színes, teherautó, IFA-márka, IFA W50

https://fortepan.hu/hu/photos/?id=77801

Válasz

Ezeket a csodás fotókat szó szerint kikukázták | 2025. 04. 26.

Tamási Miklós, a Fortepan alapító-szerkesztője közel ezer, lomtalanításkor a földön szétszóródott síkfilmből és néhány tucat negatívtekercsből álló hagyatékkal a kezében a Vaskapu utcában 2015. november 19-én.
Bár az „ami neked felesleges, az nekem még lehet értékes” szemlélet tovább él, a fővárosi hétköznapokat évtizedeken át színesítő lomtalanítások napjai meg vannak számlálva. A Fortepan pedig nem kis részben épült a flaszterre halmozott limlomok közül kikandikáló titokzatos és varázslatos negatívokra. Érzelmes vallomás egy elmúló félben lévő hungarikumhoz.

-- A honlapot két magánszemély, Szepessy Ákos és Tamási Miklós indította 2010-ben ötezer, jórészt lomtalanításokon talált fotóval

– olvasható a Fortepan bemutatkozó szövegében. Miután a szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum nevét és tevékenységét szélesebb közönség is megismerte, családok, amatőr és hivatásos fotósok, közgyűjtemények ajánlották fel a fényképeiket. A kiállításokon és a publikációkban érthető módon több szó esett egy jelentős hagyaték vagy egy neves fotográfus képeiről, mint az itt-ott fellelt felvételekről, a lomtalanításos sztorik idővel háttérbe szorultak.

Az első lomtalanítást Budapesten 1972-ben hirdették meg, akkor 2500 köbméter lomot szállítottak el a Fővárosi Köztisztasági Vállalat teherautói. A lakosság hamar megkedvelte a szolgáltatást, 1980-ban már százezer köbméternél is több lom került az utcákra, 1990-ben pedig ennek több mint a kétszerese. Az 1990-es évek közepén a Képes Európa többeket megkérdezett a Tölgyfa Galéria lomokból rendezett kiállítása kapcsán. Míg Bese Erzsébet miniszteri főtanácsos azt emelte ki, hogy a hulladékokból az életszínvonalunkra, a fogyasztói szokásainkra is következtethetünk, és általában pontosan megállapítható egy-egy lomtalanítási kupacról, hogy melyik kerületben található, Fábry Sándor közíró többek között ezt mondta: „A lomtalanítást, vagy, ha úgy tetszik, a javak »visszalopását« nagyon pozitív tevékenységnek tartom. (…) A lomtalanítások során én nem a kidobásnak örülök, hanem, ha valami egy kedves emberhez kerül, aki ezt értékeli. Újjáélednek a tárgyak, s ez így van jól.”

https://24.hu/szorakozas/2025/04/26/lomtalanitas-negativok-archivum-tamasi-miklos-szepessy-akos-heti-fortepan/

Válasz

A fotós, akinek bömbölő zenére játszottak a modellek | 2025. április 21.

Hozzáértők szerint a divatfotózásnak két korszaka létezik: az egyik a Peter Lindbergh előtti, a másik a Peter Lindbergh utáni időszak. A német fotográfus karrierjét az indította be igazán, hogy Liz Tilberis, a brit Vogue szerkesztője 1989-ben megkereste azzal, hogy készítsen egy olyan címlapot, ami előrevetíti az új évtizedet, a divatfotós pedig ahhoz nyúlt, amihez egyébként mindig: autentikus karaktereket akart megjeleníteni.

Lindbergh nem akart nagyon megkonstruált képet, kiválasztotta az öt fotómodellt, akik még pályájuk elején voltak, kevés sminket, kevésbé kidolgozott frizurát használt, és olyan stylisttal dolgozott, aki el tudta fogadni a nézeteit. Szakított a Vogue-tól megszokott elegáns környezettel, és a képet New York belvárosában fotózta. A felvételen a ruhák helyett öt arcot, öt egyéniséget látunk.

-- „A ma dolgozó fotográfusok feladata lehetne, hogy kreativitásukat és befolyásukat érvényre juttatva szabaddá tegyék a nőket és minden embert a fiatalság és tökéletesség terrorjától”

– idézi Lindberghet Tulipán Zsuzsanna, a kilencedik Budapest Fotófesztiválon bemutatott világhírű divatfotós képeiből készült kiállítás kurátora.

A képzőművész végzettségű Lindbergh egy egyedülállóan progresszív művészeti közegben kezdte a pályáját Düsseldorfban, de hamar a személyes emberi tapasztalatokkal szorosabban foglalkozó ágat, a fotográfiát választotta, előbb reklámfotósként, majd erről tért át a divatfotóra. Filmszerű jeleneteket hozott a divatfotózásba, Tulipán Zsuzsanna szerint azért, mert képzőművészként komolyan foglalkozott a kép vizuális lehetőségeivel.

„Általánossá tette a narratív képsorozatokat a magazinokban, kis történeteket talált ki, amikhez kiindulásként storyboardokat készített. Szerette a német expresszionista filmeket, a filmnoirt, az olasz neorealista filmeket, Fellinit, és képeire természetesen hatott az is, hogy Wim Wenders barátja volt. Felvételeit párhuzamba tudjuk állítani ezekkel, van bennük egyfajta expresszív tágasság, drámaiság” – mondta Tulipán Zsuzsanna.

https://telex.hu/foto/2025/04/21/peter-lindbergh-budapest-fotofesztival-fotografia

Válasz

1919 – Földosztással kezdődött, majd vérengzésbe fulladt az első magyar demokratizálódási kísérlet
„Egyetlen eszköze maradt a magyar forradalomnak a maga megmentésére: a proletárság diktatúrája, a munkások és földmíves szegények uralma” – vont mérleget alig néhány hónappal az első világháború kudarca után az első magyar munkásmozgalom. Az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság mellett bábáskodó népvezérek azonban hamar kudarcot vallottak. A 106 évvel ezelőtti események a Kieselbach Galéria által megmentett propagandaalbum sajtófotóin.
https://hetifortepan.capacenter.hu/1919/
___

Sikló fatörzsek, libegő turisták – Különleges kötélpályák az ipartól a turizmusig
Van, aki síelésen, van, aki egy bányában. Van, aki egy vásáron, van, aki egy vulkán oldalában. Van, aki a budai Várban és van, aki a János-hegyen találkozott vele először. Formájukban, funkciójukban, korukban és meghajtásukban is nagyon eltérők azok a szállítóeszközök, amiknek talán a „kötélvontatású vasút” a leghivatalosabb elnevezése – bármennyire is sántít ez a kifejezés is. Egyszóval siklókról, libegőkről, drótkötélpályás felvonókról lesz szó ebben a cikkben, melyek végig kísérték az egész huszadik századot. Így aztán számos képet őriz róluk a Fortepan is.
https://hetifortepan.capacenter.hu/drotkotelpalya/
___

Kényszerhálaünnep a Szovjetuniónak – A felszabadulás és április 4. kultusza a szocializmusban
Egy meghitten szürke alternatív történelemben, amiben nemcsak összeesküvés-elméletek és politikai szlogenek szintjén, hanem ténylegesen elmaradt volna a rendszerváltás, éppen óriási 80-as betűk ragyognának mindenhol, szisszennének a pirosnaposra bespájzolt sörök, és csattognának az ollók a tanácselnökök kezében, akik alig bírták már ilyenkor kivárni, hogy átvághassanak végre valamilyen szalagot.
https://hetifortepan.capacenter.hu/felszabadulasi-kultusz/
___

Fotó Inkey – Egy rendszereken és kormányzatokon átívelő életút
A mesterséget a K.u.K. világból itt maradt vidéki fényképészeti műintézetekben tanulta, hogy a két világháború közötti években már filmsztárok és felső középosztálybeli egzisztenciák székesfővárosi portréfotográfusa legyen. Haditudósítóként szerencsésen tért vissza a Don-kanyarból, de az államosítás idején sem esett kétségbe, miután önálló műterem nélkül maradt. Standfotósként sok más mellett olyan filmekkel kapcsolódott össze a neve, mint az Emberek a havason, a Hannibál tanár úr, a Szegénylegények, vagy Várkonyi Zoltán Jókai-adaptációi. Inkey Tibor fotográfus élete és életműve a 20. század Magyarországának sajátos és reprezentatív lenyomata.
https://hetifortepan.capacenter.hu/inkey-tibor/
___

A piros tanúsága – Dejcsics Konrád bencés szerzetes húsvéti írása
Nagypéntek és húsvétvasárnap – mint a gyász és az öröm, a szenvedés és annak feloldása, Jézus halálának és feltámadásának napja – hagyományosan fekete-fehér ünnep. Legalábbis a római katolikus egyházi hagyomány, és a köréje fonódó, belőle táplálkozó népszokások így őrzik meg...
https://hetifortepan.capacenter.hu/husvet/

Válasz

Közúti Közlekedési Emlékekért Alapítvány: Egy kép egy mozgóboltról

„… a Vác és Vidéke Áfész üzemeltet egy autóbuszt, amely a területén járja a tanyákat és a falvakat. Ez az autóbusz a legfontosabb élelmiszereket, vegyi és dohányárut, italokat szállít a településekre, főleg oda, ahol rossz a kereskedelmi ellátottság. Jól fogynak az élelmiszerek, napi cikkek, mégis a vesztesség határán táncol a busz üzemeltetése. Az Áfésznek azonban tovább kell járatnia a mozgóboltot, mert kötelezettséget vállalt a kistelepülések ellátásáért. Hiszen ha valahol bezár az egykor személyes vegyes bolt szabadságolás vagy betegállomány miatt, nem kényszeríthetik az embereket arra, hogy busszal, vonattal menjenek naponta más községbe bevásárolni.”
(Pest megyei Hírlap / 1986-04-19 / 92. szám)

„A Vác és Vidéke Áfész az utóbbi években jelentős összeget fordított a kistelepülések bolthálózatának fejlesztésére. A VI. ötéves tervidőszakban például Galgagyörkön és Kosdon újították fel az üzleteket összesen csaknem 3 millió forintért. Ebben az esztendőben kezdték meg a penci vegyesbolt átalakítását, amelyet a tervek szerint jövőre fejeznek be. Ugyancsak az idén kezdődött a sződi új, háromszáz négyzetméter alapterületű ABC építése. A VII. ötéves tervidőszakban 5 millió forintot tervezett a fogyasztási szövetkezet az ilyen jellegű rekonstrukcióra, örvendetes, hogy egy-egy bolt felújításakor sem marad ellátás nélkül a falu. Évek óta a mozgó ABC-busz helyettesíti a bezárt üzleteket.”
(Pest megyei Hírlap / 1986-07-16 / 166. szám)

Fotó: Fortepan / Vimola Károly

https://www.facebook.com/photo/?fbid=663028219665689

Válasz

1946 tavasza: infláció
Budapest, Fortepan

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1357790299108125

Válasz

Lebilincselő képekkel itt vannak a Sony World Photography Awards idei győztesei | 2025. március. 11.

A Sony World Photography Awards kihirdette a 2025-ös nyílt verseny 10 kategóriagyőztesét és a shortlistre került fotósokat. Az immár 18. éve megrendezett verseny annak az ünneplése, hogy az egyes fényképek képesek megragadni és kiemelni egy egyedi pillanatot, és közben felidéznek egy szélesebb narratívát is. Idén több mint kétszáz országból 419 ezer fotó érkezett be a versenyre.

https://hvg.hu/nagyitas/20250311_2025-Sony-World-Photography-Awards-galeria

Válasz

“Ítéletnap” Sóskúton: lángra lobbant az égbolt a község felett | 2025. 04. 05.

A fantasztikus filmek képi világát idéző képek napnyugtakor készültek.

Wolf Olivér döbbenetes fotókat posztolt a Facebookon.

https://www.facebook.com/groups/221688557876222/permalink/9945682835476697

Olivér káprázatos képei Sóskúton készültek 2025. április 3-án napnyugtakor.

Az alábbi képgaléria a ritkán látható égi tüneményről tudósít:

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2025/04/05/langolo-egbolt-soskuton/

Égi tünemények

Korábban egy gádorosi fotósról írtunk, aki videón megörökítette a sarki fény ragyogását.

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2024/10/11/time-laps-video-keszult-a-sarki-fenyrol/

Terebesi Dénes asztrofotós képei az éjszakai égbolt szépségeiről mesélnek,

https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2023/11/30/asztrotajkep-hobbifotos-terebesi-denes-termeszetfoto-romtemplom/

az alföldi viharvadászokat pedig a zivatarfelhők hozzák lázba.

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2023/08/14/meteorologia-felhok-termeszetfoto-szupercella-zivatar-egbolt/

Válasz

KÉP-regény: Hol van már a tavalyi hó?
A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Duna rekord alacsony vízállása kapcsán további aggasztó adatokat oszt meg velünk.
https://fidelio.hu/vizual/kep-regeny-hol-van-mar-a-tavalyi-ho-182736.html

http://autovezetes.network.hu/kepek/s_alul_a_viznek_arja/budapesti_arvizi_latkep_20130610__arviz_2013

Válasz

Benkő Imre Kossuth-díjat kapott | 25 • 03 • 15

Március 14-én Benkő Imre Balázs Béla-díjas fotográfus, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi alkotómunkájáért, a magyar dokumentarista fotográfia meghatározó alakjaként az ember és környezete viszonyát elemző, sajátos hangvételű alkotásai elismeréseként Kossuth-díjat kapott.

Benkő Imre 1963 óta fényképez, és 1968 és 1986 között a Magyar Távirati Iroda fotóriporter-munkatársa volt. 1987-től kilenc éven keresztül az ózdi kohászat leépülését dokumentálta, s ezzel a fotósorozatával 1992-ben elnyerte a W. Eugene Smith Memorial Fund (New York) ösztöndíját. A való világ vizuális értelmezése, az ember és környezetének sajátos dokumentatív ábrázolása érdekli képei alkotásakor. 1975-ben és 1978-ban aranyérmet nyert a World Press Photo pályázatán. 1991-ben Pulitzer Emlékdíjat, 2004-ben Érdemes művész és Magyar Fotográfia Nagydíjat, 2016-ban Kiváló művész díjat kapott. Hét fotóalbuma jelent meg és számos jelentős közgyűjtemény és galéria őrzi a műveit.

Kispesten születtem 1943-ban, de apám munkájának köszönhetően egy bakonyi bányászlakótelepen nőttem fel. Húszévesen ismerkedtem meg a fényképezéssel, emlékképeket készítettünk barátokkal, és úgy megtetszett, hogy a megtakarított pénzemből versenybicikli helyett inkább egy Altix gépet vettem. 1968-ban megnyertem egy országos fődíjat, és ismeretlenül az MTI-be hívtak. Reggeltől késő estig dolgoztam, bizonyítanom kellett. Rengeteg téma, helyszín és arc. Megedződtem, és mindez megalapozta a későbbi látásmódomat. Soha nem MTI-stílben akartam fotózni, hanem az adott szituációból a legjobb képi megoldást kihozni. [...] Pályám elején, amatőrként tömörebben fogalmaztam meg a képeket, többet használtam teleobjektívet. MTI-fotósként persze dolgoztam nagylátószöggel, de 1977-ben volt egy revelatív élményem: készítettem egy olyan nagylátós képet, amelyen egyszerre megnyílt a tér, és a kép mélységében is minden éles volt. Tudatosan talán akkor éreztem rá erre a sajátos dokumentarista szemléletre, amit Cartier-Bresson vagy Koudelka képvisel. Ez a váltás eredményezte, hogy a szó igazi értelmében közelebb kerültem az emberekhez, mert ilyen lencsével közel kell menni. Ez megoldotta azt a dilemmát is, hogy fotósként hogyan legalizáljam magam. El kell fogadtatni a jelenlétem: én nem távolról, titokban, lesből fényképezem. (Benkő Imre)

-- „Fotográfusként a való világ vizuális értelmezése, az ember és környezetének sajátos dokumentatív ábrázolása érdekel. Az emberi létezés stációit kutatom, a valóságon átszűrt élményeimet képekbe, fotóesszékbe fogalmazom, szubjektív korlenyomatokat készítek.”

https://punkt.hu/2025/03/15/benko-imre-kossuth-dijat-kapott/

Válasz