte több mint 1550 metánforrást azonosított több mint 550 helyszínen, több mint 750 tereplátogatás során. Pontosan ezek azok a helyszínek, ahol a végrehajtásnak biztosítania kell, hogy csak minimális kibocsátás maradjon. Pusztán papíron létező tervekkel nem fogunk metán-kibocsátást csökkenteni” – hangsúlyozta Théophile Humann-Guilleminot, a Clean Air Task Force vezető kampánymenedzsere.

Az EU metánrendelete világos: tilos a rutin fáklyázás és ventilláció

Az új európai szabályozás (EU metánrendelet, 15. cikk) egyértelműen tiltja a földgázkitermelés során a rutin fáklyázást és metán szellőztetését, és csak kivételes, biztonsági vagy technikai indokkal engedélyezi azt.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX%3A32024R1787

A CATF mérési eredményei tehát nemcsak környezetvédelmi szempontból, hanem jogilag is aggasztóak: a részben magyar állami cég érdekeltségébe tartozó gázmező működése jelenleg szembemehet az uniós joggal. Ennek ellenére a fáklyázás folyamatosan zajlik: lakossági bejelentések is érkeztek a jelenségről, és a szervezetek szakértői is többször tapasztalták a helyszíni látogatásaik során.

„A Greenpeace régóta hangsúlyozza, hogy a metánkibocsátás csökkentése kulcsfontosságú a klímaválság megfékezésében. A nyékpusztai gázmezőn végzett mérések eredményei világosan jelzik, hogy a tartós és jelentős metánkibocsátás nemcsak súlyosan árt az éghajlatnak és az emberi egészségnek, hanem sérti az EU metánrendeletét. A rutin fáklyázás tilalmának szigorú betartása elengedhetetlen a környezeti károk minimalizálásához, ezért követeljük a hatóságok azonnali és hatékony intézkedéseit” – tette hozzá Mátyás Eszter.

A Greenpeace ezért bejelentést tett a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH), kérve a folyamatos fáklyázás kivizsgálását a helyszíni mérések alapján. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1787 rendelete egyértelművé teszi: „tilos a rutinszerű fáklyázás”, arra kizárólag vészhelyzet vagy üzemzavar esetén kerülhet sor. A rendszeres fáklyázás tehát nemcsak jogsértő lehet, hanem súlyos biztonsági kockázatot is felvet.

A Világbank friss adatai alapján 2024-ben a Corvinus gázprojekt lett a legpazarlóbb fáklyázási tevékenység Magyarországon: a Nyékpusztán elfáklyázott 36,5 millió köbméter az összes hazai fáklyázás 62%-a volt az energiaszektorban.

https://www.worldbank.org/en/programs/gasflaringreduction/global-flaring-data

„A Világbanknak jelentett adatok alapján tavaly a békési Nyékpusztán kitermelt gáz közel felét (!) környezetszennyező módon elpazarolták. Egy éve hatályos az uniós metánrendelet, mégis megduplázódott az elfáklyázott gázmennyiség. Az MTVSZ a fosszilis Corvinus-projektet annak kezdete óta nyomon követi, legutóbb közérdekű adatigénylést, kérdéseket nyújtottunk be a metánrendelet betartatásáért felelős nemzeti bányahatósághoz (SZTFH)” – mondta Botár Alexa, az MTVSZ programigazgatója.

Fracking: nemcsak környezetszennyező, de értelmetlen is

A nyékpusztai gázmezőn alkalmazott rétegrepesztéses technológia (fracking) az egyik legvitatottabb fossziliskitermelési módszer világszerte. Az eljárás:

- szennyezheti a talajvizet és veszélyeztetheti az ivóvízbázisokat,

- nem csökkenti érdemben Magyarország energiafüggőségét vagy energiaköltségeit,

- viszont jelentős közpénzeket emészt fel ahelyett, hogy valódi klímavédelmi célokat szolgálna.

A szervezetek álláspontja egyértelmű: a fracking agresszív, drága, kockázatos és társadalmi, környezetvédelmi szempontból káros technológia, amelynek használatát azonnal be kell tiltani Magyarországon. A Greenpeace és az MTVSZ szorgalmazza az EU metánrendeletének teljes körű betartatását, különös tekintettel az olaj- és gázipari metánkibocsátások mérésére, jelentésére és csökkentésére vonatkozó előírásokra. A Greenpeace és az MTVSZ elvárja, hogy a magyar hatóságok szigorú ellenőrzési és szankcionálási rendszert dolgozzanak ki és működtessenek a szabályszegések megelőzésére és szankcionálására.

A szakmai szervezetek szerint a palagázmező működése nemcsak környezetpusztító, hanem egyelőre jogilag is problémás. Ahelyett, hogy újabb fosszilis beruházásokat támogatna, a magyar államnak a megújuló energiákra, az energiahatékonyságra és az élhetőbb, egészségesebb jövőre kellene koncentrálnia.

https://mtvsz.hu/hirek/2025/08/sulyos-klima-es-egeszsegkarosito-metankibocsatas-folyik-a-bekes-varmegyei-palagazmezon


*** Háttérinformációk

Az optikai gázkamerával végzett vizsgálatokat Théophile Humann-Guilleminot, a CATF szakértője FLIR GF320 kamerával végezte 2025. július 1-jén és 2-án.

MTVSZ: Továbbra is a másodfokú környezetvédelmi hatóság előtt van a Sarkad térségében néhány éve működő palagázkitermelés és gázüzem nagyléptékű bővítésének engedélyezése. Az MTVSZ 2025 januárjában benyújtott fellebbezése kapcsán még nem döntött a környezeti hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár. A Szövetség szerint a Békés Vármegyei Kormányhivatal által kiadott engedély megalapozatlan és alkalmatlan arra, hogy a helyi lakosságot, gazdákat érintő veszélyeket, káros hatásokat elhárítsa; a szervezet a döntés megsemmisítését kérte a januári fellebbezésében. A civil szervezet szerint az éghajlatromboló, vízigényes palagáz-beruházás ártalmassága magas kockázatú a helyi gazdálkodásra és környezetre, a helyiek egészségére, az egyre aszályosabb és sérülékeny alföldi területen. Bővebben:

http://www.mtvsz.hu/palagaz

Greenpeace Magyarország: Az Alföldön egyre súlyosabb a klímaválság okozta kiszáradás, miközben a magyar állam közpénzmilliárdokat fordít a környezet- és egészségkárosító rétegrepesztéses (fracking) földgázkitermelésre ahelyett, hogy az érintett térségek alkalmazkodását támogatná. A Greenpeace petícióban követeli a fracking betiltását,

https://sites.greenpeace.hu/peticio/fracking/

hiszen a technológia több száz vegyi anyag (köztük rákkeltő benzol és formaldehid) használatával jár, miközben súlyosan veszélyezteti a vízkészleteket és fokozza a metánkibocsátást. A Greenpeace részletes állásfoglalása itt érhető el.
https://www.greenpeace.org/hungary/cikkek/11330/miert-kell-a-frackinget-magyarorszagon-is-betiltani-a-greenpeace-reszletes-allasfoglalasa/

Előzmény

Válasz

Tegyük védetté a Dunakanyart! | petíció

1. A Dunakanyar közös érték – ne válhasson magánérdekek áldozatává!

Az elmúlt években megszaporodtak a magáncélú úszómű-kihelyezések, fakivágások és partmenti "fejlesztések", amelyek gyakran lakossági tájékoztatás és közösségi egyeztetés nélkül történnek. Ezek a beavatkozások visszafordíthatatlan károkat okoznak a Duna menti élőhelyekben, a táj arculatában és a helyi életminőségben.

2. Védelmet és átláthatóságot követelünk a közösségi érdekekért!

Kérjük, hogy a jövőben a Dunakanyar teljes területén:
- ne lehessen úszóművet, jachtkikötőt vagy más vízépítményt létesíteni nyilvános környezeti hatásvizsgálat és lakossági egyeztetés nélkül, és vizsgálják felül azokat, amelyek közösségi érdekeket sértenek,
- tiltsák meg a fakivágásokat, partmenti átalakításokat a közösség megkérdezése nélkül,
- csak olyan beruházások történhessenek, amelyek a helyi lakosság és a táj hosszú távú érdekeit szolgálják.

3. A Dunakanyar határai nem állnak meg a közigazgatási táblánál – térségi szabályozást akarunk!

A települések közigazgatási határai a valóságban sok helyen összemosódnak, így az egyik település szabályozása gyakran hatással van a szomszédos falvak életminőségére, természetes partszakaszaira. Ezért ezek a problémák nem kezelhetők kizárólag helyi szinten – térségi szintű, összehangolt szabályozásra van szükség, amely a Dunakanyart egységes ökológiai, kulturális és közösségi egészként védi.

4. Nyilvánítsák a Dunakanyart kiemelten védett tájjellegű övezetté!

Kérjük, hogy induljon el egy olyan szabályozási folyamat, amely jogi és társadalmi védelmet biztosít a térségnek, különösen a Duna-parti sávnak. A Dunakanyar páratlan természeti örökség – nemzeti kincs, amely túlmutat az egyéni vagy helyi érdekeken. A természeti értékek megőrzése nemcsak esztétikai vagy turisztikai érdek, hanem létkérdés a vízminőség, az élővilág és az itt élő emberek számára is. Készüljön olyan stratégiai terv, amely ezeket mind figyelembe veszi.

5. Közösségi garanciákat kérünk minden beavatkozás előtt!

A jövőben minden természetátalakító beruházást csak széles körű nyilvános konzultációval, a helyiek bevonásával lehessen végrehajtani.

6. A Dunakanyar kapjon „ex lege” természetvédelmi védettséget!

A Natura 2000 kijelölések és a helyi szabályozások nem fedik le egységesen a teljes Dunakanyart – sok értékes terület (pl. partsáv, ártér, erdőfoltok) kívül marad a védelem hatókörén.

Miért fontos?
A Dunakanyar Duna-menti sávja, kiemelt természeti övezetei a törvény erejénél fogva (ex lege) kerüljenek automatikus természetvédelmi oltalom alá, egységes szabályozással.

Ez az egyetlen garancia arra, hogy ne lehessen többé kijátszani a természetvédelem határait – és hogy a Dunakanyar jövője a közösségek, ne a beruházók érdekei szerint alakuljon.

Mi, a petíció aláírói, hisszük, hogy a fejlődés csak akkor valódi, ha fenntartható, közösségi és átlátható. A Dunakanyar megérdemli ezt a védelmet. Tegyünk együtt érte!

https://szabad.ahang.hu/petitions/tegyuk-vedette-a-dunakanyart
___

Göd-ÉRT Egyesület: A klímaválság súlyos tüneteit a bőrünkön érezve minden élőhely felértékelődik az országban mindenhol.
Gödön pedig már sok személyes, szomorú tapasztalat alapján tudjuk, hogy mennyire fontos, hogy a környezetünkben előforduló ökoszisztémák képesek legyenek biztosítani az élhető levegőt, minőségi ivóvizet, az őshonos fajok sokszínűségét és a fizikai és szellemi regenerálódáshoz szükséges élettereket.
Ezért vettünk/veszünk mi is részt e petíció megalkotásában és a közösségi igény döntéshozók felé történő kommunikálásában.
Írd alá kérlek és csatlakozz, ha még nem tetted volna meg!

Válasz