Új fejezetet nyitott a klímaperek történetében az EJEB döntése
2024. április 14. # masfelfok

Történelmi jelentőségű sikernek könyvelhető el, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) április 9-én elmarasztalta Svájcot klímaügyben. Az ítélet kulcsfontosságú, jogilag kötelező erejű precedenst teremt, amely mintául szolgálhat arra, hogyan pereljük be sikeresen a saját kormányunkat az éghajlatváltozással kapcsolatos mulasztások miatt.A felperes, nagyjából 2000 főből álló, 75 év átlagéletkorú svájci nők csoportja (KlimaSeniorinnen) azzal érvelt, hogy országuk nem tesz eleget a klímaváltozás megfékezéséért, ezért az egyre súlyosabb hőhullámok egyre nagyobb veszélynek teszik ki egészségüket. Vagyis kormányuk tétlensége miatt a klímaváltozás olyan alapvető emberi jogokat veszélyeztet, mint az élet és az egészség.

A bíróság megállapította, hogy Svájc megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, amely az ítélet szerint garantálja a “magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot”.

Az EJEB a Strasbourgban székelő, 46 tagállamot tömörítő Európa Tanács bírósága, ítélete mind a 27 EU tagállamra is érvényes.
Két másik napirenden levő ügyet azonban elutasította az EJEB.
https://greenfo.hu/hir/uj-fejezetet-nyitott-a-klimaperek-torteneteben-az-ejeb-dontese/
___

A másfélfok e cikkében részletesen foglalkozik a három üggyel
https://masfelfok.hu/2023/04/05/vanuatu-romania-klimaper-hagai-nemzetkozi-birosag-eu-kormanyok-elszamoltathatosag/
___

Így lehetne (egyszer) sikeresen perelni a magyar államot klímaügyben
https://masfelfok.hu/2023/01/10/igy-lehetne-egyszer-sikeresen-perelni-a-magyar-allamot-klimaugyben/

Válasz

Városi klímastratégiák – fogatlan papír tigrisek | 2024. április 5.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elemzése szerint a települési klímastratégiákban rögzített célkitűzések 2030-ig nagy valószínűséggel nem fognak megvalósulni, hiszen számos önkormányzat – sokszor az Európai Bizottság által is támadott kiemelt beruházások köntösébe bújtatva az állam által is támogatva – a klímavédelmi célok eléréséhez kapcsolódó tevékenységekkel gyökeresen ellentétes fejlesztéseket valósít meg a területén.

Ha az önkormányzatok nem teljesítik vállalt céljaikat, azzal a nemzeti klíma célok elérését veszélyeztetik és ezzel sértik a 2020. évi XLIV. törvényt a klímavédelemről.

2021 és 2022 során EU-s társfinanszírozásnak köszönhetően a KEHOP-1.2.1-18 pályázati forrás keretében összesen 132 települési klímastratégia készült el. Ezeknek a dokumentumoknak tulajdonképpen a nemzeti stratégiával összhangban kell lenniük így elősegítve, hogy a helyi tevékenységek révén az országos célkitűzés teljesülni tudjon. A 132 dokumentum közül hét olyan település stratégiáját vizsgáltuk meg, amelyek esetében a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének, illetve a szervezet tagjainak közvetlen érdekeltsége merült fel.

“A települési klímastratégiákban rögzített vállalások és tevékenységek helyes megvalósítása nem csak a jelen, hanem a jövő generációinak is az érdeke. Megvalósítás hiányában ezek a dokumentumok fogatlan papír tigrisek és a rájuk költött közpénzek ablakon kidobott összegek, és ezekkel kapcsolatban panasszal éltünk az Állami Számvevőszék, az Integritás Hatóság és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felé” tette hozzá mindehhez Kun Zoltán a szövetség elnöke. Fentiekre tekintettel úgy tűnik, hogy a klímastratégiák elkészítésével csak az azokat készítő cégek, vállalkozások és nem a helyi lakosok jártak jól.

A vizsgált 7 település (település neve / a stratégia elfogadásának éve / a stratégiára költött KEHOP támogatás / igéretek és az ezekkel szemben álló tények)

*** Debrecen 2022, 20 M forint

Igéret

— 44,5%-kal csökkenti a város a CO2 egyenérték kibocsátást 2030-ra a 2019-es értékhez képest
— M3 Meglévő zöldterületek, természeti- és táji értékek védelme, rehabilitációja, fejlesztése
— A3 A klímastratégia célja, hogy a mezőgazdasági termelési módok megválasztásakor a földterületek termőképességének hosszú távú fennmaradása legyen az elsődleges szempont.

Valóság

— A vállalásokkal szemben a város új ipari övezete forgalom növekedéssel (közlekedési eredetű CO2) és fokozódó energia igénnyel jár majd

*** Göd (2021) 362e forint (?)

Igéret

— Az ÜHG kibocsátását 2030-ig 40%-kal csökkenti
— Felújított zöldfelületi kataszter és megnövekedett zöldfelület

Valóság

— Az új beépítési területek növekszenek (pl. Samsung) aminek eredményeképpen a szénnyelő kapacitás a település területén folyamatosan csökken

*** Győr 2021, 17 M forint

Igéret

— A debreceni példához képest a vállalt csökkentés mértéke jóval kisebb, mindössze 15%
— Széndioxid-elnyelő kapacitás növelésére vonatkozó fő mitigációs célterületek:
> a város közigazgatási területén belül lévő zöldterületek, parkok tudatos fejlesztése, kiterjedésük növelése, új városi parkterületek létrehozása, azok tudatos fejlesztése és kezelése, további területek erdősítése,
> meglévő zöldterületek és erdők fenntartása,
> várostervezés során a zöldterületekkel kapcsolatos szempontok érvényesítése.

Valóság

— A fentiekkel ellentétben a város egy újabb 400 hektáros mezőgazdasági terület ipari övezetbe vonásával próbálkozik, amely csökkenti a szénmegkötő képességet, és növeli a ÜHG kibocsátást (azonnal hiszen a talajban megkötött szén rögtön a légkörbe távozik)

*** Komárom, 2021, 20 M forint

Igéret

— Nincs konkrét csökkentési cél!
— Dekarbonizációs és mitigációs cél Energiafelhasználásból eredő kibocsátás csökkentése
— Adaptációs célkitűzés Zöldterületek védelme, klímaszempontú fejlesztése
— Zöldfelületek fejlesztése: közterületek fásításának folytatása, közparkok fejlesztése, rekreációs célú erdők fejlesztése, klímaerdők telepítése, Natura 2000 területek védelme

Valóság

— Ipari terület növekedése a zöldfelületek kárára, és az ipari fejlesztéshez kapcsolódó energia felhasználás növekedése

*** Nyíregyháza 2021 (társadalmi egyeztetés változat) 19 M forint

Igéret

— A SECAP dokumentum elkészítésével Nyíregyháza MJV vállalta, hogy 2030-ra a 2014. évi bázishoz viszonyítva 40%-kal csökkenti ÜHG-kibocsátását
— Rövid távú jövőkép megvalósulása: ez az időszak 2025-ig tart. Ezen időszak végére a lakossági és önkormányzati épületenergetikai korszerűsítésekkel, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú hasznosításával, a közparkok, zöldfelületek, erdőterületek növelésével mintegy 12 % körüli kommunális és lakossági ÜHG-kibocsátás csökkenés érhető majd el a 2018. évi bázisadathoz viszonyítva.
— Az erdő- és zöldterületek további fokozatos növelésével azok kiterjedése 2030- ra eléri vagy megközelíti a 2.700 hektárt, amely mintegy 4.266 t CO2/év nyelési potenciállal rendelkezik.
— 2050-re “Az erdő- és zöldterületek mértéke tovább növekszik (legalább 3.000 ha-ra), amely a jelenlegi (2018. évi) mintegy 3.700 tonna elnyelt széndioxidhoz képest legalább 4.740 tonna CO2/év nyelési kapacitással fog rendelkezni”…”így Nyíregyháza esetében is megvalósulhat a klímasemlegesség.”

Valóság

— Az akkumulátor gyár elhelyezése nem csak csökkenti a zöldfelületek méretét, de ehhez kapcsolódóan egy vízfolyást is “áthelyeznek” Nyíregyházán

*** Sopron, 2021, 18,4 M forint

Igéret

— A 2015-ös kiindulási évhez képest ~15%-os csökkentést irányoz elő 2030-ra.
— 2030-ra a bázisértékhez képest 120%-os zöldfelületi elnyel kapacitás bővítés vállalása

Valóság

— Beépítési % növelése a Fertő tavi vízitelepen és jelentős új beépítési területek (útak, logisztikai központ, Fertő tavi vízitelep)

*** Szeged, 2021, 19,2 M forint

Igéret

— Szeged összes üvegházgáz-emissziója 2018-ban 569 000 tonna CO2e volt. 2030-ig a klímastratégia céljainak megvalósításával az éves emisszió 369 000 tonnára csökkenthető.
— M.15 Szeged közigazgatási határain belül az erdőborítottság és a városi zöldfelületek növelése

Valóság

— BYD fejlesztés keretében 300 hektár mezőgazdasági terület kivonása és ipari övezetté minősítése
https://greenfo.hu/hir/varosi-klimastrategiak-fogatlan-papir-tigrisek/

Válasz

Érdekel, mi minden történt mostanság a hazai ökoközösségekkel az ökofalvaktól Budapestig?
Akkor olvasgasd az Új Koma Háló még ropogós hírlevelét:
https://drive.google.com/file/d/1gbKM9-OrV2ltPCf25gZs5fcbZ_7oWIUj/view

Válasz

Klímaszkepszis és klímarelativizmus Magyarországon. Kormányzati hárítási taktikák
2024. március 24. | Vélemény

A Political Capital kutatásának főbb megállapításai

-- A klímaváltozást ugyan magunktól nem a legfontosabb problémaként azonosítjuk, de a magyar lakosság túlnyomó többsége (80-90 százaléka, ld. ESS, Speciális Eurobarometer) egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban. Megfigyelhető, hogy a jobboldali érzelmű választók között nagyobb az aránya azoknak, akik kevésbé tartják súlyosnak a klímaváltozás problémáját, de ez a nemzetközi színtéren is így van.

-- A kormány önértékelése szerint jól teljesít a klímaváltozás elleni intézkedések terén, és nem is jelenik meg a kormányzati retorikában a klímaváltozás nyílt tagadása – noha erre láttunk példákat más populista jobboldali vezetők (pl. Donald Trump, Jair Bolsonaro) esetében.

-- A kormányzati intézkedések kedvező (ön)értékelése viszont látványosan szembemegy a szakértők általi értékeléssel és a vonatkozó statisztikai adatokkal (pl. Eurostat). A megújuló energiaforrások aránya például uniós összevetésben is alacsony.

-- Míg a kormány nem vitatja a klímaváltozás létezését, a hivatalos kormánykommunikációból hiányzik a zöld tematika és a kormányzati irányítású médiumokban megjelenik a nyílt klímatagadó retorika is. A kormányzati irányítású médiában szereplő narratívákat három csoportra osztottuk:

1) A már létező narratívákba beágyazva megjelenő narratívák, mint például a kormányzat intézkedéseinek dicsérete és álláspontjának szajkózása, például, hogy „Magyarország jobban teljesít” (a kormány klímaváltozással kapcsolatos intézkedéseiben is).

2) Klímaváltozás-specifikus narratívák: a javasolt klímaintézkedések (mint a húsfogyasztás csökkentése) túlságosan radikálisak, a klímavédők kettős mércéje (például a klímacsúcs magas karbonlábnyoma), a klímapánik fölöslegessége, vagy éppen az, hogy a klímaválságra csak a konzervatív válasz a megfelelő.

3) Összeesküvés-elméleti narratívák, amelyek szerint például a klímaváltozással kapcsolatos pánikkeltés a globális háttérelit érdekeit szolgálja, hiszen a klímaváltozás elleni küzdelem mögé bújva szereznek követőket, akiket később a saját (liberális) ideológiai céljaikra használnának fel.


-- A klímaváltozás kérdése a kormányzati és kormányoldali retorikában az ipari fejlesztések mögött egyértelműen háttérbe szorul. Tömör megfogalmazását adta ennek a miniszterelnök 2024 februári évértékelő beszédében: „nem engedhetjük meg magunknak azt az elmebajt, amit a német zöldek, miszerint az a jó autó, amit le sem gyártanak”.

-- A kormányzati irányítású oldalakon kívül eső, szélsőségesnek tekinthető online teret is megvizsgáltuk, és azt találtuk, hogy a kifejezetten klímatagadó narratívák nem tartoznak a „slágertémák” közé.

-- A kormány elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, és nem tagadja a klímaváltozás tényét. Ha azonban mélyebbre ásunk – mind az intézkedések, mind a kommunikáció, mind az erőforrások elosztása és a prioritások kijelölése terén, akkor inkább egy olyan politika rajzolódik ki, amely a klímaváltozás kérdéskörét szisztematikusan igyekszik háttérbe szorítani és a klímaváltozás jelentőségét relativizálni.
https://greenfo.hu/hir/klimaszkepszis-es-klimarelativizmus-magyarorszagon-kormanyzati-haritasi-taktikak/

A Political Capital tanulmánya teljes terjedelmében itt elérhető (pdf).
https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/HDMO_WP4_PC_Tanulmany4_20240308.pdf

Előzmény

Válasz

A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban
2024. március 23. | EU hírek Természetvédelmi hírek

Az Európai Parlament február 27-én fogadta el az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), amely értelmében 2030-ig az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 20, míg 2050-ig 100 százalékát kell jelentősen javítani, azaz rossz állapotból jó állapotba kell hozni. A jogkövetkezményekkel járó és mérhető célokat megfogalmazó törvény a világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi céljainak megvalósítását tűzte ki, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa.

Elkaszálták

A tervezet azonban időközben elvesztette a többségi támogatást, majd „a tagállamok az uniós nagykövetek tegnapi ülésén sem tudták elérni a Természet-helyreállítási rendelet elfogadásához szükséges minősített többséget” – mondta el a 24.hu-nak Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. Így aztán a Környezetvédelmi Tanács korábban formaságnak tekintett „végszavazása” március 25-én meg sem történhet, nem is kerül napirendre. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy a rendelet az 1990 óta a legjelentősebb természetvédelmi kezdeményezésnek tartott rendelet jelenleg megbukott, és bizonytalan jövő elé néz, miután a magyar kormány kihátrált a támogatók közül és az ellenzők oldalára állt.

Az Európai Parlamentben ugyanis még a kormánypárti képviselők is igennel szavaztak a szövegre, a magyarok közül egyedül a jobbikos képviselő voksolt nemmel. Az ilyenkor szükséges minősített többséghez legalább 15 tagállam támogatására van szükség, amelyek az unió lakosságának 65 százalékát képviselik.

Olaszország, Hollandia, Ausztria, Svédország, Belgium, Lengyelország és Finnország eleve bejelentette, hogy nemmel szavaz vagy tartózkodik. Ebben a helyzetben az NRL támogatottsága épp csak egy százalékkal lépte át a küszöböt, Magyarország pedig 2,1 százalékot képvisel, így aztán a magyar kormány pálfordulása a többség elvesztését jelentette. A WWF szakértője úgy véli, az Európai Parlament és 19 tagállam támogatása ellenére a rendeletet szakmailag nem indokolt, utolsó pillanatban meghozott politikai döntések kaszálták el.
https://greenfo.hu/hir/a-magyarok-visszaleptek-elbukott-az-elovilag-hatekony-vedelme-az-eu-ban/

Válasz

Miért lettem zöld?
https://www.youtube.com/playlist?list=PLa_iRMsy76I2jvXfmkuB3G38BvEqakbku
Lejátszási lista.

Válasz

Van értelme ma Magyarországon zöldeket beszélni?

Érdemes-e ma Magyarországon fenntarthatósággal összefüggő podcastokkal foglalkozni, amikor a főáramú média még mindig a legtöbbször ezzel ellentétes értékrendeket közvetít? Milyen elképzeléseik vannak a változás lehetőségeiről azoknak, akik ebbe nap mint nap, energiát fektetnek?
https://ujegyenloseg.hu/van-ertelme-ma-magyarorszagon-zoldeket-beszelni/

A Zöld Egyenlőség podcast első epizódja 2020. január 31-én jelent meg Magyarországon az elsők között abban a témában, hogy hogyan lehetne egy fenntarthatóbb és igazságosabb világról gondolkodni. Azóta eltelt négy év, és szerencsére több mértékadó podcast is követte. A negyedik születésnapon egy nyilvános podcast felvétel és közönségtalálkozó keretében a Zöld Egyenlőség két szerkesztő-műsorvezetőjéhez, Köves Alexandrához és Gébert Judithoz csatlakozik másik két sikeres zöld podcaster: Nagy Réka, a Telex-Kisbolygó és Tomaj Zsófia, a Körforgásban podcastok szerkesztő-műsorvezetői, hogy humorral és őszinteséggel beszélgessenek arról, hogy milyen értelmet és személyes motivációt találnak ahhoz, hogy folytassák a fenntarthatóságról szóló kommunikációt. (podcast)
https://open.spotify.com/episode/2CCdIMS3vJP5pmmgi4hBJG

Válasz

Remek hírünk van: Ingyen letölthető egy jó kis könyv, a címe

Környezeti kérdések – közösségi válaszok. Humán környezettudományi olvasókönyv

Amelyet amúgy többször reklámoztunk már e hasábokon az elmúlt hónapokban.
https://www.facebook.com/kiskozossegiprogram

Számos hozzánk közel álló tanulmány olvasható benne, különösen az, amelyik a "Próféták és helyi ökoközösségek – A Kisközösségi Program és az Új Koma Háló" címet viseli. ;)

Ide kattints a könyvért:
https://openaccess.hu/node/508779/metadata

Válasz

A víz alá telepíti szervereit Kína

Hatalmas adatközpontot épít Kína, ám ezúttal a víz alatt. Ezzel rengeteg elektromos energia és értékes édesvíz spórolható meg, hiszen a hűtési feladatokat 35 méter mélységben a víz fogja ellátni.

A technológia világa egyre komolyabb számítási kapacitást igényel, az egyre több szolgáltatás – például a mesterséges intelligencia – ugyanis rendkívül hardverigényes. Ez nem csak a felhasználói eszközök oldalán mutatkozik meg, sőt: igazán csak a számunkra láthatatlan másik oldalon, az adatközpontokban van szükség az igazi teljesítményre. Ez azonban sok energiát fogyaszt, a szerverek működtetése mellett azok hűtése is energiaigényes feladat.

Kína ezt egy első hallásra különös megoldással tervezi megoldani: a víz alá viszi az adatközpontokat, melyeket így a hideg vízzel lehet hűteni. Az első ilyen, kereskedelmi létesítmény kivitelezését már megkezdték, és a dél-kínai Hajnan tartomány Sanya nevű szigete melletti tengerfenéken építik. A létesítmény 100 egységből áll majd össze, és mindösszesen 68 ezer négyzetméteren fog elterülni, ami tíz futballpályával egyenértékű – írja kínai jelentések nyomán a Tom’s Hardware.

Valamennyi egység 1300 tonna tömegű, 35 méter mélyen van, és a számítási teljesítménye is elképesztő: 30 másodperc leforgása alatt négymillió HD-minőségű képet tud feldolgozni. Mindez hatvanezer hétköznapi számítógép teljesítményével egyenértékű.

Ami azonban a számítási teljesítménynél is fontosabb, az az, hogy mennyi mennyire lesz ez környezetbarát a hagyományos, földfelszíni adatközpontokhoz képest. Először is, nem fog elfoglalni értékes földterületeket az adatközpont. Mint a HVG írja, ráadásul ezzel a megoldással évi 122 millió kilowattóra elektromos áramot, valamint 105 ezer tonna ivóvizet lehet megspórolni.
Szemben a szárazföldi létesítményekkel, a vízalatti megoldás a becslések szerint 40-60%-kal lesz energiahatékonyabb. A víz ellen természetesen alaposan szigetelt egységek várható élettartama 25 év lesz – a teljes létesítmény pedig öt éve belül készül el.
https://greenfo.hu/hir/a-viz-ala-telepiti-szervereit-kina/

Csak... melegíteni fogja a vizet, a víz a levegőt,az átlaghőmérsékletet.

Válasz

A klímaváltozás nyertesei a Hortobágyon rekordszámban vonuló darvak

A daruvonulás Magyarország egyik leglátványosabb természeti jelensége. Az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkban idén rekord született, egy időben majdnem 200 ezer daru volt októberben a területen. Szilágyi Attila, a park természetvédelmi őre mutatta be nekünk a madarakat és azt, hogyan alakultak szokásaik az elmúlt évek környezeti változásai miatt, illetve hogy munkatársaival miként végzik a daruszámlálást. A munkája közben lenyűgöző fotókat és videókat rögzítő Szilágyi arról is mesélt, miért tartják bizonyos ázsiai népek a darvakat a halhatatlanság szimbólumának.
https://24.hu/tudomany/2023/11/05/daruvonulas-rekord-hortobagy-termeszetvedelem/

Válasz