Internet: Csak hivatkozási alapnak kellettünk a kormányzatnak - Interjú Lővei Pállal

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1046 fő
  • Képek - 4188 db
  • Videók - 1429 db
  • Blogbejegyzések - 1407 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 622 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Hazugságokkal teli operettvilágot építünk, és közben véget ér a hazai műemlékvédelem 140 éves története is. Lővei Pál művészettörténész a Hauszmann Tervről és a Várról.

 

Március elején mondott le tagságáról a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületében Csomay Zsófia építész, Schneller István építész-urbanista, Budapest korábbi főépítésze és Lővei Pál művészettörténész, műemléki szakember. Nyílt levelük ismét a viták kereszttüzébe állította a Budai Várban történő rekonstrukció terveit – illetve mindazt, ami ezzel párhuzamosan zajlik, vagyis a Liget Projektet, az országszerte tapasztalható középkori vár-visszaépítéseket. Mi zajlik itt? Milyen esztétikai koncepciók és milyen történelemfelfogás érvényesülését látjuk?

Lővei Pált az MTA bölcsészettudományi intézetében kerestük fel, amely a Budai Várban van. Már nem sokáig.

 

artPortal (aP): Sokan onnan szereztek tudomást a Hauszmann Terv társadalmi testületéről, hogy önök kiléptek belőle. Mire hozta létre ezt a testületet a kormány, és volt-e értelme?


Lővei Pál (L.P.): A deklarált célja valójában nem volt értelmetlen. Hatalmas beruházásról van szó, számos vonatkozással és kiterjedt kapcsolódásokkal. A cél pedig az volt, hogy a terveket egy elsősorban szakemberekből álló testület megvitassa, véleményezze. Arról nem volt szó, hogy döntéseket is hozzon, ezt egy ilyen testület nem is vindikálhatja magának.

 

aP: Lehetett volna az a szerepe ennek a testületnek, hogy a polgárokkal is kommunikáljon? Vagy csak a tervek létrehozóival való párbeszédről volt szó?


L.P.: Maga a testület semmilyen írásos vagy szóbeli produkcióval nem állt elő, de erről nem is volt szó. Csak véleményezésről. De egyébként mi magunk sem kaptuk meg azokat az emlékeztetőket és jegyzőkönyveket, amelyek az ülésekről készültek. Minden ülés előtt volt egy sajtótájékoztató, amelyet a kormány tartott, és valójában ezt szánták arra, hogy a kormányzat a saját szándékairól tájékoztasson.

 

aP: Schneller István úgy fogalmazott, hogy egy idő után biodíszletnek érezték magukat. Kezdetben azért komolyan lehetett venni ezt az ajánlatot?


L.P.: Valóban, 2014 őszén, amikor megjött a felkérő levél, már minden tapasztalat az ellen szólt, hogy itt érdemi dolgokról lesz szó. Az ember azonban szakemberként mégiscsak azt gondolja, hogy hátha most, egy ilyen horderejű ügyben van értelme, hogy elmondja a véleményét. Én Lázár Jánosnak a felkérő levélre írtam egy válaszlevelet. Ebben leírtam, hogy a Várhoz műemlékesként volt időnként közöm, és világosan leszögeztem, hogy semmivel, amit a kormányzat eddig a Vár ügyében csinált, nem értek egyet.  Azzal sem, amiről a mostani tervekből már tudni lehet. Fel is soroltam:a Magyar Nemzeti Galéria összevonása a Szépművészetivel és tervezett kiköltöztetése, a palota historizáló visszaállítása, az elpusztult épületek eredeti tervek szerinti visszaépítése, az akadémiai kutatóintézetek kiköltöztetése, ezekkel mind nem tudok egyetérteni. És ahogy eddig, úgy a jövőben is csak a saját véleményemet tudom képviselni egy ilyen társadalmi testületben. Erre nem válaszolt, viszont nemsokára küldték a meghívókat a megbeszélésekre, tehát azt gondolom, tudomásul vette a levelemben foglaltakat. Időnként el tudtuk mondani a véleményünket. És valóban volt egy kezdeményezés arra, hogy más szakmai körökkel is legyen párbeszéd. Marosi Ernőék a felhívásuk nyomán szerveztek egy kisebb konferenciát az OSA-ba, ahol ketten-hárman a testület tagjai közül részt vettünk, én előadást is tartottam.  A minisztérium is rendezett egy kétnapos konferenciát a Várkert Bazárban. De igazi dialógus így sem alakult ki. Tavaly szeptemberben volt a testület utolsó plenáris ülése, októberben még egy kisebb körben tartott megbeszélés. Itt is határozottan kértük, hogy az emlékeztetőket kapjuk meg. Nem kaptuk meg, csak a legutóbbi ülésről szólót. Írtunk egy levelet L. Simon Lászlónak, amelyben ismét felvetettük a problémákat, és javasoltuk, hogy a Vár Projektet ne önmagában szemléljük, hanem az urbanisztikai összefüggésekkel, például a Liget-projekttel együtt. Nem érkezett válasz. Ezután írtunk nyílt levelet Lázár Jánosnak. Erre sem jött reakció, viszont év végén megjelent a kormányhatározat a minisztériumok Várba költöztetéséről.  Erről korábban az említés szintjén sem volt szó a testület ülésein. Ez volt a végső lökés ahhoz, hogy úgy döntsünk, a továbbiakhoz már nem adjuk a nevünket. Csak hivatkozási alapnak kellettünk a kormányzatnak.

 

aP: Tulajdonképpen mi a gond a kormányzat rekonstrukciós elképzeléseivel? Merthogy létezik a világ egyes helyein az a koncepció, hogy egy az egyben építsünk vissza elpusztult épületeket, valamifajta kontinuitást teremtve. Szoktak Varsóra, Drezdára hivatkozni. Miért ne lehetne akkor ugyanezt Budapesten, a Várban is megtenni?


L.P.: Varsó egyes részeit közvetlenül a világháború után állították helyre. Egy földig rombolt városban újra felépítettek épületeket szinte a semmiből, egy olyasfajta nemzeti érzés nevében, amely teljesen elfogadható. A drezdai Frauenkirche már más eset. Ott hosszú ideig a romokat tartották meg, emlékműként, vagy az emlékezés helyszíneként. Az 1990-92 utáni időszakban, nagyon hosszú folyamat során, komoly lakossági támogatottsággal – és tegyük hozzá: a lakosság anyagi támogatásával is –, valódi szakmai vitákat követően felépült egy olyan templom, amely annak idején, a 18. században teljesen egyedülálló volt. Ezzel együtt a siker csak részleges, a külsőt sikerült megoldani, a belső azonban tökéletes kudarc.  Fontos elmondani: mindez nem műemléki helyreállításként zajlott, a műemlékvédelem elhatárolta magát a projekttől. Amire még hivatkozni szoktak, az a berlini Stadtschloss-nak, a várpalotának egyfajta – jelenleg még folyó – helyreállítása. Ezt megelőzte az NDK egyik emblematikus modernista épületének, a Palast der Republiknak a lebontása – az pedig úgy épült, hogy a várat még helyreállítható állapotban bontották le, Walter Ulbricht kezdeményezésére, hogy egy nagy felvonulási teret alakítsanak ki. A helyreállítás előtt, a Palast der Republik falára egy üvegfelületet építettek, az egykori kastély homlokzatának felét felfestették egy molinóra, a kép pedig az üvegfelültben megkettőződött, ami tényleg fantasztikus látványt nyújtott. Őszintén szólva, én ezt tartottam az épület tökéletes visszaadásának. De persze ez nem maradhatott így, és igen komoly társadalmi vita kezdődött az újjáépítésről. Az állam végül is úgy állt mellé, hogy a nyers épületet támogatja, a burkolatot viszont közadakozásból teremtik elő. Ez a projekt sem műemlékvédelem, hanem inkább politika, és a lakosság önképéhez tartozik.

 

Nagyon tanulságos, hogy fel sem merült, hogy a várkastélynak azt a részét, ami a középkori és reneszánsz előzmény volt, és kicsit szervetlenül kapcsolódott a XVIII. század eleji épülethez, azt helyre lehessen állítani. Középkori romok, sőt, római romok helyreállítása Németországban egyébként folyik, de óriási viták övezik. Ez most Kelet-Európában is elkezdődött, Magyarországon is nagyon erősen: Visegrádon kifejezetten csúnya és rossz lett, Diósgyőr teljesen hamis képet mutat, Füzér pedig egyenesen lehangoló. Nagyon sok hazugság van ezekben a projektekben, hiába állítják, hogy mindent alá lehet támasztani tudományosan. Ha egy építménynek – mint például Diósgyőr esetében – másfél méterig áll a földszintje, és ehhez visszaépítik az emeletet, az semmiképp nem fogja tükrözni az eredeti állapotot. Úgy sem, ha mondjuk az ablakok hasonlítanak. És akkor a kivitelezés minőségéről még nem is beszéltünk. Ami Budapest esetében most újdonság, hogy egy XIX. századi állapotig mennének vissza, és ez a fajta rekonstrukciós új hullám sehol másutt nincs. Pont nem a kontinuitást teremti meg ez az elképzelés, hanem épp azt tagadja. Az alkotmányból kihagyják Magyarország történelmét 1944 és 1990 között, itt ugyanerről van szó: épületeket, amelyeket lebontottak, most dokumentumok alapján fölépítenek. És ez nem csak a Palotára igaz, hanem igaz a Szentháromság téren is, ahol az egykori Pénzügyinisztérium elbontott harmadik emeletét állítanák vissza, ami egy abszolút harmadosztályú épület volt. A Ligetben szó van Feszl Frigyes pavilonjainak, a Pfaff Ferenc-féle kiállítási pavilonnak, és a Vágó-testvérek által tervezett és elpusztult színháznak a visszaépítéséről is. De az Iparművészeti Múzeumnál is az szerepel a határozatban, hogy Lechner meg nem épített tervei alapján valósítanák meg az új szárnyat, nem a már engedélyezett és bármikor megvalósítható kortárs tervek szerint.

 

aP: Az nincs kőbe vésve, hogy a budai Várban mindennek úgy kell maradnia, ahogy most van.


L.P.: Valójában egy nagyon hosszú döntési folyamat vezetett addig, hogy így lett helyreállítva, ahogyan most áll, és ezek az intézmények vannak benne. Már 1945-ben – tehát még a kommunista korszak előtt – afelé indult el a Műemlékek Országos Bizottsága és a Budapesti Közmunkák Tanácsa, hogy a várnegyedből minden olyan intézmény, amelynek nagy közönségforgalma van, kerüljön ki, a lakosság érdekei miatt. Így nem került vissza a Pénzügy- és a Belügyminisztérium, hanem akadémiai intézetek kerültek ide. Aztán nagyon hosszú ideig tárgyaltak arról, hogy mi kerüljön ide, és a politikai vezetés végül lemondott arról, hogy államigazgatási célra használják itt az épületeket.

 

aP: Azáltal, hogy a hatalmi helyszíneket kulturális helyszínekké alakítja, és ezekhez a terekhez sokkal szélesebb hozzáférést enged, a minket megelőző korszak demokratikusabbnak tűnik a mostaninál?


L.P.:  Ebből a szempontból igen. A Kádár-korszakot diktatúrának tartjuk, és az is volt. Megvolt benne a demokrácia hangoztatása, és ebben az esetben ez pont meg is valósult. A palotában ott van a Magyar Nemzeti Galéria, mint a nemzeti művészet megjelenítője, a Budapesti Történeti Múzeum a főváros történetén keresztül az ország történelmével és a Széchényi Könyvtár a tudomány képviseletében – ez, akárhogy is nézzük, demokratikus koncepció, és egy olyan nemzeti-kulturális egységet képvisel, amire a bécsi Burgon kívül nincs példa.

 

aP: De ettől ezek az épületek még nem váltak alkalmassá is a kulturális célokra.


L.P.: Ez az egyik fő érv, hogy miért kell például a Magyar Nemzeti Galériát kiköltözteni. Először is: az egyik legnagyobb attrakció, a középkori szárnyasoltárok számára ideális helyszín az egykori Trónterem. A gépészeti, klimatikus viszonyok és a fényviszonyok is tökéletesek itt. A szárnyasoltárok amúgy nem is az új épülő múzeumba kerülnének, hanem a Szépművészetibe, ahol az 1800 előtti művészet kap majd helyet. A Magyar Nemzeti Galéria a Várban nem szenved helyhiányban, és az utóbbi években a megújult klímaberendezésével, az újrarendezett állandó kiállításával sokat fejlődött.  Még a sokat szidott egykori Legújabbkori Történeti (korábban Munkásmozgalmi) Múzeum tereit is jól lehet használni, így esetenként még a fedett udvart a hasznavehetetlennek ítélt lépcsővel is, példa erre az El Kazovszkij kiállítás. Szóval, ha a muzeológusok és kurátorok komolyan veszik az épületet és adottságait, akkor ezeket azért korszerűen be lehet lakni. A Széchényi Könyvtár tényleg rekonstrukcióra szorul, meglehetősen alulfinanszírozott, és beteltek a raktárai is. Ez utóbbit a jelenlegi helyzetben is javítai lehet, földalatti raktárakat ki lehet alakítani. Nem beszélve a digitalizációról, amely nem teszi feltétlenül szükségessé minden példány fizikai tárolását itt a könyvtárban.  Szóval, én nem látok annyira erős indokokat arra, hogy költözni kelljen. Csak kisebb részben poilitikai döntés volt a helyreállításkor, hogy nem mennek vissza a historizmusba. Anyagi okai is voltak, de ízlésbeli okai is: a historizmust nem tekintették olyan értéknek, amely egy az egyben rekonstruálandó volna.  A kontinuitást most éppen az adná meg, hogy nem töröljük el a Vár történetéből az elmúlt 60-70 évet, és megyünk vissza a XIX. századba, hanem megnézzük, mi az ami érték, és kortársi eszközökkel nyúlunk hozzá az épületekhez.

 

aP: Lépjünk el egy kissé a Vártól: zajlik a kastélyprogram, és a régi kastélyok berendezése tárgyakkal, az Iparművészeti Múzeumot arra kötelezik, hogy lássa el Fertődöt tárgyakkal, berendezésekkel. Visszaépítenek egykori várakat. Minek vagyunk a tanúi? Milyen esztétika, művészetfelfogás és történelemfelfogás érvényesül itt?


L.P.: Ami a stílusban épített épületeket illeti, ezt a kormányzati történelemfelfogás manifesztációjának gondolom. Eszerint ha kiiktatják azt az ötven évet, amit nem szeretnének látni, amiben ők is felnőttek, akkor visszahozható valamiféle nemzeti nagyság, és folytatható a történelem ott, ahol szerintük megszakadt a folytonosság. Azt is érzem, hogy a kormányzat képtelen kezelni a kortárs építészetet. Rizikós dolognak tartják, ami nyilván így van, mert merészség kell hozzá, és nem lehet olyat építeni, ami mindenkinek tetszik. Míg azt, hogy Hauszman, Pfaff, Feszl és Lechner már valakik, azt lehet kommunikálni, abban kevesebb kockázatot látnak. A középkori nosztalgia már sokkal szélesebb körű, és a laikus látogatónak tetszhet is. Megint indul egy várprogram, harminc új helyszínnel. A rekonstrukciókkal a tudományos újraértékelés lehetőségei is megszűnnek, itt a műemlékvédelemnek már semmilyen szerepe nem marad. Az, hogy az elkövetkezendő generációk és a történettudomány számára biztosítsa az eredeti maradványokhoz való hozzáférését, az itt már lehetetlen lesz. A probléma az, hogy ezek a dolgok hazugságok. A rekonstrukció nem azt mutatja, hogy milyen volt egy épület, hanem azt, hogy milyennek képzeljük. De a legkárosabb, hogy azt hazudjuk magunknak: a megszakított múlt folytatható, és összefüggéseiből kiragadva csak az is folytatható belőle, ami jó volt. Így a múlt operettvilággá válik, a Csárdáskirálynő és a Luxemburg grófja világává, miközben ezek az épületek nem ebben a világban épültek. S ha itt hazudunk magunknak, akkor hazudunk abban is, hogy mire predesztinál minket a múltunk. És akkor az következik, hogy milyen nagyszerű a teljesítményünk, és azt is elhisszük, ami nem igaz, hogy mi itt növekszünk, gyarapszunk,  naggyá válunk, de ahogy egykor a tatár, meg a török ránk támadt, úgy most is ránk támad a világ. Ez egy olyan hamis konstrukció, hamis tudatállapot, ami nagyon rosszat  tesz az országnak.

 

aP: Négy évvel ezelőtt egy interjúban azt mondta, a hazai intézményes műemlékvédelem 140 éves története véget érhet. Múlt időbe tehetjük ezt a mondatot? Véget ért?


L.P.: Igen. Jelen pillanatban az, amit Európában műemlékvédelemnek tartanak, az a szellemiség és gyakorlat, Magyarországon állami szinten már nem létezik.

 

2016. 04. 11. - artportal.hu

 

:::::

 

Össztűz a Liget-projektre | 2015. 04. 21.

Az Új Nemzeti Galéria tervpályázatának eredményhirdetése után újult erővel lángolt fel a vita a Liget-projektről. A Magyar Tudományos Akadémián ízekre szedték a tervet. Beszámoló.

Mindent a maga helyén címmel szervezett városfejlesztési konferenciát április 17-én a Magyar Tudományos Akadémián a Liget-projekttel szemben kezdettől fogva kritikus álláspontot képviselő Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT). Amikor a meghívók kimentek, még nem volt ismert az Új Nemzeti Galéria épületére kiírt meghívásos tervpályázat eredménye, de a pályázaton „bombát robbantó” Zoboki Gábor neve már szerepelt az előadók listáján.

https://artportal.hu/magazin/ossztuz-a-liget-projektre/

 

Értelmiségiek nyílt levele a budai Vár ügyében | 2015. 04. 09.

"A munkálatok már folynak, anélkül, hogy a terveket a nyilvánosság és a független szakértők megismerhették volna" - írja levelében a Párbeszédet a Várért Kezdeményezés.

Tizenkét hazai értelmiségi nyílt levelet intézett a Hauszmann Terv Társadalmi Testületének tagjaihoz a budai Vár, Várnegyed és a Palota jövőjével kapcsolatos tervek nyilvánossága érdekében.

Mint írják, a “Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének március 12-én megtartott második ülése előtt a Vár és a Palota ügyeivel megbízott kormánybiztos, L. Simon László ismertette a sajtó képviselőivel a már meghozott döntéseket.

A Párbeszédet a Várért Kezdeményezést március végén alakította meg tizenkét hazai értelmiségi, akik a mostani nyílt levelet is jegyzik: Beke László művészettörténész, Beleznay Éva építész, Buza Péter várostörténész, Bencsik Barnabás művészettörténész, Ferkai András építész, Gyáni Gábor történész, Marosi Ernő művészettörténész, N. Kósa Judit újságíró, Mélyi József művészettörténész, Perczel Anna építész, Szelényi Iván szociológus, Wessely Anna szociológus.

Céljuk, hogy kövessék a Várbeli beruházás menetét, tekintettel a “lehetséges szakmai, társadalmi, pénzügyi, urbanisztikai, kulturális, idegenforgalmi hatásokra a változtatások következményeire”. Leszögezik, nem a kormány által felállított testület alternatívája, hanem a nyilvánosságot segítő vitapartnere kívánnak lenni.

https://artportal.hu/magazin/ertelmisegiek-nyilt-levele-a-budai-var-ugyeben/

Címkék: budai vár hauszmann terv liget projekt műemlékvédelem

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 1 hete

Védjük meg Budapestet! Szavazz a Budapesti Lakógyűlésen április 2-28. között!

A beleszólás jogát, lehetőségét és eszközét adjuk a budapestieknek

Életre hívtuk a második Budapesti Lakógyűlést, amelyen keresztül minden budapestinek lehetősége van kiállni a városért, lehetősége van érdemben formálni Budapest jövőjét.

A Budapesti Lakógyűlés célja, hogy megvédjük Budapest egyik legértékesebb fejlesztési területét, a Rákosrendezőt, és hogy megóvjuk azokat az egészségügyi szakrendelőket, amelyek a budapestiek egészségét szolgálják.
https://lakogyules.budapest.hu/

Szavazni április 28-ig: döntsünk együtt és védjük meg Budapestet!
https://lakogyules.budapest.hu/urlapok/lakogyules-2024
___

Rákosrendezőből Rákos-Dubaj? – ezermilliárdokból kifényesített rozsdaövezet 2024.
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/dubai-luxus-buszmegallo-es-par-tobbi

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Budapest főépítésze: Hamisítványok épülnek a várban

Interjú Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével, akivel a fővárosba tervezett maxi-Dubajról és a Diákvárosról is beszélgettünk:

00:00 Hogy áll a Diákváros? (spoiler: áll)
04:33 Maxi-Dubaj Rákosrendezőn
08:00 Van helye Budapesten felhőkarcolóknak?
10:15 Milyen nagy fejlesztésekre lenne szüksége Budapestnek?
11:45 Elhibázott módon nyúlt a kormány a Budai Vár felújításához
13:30 A Nemzeti Galéria kitelepítése a cél?
14:10 Ha megépül minden a várban, mire fogja használni a kormány?
16:15 Hogy fog kinézni Budapest pár évtized múlva?
https://www.youtube.com/watch?v=7j9EBGsjfbg

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Vályi István: A Fénydóm-kiállítás/show egészen lenyűgöző, ha teheted, menj ki, adj neki időt és fogadd be, amit látsz és hallasz.
Le a kalappal azok előtt a srácok előtt, akik ebben részt vettek.
És egyben vedd észre, milyen zseniális is lenne ez a Biodóm, ha egyszer elkészülne.
10/10, ajánlom. Még március 17-ig megnézheted.
https://www.facebook.com/photo/?fbid=940241707471512&set=pcb.940241800804836

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

24 milliárd forintos pályázatot írt ki a Főváros az Egészséges utcák programra

A jelentős összegű forrásra a kerületi önkormányzatok nyújthatnak be pályázatokat, és a cél az, hogy a budapestiek egészségének javítását szem előtt tartó módon újuljanak meg belőle utcák városszerte.

Míg Budapesten a várható élettartam 76,7 év, addig a szomszédos európai nagyvárosokban ez már 80 év fölött van. A budapestieknek meg kell adni ezt a +5 évet, ehhez pedig fel kell ismerni, hogy az utcák minősége és kialakítása is alapvető hatással van az egészségünkre. Ha hosszabb és jobb minőségű életet szeretnénk biztosítani a budapestieknek, akkor foglalkozni kell azzal is, hogy a köztereinket hogyan javíthatjuk.

-- „Az épített környezetünkkel kapcsolatos minden döntésünk, legyen bármilyen kicsi is, lehetőséget kínál arra, hogy jobb környezetet biztosítsunk az emberek számára, és ezáltal javítsuk egészségüket. Az Egészséges utcák megközelítés egy emberközpontú keretrendszer az egészségügy közlekedésbe, közterületekbe és tervezésbe való beágyazásához.”

Lucy Saunders, brit közlekedéstervező, urbanista, egészségügyi szakember szavai ezek. Ő alkotta meg azt a keretrendszert, amit először a Transport for London, a város közlekedési hálózatáért felelős helyi önkormányzati szervezet kezdett el hivatalosan is alkalmazni azért, hogy lakóinak jobb, egészségesebb köztereket biztosítson.
https://www.healthystreets.com/

Az Egészséges utcák megközelítés az emberek egészségi állapotának és életminőségének javítását tűzi ki célul, ebből a szemszögből vizsgálja az utcák állapotát és fejlesztését. Lehetőséget teremt arra is, hogy egy indikátorrendszer használatával a lakosok saját maguk is képet alkothassanak arról, hogy egy utca hogyan járulhat hozzá életminőségük javításához, a tervezők számára pedig részletes értékelőrendszert biztosít.

A program olyan utcamegújítási programokat támogat, amelyeknek a célja a gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztése, a gépjárműforgalom csillapítása és az akadálymentesítés. Szintén fontos cél a zöldfelületek és vízgazdálkodás fejlesztése, a vízmegtartás növelése és az ökológiai szempontok érvényesítése. Szintén támogatható cél a befogadó, közösségi aktivitást ösztönző utcák kialakítása is.

Budapesten egy civil szervezet, a Járókelő csapata kezdte el meghonosítani ezt,
https://egeszsegesutcak.hu/

majd 2021-ben belekerült a Főváros középtávú terveit összefoglaló Otthon Budapesten stratégiába.
https://otthonbudapesten.hu/

A stratégia megvalósításának része az Egészséges utcák program.
https://www.palyazat.gov.hu/programok/szechenyi-terv-plusz/top-plusz/top-plusz-411-23/dokumentumok

A Fővárosi Önkormányzat és cégei - többek közt a BKK és a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. - az elmúlt években fontos szakmai munkát végeztek azért, hogy a budapestiek életminőségét, egészségét szem előtt tartó tervezési szemléletet meghonosítsa. Ennek eredményeként Budapest jogosult a Healthy Streets márkanév használatára, és olyan szakemberekkel dolgozhat együtt, akik világszinten is kimagasló tudással rendelkeznek az Egészséges utcákról.

A Karácsony Gergely által a közelmúltban bejelentett 300 milliárd forint uniós forrásból álló fejlesztési csomag részeként induló pályázaton a kerületi önkormányzatok indulhatnak.
https://budapest.hu/hirek/2024/01/25/egy-zoldebb-szolidarisabb-szabadabb-budapest-epul-a-300-milliard-forintos-unios-keretbol

Az egyes pályázatok 250 millió forinttól 2,5 milliárd forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, a teljes keret 24,16 milliárd forint. Az Egészséges utcák program a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a Területfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága által került meghirdetésre.

A Fővárosi Önkormányzat folyamatosan, a pályázati kiírásban meghatározott módon támogatja a pályázaton induló kerületeket azért, hogy a következő években minél színvonalasabb, minél egészségesebb környezetet biztosító utcák sora épülhessen városszerte.
https://budapest.hu/hirek/2024/03/12/24-milliard-forintos-palyazatot-ir-ki-a-fovaros-az-egeszseges-utcak-programra

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Rákosrendező - első rész: a tervezett kormányzati beruházás háttere
Bombaként robbant a hír tavaly novemberben, hogy a kormány tárgyal a dubaji Emaar Properties óriáscéggel arról, hogy 220-240 méteres felhőkarcolót, valamint egy egész városrészt húzzanak fel Rákosrendező területére. A tárgyalásokról elsőként tudósító VSQuare Mini-Dubajnak nevezte el a tervet, de december elején Lázár János építési miniszter – miután elismerte, hogy a hír valós – úgy fogalmazott, a következő tíz évben új millenniumi városközpont épül a területen, lényegében az Andrássy út meghosszabbításaként, és világossá tette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kifejezett elvárása a projekttel kapcsolatban, hogy

-- „Budapesten középszerű dolog nem épülhet. Mi soha nem Mini-Dubajt építünk, hanem Maxi-Dubaj lesz, ha megépül.”
https://www.valaszonline.hu/2024/01/23/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-felhokarcolo-budapest-emaar-properties-urbanisztika/
___

Rákosrendező - második rész: Nem Dubaj kell ide – megmutatjuk, milyen remek városrész épülhetne Rákosrendezőn
Az elmúlt években készült stratégiák részletesen feltárták a jelenlegi állapotokat, és ezek alapján felvázolták a beépítési opciókat is. Rákosrendező térségének fejlesztési tanulmánytervét 2019 októberében, vagyis még a Tarlós-korszakban készítette el a Városháza megbízásából a BFVT Kft., majd 2020 és 2022 között az állami BFK készített város- és közlekedésfejlesztési terveket a térségre. Tavaly decemberben a fővárosi közgyűlés elfogadta a Budapest Parkvárosnak nevezett koncepciót a Maxi-Dubaj alternatívájaként.
https://budapest.hu/bejegyzes/2023/12/08/parkvaros-rakosrendezon-a-fovarosi-onkormanyzat-vizioja

Az egykori rendezőpályaudvar három évtizede rehabilitációra vár. A területen elképesztő állapotok uralkodnak, de a romlás értékeket rejt. Itt van a Vasúttörténeti Park, Budapest legrégebbi állomásépülete, három nagy múltú sportterület.
Élhető, zöld, de sok lakást tartalmazó városrész jöhetne létre felhőkarcolók nélkül is.
https://www.valaszonline.hu/2024/01/26/rakosrendezo-rozsdaovezet-fejlesztes-vasuti-teruletek-felhokarcolo-budapest-mav-urbanisztika/
___

-\\- Dubai luxus buszmegálló és pár többi -\\-
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/dubai-luxus-buszmegallo-es-par-tobbi

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Bardóczi Sándor - Nagyon szép példán mutatom be, micsoda minőségbeli változást lehet elérni a sűrűn beépített belváros gangos házaiban egy-egy zöld oázis megjelenésével. Ez a józsefvárosi társasház egy profi tervezőirodával vágott bele az átalakításba, pályázott és nyert a főváros Égig Érő Fű udvarzöldítési pályázatán. A tervezőkkel közösen a helyi közösség a közös igényeknek megfelelő zöld udvart hozott létre, ahol olyan, egész évben használható megoldások kialakítása volt a cél, melyek aktivizálják az udvar használatát és javítják a mikroklímát.

A végső megoldásban központi elemként megjelenik a fórum, mint egy gyülekezőhely, ahol nagyobb beszélgetéseket, akár lakógyűléseket lehet tartani. A fórum közepén egy kis homokozó található, amely lefedve asztalként funkcionál. A fedett biciklitároló a ház adottságaihoz igazodva a bejárat közelében található. Az udvar központi eleme pedig az ültetőkazetta, melynek szélein további kisebb leülőhelyek sorakoznak. Az udvar átellenes sarkán található növényfuttató a térelhatárolást is szolgálja. Vegyesen kerültek betervezésre kevés gondozást igénylő évelő növények, illetve színes egynyári virágok, melyek izgalmas színt hoznak majd az udvarba.

A megvalósításnál fontos volt, hogy a tervek az eredeti elképzeléshez hű módon valósuljanak meg, így a lelkes tervező csapat, a Qvarta úgy döntött, hogy a projekt kivitelezését is magukra vállalják.

Csak gratulálni tudok az eredményhez, az ilyen közösségépítő, értékteremtő és városi klímajavító eredményeket várva bocsátottuk útjára ezt a pályázati formát a sűrűn beépített városrészek társasházai számára.

Az Égig Érő Fű pályázatot idén is kiírtuk, így újabb társasházaknak adódik a lehetőség az udvarszépítésre. A pályázati anyagot 2024 március 4.-ig kell beadni. Minden ezzel kapcsolatos információ elérhető itt: https://egigerofu.budapest.hu/

De addig is egy előtte és utána fotó a tervezők jóvoltából a tett helyszínéről:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=7365114600199034&set=pcb.7365123196864841

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Új nevet kap a Gellért Szálló, 2027-től Mandarin Oriental Gellért néven üzemel

A tervek szerint a szálloda 143 szobával, köztük 38 lakosztállyal nyitja majd meg kapuit.

Miután az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group tavaly decemberben megvásárolta a Gellért Szállót, kiderült, hogy a szecessziós stílusban épült ikonikus szálloda helyén a hongkongi központú Mandarin Oriental Hotel Group nyitja meg első budapesti luxusszállodáját. Erről a Bloomberg számolt be.

A portál szerint ezzel a Mandarin Oriental az első, gyógyfürdős luxusszállodáját nyitja meg Budapesten, amit a multicég közleménye szerint a hotel 2021. decembere óta tartó felújítását követően Mandarin Oriental Gellért névre keresztelnek át.

A szálloda 143 szobával, köztük 38 lakosztállyal nyitja majd meg kapuit 2027-ben, a tervek szerint „ázsiai típusú terápiáikat ötvözik majd a magyar fürdőkultúra elemeivel.” Tiborcz István és a hongkongi központú óriáscég együttműködésének pontos részletei ugyan nem ismertek, de a cikk szerint valószínűleg a Mandarin Oriental üzemelteti és menedzseli majd a szállodát, miközben továbbra is az Orbán Viktor vejének érdekeltségét képező BDPST Group ingatlanportfóliójához tartozik majd.

A jardines.com idézte Tiborcz Istvánt:

-- „A Gellért Hotel Budapest talán legikonikusabb épülete, amely a legtöbb magyar ember szívéhez közel áll. Miközben izgalmas ingatlanfejlesztési projektnek tekintjük, óriási felelősséget vállalunk mind az épület, mind annak története, valamint a budapestiek felé. Ezért volt különösen fontos számunkra, hogy egy ilyen kaliberű cégre bízzuk ennek a műemlék épületnek az üzemeltetését. A több mint 60 éves tapasztalattal rendelkező Mandarin Oriental luxusszállodai márka precízen ötvözi ezt a szakértelmet az adott ország kultúrájával, kiemelve az egyedi design elemeket, miközben tiszteletben tartja a Gellért Szálló örökségét és magyar gyökereit.”

A miniszterelnök veje elmondta azt is, hogy „az értékmegőrzés és az értékteremtés mindig is kiemelten fontos volt a csoport számára, ezért célunk a Gellért Szálló egykori dicsőségének visszaállítása, továbbörökítése a jövő nemzedékeinek.”
https://nepszava.hu/3219468_gellert-szallo-atnevezes-mandarin-oriental-tiborcz-istvan

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport! | 2023. december 18.

Újra összeállt a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport!, mely állásfoglalást írt, és nyílt levelet Novák Katalinnak.

2021-ben azért hívtuk életre a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportot,
https://www.facebook.com/stopkb
mert a “nemzetgazdaságilag kiemelt” kormányzati és/vagy magánberuházások addigra emberek tömegeinek keserítették meg az életét. Célunk akkor az volt, hogy a politikusok is vállaljanak szerepet a helyzet kezelésében, és így vagy úgy, de érjük el, hogy töröljék el az eredetileg 2006-ban elfogadott, de azóta többször – a helyi lakosság számára aránytalanul hátrányosan — módosított, kiemelt beruházások törvényét. A 2022-es választás előtt széles körű támogatást is kaptunk, mind a civil, mind a politikai körökből, de idáig — kormányzati szándék híján — semmi nem történt.

2023 december 12-én azonban az országgyűlés elfogadta a magyar építészetről szóló T/5662. számú törvényjavaslatot, ami a 42. fejezetében a kiemelt beruházások új szabályozására is vonatkozik.

Ezért most újra összehívtuk a csoportokat, a témában közös állásfoglalást adtunk ki,
https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2023/12/Stop-KB_Civil_allasfoglalas_2023.12.15.pdf

és az alábbi közös levelünkkel megkerestük Novák Katalint is.
https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2023/12/Stop-KB_Koztarsasagi-Elnoki-kerelem_2023-12-15.pdf

Stop! Kiemelt beruházások akciócsoportja:

Aligai Fürdőegyesület
Civil Kollégium Alapítvány
Fertő Tó Barátai Egyesület
Göd-ÉRT Egyesület
Huszonkettesek Építészcsoport
Összefogás a Balatonért
https://www.cka.hu/a-stop-kb-akciocsoport-allasfoglalas-es-level-novak-katalinnak/

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

„Az ikonikus épületegyüttes megújításának általános célja elsősorban turisztikai jellegű.”
A tervpályázati kiírás szerint...
https://www.octogon.hu/epiteszet/zsambek-a-4n-epitesziroda-iii-dijas-palyamuve/

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Eldőlt a zsámbéki romtemplom sorsa, kiderült az is, ki építi újra -\\- 2023. 12. 13.

Szerda reggel hirdették ki a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása című tervpályázat eredményét. Ezzel úgy tűnik, hogy eldőlt az emblematikus rom sorsa – írja az Építészfórum.
https://epiteszforum.hu/zsambeki-romtemplom

Mint ismert, Zsámbék Város Önkormányzata 2023 áprilisában írta ki a Zsámbéki Öregtemplom és környezetének megújítása című tervpályázatot.

Az Építészfórum szerint az eredményhirdetésre szeptember 22-én került volna sor, ez azonban többször is halasztódott, és végül december 13-án délelőtt zajlott az esemény Zsámbékon. Mint itt elhangzott, 22 pályamű érkezett a felhívásra.

A zsűri a nyertes, 5-ös sorszámú pályamű értékelésében hangsúlyozta, hogy ez volt „a benyújtott pályázatok közül az egyetlen, mely a templom és a kolostor együttes rekonstrukcióját példamutatóan, az építéskori – a 15. és 18. századiakat is beleértve – szerkezetek kiegészítéseit épületrestaurátori beavatkozással, a hiányzó tömegeket pedig kortárs elemekkel ötvözve oldja meg. (…) Az egész épületegyüttes esetében egyedi megoldásokat alkalmaz, számolva a visszahelyezhető kőelemekkel és a tömegrekonstrukció során szükségessé váló nagyobb tégla felületek megmozgatásával.”

-- A KÖZTI valósítja meg a romtemplom újjáépítését
https://lelepo.hu/zsambek-romtemplom-kozti/
___

Szakértők: A Colosseumot sem építik újra, maradjon romtemplom a zsámbéki Öregtemplom is! -\\- 2023. 07. 28.

2023. áprilisában pályázatot írtak ki a zsámbéki romtemplom újjáépítésére és a környező terület átalakítására. A terv nem aratott osztatlan sikert már a bejelentésekor, most pedig szakértők foglaltak állást a kérdésben. Úgy vélik, a középkori magyar építészet ikonját romtemplomként kell megőrizni az utókornak.
A romtemplom teljes helyreállítása mellett kolostorépület és látogatóközpont épülhet

Az ICOMOS, vagyis a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának Magyar Nemzeti Bizottsága most kiadott egy hivatalos állásfoglalást, amiben azt javasolják:

-- az Öregtemplom maradjon meg romtemplomnak.

„Minden országnak megvannak azok az emlékei, amelyeket műemlékvédelmük jelképének tekintenek. Ahogyan ilyen a római Colosseum romja, az Avignon-i híd, az erdélyi Kerc-i ciszterci rom, úgy ez Magyarországon Zsámbék romtemploma – a magyar építészettörténet korszakos épülete, műemlékvédelmünk közismert jelképe” – írja állásfoglalásában az ICOMOS. Hozzáteszik,

-- fekvésének köszönhető, hogy ez az együttes egyben a település ikonikus szimbóluma is.
https://lelepo.hu/zsambek-romtemplom-kozti/

Válasz

További hozzászólások 

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Egy ukrán újságíró írása 10 dologról, amit a Nyugatnak tudnia kell a kijevi helyzetről blogbejegyzéshez:

Az izraeli impulzusbomba, amivel visszarepítheti Iránt a ...

M Imre írta 1 napja a(z) Elon Muskról és emberszerű robotjáról, optimusról: Bazsó Gábor, szakújságíró (F.P.62.) videóhoz:

Boston Dynamics: új Atlas http://autovezetes.network....

M Imre írta 1 napja a(z) „A saját döntésünk, hogy nem felvételizünk az SZFE-re” – diákok írtak nyílt levelet Vidnyánszkynak blogbejegyzéshez:

Udvaros Dorottya férfiszerepben látható – A népszerű, jelenleg...

M Imre írta 1 napja a(z) Helyközi Járat néven hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei blogbejegyzéshez:

HVG: távozik Dezső András tényfeltáró újságíró és Nagy...

M Imre írta 1 napja a(z) Hit Rádió: vendégünk dr. Gál András, a bicskei gyermekotthon áldozatainak ügyvédje videóhoz:

Még 106 református értelmiségi írta alá azt a nyílt levelet, amely...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: 44. Budapesti Tavaszi Fesztivál | Április 29-től május 12-ig 30 helyszínen, közel 50 program lesz látogatható 2024.04.29.

M Imre írta 1 napja a(z) Mi a véleményed a klub tartalmáról? fórumtémában:

A héten az Egyesült Arab Emírségekre és Ománra ...

M Imre írta 1 napja a(z) Párhuzamos államot épít a kiszervezett közvagyonból a Fidesz videóhoz:

„Sunnyogva beterjesztett kormányzati szándék” – ...

M Imre írta 1 napja a(z) Orbán Viktor személyisége blogbejegyzéshez:

„Ide kell jönni, hogy valaki értse, mi van itt ...

M Imre új eseményt adott az eseménynaptárhoz: Schmidt Éva emlék-idő sorozat, újra kezdődik - folytatódik | 2024. április 19. 18:00, Sambhala központ: l. ker Attila u 123. 2024.04.19.

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu