Végrehajtották az első szemátültetést emberen

New York-i sebészek bejelentették az első emberen végzett szemátültetést. Ez hatalmas áttörést jelent még akkor is, ha a beteg nem nyerte vissza látását.

Eduardo Rodriguez (jobbra)volt az egyik sebész, aki Aaron James transzplantációs műtétjét vezette

Az első emberen végzett szemátültetés, amely 21 órán át tartott, hat hónappal ezelőtt történt a New York-i Langone Health egészségügyi központban. A páciens a 46 éves veterán katona, Aaron James, akit 2021-ben nagyfeszültségű áramütés ért. Egy áramszolgáltatónál dolgozott, amikor májusban egy éjszaka az arcával hozzáért a 7200 voltos vezetékhez. Bal arcának jó része megégett, eltűnt az orra és elvesztette bal karját, a bal szeme pedig annyira fájt, hogy el kellett távolítani. A látószerv átültetése arctranszplantációjának része volt, így sokkal eredményesebb plasztikai beavatkozást tudtak elvégezni a sebészek. James jobb szeme normálisan működik, az átültetett szemmel nem lát, de annak vérellátása rendben történik, retinája ígéretesen néz ki, szemhéja is van, bár az nem mozog. – Jól érzem magam. Még nem tudok semmilyen mozgást végezni, nem tudok pislogni, de már érzek bizonyos dolgokat. Valahol el kell kezdeni, valakinek elsőnek kell lennie, talán tanulhatnak ebből valamit, ami segít a következő embereken – mondta Aaron James.

– A puszta tény, hogy átültettünk egy szemet, hatalmas áttörés, amiről évszázadok óta gondolkodtak, de még sohasem történt meg. A teljes szemátültetést korábban gyakorlatilag lehetetlennek tartották a látószerv komplexitása miatt. Nem állítom, hogy helyre fogjuk tudni állítani a látást, de semmi kétség, szerintem egy lépéssel közelebb kerültünk hozzá. Bármi is történik majd az elkövetkezendő időkben, már csak annak a figyelemmel kísérése, hogy hogyan fog a szemgolyó az új helyzethez alkalmazkodni, rengeteg tanulsággal szolgál majd az orvosok számára – mutatott rá Eduardo Rodriguez, az átültetést végző több, mint 140 tagú sebészcsapat vezetője. A szaruhártyát – amely a szemgolyó külső védőburkolatának az elülső, áttetsző része - ma már rutinszerűen ültetik át bizonyos látásromlások esetében, de egy egész szemgolyó átültetése, a vérellátással és a látóideghez való kapcsolással holdraszállás szintű áttörés.
https://nepszava.hu/3215049_vegrehajtottak-az-elso-szematultetest-emberen

Válasz

Két maszk sem véd sokkal jobban japán kutatók szerint | 2021.03.05.

Egy szuperszámítógépen modellezték a különböző típusú és kombinációjú maszkokat viselő emberektől származó vírusrészecskék áramlását. Az eredmények részben ellentmondanak az amerikai betegségellenőrzési és -megelőzési központ közelmúltbeli ajánlásának.
Két maszk viselése nem nyújt sokkal nagyobb védelmet a koronavírussal szemben, mint egy darab, megfelelően hordott maszk – állapította meg egy japán szuperszámítógép.

A Riken kutatóintézet és a Kobe Egyetem kutatói a Fugaku szuperszámítógépet használva modellezték a különböző típusú és kombinációjú maszkokat viselő emberektől származó vírusrészecskék áramlását.

A szakemberek megállapították, hogy egyetlen sebészi maszk 85 százalékos hatékonysággal gátolja meg a vírusrészecskék belélegzését, ha megfelelően van rögzítve az arcon. Egy sebészi maszkra felvett, poliuretánból készült maszk mindössze 89 százalékra növeli a hatékonyságot. Két, nem textilből készült maszk egymáson viselése azért nem hatásos, mert a kialakuló „légellenállás” miatt szivárgás alakul ki a széleken.

A tanulmány szerint az N95 jelzésű orvosi maszkok nyújtják a legnagyobb védelmet a megfertőződéssel szemben, ezeket a sebészi, majd a textil-, végül a poliuretánból készült maszkok követik.

Két maszk = dupla védelem

Az eredmények részben ellentmondanak az amerikai betegségellenőrzési és -megelőzési központ (CDC) közelmúltbeli ajánlásának. A központ szakemberei laboratóriumi kísérletükben két mesterséges fejet hat láb (mintegy 180 centiméter) távolságra helyeztek el egymástól, és azt vizsgálták, hogy az egyikük köhögésekor a levegőbe került, koronavírus-méretű részecskékből mennyit lélegzett be a másik.

-- Kimutatták, hogy ha egyetlen maszkot - legyen az sebészi vagy textilből készült - viselünk, az a felénk terjedő részecskék mintegy 40 százalékát gátolja meg abban, hogy belélegezzük. Ha egy sebészi maszkra ráhelyeztek egy textilmaszkot, a kettő a részecskék 80 százalékának a belélegzését tartóztatta fel.

-- Az amerikai szakemberek szerint - ha helyesen viselik - a sebészi maszk fölött hordott textilmaszk képes szűkíteni a maszk szélein lévő rést, ahol a vírusrészecskék bejuthatnak a szervezetbe.

https://nepszava.hu/3112067_ket-maszk-sem-ved-sokkal-jobban-japan-kutatok-szerint

Válasz

Szeged díszpolgára 2021-ben: Karikó Katalin

Karikó Katalint jelölte Szeged város idei díszpolgárának Botka László polgármester. Az Amerikában élő professzor – akinek az első és legmodernebb koronavírus-vakcinát köszönhetjük – elfogadta a felkérést, és személyesen veszi át a kitüntetést a város napján, május 21-én.

Karikó Katalin Botka László polgármesternek írt levelében azt írta,

-- Szegednek mindenkor kitüntetett helye volt az életében.

Karikó Katalin a Szegeden szerzett ismeretekkel alapozta meg tudományos pályáját. Az egyetem elvégzése után a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni, majd az Egyesült Államokban teljesedett ki a kutatómunkája. Karikó Katalin és munkatársai áttörést hoztak a koronavírus elleni harcban. A világon elsőként engedélyezték az általuk kifejlesztett vakcinát, így nem túlzás azt állítani, hogy ezzel a tavalyi év legnagyobb tudományos sikerét érték el.

Karikó Katalin Szegeden ismerte meg a férjét, Francia Bélát, itt kötött házasságot és itt született meg a kislányuk, Zsuzsanna is. A professzor arról is írt a levelében, hogy amikor hazalátogat, mindig eljön Szegedre, hogy a régi barátokkal találkozzon, és felkeresse a városban azokat a helyeket, amelyekhez kellemes emlékek fűzik.

Szeged minden évben egyetlen díszpolgárt avat a város napján, május 21-én.

Karikó Katalin arról tájékoztatta Botka László polgármestert, hogy személyesen veszi át Szeged város kitüntetését.

https://szeged.hu/hirek/39799/szeged-diszpolgara-2021-ben-kariko-katalin

Válasz

Megkönnyíti a dolgunkat maszkviselés közben | 2021. 01. 10.

Környezetbarát és bármelyik maszkra felszerelhető az a kis híd, ami meggátolja, hogy bepárásodjon a szemüveg. A szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület fejlesztette ki, a gyártásról és használatáról az elnök beszélt lapunknak.

Hónapok óta hazánkban is ezrek küzdenek a szemüveg és maszk kombó által okozott párásodás nehézségeivel.

A szegedi Partiscum Csillagászati Egyesület azonban megtalálta a megoldást, amivel búcsút inthetnek a látásukban korlátozottak a lencsék párásodásának, ugyanis megterveztek és

-- már javában gyártanak egy olyan kis apró, 390 forintos eszközt, ami a maszkra akasztva és az orrnyeregre helyezve meggátolja a kifújt levegő felfelé jutását.

https://www.delmagyar.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/masolat-viszlat-a-szemuveg-parasodas-7123981/

Válasz

Egy féreg vezetett áttöréshez egy ritka ráktípus kutatásában | 2021. 01. 08.

Az angol Williamson család 2003-ban elvesztette Sue-t, az édesanyát egy ritka, neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után a család több tagjánál kiderült, hogy ők is rendelkeznek az édesanya haláláért felelős hibás génnel. A családfő a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának köszönhetően, az ELTE kutatóit is felkérve nemzetközi együttműködés alakult a ritka, örökletes daganatos betegség kutatására. Legújabb eredményük a Disease Models and Mechanisms folyóiratban jelent meg.

Reménykeltő eredmények

Az új modellállat egyértelmű siker. A férgekben megjelent a Williamson-mutáció, ami további, pontosabb vizsgálatok tesz lehetővé. Sikerült a kutatóknak szelektíven kezelni a Williamson mutáns férgeket úgy, hogy közben az egészséges férgek életben maradtak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos hatóanyagok a Williamson férgeket elpusztítják, míg az egészséges állatokra nincsenek hatással. Vagyis a humán rákos sejtek ellen is lehetnek megfelelő hatóanyagok, amik teszteléséhez egy lépéssel közelebb kerültek a kutatók. Jelenleg nincs gyógymód a PHEO-tumorok ellen, de a kutatások eddigi eredményei új utakat nyithatnak a daganatos megbetegedéssel kapcsolatos vizsgálatokban és a tünetek felismerésében.

https://24.hu/tudomany/2021/01/08/rak-daganat-hibas-gen-pheo/

Válasz

Akár egy nap alatt is hatékony lehet a koronavírusra egy influenza elleni gyógyszer | 2020. 12. 16.

Az új koronavírus elleni vakcina véget vethet a világjárványnak, ám amíg a tömeges oltás nem áll rendelkezésre, létfontosságú a közösségi terjedés megállítása. Ez utóbbiban lehet kulcsszerepe az új MK-4482 / EIDD-2801 vagy más néven molnupiravir nevű vírusellenes gyógyszernek, amely mindössze 24 óra alatt teljesen elnyomja a koronavírus terjedését görényeken végzett kísérletekben – írja a Házipatika a Georgia Állami Egyetem Biomedicina Tudományok Intézetének tanulmánya alapján.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy egyelőre eredmények csak állatkísérletekből érkeztek. Azért görényeket használtak a kutatáshoz, mert – például az egerekkel ellentétben – ezeket az állatokat mindenféle mutáció nélkül fertőzi a koronavírus, úgy, mint az emberi szervezetet, így megfelelő kísérleti alanyoknak bizonyulnak.

„Ez az első olyan szájon át bevehető gyógyszer, ami gyorsan blokkolja a SARS-CoV-2 terjedését, tehát igazi áttörést hozhat” – magyarázták a kutatók a Nature Microbiology című folyóiratban megjelent publikációban. A vírusellenes gyógyszert az atlantai Emory Egyetemen fejlesztette ki a Drug Innovation Ventures at Emory gyógyszerinnovációs vállalat (DRIVE), eredetileg az influenza kezelésére készült.

A gyógyszer még nem került forgalomba, jelenleg ugyanis még csak a klinikai vizsgálatok II/III. fázisában jár. A beszámoló szerint három különböző dózisban tesztelik SARS-CoV-2-vel fertőzött pácienseken öt napon át, napi két adagban.

Ha a klinikai kutatások eredményei jók lesznek, az óriási előnyt jelenthet majd a fertőzés megfékezéséhez, a molnupiravir ugyanis az egyetlen szájon át szedhető gyógyszer lenne, amely biztonságos és hatékony, ráadásul mindenki számára elérhető. A jelenlegi hatékony kezelési módok ugyanis mind vénásan adható szereket jelentenek, amihez kórházi kezelés szükséges.

Ha a kutatók várakozásai beigazolódnak, úgy a gyógyszer a vírus terjedésének gyors blokkolásával nemcsak meggátolja a majd, hogy a fertőzés súlyos Covid-19 megbetegedéssé alakuljon, de lerövidíti a fertőző fázist, és gyorsan megfékezheti a lokális járványgócok kialakulását.

https://24.hu/tudomany/2020/12/16/molnupiravir-koronavirus-gyogyszer/

Válasz

Egy speciális plexifalnak köszönhetően biztonságosan találkozhatnak a szívbetegek szeretteikkel • 2020. dec. 4.

A látogatási tilalom ellenére is megérinthetik a családtagok a beteg hozzátartozójukat az Országos Kardiológiai Intézetben. A szívünk kamrájának elnevezett, speciális plexifallal elválasztott teremben a tilalom ellenére is biztonságosan találkozhatnak a szívbeteg gyerekek és felnőttek szeretteikkel. Egy műanyag kesztyűben még meg is érinthetik a másikat. A kórház főigazgatója szerint ennek gyógyító ereje van.

https://rtl.hu/rtlklub/hirek/egy-specialis-plexifalnak-koszonhetoen-biztonsagosan-talalkozhatnak-a-szivbetegek-szeretteikkel

Mi most úgy szeretjük a betegeinket, hogy megvalósítottuk számukra a „Szívünk kamráját”, azt a helyet, ahol a látogatási tilalom alatt is találkozhatnak a szeretteikkel. Mert mi nem csak szívvel, hanem lélekkel is dolgozunk, és a járvány alatt sem feledkezhetünk meg arról, hogy nem csak koronavírussal fertőzöttek, hanem szívbetegek is vannak. Empátiával fordulunk a betegeinkhez, ezért nem volt nehéz elképzelni, milyen fájdalmas karácsony közeledtével a látogatási tilalom.

Magyarországon elsőként a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben álmodtunk meg egy olyan formabontó megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a látogatási tilalom alatt is megérintsék egymást a nálunk gyógyulók és hozzátartozóik. A „Szívünk kamrája" egy olyan innovatív kivitelezés, amelynek lényege, hogy egy két bejárattal rendelkező teremben plexi falakkal leválasztottunk egy kis szobát, így a hozzátartozók úgy tudnak a szívbeteg gyermekekkel és felnőttekkel találkozni, hogy közben nem szegik meg a látogatási tilalmat. A látogatók tulajdonképpen nem lépnek be az épületbe, ugyanis a kórház Fehér Holló utcai bejáratnál található két üvegajtó közötti zsilipes részt alakítottuk át betegsimogató szobává. A benn fekvő páciensek egy másik ajtón lépnek majd be a "Szívünk kamrájába", amelyben egy kerek ablaknak köszönhetően egyszer használatos, vállig érő műanyag kesztyűt viselve meg is érinthetik egymást.

Az emberi érintés teremtő és életben tartó szükségletünk, olyan, akár a lélegzetvétel. Az érintésnek gyógyító és életet meghosszabbító hatása is van, ezért december 5. és január 5. között minden nap 12.00 és 16.00 óra között fél órás beosztásban lehetővé tesszük a nálunk gyógyulóknak a találkozást és az érintést. Osszátok a jó hírt, hogy ilyen is van Magyarországon. Mert nincs lehetetlen!

(Köszönet az MKI Plexi-nek, a Why Not!? Group-nak és az Integral Visionnak!)
-- Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

Válasz

Amerikai kiberfegyverrel lopták el tegnap a Pfizer / BioNTech vakcina dokumentumait?

Az óriási amerikai kiberbűnözés elleni vállalat, a FireEye hétfőn áldozatul esett egy elképesztően professzionális kibertámadásnak. Nem lehet kizárni, hogy tegnap ezzel az ellopott támadószoftverrel törtek be hekkerek az Európai Gyógyszerügynökséghez.

Hiába volt a csúcsszintű éberség, alapos leckét kaptak az amerikaiak a hét elején. A FireEye nevű amerikai vállalat a világ egyik legnagyobb és legfontosabb kiberbűnözés elleni szereplője. Ez a cég segített 2014-ben a Sony Entertainmentnek egy súlyos kibertámadás után, 2015-ben őket kérte fel tanácsadónak az amerikai külügyminisztérium és más kormányzati szerv egy orosz kibertámadást követően, és 2017-ben ők vizsgálták meg az Equifax nevű pénzügyi szolgáltató meghekkelt számítógépeit.

De most éppen ők estek áldozatul egy elképesztően professzionális kibertámadásnak. A támadóknak ráadásul nem csak a cég rendszereibe sikerült betörniük, hanem ellopták azokat a kiberfegyvereket is, amelyekkel a FireEye az ügyfeleinél vizsgálja a védelmi rendszereik ellenállóképességét. Ezen betörésnek pedig hamarosan következményei lesznek világszerte vállalatoknál és hivataloknál.

A Szilícium-völgyben működő vállalat kedden közölte: a támadók elképesztő szakmai szintről tettek tanúbizonyságot, olyat, amelyet csak állami szereplők esetében ismerünk. „A támadási technikák olyan új kombinációját alkalmazták, amelyet sem mi, sem a partnereink nem láttak még” – írta Kevin Mandia cégvezető.

Hozzátette, hogy a támadók külön a FireEye rendszerére szabták a technikájukat. Több ezer új IP-címet hoztak létre, ahonnan megindították a támadásukat, és így a cég biztonsági rendszerének radarja alatt maradtak.

Közben már az FBI bekapcsolódott a vizsgálatba, bevonva a Microsoft szakembereit is. Az FBI megerősítette, hogy állami szereplő hajtotta végre a támadást, de nem volt hajlandó azt nevesíteni.

Márpedig az eset a legnagyobb kiberbiztonsági eszközrablás 2016 óta.

A most ellopott támadószoftverrel a támadók úgy tudnak majd támadást végrehajtani, hogy könnyedén el tudják rejteni a nyomokat az igazságszolgáltatás nyomozói elől. A FireEye a támadást követő órákban több mint 300 intézkedést jelentett be, amelyek növelhetik a védelmet a támadó programokkal szemben.

Ez viszont lehet, hogy annyit ér, mint halottnak a csók. Tegnap ugyanis nagyszabású hekkertámadás áldozata lett az Európai Gyógyszerügynökség. Az ügynökség elismerte, hogy a támadók „törvénytelenül hozzáfértek” a Pfizer / BioNTech COVID-19 vakcina fejlesztési dokumentumaihoz.

https://privatbankar.hu/cikkek/makro/gigantikus-kibertamadas-egy-vezeto-amerikai-vallalat-ellen--retteghetnek-az-ugyfelei.html

Előzmény

Válasz

Pontosan meg nem határozott hátterű kibertámadás érte a hét elején az Európai Gyógyszerügynökséget, azt a szervezetet, mely az Európai Unión belül forgalomba hozott gyógyszerek engedélyeztetési eljárásáért felelős, így kulcsszerepet kap a koronavírus elleni oltóanyagok vizsgálatában is. A hackerek hozzájuthattak mind a Pfizer mind a BioNTech vakcináival kapcsolatos dokumentumokhoz.

Az EMA szerdán elismerte, hogy rendszereit kibertámadás érte, ennél részletesebb információt azonban nem biztosított a sajtó számára, így az ügynökség beszámolója alapján nem tudni, kik állhattak a támadás mögött, illetve pontosan milyen eszközökkel, milyen rendszereket támadtak meg - a két fenti gyógyszergyártó ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a támadók a koronavírus elleni védőoltások dokumentumaira voltak kíváncsiak.
https://www.hwsw.hu/hirek/62663/europai-gyogyszerugynokseg-covid19-vakcina-pfizer-biontech.html

Válasz

„Mindent feladtunk, a jegyünk is csak egy irányba szólt” – a magyar kutató, akinek a szabadalmára alapszik a covid elleni vakcina, 1985-ben hagyta el az országot | 2020. december 06.

A Hvg.hu interjút készített Karikó Katalin Amerikában élő magyar biokémikussal, aki több mint húsz éve fedezte fel kutatótársával azt a módszert, amelyen most a koronavírus elleni vakcinák nagy része alapul.

A most 65 éves, szolnoki születésű Karikó Szegeden diplomázott, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett dolgozni, majd 1985-ben elhagyta Magyarországot családjával. Több nyugati egyetemre is próbált jelentkezni, de végül a philadephiai Temple Egyetem kínált neki ösztöndíj nélkül pozíciót, így oda indult férjével és kislányával, akinek a játékmackójába varrták be az illegálisan átváltott dollárt, amit a Ladájukért kaptak. „Mindent feladtunk, amink csak volt, a jegyünk is csak egy irányba szólt. Senkit sem ismertünk Amerikában; ott aztán bedobtak a mély vízbe, gyorsan meg kellett tanulni úszni, különben mind alámerültünk volna” – mondta.

Karikó élete nem volt egyszerű eleinte Amerikában, rengeteget dolgozott, és Magyarország után nem volt hozzászokva az egyetemi pályázati rendszerhez, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az állásuk főleg attól függött, milyen eredményeket produkáltak. De mint mondta, megtanult küzdeni.

A covid elleni vakcinát azért sikerült ilyen gyorsan kifejlesztenie a BioNTech-Pfizernek, mert 2003 óta tudnak fehérjét kódoló, szintetikusan készített gént előállítani, amelyből két óra alatt elkészíthető a módosított mRNS, ami aztán a szervezetbe bejuttatva működésbe lép. Az mRNS-en alapuló módszer az, amelyet Karikó fedezett fel kutatótársával, jelentősége pedig óriási, ugyanis elmondása szerint a jövő vakcinái valószínűleg mRNS-alapúak lesznek. Ettől függetlenül Karikóék nem lesznek most milliárdosok a felfedezésből:

„2004-ben fedeztük fel a módosított mRNS jelentőségét, egy évvel később Drew Weissman kollégámmal együtt szabadalmat jegyeztettünk be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására. Sajnos a szabadalmi jogot a Pennsylvaniai Egyetem 300 ezer dollárért eladta egy kívülálló cégnek, majd hét évvel később, amikor még szó sem volt járványról, az a cég 150 millió dollárért adta tovább a szabadalmi jogot a Modernának, valamint a BioNTechnek.” – mesélte a kutató a Hvg-nek.

Karikó több szempontból is sajátosan német történetként írta le a BioNTech vakcinaáttörést:

-- „Magánbefektetők pénzével, bevándorló családokban született tudósok érték el a német gyógyszerkutatás nagy sikerét a koronavírus elleni harcban.”

Mint mondja, cégük vezetője amúgy azt vallja, hogy fertőző betegségre vakcinát fejleszteni elsősorban morális kötelezettség, nincs helyük az anyagiaknak. (Karikó 2013-ban elhagyta a Pennsylvaniai Egyetemet, a BioNTech alelnöke lett)

Egyébként pedig a vakcinakészítés összességében nem nyereséges üzlet, ha az összes fertőző betegséget és a rájuk kifejlesztett védőoltások költségét és hasznát egymás mellé tesszük. Az előző koronavírus ellen például szintén létrehoztak vakcinát, de mire készen lett, már alig voltak fertőzöttek.

Karikó Katalin Nobel-díj-esélyesként is elkezdték emlegetni mostanában, de erre csak annyit mondott, nem gondol ilyesmire: „Számomra az a fontos hogy minél hamarabb minél több ember megkapja a vakcinát, és megvédje őket a vírusfertőzéstől.”

https://telex.hu/tudomany/2020/12/05/kariko-katalin-interju-vakcina

Előzmény

Válasz