Mulcsot mindenkinek a Maros Moziból

Közösségi ágdarálónkkal mulcsot készítünk a Mozi közösségi kertjében és további, helyi eredetű, kertész vállakozótól, lakóktól és önkormányzati parkfenntartásból származó aprítékot adunk át kertbarátoknak. Sikeres nyári akciók után ilyenkor is fontos a mulcsozás, a talajtakarás – most már a fagyvédelem miatt.

Igyekszünk a tűlevelűek és egyéb fás növények aprítékát elkülönítve elhelyezni az egykori Központi szálló (manapság Maros Mozi közösségi központ) kávéházi teraszán, ahonnan ki-ki magának zsákolhat.

Budapest, IX.utca 2. | 1172

2024. november 23. szombat 9-12 óráig

https://www.facebook.com/photo?fbid=989769896525121&set=pb.100064763584698.-2207520000

Válasz

Balogh Samu: Lapinskas Lillával, építész-tájépítésszel a pesti belváros klímaadaptációs lehetőségeiről beszéltünk a Fuga - Budapesti Építészeti Központban. Egyszerűen fogalmazva: hogyan nem fogunk megfőni Budapesten a következő évtizedekben?

Lilla állítása, hogy a belváros zöldítése nem elegendő a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez. Egyszerűen nincs annyi hely a sűrűn beépített belvárosban, ahol annyi fát lehetne elültetni, annyi zöldfelületet lehetne létrehozni, ami képes lenne megbirkózni a városban megrekedt hőséggel. Éppen ezért nem elegendő önmagában zöldinfrastruktúrában gondolkozni.

Lilla azt sürgeti, hogy jöjjön létre Budapesten egy olyan klímainfrastruktúra terv, ami hálózatosan tervezi meg négy klímaadaptációs eszköz összehangolt telepítését: a növényzet, a víz, az árnyék és a szél együtt dolgozását.

A pesti belváros különleges, szinte egykorú és azonos típusú beépítése komoly hátrányokat, de valamennyi előnyt is jelent a klímaadaptáció szempontjából. A szinte azonos magasságú házak fölött a szél átsiklik, az egyenletes magasságnak köszönhetően nincsenek olyan elemek, amelyek megkavarnák a légmozgást és becsalogatnák a szelet az épületek közé. Ennek köszönhetően mint a dunsztban áll a meleg (és szennyezett) levegő az utcákon és az udvarokon.

Ugyanakkor a belváros ilyen fokú egységessége előnyt is jelent: ha találunk olyan megoldásokat, amik jól illenek a jellemző bérházas-gangos-udvaros épületekhez, akkor azt könnyedén lehet nagyobb léptékben is alkalmazni, hiszen ami az egyik háznál fog működni, az jó eséllyel a házak többségénél is működni fog.

Mik lehetnek ezek a megoldások?

1) Egyszerű, de nagyszerű: már a gangos házak kapujának kinyitásával meg lehet mozgatni a levegőt, ami segíthet az udvarok kiszellőztetésében. A kapuk mögött egy új rácsos ajtóval pedig a házbelsők biztonságáról sem kell lemondani.

2) A házak esetleges átalakításakor érdemes nagyobb udvarokat létrehozni, vagy különböző udvarokat összekötni akárcsak a földszinten, hogy nagyobb tere legyen a levegőnek mozogni.

3) Széltornyok kialakításával be lehet csalogatni a szelet az udvarokba: ez egy ősi módja a természetes hűtésnek, ami melegebb klímájú régiókban korábban is alkalmaztak már.

Lilla kiállítása a héten még megtekinthető a Fugában, ...

https://www.facebook.com/photo/?fbid=979121607566945&set=pcb.979133104232462

*** Beszélgetésünk Lillával a kiállításról:

https://www.youtube.com/watch?v=4KZlgfZzDTY

*** Lapinskas Lilla cikksorozata az Építészfórumon:

https://epiteszforum.hu/dosszie/klimakirakos

Az Énbudapestem riportja a kiállításról:

https://enbudapestem.hu/2024/11/08/nyissuk-ki-a-kapukat-es-csinaljunk-oriashuzatot-pesten

Válasz

Kisközösségi Program: és végre megmutatjuk podcastunk nevét és logóját :)
Íme! Mit szólsz hozzá?

https://www.facebook.com/photo/?fbid=924333226398483&set=a.621077153390760

És ami még fontos: nem lesz saját csatornánk, hanem a már évek óta működő (és amúgy kiváló) Kihalni Veszélyes podcast csatornáján jelentkezünk majd havi egy adással. Ezúton is köszönjük nekik a befogadást! (Apropó: föl vagy már iratkozva erre a csatornára? Ha netán nem, hozzászólásban odavezetünk hozzá a jutyúbra.)
Emlékeztetőül: podcastunkban olyan emberekkel fogunk beszélgetni, akik a Kiutak portálunkon található, száznál is több cselekvési tipp valamelyikét a gyakorlatban valósítják meg itthon.

Már csak párat kell aludni, és fölkerül az első adás! :)

Előzmény

Válasz

A Kihalni Veszélyes podcastet az ELTE humánökológus hallgatói alapították. A műsor célja, hogy közérthetően, mégis pontosan és tisztán mutassa be az ökológiai válságot és az arra adható megoldási lehetőségeket. A podcast kiemelt célja, hogy a tájékoztatás mellett, lehetőség szerint, cselekvési módokat is kínáljunk hallgatóinknak, akik így a céltalan szorongásukat cselekvő erővé alakíthatják.

https://www.youtube.com/@kihalniveszelyes.podcast

https://open.spotify.com/show/0WAwVs8mEpG2wpjDvCt3ZK

https://www.facebook.com/kihalniveszelyes.podcast

Válasz

Bardóczi Sándor: Hat nap alatt fog felpattanni a Duna budapesti vízszintje 250 cm-ről 850 cm-re, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ha itt megáll. Ez a 6 méteres vízszintemelkedés ennyire rövid idő alatt rámutat arra, hogy a világ legforróbb nyara után a klímaesemények nem értek véget. E két szélsőségre, s ezek gyakoriságának növekedésére kell minél inkább felkészíteni a jövőben várost, ami egyenként is emberfeletti kihívás, pláne úgy, hogy a város a kormányzati megszorítások présében vergődik. Ez a grafikon egyben arra is jól rámutat, hogy miért volt rossz ötlet egy a hullámtér legmélyebb pontján 3 és fél kilométer hosszan körülményesen összeszerelhető mobilgátban gondolkodni a Rómain, és milyen jó, hogy a felelős döntéshozói gondolkodás nem arra ment tovább, hanem a magasabban fekvő Nánási-Királyok utat tekinti az elsőrendű védvonalnak. Milyen kár, hogy annak a gátnak a tervezését egy a parti mobilgátban érdekelt ingatlanlobbi által indított per gátolja éppen. Arra is rámutat, hogy mennyire rossz ötlet lett volna mobilgáttal bevédeni az Óbudai-szigetet (korábban az állam által erőltetett elképzelés mentén), ahol most a víz szétterülhet, és némileg segít majd csillapítani a belvárosra nehezedő nyomást. S arra is rámutat miért rossz ötlet beépíteni, s ezáltal beszűkíteni a hullámtereket, a folyó természetes ártereit. Egy éven belül ez lesz a harmadik olyan árhullám a Dunán, ami az alsó rakpartok lezárását igényli, s azok közül is a legnagyobb. Mindez úgy, hogy egy rendkívül aszályos periódus után a semmiből érkezik meg ez az árhullám majdnem kiürült mederbe. Aki még még mindig úgy hiszi, nincs klímaváltozás, az gondolja át újra…

https://www.facebook.com/photo/?fbid=8569653593078456&set=a.980675371976354

Válasz

Tudod, milyen világrekordok dőlnek meg az olimpián túl?

Kedves Természetbarát!

Indítsd el a videót, tekerd fel a hangerőt, és hallgasd figyelmesen:

-- a tét hatalmas.

https://www.youtube.com/watch?v=TK3NRheE2Hs

Nemrég értek véget a 2024. évi nyári olimpiai játékok, amit a paralimpia párizsi izgalmai váltottak fel. A világ országainak sportolói egymás után döntik meg a rekordokat, és megmutatják, hogy kemény munkával és kitartással mire vagyunk képesek.

Ezek a sportolók elképesztő eredményeket tesznek le az asztalra, ám nem ők az egyetlenek, akik rekordokat döntenek. Olyan rekordok is megdőlnek sajnos, amik nem adnak okot az ünneplésre: a szélsőséges időjárási eseményektől a példátlan erdőtüzekig és árvizekig évről évre egyre nagyobb klímarekordok rázzák meg a bolygónkat.

A hihetetlen emberi erőfeszítés és elszántság sikerre vezet az arénában. Ez is azt mutatja, hogy bármire képesek vagyunk, ha komolyan beletesszük a munkát. Nincs több időnk, a világ döntéshozóinak fel kell lépnie az éghajlati válsággal és a természet hanyatlásával szemben - értünk, és a bolygóért.

Mi a WWF Magyarországnál a Klíma és energia programban végzett munkánkkal teszünk a klímaváltozás problémáinak a megoldásáért.

https://wwf.hu/klima-es-energia/

Válasz

A klímaváltozás az északi félteke felső régiójában teremti meg a mezőgazdasági kultúra továbbélésének feltételeit – vetíti előre a Dellában Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ klímaügyi tanácsának alelnöke, aki szerint Oroszország és Kanada kerül helyzeti előnybe, így nagyrészt e két országon fog múlni a világ élelmiszer-ellátása. A változás még nem elkerülhetetlen, de az esély egyre csökken. | 2024. 04. 03.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/04/03/podcast-della-urge-vorsatz-diana-oroszorszag-kanada-elelmiszerraktar-eghajlatvaltozas-tajaszennyezes/

Válasz

Új klímatörvényt Magyarországnak!

Te is kikészülsz tőle, hogy a nyári napokon a negyven fokot hatvannak érezzük az agyonbetonozott városainkban? A Balatonban vagy a Fertőben gyönyörködni szeretnél, és nem amiatt aggódni, hogy hogyan tesszük tönkre tavaink élővilágát? Már előre aggódsz, hogy idén mennyire szállnak majd el az élelmiszerárak a nyári szárazság miatt? Nem mered megnyitni a cikkeket egy település vízhiányáról, mert félsz, hogy ez a te családoddal is megtörténhet? A fejedhez kapsz, mert a kormány repteret vásárol a vasúti közlekedés fejlesztése helyett?

Van egy rossz hírünk, az ország hatályos klímatörvénye ezekre a problémákra nem nyújt valódi megoldásokat. A kormánynak védenie kellene téged a klímaválság hatásaitól, de a tétlenségük miatt mindannyian veszélyben vagyunk. Ezért azonnal cselekednünk kell: követeljük egy új klímatörvény elfogadását!

Miért írj alá egy újabb petíciót? Azért, mert egy olyan erős, zöld közösséget fogunk létrehozni, amelyik eléri, hogy olyan új klímatörvény szülessen Magyarországon. Azért, mert bevonunk a cselekvési lehetőségekbe, és mindenkinek küldünk egy saját csomagot arról, hogy mi az, amit már most, helyben is megtehet. Azért mert veled együtt kidolgozunk és a kormány asztalára teszünk egy részletes javaslatcsomagot arról, hogy mit kellene tennie a klímaválság ellen.

Magyarország jövője a tét, ezért a magyar kormány:

-- Csökkentse gyorsan a károsanyag-kibocsátást a fosszilisek mihamarabbi, megújulókra történő kiváltásával, és kezdje meg az ország felkészítését a változásokhoz való alkalmazkodásra az élet minden területén, kiemelten a mezőgazdaság, az oktatás, az egészségügy területén is!

-- Védje, őrizze kincset érő az élethez nélkülözhetetlen vizeinket, legyenek azok a föld alatt, vagy a föld felett!

-- Garantálja, hogy mindenkinek jusson megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz és élelmiszer a változó éghajlati viszonyok között, a természet végtelen kizsigerelése nélkül!

-- Biztosítsa a háztartások átállását a zöld, takarékos energiahasználatra! Fordítson külön figyelmet a legkiszolgáltatottabb, energiaszegénységtől szenvedő családokra!

-- Támogassa a közösségeket, az önkormányzatokat, hogy a települések védelmet nyújthassanak a klímaválság hatásai ellen!

-- Védje meg az utolsó természetközeli élőhelyeket, és kezdje meg a károsított élőhelyek helyreállítását!

-- A kormány sürgősen ösztönözze a zöld gazdasági fordulatot, vessen véget a természetpusztító és az emberek jóllétét veszélyeztető beruházások támogatásának!

A jelenlegi klímatörvényből nem tudjuk meg, hogy hogyan védi meg az élővilágot és az állam lakosait az egészségünkre veszélyes klímahatásoktól, amelyeket már most a bőrünkön érzünk. Ezekre a kérdésekre válaszokat kell kapnunk!

A kormány dolgozzon ki egy új klímatörvényt, amit haladéktalanul terjesszen be a Parlament elé! Írjunk együtt egy másik történetet! Legyen új klímatörvénye Magyarországnak!

Írd alá a petíciót: Új klímatörvényt Magyarországnak!

https://magyarorszag2050.hu/uj-klimatorvenyt-magyarorszagnak/

Válasz

Bardóczi Sándor: Ez a nyár is elkezdett hasonlítani 2022-re, a hőségrekordok és a kánikula tartóssága odáig vezetett, hogy a város és a városlakók idegei is “kiégtek”. A napokban két olyan hír is végigszáguldott a sajtón, aminek kapcsán újra fellángolt “a térkő helyett zöldet!” kommentkórus és ad-hoc “szakértő” csoportok alakultak, amelyek oda konkludáltak, hogy mindent borítson gyep a burkolatok helyett és legyen már minden locsolva. Fontosnak tartom, hogy rendet tegyünk picit a fejekben és most három szituációt, a 2015-2016-ben létrehozott Széll Kálmán teret és szégyenteljes műfű kiegészítését, a pesti alsó rakpartot és a Szomory Dezső teret citálom ide példának, hogy rámutassak, hol bicsaklik meg az ezzel kapcsolatos közéleti diskurzus és ez miként visz vakvágányra újra meg újra.

A Széll Kálmán téren napi 200 ezer ember gyalogol át, hogy egyik villamosról a másikra, buszról villamosra, villamosról buszra, metróról buszra vagy villamosra és fordítva szálljon át. Ami kétségtelenül zöldebb módja a városi mobilitásnak mint az autózás. Ezen túlmenően persze autóút, kerékpárút is van a felületén, s ezek -tádám - mind burkolatok. A közlekedési csomópontot villamos felsővezetékek, a felszín alatt pedig a forgalomirányítás közművei, és a lakosságot ellátó víz, távhő, gáz, csatorna, internet, elektromos áram közművei hálózzák be olyan sűrűségben, mint egy marokkó játék pálcikái. Ebbe a mátrixba kellett anno a tájépítészeknek úgy növényzetet tervezni, hogy ők voltak az utolsók, akik a közlekedési, közmű, majd építészeti szakág után megkapták a tervrajzokat. Ez ma az országban 99%-ban így zajlik egy köztéri projekt előkészítésekor. A fák ültetése egy ilyen nagyvárosi téren a “találd meg a különbséget” játékhoz hasonlít, ahol két közmű között féloldalazva, de még a gyalogos áramlási irányokat és felsővezetéket is figyelembe véve kell valahogy megtalálni az árnyékot adó fák potenciális helyét. A városi fáknak olyan kevés hely jut, hogy aztán nem tudnak növekedni és árnyékot adni, mert a gyökerük se fejlődik: nincs rá hely. A Széll Kálmán téren az a projekt 180 db fát ültetett el, amit senki se hisz el nekem. Ott - helyesen - ültetéskor kis termetű, fiatal példányokat telepítettek, mert ebben a városi kősivatagban ők sokkal jobban tudnak alkalmazkodni, mint a nagy előnevelt társaik. Teher alatt nő a pálma. Lehetne persze máshogyan is terveztetni, ehhez azonban olyan team munkára lenne szükség, ahol a sokkal nagyobb lobbierővel, renoméval, megbízói kapcsolatokkal, társadalmi beágyazottsággal rendelkező közlekedési és közműtervezők, építészek már a téralakítási koncepció lerakásának alapjainál odaengednék a tervasztalhoz a tájépítészeket, a megbízók pedig egy jó fasor vagy egy szoliter fa érdekében akár súlyos tízmilliókat áldoznának időnként arra, hogy a sajnos mindent behálózó közművek helyett azok kiváltásával közműmentes fahelyeket hozzanak létre. Ez utóbbi nem tudom mikor fog eljönni, az előbbire már vannak időnként jó példák. A zöld felértékelődőben van. A Széll Kálmánon az előző városvezetés fenntarthatatlannak ítélte meg a féltetős ücsörgők melletti vadrózsás rézsűt, ezért felszámolta és leburkolta műfűvel. A Közösségi költségvetésen múlt évben nyert a Széll Kálmán, mi ezt a pénzt az ücsörgő napvitorlás árnyékolására, a műfű felszámolására, növényekre költenénk. Amihez elébb tervek, engedélyek, közbeszerzési folyamatok kellenek, tehát varázsütésre nem megy. De rajta vagyunk, szerintünk is szégyen, ami ott kialakult. A türelem hiányzik, meg annak belátása, hogy mi mennyi időt vesz igénybe egy közpénzekkel gazdálkodó és egyeztetéseket komolyan vevő önkormányzat esetében.

De közben a társadalomnak is le kéne szakadni a sokszor újságírók vagy politikusok által mesterségesen gerjesztett térkő vs zöld szembeállításról. Az embereknek a gyalogláshoz, a kerékpározáshoz, a kiülős teraszokhoz, rendezvényekhez, a bicikli, a robogó, a roller lekötéséhez és a padon ücsörgéshez is burkolat kell, s most szándékosan csak a sexi köztérhasználatokat soroltam fel, mert a rakodás, parkolás, tömegközlekedés, uramisten autózás burkolatait már meg se merem említeni. És ahol sok ember van, ott nem fog a gyep megmaradni. Öntözve se fog. Egy parki gyepet nálunk akkor lehet normálisan fenntartani, ha naponta hektáronként, azaz 10 ezer négyzetméterenként csak 40 ember tiporja le átlagosan. Ezért baromi rossz ötlet például demonstrációt, nagyrendezvényt szervezni a parkokban, mikor ezekre amúgy bőven lenne burkolat is a városban. És hát nem tudunk minden gyepet öntözni. Ha ugyanis ezt megtennénk, akkor ha Budapesten még nem is, de a nagyra hízlalt agglomerációjában azonnal fellépne a nyári vízhiány. Ezért is gondolkodunk egy ideje a stressztűrő növényekben, a természetes gyepekben, természetes társulásokban, ezért méhlegelőzünk és erdősítünk ahol csak lehet. Plusz az öntözés utólagos kiépítése fasorokat tenne tönkre (elvágnánk vele a gyökereket), és nagyon sokba kerül. Ezért is indítottunk olyan projekteket, aminek a vízmegtartás, tározás, talajkutas öntözés a célja.

A pesti alsó rakpart látványtervei nemrég láttak napvilágot. Ahogy ilyenkor nálunk lenni szokott, azonnal felharsant a túl sok a térkő, túl kevés a zöld kórus. Emberek! A pesti alsó rakparton (az MTA előtti rövid szakasz kivételével) soha nem volt egyetlen árva fa sem a római kor óta! Soha. A jó zöld fejlesztés ismérve, hogy a végén nő a klorofil. Nos ha egyetlen új fát itt elültetünk, a klorofil nőni fog. Most fogunk elültetni a Jane Hainingon 8-at. Már előtte látom a szalagcímeket: túl kicsi, túl kevés! De csodát nem tudunk tenni. Merthogy az alsó rakpart burkolatai alatt ott fut a hatalmas átmérőjű csatorna főgyűjtő, a víz főnyomó, rengeteg gáz és elektromos vezeték, és továbbra is lesz rajta valamilyen szintű gépjármű forgalom, akarnak ott majd emberek héderezni, bringázni, sétálni, teraszon dolce vitázni és ide érkezik vagy innen hagyja el a várost a hajózó turizmus. Ma is napi 20 ezer ember használja az alsó rakpartot zéró árnyék mellett. Gondoljunk bele mi lesz itt, ha még árnyékot is adunk nekik az új fasorokkal? Megmaradna ott bármilyen gyep egy napig is? Aligha! De zöldebb lesz? Ráfordul majd a város a folyópartjára, ahogy Szöul, Lyon, Párizs tette? Bizony hogy rá fog. Jobb lesz ettől itt élni? Ezerszer! Persze a Jane Haining rakpart szemét se 8 fával akarjuk kiszúrni, csak a nagyobb átalakításhoz már az útpályát és szegélyeit, meg a közműveket is érinteni kell, és azok a tervek még most vannak elbírálás alatt. De ez a nyolc fa most is elültethető, szinkronban van a nagy tervvel és pont két-három évvel idősebb lesz, mire a többi fa is megérkezik. Már nőhet addigra. Fát ültetni a legjobb időpont tegnap volt. A második legjobb meg ma van. De fát oda érdemes ültetni, ahol hosszú ideig biztosítani tudjuk a fennmaradását.

Végezetül tegyünk egy pillantást az V. kerület projektjére, a Szomory Dezső térre. A teret még a régi szemléletben (nevezzük klasszikus görög-római térépítészeti szemléletnek) tervezték meg, kapott díszburkolatot és szökőkutat - fák nélkül. Az önkormányzat mostani vezetése látott fantáziát a Stockholm Faültetési Rendszer (SFR) technológiában, így nagy elánnal fogott bele a belvárosi terek fásításába. A Szomoryra három hihetetlenül nagy méretű perzsa varázsfát hozattak külföldről, és hihetetlenül nagy méretű SFR ültetőközegbe rakták el őket. A hírek szerint a három fa mindennel (ebben az automata gyökéröntözés és a burkolatok újrarakása, meg a több tíz m3-es ültetőközeg is benne van) 110 millió Ft-ba (!) került. Tekintsünk most el attól, hogy FŐKERT SFR ültéseinek egyike sem haladta meg eddig a faegyedenkénti 5 millió Ft-ot, hanem nézzünk bele mélyen a választópolgárok szemébe: ti azt hiszitek, hogy ha marha nagy fákat ültetünk, akkor hamarabb lesz árnyék és gyorsabban fog megnőni az a fa? Egy frászt! Ha nagy fát ültetünk nektek, az külföldről, egy másik klímáról fogjuk hozni, ahol azok a fák megszokták, hogy 1200-1600 mm eső esik és nem 500 mm. Azok a fák nem tapasztaltak nagyobb fagyokat sem. És azok a fák besokkolnak majd az elültetés után és nagyobb eséllyel fognak megnyikkani pár éven belül miközben a kisebb társaik gyorsan túlnövik őket. Tudom, hogy mindenki az instant megoldásokra vágyik ebben a felgyorsul világban de a fák telepítése városi környezetben egy négy dimenziós dolog. Meg egy szakma. A Szomory Dezső tér egyik fája a háromból sajnos már megnyikkant. A másik kettő még tartja magát. Ha ez egy fővárosi projektnél történne, már a fejünkön járna virtustáncot a sajtó és a főpolgármester alkalmatlanságáról beszélnének a politológus-bölcsészből dendrológussá egy perc alatt átlényegülő beszélő fejek. Így csak én tudom erre felhívni a figyelmet. Félreértés ne essék, ami az V. kerületben az Arany János utcában, a Váci utcában, a Szomoryn történt, vagy ami éppen az Egyetem téren történik, az jó irány. De el kéne belőle engedni az “azonnal nagy fákat, mert a laikus lakosság ezt akarja, hiába magas a kockázat” elemet. És akkor az eredmény is biztosabb lesz, nem csak egy insta story.

Köszönöm a figyelmet.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=8387052184671932&set=pcb.8387053304671820

Válasz

Élet és Irodalom | Legújabb számunkban: A jövő nyáron már 50 fokos hőség is lehet! – Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval beszélget Kardos Ernő.

https://www.es.hu/cikk/2024-08-16/kardos-erno/a-jovo-nyaron-mar-50-fokos-hoseg-is-lehet.html

Ma új ipari és gazdasági forradalomra van szükség, ami nem az értelmetlen tömegfogyasztást ösztönzi, hanem egy jobb életminőség megteremtésén dolgozik, tehát egy jobb minőségű kapitalizmust hoz létre. Nincs például szüksége mindenkinek saját autóra, még az elektromosra sem, amit az emberek kezdenek felismerni.

A cikk a rövid reklám megtekintése után ingyen olvasható!
___

http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-hoseg-veszelyei-hosegriasztas

Válasz