Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Csak hivatkozási alapnak kellettünk a kormányzatnak - Interjú Lővei Pállal

Hazugságokkal teli operettvilágot építünk, és közben véget ér a hazai műemlékvédelem 140 éves története is. Lővei Pál művészettörténész a Hauszmann Tervről és a Várról.

Március elején mondott le tagságáról a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületében Csomay Zsófia építész, Schneller István építész-urbanista, Budapest korábbi főépítésze és Lővei Pál művészettörténész, műemléki szakember. Nyílt levelük ismét a viták kereszttüzébe állította a Budai Várban történő rekonstrukció terveit – illetve mindazt, ami ezzel párhuzamosan zajlik, vagyis a Liget Projektet, az országszerte tapasztalható középkori vár-visszaépítéseket. Mi zajlik itt? Milyen esztétikai koncepciók és milyen történelemfelfogás érvényesülését látjuk?

Lővei Pált az MTA bölcsészettudományi intézetében kerestük fel, amely a Budai Várban van. Már nem sokáig.

artPortal (aP): Sokan onnan szereztek tudomást a Hauszmann Terv társadalmi testületéről, hogy önök kiléptek belőle. Mire hozta létre ezt a testületet a kormány, és volt-e értelme?

Lővei Pál (L.P.): A deklarált célja valójában nem volt értelmetlen. Hatalmas beruházásról van szó, számos vonatkozással és kiterjedt kapcsolódásokkal. A cél pedig az volt, hogy a terveket egy elsősorban szakemberekből álló testület megvitassa, véleményezze. Arról nem volt szó, hogy döntéseket is hozzon, ezt egy ilyen testület nem is vindikálhatja magának.

aP: Lehetett volna az a szerepe ennek a testületnek, hogy a polgárokkal is kommunikáljon? Vagy csak a tervek létrehozóival való párbeszédről volt szó?

L.P.: Maga a testület semmilyen írásos vagy szóbeli produkcióval nem állt elő, de erről nem is volt szó. Csak véleményezésről. De egyébként mi magunk sem kaptuk meg azokat az emlékeztetőket és jegyzőkönyveket, amelyek az ülésekről készültek. Minden ülés előtt volt egy sajtótájékoztató, amelyet a kormány tartott, és valójában ezt szánták arra, hogy a kormányzat a saját szándékairól tájékoztasson.

aP: Schneller István úgy fogalmazott, hogy egy idő után biodíszletnek érezték magukat. Kezdetben azért komolyan lehetett venni ezt az ajánlatot?

L.P.: Valóban, 2014 őszén, amikor megjött a felkérő levél, már minden tapasztalat az ellen szólt, hogy itt érdemi dolgokról lesz szó. Az ember azonban szakemberként mégiscsak azt gondolja, hogy hátha most, egy ilyen horderejű ügyben van értelme, hogy elmondja a véleményét. Én Lázár Jánosnak a felkérő levélre írtam egy válaszlevelet. Ebben leírtam, hogy a Várhoz műemlékesként volt időnként közöm, és világosan leszögeztem, hogy semmivel, amit a kormányzat eddig a Vár ügyében csinált, nem értek egyet. Azzal sem, amiről a mostani tervekből már tudni lehet. Fel is soroltam:a Magyar Nemzeti Galéria összevonása a Szépművészetivel és tervezett kiköltöztetése, a palota historizáló visszaállítása, az elpusztult épületek eredeti tervek szerinti visszaépítése, az akadémiai kutatóintézetek kiköltöztetése, ezekkel mind nem tudok egyetérteni. És ahogy eddig, úgy a jövőben is csak a saját véleményemet tudom képviselni egy ilyen társadalmi testületben. Erre nem válaszolt, viszont nemsokára küldték a meghívókat a megbeszélésekre, tehát azt gondolom, tudomásul vette a levelemben foglaltakat. Időnként el tudtuk mondani a véleményünket. És valóban volt egy kezdeményezés arra, hogy más szakmai körökkel is legyen párbeszéd. Marosi Ernőék a felhívásuk nyomán szerveztek egy kisebb konferenciát az OSA-ba, ahol ketten-hárman a testület tagjai közül részt vettünk, én előadást is tartottam. A minisztérium is rendezett egy kétnapos konferenciát a Várkert Bazárban. De igazi dialógus így sem alakult ki. Tavaly szeptemberben volt a testület utolsó plenáris ülése, októberben még egy kisebb körben tartott megbeszélés. Itt is határozottan kértük, hogy az emlékeztetőket kapjuk meg. Nem kaptuk meg, csak a legutóbbi ülésről szólót. Írtunk egy levelet L. Simon Lászlónak, amelyben ismét felvetettük a problémákat, és javasoltuk, hogy a Vár Projektet ne önmagában szemléljük, hanem az urbanisztikai összefüggésekkel, például a Liget-projekttel együtt. Nem érkezett válasz. Ezután írtunk nyílt levelet Lázár Jánosnak. Erre sem jött reakció, viszont év végén megjelent a kormányhatározat a minisztériumok Várba költöztetéséről. Erről korábban az említés szintjén sem volt szó a testület ülésein. Ez volt a végső lökés ahhoz, hogy úgy döntsünk, a továbbiakhoz már nem adjuk a nevünket. Csak hivatkozási alapnak kellettünk a kormányzatnak.

aP: Tulajdonképpen mi a gond a kormányzat rekonstrukciós elképzeléseivel? Merthogy létezik a világ egyes helyein az a koncepció, hogy egy az egyben építsünk vissza elpusztult épületeket, valamifajta kontinuitást teremtve. Szoktak Varsóra, Drezdára hivatkozni. Miért ne lehetne akkor ugyanezt Budapesten, a Várban is megtenni?

L.P.: Varsó egyes részeit közvetlenül a világháború után állították helyre. Egy földig rombolt városban újra felépítettek épületeket szinte a semmiből, egy olyasfajta nemzeti érzés nevében, amely teljesen elfogadható. A drezdai Frauenkirche már más eset. Ott hosszú ideig a romokat tartották meg, emlékműként, vagy az emlékezés helyszíneként. Az 1990-92 utáni időszakban, nagyon hosszú folyamat során, komoly lakossági támogatottsággal – és tegyük hozzá: a lakosság anyagi támogatásával is –, valódi szakmai vitákat követően felépült egy olyan templom, amely annak idején, a 18. században teljesen egyedülálló volt. Ezzel együtt a siker csak részleges, a külsőt sikerült megoldani, a belső azonban tökéletes kudarc. Fontos elmondani: mindez nem műemléki helyreállításként zajlott, a műemlékvédelem elhatárolta magát a projekttől. Amire még hivatkozni szoktak, az a berlini Stadtschloss-nak, a várpalotának egyfajta – jelenleg még folyó – helyreállítása. Ezt megelőzte az NDK egyik emblematikus modernista épületének, a Palast der Republiknak a lebontása – az pedig úgy épült, hogy a várat még helyreállítható állapotban bontották le, Walter Ulbricht kezdeményezésére, hogy egy nagy felvonulási teret alakítsanak ki. A helyreállítás előtt, a Palast der Republik falára egy üvegfelületet építettek, az egykori kastély homlokzatának felét felfestették egy molinóra, a kép pedig az üvegfelültben megkettőződött, ami tényleg fantasztikus látványt nyújtott. Őszintén szólva, én ezt tartottam az épület tökéletes visszaadásának. De persze ez nem maradhatott így, és igen komoly társadalmi vita kezdődött az újjáépítésről. Az állam végül is úgy állt mellé, hogy a nyers épületet támogatja, a burkolatot viszont közadakozásból teremtik elő. Ez a projekt sem műemlékvédelem, hanem inkább politika, és a lakosság önképéhez tartozik.

Nagyon tanulságos, hogy fel sem merült, hogy a várkastélynak azt a részét, ami a középkori és reneszánsz előzmény volt, és kicsit szervetlenül kapcsolódott a XVIII. század eleji épülethez, azt helyre lehessen állítani. Középkori romok, sőt, római romok helyreállítása Németországban egyébként folyik, de óriási viták övezik. Ez most Kelet-Európában is elkezdődött, Magyarországon is nagyon erősen: Visegrádon kifejezetten csúnya és rossz lett, Diósgyőr teljesen hamis képet mutat, Füzér pedig egyenesen lehangoló. Nagyon sok hazugság van ezekben a projektekben, hiába állítják, hogy mindent alá lehet támasztani tudományosan. Ha egy építménynek – mint például Diósgyőr esetében – másfél méterig áll a földszintje, és ehhez visszaépítik az emeletet, az semmiképp nem fogja tükrözni az eredeti állapotot. Úgy sem, ha mondjuk az ablakok hasonlítanak. És akkor a kivitelezés minőségéről még nem is beszéltünk. Ami Budapest esetében most újdonság, hogy egy XIX. századi állapotig mennének vissza, és ez a fajta rekonstrukciós új hullám sehol másutt nincs. Pont nem a kontinuitást teremti meg ez az elképzelés, hanem épp azt tagadja. Az alkotmányból kihagyják Magyarország történelmét 1944 és 1990 között, itt ugyanerről van szó: épületeket, amelyeket lebontottak, most dokumentumok alapján fölépítenek. És ez nem csak a Palotára igaz, hanem igaz a Szentháromság téren is, ahol az egykori Pénzügyinisztérium elbontott harmadik emeletét állítanák vissza, ami egy abszolút harmadosztályú épület volt. A Ligetben szó van Feszl Frigyes pavilonjainak, a Pfaff Ferenc-féle kiállítási pavilonnak, és a Vágó-testvérek által tervezett és elpusztult színháznak a visszaépítéséről is. De az Iparművészeti Múzeumnál is az szerepel a határozatban, hogy Lechner meg nem épített tervei alapján valósítanák meg az új szárnyat, nem a már engedélyezett és bármikor megvalósítható kortárs tervek szerint.

aP: Az nincs kőbe vésve, hogy a budai Várban mindennek úgy kell maradnia, ahogy most van.

L.P.: Valójában egy nagyon hosszú döntési folyamat vezetett addig, hogy így lett helyreállítva, ahogyan most áll, és ezek az intézmények vannak benne. Már 1945-ben – tehát még a kommunista korszak előtt – afelé indult el a Műemlékek Országos Bizottsága és a Budapesti Közmunkák Tanácsa, hogy a várnegyedből minden olyan intézmény, amelynek nagy közönségforgalma van, kerüljön ki, a lakosság érdekei miatt. Így nem került vissza a Pénzügy- és a Belügyminisztérium, hanem akadémiai intézetek kerültek ide. Aztán nagyon hosszú ideig tárgyaltak arról, hogy mi kerüljön ide, és a politikai vezetés végül lemondott arról, hogy államigazgatási célra használják itt az épületeket.

aP: Azáltal, hogy a hatalmi helyszíneket kulturális helyszínekké alakítja, és ezekhez a terekhez sokkal szélesebb hozzáférést enged, a minket megelőző korszak demokratikusabbnak tűnik a mostaninál?

L.P.: Ebből a szempontból igen. A Kádár-korszakot diktatúrának tartjuk, és az is volt. Megvolt benne a demokrácia hangoztatása, és ebben az esetben ez pont meg is valósult. A palotában ott van a Magyar Nemzeti Galéria, mint a nemzeti művészet megjelenítője, a Budapesti Történeti Múzeum a főváros történetén keresztül az ország történelmével és a Széchényi Könyvtár a tudomány képviseletében – ez, akárhogy is nézzük, demokratikus koncepció, és egy olyan nemzeti-kulturális egységet képvisel, amire a bécsi Burgon kívül nincs példa.

aP: De ettől ezek az épületek még nem váltak alkalmassá is a kulturális célokra.

L.P.: Ez az egyik fő érv, hogy miért kell például a Magyar Nemzeti Galériát kiköltözteni. Először is: az egyik legnagyobb attrakció, a középkori szárnyasoltárok számára ideális helyszín az egykori Trónterem. A gépészeti, klimatikus viszonyok és a fényviszonyok is tökéletesek itt. A szárnyasoltárok amúgy nem is az új épülő múzeumba kerülnének, hanem a Szépművészetibe, ahol az 1800 előtti művészet kap majd helyet. A Magyar Nemzeti Galéria a Várban nem szenved helyhiányban, és az utóbbi években a megújult klímaberendezésével, az újrarendezett állandó kiállításával sokat fejlődött. Még a sokat szidott egykori Legújabbkori Történeti (korábban Munkásmozgalmi) Múzeum tereit is jól lehet használni, így esetenként még a fedett udvart a hasznavehetetlennek ítélt lépcsővel is, példa erre az El Kazovszkij kiállítás. Szóval, ha a muzeológusok és kurátorok komolyan veszik az épületet és adottságait, akkor ezeket azért korszerűen be lehet lakni. A Széchényi Könyvtár tényleg rekonstrukcióra szorul, meglehetősen alulfinanszírozott, és beteltek a raktárai is. Ez utóbbit a jelenlegi helyzetben is javítai lehet, földalatti raktárakat ki lehet alakítani. Nem beszélve a digitalizációról, amely nem teszi feltétlenül szükségessé minden példány fizikai tárolását itt a könyvtárban. Szóval, én nem látok annyira erős indokokat arra, hogy költözni kelljen. Csak kisebb részben poilitikai döntés volt a helyreállításkor, hogy nem mennek vissza a historizmusba. Anyagi okai is voltak, de ízlésbeli okai is: a historizmust nem tekintették olyan értéknek, amely egy az egyben rekonstruálandó volna. A kontinuitást most éppen az adná meg, hogy nem töröljük el a Vár történetéből az elmúlt 60-70 évet, és megyünk vissza a XIX. századba, hanem megnézzük, mi az ami érték, és kortársi eszközökkel nyúlunk hozzá az épületekhez.

aP: Lépjünk el egy kissé a Vártól: zajlik a kastélyprogram, és a régi kastélyok berendezése tárgyakkal, az Iparművészeti Múzeumot arra kötelezik, hogy lássa el Fertődöt tárgyakkal, berendezésekkel. Visszaépítenek egykori várakat. Minek vagyunk a tanúi? Milyen esztétika, művészetfelfogás és történelemfelfogás érvényesül itt?

L.P.: Ami a stílusban épített épületeket illeti, ezt a kormányzati történelemfelfogás manifesztációjának gondolom. Eszerint ha kiiktatják azt az ötven évet, amit nem szeretnének látni, amiben ők is felnőttek, akkor visszahozható valamiféle nemzeti nagyság, és folytatható a történelem ott, ahol szerintük megszakadt a folytonosság. Azt is érzem, hogy a kormányzat képtelen kezelni a kortárs építészetet. Rizikós dolognak tartják, ami nyilván így van, mert merészség kell hozzá, és nem lehet olyat építeni, ami mindenkinek tetszik. Míg azt, hogy Hauszman, Pfaff, Feszl és Lechner már valakik, azt lehet kommunikálni, abban kevesebb kockázatot látnak. A középkori nosztalgia már sokkal szélesebb körű, és a laikus látogatónak tetszhet is. Megint indul egy várprogram, harminc új helyszínnel. A rekonstrukciókkal a tudományos újraértékelés lehetőségei is megszűnnek, itt a műemlékvédelemnek már semmilyen szerepe nem marad. Az, hogy az elkövetkezendő generációk és a történettudomány számára biztosítsa az eredeti maradványokhoz való hozzáférését, az itt már lehetetlen lesz. A probléma az, hogy ezek a dolgok hazugságok. A rekonstrukció nem azt mutatja, hogy milyen volt egy épület, hanem azt, hogy milyennek képzeljük. De a legkárosabb, hogy azt hazudjuk magunknak: a megszakított múlt folytatható, és összefüggéseiből kiragadva csak az is folytatható belőle, ami jó volt. Így a múlt operettvilággá válik, a Csárdáskirálynő és a Luxemburg grófja világává, miközben ezek az épületek nem ebben a világban épültek. S ha itt hazudunk magunknak, akkor hazudunk abban is, hogy mire predesztinál minket a múltunk. És akkor az következik, hogy milyen nagyszerű a teljesítményünk, és azt is elhisszük, ami nem igaz, hogy mi itt növekszünk, gyarapszunk, naggyá válunk, de ahogy egykor a tatár, meg a török ránk támadt, úgy most is ránk támad a világ. Ez egy olyan hamis konstrukció, hamis tudatállapot, ami nagyon rosszat tesz az országnak.

aP: Négy évvel ezelőtt egy interjúban azt mondta, a hazai intézményes műemlékvédelem 140 éves története véget érhet. Múlt időbe tehetjük ezt a mondatot? Véget ért?

L.P.: Igen. Jelen pillanatban az, amit Európában műemlékvédelemnek tartanak, az a szellemiség és gyakorlat, Magyarországon állami szinten már nem létezik.

2016. 04. 11. - artportal.hu

:::::

Össztűz a Liget-projektre | 2015. 04. 21.

Az Új Nemzeti Galéria tervpályázatának eredményhirdetése után újult erővel lángolt fel a vita a Liget-projektről. A Magyar Tudományos Akadémián ízekre szedték a tervet. Beszámoló.

Mindent a maga helyén címmel szervezett városfejlesztési konferenciát április 17-én a Magyar Tudományos Akadémián a Liget-projekttel szemben kezdettől fogva kritikus álláspontot képviselő Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT). Amikor a meghívók kimentek, még nem volt ismert az Új Nemzeti Galéria épületére kiírt meghívásos tervpályázat eredménye, de a pályázaton „bombát robbantó” Zoboki Gábor neve már szerepelt az előadók listáján.

https://artportal.hu/magazin/ossztuz-a-liget-projektre/

Értelmiségiek nyílt levele a budai Vár ügyében | 2015. 04. 09.

"A munkálatok már folynak, anélkül, hogy a terveket a nyilvánosság és a független szakértők megismerhették volna" - írja levelében a Párbeszédet a Várért Kezdeményezés.

Tizenkét hazai értelmiségi nyílt levelet intézett a Hauszmann Terv Társadalmi Testületének tagjaihoz a budai Vár, Várnegyed és a Palota jövőjével kapcsolatos tervek nyilvánossága érdekében.

Mint írják, a “Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének március 12-én megtartott második ülése előtt a Vár és a Palota ügyeivel megbízott kormánybiztos, L. Simon László ismertette a sajtó képviselőivel a már meghozott döntéseket.

A Párbeszédet a Várért Kezdeményezést március végén alakította meg tizenkét hazai értelmiségi, akik a mostani nyílt levelet is jegyzik: Beke László művészettörténész, Beleznay Éva építész, Buza Péter várostörténész, Bencsik Barnabás művészettörténész, Ferkai András építész, Gyáni Gábor történész, Marosi Ernő művészettörténész, N. Kósa Judit újságíró, Mélyi József művészettörténész, Perczel Anna építész, Szelényi Iván szociológus, Wessely Anna szociológus.

Céljuk, hogy kövessék a Várbeli beruházás menetét, tekintettel a “lehetséges szakmai, társadalmi, pénzügyi, urbanisztikai, kulturális, idegenforgalmi hatásokra a változtatások következményeire”. Leszögezik, nem a kormány által felállított testület alternatívája, hanem a nyilvánosságot segítő vitapartnere kívánnak lenni.

https://artportal.hu/magazin/ertelmisegiek-nyilt-levele-a-budai-var-ugyeben/

Címkék: budai vár hauszmann terv liget projekt műemlékvédelem

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 2 napja

Szilikonnal töltötték ki a burkolati hézagokat. Az első fotón mutatom egybe az egész területet. Ugye milyen szép és igényes munkát végeztek? Mellesleg magán a "zöld" tető részén megmaradtak a hézagok. (képek)

https://www.facebook.com/photo?fbid=9564751383571600

Válasz

M Imre üzente 1 hete

Pikó András szerint szabálytalanul bontják a tetőt a Szentkirályi utcában | 2025. március 19.

A megfelelő védelem nélkül megbontott azbesztes tető a munkások és a járókelők egészségét is veszélyezteti.

„A szomszédos lakóházban élők tegnap tájékoztattak arról, hogy a Szentkirályi utca 27. szám alatt szabálytalan és veszélyes bontási munkálatok kezdődtek el a Pázmány-projekt keretében” – írja szerda délelőtti Facebook-bejegyzésében Pikó András VIII. kerületi polgármester.

A polgármester szerint a bontási munkálatok során a kivitelezés és az azt irányítók, felügyelők felelőtlensége miatt az itt élők, az itt iskolába, óvodába, bölcsődébe járó, játszótéren játszó gyerekek, valamint az utcán közlekedők egészsége és biztonsága közvetlen veszélybe került, mivel a megbontott tető szerkezete azbesztet tartalmazó palából készült.

-- „Ha ezt megfelelő védelem nélkül bontják, a felszabaduló azbesztszálak belélegzése súlyos egészségügyi károsodást okozhat – nemcsak a munkásoknak, hanem mindenkinek a környéken”

– írja Pikó András, aki szerint a bontás szabálytalan volt, mert a munkások védőfelszerelés nélkül dolgoztak, védőállvány és védőtető hiányában az utcára hullik a törmelék, továbbá a gyalogosok és a lakók ki vannak téve az azbesztrostok belélegzésének.

Az önkormányzat kiküldte a helyszínre a hatósági osztályt és a közterület-felügyeletet, hogy jegyzőkönyvezzék a szabálytalanságokat. Pikó András hozzátette: „Minden környező intézményt megkeresünk és tájékoztatjuk őket a helyzetről. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőivel egyeztettünk. Mivel a beruházó az azbesztet tartalmazó tető bontásáról előzetesen nem tájékoztatott, ezért arról sincs információnk, ma vagy a héten folytatódik-e a bontás.” Az önkormányzat az Építési Minisztérium illetékes vezetőit is tájékoztatta a szabálytalan és veszélyes bontásról, és kérték a bontás azonnali leállítását. „Ha a felelősök nem lépnek azonnal, minden eszközt bevetünk, hogy megvédjük a kerület lakóit!” – zárta bejegyzését a polgármester.

https://magyarnarancs.hu/lokal/piko-andras-szerint-szabalytalanul-bontjak-a-teto-a-szentkiralyi-utcaban-275387

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Íme a féktelen magyar pénzszórás rohadó emlékművei, amelyekből már csak a zombik hiányozna | 2025. február. 02.

A közpénzherdálás csúcsteljesítménye, amikor egy beruházás elkészül, de mivel a cél a lopás volt, sosem kerül használatba. Kastélyok, stadionok, fürdők és persze állatkert, amelyeket akár használhatnánk is, de inkább enyésznek, mint egy posztapokaliptikus zombifilmben. Szavazzon, melyik legyen a pénzégetés emlékműve!

A hungarikumok közé is sorolhatnánk a lopásnak azt a típusát, amelyben a beruházás amúgy elkészül, akár használhatná is a nép, de mivel a cél valójában a közpénz magánvagyonná alakítása volt, azzal már senki nem fáradozik, hogy beüzemelje azokat. A műfaj egyik variációja, amikor a politikai rövidlátás miatt marad befejezetlen egy létesítmény.

A magyar pusztában elfeledve állnak gigantikus betontorzók, üvegkupolák, üres lelátók. Összeszedtünk hat ikonikus példányt, amelyek közül olvasóink választhatják ki, melyik legyen a magyar pénzégetés emlékműve.

https://m.hvg.hu/gazdasag/20250202_korrupcio-hat-magyar-emlekmuve-godi-adatkozpont-sorsok-haza-kisteleki-kastely-szigetszentmiklos-stadion-biodom-racfurdo-szavazas-ebx

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Története során nem először derül ki, hogy rossz ötlet elzárni a Halászbástyát a nép elől | 2025.01.05.

Két napon keresztül csúnya fekete kordonok takarták ki a világörökség részeként számon tartott Duna-parti látképet a Halászbástya látogatói elől a műemlék utolsó olyan területén, ahonnan egész évben ingyen lehetett élvezni a panorámát. Meglehetősen ritkán látunk olyat Magyarországon, hogy egy már bevezetett intézkedést a közfelháborodás söpörjön el, de most úgy tűnik, ez történt.

Az ügyről persze nem lehet teljesen leválasztani az aktuálpolitikát, tekintve hogy a budavári kerületnek öt év ellenzéki vezetés után tavaly óta újra fideszes polgármestere van, és Böröcz László rögtön az első évében megszavaztatta testületével, hogy a hazai és külföldi látogatók körében egyaránt népszerű, Mátyás-templom mögötti kilátót is fizetőssé teszi – kezdetben egy hónap próbaidőre –, így a Halászbástyának nem marad egyetlen ingyenes kilátópontja sem. Az országimázs szempontjából is központi jelentőségű helyszín északi árkádsorának alsó és felső szintje is a Halászbástya étterem részét képezi, ezért csak a fizető vendégeknek elérhető, míg a déli árkádsor alsó részét nyáron vendéglőteraszként üzemeltetik, a felső kilátóra pedig eddig is belépőjegy ellenében lehetett feljutni – ennek árát szintén most emelték meg 1200-ról 1500 forintra.

Schulek Frigyes építész a Halászbástyát olyan helynek álmodta meg, ahol magyar és külföldi egyaránt rá tud csodálkozni a haza kincseire, és a huszadik század első felében még mindent megért az, hogy a látogatóknak tökéletes legyen a panoráma – akár épületeket is elbontottak, ha útban voltak. De hogy lett a Halászbástya Magyarország első világörökségi helyszíne, mivel kezdődött meg az 1960-as években a terület elüzletiesedése, és hogyan reagáltak a turisták az első, 50 forintos Halászbástya-belépőre?

„A hely varázsa alól nem vonhatja ki magát sem a haza fia, sem pedig az idegen”

A budai Várhegy beépítése a 13. században kezdődött, a várnegyed fejlődése IV. Béla idejére tehető, Mátyás korában pedig már központi szerepet kapott az ország igazgatásában. A török uralom során jelentősen átalakult városrészt végül az osztrák erők építették be újra, a Rákóczi-szabadságharc leverése után például új erődítést hoztak létre a mai Víziváros déli részén fekvő Halászváros fölötti területen – ez lett a Halászbástya. Miután az építmény állapota a háborúk és a kedvezőtlen természeti körülmények miatt fokozatosan romlott, az osztrák hadvezetés 1874-ben megszüntette a Vár erődjellegét, így a karbantartási és javítási munkálatokat sem finanszírozta tovább. ...

Arról, hogy a műemlékeket, világörökségi helyszíneket vagy kilátóhelyeket mennyire kell hozzáférhetővé tenni a széles nyilvánosságnak, régóta folynak viták, és a tömegturizmus korában számos megoldást kipróbáltak már: a párizsi Notre-Dame, a londoni Sky Garden vagy a British Museum például ingyen látogatható, de az Eiffel-toronyra, a Colosseumba vagy a londoni Towerbe már jegyet kell venni. A Halászbástya esetében eddig a vegyes felfogás érvényesült. Ahogy pénteki blogposztjában az I. kerület előző polgármestere, V. Naszály Márta írta: „A műemlék felújítása, karbantartása sok pénzt emészt fel, ezért szerintem jogos, hogy a felső kilátóteraszt, ami egyfajta »prémiumszolgáltatás«, gyönyörű látvány, pénzért lehessen látogatni a turistaidényben. De csak akkor jogos, ha az alsó kilátóteraszt és az árkádsort ingyenesen lehet használni. Tehát ha a műemlék és környezete alapvetően mindenki számára szabadon és ingyen elérhető, megnézhető, de van egy kis része, ami különleges és azért fizetni kell.”

Márpedig turisztikai szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy milyen képet mutat magáról Budapest: a HVG-nek nyilatkozó idegenvezető, Gyémánt Balázs szerint például komoly imázsvesztést okozhatott volna, ha még tovább áll a kerítés a kilátó előtt, és sok követővel rendelkező utazási bloggerek és influenszerek oldalán is feltűnt volna, miközben a másfél milliárd forintból szervezett tavalyi budapesti influenszertrip egyik központi helyszíne épp a Halászbástya volt, és egyébként igyekszünk a vendégszerető ország képét mutatni.
https://444.hu/2024/05/24/soha-nem-latott-influenszertrip-budapesten-a-mi-penzunkbol
A lap által megszólaltatott szakértők szerint egyébként az elmúlt években több utazási iroda is érezhetően hátrébb sorolta Budapestet, aminek elsősorban a kiszámíthatatlanság az oka...

https://qubit.hu/2025/01/05/tortenete-soran-nem-eloszor-derul-ki-hogy-rossz-otlet-elzarni-a-halaszbastyat-a-nep-elol

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Budapest ipari múltjának újabb darabja tűnik el végleg, végleg bezár a Bonbonetti-gyár,

-- ahol egykor többek között a Tibi csokoládé, a Cherry Queen konyakmeggy és a Dunakavics nevű francia drazsé is készült. A ferencvárosi Vágóhíd utcában található üzemben 2023 áprilisa óta már nem folyt termelés, a berendezések egy részét azóta már el is szállította az egységet 2012 óta birtokló ukrán Roshen.

Előzmények: a gyárat a mostani formájában a második világháború előtt Stühmer Frigyes édességipari vállalata hozta létre, amely a háborút követő államosítás következtében Budapesti Csokoládégyár néven működött tovább a rendszerváltásig. Ekkor a Stollwerck vásárolta meg az üzemet, ám a német vállalat 2002-ben kivonult Magyarországról.

-- A nyereségesség határán billegett már a kétezres években is a ferencvárosi üzem mögött álló Bonbonetti Choco Kft., az elmúlt öt évben pedig már veszteséges volt a harmincas évek óta modernizálatlan és a beépített környezete miatt aligha bővíthető üzem. A cég 263 alkalmazottal működött 2022 végéig, 2023 közepe óta már csak egy fő a létszám.

https://g7.hu/vallalat/20250102/budapest-ipari-multjanak-ujabb-darabja-tunik-el-vegleg/

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Sok ezer magyar család házát lehetne elbontani ugyanazért, amiért most Tordai Bencéékét akarják | 2024. november 22.

Tordaiék ügyéről még minden bizonnyal sokat fogunk hallani, de annyi pozitív változás azért történt az ő építkezésük óta, hogy aki manapság kezd ilyen projektbe, már kisebb eséllyel futhat bele ekkora szívásba. Október 1-jétől változtak az építésügyi jogszabályok, az új verzióban ugyan meghagyták az egyszerű bejelentés fogalmát, gyakorlatilag azonban úgy alakították át azt, hogy rendes hatósági eljárás társul hozzá.
https://epitesijog.hu/12826-itt-a-2024-oktober-1-jetol-hatalyos-uj-eljarasi-kodex-tervezete-20240923

Építész forrásunk ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a folyamatos sikerkommunikációval kísért egyszerű bejelentés megszüntetése a kudarc beismerése lenne, ezért annak ellenére, hogy a bevezetése óta sok probléma volt vele, a nevet az új jogszabályokban is meghagyják. Tartalma azonban az új lakóépületekre vonatkozóan jelentősen átalakult, visszakanyarodva a 2016-ot megelőző, építési engedélyezési gyakorlathoz. Így remélhetőleg a nem egyértelmű esetekben több vitás kérdést lehet majd tisztázni még az építkezés előtt, és nem utána kell majd szembesülni a sok millió forintos mínuszt jelentő, vagy a családok lakhatását veszélyeztető bakikkal.

Az emberek döntő többsége szeretne nyugodtan aludni (a házában), és nem akar jogszabálysértő módon építkezni. Az az állam felelőssége, hogy ezt kiszámítható és egyértelmű jogszabályokkal, valamint érdemi hatósági közreműködéssel lehetővé tegye, mondta Jámbor Attila, aki szerint az egyszerű bejelentés átalakítása már ebbe az irányba tett fontos lépés volt. Az októbertől hatályos magyar építészetről szóló törvényben már pontosított fogalmat találunk a felújításokra,
https://epitesijog.hu/11986-a-magyar-epiteszetrol-szolo-torveny-koncepcioja
ami az Építésijog.hu főszerkesztője szerint kapaszkodót is tartalmaz az építtetők számára.

https://telex.hu/gazdasag/2024/11/22/tordai-bence-ii-keruleti-haza-jogos-e-bontasra-itelni-fovarosi-kormanyhivatal-sara-botond-egyszeru-bejelentes-szerzett-jog-kusza-epitesi-szabalyok

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Estikék helyén - esti kép...
Magyar Rá-____...
2024. 11. 04.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10227982177327935
___

Mit semmisítenek meg?

https://www.facebook.com/photo/?fbid=9521084747919839
___

Nem törik bele a foguk.

https://www.facebook.com/groups/224455497653020/posts/nem-t%C3%B6rik-bele-a-foguk/8437058299725991/
___

Einstürzende Neubauten - Armenia (Zeichnungen des Patienten O. T., 1983.)

http://autovezetes.network.hu/video/zene/einsturzende_neubauten__armenia_zeichnungen_des_patienten_o_t_1983

A zenekar nevének jelentése: lebontandó új épületek... # lenne pár új épület, amit meg sem kellett volna építeni.

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Lebontják a budapesti Körszállót

A szerződés szerint a Blue Urban Elegant Kft. megrendelő és a Közti generálkivitelező a befogadó "U" alaprajzú lepényépületet felújítják, ahol négy szinten fedett parkolókat, több mint 2000 nm-nyi kereskedelmi területet, illetve 3 darab kisebb-nagyobb méretű medencével megspékelt wellness-blokkot adnak majd át, amelyet tetőkertekkel- és teraszokkal fednek be.

A Szrogh György tervezte 19 szintes körtornyot bár lebontják, ám majdnem eredeti fromájában vissza is építik. Erre a lépésre nemcsak statikai okok miatt van szükség, hanem a térelosztó falak áthelyezése miatt is. A tervek szerint ennek a magépületnek az aljában egy 97,16 nm-es bérbe adható területet, 33,6 nm-es lounge-ot, 305 nm-es lobby termet, egy 15,9 nm-es recepciót és büfét, illetve 2 iroda, informatikai szobát, illetve kb. 200 négyzetmétert kitevő gépészetnek fenntartott szobákat alakítanak majd ki.

A szálloda 280 szobájából 47 darab lakást alakítanak ki. 5 darab 70 nm-es egy hálószobást, 21 darab 105 nm-es két hálószobást, 13 darab 141 nm-es 3 hálószobást, 4 darab 153 nm-est, és szintén négy darab (16. és 17. emelet) két darab azonos alapterületű (153nm és 192 nm) luxuslakást alakítanak ki.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=854170033565739&set=pcb.854170133565729

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

Nemcsak Hódmezővásárhely, hanem Szabadkígyós is megvenné a szabadkígyósi kastélyt | 2024. október 22.

Ugyanazon a napon, amikor a hódmezővásárhelyi önkormányzat úgy döntött,
https://444.hu/2024/10/22/a-hodmezovasarhelyi-kozgyules-ugy-dontott-megveszi-a-nemreg-32-milliardbol-felujitott-szabadkigyosi-kastelyt
pályázik a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra, a Békés megyei község önkormányzata is elhatározta, hogy kikéri a kastély értékesítési dokumentációját. A helyi képviselő-testület 7 igen szavazattal, egyhangúlag döntött úgy, hogy beszáll a kastélyért folyó versenybe.

A Beol.hu megyei hírportál szerint a képviselők arra jutottak, hogy „a pályázati dokumentáció megismerése alapján kell különösen mérlegelniük és olyan észszerű döntést hozniuk, amely az önkormányzat működőképességét, és e jelentős történelmi műemlék üzemeltetését képes – azonos rendező elvek mentén – úgy megtartani, hogy e kettős feladatellátás sérülékenységét teljes mértékben elkerüljék”.

Az idei költségvetési rendelet szerint a szabadkígyósi önkormányzat 2024-es bevétele 697 millió forint. A kastély működtetésének kiadási költsége a vásárhelyi közgyűlésen elmondottak szerint évi 250 millió forint.

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium augusztus végén tette közzé azoknak a kastélyoknak a listáját,
https://kormany.hu/epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium/https-kormany-hu-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-kozlemenyek
amiket bizonyos feltételek mellett magánkézbe adnának, a szabadkígyósin kívül – amit 3,2 milliárdért újítottak fel 2022-re – többek között a dégi Festetics-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a sümegi Püspöki Palota és a tatai Esterházy-kastély is a listán van. Aki ezek egyikét megvenné, annak tízmillió forintot kell kifizetnie, hogy megtekinthesse a kiszemelt kastélyok dokumentációját.

https://444.hu/2024/10/22/nemcsak-hodmezovasarhely-hanem-szabadkigyos-is-megvenne-a-szabadkigyosi-kastelyt

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

Elkezdték lebontani a Tündérhegyi Pszichiátriát, de a kutyapártos Kovács Gergelyék a törvény nevében közbeléptek | 2024. október 12.

-- „Kiküldtük a Kormányhivatalt a rendőrséggel, akik ma délután leállíttatták a Tündérhegyi Pszichiátria épületének bontási munkálatait, illetve kötelezték a tulajdonost az általa okozott életveszélyes állapot elhárítására”

– írta Kovács Gergely, a XII. kerület újonnan megválasztott Kutyapártos polgármestere. A bontást annak ellenére kezdte meg a tulaj, hogy a villaépület 2026-ig védettséget élvez – addig van ugyanis az értékvédelmi felülvizsgálat határideje.

https://444.hu/2024/10/12/elkezdtek-lebontani-a-tunderhegyi-pszichiatriat-de-a-kutyapartos-kovacs-gergelyek-a-torveny-neveben-kozbeleptek

-- Kovács azt írta, hogy az önkormányzat „a védett épület helyreállítására fogja ezután kötelezni a céget, mert a látszat ellenére, vannak még törvények az országban”. Arról, hogy a pusztuló ingatlan hogyan vándorol NER-es kézből NER-es kézbe, itt írtunk bővebben.

https://444.hu/2024/04/30/kezrol-kezre-jar-a-ner-esek-kozott-a-volt-tunderhegyi-pszichiatria-epulete-de-csak-pusztul-az-epulet

Kovács reméli, hogy „talán tanulnak annyit a történtekből az ingatlanbefektetők, hogy a XII. kerületben mostantól be kell tartani a szabályokat és az új vezetés nem a befektetők, hanem a kerület lakosainak az érdekeit fogja nézni”. A kutyapártos polgármester korábban azt ígérte, hogy októbertől külön figyelmet fordítanak a kerületben lévő elhagyatott ingatlanok állagmegóvására.

https://www.youtube.com/watch?v=EsilF11znuY

Válasz

További hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben