Egy székkel megtudhatja, hogy mennyire öreg, mi is kipróbáltuk, működik
Infostart | 2025. április 21.

Hányszor tud felállni fél perc alatt egy székről kapaszkodás nélkül. Ez a lényege annak a gyakorlatnak, amelyből kiderül hogy mennyire öreg valaki.

A teszt igazából abból áll, hogy le kell mérni, az ember 30 másodperc alatt hányszor tud felállni és leülni. Aki szeretné nehezíteni a dolgot, az kipróbálhatja úgy is, hogy a padlón ülve mennyiszer tudja ugyanezt megtenni úgy, hogy közben nem támasztja le a kezét a földre - írja a hvg.hu.

Dean Garland oszteopata szerint a felállós teszt széles körben elismert mérési módszere az alsó végtagok erejének és stabilitásának. Alkalmazzák a gyógytornászok és más terapeuták is, akik a mozgás minőségét egy 1-től 10-ig terjedő skálán pontozzák, emellett adaptálható rehabilitációs célokra is. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) iránymutatása alapján

-- egy 60 és 64 közötti férfi átlagosan 14, egy hasonló korú nő 12 ilyen mozdulatot tud elvégezni 30 másodperc alatt.

Az STS teszt (Sit-to-Stand Test) egy gyűjtőfogalom, amely különböző felállás-leülés teszteket foglal magában. Az alacsonyabb eredmények (kevesebb felállás 30 másodperc alatt vagy hosszabb idő az 5 felálláshoz) gyengébb funkcionális képességekre utalhatnak, és összefüggésben lehetnek az elesés kockázatával, a csökkent mobilitással és más egészségügyi problémákkal, különösen idősebb felnőtteknél.

Korcsoportra vonatkozó tipikus eredmények (irányadó adatok a 30 másodperces székállás teszthez):

Életkor - férfiak és nők (felállások száma)

60-64 - 14-19 és 12-17
65-69 - 12-18 és 11-16
70-74 - 11-17 és 10-15
75-79 - 10-15 és 9-14

85 év felett ez a szám 7-12 és 6-11 között van.

Aki szeretne javítani a teljesítményén, annak azt ajánlják, hogy végezzen valamilyen láberősítő gyakorlatot, amire tökéletesen megfelel a séta is. Egy 17 tanulmány összegzését bemutató kutatás, amely összesen 226 889 ember adatait gyűjtötte össze, arra jutott, hogy napi 4000 lépés már elegendő ahhoz, hogy megfelezze bármilyen halálozás kockázatát (bármilyen egészségügyi okból), de napi 2337 lépés már a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez is elegendő – emelik ki.

Cikkünk 64 éves írója 30 másodperc alatt 20-szor állt fel (nem volt könnyű), igaz korábban versenyszerűen sportolt.

https://infostart.hu/eletmod/2025/04/21/egy-szekkel-megtudhatja-hogy-mennyire-oreg-mi-is-kiprobaltuk-mukodik

Válasz

Nem egészen stimmel Rogán magyarázata arról, miért mondja a kormány, hogy Brüsszel eltörölné a 13. havi nyugdíjat | 2024/12/10

A miniszter egy szakértői jelentésre hivatkozik, de ebben nincs szó a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Annyi szerepel benne, hogy lehetne egy felső határa a 13. havi juttatásnak, de ez csak az egyik ötlet arra, mit kezdhetne a kormány a költségvetésben ketyegő nyugdíjbombával.

„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.”

https://www.lakmusz.hu/nem-egeszen-stimmel-rogan-magyarazata-arrol-miert-mondja-a-kormany-hogy-brusszel-eltorolne-a-13-havi-nyugdijat/?lang=hu
___

A jelentés összesen tíz szakpolitikai opciót sorol fel a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételére.

https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/topics/policy-sub-issues/structural-reforms/country-tailored-policy-reforms/Strengthening-the-Hungarian-Pension-System.pdf

A jelentés első körben megállapítja, hogy reformok nélkül a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon nehezen lesz fenntartható.

Ennek elsődleges oka a népesség elöregedése. Jelenleg körülbelül 5,8 millió „munkaképes korú” 20 és 64 év közötti ember, és 2 millió 65 év feletti lakos él Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint az arányok 2070-re jócskán átalakulnak: 4,7 millió 20-64 éves és 2,6 millió 65 év feletti tagja lesz a magyar társadalomnak.

Ma minden 65 év felettire majdnem három 20-64 éves jut, 2070-ben kevesebb mint kettő jut majd.

Ha nem változnak a nyugdíjszabályok, ez a demográfiai átrendeződés a költségvetés nyugdíjkiadásainak drasztikus emelkedéséhez fog vezetni.

Magyarország 2022-ben a GDP-je 7,7 százalékát költötte nyugdíjakra. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2070-ben a GDP 12 százalékát költi majd. A 4,3 százalékpontos becsült emelkedés Luxemburg és Málta után a harmadik legmagasabb az EU-ban.

Összehasonlításképp, 2022-ben a GDP 4,4 százalékának feleltek meg az egészségügyi kiadások Magyarországon. 2070-re körülbelül annyi lesz a többlet nyugdíjkiadás a mai szinthez képest, mint amennyit jelenleg összesen költünk egészségügyre.

Ezzel együtt, mivel Magyarország egyelőre uniós összevetésben keveset fordít nyugdíjakra, a jelentős emelkedés után is csak kicsivel haladnák meg a GDP-arányos nyugdíjköltések az uniós átlagot.

A befizetett nyugdíjjárulékok az OECD-jelentés számítása szerint közben maradnak a mostani szinten, a GDP 6,8 százalékán, így a beérkező járulékok és a kifizetett nyugdíjak közötti különbség a GDP 0,9 százalékáról 5,2 százalékra nő 2070-re.

Az OECD szakértői azzal kalkulálnak, hogy az elöregedéssel járó kiadások, főként a nyugdíjkiadások miatt az államadósság a GDP 73,4 százalékáról 2060-ra 200 százalékra nőhet, ha kormány nem nyúl hozzá a nyugdíjrendszerhez.

Jelenleg az EU-ban Görögországé a legmagasabb GDP-arányos államadósság 164 százalékkal. Az EU úgynevezett maastrichti kritériumai 60 százalékot irányoznak elő, Orbán Viktor pedig arról beszélt idén nyáron Tusnádfürdőn, hogy 30 százalék közelébe kellene levinni az államadósságot.
Hogy kerülhetnénk el az összeomlást?

A nyugdíjrendszerről szóló nyári OECD-jelentés megjegyzi, hogy a probléma aligha kezelhető önmagában családpolitikai intézkedésekkel. Ha sikerülne is megfordítani a születésszám elmúlt években látott visszaesését, és 2050-re a termékenységi ráta a 2,1-es szintre emelkedne a jelenlegi 1,51-ről, 2070-ig az is csak csekély mértékben csökkentené a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjkiadások közötti szakadékot.

Az OECD szakértői a nyugdíjrendszer átalakítására tíz szakpolitikai opciót vázolnak fel. Ebből az első nyolc önálló intézkedés, az utolsó kettő több intézkedés kombinációja.

Wouter De Tavernier hangsúlyozta a Lakmusznak, hogy javaslatokat egyáltalán nem tettek, csupán lehetséges reformokat írtak le, amik alapján a kormány cselekedhet.

Válasz

A kivételes (méltányossági) nyugdíjemelés szabályai 2024-ben a következőképp alakulnak:

-- az a nyugdíjkorhatárát betöltött öregségi nyugdíjas vagy

-- az a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotú özvegy vagy

-- az a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy vagy

-- az az árva

kérelmezheti, akinek a nyugellátása (árvaellátása) és esetleges további rendszeres pénzellátása (ide nem értve az időskorúak járadékát) együttes havi összege nem haladja meg a 120 ezer forintot – írta összefoglalójában Farkas András nyugdíjszakértő.

A rendszeres pénzellátásokat a szociális törvény sorolja föl. Ilyen ellátás például – sok egyéb mellett – a táppénz, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás.

A kivételes nyugellátás-emelés összege nem haladhatja meg a 8 ezer forintot, de nem lehet kevesebb 3 ezer forintnál.

Méltányossági emelést 3 évente egyszer lehet igényelni. A kérelem benyújtható az ügyfélkapun és postai úton is a Magyar Államkincstár Központnak vagy a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak címezve.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (ilyenek lehetnek például az érintett vagy közeli hozzátartozója súlyos egészségi állapotáról, gyógyszerköltségéről, a közüzemi díjak elmaradásról szóló és hasonló igazolások).

A kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésénél előnyben kell részesíteni

-- férfiak esetében a 35 évnél, nők esetében a 30 évnél több szolgálati idővel rendelkező kérelmezőt,

-- a 70 éven felüli kérelmezőt,

-- azt a kérelmezőt, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt és

-- azt a kérelmezőt, aki kivételes nyugellátás-emelésben korábban nem részesült.

A Magyar Államkincstár Központ rendkívül indokolt esetben engedélyezheti a méltányossági nyugellátás-emelést akkor is, ha

-- a nyugellátás megállapításától vagy a korábbi kivételes nyugellátás-emelés engedélyezésétől számított három év még nem telt el vagy

-- a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás együttes havi összege meghaladja a 120 ezer forintot.

Rendkívül indokolt esetben sem engedélyezhető azonban kivételes emelés, ha a nyugellátás és a rendszeres pénzellátás együttes havi összege meghaladja a 140 ezer forintot.

Az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés beépül a nyugellátás összegébe.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/19/nyugdij-nyugdijas-nyugdijemeles-meltanyossagi-alapu-nyugdijemeles-ellatas-nyugellatas-penzugyminiszterium/

Előzmény

Válasz

Online konzultációt indít a nyugdíjról a NYUSZET | 2024. 11. 15.

Nyugdíjas konzultációt indít a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa – írja az atv.hu. Szerintük ugyanis nem folyik párbeszéd az érdekképviseleti szervek és a kormány közt. Céljuk az, hogy a társadalom véleményét kikérjék, aminek érdekében online kérdőívet készítettek. A többi között az alábbi kérdésekre várják majd a válaszokat:

-- Megfelelőnek tartja-e, hogy a nyugdíj csak az infláció mértékével emelkedjen, és a nyugdíjasok ne részesüljenek a gazdasági fejlődés eredményeiből?

-- Mit gondol a 13. havi nyugdíjról?

-- Szükséges a legrosszabb helyzetű, legalább 30-35 év szolgálati idővel rendelkező, alacsony nyugdíjat kapó idősek nyugdíjának emelése?

Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke szerint óriási probléma, hogy ötszázezer magyar ember száznegyvenezer forint alatti nyugdíjat kap.

A tegnapi Kormányinfón is szóba kerültek a nyugdíjak. Gulyás Gergely arról beszélt,

-- hogy minden évben lehet számolni a 13. havi nyugdíjjal. Viszont olyan tervről nincs szó, hogy összekötnék bérfejlesztést a nyugdíjakkal.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/15/nyugdij-nyuszet-online-konzultacio/

Válasz

Rejtélyek sora a 104 milliárdos Gondosóra program körül, a kormányzat alapkérdésekre sem válaszol

Vannak arra utaló jelek, hogy nem megy zökkenők nélkül a készülékek kiszállítása. A rendszer kétségkívül nagy segítség az időseknek, de nem csak ők profitálnak a 104 milliárd forintos programból. Magát az informatikai hátteret ugyanis a kormányközeli 4iG Zrt. dolgozta ki.

Egyelőre azt sem tudni, hogy hány gondosórát adtak át az időseknek, ki gyártja az eszközöket, és miből finanszírozzák a szolgáltatást

„Esztergályos Cecília a Gondosóra program 250 ezredik felhasználója” – jelentette be Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója alig másfél hete. Később viszont már nem negyedmillió felhasználóról beszélt, hanem úgy fogalmazott, hogy 250 ezren regisztráltak. A program központi honlapján olvasható tájékoztató is arra enged következtetni, hogy a feliratkozottak és a felhasználók száma között nagyobb különbség lehet:„A sikeres regisztrációt követően (tehát az adategyeztetés megtörténtével), néhány hónapon belül számíthat a Gondosóra kézbesítésére.” Más is erősíti a gyanút, hogy nem zökkenők nélkül a gondosórák kiszállítása, vagyis sokat kell várni rájuk. A program központi ügyfélszolgálatán azt mondták, a népszerűsítő kampány hatására most 90 nap az átfutási idő, átlagosan pedig másfél hónap alatt kapják meg az eszközt az érintettek.
https://nepszava.hu/3214397_gondosora-program-104-milliard-idosek-kormanyzat

Válasz

A Fidesz valóságtorzító propaganda-tevékenységeink egyik leglátványosabb eszköze a 2010 óta már 12 alkalommal megtartott nemzeti konzultáció.

A nemzeti konzultáció az állam által mesterségesen gerjesztett morális pánik (1) fenntartásának egyik eszköze, amely elől a médiát nem használó választók sem menekülhetnek, hiszen szó szerint házhoz jön (Domokos-Sik 2019:2).

Bár az egyes országok állampolgárait érintő döntésekkel kapcsolatban nemzetközileg ismert technika a konzultáció, a Fidesz által indított nemzeti konzultáció a műfaj alapvető módszertani kritériumainak sem felel meg (Kövér 2018; Barlai-Sik 2017). A minden egyes választópolgárhoz eljuttatott “kérdésekkel” nem valósul meg valódi párbeszéd, hiszen a kérdések és a válaszlehetőségek megfogalmazása pontosan előre meghatározzák a konzultáció kimenetét. A nemzeti konzultáció kizárólagos funkciója, hogy a kormány jövőbeli intézkedéseit legitimálja a választópolgárok “egységes akaratának” imitálásával, ezáltal ráadásul a cselekvő kormány szerepében tetszelegve irányíthatja a közbeszédet (Sik-Domokos 2019).

A push-poll szerű manipulatív, irányított kérdéseket és a kérdésekhez tartozó, hasonlóan torzító magyarázatokat mind a több mint 8 millió magyar választópolgár megkapja személyre szóló postai levélben, így még azok sem kerülhetik el a közbeszéd irányítására szolgáló nemzeti konzultációt, akik amúgy nem fogyasztanak közéleti híreket. Ennek ellenére a “legnépszerűbb” konzultációra visszaküldött válaszok száma is alig érte el az 1 milliót (FES 2016). Az eredmények feldolgozása az anonimitásra hivatkozva mindenfajta traszparenciát nélkülöz, továbbá, többek között az alacsony válaszadási arány miatt, távolról sem mondható reprezentatívnak. Nem beszélve arról, hogy tulajdonképpen semmi sem bizonyítja, ezeket a visszaküldött íveket tényleg megszámolják. Az eredmények megbízhatóságát végképp aláássa, hogy a válaszok online benyújtására szolgáló felület bizonyítottan lehetővé teszi, hogy ugyanazon állampolgár tetszőleges számú alkalommal küldje be a válaszait.
https://hvg.hu/itthon/20221118_Iden_is_konnyen_atverheto_az_online_nemzeti_konzultacio_szabad_a_csalas

Ennek ellenére a Fidesz előszeretettel használja az “eredményeket” további manipulatív kampányaihoz és külpolitikai céljaihoz.
https://mertek.atlatszo.hu/allamilag-finanszirozott-alternativ-valosag/

Előzmény

Válasz

Nem áprilisi tréfa: a nyugdíjkorhatár csökkenthető

Anélkül, hogy az 1800-as évek történelmi múltjához nyúlnék vissza, amikor még a legfejlettebb Angliában is a hatnapos, napi 12 órás (heti 72 órás) munkaidő volt a jellemző, elemzésemben arra az időszakra koncentrálok, amelyet a ma nyugdíjasai már megéltek.

A főfoglalkozások körében a hatnapos heti munkaidő 1967-ig 48 óra (napi 8 óra) volt. Majd ezt követte 1975-ben a heti 44 órás munkaidő, ami kéthetente egy szabad szombat biztosítását jelentette. 1981 áprilisától a heti törvényes munkaidőkeret 42 órára csökkent, amit a munkáltatóknak öt munkanapra kellett elosztaniuk. A Magyarországon ma is érvényes heti 40 órás munkaidő 1984-től van érvényben. A világ több országa kísérletezik már a heti 35 órás munkaidővel; ebben az esetben az aktív foglalkoztatottaknál egy hét négy munkanapból és három pihenőnapból áll. Ha nem is minden ágazatban, de e téren is a franciák állnak az élen.

Biztosan ellentmondásos az a felfogás, hogy a fejlődéssel felszabaduló munkaidőt, egyetlen logikus megoldásként csak úgy hasznosíthatjuk, hogy a heti munkaidőkeretet csökkentve a heti pihenőidőt növeljük. Ismert tény, hogy e megoldásnak vitathatatlanul nem csupán előnyei, hanem igazolható hátrányai is vannak.

A megoldás attól várható, ha a fejlődéssel felszabaduló időkeret egy részét a fiatalkori oktatás terén hasznosítjuk, egy másik részét az aktív munkával töltött időn belül a felfrissülésre, a kultúrára, a gyermekeinkkel kapcsolatos törődésre használjuk, egy jelentős arányát pedig a még egészségben eltölthető időskor tartamának meghosszabbítására fordítjuk. Ennek az életminőség növekedésén túl igazolhatóan jelentős gazdasági előnye is lenne. Például a fiatal nagyszülők bekapcsolódása, ha a gyermekek betegsége és/vagy más szükséglete elvonja a munkavégzéstől a szülőt. Igazolható előny, hogy abban az esetben, ha a heti munkaidőt csökkentjük egy nappal, azaz a heti pihenőidőt növeljük meg, akkor a legtöbb szolgáltatószektorban a mai kettő helyett a hét három napjára koncentrálódik majd a kereslet – míg a nyugdíjaskereslet a hét minden napjára, évszakoktól is függetlenül sokkal egyenletesebben oszlik el, ami a hatékonyság körében is rendkívül sok előnnyel jár.

De biztosan igaz az is, hogy a munkavégzéshez szükséges eszközök, infrastruktúrák kihasználtsága is sokkal nagyobb, ha azokat heti négy nap helyett öt napon át működtetjük, méghozzá kevesebben, hiszen a munkaerőpiacról a korábban nyugdíjba vonulók kiesnek.
https://nepszava.hu/3189648_nem-aprilisi-trefa-a-nyugdijkorhatar-csokkentheto

Válasz

Hasonló készülékeket a szociális intézmények – sok esetben összekötve a lakás gáz- vagy füstérzékelőjével – milliószámra használnak Európában. Egyre növekszik ugyanis az aggastyánkorú emberek száma, és a világ leggazdagabb államai sem képesek 80-100 éves lakosaik tízezreit, vagy nagyobb államok idősek millióit szociális intézményekben elhelyezni. A kis kütyü abban segít, hogy az egészségügyi és szociális okból rászorulók biztonságban érezzék magukat, és minél tovább saját otthonukban maradhassanak. Ugyanis

-- bármilyen drága a rendszerhez tartozó diszpécserközpontok fenntartása, még mindig sokkal olcsóbb, mint a gondozóházaké.

Bár a kis készülék a kampánycélú felhasználás miatt került be a hírekbe, más okból is megérdemli a hírverést: ez a magyar kormány eddigi legjelentősebb szociális – vagy inkább elsőre annak látszó – beruházása. A projekt nagyságát érzékelteti, hogy az eddigi „csúcstartóhoz” képest mennyivel többet fordítanak rá.

A választások előtti napon több idős ember meredt elképedve a nem sokkal korábban kézhez kapott kis kütyüre, az ugyanis hirtelen megszólalt. Addig az időseknek fogalmuk sem volt róla, hogy ez lehetséges. Korábban arról tájékoztatták őket, az eszköz egyetlen célt szolgál: baj esetén meg kell nyomni a rajta levő gombot, és máris létrejön a kapcsolat a segélyhívó központtal. Most kiderült, hogy másra is lehet használni. Ha valaki ismeri a készülékhez tartozó telefonszámot, hangosbeszélőként is működhet. A kapcsolat akkor is létrejön, ha a felhívott személy nem fogadja a hívást, sőt, meg sem tudja azt szakítani. A gondosóra tehát ideális kampányórának, választási mozgósításra. A 83 esztendős K. Ferencné is így járt: a segélyhívó eszközön keresztül hol egy debreceni Fidesz-aktivista, hol Orbán Viktor hangja buzdította arra, hogy szavazzon a Fideszre. Fia azonnal a választási bizottsághoz fordult, és nem sok jót ígér az ellenzéknek, hogy az Országos Választási Bizottság hatáskör hiányában elutasította a beadványát. A férfit annál inkább megdöbbentette az eset, mert közben elveszítette idős édesanyját.

Persze az eszköz elvileg nem politikai, hanem szociális célt szolgál. Ez a létező legbutább okoseszköz, és éppen ez a jó benne: mindössze egyetlen gombja van, amit megnyomva azonnal hívja az előzetesen beletáplált számot, a segélyhívó központét. Vízálló, fürdés közben is viselni lehet. Hordható karon vagy a nyakban lógatva. A központ látja a hívó helyzetét (GPS koordinátáit), még azt is észleli, ha az illető elesett. A segélyhívó központ riasztás esetén vissza tud kérdezni, megnyugtathatja az idős embert, és segítséget küldhet a számára.
https://www.valaszonline.hu/2022/05/10/gondosora-4ig-szocialis-gondozas-valasztas-nyugdijasok/

Válasz