Internet: Edvi Illés Pál: Karácsony ünnepe az 1857-es Európában

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4116 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1237 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 554 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4116 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1237 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 554 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4116 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1237 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 554 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1041 fő
  • Képek - 4116 db
  • Videók - 1103 db
  • Blogbejegyzések - 1237 db
  • Fórumtémák - 87 db
  • Linkek - 554 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


 

 

 

Történetirásokat olvasgatni, - mint azokat nemzeti uj irodalmunk is kedves bőséggel nyujtja, - már csak azon egy okból is szükséges és ajánlatos, mivel mindennek fonala, a mi jelenkorunkban létezik, divatozik és történik, a mult időkben levén szőve, ezt a história mutatja meg, hogyan, mikor, hol és kik által keletkezett. Más szókkal: egész jelenünket a multnak története világositja fel, lelki szemeink előtt. – Felvett tárgyunkkal sem áll a dolog máskülönben.


A Karácsony, mint a Krisztus születése emlékének szentelt egyik főünnepünk, a keresztyénektől nem vétetett szokásba olly korán, mint ugyan Krisztus Urunk feltámadásának és halálának ünnepei; mivel az akkor időkben élt görög és római hires nemzeteknél, a rendkivüli nagy férfiaknak inkább haláluk emléknapját volt divat megünnepelni, mint születésökét. Egyházi történetirásban a Karácsonnak nem találunk nyomára előbb, mint a negyedik évszázadban; mikor a Krisztus születésének külön ünnepet szentelni kezdett a keleti (azaz: göröghitü) egyház, az ötödikben aztán a nyugati is (azaz: a római egyház).


De egy ünnepnek szokásba hozása körül sem merültek fel a keresztyéneknek annyi akadályok, mint a Krisztus születési ünnepe körül, miután ennek mind évéhez, mind napjához az adatok teljesen hiányoznak, és az Evangeliomban ez iránt semmi utbaigazitás nincsen. Ezen világhirü eseménynek éve fölött a tudósok sokáig is vitatkoztak, mignem végre 526-ban Kr. után egy Rómában lakozó tudós apát, Dionysius Exiguus, töménytelen kutatás és számitás után az ugyanazon korbeli könyvekből, bizonyosképen kimutatta, hogy Krisztus születése, Róma városának épittetése után, (melly évszámitási mód az akkori világban általán divatozott,) 753-dik évben történt, mellyre üt ki a szent Lukácsnál felidézett népösszeirás is, Augusztus császártól parancsolva. Mindazáltal az évek számitása Krisztus születése óta, csak a VIII. évszázadban léphetett átalán nyilvánosságba az egész keresztyén világban.


Még nehezebb volt meghatározni az évszakot és napot Krisztus Urunk születéséhez. Némellyek, ahoz január 6-dik napját vették fel, mint pl. a keleti görög eklézsiák; némellyek a tavasz kezdetét, mártius 25-dik napját, azon okból, mivel Titus, császár-fi, és Jeruzsálem elpusztitása munkájában a római hadsereg fővezére, diadalmasan haza térvén, állitólag a jeruzsálemi irattárból valami ollyan oklevelet is hozott volna, melly a Krisztus születését december 25-dikén történtnek lenni tanusitja.


Egyébiránt ez ünnep szentelés eredetét is, valamint több más szokásainkét, a keresztyén vallás terjedésének legelső kori történetéből magyarázhatni meg. Midőn t.i. a keresztyén hitre pogányok térittettek, az okosság ugy javaslá, hogy ez az áttérési nagy változás az ujoncz hivekre nézve lehetőségig megkönnyittessék; - olly remény alatt, hogy idő jártával, a keresztyén szellem erőre kapván, a keresztyén egyházból minden oda nem tartozó elemet önmagából önként is ki fogna lökni; - mint a tenger a nem hullámaiba valót partra szokta hányni. E

 

kiméléstöl vezéreltetve a keresztyén lelkiatyák még a nyilvános isteni szolgálati formákat is (mennyire csak lehetett), az ujdon megtért pogányokéihoz alkalmazták. Igy Nagy Gergely, római pápa, a tizenegyedik évszázad fogytán, az Angolhonba küldött téritö papoknak azt az utasitást adta, hogy „a bálványok kápolnáit ne bántsák, hanem csak képeiket rontsák össze, mellyeket aztán utóbb ki lehetne pótolni másokkal; mivel, - ugymond ő* (* Lásd Epistolas Gregorii M. IX., 71.), - a nép, ha templomait megtarthatja, annál könnyebben lemondand régi tévelygéseiről.” Söt szintén a pogány áldozatokat is ideiglen meghagyni parancsolta, csakhogy lakomákká változtatva. – Nyssai Gergely pedig világosan bizonyitja, hogy Csudatevő Gergely viszont a pogány ünnepélyeket, a mártyrok tisztességére szolgálandó ünnepélyekké változtatta, mellyekhez közmulatságokat is rendelt a nép számára, hogy ezt megnyerhesse a Krisztusnak. Jelesen magyarázza e tárgyat egy ujabbkori angol tanár, Blunt József. Ez a különcz tudós feltette magában, hogy ő e tárgyhoz adatokat gyüjt a jelenkori keresztyén egyházban is. Melly czélra beutazta egész Európát, legtöbb időt töltvén Olaszhonban Szicziliában. Utazásának eredményét haza jötte után nyomtatásban is kiadta, angol nyelven Londonban 1823. illy czim alatt: „Régi pogányság nyomdékai a mai keresztyénségben.” De Blunt ollynemü tapasztalásokat is hozott haza, mellyeket mind megolvasni, csak Angolhonban járja meg. Hanem Karácsonra nézve ugyan ő irja, hogy ez is egy valahai pogány ünnepnek pótléka (surrogatuma); és hogy a Karácsonban divatozó ajándékok, azon szokásból erednek, melly az épen december 25-re eső Saturnalia ünnepeken és a Napisten ünnepén gyakoroltatott a római népnél.


Ez ünnep czimét magyar nyelven illetöleg: azt sem lehet másképen értelmezni, int csak hozzávetöleg és az igazsághoz közelitve. Pogány magyar eleink téritésére leginkább olaszhoni papok küldettek, kik a ker. vallást latin nyelven terjesztették, tolmács mellett. Legelső tárgya volt pedig ennek, az Isten fiának megtestesülése, latinul: incarnatio, s e szóból származhatott magyaros elváltoztatással, a megtestülés ünnepének neve, a Karácson. Azonban épen ez ünnep közelében esik Gratián püspök emléknapja is, melly keresztségnév magyarul hasonlag Karácson szóval ejtetik. Hogy a magyar elnevezés valószinüen lati szókból származhatott, arra mutat a magát régi rómaiak (vagyis latinok) ivadékának tartó mai román nép nyelve is, t.i. az oláh nyelv, mellyel ez az ünnep hasonlag igy czimeztetik: Krácsun. A kélt latin szó közül azonban, mellyikből jött legyen szokásba, e czimnek a Jézus születés-ünnepére ruházása: azt nem tudhatni. De illy értelmü czimet ez ünnep több mivelt nyelven nem visel, csak a magyaron. Németül Szent éj (Weihnachten), tótul Nagy éj (Welká notz).

 


Az ezen ünnep fordulásakor hazánkban is gyakoroltatott ajándékok gyermekeknek: seholsem viselnek magukon ollyan eredetiséget, mint Spanyolhonban. Átalán is egész Spanyolhonban olly szokás divatozik, hogy Karácsony ünnepeiben jó barátok egymást csemegékkel és egyéb czukorsüteményekkel megajándékozzák, - az orvosok pedig tehetösebb hiveiktől (a szokott évi dij mellett) még rendszerit egy hizott kan-pulykát is kapnak. Nagy tekintélyben álló orvosoknál tehát, - kik széles kiterjedésü praxist üznek, illyenkor olly számos efféle kövér pecsenyének valók gyülnek össze, hogy miattuk házaiknál valóságos vásárt kell tartaniok Karácsonyban. Az e nemü baromfiak bevásárlása pedig szintén sajátságos kézi-mesterséget és üzérkedést képez, melly különös modorban gyakoroltatik is. Kizárólag éltes anyókák kezeiben van. Ezek a kan- és jércze-pulykákat, mikor még egészen fiatalok, és kis fiókpipék, - leginkább Ó-Castilis tartományában parasztoktól és haszonbérlöktöl összevásárolják, s öket meginditva Szalamanka városából (melly mintegy rakhelye ezen áruczikkeknek), nagy seregekben a fövárosba, Madridba hajtják.

 

Ez körülbelől 80 német mérföldnyi út, mellyen közel hat hetet töltenek el Karácson előtt; - ugy hogy rövidke napi-haladás és gazdag étetés mellett, az állatok ugy szólván meghizva érkeznek meg Madridba, Karácson hetében. Bizton számithatni pedig itt arra, hogy ez ünnepekben minden háznál egy-egy pulykát találhatni sülten az asztalonm. Melly pulykasült utáni sovárgás illyenkor egész dühben mutatkozik a nép között. Névszerint a spanyol köznemes ember, kinek állapotja a korábbi magyar korteshez legjobban hasonlit, maig is bántatlanul életben van, - nemesi büszkeségét a karácsoni pulykavásárlással is szinte nevetségig üzi. Madridban többet is láthatni ekkor szegény kortes vargát, ki házánál kenyérre alig virrad, és mégis ez ünnepen pulykát ebédezni iparkodik. Rongyos köpönyegét magára keritvén, alája vevén titkon egy madzagot, mellynek végére két pulykalábat kötött, nagy büszkén kisétál a főpiaczra, s ott össze-vissza vizsgálván a szebbnél szebb drága kan-pulykákat, végre leereszti madzagán a pulykalábakat, ugy hogy foszlánya alul kilássanak, s igy tér haza, ámitván magát s a néző közönséget.


Ezek igy levén, mi is azt kivánjuk, hogy a két magyar hazában minden szorgalmas honpolgárnak nagy Karácson ünnepén legyen meg asztalán az ö pecsenyéje, - bár nem hizott kanpulyka, s bárcsak fris sertéshus is, - de legyen az valóságos, és nem ollyatén, mint a kevély bocskoros vargáé Spanyolhonban, és hogy karácsoni pecsenyéjét költhesse kiki, jó borocska mellett, az öveivel békében, lelki testi áldások érzetében, s számos éveken át ismételve boldog megelégedéssel!


(Forrás: Vasárnapi Ujság  IV. évf. 51. sz. Pest, 1857. dec. 20.)

Címkék: 1857 európa karácsony

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

B Klári üzente 7 éve

De sok zagyvaságot írt össze ez az újság...

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 5 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Meghalt Babos Gyula, Liszt Ferenc-díjas magyar ...

M Imre írta 1 hete a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Mi közük van az építőipari melósoknak Fülig Jimmyhez ...

M Imre írta 1 hete a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Ma van a költészet napja..., https://hu.wikipedia....

M Imre írta 1 hete a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

"Magyarország nemzeti érdeke az, hogy a Magyar ...

M Imre írta 1 hete a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A Duke Egyetem pszichológusai tesztelték, ...

M Imre írta 1 hete a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A demográfiai helyzet javítására fog koncentrálni a ...

M Imre írta 1 hete a(z) Megkapó, szívet melengető idézetek, versek, szövegrészek fórumtémában:

"TÖKÉLETESEDÉS (tisztelendő Chin Kong mester...

M Imre írta 1 hete a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

http://instantboldogsag.cafeblog. hu/2018/04/09/ekkor-a...

M Imre írta 1 hete a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Ahogy beléptünk az áprilisba, úgy kezdett egyre több fa és ...

M Imre írta 1 hete a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

Nemrég megjelent egy tanulmány, mely szerint a...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu