Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Csak hivatkozási alapnak kellettünk a kormányzatnak - Interjú Lővei Pállal

Hazugságokkal teli operettvilágot építünk, és közben véget ér a hazai műemlékvédelem 140 éves története is. Lővei Pál művészettörténész a Hauszmann Tervről és a Várról.

Március elején mondott le tagságáról a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületében Csomay Zsófia építész, Schneller István építész-urbanista, Budapest korábbi főépítésze és Lővei Pál művészettörténész, műemléki szakember. Nyílt levelük ismét a viták kereszttüzébe állította a Budai Várban történő rekonstrukció terveit – illetve mindazt, ami ezzel párhuzamosan zajlik, vagyis a Liget Projektet, az országszerte tapasztalható középkori vár-visszaépítéseket. Mi zajlik itt? Milyen esztétikai koncepciók és milyen történelemfelfogás érvényesülését látjuk?

Lővei Pált az MTA bölcsészettudományi intézetében kerestük fel, amely a Budai Várban van. Már nem sokáig.

artPortal (aP): Sokan onnan szereztek tudomást a Hauszmann Terv társadalmi testületéről, hogy önök kiléptek belőle. Mire hozta létre ezt a testületet a kormány, és volt-e értelme?

Lővei Pál (L.P.): A deklarált célja valójában nem volt értelmetlen. Hatalmas beruházásról van szó, számos vonatkozással és kiterjedt kapcsolódásokkal. A cél pedig az volt, hogy a terveket egy elsősorban szakemberekből álló testület megvitassa, véleményezze. Arról nem volt szó, hogy döntéseket is hozzon, ezt egy ilyen testület nem is vindikálhatja magának.

aP: Lehetett volna az a szerepe ennek a testületnek, hogy a polgárokkal is kommunikáljon? Vagy csak a tervek létrehozóival való párbeszédről volt szó?

L.P.: Maga a testület semmilyen írásos vagy szóbeli produkcióval nem állt elő, de erről nem is volt szó. Csak véleményezésről. De egyébként mi magunk sem kaptuk meg azokat az emlékeztetőket és jegyzőkönyveket, amelyek az ülésekről készültek. Minden ülés előtt volt egy sajtótájékoztató, amelyet a kormány tartott, és valójában ezt szánták arra, hogy a kormányzat a saját szándékairól tájékoztasson.

aP: Schneller István úgy fogalmazott, hogy egy idő után biodíszletnek érezték magukat. Kezdetben azért komolyan lehetett venni ezt az ajánlatot?

L.P.: Valóban, 2014 őszén, amikor megjött a felkérő levél, már minden tapasztalat az ellen szólt, hogy itt érdemi dolgokról lesz szó. Az ember azonban szakemberként mégiscsak azt gondolja, hogy hátha most, egy ilyen horderejű ügyben van értelme, hogy elmondja a véleményét. Én Lázár Jánosnak a felkérő levélre írtam egy válaszlevelet. Ebben leírtam, hogy a Várhoz műemlékesként volt időnként közöm, és világosan leszögeztem, hogy semmivel, amit a kormányzat eddig a Vár ügyében csinált, nem értek egyet. Azzal sem, amiről a mostani tervekből már tudni lehet. Fel is soroltam:a Magyar Nemzeti Galéria összevonása a Szépművészetivel és tervezett kiköltöztetése, a palota historizáló visszaállítása, az elpusztult épületek eredeti tervek szerinti visszaépítése, az akadémiai kutatóintézetek kiköltöztetése, ezekkel mind nem tudok egyetérteni. És ahogy eddig, úgy a jövőben is csak a saját véleményemet tudom képviselni egy ilyen társadalmi testületben. Erre nem válaszolt, viszont nemsokára küldték a meghívókat a megbeszélésekre, tehát azt gondolom, tudomásul vette a levelemben foglaltakat. Időnként el tudtuk mondani a véleményünket. És valóban volt egy kezdeményezés arra, hogy más szakmai körökkel is legyen párbeszéd. Marosi Ernőék a felhívásuk nyomán szerveztek egy kisebb konferenciát az OSA-ba, ahol ketten-hárman a testület tagjai közül részt vettünk, én előadást is tartottam. A minisztérium is rendezett egy kétnapos konferenciát a Várkert Bazárban. De igazi dialógus így sem alakult ki. Tavaly szeptemberben volt a testület utolsó plenáris ülése, októberben még egy kisebb körben tartott megbeszélés. Itt is határozottan kértük, hogy az emlékeztetőket kapjuk meg. Nem kaptuk meg, csak a legutóbbi ülésről szólót. Írtunk egy levelet L. Simon Lászlónak, amelyben ismét felvetettük a problémákat, és javasoltuk, hogy a Vár Projektet ne önmagában szemléljük, hanem az urbanisztikai összefüggésekkel, például a Liget-projekttel együtt. Nem érkezett válasz. Ezután írtunk nyílt levelet Lázár Jánosnak. Erre sem jött reakció, viszont év végén megjelent a kormányhatározat a minisztériumok Várba költöztetéséről. Erről korábban az említés szintjén sem volt szó a testület ülésein. Ez volt a végső lökés ahhoz, hogy úgy döntsünk, a továbbiakhoz már nem adjuk a nevünket. Csak hivatkozási alapnak kellettünk a kormányzatnak.

aP: Tulajdonképpen mi a gond a kormányzat rekonstrukciós elképzeléseivel? Merthogy létezik a világ egyes helyein az a koncepció, hogy egy az egyben építsünk vissza elpusztult épületeket, valamifajta kontinuitást teremtve. Szoktak Varsóra, Drezdára hivatkozni. Miért ne lehetne akkor ugyanezt Budapesten, a Várban is megtenni?

L.P.: Varsó egyes részeit közvetlenül a világháború után állították helyre. Egy földig rombolt városban újra felépítettek épületeket szinte a semmiből, egy olyasfajta nemzeti érzés nevében, amely teljesen elfogadható. A drezdai Frauenkirche már más eset. Ott hosszú ideig a romokat tartották meg, emlékműként, vagy az emlékezés helyszíneként. Az 1990-92 utáni időszakban, nagyon hosszú folyamat során, komoly lakossági támogatottsággal – és tegyük hozzá: a lakosság anyagi támogatásával is –, valódi szakmai vitákat követően felépült egy olyan templom, amely annak idején, a 18. században teljesen egyedülálló volt. Ezzel együtt a siker csak részleges, a külsőt sikerült megoldani, a belső azonban tökéletes kudarc. Fontos elmondani: mindez nem műemléki helyreállításként zajlott, a műemlékvédelem elhatárolta magát a projekttől. Amire még hivatkozni szoktak, az a berlini Stadtschloss-nak, a várpalotának egyfajta – jelenleg még folyó – helyreállítása. Ezt megelőzte az NDK egyik emblematikus modernista épületének, a Palast der Republiknak a lebontása – az pedig úgy épült, hogy a várat még helyreállítható állapotban bontották le, Walter Ulbricht kezdeményezésére, hogy egy nagy felvonulási teret alakítsanak ki. A helyreállítás előtt, a Palast der Republik falára egy üvegfelületet építettek, az egykori kastély homlokzatának felét felfestették egy molinóra, a kép pedig az üvegfelültben megkettőződött, ami tényleg fantasztikus látványt nyújtott. Őszintén szólva, én ezt tartottam az épület tökéletes visszaadásának. De persze ez nem maradhatott így, és igen komoly társadalmi vita kezdődött az újjáépítésről. Az állam végül is úgy állt mellé, hogy a nyers épületet támogatja, a burkolatot viszont közadakozásból teremtik elő. Ez a projekt sem műemlékvédelem, hanem inkább politika, és a lakosság önképéhez tartozik.

Nagyon tanulságos, hogy fel sem merült, hogy a várkastélynak azt a részét, ami a középkori és reneszánsz előzmény volt, és kicsit szervetlenül kapcsolódott a XVIII. század eleji épülethez, azt helyre lehessen állítani. Középkori romok, sőt, római romok helyreállítása Németországban egyébként folyik, de óriási viták övezik. Ez most Kelet-Európában is elkezdődött, Magyarországon is nagyon erősen: Visegrádon kifejezetten csúnya és rossz lett, Diósgyőr teljesen hamis képet mutat, Füzér pedig egyenesen lehangoló. Nagyon sok hazugság van ezekben a projektekben, hiába állítják, hogy mindent alá lehet támasztani tudományosan. Ha egy építménynek – mint például Diósgyőr esetében – másfél méterig áll a földszintje, és ehhez visszaépítik az emeletet, az semmiképp nem fogja tükrözni az eredeti állapotot. Úgy sem, ha mondjuk az ablakok hasonlítanak. És akkor a kivitelezés minőségéről még nem is beszéltünk. Ami Budapest esetében most újdonság, hogy egy XIX. századi állapotig mennének vissza, és ez a fajta rekonstrukciós új hullám sehol másutt nincs. Pont nem a kontinuitást teremti meg ez az elképzelés, hanem épp azt tagadja. Az alkotmányból kihagyják Magyarország történelmét 1944 és 1990 között, itt ugyanerről van szó: épületeket, amelyeket lebontottak, most dokumentumok alapján fölépítenek. És ez nem csak a Palotára igaz, hanem igaz a Szentháromság téren is, ahol az egykori Pénzügyinisztérium elbontott harmadik emeletét állítanák vissza, ami egy abszolút harmadosztályú épület volt. A Ligetben szó van Feszl Frigyes pavilonjainak, a Pfaff Ferenc-féle kiállítási pavilonnak, és a Vágó-testvérek által tervezett és elpusztult színháznak a visszaépítéséről is. De az Iparművészeti Múzeumnál is az szerepel a határozatban, hogy Lechner meg nem épített tervei alapján valósítanák meg az új szárnyat, nem a már engedélyezett és bármikor megvalósítható kortárs tervek szerint.

aP: Az nincs kőbe vésve, hogy a budai Várban mindennek úgy kell maradnia, ahogy most van.

L.P.: Valójában egy nagyon hosszú döntési folyamat vezetett addig, hogy így lett helyreállítva, ahogyan most áll, és ezek az intézmények vannak benne. Már 1945-ben – tehát még a kommunista korszak előtt – afelé indult el a Műemlékek Országos Bizottsága és a Budapesti Közmunkák Tanácsa, hogy a várnegyedből minden olyan intézmény, amelynek nagy közönségforgalma van, kerüljön ki, a lakosság érdekei miatt. Így nem került vissza a Pénzügy- és a Belügyminisztérium, hanem akadémiai intézetek kerültek ide. Aztán nagyon hosszú ideig tárgyaltak arról, hogy mi kerüljön ide, és a politikai vezetés végül lemondott arról, hogy államigazgatási célra használják itt az épületeket.

aP: Azáltal, hogy a hatalmi helyszíneket kulturális helyszínekké alakítja, és ezekhez a terekhez sokkal szélesebb hozzáférést enged, a minket megelőző korszak demokratikusabbnak tűnik a mostaninál?

L.P.: Ebből a szempontból igen. A Kádár-korszakot diktatúrának tartjuk, és az is volt. Megvolt benne a demokrácia hangoztatása, és ebben az esetben ez pont meg is valósult. A palotában ott van a Magyar Nemzeti Galéria, mint a nemzeti művészet megjelenítője, a Budapesti Történeti Múzeum a főváros történetén keresztül az ország történelmével és a Széchényi Könyvtár a tudomány képviseletében – ez, akárhogy is nézzük, demokratikus koncepció, és egy olyan nemzeti-kulturális egységet képvisel, amire a bécsi Burgon kívül nincs példa.

aP: De ettől ezek az épületek még nem váltak alkalmassá is a kulturális célokra.

L.P.: Ez az egyik fő érv, hogy miért kell például a Magyar Nemzeti Galériát kiköltözteni. Először is: az egyik legnagyobb attrakció, a középkori szárnyasoltárok számára ideális helyszín az egykori Trónterem. A gépészeti, klimatikus viszonyok és a fényviszonyok is tökéletesek itt. A szárnyasoltárok amúgy nem is az új épülő múzeumba kerülnének, hanem a Szépművészetibe, ahol az 1800 előtti művészet kap majd helyet. A Magyar Nemzeti Galéria a Várban nem szenved helyhiányban, és az utóbbi években a megújult klímaberendezésével, az újrarendezett állandó kiállításával sokat fejlődött. Még a sokat szidott egykori Legújabbkori Történeti (korábban Munkásmozgalmi) Múzeum tereit is jól lehet használni, így esetenként még a fedett udvart a hasznavehetetlennek ítélt lépcsővel is, példa erre az El Kazovszkij kiállítás. Szóval, ha a muzeológusok és kurátorok komolyan veszik az épületet és adottságait, akkor ezeket azért korszerűen be lehet lakni. A Széchényi Könyvtár tényleg rekonstrukcióra szorul, meglehetősen alulfinanszírozott, és beteltek a raktárai is. Ez utóbbit a jelenlegi helyzetben is javítai lehet, földalatti raktárakat ki lehet alakítani. Nem beszélve a digitalizációról, amely nem teszi feltétlenül szükségessé minden példány fizikai tárolását itt a könyvtárban. Szóval, én nem látok annyira erős indokokat arra, hogy költözni kelljen. Csak kisebb részben poilitikai döntés volt a helyreállításkor, hogy nem mennek vissza a historizmusba. Anyagi okai is voltak, de ízlésbeli okai is: a historizmust nem tekintették olyan értéknek, amely egy az egyben rekonstruálandó volna. A kontinuitást most éppen az adná meg, hogy nem töröljük el a Vár történetéből az elmúlt 60-70 évet, és megyünk vissza a XIX. századba, hanem megnézzük, mi az ami érték, és kortársi eszközökkel nyúlunk hozzá az épületekhez.

aP: Lépjünk el egy kissé a Vártól: zajlik a kastélyprogram, és a régi kastélyok berendezése tárgyakkal, az Iparművészeti Múzeumot arra kötelezik, hogy lássa el Fertődöt tárgyakkal, berendezésekkel. Visszaépítenek egykori várakat. Minek vagyunk a tanúi? Milyen esztétika, művészetfelfogás és történelemfelfogás érvényesül itt?

L.P.: Ami a stílusban épített épületeket illeti, ezt a kormányzati történelemfelfogás manifesztációjának gondolom. Eszerint ha kiiktatják azt az ötven évet, amit nem szeretnének látni, amiben ők is felnőttek, akkor visszahozható valamiféle nemzeti nagyság, és folytatható a történelem ott, ahol szerintük megszakadt a folytonosság. Azt is érzem, hogy a kormányzat képtelen kezelni a kortárs építészetet. Rizikós dolognak tartják, ami nyilván így van, mert merészség kell hozzá, és nem lehet olyat építeni, ami mindenkinek tetszik. Míg azt, hogy Hauszman, Pfaff, Feszl és Lechner már valakik, azt lehet kommunikálni, abban kevesebb kockázatot látnak. A középkori nosztalgia már sokkal szélesebb körű, és a laikus látogatónak tetszhet is. Megint indul egy várprogram, harminc új helyszínnel. A rekonstrukciókkal a tudományos újraértékelés lehetőségei is megszűnnek, itt a műemlékvédelemnek már semmilyen szerepe nem marad. Az, hogy az elkövetkezendő generációk és a történettudomány számára biztosítsa az eredeti maradványokhoz való hozzáférését, az itt már lehetetlen lesz. A probléma az, hogy ezek a dolgok hazugságok. A rekonstrukció nem azt mutatja, hogy milyen volt egy épület, hanem azt, hogy milyennek képzeljük. De a legkárosabb, hogy azt hazudjuk magunknak: a megszakított múlt folytatható, és összefüggéseiből kiragadva csak az is folytatható belőle, ami jó volt. Így a múlt operettvilággá válik, a Csárdáskirálynő és a Luxemburg grófja világává, miközben ezek az épületek nem ebben a világban épültek. S ha itt hazudunk magunknak, akkor hazudunk abban is, hogy mire predesztinál minket a múltunk. És akkor az következik, hogy milyen nagyszerű a teljesítményünk, és azt is elhisszük, ami nem igaz, hogy mi itt növekszünk, gyarapszunk, naggyá válunk, de ahogy egykor a tatár, meg a török ránk támadt, úgy most is ránk támad a világ. Ez egy olyan hamis konstrukció, hamis tudatállapot, ami nagyon rosszat tesz az országnak.

aP: Négy évvel ezelőtt egy interjúban azt mondta, a hazai intézményes műemlékvédelem 140 éves története véget érhet. Múlt időbe tehetjük ezt a mondatot? Véget ért?

L.P.: Igen. Jelen pillanatban az, amit Európában műemlékvédelemnek tartanak, az a szellemiség és gyakorlat, Magyarországon állami szinten már nem létezik.

2016. 04. 11. - artportal.hu

:::::

Össztűz a Liget-projektre | 2015. 04. 21.

Az Új Nemzeti Galéria tervpályázatának eredményhirdetése után újult erővel lángolt fel a vita a Liget-projektről. A Magyar Tudományos Akadémián ízekre szedték a tervet. Beszámoló.

Mindent a maga helyén címmel szervezett városfejlesztési konferenciát április 17-én a Magyar Tudományos Akadémián a Liget-projekttel szemben kezdettől fogva kritikus álláspontot képviselő Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT). Amikor a meghívók kimentek, még nem volt ismert az Új Nemzeti Galéria épületére kiírt meghívásos tervpályázat eredménye, de a pályázaton „bombát robbantó” Zoboki Gábor neve már szerepelt az előadók listáján.

https://artportal.hu/magazin/ossztuz-a-liget-projektre/

Értelmiségiek nyílt levele a budai Vár ügyében | 2015. 04. 09.

"A munkálatok már folynak, anélkül, hogy a terveket a nyilvánosság és a független szakértők megismerhették volna" - írja levelében a Párbeszédet a Várért Kezdeményezés.

Tizenkét hazai értelmiségi nyílt levelet intézett a Hauszmann Terv Társadalmi Testületének tagjaihoz a budai Vár, Várnegyed és a Palota jövőjével kapcsolatos tervek nyilvánossága érdekében.

Mint írják, a “Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének március 12-én megtartott második ülése előtt a Vár és a Palota ügyeivel megbízott kormánybiztos, L. Simon László ismertette a sajtó képviselőivel a már meghozott döntéseket.

A Párbeszédet a Várért Kezdeményezést március végén alakította meg tizenkét hazai értelmiségi, akik a mostani nyílt levelet is jegyzik: Beke László művészettörténész, Beleznay Éva építész, Buza Péter várostörténész, Bencsik Barnabás művészettörténész, Ferkai András építész, Gyáni Gábor történész, Marosi Ernő művészettörténész, N. Kósa Judit újságíró, Mélyi József művészettörténész, Perczel Anna építész, Szelényi Iván szociológus, Wessely Anna szociológus.

Céljuk, hogy kövessék a Várbeli beruházás menetét, tekintettel a “lehetséges szakmai, társadalmi, pénzügyi, urbanisztikai, kulturális, idegenforgalmi hatásokra a változtatások következményeire”. Leszögezik, nem a kormány által felállított testület alternatívája, hanem a nyilvánosságot segítő vitapartnere kívánnak lenni.

https://artportal.hu/magazin/ertelmisegiek-nyilt-levele-a-budai-var-ugyeben/

Címkék: budai vár hauszmann terv liget projekt műemlékvédelem

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 2 hete

Estikék helyén - esti kép...
Magyar Rá-____...
2024. 11. 04.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10227982177327935
___

Mit semmisítenek meg?

https://www.facebook.com/photo/?fbid=9521084747919839
___

Nem törik bele a foguk.

https://www.facebook.com/groups/224455497653020/posts/nem-t%C3%B6rik-bele-a-foguk/8437058299725991/
___

Einstürzende Neubauten - Armenia (Zeichnungen des Patienten O. T., 1983.)

http://autovezetes.network.hu/video/zene/einsturzende_neubauten__armenia_zeichnungen_des_patienten_o_t_1983

A zenekar nevének jelentése: lebontandó új épületek... # lenne pár új épület, amit meg sem kellett volna építeni.

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Lebontják a budapesti Körszállót

A szerződés szerint a Blue Urban Elegant Kft. megrendelő és a Közti generálkivitelező a befogadó "U" alaprajzú lepényépületet felújítják, ahol négy szinten fedett parkolókat, több mint 2000 nm-nyi kereskedelmi területet, illetve 3 darab kisebb-nagyobb méretű medencével megspékelt wellness-blokkot adnak majd át, amelyet tetőkertekkel- és teraszokkal fednek be.

A Szrogh György tervezte 19 szintes körtornyot bár lebontják, ám majdnem eredeti fromájában vissza is építik. Erre a lépésre nemcsak statikai okok miatt van szükség, hanem a térelosztó falak áthelyezése miatt is. A tervek szerint ennek a magépületnek az aljában egy 97,16 nm-es bérbe adható területet, 33,6 nm-es lounge-ot, 305 nm-es lobby termet, egy 15,9 nm-es recepciót és büfét, illetve 2 iroda, informatikai szobát, illetve kb. 200 négyzetmétert kitevő gépészetnek fenntartott szobákat alakítanak majd ki.

A szálloda 280 szobájából 47 darab lakást alakítanak ki. 5 darab 70 nm-es egy hálószobást, 21 darab 105 nm-es két hálószobást, 13 darab 141 nm-es 3 hálószobást, 4 darab 153 nm-est, és szintén négy darab (16. és 17. emelet) két darab azonos alapterületű (153nm és 192 nm) luxuslakást alakítanak ki.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=854170033565739&set=pcb.854170133565729

Válasz

M Imre üzente 4 hete

Nemcsak Hódmezővásárhely, hanem Szabadkígyós is megvenné a szabadkígyósi kastélyt | 2024. október 22.

Ugyanazon a napon, amikor a hódmezővásárhelyi önkormányzat úgy döntött,
https://444.hu/2024/10/22/a-hodmezovasarhelyi-kozgyules-ugy-dontott-megveszi-a-nemreg-32-milliardbol-felujitott-szabadkigyosi-kastelyt
pályázik a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra, a Békés megyei község önkormányzata is elhatározta, hogy kikéri a kastély értékesítési dokumentációját. A helyi képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag döntött úgy, hogy beszáll a kastélyért folyó versenybe.

A Beol.hu megyei hírportál szerint a képviselők arra jutottak, hogy „a pályázati dokumentáció megismerése alapján kell különösen mérlegelniük és olyan észszerű döntést hozniuk, amely az önkormányzat működőképességét, és e jelentős történelmi műemlék üzemeltetését képes – azonos rendező elvek mentén – úgy megtartani, hogy e kettős feladatellátás sérülékenységét teljes mértékben elkerüljék”.

Az idei költségvetési rendelet szerint a szabadkígyósi önkormányzat 2024-es bevétele 697 millió forint. A kastély működtetésének kiadási költsége a vásárhelyi közgyűlésen elmondottak szerint évi 250 millió forint.

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium augusztus végén tette közzé azoknak a kastélyoknak a listáját,
https://kormany.hu/epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium/https-kormany-hu-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-kozlemenyek
amiket bizonyos feltételek mellett magánkézbe adnának, a szabadkígyósin kívül – amit 3,2 milliárdért újítottak fel 2022-re – többek között a dégi Festetics-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a sümegi Püspöki Palota és a tatai Esterházy-kastély is a listán van. Aki ezek egyikét megvenné, annak tízmillió forintot kell kifizetnie, hogy megtekinthesse a kiszemelt kastélyok dokumentációját.

https://444.hu/2024/10/22/nemcsak-hodmezovasarhely-hanem-szabadkigyos-is-megvenne-a-szabadkigyosi-kastelyt

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Elkezdték lebontani a Tündérhegyi Pszichiátriát, de a kutyapártos Kovács Gergelyék a törvény nevében közbeléptek | 2024. október 12.

-- „Kiküldtük a Kormányhivatalt a rendőrséggel, akik ma délután leállíttatták a Tündérhegyi Pszichiátria épületének bontási munkálatait, illetve kötelezték a tulajdonost az általa okozott életveszélyes állapot elhárítására”

– írta Kovács Gergely, a XII. kerület újonnan megválasztott Kutyapártos polgármestere. A bontást annak ellenére kezdte meg a tulaj, hogy a villaépület 2026-ig védettséget élvez – addig van ugyanis az értékvédelmi felülvizsgálat határideje.

https://444.hu/2024/10/12/elkezdtek-lebontani-a-tunderhegyi-pszichiatriat-de-a-kutyapartos-kovacs-gergelyek-a-torveny-neveben-kozbeleptek

-- Kovács azt írta, hogy az önkormányzat „a védett épület helyreállítására fogja ezután kötelezni a céget, mert a látszat ellenére, vannak még törvények az országban”. Arról, hogy a pusztuló ingatlan hogyan vándorol NER-es kézből NER-es kézbe, itt írtunk bővebben.

https://444.hu/2024/04/30/kezrol-kezre-jar-a-ner-esek-kozott-a-volt-tunderhegyi-pszichiatria-epulete-de-csak-pusztul-az-epulet

Kovács reméli, hogy „talán tanulnak annyit a történtekből az ingatlanbefektetők, hogy a XII. kerületben mostantól be kell tartani a szabályokat és az új vezetés nem a befektetők, hanem a kerület lakosainak az érdekeit fogja nézni”. A kutyapártos polgármester korábban azt ígérte, hogy októbertől külön figyelmet fordítanak a kerületben lévő elhagyatott ingatlanok állagmegóvására.

https://www.youtube.com/watch?v=EsilF11znuY

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Egy újabb Oscar-díj. :D És ez sem volt olcsó.

(Köszönet Vincze Miklósnak, hogy nem átveszi egy az egyben az Ingatlanfejlesztő PR anyagait, hanem utánanéz a dolgoknak.)

"a három kategóriában való győzelem nyilvánvalóan jól hangzik, és ritka is, de bármelyik projektnek meglehet rá az esélye, ha kifizeti a nevezéshez szükséges Titanium csomag 1950 amerikai dolláros (693 ezer forintos) árát, majd a mindössze 25%-ban valódi szavazással, 10%-ban pedig a látogatók Google- és Tripadvisor-értékelései, valamint a hivatalos oldal szépsége alapján eldöntött versenyben (ennek leírása itt olvasható) tényleg a legtöbb szavazatot kapja."

https://www.facebook.com/groups/1754379014878734/
___

Csodásan hangzó, de újra csak súlytalan díjakat kapott a Liget Budapest, illetve a Magyar Zene Háza | 2024. 09. 29.

https://24.hu/kultura/2024/09/29/sulytalan-dij-international-travel-awards-liget-budapest-magyar-zene-haza-gyorgyevics-benedek/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Szeptember 11-én hajnalban összedőlt a drezdai Carola-híd, lenne ötletünk, miért - frissítve! Személyi sérülés nem történt, tanulság van | 2024.09.11.

Szeptember 11-én, szerdán hajnali 3 órakor leszakadt Drezda öt hídja közül az egyiknek a legnagyobb íve, a német szakemberek egyelőre nem tudják a hiba okát, mindenki találgat. Mi is találgatunk egyet, ítéljék meg a kollégák, igazunk van-e!

A mai híd még az NDK időkben épült, 1967 és 1971 között, a Népi Autópályaépítő Kombinát kivitelezésében, és mondhatjuk, megfelelő minőségben, ha az elmúlt majd hatvan évet kibírta. Eckhart Thürmer tervezte, előfeszített vasbeton gerbertartós, háromnyílású szerkezetként.

A Wikipedia tanúsága szerint ez a híd volt az NDK legnagyobb fesztávú feszített betonhídja, mely 2022-ben műemléki védelmet kapott. A hídon az utóbbi években villamos, kerékpár és gyalogos forgalom is zajlott.

A történet ott kezd érdekes lenni, hogy a hidat 2019-től elkezdték felújítani, nem azért, mintha a teherbírásával gond lett volna, hanem mert szélesíteni akarták, hogy a gyalogosok és kerékpárosok elférjenek rajta. Ennek érdekében a gyalog- és kerékpárutat 3,60 méterről 4,25 méterre szélesítették, ráadásul kísérleti karbonszálas betonnal. Ez egyben a Drezdai Műszaki Egyetem számára az anyag népszerűsítését szolgálta (volna?). 2019 novemberétől 2021 júniusáig megtörtént a keleti 'A' híd felújítása, amely a kiszélesítés mellett új szigetelést és új útburkolatot is kapott. 2022 októberétől 2024 júniusáig hasonló módon újult meg a középső, 'B' hídszakasz. A leghosszabb híd, a villamossal terhelt a 'C' híd felújítását 2025-re tervezték, amely a legutóbbi főellenőrzésen „nem megfelelő" minősítést kapott.

Ez a 'C' híd omlott le ma hajnalban, néhány perccel azután (hála Istennek), hogy a villamos átment rajta, és senki sem volt rajta, sem alatta. A tönkremenetelben bizonyára szerepet játszott az anyagfáradás, egy ilyen korú hídnál ez természetes. Azonban ha közelebbről megnézzük a leszakadt híd közepén az aszfaltrétegeket, úgy látszik, azok nem összenyomódtak, mint egy leszakadáskor, inkább mintha felfelé hajott volna a híd közepe – és ezt erősíti a baloldali, nyílás erős lehajlása. Feltehető, hogy a szélesítés miatt megnövekedett súlyú híd szomszédos nyílása, amin feltehetően a villamosszerelvény is rajta volt, emelte meg a többtámaszú híd érintett szelvényét, és ennek az emelkedésnek nem tudott ellenállni. A szomszédos ív jól látható erős lehajlása is ezt a tönkremenetelt erősíti. Dulácska tanár úr régi tétele, hogy a szerkezetnek az építés minden fázisában meg kell felelnie az igénybevételeknek. Talán erről feledkeztek meg.

Legalábbis ez a feltételezésünk, de bátran lehet vitatni, a hírek szerint erre több hét, sőt hónap is rendelkezésre áll, míg a hivatalos szakvélemény elkészül.

Frissítés

Nos, a magyar és német kollégák tanakodása nyomán (külön köszönjük Hajós Bence hidászmérnök segítségét) találgatásunk rossz iránynak látszik: a felújítás az érintett, 'C' hidat egyáltalán nem érintette, így többletterhet nem kapott. Egyelőre a német szakmai nyilatkozatokban a korrózióra tippelnek legtöbben.

Legkonkrétabb a városi felelős nyilatkozata volt: Holger Kalbe, Drezda város híd- és mérnöki szerkezeti osztályának vezetője elmondta a Sächsische Zeitungnak: Azon a ponton, ahol a hídrész az éjszaka folyamán beomlott, egy felsővezeték-tartó oszlop volt. Elképzelhető, hogy „nagy mennyiségű klorid (jégolvasztásra használt magnézium-klorid, ami a szokásos nátrium-kloridnál agresszívabb - a szerk.) hatol be ezen a ponton, és a hídon belüli vasalás korróziójához vezetett” – mondta Kalbe.

Kicsit kényelmesnek tűnik a több mint három évtizede megszűnt NDK-ra hivatkozni, kérdés hogy a két évvel ezelőtti nagy felülvizsgálat miért nem tárta ezt fel. Nem kizárt, hogy annak idején sózták a villamosvonalat, és azt nem tudjuk, hogy a szerkezetet védte-e felülről valami a csapadék ellen (aszfalt nyilván nem, mint a másik két hidat). Azonban az acélbetétek, feszítőpászmák ilyen korróziója szétfeszíti a betont, rozsdalefolyások látszanak – tehát vannak jelei. Nem látszott? Alábecsülték a jelentőségét? Vagy más volt a fő ok?

Kérdés, hogy az egyre nehezebb villamos szerelvények dinamikus terhét figyelembe vették-e a felülvizsgálat során. Előkerült egy videó is, amin ugyan a leszakadás pillanata nem látszik, de előtte a híd extrém lehajlása még sötétben is feltűnő a lámpasornak köszönhetően. Mi okozta ezt a látható lehajlást, vizsgálták-e ezt, megvolt-e a félévente esedékes felülvizsgálatkor? Egy régi Tátra vagy Ganz villamos 19-20 tonna. Egy ma Drezdában használt Bombardier villamos 57 tonna. Ez okozhat fáradást, ez is egy lehetséges ok.

Politikusok felvetik, hogy talán nem a kerékpárutakra kellene költeni, hanem előbb a régi szerkezetek felújítására. Na ez biztosan igaz, és idehaza is: ideje lenne felülvizsgálni a kisebb-nagyobb ötven évesnél régebbi hidainkat.

A végleges szakvéleményre továbbra is várunk.

Pénteken reggelre a C híd két nyílását is lebontották, és igyekeznek a többi elemet is kiemelni a folyóból, mivel az Elbán a hétvégén áradás várható.

https://tervlap.hu/cikk-nezet/ma-hajnalban-osszedolt-a-drezdai-carola-hid-lenne-otletunk-miert

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Fullasztó portól szenvednek hónapok óta egy belvárosi társasház lakói a szomszédos építkezés miatt | 2024.08.24.

Az önkormányzat többször tartott helyszíni szemlét, bírságot is kiszabott, a porszennyezés azonban nem szűnt meg.

Azt mondják, június eleje óta szenvednek, miközben a szomszédos épületet hotellé alakítják át – hangzott el az RTL Híradóban.

https://rtl.hu/hirado/2024/08/23/fullaszto-por-belvarosi-tarsashaz-budapest

A csatorna riporterei a helyszínen azt tapasztalták, hogy bár a munkások a magasból folyamatosan locsoltak, a levegő így is fullasztó volt. A port vastagon állt a kerti bútorokon, a növényeken és az ablakpárkányokon is.

-- „Átütötték a falakat, onnét kezdték lelapátolni a sittet, akkor még csúszdák sem voltak. A lakók több panaszt tettek az önkormányzatnál, akkor megjelentek ugyan a csúszdák, de vagy használják, vagy nem”

– mondta egy ott lakó férfi.

Idén nyáron az V. kerületi önkormányzat a beérkezett panaszok miatt többször tartott helyszíni szemlét. A csatorna megkeresésére közölte, intézkedett a szabálytalan munkavégzés azonnali beszüntetéséről és közigazgatási bírság szankciót alkalmazott a por miatt. A kivitelezőt arra is kötelezte, hogy rendszeresen takarítson, ebből azonban a lakók semmit nem érzékeltek.

A Veres Pálné Gimnázium melletti épület először 2022-ben került a hírekbe, a felújítás kezdetén ugyanis beszakadt egy munkás alatt a tető. Az ingatlanfejlesztést egy Szíjj László érdekeltségébe tartozó cég kezdte. 2022-ben az rtl.hu kérdésére azt írták, mindent megtesznek azért, hogy ne zavarják a gimnázium működését, de zavaró körülmények felmerülhetnek.
https://nepszava.hu/3247728_belvaros-tarsashaz-epitkezes-hotel-fullaszto-por

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Egy közforgalmú balatoni kikötő megszüntetése és eladása mindenképpen elfogadhatatlan, hiszen a balatoni üdülőközségek, városok identitásához a kikötők szorosan hozzátartoznak

-- A témáról részletesebben Wettstein Domonkos, a Balaton építészeti hagyományainak kutatója írt Szezonális örökség című sorozatában

Tengerérzés mérnöki keretezésben: Kaáli Nagy Dezső, a balatoni kikötők tervezője | 2024.08.15.

Szezonális örökség című cikksorozatunk e havi részében a Balaton-part épített örökségének egy kevésbé látványos, ám annál fontosabb szegletét vizsgálja Wettstein Domonkos. Nevezetesen Kaáli Nagy Dezső kultúrmérnök munkásságát, akinek nevéhez többek között a balatoni kikötők és partvédművek kialakítása fűződik.
https://epiteszforum.hu/tengererzes-mernoki-keretezesben-kaali-nagy-dezso-a-balatoni-kikotok-tervezoje
___

Kádárék kezdték, a NER befejezte: így zárták el Csopakot a Balatontól | 2021.09.06.

Idén már egyáltalán nem lehet ingyen odasétálni este hét előtt a vízhez az északi part egyik legkedveltebb üdülőhelyén, Csopakon: a falut a kikötő elprivatizálásával megfosztották utolsó balatoni kijáratától is. Mindez a turizmus fejlesztéséért felelős állami cég hathatós közreműködésével történt, és az új tulajdonos már el is kerítette a felszámolt kikötő és a közpark területét. Csopak esete intő példa: a víz közeli településeken a part fokozatos elzárása az emberektől akár odáig is elmehet, amikor már tényleg egy falatnyi közterület sem marad.
https://www.valaszonline.hu/2021/09/06/csopak-kikoto-bahart-privatizacio-sapi-major-domper-ambrus-tibor-vizpart-balaton-hajozas/
___

Pár méter széles kijárat: közpark jellegét már elvesztette a NER-közeli vállalkozásnak eladott csopaki kikötő | 2024.08.22.

A csopaki Bahart-kikötőt négy éve adta el az állami cég a település akarata ellenére egy NER-közeli vállalkozónak. Most a Lázár-féle minisztérium tervezete törölné a közforgalmú sétányt a területről, aminek nagy része ténylegesen már úgyis magántelekké vált – bár hivatalosan közparknak minősül. A kedélyeket újabban már a nagyszabású magánkikötőfejlesztés terve borzolja. A tulajdonos az első, túlméretezett tervektől talán visszalépett, és hajlandó szelídebb megoldásokat keresni. Három évvel legutóbbi cikkünk után visszamentünk Csopakra, hogy megnézzük, mi történik egy balatoni üdülőközséggel, ha szinte teljesen elzárják a tótól.
https://www.valaszonline.hu/2024/08/22/csopak-volt-bahart-kikoto-sapi-major-kft-fejlesztes-topart-strand/

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

A Szabadság-szobor keresztje – egy jezsuita szerzetes gondolatai
Szemlélek - 2024.08.17.

A Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ – mint a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával működő közhasznú szervezet – egy keresztet kíván elhelyezni a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatán. Mint katolikus, jezsuita szerzetes, értetlenül állok a bejelentés előtt – Hofher József SJ levelét teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

Bár értékelem a nemes szándékot és a buzgalmat az ötletgazda részéről, de szerény véleményem szerint ez az elképzelés továbbmélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között.

A jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az eseményeket.

A Kármelita Államegyház egyszer már deklarálta, hogy az Eucharisztia kárhozatos bálványimádás, most pedig azt a keresztet akarja „felmagasztalni”, amit az ő egyházaik templomainak egy részében nem is jelenítenek meg – a templomtornyaikon is kakas vagy csillag ékeskedik.

Tisztelettel ajánlom megfontolásra:

1. Ha már feszület, úgy restaurálják Szent Gellért szobrát! A szentéletű püspök kezében a kereszt hitelesen jelzi a jézusi gondolatot: „Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét!”

2. Ha mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.

3. Mint katolikus állampolgár, tisztelettel kérem, hogy szent szimbólumainkból, általunk tisztelt személyekből, szentségekből gúnyt ne űzzenek, mint néhány alkalommal az elmúlt évtizedekben ez sajnos megtörtént!

Úgy érzem, a mai polgárok már elég fáradtak ahhoz, hogy újabb ellentétbe, megosztottságba keverjék őket. Háborúságot, ellentéteket lehet fegyverek nélkül is vívni. A békepárti Karmelita Államegyház ne generáljon vallásháborút!

Amint már korábban írtam, nem vonom kétségbe az ötletgazda jó szándékát. Azt fájlalom, hogy ez az elgondolás újabb vitákat generál majd a társadalomban, és csak erősíteni fogja a megosztottságot.

A rendszerváltozáskor eltűnt a talapzatról a fegyveres katona, a cirill felirattal együtt. Azóta mostanáig, hála Istennek, megnyugodott a légkör a szoborcsoport körül. Kisfaludy Stróbl Zsigmond vitathatatlanul óriási művész. Az alkotását teljesen nem merték lebontani, de politikailag, ideológiájában egy megterhelt műalkotás. Maga a művész is személyében sokat szenvedett. Ezt jelzi a Corvinlánc, az 1950-es évek Kossuth Díjai, a Szovjet Tudományos Akadémiai tagság. Sok gyötrelmen mehetett át az alkotó.

Adjunk hálát, hogy ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába.

Legyen Béke már!

Legyen vége már!

Hofher József
jezsuita szerzetes, katolikus pap

https://szemlelek.net/a-szabadsag-szobor-keresztje-egy-jezsuita-szerzetes-gondolatai/
___

Történet:

http://autovezetes.network.hu/kepek/erdekessegek/holgy_a_hegyen__75_eves_a_budapesti_szabadsagszobor_2022
___

Az biztos, hogy csak új, és új jelképek közterületekre helyezése nem fogja megváltoztatni az emberek gondolkodását...

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Néhányan kérdezték, hogy lehet szervezett formában tiltakozni a szarvasi Csáky-kastély (a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye) és a Körösvölgyi Állatpark privatizációja ellen. Itt aláírható egy petíció az ügyben.
Link az első hozzászólásban
(Szolgálati közlemény: A tiltakozást/petíciót nem én szervezem, felesleges ezzel kapcsolatban nekem írni vagy kritikát megfogalmazni.)
Some people asked how to protest against the privatization of the Csáky Castle in Szarvas (the office of the Körös-Maros National Park) and the Körösvölgy Zoo. A petition on the matter can be signed here. Link in the first post

https://www.facebook.com/photo/?fbid=922523736560630&set=a.413277484151927

Követeljük a Csáky-kastély privatizációs listáról történő törlését!

https://szabad.ahang.hu/petitions/koveteljuk-a-csaky-kastely-privatizasios-listarol-torteno-torleset
___

Indoklás:

I.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelten jelentős természetvédelmi tevékenységet végző központi költségvetési szerv. Közösségi érdekű munkáját tisztán költségvetési megfontolásból nem akadályozni, hanem segíteni érdemes.

II.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 1994 óta a jó gazda gondosságával a Csáky-kastély és parkja helyreállításán, rehabilitálásán, megőrzésén és bemutatásán fáradozik. Eleve eleget tesz a kastély törvényben megfogalmazott műemlék- és örökségvédelmi céloknak.

III.
Az Anna-ligetben egy évtizede működik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legkomplexebb bemutatóhelye, a Körösvölgyi Állatpark, mely Békés vármegye egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciója és egyben a régió legfontosabb környezeti nevelést folytató központja, melynek további működése privatizáció esetén nem látszik biztosítottnak.

IV.
A Csáky-kastély államosítás előtti, volt arisztokrata tulajdonosainak leszármazottai állami tevékenység és nem magánszemély, cég vagy vagyonkezelő alapítvány részére mondtak le tulajdoni jogukról a kárpótlások idején. A Csáky-kastély utolsó élő leszármazottja tökéletesen elégedett a jelenlegi hasznosítással és tiltakozik a Csáky-kastély magánkézbe kerülése ellen.

A Csáky-kastély és parkja privatizációs listán történő szereplését semmilyen szempontból nem látjuk indokoltnak és helytállónak. Kérjük, a 2024. évi XXXII. kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény 1. számú mellékletéből történő történő törlését!
___

Az indoklás teljes szövege a Védjük meg a Körösvölgyi Állatparkot Nyilvános Fórum facebook csoport felületén olvasható majd el.

https://www.facebook.com/groups/527506986282688/posts/533093889057331/

Mégpedig:

A 2024. évi XXXII. kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (továbbiakban Kastélytörvény) 1. számú mellékletében 01294/3 helyrajzi számmal és kivett "Körösvölgyi Látogatóközpont és épület" művelési ág megnevezéssel kilátásba helyezi a szarvasi Csáky-kastély és parkja privatizációját, mellyel több okból sem értünk egyet.

Indoklás:

I.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelten jelentős természetvédelmi tevékenységet végző központi költségvetési szerv. Közösségi érdekű munkáját tisztán költségvetési megfontolásból nem akadályozni, hanem segíteni érdemes.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, rövidített nevén KMNPI, központi költségvetési szerv. Alapítása: 1994.05.21-én történt. Irányító szerve: Agrárminisztérium. A napjainkban kibontakozó ökológiai válság miatt, kiemelkedő szerep hárul a nemzeti parkokra, melyek munkájukkal hatékonyan segítenek mérsékelni a klímaváltozás és a biodiverzitás-krízis jelentette kihívásokat. A hazai nemzeti parkok külföldi kitekintésben is képviselik hazánkat. Egy ország társadalmának fejlettségi szintjét leginkább a természeti környezettel történő bánásmódja mutatja meg. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székházának magánosítása, az igazgatóság új székhelyre költöztetése nagyban visszavetheti a természetvédelem ügye érdekében végzett kiemelten jelentős és folyamatos, évtizedes szakmai munkát. Lásd SZIF/272/2022. számú Alapító okiratban megfogalmazott kiemelten közhasznú tevékenységi körök, melyek az egészséges környezethez való emberi alap joggal is közvetlen kapcsolatban állnak. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság alapító okirata erre a linkre kattintva tekinthető meg:

https://www.kmnp.hu/uploads/2022/04/alapito-okirat-2022-26134741.pdf

II.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 1994 óta a jó gazda gondosságával a Csáky-kastély és parkja helyreállításán, rehabilitálásán, megőrzésén és bemutatásán fáradozik. Eleve eleget tesz a kastély törvényben megfogalmazott műemlék- és örökségvédelmi céloknak.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság az 1949-ben államosított Csáky-kastély épületét és a park értékesebb részeit, mely 14,15 hektárt tett ki, az akkori tulajdonostól, a szarvasi Öntözési Kutatóintézettől vásárolta meg. A nemzeti park igazgatóságnak a részben zárvány, részben speciálisan hasznosított többi területet három ütemben sikerült átvennie, megvásárolnia a különböző tulajdonosoktól. A tényleges birtokegyesítés 2007-ben zárult le. A teljes terület nagysága elérte a 28,14 hektárt és ezzel a teljes Csáky-Bolza birtoktömb a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került, megteremtve ezzel az átfogó parkrendezés és az egységes kezelés lehetőségét. A korszerűtlen, funkció nélküli épületeket lebontották, a kastélyparkot keresztülszelő, a ’80-as években kialakított út, amely a parkot megnyitotta a külső teherautó forgalom előtt, felszámolásra került, továbbá egyes légvezeték hálózatokat és a felszíni távhővezetékeket megszüntették. A Csáky-kastélyt átvételekor, az 1966-os átalakítás után, három részre osztották, és részben raktárként, irodaként, illetve vendégszállásként használták. A nemzeti park igazgatóság 1995-ben visszaállította az épületnek a második világháború időszakában jellemző belső kiosztását és elvégezte a teljes felújítást. Az idők folyamán tönkrement tetőszerkezeten 2001-ben teljes rekonstrukció valósult meg. A kastély 1994-es átadási időszakáig a kastélypark területéből az Öntözési Kutatóintézet mintegy 11 hektárt intenzív szántóföldi gazdálkodással művelt, gabonát termesztett. Ezeknek a területrészeknek az átvételét követően (2003), a feltört részek gyepesítésre, erdősítésre, illetve parkosításra kerültek. Ezzel a kastélypark visszakapta a természetes növényzetét. A ma látható, kiváló állapotú kastélyépület és a rendezett park ennek az áldozatos munkának az eredménye. Az Anna-liget 1989 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület, mely legjobb kezekben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság felvigyázása alatt tudható biztonságban.

III.
Az Anna-ligetben egy évtizede működik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legkomplexebb bemutatóhelye, a Körösvölgyi Állatpark, mely Békés vármegye egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciója és egyben a régió legfontosabb környezeti nevelést folytató központja.

A KMNPI 2022-ben építette fel a Körösvölgyi Látogatóközpontot egy tanösvénnyel együtt a szarvasi Anna-ligetben, mely komplexum 2003-as megnyitása óta folyamatosan fogadja a turistákat. A Körösvölgyi Látogatóközpont napjainkra a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legfontosabb környezeti-nevelési és ökoturisztikai bemutatóhelyévé nőtte ki magát. Az Igazgatóság az országban egyedülálló műemléki környezetben 2014-ben hozta létre a Körösvölgyi Állatprkot, mely napjainkban már több,mint 50-féle Kárpát-medencére jellemző állatfajnak ad otthont egységes bemutatási komplexet alkotva a területen természetesen megtalálható több száz védett növény-, állat, és gombafaj egyedeivel. A létesítmény az elmúlt tíz év alatt a régió hiánypótló turisztikai attrakciójává nőtte ki magát, ezzel felbecsülhetetlen szellemi teret alkotva a térség turisztikájának, ökoturisztikájának és a környezeti nevelésnek. A bemutatóhely jelentőségét a látogatottsági adatok is igazolják. A Körösvölgyi Állatparkot a 2014. évi megnyitásától kezdve, már több,mint 400.000 fő kereste fel. A létesítmény ennek ellenére még mindig felfedezési fázisban tart, valós lehetőséget teremtve a további felívelő fejlődésre. Az állatparkba betérő vendégek az önálló látogatás élményén túl számos, itt kínált szakmai szolgáltatást is igénybe vesznek. A rendszeres és meghirdetett környezeti nevelési szakmai programok mellett csoportos túravezetések, állatismertetők, látványetetések, szakmai előadások és zoopedagógiai programok is várják az érdeklődőket. A Körösvölgyi Állatpark az elmúlt tíz évben a hátrányos helyzetű „viharsarki” régióban működő iskolák számára az egyik legnépszerűbb, könnyen elérhető osztálykirándulási helyszínné vált. Évente mintegy 10.000 főnyi gyermekcsoport tesz kirándulást, melyek jó része valamilyen szakmai programon is részt vesz. Az állatpark komplex kínálatával, interaktív kiállításával a kisgyermekes családok kedvelt kirándulóhelye is. A megfizethető jegyárak lehetővé teszik, hogy azok is látogatást tehessenek, akik távoli, nagyobb létesítményeket anyagi okokból nem tudnak felkeresni. A Körösvölgyi Állatpark mindemellett minősített Természetiskolai Oktatóhely is, részletesen kidolgozott természetiskolai programokkal és modulokkal, mely nagyon jelentős környezeti nevelési tevékenységhez a vármegyében aligha lehetne jobb helyszínt találni. Rendszeresen szervez és helyszínt biztosít országos természetismereti versenyekhez is. A látogatóközpont kerékpár- és kenukölcsönzési lehetőségeivel az aktív ökoturizmust kedvelők számára is rendelkezésre áll, illetve az Alföldi Kéktúra 5. szakaszának szakaszzáró állomásaként is jelentős szerepet tölt be. A nemzeti park szoros kapcsolatban áll nem csak környékbeli, hanem az ország más szegleteiben működő oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel is. A Körösvölgyi Látogatóközpont rendszeres helyszíne szakmai és tudományos országos konferenciáknak is.

IV.
A Csáky-kastély államosítás előtti, volt arisztokrata tulajdonosainak leszármazottai állami tevékenység és nem magánszemély, cég vagy vagyonkezelő alapítvány részére mondtak le tulajdoni jogukról a kárpótlások idején.
Az 1800-as évek első felében létesített Anna-liget és az 1908-ban épült Csáky-kastély tíz arisztokrata egyenesági leszármazotti generációt követően 1949-ben került államosításra a főnemesi családok tulajdonából. „Néphatározat alapján bekebeleztetett”. A Csáky-kastély utolsó főnemesi tagjának, báró Benz Évának és férjének Dr. Haviár Lajos főjegyzőnek három gyermekükkel, Haviár Ilonával, Haviár Katalinnal és Haviár Évával három nap alatt kellett elhagyniuk a család szeretett otthonát. Ezt követően rendkívül nehéz időszak következett életükben. Csak a család gyermekei élhették meg a rendszerváltást követő kárpótlásokat is, melyek messze nem fedezték az életre szóló anyagi, de elsősorban az igazságtalanság nyomán elszenvedett erkölcsi veszteséget, fájdalmat. Ők mégis a közjót szolgáló állami intézményrendszer részére mondtak le jogos tulajdonuk visszaköveteléséről. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a kezdetektől nagyon fontos küldetésének tekinti a Csáky-kastély egykori lakóinak leszármazottaival történő kapcsolatok ápolását, fenntartását és e komplex műemlékegyüttes jövő nemzedékek számára történő megőrzését és bemutatását. Ennek érdekében az elmúlt harminc évben megszámlálhatatlan program, esemény, kiállítás keretében igyekezett bemutatni mind az Anna-liget, mind a Csáky-kastélyt az érdeklődők számára. A család még élő leszármazottai pedig megelégedéssel érezhették elégtételnek a terület közcélú használatát, megfelelően adózva az ősök felé. A Csáky-kastély utolsó élő leszármazottja tökéletesen elégedett a jelenlegi hasznosítással és tiltakozik a Csáky-kastély magánkézbe kerülése ellen.