„Budapest dönti el, hogy mi épül, a piaci verseny dönti majd el, hogy ki építi”
Karácsony Gergely | 2025. szept. 11.

A Fővárosi Önkormányzat szakmai konferenciát szervezett, ahol az előadások a közelgő nemzetközi urbanisztikai tervpályázat hátterét, a városrész jövőképét, hasonló nagyberuházások tapasztalatait, valamint Budapest jövőbeni kihívásait jártuk körül.

Rákosrendező egykori vasúti területét megújítva, zöld parkvárossá alakítva integráljuk Budapest vérkeringésébe. A Főváros munkájának köszönhetően fenntartható környezetben épülhetnek megfizethető lakások az új városnegyedben.

Rákosrendezőn a jövő városát építjük!

https://www.youtube.com/watch?v=si8JSjJfHYg

Előzmény

Válasz

Hétfőn döntünk a rákosrendezői nemzetközi várostervezési tervpályázat kiírásáról!

A főpolgármesterrel közösen tettünk javaslatot a szakbizottságnak a tervpályázat megindítására, ezzel az egyik legfontosabb mérföldkőhöz érkezik a rákosrendezői projekt hétfőn. Ha a döntés megszületik, elindulhat az a folyamat, mely során egy nyílt nemzetközi pályázat keretében kiválasztjuk azt a tervet, amely meghatározza a teljes terület ütemezett fejlesztésének településszerkezetét, beépítési sűrűségét, alapvető építészeti karakterét, elhelyezhető funkcióit, zöldfelületi és közlekedési rendszerét, közműhálózatát és közintézményi infrastruktúráját.

Ez a lépés már önmagában jelzi, hogy a főváros tulajdonába került területen egy eddig Budapesten alig vagy csak nyolcvan éve alkalmazott logika mentén indulhat el egy egész városrész fejlesztése. Ennek lényege, hogy a közérdeket a magánérdek elé helyezzük: először pontosan meghatározzuk, hogy mi és hogyan épülhet meg, és csak ezt követően, az egységes terv megléte után vonjuk be a magántőkét.

A pályázat első, nyílt szakasza november 18-ig tart, amelyre bármely tervezőiroda jelentkezhet. Ezt követően a referenciák értékelése alapján a második körben a legjobb 12 pályázó kap meghívást, hogy a Főváros által készített tervezési program alapján dolgozza ki konkrét tervét. A végső győztest pedig a 19 fős, részben külföldi szaktekintélyekből álló bírálóbizottság választja ki.
Rákosrendező önmagában is az elmúlt évtizedek legjelentősebb budapesti projektje: a több mint száz hektáron felépülő, tízezer új lakást magában foglaló városrészben majdnem annyian fognak élni, mint ma a legkisebb megyei jogú városokban. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a semmiből építünk fel egy új várost.

De ennél is fontosabb, hogy a projekt során egy olyan új szemléletet próbálunk meghonosítani, amely ideális esetben társadalmi szinten is átalakíthatja azt, ahogyan ma a városfejlesztésről és a lakhatásról gondolkodunk. Budapest azért a világ egyik leggyönyörűbb városa, mert Podmaniczky korában pontosan így tervezték és fejlesztették – ehhez a logikához szeretnénk most visszatérni, mert sajnos az elmúlt évtizedekben nagyon is letértünk erről az útról.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1318645756284112

Válasz

Budapestnek főtájépítésze/főkertésze lett! | 2020. január 24.

Több évtizedes kihagyással újra önálló képviselete lett a budapesti önkormányzatnál a zöldfelület-rendszernek. A település képét, a lakóhely által nyújtott életminőséget óriási mértékben határozzák meg a zöldfelületek, a település zöldfelület-rendszerének minősége, sűrűsége, elérhetősége, használhatósága stb.

A városokban, azt hogy a beépítések, új építések a hagyományokhoz, a település által elfogadott szabályrendszerekhez – itt elsősorban a helyi építési szabályzatra gondolunk – és országos előírásokhoz igazodjanak, általában főépítészek felügyelik. Sajnos azonban néhány üdítő kivételtől eltekintve nincs ehhez hasonlóan egységes felügyelete, kezelése a települések zöldfelület-rendszerének.

Budapestnek Bardóczi Sándor tájépítész lett a főkertésze, ő azonban szeretné, ha inkább főtájépítésznek hívnák. Mi ennek az oka? A főtájépítész/főkertész feladatai nemcsak például a közparkok, közterek fásítását, virágkiültetéseinek kialakítását, fenntartását alkotják, hanem a főtájépítész célja az, hogy a település fejlődésében, fenntartásában egységes zöldszemlélet, koncepció valósuljon meg nemcsak belterületen, de külterületen is. Budapestnek nem most lett először főkertésze: Fuchs Emil 1865-ben lett Pest főkertésze, aki nemcsak a beépített területen létesített parkokat és fasorokat, de nagy gondot fordított a várost körülölelő erdősáv létesítésére is (INT-1)

http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=FUCHS%20Emil

A Főkert honlapján olvashatunk a főváros főkertészeiről (INT-2)

https://web.archive.org/web/20240626150357/https://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/

Sajnos, 1940 után megszűnt a „főkertészi hivatal”.

Milyen elemekből áll a település zöldfelület-rendszere vagy a ma már sokkal korszerűbb kifejezéssel élve a zöldinfrastruktúra rendszer? A zöldinfrastruktúra a természetes és félig természetes területek és más zöldterületek stratégiailag tervezett hálózatát jelenti, amely számtalan ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt, amelyek meghatározzák az emberi jóllétet és életminőséget. Egy település zöldinfrastruktúra hálózata nemcsak a belterületen található közhasználatú parkokat, kerteket, az utak menti zöldsávot jelenti, de magába foglalja a települést körülölelő erdőket, mezőgazdasági területeket is.

Kiemelkedően fontos, hogy a különböző közkertek, parkok, jóléti erdők, zöldsávok, sétányok komplex, összefüggő, és egyben viszonylag sűrű hálózatot, rendszert alkossanak, vagyis az egyes elemek térben egyenletesen helyezkedjenek el, a központi területek között kapcsolat legyen. Tehát például a parkok rendszerét zöldsávok, fasorok kössék össze, ami nemcsak funkcionális, de ökológiai szempontból is fontos.

Miért van szükség arra, hogy a zöldfelület-rendszer fejlesztésének, fenntartásának önálló felelőse legyen? Sajnos a zöldfelület az, amit általában a legkönnyebben feláldozhatónak tartanak, vagy ha csökken egy-egy beruházás pénzügyi kerete, legelőször a zöldfelület fejlesztéséből csípnek le. Sajnos az útmenti fasorok, zöldsávok védelme érdekében szinte minden szakmával harcolni kell, a zöldsávot szűkítené az út-, a közmű-tervező, parkolókat alakítanak ki a helyén, sőt előfordul, hogy kerékpársáv kialakításának esnek áldozatul az útsorfák.

Minden beruházás esetén előtérbe kell helyezni a „zöld” védelmét, ha lehetséges ne fák kivágásával, a zöldfelületek csökkentésével járjon, hanem minőségi zöldfelületek kialakításával párosuljon bármely fejlesztés. Jó példa itt a Graphisoft park, amely ugyan egy magánberuházás, egy irodapark létrehozása volt, de a cél az volt, hogy az itt irodát bérlő cégek munkatársai magas minőségű környezetben dolgozhassanak. Sajnálatos módon szomszédságában a volt Gázgyár maradék területét az ikonikus tornyokkal még mindig nem rehabilitálták.

A főtájépítész ott tud hatni, hogy az önkormányzat olyan építési szabályozást fogadjon el, amely növeli a település élhetőségét és ezek alapján csak olyan beruházásokhoz adjon engedélyt, amely hozzájárul a települési környezet ökológiai értékének növeléséhez.

Persze az önkormányzat alkalmazásában álló főtájépítésznek/főkertésznek leginkább az önkormányzat tulajdonában álló zöldfelületek kezelésére, fejlesztésére van hatása, azonban nagy jelentőségű, ha a külterületen is egységes és zöld szemlélettel történik a közjóléti erdők kezelése, a bányaterületek, a hulladéklerakók rehabilitációja, a helyi védelem alatt álló területek fenntartása, a vízfolyások rendezése, az ökoturisztikai fejlesztések. Budapesten mintegy 843 ha helyi természetvédelmi oltalom alatt álló terület van, amely egységes védelme, fenntartása, ökoturisztikai fejlesztése szintén egységes szemléletet igényel.

A vízfolyások ne csak betoncsatornák legyenek a településeken, hanem értékes élőhelyeket biztosítsanak az élővilágnak, rekreációs lehetőségeket az ott lakóknak. Gondoljunk bele mennyi feladat és lehetőség van Budapesten: Rákos-patak, Szilas-patak, Mogyoródi-patak, Aranyhegyi-patak stb., ne is beszéljünk arról, hogy a Duna-part hogy néz ki a belvárosban. Budapest egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna, és mi a belvárosban a partját inkább autópályaként (a rakpart) mint zöldfelületként, rekreációs területként hasznosítjuk.

Mind a mai napig a fővárosban hatalmas alulhasznosított, volt ipari, vasúti területek vannak, amelyek közparkként, zöldfelületként való megújítása még mindig a jövő feladata. Mindezeket a feladatokat Budapest zöldinfrastruktúra fejlesztési koncepciója is nevesíti.

Több vidéki városban bízott már meg az önkormányzat főkertészt, fontos lenne, hogy ez minél általánosabb legyen városainkban. A főtájépítész hivatalának meghonosítása segíthet abban, hogy már a beruházások eldöntése előtt nagy hangsúllyal jelenjenek meg a „zöld” az ökológiai szempontok és ne csak maradék/futottak még intézkedésként, ráncfelvarrásként érvényesülhessenek a zöldfelület-fejlesztési feladatok.

Összeállította: Filepné Kovács Krisztina

https://agroforum.hu/hazikert-2/haz-taj-blog/budapestnek-fotajepitesze-fokertesze-lett/

Felhasznált irodalom:

INT-1:

http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=FUCHS%20Emil

INT-2:

https://web.archive.org/web/20240626150357/https://www.fokert.hu/kiemelkedo-szemelyisegek/

INT-3:

https://archiv.budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/II.%20k%C3%B6tet%20-%20Koncepci%C3%B3.pdf

Válasz

Bardóczi Sándor: Olvasom itt a hírekben, hogy a Magyar Nemzeti Galéria megkapja kiállítótérnek a Csikósudvarban felhúzott lovarda épületét és a Palota északi szárnya az átépítése után szintén a Galéria használatába kerül majd. Ezzel párhuzamosan elszállítják végre az azbesztet a Városliget közepéről és megindul a volt közlekedési és a volt Pecsa paravánjainak bontása, hogy a területet az áprilisi esőt kihasználva újragyepesítsék. A kormány belátta, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében ez a bölcs megoldás. Meg hát miért is építkeznénk egy túlterhelt közparkba, ha nem vagyunk királyság és a palotára sincs szükség?

További lépesek is várhatók a takarékosság jegyében. Nem költözik például a Természettudományi Múzeum, így fellélegezhet mind az érzékeny gyűjtemény, mind pedig Debrecen legfontosabb zöldfelülete, a Natura2000 védettséget élvező Nagyerdő is. Az ÉKM kijelentette, hogy rossz tréfa volt a Közlekedési Múzeum debreceni autópálya csomópont mellé száműzése, hiszen ez ellentétes lépés lenne a Magyar Építészeti Törvénnyel, amely a zöldmezős beruházásokat jelentősen korlátozza, míg a barnamezős rehabilitációt támogatja. Ezért folytatódik az Északi Járműjavító átalakítása Közlekedési Múzeummá, valamint az új intézmény összekötése a Népligettel. Ez utóbbi azért is fontos, mert hamarosan megindul az állami tulajdonú Planetárium rehabilitációja.

A kormány rájött, hogy a túlzott centralizáció hatékonytalanná teszi a települési üzemeltetést, fenntartást és fejlesztést ezért bár a járási központok az aprófalvas térségekben továbbra is megmaradnak, s a falvakban tapasztalható szakemberhiány miatt a járásközpontok erős kistérségi jogosítványokat kapnak a közigazgatásban, a megyei jogú városok és Budapest pénzügyi és hatásköri autonómiáját a kormány újraerősíti. Ezek a decentralizációs lépések nem csak az oktatás, az egészségügy színvonalának javulását jelenthetik, de a közmű és a közlekedési infrastruktúra terén is végre látható és kézzel fogható eredményeket várnak a ciklus végére.

Végre megérkeztek tehát a beharangozott áprilisi törvények. Az új reformkor beköszöntött. A szubszidiaritás elve újra a fókuszban, nem lennék meglepve, ha a visszatartott uniós pénzek ennek hatására áramlani kezdenének az országba. Nagy lenne rá a szükség! Az már csak hab a tortán, hogy a települési zöldfelületeken is elvégezhetővé válnak így az eddig halogatott, de tovább már nem halogatható életmentő beavatkozások, a települések visszaszerzett gazdálkodási autonómiájának köszönhetően.

Ennyi jó hír egy napra? El se hinném, ha nem ma lenne április 1.

Válasz

Ez legalább megépült!
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1166195018841975

Nagy kérdés, hogy megéri-e az árát: azaz, ha 500 méter magas, akkor esetleg...

Válasz

10-15 év múlva lehet Rákosrendezőn építkezés, de gazdaggettót nem szeretnénk – főépítész a Fülkében | 2025.02.07.

Erő Zoltán szerint ma Budapesten az jut lakáshoz, aki elég pénzt örökölt hozzá. Ezen a trenden akar fordítani a főváros – de ehhez hosszú idő kell. A főépítészt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.

00:00 Intro
01:16 Siker? Csapda?
14:21 Bővebben a Parkvárosról – ezt el kell adni, vagy legalábbis egy részét
36:27 De mikorra lehet ebből bármi?
40:27 Az a főváros fog építkezni, amely egy zsebkendőnyi parkot nem tudott rendberakni hat év alatt?

https://soundcloud.com/hvgonline/10-15-ev-mulva-lehet-rakosrendezon-epitkezes-de-gazdaggettot-nem-szeretnenk-foepitesz-a-fulkeben

Válasz