„A legtöbb fontos faj nem cuki” – Jordán Ferenc krillekről és rendszerszintű természetvédelemről # Zöld Válasz | 2025.12.29. | Podcast

Jövőnk a Földön – Megoldások egy összeomló bioszférában. Ezzel a címmel jelent meg Jordán Ferenc idei kötete, amelynek különlegessége, hogy nemcsak állítások követik benne egymást: a fejezetek végén a szerző kételyeit is elolvashatjuk az általa megfogalmazottakkal kapcsolatban.

https://openbooks.hu/termek/jovonk-a-foldon/

Mert még ha tökéletes modelljeink és fantasztikus előrejelzéseink lennének is, semmit nem érnénk velük, ha a döntéshozók nem törődnek ezekkel, mert egy maréknyi ember rövidtávú anyagi érdekei fontosabbak, s a kedvükért ötven év tudományos kutatását kidobjuk az ablakon. Az ökoszisztéma működése szempontjából például minden modell szerint kulcsfontosságúak a krillek, ennek ellenére a kínaiak lehalásszák és megeszik őket, egyezmények ide vagy oda. Pedig a krilleknek olyan funkciójuk van, mint semelyik másik fajnak, s ha nincsenek, az egész rendszer omolhat össze.

De vajon a korallzátonyok megmenthetők-e még? – teszi fel a kérdést Litkai. Jordán szerint abszolút, még akkor is, ha manapság az átbillenési pontjukról szokás beszélni, amelyet már elértünk és ahonnan elvileg nincs visszafordulás. Mint kiderül, a planktonközösséget az óceánokban ma úgy látjuk, ahogy remélni sem mertük korábban, molekuláris adataink vannak a vízi ökoszisztémáról, azaz irtózatos adattengerben úszunk. Ha azonban nincsenek mögéjük rakva értelmes gondolatok és elméletek, a sok adat adat marad, jelentés nélkül.

A mesterséges intelligencia vajon segít a temérdek adat értelmezésében? Jordán szerint ugyanaz igaz rá, mint az eddigi összes technológiai újításra. Ha az internetet arra használjuk, hogy macskás képeket posztoljunk a Facebookra, akkor kár volt feltalálni, de ha értelmesen használjuk, csodálatos eszköz. Kérdés, hogy lesz-e elég vizünk és energiánk hozzá, hogy az AI működjön.

https://www.valaszonline.hu/2025/12/29/jordan-ferenc-zold-valasz-okologia-krillek-rendszerszintu-termeszetvedelem/

További részletek a friss Zöld Válaszban.

https://hetivalasz.libsyn.com/zld-vlasz-jvnk-a-fldn-litkai-gergely-vendge-jordn-ferenc-rendszerkolgus

Válasz

2025-ben az egész világ Donald Trump oltásellenes és tudományszkeptikus egészségügyi adminisztrációjával foglalkozott több megkérdőjelezhető intézkedésük után, és kevésbé kaptak figyelmet a pozitív eredmények és tudományos sikerek. Holott történtek előremutató tudományos és természetvédelmi fejlemények is 2025-ben, foglalta össze a Nature.

https://qubit.hu/2025/12/30/nemcsak-szornyusegek-tortentek-iden-az-emberiseg-tobb-kornyezetvedelmi-es-egeszsegugyi-sikert-is-elert

Válasz

Drasztikus fordulat állt be az Antarktiszon, veszélyben a Föld legnagyobb jégtakarója | 2025. szeptember 8.

Ha folytatódnak a jelenlegi trendek, az Antarktiszt körülvevő óceán hamarabb válik nyáron jégmentessé, mint az Északi-sark – állítja egy átfogó kutatás, amely szerint az antarktiszi tengeri jég elmúlt években megfigyelt visszaszorulása drasztikus változások jele, amiknek messzemenő következményei lehetnek a déli kontinens és a bolygó jövőjére nézve.

A Déli-óceán felszínén úszó tengeri jég területe korábban egy év alatt 3-18 millió négyzetkilométer között ingadozott, és a műholdas mérések kezdete óta fokozatos területi növekedéssel 2014-ben érte el maximumát. Ezt gyors visszaesés követte, ami a 2023-as antarktiszi nyár végén egészen extrém szintet ért el, a normális 3 millióhoz képest 1,8 millió négyzetkilométeres tengerijég-minimumot eredményezve – és a helyzet azóta sem javult.

A déli kontinenst Magyarország területénél 147-szer nagyobb, 14 millió négyzetkilométeres jégtakaró borítja, aminek vastagsága helyenként meghaladja a 4700 métert, a Kékes magasságának 4,7-szeresét. Ez az elképesztő mennyiségű jég 58 méternyi globális tengerszintnek megfelelő vizet tárol, szabályozza a Föld éghajlatát, és különleges ökoszisztémáknak, köztük a kontinenst körülvevő tengeri jégre támaszkodó császárpingvineknek ad otthont.

Nerilie Abram, az Ausztrál Antarktiszi Program vezető kutatója és kollégái szerint mindezek veszélybe kerülhetnek, ha nem stabilizáljuk a lehető leghamarabb 1,5 Celsius-fokon a globális felmelegedés mértékét. A Nature folyóiratban augusztus végén megjelent tanulmányuk olyan, az antarktiszi környezetben megfigyelt, hirtelen bekövetkező változásokat tekint át, amik egymást erősítő hatásai tovább súlyosbíthatják a klímaváltozás globális következményeit.

https://qubit.hu/2025/09/08/drasztikus-fordulat-allt-be-az-antarktiszon-veszelyben-a-fold-legnagyobb-jegtakaroja

Válasz

A forradalmi ablaküveg láthatatlan csövekkel teheti feleslegessé a légkondit | 2025 / 08 / 19 /

A szén-nanocsövek az infravörös fény szabályozását segítik elő.

A nyár egyik legnagyobb problémáját - különösen a nagyvárosi panellakásokban élők számára - a kánikulában gyorsan felmelegedő lakások jelentik, ami miatt a légkondik használata sokak számára szinte nélkülözhetetlen - statisztikák szerint globálisan már most meghaladja a 2 milliárd egységet a klímaberendezések száma, 2050-re pedig ez meg is duplázódhat. Jelenleg főként Kína és kicsivel elmaradva az Egyesült Államok a legnagyobb légkondi használók, de az elkövetkező évtizedekben India is felzárkózik az előrejelzések szerint. Érdekes módon Európában, és olyan meleg éghajlatú országokban, mint Mexikó és Brazília, a klíma használata nem annyira elterjedt, és ez valószínűleg nem is fog nagyon sokat változni.

-- A légkondicionáló berendezések alkalmazása azonban megold egy problémát, viszont teremt több újat

- növeli a zajt, az energiafelhasználást, a kiadásokat, és hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedéshez, ami hosszú távon éppen az egyre extrémebbé való nyarakat és hőhullámokat segíti elő.
https://raketa.hu/a-forradalmi-ablakuveg-lathatatlan-csovekkel-teheti-feleslegesse-a-legkondit

Válasz

A Pilisi Parkerdő az erdők jövőjét kutató európai programhoz csatlakozott | 2025. augusztus 21.

Több hazai erdőgazdálkodó mellett a Pilisi Parkerdő is csatlakozott a MyGardenOfTrees elnevezésű európai kutatási programhoz, amely a klímaváltozás okozta kihívásokra keresi a hosszútávú válaszokat az erdőgazdálkodás területén. A projekt koordinátora a rangos svájci WSL Szövetségi Erdészeti Kutatóintézet, hazai partnerként a Pilisi Parkerdő egy úgynevezett mikrokert létesítésével járul hozzá az adatgyűjtéshez és vizsgálatokhoz.

A kutatás középpontjában két, Európa-szerte jelentős őshonos fafaj áll: a közönséges jegenyefenyő (Abies alba) és az európai bükk (Fagus sylvatica). Ezek a fajok évszázadok óta meghatározzák a közép-európai erdők arculatát, de egyre nehezebben viselik a tartós hőséget, aszályt, illetve az időjárási szélsőségek gyakoriságát. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy különböző délebbi származási helyű magok – például Franciaországból, Szlovéniából, Olaszországból, a Kaukázusból – mennyire képesek alkalmazkodni az eltérő éghajlati viszonyokhoz más régiókban.

A Pilisi Parkerdő a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben 2024 elején alakította ki a hazai mikrokertet, ahol az erdészek összesen 100 vetési ponton figyelik meg a különböző genetikai hátterű jegenyefenyő- és bükkmagoncok fejlődését. A kisméretű, körülbelül 100 m²-es kísérleti területet fémhálós védelemmel látták el és egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével rögzítik az adatokat: mikor indul meg a csírázás, milyen ütemben fejlődnek a csemeték, hogyan viselik az időjárási körülményeket. Ez az adatrögzítési módszer lehetővé teszi, hogy az erdészek hosszabb távon is követni tudják a növények életútját. A módszertan célja, hogy a kutatás végére egy olyan gyakorlati szoftveres eszköz készüljön, amely segít az erdészeknek meghatározni: adott térségben mely származású vetőmagokból fejlődhetnek ki a leginkább klímatűrő erdők. Ez a jövőbeni erdőgazdálkodási és üzemtervezési döntések megalapozását szolgálja majd. Bár a 2024-es év rendkívüli hősége és szárazsága miatt több magonc elpusztult, az idei kedvező tavaszi időjárás mellett számos vetési pontban biztatóan fejlődnek tovább a csemeték.

-- „A Pilisi Parkerdő évtizedek óta az erdőgazdálkodás, erdőfenntartás szakmailag progresszív irányvonalát képviseli. Célkitűzésünk, hogy az általunk kezelt 63 ezer hektáros nemzeti zöldvagyont, benne Budapest legfontosabb klímavédelmi zöld infrastruktúráját, a 3600 hektárnyi állami tulajdonú fővárosi erdőt, a lehető leghaladóbb szakmai megoldásokkal őrizzük és gyarapítsuk. Ezért volt különösen fontos és a szakmai küldetésünkkel egybevágó a svájci kollégák által indított nemzetközi programhoz történő csatlakozás.” – fogalmazott Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

A Pilisi Parkerdő hisz abban, hogy a természetes erdők megőrzése csak a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködésével valósítható meg. Az ilyen kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő erdei ellenállóbbak, változatosabbak és fenntarthatóbbak legyenek a klímaváltozás által előidézett szélsőségekkel szemben.

https://greenfo.hu/hir/a-pilisi-parkerdo-az-erdok-jovojet-kutato-europai-programhoz-csatlakozott/

Válasz

Az új Greta Thunberg: mindenki kedvenc kamaszából antirasszista, antikapitalista ellenség? | 2025. július 26. # Vélemény

A világ progresszív közvéleménye által ünnepelt, klímasztrájkoló kamaszból a posztgyarmati viszonyok ellen lázadó, antikapitalista, háborúellenes aktivista, aki a globális dél népeivel és a világ munkásságával lépne szövetségre. Greta Thunberg legutóbb a gázai népirtás ellen lépett akcióba, amivel viszont sok korábbi szimpatizánsánál végleg kihúzta a gyufát. Hogyan alakult Thunberg világnézete, és miért ne legyünk meglepve?

A történet 2018-ban kezdődik, amikor egy svéd kamaszlánynak elege lett abból, hogy a Föld a klímakatasztrófa szélén áll, és mindezek ellenére a döntéshozók semmit sem tesznek annak érdekében, hogy megállítsák vagy legalább lassítsák ezt a folyamatot. Mivel ezt nem akarta tovább keresztbe tett lábbal nézni, sztrájkba kezdett, és az iskola helyett három héten keresztül minden nap kiment egyedül a stockholmi parlament elé egy táblával a kezében. „SKOLSTREJK för KLIMATET” – ez állt a transzparensen, amivel nyomást gyakorolt a svéd kormányra: hogy tegyenek eleget a párizsi egyezménynek, és tegyék meg a szükséges lépéseket a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. A magányos tüntetéshez rövid időn belül több ezer kortársa csatlakozott, és erre a mozgalomépítő képességére már hazáján kívül is felfigyeltek – innen indult Greta Thunberg világhírű klímaaktivista „karrierje”.

Színrelépésének kezdete óta megosztó volt, mint a legtöbb politikai aktivista. Azonban, leszámítva a klímával kapcsolatos üzeneteit, személyében is minden adott volt ahhoz, hogy a szélsőjobboldaliak utálják, a liberálisok pedig szeressék. Az ultrakonzervatív körökben eleve leküzdhetetlen hátránnyal indult csupán azért, mert fiatal nő, és az már csak hab a tortán, hogy nyilvánosan vállalta: Asperger-szindrómát diagnosztizáltak nála. Mindezek nemcsak karaktergyilkoláshoz szolgáltattak muníciót, de gyakran érvénytelenítették mondanivalóját azzal, hogy „egy beteg gyereket” akarnak bemutatni. Mindeközben a liberálisok egy szerethető, pimasz, szeplős kamaszlányt láthattak benne, aki kellő intelligenciával, de mindenféle köntörfalazás nélkül leckézteti a nyilvánosság előtt a felnőtt politikusokat. Az sem vált feltétlenül megítélésének kárára, hogy gazdag skandináv ország szülötte, középosztálybeli értelmiségi családból jön, akivel könnyű volt azonosulni.


Korai beszédeiben is nyomon követhető a társadalmi igazságosságra való törekvés

Már korai beszédei sem nélkülözték a környezeti igazságosság szemléletét, ahol egyértelművé tette, hogy nem egyenlő mértékben vagyunk a Földön sem okozói, sem elszenvedői a jelenlegi klímaválságnak.

Legelső, 2018-as lengyelországi ENSZ klímakonferencián tartott beszédében a következőket mondta:

*** „A civilizációnkat feláldozzák azért, hogy egy nagyon szűk réteg továbbra is óriási összegeket kereshessen. A bioszféránkat feláldozzák, hogy gazdag emberek az olyan országokban, mint az enyém, luxusban élhessenek. A sokak szenvedése fizeti a kevesek luxusát.”

Egy évvel később, az ENSZ klímacsúcson elmondott „How dare you?”-beszédében — amely elsöprő sikerű lett, és globális ismertséget hozott neki — megjegyezte, hogy ő még a szerencsésebbek közé tartozik, mert már most emberek szenvedését és halálát okozza a klímaválság. Itt még nem használta a „globális dél” kifejezést, de egyértelműen ki lehetett olvasni szavaiból azt a geopolitikai viszonyrendszert, amiben élünk.

2020-ban statisztikai adatokat sorolt fel, amelyek azt támasztják alá: A világ szén‑dioxid‑kibocsátásának 80%-áért a G20 országok felelősek. A leggazdagabb 10% termeli a globális kibocsátás felét, miközben a bolygó legszegényebb 50%-a csupán körülbelül 10%-át.

Ezek az üzenetek azonban gyakran fennakadtak a mainstream, centrista vagy liberális média szűrőin.

Számukra Greta Thunberg egy zöld aktivista volt, ami rendkívül „szexi”, ezért eladható téma is — egészen addig, amíg esőerdők és jegesmedvék maradtak a szimbolikus illusztrációk. A média azt hangsúlyozta szavaiból, ami a nyugati fogyasztói keretek között jól működhetett. Greta fiatal kora, különös természete, lényegre törő szűkszavúsága, elszántsága és tenni akarása volt a fókuszban.

-- A nagyobb platformokat jobban érdekelte a személyes életmódválasztása — mit eszik, mit hord, hogyan utazik —, mint az, hogy mit gondol a globális rendszerről.

Egy elérhetetlen ideákat kergető fiatal lázadónak tüntették fel, aki szembemegy a megkövült berendezkedéssel. Ebbe a szűk keretbe még belefért, hogy a gyárkémények füstjével és a hegyekben álló, bűzölgő szeméttelepekkel foglalkozzanak , de odáig már nem követték Thunberg gondolatmenetét, hogy milyen szerepet játszik a klímaváltozásban a nagytőke.

*** „Egyesek azt mondják, hogy a klímaválság olyasmi, amit mindannyian okoztunk. De ez csak egy újabb kényelmes hazugság. Mert ha mindenki bűnös, akkor senki sem vonható felelősségre.”

Ezt már sokkal nehezebb zsebre tenni, mert olyan évtizedek óta fennálló toposzt rombol, amely közös bűnről szól: amit szelektív hulladékgyűjtéssel és lakossági energiamegtakarítással együtt tudunk orvosolni. Ez a szemlélet igen hasznos volt a kapitalista rendszernek, mert amíg a tőkések a környezet tönkretételéből gazdagodtak, addig bennünket azzal etettek, hogy a klímát mi, a Föld valamennyi lakója együtt tettük tönkre, amiért együtt kell vezekelni, és mi mind együtt veszünk részt a társas lazsálásban is, mert nem vagyunk hajlandóak feladni kényelmünket. Az elmúlt években hangsúlyos változás figyelhető meg Thunberg világnézetében: a klímaváltozást már nem elszigetelt problémának látja, hanem összetettebb, globális kérdésként.

Kezdetben főleg a klímaváltozás környezeti és tudományos aspektusaira koncentrált — szén­dioxid-kibocsátás, globális felmelegedés —, később azonban erőteljesebben kezdte hangsúlyozni, hogy ez szoros összefüggésben áll a társadalmi, politikai és emberi jogi kérdésekkel.

https://merce.hu/2025/07/26/az-uj-greta-thunberg-mindenki-kedvenc-kamaszabol-antirasszista-antikapitalista-ellenseg/

Válasz

Trump a környezetvédelmi szabályok fellazításával próbálja megnyerni az AI-versenyt az USA-nak | 2025.07.24.

Új AI-stratégiát hirdetett az Egyesült Államok a globális mesterségesintelligencia-verseny megnyerésére – írta meg szerdán a Bloomberg. A stratégia kiadásával párhuzamosan Donald Trump amerikai elnök több elnöki rendeletet is aláírt, amik a Reuters szerint többek közt környezetvédelmi szabályok fellazításával könnyítik meg az amerikai AI-infrastruktúra kiépítését.

https://qubit.hu/2025/07/24/donald-trump-mostantol-mindent-megteszunk-hogy-az-usa-megnyerje-a-mesterseges-intelligenciaert-folytatott-versenyt
___

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/klimavaltozas_magyarorszagon_szembe_kell_neznunk_a_tenyekkel__kerekasztal_a_porfesztivalon_2025_junius_17
.
A Paksi Atomerőmű a jelen rendeletek szerint akár 32 Celsius-fokra is melegíthetné a Dunát. Ez már nemcsak szokatlan, hanem veszélyes is: a budapesti Lukács Fürdő gyógymedencéje pont ilyen forró. A kormányzati tanácsadó testületnek, amely ezt javasolta, egyik tagja SEM volt természetvédelmi vagy ökológiai szakértő - és nem is használtak ilyen témájú kutatásokat. A döntés hátterében főként energetikai és jogi szempontok állnak. Környezetvédelmi, fenntarthatósági megfontolások közül egy se.
.
-\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\-
.
De például az USA (vagy például Kína is bizonyos vonatkozásokban) soha nem is tartotta be a párizsi egyezményt.. úgyhogy a mostani második kilépés tulajdonképpen ezen valóság beismerése..
.
https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rizsi_%C3%A9ghajlatv%C3%A9delmi_egyezm%C3%A9ny

Válasz

Magyar fejlesztésű drón tisztította meg a Müpa homlokzatát | 2025. június 28.

Környezetbarát, magyar fejlesztésű drónnal tisztították meg a Müpa homlokzatát. A drón 30 méteres magasságig, 200 bar nyomású vízsugárral dolgozik, teljesen vegyszermentesen, megfelelve a légügyi előírásoknak.

Csúcstechnológia szemtanúi lehettek azok a vendégek, akik részt vettek az ABZ Drone Kft. és a Fort Facility Kft. közös drónbemutatóján. A hazai fejlesztésű, magasnyomású vízsugaras tisztítást végző, légi eszköz új korszakot nyithat a városi épülettisztításban. A két cég közös, 100%-ban vegyszermentes, magyar innováción alapuló technológiája gyökeresen átalakítja a felülettisztítás eddig ismert módszereit, garantálva a biztonságos és hatékony munkavégzést, különösen a nehezen elérhető, nagy magasságú felületeknél.

A bemutatott homlokzattisztító drón a talajtól 30 méterig képes munkát végezni, a légügyi hatóság előírásainak megfelelően.

A környezetbarát technológiát a Környezetvédelmi világnap előtt, június 4-én mutatták be a Fort Facility kiemelt partnerénél, a Müpában. A látványos bemutatón több mint 50 szakmai érdeklődő és iparági szereplő vett részt- köztük Bartus Marcell közegészségügyi felügyelő és zöld tisztítás influenszer, a Cleanwashers képviselete és számos elismert facility manager. A jelenlévők további vegyszermentes tisztítótechnológiákkal is megismerkedhettek: a szárazjéges szemcseszórás, a lézeres tisztítás, a szódaszórás és a fordított ozmózisos vízrendszer titkaiba is bepillanthattak.

A magyar fejlesztői csapat által készített homlokzattisztító drón az első olyan rendszer Magyarországon, amely képes a repülés közben 200 bar nyomású vízsugárral tisztítani, így biztosítva a mechanikai hatást is. Megduplázza a hatékonyságot- nagyobb erőt tud kifejteni.

Milyen helyzetekben lehet átütő ez a megoldás?

Sági Péter a Fort Facility Kft. egyik ügyvezetője elmondta, hogy a technológia bármilyen homlokzaton használható, kő, beton, fém, üveg felületen egyaránt. Keczer Máté, az ABZ Drone Kft ügyvezetője hozzátette, hogy az egyetlen korlátot a légügyi előírások jelenthetik, amelyeket maradéktalanul be kell tartani.

Költséghatékonyság és fenntarthatóság a fókuszban: „A jelenlegi gazdasági helyzetben mindenki a költségek optimalizálására törekszik. A homlokzattisztító drón sok esetben előnyös a homlokzattisztításban, olyan helyeken is ahol a felületek negatív irányba dőlnek, nincsenek alpinista kikötési pontok, ez a rendszer lehetővé teszi, hogy ne kelljen minden esetben emelőgépet vagy alpinistát igénybe venni – ezzel jelentős költség takarítható meg” – hangsúlyozta a Fort Facility képviselője, Sági Péter.

Miért igazán különleges a fejlesztés?

Az általános felülettisztítási technológiák rengeteg vegyszerrel terhelik a környezetet. A Fort Facility Kft. azonban már 2008 óta alkalmazza az ozmózis vizes rendszert, ami lehetővé teszi a vegyszerek nélkülözését. „Ez az egyedi, komplex rendszer, amelyet a magasnyomású mosóval és saját energiaellátással integráltunk, egyedülálló a hazai piacon, és óriási érdeklődésre számítunk a szolgáltatók részéről.” – meséli Sági Péter. A komplex és mobil rendszer kiszolgálja a drónt ozmózis vízzel és biztosítja a szükséges villamosenergiát az ozmózis vízkészítőhöz a magasnyomású szivattyúnak és az akkumulátor töltéshez. Az elkészített ozmózis vizet tartályban tárolva rögtön megkezdhető a tisztítási munka egy új helyszínen. Az ozmózis (szűrt víz) képes magához vonzani a szennyeződést, így nem szükséges kemikáliát alkalmazni.

Tehát az ipari drón és az ozmózis vizes technológia ötvözésével lehetővé vált a teljesen vegyszermentes, ezáltal környezettudatos felülettisztítás alpinista nélkül.

https://szinhaz.online/magyar-fejlesztesu-dron-tisztitotta-meg-a-mupa-homlokzatat/

Válasz

Magyarország legnagyobb akkumulátoros energiatároló rendszerét adták át | 2025 / 06 / 20 /

A MET Csoport átadta Magyarország eddigi legnagyobb önálló akkumulátoros energiatároló rendszerét (BESS), amelyet a százhalombattai Dunamenti Erőmű területén helyeztek üzembe.

A berendezés 40 MW teljesítményű, kapacitása pedig 80 MWh, ami azt jelenti, hogy két órán keresztül képes teljes kapacitáson működni. A fejlesztés jól példázza, hogy a MET Csoport európai szinten is elkötelezett a korszerű energiatárolási megoldások mellett – számol be róla a Növekedés.hu.
https://novekedes.hu/hirek/atadtak-magyarorszag-legnagyobb-akkumulatoros-energiatarolo-rendszeret

A MET korábban már telepített itt egy kisebb, Tesla Megapack 2 akkumulátorokon alapuló egységet (4 MW / 8 MWh). Az új, nagyobb kapacitású berendezést a Huawei Technologies gyártotta, a kivitelezést pedig a Forest-Vill Kft. végezte. Jelenleg a Dunamenti Erőmű területén működő akkumulátorok elegendő energiát képesek tárolni ahhoz, hogy akár Budapest teljes dísz- és közvilágítását négy órán keresztül ellássák.

Horváth Péter, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója az átadóünnepségen kiemelte, hogy az akkumulátoros tárolás kulcsfontosságú az energiaátmenetben, hiszen lehetővé teszi a megújuló energiaforrások, például nap- és szélenergia hatékonyabb integrálását az elektromos hálózatba.

Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke így nyilatkozott:

-- „Minden lehetséges eszközzel törekednünk kell arra, hogy a magyarországi megújuló energiaforrásokat a jól bevált, költséghatékony technológiákkal mielőbb és minél nagyobb mértékben kiaknázzuk.

-- Ezért a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatja a zöld energetikai átállást kiemelt prioritásként kezelő magyar energiapolitika ezirányú törekvéseit.”

A MET Csoport további európai beruházásokkal is erősíti pozícióját az energiatárolás terén. Ide tartozik például a francia Comax vállalat közelmúltbeli felvásárlása, illetve több országban folyó hibrid energiatárolási projektek, amelyek naperőművekhez kapcsolódnak. Ezek a beruházások mind azt a célt szolgálják, hogy rugalmasabbá és fenntarthatóbbá tegyék Európa energiaellátását.

https://raketa.hu/magyarorszag-legnagyobb-akkumulatoros-energiatarolo-rendszere-atadasra-kerult

Válasz

„Nyugati huncutság” – archív műsor a környezetvédelemről | 2025. március 30.

Alapelveket és feladatokat határozott meg az 1992-es riói környezetvédelmi konferencia, amely a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásával ért véget. A Szabad Európa Rádió akkori műsora körképet kínál a környezet megmentéséért tett, harminc évvel ezelőtti nemzetközi erőfeszítésekről.

https://www.szabadeuropa.hu/pp/33355062/ppt0.html

Az eredeti felvételt az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára őrzi és bocsátotta rendelkezésünkre.

https://www.szabadeuropa.hu/a/nyugati-huncutsag-archiv-musor-a-kornyezetvedelemrol/33355206.html

Válasz