A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) a Bajtársak segítségével szedte össze, milyen fontos dolgokra figyeljen az, aki mentőt hív, vagy rohamkocsival, sürgős esettel találkozik. Sorozatunk első része következik, a következőhöz még várjuk a véleményeket, egyedi eseteket, amik mindenki számára tanulságként szolgálhatnak.

Konstantin-kereszt (forrás: Wikipédia)

A közelmúltban sok szó esett a mentők munkájáról, szövetségünk elnöke többször is megszóltalt a csenyétei eset kapcsán. Látva a rengeteg reakciót, kérdést, félreértést, a MOMSZ a mentődolgozókat hívta segítségül, hogy elmondják a lakosság számára, mire figyeljenek, hogy segítsék munkájukat. A Bajtársakat kérdeztük a témában, a felsorolás véletlenszerű, mert sosem lehet tudni, hogy egy adott esetnél éppen melyik a legfontosabb szempont.

1. Házszám

Nem is hinnéd, milyen fontos, hogy jól láthatóan legyen kint a házszámod. Megfelelő helyen, jól olvashatóan, ne a fenyőfa takarásában. Így a Bajtársak sokkal könnyebben találnak a címre. Ezzel függ össze az is, hogyha bonyolult a cím, például tanyavilágba kell a segítség, és van rá kapacitás, akkor valaki jöjjön ki a mentő elé az utcára, nagyobb csomópontra.

2. Dokumentumok

Ha valaki beteg, legyen nála minden ezzel kapcsolatos dokumentum. Ha nem otthon tartózkodik, de van ismert betegsége, legyen nála minimum egy cetli a betegségeiről, a szedett gyógyszerekről és gyógyszerérzékenységéről.

3. Valós hívás

Kisebb sérülésekkel, egyéb, banális rosszullétekkel, például hőemelkedéssel, felületes sebzéssel lehetőleg ne a mentőket hívják, főleg, ha megoldható a saját autóval való szállítás. Hagyják meg a kapacitást a sürgős, életveszélyes és/vagy mozgásában korlátozott, csak fekve szállítható személyeknek.

Kisebb megbetegedések, több napja tartó rosszullétek esetén keresd fel háziorvosodat, állapotromlás esetén orvosi ügyeletet. Viszont stroke-ra, infarktusra utaló panaszok, nehézlégzés esetén ne várj, hogy majd jobban lesz, azonnal hívj mentőt!

Ehhez a témához szorosan kapcsolódik, hogy mentő hívásakor ne a szomszéd, és főleg ne a távol tartózkodó hozzátartozó telefonáljon, hanem lehetőség szerint maga a beteg vagy egy mellette álló személy. Ezzel elkerülhető az indokolatlan riasztás, a valóságot nélkülöző bejelentés. A mentésirányító így ténylegesen hallhatja, hogy a beteg milyen állapotban van.

4. Menj oda!

A mentőhívással nem tetted meg a tőled elvárható segítségnyújtást. Ha azt látod, hogy valaki a földön fekszik, nem mozog, akkor oda kell menned megnézni, hogy tudsz-e segíteni. A beteg mellől pontosabb választ tudsz adni a feltett kérdésekre. A mentésirányító telefonon keresztül segít az elsősegélynyújtásban, egészen addig, amíg a mentő odaérkezik. A segítségnyújtás elmulasztásával pedig nemcsak állampolgári kötelességednek nem teszel eleget, hanem embertársadat hagyod cserben.

5. A 112 nem a mentő!

Egy mentésirányító Bajtársunk hívta fel rá a figyelmet, hogy sokan nem tudják: a 112-es hívószám tárcsázása után nem a mentőszolgálat jelentkezik, hanem egy segélyhívó központ. Innen az alapadatok tisztázása után kapcsolják a mentőszolgálatot. Ekkor el kell mondani érthetően, hogy mi a probléma, akkor is, ha azt előzőleg valaki megtette a 112-es számnál. Egyébként a 104-es tárcsázása esetén is a 112-es központ jelentkezik, tehát ebből e szempontból lényegtelen melyik számot hívja a bejelentő. A telefonban sohasem azért kérdez az irányító, mert kíváncsiskodik, hanem szeretné, hogy a beteg állapotának megfelelő mentőegység indulna a helyszínre.

5+1. Adj utat!

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy biztosítson mindenki szabad közlekedést a megkülönböztető jelzést használó mentőautónak, ezzel segítve a mentést. Fontos tudni, hogy a szűk utcán álló, villogó mentőautó a munkáját végzi, ezért senki se dudáljon, ha lehet, kerüljön inkább más irányba.

Forrás: https://momsz.hu/51-eletmento-dolog-amire-figyelj-hogy-boldoguljon-a-mento/

:::::

A mentőszolgálat az életmentést és a betegszállítást végző intézmények tevékenysége. Magyarországon az embermentést, mint kötelezettséget Mária Terézia magyar királynő törvényben írta elő. A mentésügy országos intézménye az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), működési köre az ország egész területére kiterjed. Az OMSZ hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, mely több mint 70 éve látja el mentési és betegszállítási feladatait.

A mentés legősibb alakja ösztönös tevékenység, melynek elsődleges célja, hogy elhárítsa a balesetet szenvedett életét, vagy testi épségét veszélyeztető tényezőt. A kék, hatágú, ún. „Konstantin-kereszt” az élet csillaga. A mentés hat alapvető követelményét szimbolizálja: felismerés, segélykérés, elsősegély, mentőellátás, szállítás alatti kontroll, definitív ellátás. A kígyós bot (Aszklépiosz pálca) az orvoslás-gyógyítás eszméjét fejezi ki.

A mentés a sürgősségi ellátás kórház előtti szakaszában alapvető fontosságú.

Az Egészségügyi Törvény 94. §-a szerint:

• (1) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan - az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas - legközelebbi egészségügyi intézménybe szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása (a továbbiakban: mentés).

• (2) A beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorul

a) személyi sérüléssel járó baleset, tömeges baleset, katasztrófa esetén,

b) ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn,

c) heveny vagy riasztó tünetekkel járó esetekben, ha a sürgősségi ellátás elmaradása életveszélyhez, maradandó egészségkárosodáshoz vagy a gyógyulás elhúzódásához vezethet,

d) szülészeti esemény során,

e) ha az erős fájdalom vagy egyéb súlyos heveny tünet csillapítása sürgős orvosi beavatkozást igényel,

f) heveny tudatzavar esetén,

g) veszélyeztető állapot vagy annak gyanúja esetén.

 

• (3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben bárki jogosult a mentés kezdeményezésére.

 

• (4) Mentésnek minősül továbbá

a) az orvos által rendelt sürgős (azonnali és egy órán belüli), illetve sürgősségtől függetlenül ::a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás,

 

b) a más jogszabályokban meghatározott életmentő ténykedésekhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (például szervátültetés),

 

c) életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása,

 

d) a mozgóőrség (mentési készenlét biztosítása meghatározott helyen és ideig).

 

95. § A mentés igénybevételéhez való jog a Magyar Köztársaság területén - állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül mindenkit megillet. 96. §

 

• (1) A mentés biztonságos, egységes és összehangolt működéséhez szükséges feltételrendszer biztosítása és megszervezése állami feladat.

• (2) A mentés feladatait az ország egész területére kiterjedően az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ), valamint - a működési engedélyben meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított szervezetek látják el az OMSZ koordinálása mellett.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ment%C5%91szolg%C3%A1lat