Eltörölné a képesítést bizonyos munkakörökhöz Nagy Márton

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nevéhez fűződik az a rendelettervezet, amely úgy csökkentené az egyre kritikusabb munkaerőhiányt, hogy bizonyos munkakörök betöltésénél egyszerűen eltörli a képesítés szükségességét – vette észre Economx.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal indokol, hogy „a tervezet célja a képesítéshez kötött és a képesítéshez nem kötött, de szakmai felügyelet mellett végezhető gazdasági tevékenységek körének felülvizsgálata, melyet részben jogalkalmazási tapasztalatok, másrészt a jogszabály 2021-es hatályba lépése óta megjelent új szakképesítések megjelenése tett szükségessé.”

A tervezet szerint alkalmazható lesz képesítés nélkül is tehát

-- a biológiai termékek előállítása során a gyógyszerkészítmény-gyártó;
-- a cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése során az édességkészítő, a pék-cukrász technikus, a cukrász szaktechnikus, a sütő- és cukrászipari szakember, valamint a mézeskalács készítő, és a bonbon- és cukorkakészítő;
-- az épületbádogos, ipari bádogos szerkezetek, háztartási bádogos szerkezetek készítése, javítása során a bádogos, ipari szigetelő bádogos;
-- a kézápolás és műkörömépítés során a kéz- és lábápoló technikus, manikűrös és körömdizájner;
-- zénsavtermelés és -feldolgozás során az erjedés- és üdítőitalipari technikus és termékkészítő, az üdítőital-ipari termékkészítő, a sörgyártó, a szikvízgyártó, valamint a kézműves sörgyártó;
-- a villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése során a villanyszerelő és az erősáramú elektrotechnikus;
-- a villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivéve: feszültségmentesítés veszélyhelyzet esetén), feszültség alá helyezése, valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 100. számú előírása szerinti nagyfeszültségű komponensek cseréje során az alternatív járműhajtási technikus, a hibrid-és elektromos gépjármű mechatronikus, valamint a villamos ismeretekkel rendelkező hibrid és elektromos gépjárművek szerelője;
-- az épületek, építmények kül- és beltéri felületeinek festése, mázolása során a festő, mázoló, tapétázó, a szobafestő, a rekonstrukciós és műemléki festő és mázoló;
-- a villamos gépek és készülékek kisfeszültségű hálózaton történő karbantartása, üzemeltetése, telepítése (fázisonként 63 A névleges áramig) során a villamosipari előkészítő villanyszerelő, az erősáramú elektrotechnikus, a járműipari karbantartó technikus, az ipari szerviztechnikus, a háztartási gép szervizszaktechnikus, illetve az ipari villamos gép és készülék üzemeltető.

A tervezetről már zajlik a társadalmi egyeztetés, a kormányzat szeptember 22-ig várja az észrevételeket.
https://magyarnarancs.hu/belpol/eltorolne-a-kepesitest-bizonyos-munkakorokhoz-nagy-marton-261822

„Nyugati huncutság” – archív műsor a környezetvédelemről | 2025. március 30.

Alapelveket és feladatokat határozott meg az 1992-es riói környezetvédelmi konferencia, amely a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásával ért véget. A Szabad Európa Rádió akkori műsora körképet kínál a környezet megmentéséért tett, harminc évvel ezelőtti nemzetközi erőfeszítésekről.

https://www.szabadeuropa.hu/pp/33355062/ppt0.html

Az eredeti felvételt az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Interjútára őrzi és bocsátotta rendelkezésünkre.

https://www.szabadeuropa.hu/a/nyugati-huncutsag-archiv-musor-a-kornyezetvedelemrol/33355206.html

Október | 2019. október 23.

Hatvanhárom éve már, hogy kitört az 1956-os forradalom. Bár csak október 23-át szenteljük a megemlékezéseknek és csupán Budapestről beszélünk leginkább, valójában minden magyar forradalma volt. Nem tudom, hogy kit mennyire érint meg ez a dátum, ahogyan azt sem, hogy mennyire érdekel bárkit is a történelem, hiszen a mindennapok harcai, betegségek, problémák, munkahelyi kötelezettségek között őrlődünk naponta. Emlékszem, gyermekkorom óta az októberi hónap valahogy eltért a többitől, az aradi vértanúkra és az 1956-os hősökre emlékeztünk az iskolában, s az iskolai rendezvényről hazatérve mindig meséltem mamának, milyen volt. Olyankor ő évről-évre elmondott nekem egy odaillő verset vagy történetet. Fel sem fogtam, hogy ötvenhatban ő már anya volt, s valóban megélte azokat az eseményeket. Így, visszagondolva annyi mindent kérdezhettem volna tőle, de megelégedtem azzal, amit mondott, és inkább meséltem én, mondtam a verset, amit tanultam, mondtam, hogy milyen élményteli volt a nap, gyermeki önzőséggel fojtottam belé a szót. Elmondhatta volna, hogy tudott azokról, akik Kárpátaljáról részt vettek a budapesti eseményeken, akik szórólapoztak, hogy hogyan hallgatták a rádióból a híreket, hiszen tudta, mert halványan ott lapul az emlékeim között, hogy beszéltek róla a családdal. Mikor először hallottam olyan embertől történetet, aki jelen volt a forradalom idején, Budapesten, végig sem gondoltam, hogy ezt hallhattam volna korábban, családtagtól is. Olyan távolinak tűnt akkor húsz évvel ezelőtt a múlt, távolabbinak, mint most.

Keveset hallottam viszont a véres csütörtökről, nem tudom, miért. A forradalomban résztvevők, akikkel beszéltem, a zajló eseményeket sorolták, a maguk történetét, a maguk tragédiáját. Akik távolról figyelhették csupán a forradalmat, csak a távolság okozta szenvedést, az imákat, a félelmet, az aggódást mesélték el, mint annak idején én, a saját élményeimet. Még ma is azt olvasom, hogy nem tisztázódtak a mészárlás körülményei. Amikor az első lövés eldördült a Kossuth-téren, már mindegy is volt, ki lőtt, hiszen a feszült hangulatban megjósolható volt, hogy a pusztítás be fog következni. Ha Budapesten járok, és látom a golyók ütötte nyomokat, mindig megállok egy pillanatra, arra gondolok, milyen sokan haltak meg akkor a szabadságért. Mennyire elhasznált mondatnak tűnik, mennyire unalmas lehet sokak számára, hogy mi magyarok mindig emlegetjük negyvennyolcat és ötvenhatot, verseket írunk, prózát, cikket, utcára vonulunk megemlékezni szerte a Kárpát-medencében. De talán nem is értheti ezt mindenki, talán nem is fontos, hogy a világ megtudja, mit is jelent Magyarországon a forradalom, és a szabadság. Milyen emelkedett hangulatú nagy szavaknak tűnnek ezek, de akkor, azon az 1956-os októberben valóban a szabadságunkért adták életüket az emberek. Hihetetlen, hogy ilyen rövid idővel ezelőtt vér borította a budapesti utcákat, ahol ma tátott szájú turistáknak mesél az idegenvezető 1956-ról..

Ez az írás az Olvasat - Irodalom és irodalom oldaláról lett kimásolva. Minden jogot fenntartunk! Közvetlen elérése a másolt szövegnek:
http://olvasat.hu/oktober-2/

A Kerékpárosklub idén is üzemeltet tárolót a Sziget fesztiválon. A csapatban megürült két helyre keresünk lelkes önkénteseket, tudnivalók és jelentkezés az alábbi linken:

https://forms.gle/pnGEGMZytJbEc2vXA

Forrás:
https://www.facebook.com/groups/budapestibringariado/

Akadémiai Dolgozók Fóruma: A forradalom után néhány hónappal például az MTA Irodalomtudományi Intézetében házkutatást tartott a karhatalom. A tárlat egyik megrendítő dokumentuma az intézeti igazgató erről szóló beszámolója. Az „íróasztalokat, és szekrényeket a legnagyobb részletességgel átkutatták. Azokat az íróasztalokat, melyek kulccsal voltak zárva, így többek között az igazgatóhelyettes íróasztalát is, felfeszítették. A kutatás során a szekrényekben és az íróasztalokban nagyarányú rendetlenséget csináltak”. Az írás szerint a „feljegyzések, hatalmas cédulagyűjtemények összekeverése kutatóink egy részének munkáját nagy mértékben hátráltatja. Tudomásom szerint a Magyar Népköztársaságnak nincsen olyan törvénye, amely lehetővé teszi, hogy egy tudományos intézet zárt helyiségeiben annak vezetője, egyetlen munkatársa nélkül házkutatást tartsanak, nagy értékű tudományos gyűjteményeket [köztük Bartók Béla hagyatékát] hozzá nem értő kézzel durván felbolygassanak."

https://hang.hu/tudomany/kuzdelem-a-fennmaradasert-177187

Előzmény

Valószínűleg a Napster régi felhasználói közül sem sokan gondolnák, hogy létezik még a szolgáltató, hacsak amiatt nem, egyáltalán feltették nekik ezt a kérdést | 2025.03.26.

A Napster azonban nem hogy létezik, de éppen most vásárolták fel 207 millió dolláros (közel 80 milliárd forintnak megfelelő) áron.

Az 1999-ben indított online vállalkozást az első igazán jelentős peer-to-peer fájlmegosztó alkalmazásként tartották számon, de eredeti formájában már a 2000-es évek elején lehúzta a rolót, miután zenekiadók és népszerű előadók perelték a szerzői jogok megsértése miatt. A márkát egy 2011-es felvásárlást követően indízották újra zenei streaming szolgáltatásként.

Az alkalmazás új tulajdonosa, az Infinite Reality nevű technológiai startup kedden jelentette be, hogy a Napstert olyan közösségi zenei platformmá alakítja majd, ahol a művészek kapcsolatba léphetnek a rajongókkal, és friss technológiák segítségével növelhetik a munkájukból származó bevételüket.

https://bitport.hu/a-napster-el-es-eppen-most-adtak-el-80-milliard-forintert