Papp Réka Kinga: Kérdezi egy dühös kommentelő, mikor álltam be bohócnak.

Ha már ilyen konkrétan rákérdezett, bevallom: Gyurcsány Ferenc országlása idején, 2006-ban vonódtam be a tiltakozások hullámába. Igaz, a bohócruhát a Magyar Gárda kifigurázására öltöttem fel másodmagammal (videót rakok a hozzászólásba), az aktivista ébredésemet a Gyurcsány-féle neoliberális „reformoknak” köszönhetem.

Gyurcsány Ferenc a Tony Blair-féle utat választotta a baloldal megújítására: ez annyit jelentett, mint megszorításpolitikára váltani a szociáldemokrácia vívmányait, miközben retorikai szinten, a felszínen megőrizték annak valamiféle látszatát. Beltartalom szintjén nem különbözött olyan nagyon a Tony Blair-féle agyrém a konzervatív Margaret Thatcher ámokfutásától; Bill Clinton büntetőpolitikája Ronald Raegenétől, ahogyan Gyurcsány gazdasági reformjai is inkább csírának, mint ellenpontnak tűnnek Orbán szégyentelen rombolása előtt.

2005-2006 táján az egészségügy privatizálása, a felsőoktatás fizetősség tétele, az egyetemek finanszírozásának megvágása voltak az első ügyek, amik annyira kiverték nálam a biztosítékot, hogy csatlakoztam az éppen formálódó, valójában igen csekély lélekszámú Hallgatói Hálózathoz. Gyűléseket, vitákat tartottunk, de mire kitaláltuk volna, mit is csináljunk igazán, addigra elsodorta a mi szakpolitikai problémáinkat is az Őszödi Ősz. A Hallgató Hálózat aztán 2011-ben született újjá sokkal nagyobb és elszántabb mozgalomként, egy a Gyurcsányénál sokkal szélsőségesebb felsőoktatási reform miatt.

A bohóckodást is Gyurcsány alatt kezdtem: Érsek-Obádovics Nándor barátom ötlete volt, hogy bohócjelmezben kivonuljunk a Magyar Gárda alapító eseményére, amitől megállt bennünk a vér és nem értettük, miért hagynak egy ennyire nyíltan szélsőjobboldali paramilitáris szervezetet a budai Várban parádézni. Végülis csak ketten vállaltuk a dolgot, Nándi szerzett nekem egy turkálós narancssárga parókát, beöltöztünk a legfurább ruháinkba és kimentünk rikácsolni a Sándor-palota elé. Nem volt egy hatalmas akció, igazoltattak a rendőrök és hazaküldtek. Azt senki nem akadályozta meg, hogy dicsőségesen végigvonuljunk a lánchídon és az ordítozzuk, hogy „Világuralom, bohóchatalom!” Az én kedvencem az a kiberhelt olasz fasiszta szlogen volt, amiben Mussolini helyett a juhtúrús sztrapacskát éltettük:

„Avanti, a tutti, Bryndzové Halušky!”

Gyurcsány Ferenc politikai munkásságát azóta is kitartóan károsnak tartom. És akinek fáj, hogy nincs bennem kellő együttérzés, amikor végre visszavonul, annak javasolok pár megszívlelendő szempontot.


1. Gyurcsány Ferenc nem áldozat

Senki nem kényszerítette Gyurcsányt arra a happárézásra, amit szűkebb értelemben 2011 óta elművelt – sőt, az előtte valókra sem.

Gyurcsány Ferenc bohócot csinált magából úton-útfélen, és nem vett vissza az arcából semekkora ellenszélben. Nem ismerte el a saját felelősségét a Fidesz 2010-es kétharmadában, nem ismerte fel azt sem, hogyan használták ennek a túlhatalomnak a fenntartására.

Márpedig egy politikában részt vevő ember legfontosabb feladata, hogy kutassa és befogadja az őt körülvevő valóságot, hogy értékelje a saját hatását és annak megfelelően válasszon cselekvéseket. Ezt a volt miniszterelnök módszeresen elmulasztotta, és csak egyre hangosabbra krenkolta ugyanazt a nótát, amit mindigis fújt. Különösen fájó ez annak a tekintetében, hogy ő éppen ezt a viselkedést akarta volna felszámolni az MSZP-n belül.

Éppen ezért Gyurcsány legfeljebb önmaga áldozata.


2. Gyurcsány Ferencnek lett volna módja okosabban viselkedni

Gyurcsány működésének egy fontos eleme a tartalom nélküli, üres retorika, és az eredmény nélküli karizma. Fő tevékenysége a médiaszereplés lett, ami így, szubsztancia nélkül igencsak keserű egy lötty. A legbosszantóbb fajta politikai celebritás vált belőle: az, aki arról híres, hogy híres, de ezen kívül más teljesítményt nehezen tud felmutatni. Sok hülye megengedheti magának ezt az instagramon, akár politikai elemző műsorokban is, de aki közhatlamat gyakorol, attól többet kell elvárni.

A Demokratikus Koalícióban vannak szakpolitikusok, szakemberek, szervezők és sokan mások, akiknek a teljesítménye összerakott egy jelentős ellenzéki pártot. Ebben nyilván van Gyurcsánynak is érdeme, sajátos módon azonban soha nem ez állt az ő működésének fókuszában. Mindigis nehezen osztozott a reflektorfényen, talán ezért is sikerült olyan kurtán-furcsán, amikor Dobrev Klára előrébb lépett a párt ragsorában, a férje mégsem produkált valódi támogató jelenlétet.

Nehéz munka a politika, nehéz a családi vállalkozás, a családi politikai vállalkozás pedig különösen ingoványos terep. Lehet mentegetni Gyurcsányt, de azt senki nem állíthatja, hogy ne lett volna módja a földkerekség összes szakemberét igénybe vennie, hogy megküzdjön a nehézségeivel, vagy ne vehetett volna ki egy-két év tanulmányi szabadságot hogy gondolkozzon kicsit. Ha valaki, hát egy ráérős milliárdos nem takarózhat a tehetetlenség kifogásával.


3. Gyurcsány nem baloldali, hanem leépítette a baloldalt

Baloldalinak lenni nem annyit jelent, hogy aszondja magáról az embert, azzal bumm. Egy valamirevaló baloldali párt és annak valamirevaló baloldali vezetője nem alázza meg a romházban lakó szegényeket egy kamera előtt és nem oktatja országot-világot arról, hogy mindenkinek magán kell segítenie. Nem a segélymegvonás a hobbija. Nem a kalákát és az őstermelőket üldözteti az adóhatósággal, hanem előre veszi a sorban a milliárdos áfacsalásokat és a korrupciós visszaéléseket. Nem jelöl nyíltan rasszista rendőrfőnököt Miskolc polgármesterének… Nem folytatom, hosszú a sor.

Mindazoknak a Gyurcsány-támogatóknak, akinek ezek a tételek elfogadhatóak, vagy akár csak elkerülték a figyelmét, annak érdemes volna kicsit elmerengeni a saját politikai meggyőződésük valódi természetéről.

Sokan mondogatják Magyarországon, hogy a baloldal elévült, nincs is már értelme. Ez marhaság. A baloldal két nagy körben elásta magát egy történelmi gödörbe: amit nem sikerült elsüllyesztenie a szovjet kísérletnek, azt a 2000-es évek újbaloldali, valójában neoliberális fordulata verte le az asztalról.

Ettől még a hagyományosan baloldali értékekre szükség van, és egyre égetőbben: munkavállalói jogokra, szociális védőhálóra, demokratikus oktatásra, megbízható egészségügyre, az egyenlőség intézményrendszerére. Csak éppen ezt képviselni is kell ám, nem csak azt mondani róla.

Szerintem Gyurcsány Ferencnek nagyon jó lesz, ha egyszer megküzd a belátás gyászával és újragondolja az életét a mostanáig húzódó politikai pályafutásán túl. Eszes ember, sokmindenhez tehetsége is van, lesz mihez kezdjen magával, és van miből megtennie.

Ha komolyan veszi a dolgot, még akár komolyan vehető ember is válhat belőle. És akkor talán a viccein is tudunk majd röhögni.

https://www.facebook.com/watch/?v=1030729035874119

Válasz

A Fidesz valamiért a Hegyvidéki Önkormányzat városüzemeltető cégének telephelyén tárolta a kampányanyagait, és az elmúlt fél évben sem voltak hajlandók elvinni. Kovács Gergelynek muszáj volt a tettek mezejére lépnie.

https://www.facebook.com/100063601939922/videos/1231655315327279

Válasz

Magyar Péter kétharmados reménye
A Tisza elnöke a kétharmados győzelmet tűzte ki célként 2026-ra. Csak mozgósít? Túloz? Reménykedik? Álmodik? És milyen tényezők befolyásolják ezt a kétharmadot leginkább?
Elemzés. | Dull Szabolcs | Apr 13, 2025

“Tisza 51 - Fidesz 37 százalék” - Magyar Péter az elmúlt két napban szinte valamennyi fórumán bemondta a mikrofonba a 21 Kutatóintézet legfrissebb kutatásának eredményét. Ez a 14 pontos előny a biztos szavazó pártválasztókra vonatkozik, és azért érdemes ezt az adatot alaposabban nézni, mert egy választáson nyilván ez a réteg megy el a legnagyobb valószínűséggel szavazni.

Az intézet számait azért érdemes komolyan venni, mert ez volt az a kutatócég, amely tavaly júniusban szinte telibe találta az EP-eredményeket az általa végzett módszertannal. És nem mellesleg ez a kutatóintézet mérte 2022 előtt az ellenzék tetemes, 14 pontos hátrányát, ami miatt Márki-Zay Péter akkor nyilvánosan is bepöccent, és elküldte az intézet vezetőjét, Róna Dánielt a kampánycsapatából - majd pár hónap múlva beigazolódott a választáson ez a megkérdőjelezett fideszes előny.

A fenti táblázaton láthatjuk az októberi kutatás eredményét is, amelyet a Partizán rendelt meg, ennek a pártpreferencia-kutatásnak nem volt megrendelője, egy úgynevezett omnibuszkutatás részeként tette fel a 21 Kutatóközpont. ...

https://dullszabolcs.substack.com/p/magyar-peter-ketharmados-remenye-valasztas-2026-tisza
___

Magyar Péteréknek 6-8 ponttal kell vezetniük a kampányban, hogy legyőzzék a Fideszt
Ötpontban | Mar 14, 2025
Milyen a Fidesz és a Tisza Párt szavazótábora? Mi lehet az egyes pártok stratégiája? Meggyőzheti-e az unoka a nagyit, hogy szavazzanak Magyar Péterre? Ezekről is beszél Szabó Andrea, a választói magatartás és a politikai részvétel egyik legjobb hazai kutatója.

https://www.youtube.com/watch?v=UXVgWDSEsGI&t=4s
___

*** 2025. január 19-én jelentette be Dull Szabolcs, a Telex volt főszerkesztője és igazgatósági tagja, hogy távozik a cégtől és eladja a részvényeit is – mint akkor nyilatkozta, azért, mert már nem érezte magáénak a lapot. Azt nem közölték akkor, mekkora volt a részvényekért a vételár.
https://media1.hu/2024/03/18/hirlevel-dull-szabolcs-telex-volt-foszerkesztoje-tervek-reszveny-vetelar/

*** „Egy történet vége: távozom a Telextől. Lemondtam a Telexben és a Telex Akadémián betöltött összes pozíciómról, illetve a telexes cégekben, a Van Másikban és a Ne hallgassunkban lévő igazgatósági tagságomról, és a Telex alapítvány alapítói jogait átadtam. A Telexben lévő tulajdonrészem, részvényeimet pedig a Telex visszaveszi” – írta nyilvános Facebook-posztjában Dull Szabolcs, a Telex távozó szakmai igazgatója.
https://rtl.hu/kultura/2024/01/19/megmagyarazta-dull-szabolcs-hogy-miert-tavozik-a-telextol

*** Szabolcsnak sok sikert kívánunk, bármit is csinál majd a jövőben. Az olvasóknak pedig megígérhetjük, hogy az alapításkor kitűzött célunk nem változott, és nem is fog: pártoktól, politikai oldalaktól, gazdasági hatalmaktól független, szabadon és szakmai alapokon működő, sokakat érdeklő és elérő híroldalt csinálunk a jövőben is.
https://telex.hu/kozlemeny/2024/01/19/tavozik-a-telextol-dull-szabolcs-volt-foszerkeszto

Válasz

A populizmus nem vész el, csak átalakul - öt pontban a Nemzet Hangja kérdőívről és javaslatairól - A populizmus nem vész el, csak átalakul | 2025. április 16.

Új ötletként, ünnepélyes nagygyűlésen mutatta be saját konzultációja, a „Nemzet Hangja” végeredményeit a fővárosban Magyar Péter vasárnap. Orbán Viktorról és a Fideszről hosszú-hosszú karrierjük miatt nehéz megmondani, hogy valójában micsodák és kicsodák. Abban viszont az elemzők többnyire megegyeznek, hogy a populista hullám igen korán, 2006-tól éppen velük érkezett meg Magyarországra. Sőt, az embereket direkt módon megkérdező „nemzeti konzultációk” – és még sok minden más – a nemzetközi populista trendekbe is innen kerültek be. De ha Orbánék törték is az utat, a Nemzet Hangja megmutatja, hogy a populizmus 2026-ra mindent ural. Leginkább vegytiszta formája pedig nem az alakváltó Fidesz, hanem a nem szavazókat és a fiatal szavazókat mozgósító Tisza. A kérdés már csak az, hosszú távon mire jó nekünk mindez. A kérdőív és a válaszok tanulságait öt pontban igyekeztük összeszedni.

1. A Tisza-válaszadók többsége igazságtalannak érzi a magyar adórendszert

Mint arra a belpolitikát egy évtizede követő emberek emlékezhetnek is, az Orbán-rezsim ellenzéke nem sokat törődött vagyoni és újraelosztási kérdésekkel, míg maga a Fidesz 2010-es, kétharmados berendezkedésének már a legelején fenekestül forgatta fel az 1990 után bevezetett, nyugat-európai rendszerekre hasonlító adórendszerét. A többkulcsos személyi jövedelemadóból egykulcsos (15%) lett, míg az áfa relatív magas mértékét az új kormányzat megtartotta, így alakult ki a NER alatt már jól megismert féloldalasan, a vásárlások után adóbevételt gyűjtő rendszere.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szem%C3%A9lyi_j%C3%B6vedelemad%C3%B3_Magyarorsz%C3%A1gon

Az igazságosság és az adórendszer megpiszkálása Orbán kihívói részéről 2017 után kezdődött, amikor Botka László MSZP-s jelölt félbemaradt kampánya szólított fel először arra, hogy „Fizessenek a gazdagok!,”
https://index.hu/gazdasag/2020/04/06/koronavirus_botka_laszlo_kozbeszerzesek_szolidaritasi_alap_nemzeti_tokesek/
majd Karácsony Gergely előválasztási, miniszterelnök-jelölti programja fogalmazott meg vagyonadó bevezetésével kapcsolatos ötleteket.
https://index.hu/gazdasag/2020/04/06/koronavirus_botka_laszlo_kozbeszerzesek_szolidaritasi_alap_nemzeti_tokesek/

Magyar Péter konzultációja most mind a vagyonadó, mind pedig az szja kérdését újra napirendre tette, két kérdéssel:

Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) egységesen 9%-ra csökkenjen?

és

Egyetért-e Ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra?

illetve:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magán egészségügyi beruházások támogatására és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?

és

Egyetért-e Ön azzal, hogy a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre és vidékfejlesztésére fordítsuk?

-- A szavazói attitűdöket jól mutatja, hogy miközben szinte minden magyar szakpolitikus vagy technokrata közgazdász évekig ellenezte a teljeskörű, egy bizonyos határérték felett mindenkire kiterjedő vagyonadó összegét, a kérdésben megfogalmazott adónem bevezetésére, és az oktatás, egészségügy, szociális rendszer felé való újraosztására 96-99 százalékos támogatás jött ki.

Ugyanígy, míg az elemzők szerint az alacsonyabb adózás népszerűbb ötlet a szavazók körében, a mostaninál 6 százalékponttal alacsonyabb, egykulcsos szja-t már csak Magyar Péter válaszadóinak 82 százaléka támogatta lelkesen.

Az eltérés első blikkre nem túl nagy, de azért szabad szemmel is látható talán, hogy a Mészáros Lőrincek (és esetleg a Matolcsy Ádámok) adóztatása azért nagyobb sikert aratna, mint a kevesebb adóteher a saját béren.

A 9 százalékos, egykulcsos szja sok baloldalit megriaszthat. A Tisza és Magyar sok ügyben azzal érvel, hogy az Európai Unióhoz mért életszínvonal lehet a cél. A PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég gyűjtése szerint viszont ilyen alacsony és egykulcsos adónem inkább az EU-n és Észak-Amerikán kívüli világra jellemző: Koszovóra, Kazahsztánra, a dél-amerikai Paraguayra vagy éppen az Indonéziából kiszakadt Kelet-Timorra. Az európai gazdaságokban ezzel szemben a még az orbáni 15 százaléknál is magasabb adókulcsokat találunk, ideértve Szlovákiát és Lengyelországot is.
https://taxsummaries.pwc.com/quick-charts/personal-income-tax-pit-rates

Akkor mi értelme mindennek?

Büttl Ferenc közgazdász szerint az egységesen alacsony jövedelemadó támogatásának a vagyonadóval kiegészülve azért kialakul egy értelmezhető logikája is. Egyrészt Orbán Viktor kormánya mostanra annyi és olyan mértékű kedvezményt vezetett be a jövedelemadóra, hogy ha a 9 százalék mindenkire vonatkozna, és az összes ilyen kedvezményt kiváltanák – tehát azokat eltörölnék –, az államkassza nagyjából maradna ugyanazon a bevételi szinten ezt az adónemet illetően, mint ahol most van.

Ezzel kapcsolatban szerinte kérdés, hogy a kedvezmények sorsa egy ilyen kormányprogram esetén mi lenne, de érthető módon mindezt megválaszolni még korai lenne.

Az viszont tény, mondta el a Mércének Büttl, hogy a magyarországi keresetek számszerűen még mindig borzalmasan alacsonyak, tehát abszolút többségben vannak az átlagfizetés mértékét el nem érő jövedelmek az ország kereső népességén belül. Ez nem is egy európai, sokkal inkább „dél-amerikai” helyzet, amelyben egy progresszív, sávos adórendszer kevésbé tudna visszaszedni jövedelemadót onnan, ahol jövedelem is alig mutatkozik.

Éppen erre reagált Orbánék rendszere, amely viszont 2010 után úgy alakult ki, hogy a munkából származó jövedelmet teljesen összemosta a passzív tőkejövedelemmel, mindkettőt ugyanabban a rovatban és 15 százalékkal terhelte meg. Ebben a Tisza ötleteit szerinte akár differenciáltabbnak, az átlagpolgár igazságérzetére jobban reagálónak is lehetne nevezni.

-- Büttl elmondta azt is, az 5 milliárd és afeletti vagyonok adóztatása bevezetése esetén „javítana” a jelenlegi, egykulcsos rendszeren, és talán többlet bevételeket is elő tudna teremteni.

Az előző, Botka- és Karácsony-féle programokban az ötlet a közgazdász szerint ugyanígy előjött, de akkor mindig voltak liberális szakértők, közgazdászok, akik a vagyonadó általános jellegét tompítani igyekeztek. Így például egy ízben felmerült, hogy a folyamatos tőkejövedelmet termelő, „valódi nagyvállalkozók” (mint például Csányi Sándor OTP-vezér) esetén a befizetett jövedelemadót le lehessen írni a vagyonadóból, így az csak a Mészáros Lőrinc-féle „nemzeti tőkéseket” érintette volna teljes mértékben.

A Tisza Párt javaslatában ezzel szemben ilyen kivételekről szó sincsen. Akinek van nettó (tehát tehermentes módon) 5 milliárd forint vagyona, az ez után különadót kellene majd fizessen. Közgazdasági értelemben a Magyar Péter-féle javaslat tehát „egyenlősítőbb”, mint az eddigi „baloldali” ötletek voltak. A válaszokból pedig kitűnik: ez az egyenlősítő hangulat a kormányváltást akarók körében is kimutatható.

Mindezzel kapcsolatban persze makacsul tartja magát az a mítosz, hogy „baloldali” lenne. A hagyományos baloldal viszont keveset foglalkozik a vagyon újraelosztásával. A baloldal szerint a fő kérdés az, hogy a keletkezési helyén, a munkahelyen a megtermelt haszon eleve hova jut el: marad-e az azzal dolgozó munkásnál, vagy teljes egészében átkerül a tulajdonosokhoz és a menedzsmenthez. Arról is sok szó esik a balos és így a marxista irodalomban, hogy kik rendelkezzenek ezzel a haszonnal, és kik döntsenek a termelés kérdésében.

A baloldal szerint ebben a munkásoknak, a termelő munkát végzőknek kell dönteniük, ehhez a teljes gazdasági rendszernek, a termelési módnak kell átalakulnia. Amikor viszont az igazságosságot felülről, a vagyonok megadóztatásával próbáljuk elérni, akkor a kapitalizmust mint berendezkedést nem megkérdőjelezzük, hanem éppen megmentjük: egy igazságosabb újraelosztás ugyanis csökkenti az elégedetlenséget, a dühöt, a frusztráltságot, és meghosszabbítja az amúgy egyre kevésbé működő tőkés termelés életciklusát.

Magyar Péter ebben az értelemben a helyén van: ötlete konzervatív és kapitalista. Az már persze sajnálatos, hogy a javaslattal a Nemzet Hangja kissé radikálisabbra sikerült, mint a Magyarországon hagyományosan „baloldalinak” nevezett, technokrata értelmiség ötletei, amelyek ennél rendre elitistábbak voltak.

A már 2022-ben kivezetett KATA adózási formával kapcsolatban ezzel szemben az akkori tüntetéshullám közepette hiába születtek érvényes kritikák és olyan javaslatok, amelyek jobbak is ennél a kényszervállalkozási formánál, a KATA visszavezetése reflexió és elemzés nélkül egyszerűen visszakerült a programba a szavazás által, ami akár elszalasztott lehetőségnek is tekinthető. Magyar Péter csak annyit tett mindehhez hozzá értékelő beszédében, hogy a visszavezetett KATA-nál majd „igyekeznek kiszűrni a visszaéléseket”. Arra még emlékezhetünk, ezekből számos volt.
https://merce.hu/2022/07/13/a-kata-tiltakozas-csak-akkor-lesz-sikeres-ha-osszekapcsolodik-a-dolgozokat-ert-mas-tamadasok-ugyevel/


2. A populizmus az Orbán-ellenes oldalt is bevette Magyarországon

Ez persze nem új jelenség. De míg a Tisza Párt előtt létező ellenzéknél a populizmus inkoherens, trendeket követő ötletelése mindig együtt létezett egy státuszára büszke (és azt őrizgető) értelmiségi holdudvar szakpolitikai javaslataival, addig itt a Tisza vágtat a rónán át. A kérdőívet is jelentős mértékben megszórták a klasszikus populizmus „mi és ők”, „elit a tömeg ellen” hangulatú javaslataival.

Kiemelkedik ezek közül a miniszterelnök kormányzási idejének és fizetésének levágására és az országgyűlési képviselők fizetésének korlátozására vonatkozó kérdések sora:

Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum 8 évig tölthesse be a pozícióját?

Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök fizetése maximum 2,5 millió forint legyen és az országgyűlési képviselők jövedelme a felére csökkenjen?

Ezekre a kérdésekre egységesen 90 százalék feletti igen válasz érkezett. Nyilván a törzsszavazókra jellemző Orbán-ellenességet is kielégíti, de amúgy

-- a nyugati politika elmúlt 10-15 éve is arról szólt, hogy a szavazók általában idegenkednek a parlamentarizmustól, és a tőlük elszakadó képviselőket is éppen eleget kritizálták azért, hogy „megélhetésiek”, és „fogalmuk sincs már az egyszerű emberek életéről.”
https://link.springer.com/chapter/10.1057/9781403920072_4

Ezt a szembeállítást 2010 után közvetlenül még a Fidesz is kihasználta, ők a parlamenti képviselők számának 386-ról 199-re csökkentésével is reagáltak ezekre a kívánalmakra, viszont az egyre-másra sorakozó választási reformok köréből az utóbbi 8-10 évben az ilyen javaslatok már rendre elmaradtak. Most viszont mintha Magyar Péter nem csupán a szavak, de a formális kormányprogram szintjén is szeretné kijelentette, azt, hogy a „nép vs. elit” gondolatnak konkrét cselekvésekben is formát kíván adni.
https://merce.hu/2020/07/01/a-baloldali-populizmus-halala-es-az-eljovendo-part/

Így tehát, miközben az Orbán fizetésének levágásáról szóló ötlet a régi MSZP-s, DK-s, momentumos törzsgárda átpártoló részének vagy akár a Tiszához elkóborolt Mi Hazánk-szavazóknak is tetszhet, kimutathatóan hasonló követelései vannak a nem szavazó, eddig pártot nem választó válaszadóknak is.

Itt is olyan gondolatról van szó viszont, amit Orbán használt először, még az 1990 utáni és szerinte „posztkommunista” parlament ellen. Tehát ugyanaz a kritika is megfogalmazható ellene: abból ugyanis sohasem származik több demokrácia, ha a képviseleti rendszerben nem több jogot és több hatalmat osztunk el, hanem a parlament erejét akár még tovább is korlátozzuk.


3. Az euroatlanti konszenzus már nem olyan szilárd a Fideszen kívül sem

Sok sajtófigyelmet igazából a Nemzet Hangja körül az Ukrajna EU-tagságát érintő kérdés kapott. Az még ugyanis a 2022-es országgyűlési választáson is megkérdőjelezhetetlen volt, hogy ha Orbán az orosz-kínai irányú közeledést, a Türk Tanácsot és hasonló dolgokat akar, akkor az ellenzékének feltétel nélkül ki kell állnia az euroatlanti szövetség minden terve és ötlete, politikájának minden eleme mellett. Három éve az, hogy ha Orbán Viktor Ukrajnát kritizálja, akkor mi ukrán zászlókat lengetünk, még identitáskérdés volt az ellenzékben.

Most ezzel szemben az látszik, hogy Ukrajna EU-csatlakozása, amelynek ellenzése Orbán Viktor fő kampányjelszavává vált, csak a Tisza-szavazók 58 százalékának a támogatását nyerte el.

-- A többi válasz 80-90 százalékos arányához mérve ez a többség kritikusan alacsonynak nevezhető.

Miközben az azért nem feltételezhető, hogy a kérdőíveket kitöltők nem elleneznék alapvetően Orbán Viktor politikáját, sőt, minden bizonnyal a közé a leginkább elkötelezett 1,1 millió Fidesz-ellenes szavazó közé tartoznak, akik már készek voksoláson is ellene szavazni. Ezzel együtt Ukrajna EU-tagsága egy, az ellenzéki elit és megmondóemberek, valamint médiatermékek túlnyomó többsége által egyöntetűen támogatott politikai cél közel 42 százalékukat mégsem érdekelte.

Noha nem tudjuk, ennek mi a pontos oka, feltételezhető az is, hogy a válaszadók a háborús készülődés, fegyverkezés és eszkaláció táptalaját látják az ötletben. Ráadásul Donald Trump amerikai elnök ténykedésével nem csupán itthon, de egész Európában végleg megkérdőjeleződött, tartható-e az elmúlt évtizedeket uraló NATO-konszenzus. Erre utal az is, hogy 2024-es adatok szerint Ukrajnának nemcsak az EU-tagságát, de tagjelölti státuszát sem övezte EU-s tagállami konszenzus: Görögországban és Cipruson hozzánk hasonló arányban utasítják el az ötletet, Csehországban pedig még nálunk is többen.
https://www.statista.com/statistics/1404061/eu-support-for-ukraine-candidate-status/

Mindez a magyarországi ellenzék vezérének arra irányuló, egyértelmű üzenet, hogy első megérzése volt a helyes:
https://merce.hu/2024/02/12/magyar-peter-partizan-interju-rogan-antal-elemzes/

-- a magyar választók az ebben a tekintetben oroszellenes „héjákkal” szemben a lehető legóvatosabban állnának hozzá a nagyhatalmi táborok politikájához, sőt a táborlogikával szemben is több semlegességre és mérsékeltségre vágynak.

Ez még akkor is így van, ha a Magyarország EU- és NATO-tagságára vonatkozó kérdés közel 100 százalékos támogatást kapott. Maga a kérdés is politikai jellegűnek számíthat, hiszen számos kritikája ellenére azt hivatalosan még Orbán Viktor sem vetette fel soha, hogy bármely szövetségből ki kellene lépnünk. Arra viszont, hogy a tagságunkat mire és hogyan használjuk, a válasz még az ellenzéki táborban is növekvő mértékben az lehet: ne háborús eszkalációra és ne új frontvonalak felhúzására. Ha Magyar Péter a jövőben ezeknek a szavazóknak és az Európai Néppárt fősodrának is meg akarna felelni, az tehát egyre nehezebb lehet, és előbb-utóbb ebben a kérdésben választani kényszerül majd.
https://merce.hu/2025/03/17/magyar-peternek-valaszt-kell-adnia-arra-mi-a-fontosabb-a-nato-vagy-a-szocialis-intezkedesek/


4. Autonómia vagy igazságosság? A populizmus nem ad választ

Ha az előző pontokban a populizmus elitellenes és jogkorlátozó jellegét kárhoztattam, akkor azért ehhez hozzá kell tennem itt, hogy ugyanennek a mindenféle ötletet egybegyűjtő hozzáállásnak van pozitív oldala is. Hiszen az aggályt azért itt is kiegyensúlyozza némi jogkiterjesztés, Magyar Péter potenciális szavazói ugyanis több autonómiát, hatalmat és kompetenciát adnának át például az önkormányzatoknak.

Arra a kérdésre, hogy Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatok visszakapják a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatás, egészségügy és szociális területen?, a válaszadók 98,2 százaléka igennel válaszolt. Ez azért jelzi: a Fidesz-KDNP elmúlt 15 évben „bürokráciacsökkentés” címen végrehajtott óriási központosításából egyre több embernek van elege, és a 2000-es évek végével ellentétben, ma már több ember adná vissza az iskolákat, kórházakat és szociális intézményeket a választott helyi önkormányzatoknak.

Mindez a képviselő- és parlament-ellenes érzületekkel együtt felveti a kérdést: melyik lesz a valódi irány? Nem az fog-e itt, egy ideális helyzetben, kormányzati pozícióban történni, mint ami történt az Orbán-rendszer elején, nevezetesen: a könnyedén elérhető fizetésmegvágások megvalósulnak, míg az ezernyi akadállyal és buktatóval tarkított önkormányzatiság-reformok fennakadnak, vagy esetleg elsikkadnak megfelelő források híján?

Minderre nem látjuk a választ, csupán a 2015-16 óta divatos – és immár minden politikai irányzatot elfoglaló – populista magatartás „a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad”-szerű megoldását.


5. Ez az egész elsősorban a választási mozgósításra jó

Sokakban már önmagában az is felmerült Magyar Péter március 15-i, „népszavazásról” szóló bejelentése után, hogy egyáltalán mi értelme átvenni a Fidesz nemzeti konzultációs formáját?
https://merce.hu/2025/03/15/lenyomja-e-vegre-iren-neni-brusszelt/

Hiszen ne feledjük: az ellenzéki szavazók nem alter-fideszesek, ami a Fidesz-szavazónak mozgósító és lelkesítő lehet, az nekik akár taszítónak is tűnhet.

A Tisza által közölt eredmények választ adnak a miértre is. Radnai Márk, aki sokáig egyfajta pártigazgatói szerepet vitt,
https://444.hu/2025/02/03/mar-nem-radnai-mark-iranyitja-a-tisza-part-operativ-mukodeset
vasárnap közölte, a Nemzet Hangja kérdőívet 1 millió 137 ezer 266 ember töltötte ki, „több mint 12 ezer regisztrált önkéntes segítette a munkát, és mind a 3155 magyar településen jelen voltak, összesen 10 399 kitelepüléssel. Összesen 250 ezer munkaórát tettek bele az ügybe, Magyar Péter pedig mind a 106 egyéni választókerületet bejárta.”

Innen nyilván a 12 ezer regisztrált aktivista, a 10 399 kitelepülés és a 3155 település az, ami a kampánynak égbekiáltóan fontos lesz majd – és

-- nagyjából a jelenlegi Fideszével összemérhető „hadsereget” jelent.

Vessük mindezt össze azzal, amikor 2022-ben, egy héttel a szavazás előtt az Egyesült Ellenzék azzal dicsekedett, a szavazás 30 billegő körzetébe küldenek be vésztartalékokat, illetve azzal: „van 30 kisteherautónk, ami bömbivel hirdeti majd az igazságot.”
https://24.hu/belfold/2022/03/25/kampany-finis-ellenzek-bombi-billego-korzet/

Akármilyen mértékben is tűnik elnagyoltnak, demagógnak és „túl orbánosnak” tehát a konzultálgatás, a produkált számok inkább azt mutatják, az ilyesmi manapság minden magát komolyan vevő kampány számára elengedhetetlen eszköz. Jobb, ha megbarátkozunk tehát vele.

https://merce.hu/2025/04/16/a-populizmus-nem-vesz-el-csak-atalakul-ot-pontban-a-nemzet-hangja-kerdoivrol-es-javaslatairol/

Válasz

Alföldi Róbert: Be vannak szarva a fiúk
24.hu | 2025. 04. 21

A rendező szerint rég volt olyan helyzet, mint ami a következő választásokon várható.

Alföldi Róbert a Szabad Európa vendége volt, ahol a rendező darabjai mellett a közéletről is szó esett, noha a Nemzeti Színház egykori igazgatója már évek óta próbálja visszafogni magát a nyilvános szerepvállalástól. Mint a YouTube-ra feltöltött interjúban mondja, ennek leginkább az az oka, hogy elfáradt és elege lett abból, hogy nincs hatása a szavainak, valamint elkezdte magán ugyanazt érezni, ami ellen addig harcolt.

https://www.youtube.com/watch?v=j1efV8xP-48

-- Annyira bepörögtem én saját magam is, hogy az megszüntet valamiféle normális rálátást a világra. Nem a szenvedélyről beszélek, nem arról beszélek, hogy valami közelebb áll hozzám vagy kevésbé áll hozzám közel, nem a harcosságnak az elvesztéséről beszélek, hanem arról, hogy az indulat vezérel. Ugyanabból a hozzáállásból látod a világot, mint ami ellen beszélsz vagy harcolsz. És amikor azt veszed észre, hogy ugyanúgy fröcsögsz, az nagyon mélyen elgondolkodtató, mert én nem akarok olyan lenni.

A rendező szerint végignézve az elmúlt 100-150 évünket, „úgy tudjuk önmagunkat csak megfogalmazni, hogy muszáj összehasonlítani magunkat valakivel, és azt kezdjük el szajkózni, hogy annál mi jobbak vagyunk”. Szerinte, ha valaki a saját lábán áll, nincs rá szüksége, hogy másokhoz képest fogalmazza meg magát, és attól legyen jobb, mert nem olyan, mint a másik.

-- „Nem is értem ezt. Annyi dolgom van, nem a munkában, hanem mint egy XXI. században élő ember, olyan nehéz megélni, annyi mindent kell csinálni, hogy a francba van idejük, kedvük, energiájuk az embereknek azzal foglalkozni, hogy milyen a másik? Hogy meri venni a bátorságot, hogy abba beleszóljon, hogy kinek milyen a haja, hogyan eszik, milyen istent imád, hogy mit csinál a hálószobájában, hogyan neveli a gyerekét? Ez az én világomban nincs benne” – mondja Alföldi.

Az április 14-én felvett interjúban arról is beszél, attól retteg, egyszer elveszti a kíváncsiságát, és csak a „saját farka körül pörög” ahelyett, hogy a valóságról beszélne.

-- Arról lehetne beszélni, hogy az alkotmányt fel lehet-e használni arra, vagy annak változtatásait, hogy a pillanatnak vagy az adott érdekeinknek megfeleljen, és akkor úgy változtatjuk vagy változtatgatjuk, ahogy nekünk jó, vagy úgy gondoljuk, hogy nekünk jó. Hogy mondjam, be vannak szarva a fiúk. És elég szomorú, hogy az ember azt mondja, hogy ennek lehet, hogy kéne örülni, legalábbis én, aki nem egy olyan országban szeretnék élni, mint amit a Fidesz felépített az elmúlt 150 évben. Annyinak tűnik

– felelte Alföldi arra, mit gondol a legújabb alkotmánymódosításról.

A Pride betiltásáról korábban úgy fogalmazta meg a véleményét, hogy a rendezvény helyett inkább a magyar valóságtól kellene megvédeni a gyerekeket, valamint most is jelezte, ez sokkal inkább szól a hatalom megtartásáról, mint a gyermekvédelemről. Hozzátette, bár legutóbb nem volt, idén biztosan elmegy, és szerinte még soha nem voltak annyian a Pride-on, mint idén várható. A rendező szerint olyan helyzet is régen fordult elő, ami a következő választásokon lesz, hogy a kormánypárt mellett egy valódi támogatottsággal bíró alternatívára is szavazhatnak az emberek.

https://24.hu/elet-stilus/2025/04/21/alfoldi-robert-be-vannak-szarva-a-fiuk/

Válasz

Domán Dániel (MKKP): Nekem végleg elegem van abból, hogy egyesek az „egri-nem egri” megkülönböztetéssel mérgezik a várost. Rengeteg olyan ember él közöttünk, akinek a lakcímkártyáján nem Eger szerepel, de itt él, dolgozik, vállalkozik, beruház, költi a pénzét, és többet tett a városért, mint sok politikus valaha fog. És ott vannak azok a gyerekek is, akik bejárósként kezdték, de egrivé váltak, és életük legmeghatározóbb éveit itt töltik.

A legutóbbi közgyűlésen az egyik fideszes képviselő újabb mélységekbe süllyedt az Imókői tábor bezárása kapcsán. Szerinte túl sok nem egri gyerek járt a táborba, és ezért nem éri meg fenntartani. Mert ugye, aki nem egri, az „elveszi” az egriektől a pénzt, és emiatt nincs új kuka, járda vagy köztisztaság. Ez a gondolkodás már tényleg a legalja, főleg olyan politikusoktól, akik tapsikolnak akkor, amikor az egriek szolidaritási adóját a kormány a kisebb települések fejlesztésére fordítja.

Még emlékszem, hogy a történelem órákon arról tanultunk, hogy a „mi” és „ők” megkülönböztetésére épített politika hogyan roncsolta szét a társadalmat. De hogy akárki is átélje ennek a következményeit, azt nem engedhetjük.

https://www.facebook.com/watch/?v=9501298523241609

Válasz

Vörös jelzés az Orbán-rendszernek | 2025.02.28.

Ruszin-Szendi személyében Magyar végre fel tud mutatni egy nagyhalat, aki a rendszer oszlopos tagja volt, de végül szembefordult azzal. A Tisza Párt elnöke azonnal stratégiai előnyt próbált kovácsolni a volt főparancsnok csatlakozásából, nem is teljesen eredménytelenül: debütálása alkalmával Ruszin-Szendi hosszan sorolta a hadsereg problémáit, a kritikái pedig súlyosabbnak hatottak bármelyik ellenzéki szereplő sablonos megnyilvánulásánál. A nagy leigazolás más szempontból is hasznos lehet Magyar számára, hiszen a volt vezérkari főnök képes lehet új választói rétegeket megszólítani, különösképp azokat, akik valamilyen egyenruhás szervezetnél szolgálnak, a rendszerrel azonban nem feltétlenül elégedettek.

A NER működése az elmúlt 15 évben az abszolút lojalitáson és a hallgatás törvényén alapult. Ha egy efféle politikai rendszerben valaki átigazol az ellenzékhez, az nem egyszerű átállás, hanem árulás, mivel bizalmas információk kerülhetnek illetéktelen kezekbe, a „pentito” ráadásul erősen sérti az állampárt ethoszát. Az árulás a NER-en belül a legnagyobb vétség, ilyenformán tabunak számít: mindenki tudatában van annak, hogy a lojalitás a rendszeren belül kulcsfontosságú. Ha egyesek elkezdenek más érdekeket követni vagy kibeszélni, az belső bizonytalanságot okoz, ami akár dominóeffektust is előidézhet.

https://hvg.hu/360/20250228_Ruszin-Szendi-dezertalasa-NER-hatalmi-gepezet-peter-tamas-velemeny

Előzmény

Válasz

Berúgta a kampánymotort szombati kongresszusán a Tisza Párt | 2025. február. 16.

-- Orbán Viktor fő kihívója nem ő lesz, Orbán egy sokkal erősebb kihívóval találta szemben magát, ez pedig a magyar nép, a népet pedig “senki nem fogja megállítani”.
# Magyar Péter

Ezen a ponton a néhány, előzőleg felvillantott prominens személy ellenére Magyar kijelentette: a Tisza nem alakít árnyékkormányt, a pártban nem osztogatnak posztokat. Viszont azt is megígérte, hogy bárhol lesz rá szükség, akár képviselőként, akár miniszterelnök-jelöltként, lehet rá számítani, ott lesz az első sorban. Ezután a hazaszeretet fontosságáról beszélt, mondván: ez a Tisza politikájának alapja, de felelősségvállalás is kell emellett ahhoz, hogy “rendbe lehessen tenni a hazát”.

Dörgölőzők, árulók reszkessetek!

Magyar Péter a beszéde 9. percében jutott el a néhány nappal korábbi, az elszámoltatást elóvatoskodó kijelentéséhez képest 180 fokos fordulatot jelentő nyílt színi fenyegetéshez. Nem is akármilyenhez, hiszen azzal kezdte: “Sajnos néhányan letértek az 1100 éves útról, kiárusítják és lerabolják a magyar földet, a nemzeti vagyont, nyerészkednek, dörgölőznek, árulóvá válnak”. Azt is mondta, hogy a NER potentátjai

-- luxusban, ízléstelenül urizálnak, és elárulják a szerénységet, az erélyes, istenfélő életet”.

De ez még semmi, mert azzal folytatta: az Orbán-kormány adószedői mikrobusszal járják az országot, és “most is azt lesik, mit lehetne még elvenni a magyar emberektől: földet, céget, kastélyt, pályaudvart”. Magyar szerint Orbán Viktor most Pekingtől és Moszkvától, esetleg a gazdag amerikai Dagobert bácsitól várja a megoldást, de “új műsorhoz új férfi kell”, mert “a kiöregedett Orbán már nem érti a világot”.
Fazekas István

Neki és a többieknek amúgy is más sorsot szán Magyar, de előtte figyelmeztette őket: “Orbán és háromezer tettestársa vígan él a Nemzeti Együttbűnözés Rendszeréből: Tiborczok, Garancsik, Mészárosok, Szíjj Lászlók, kaszinóhuszárok, Orbán Balázsok és sokan, akiket nem ismertek, de nem ártana – tudjuk, hogy mit tettetek, és nem felejtünk.” Őket Magyar úgy jellemezte, mint akik “a saját zsebükbe tömték a jövőnket”, és nekik tette első választási ígéretét:

.. Megígérhetem, lesz pénz a börtönférőhelyek bővítésére, emiatt se embercsempészt, se politikust, se oligarchát nem engedünk szabadon, vagy ha úgy jobban értik Hatvanpusztán, akkor elindítjuk az út a börtönbe programot.”

A háromezres szám, mint elszámoltatni kívánt kör amúgy korábban is előjött Magyarnál, aki így egy stadionnyi NER-milliárdost vonna kérdőre: mibű’?

https://m.hvg.hu/360/20250102_Magyar-Peter-elszamoltatasi-program-Fidesz-bortonvalogatott-ner-milliardosok

A fenti börtönözős ígéret aztán elindította az ígéretcunamit, és Magyar csak sorolta, mi mindent tervez a választási győzelem után a Tisza-kormány. De ha már választás és kormányváltás, Magyar Gyurcsánynak is üzent: “Orbán nélkül nincs Gyurcsány és Gyurcsány nélkül nincs Orbán, a Tisza ezért a teljes hatalmi elitet fogja leváltani“. Ez persze nem esett jól a DK elnökének, aki később azzal vágott vissza, hogy Magyar Péter vagy intellektuálisan vagy erkölcsileg csapnivaló ember, esetleg is-is.”

De térjünk vissza a Tisza ígéreteihez. Magyar ezek sorát azzal folytatta, hogy például “megnyitjuk az ügynökaktákat”, majd azt is megígérte, hogy a Tisza kormányon nemcsak a nemzeti vagyon kiárusítását állítaná meg, hanem államadósság stopot is hirdetne. Azért, mert szerinte Orbánék titkos külföldi kölcsönöket vesznek fel, hogy megtartsák a hatalmat, ezzel pedig ugyanazt akarják tenni, “mint Kádár: életveszélyesen eladósítani az országot”.

https://hvg.hu/itthon/20250216_tisza-part-kongresszus-video-ebx
___

-- „Szijjártók, kaszinóhuszárok és Lázárok! Tudjuk, hogy mit tettetek” – videón Magyar Péter évértékelőjének legerősebb mondatai | 2025. 02. 15.

Megtartotta első kongresszusát a Tisza Párt, melynek végén Magyar Péter évértékelőjét, programbeszédét hallgatták meg a résztvevők. A nagyjából egy órás beszédben a pártelnök pontba szedett szakpolitikai terveit sorolta (ezeket cikkbe gyűjtve mi is közöltük),
https://24.hu/belfold/2025/02/15/tisza-part-konferencia-magyar-peter-bejelentes-beszed/
de szóba került Orbán Viktor és a Fidesz vezetősége, a megélhetési válság, az egészségügy problémái és a határkerítés is. A beszéd legmarkánsabb pillanatait gyűjtöttük ki.

https://24.hu/belfold/2025/02/15/magyar-peter-tisza-part-evertekelo-video/

Válasz

Szentkirályi 1,7 millióért ad tanácsot Kocsis Máténak, a Kutyapárt társelnökének 2 köbméterrel megnőtt a lakása | 2025. február 3.

Hétfő délután közzétették a Fővárosi Közgyűlés tagjainak vagyonnyilatkozatait.

https://budapest.hu/varoshaza/fovarosi-onkormanyzat/vagyonnyilatkozatok

Van olyan fővárosi képviselő, akinek egy beázás miatt megnőtt a lakása, más Madeira szigetén vett házat.

https://telex.hu/belfold/2025/02/03/fovarosi-kepviselok-budapest-fidesz-tisza-part-fopolgarmester

Előzmény

Válasz

Szandimandi...

https://www.facebook.com/reel/610168404968939

Előzmény

Válasz