„Szemléltessük ennek forgalomra gyakorolt hatását” – szemelvények a magyar közlekedésbiztonság történetéből | 2024. 11. 16.

A magyar közlekedésbiztonság története nem csupán a szabályok fejlődésének krónikája, hanem egyben a technikai újítások, társadalmi szemléletváltások és tragédiák lenyomata is. Az első szabályzatok még az 1800-as évek közepén, a lovas kocsik korában születtek, ám az automobilok megjelenésével gyökeresen új problémák merültek fel: gyorshajtás, ittas vezetés, és az infrastruktúra hiányosságai. A 20. században a közlekedési szabályok folyamatos korszerűsítésére volt szükség, miközben a balesetek száma drámaian nőtt. Az oktatás és propaganda egyaránt szerepet játszott a közlekedési kultúra fejlesztésében, amelyhez természetesen az új technológiák, például jelzőlámpák és közlekedésirányító rendszerek is hozzájárultak. Fortepan fényképtörténet érdekes anekdotákkal fűszerezve.

„Minden szerencsétlenség és rendzavarás megelőzése végett a hídi kocsiúton szorosan megtartandó az átkelési sor, és más kikerülése akár kocsival vagy egyéb járművel, akár lóháton, valamint a kocsi- vagy gyalogúton tartózkodás is tilos” – írták az első komolyan vehető budapesti (pest-budai) közlekedési szabályzatban 1849-ben, bár ez csak a Lánchídra vonatkozott. A bérkocsisok közlekedési rendjét viszont csak 1884-ben alkották meg, két évvel később a lóvasútét és a teherszállító lovas szekerekét, külön fejezetet szentelve a szarvasmarha vontatta kocsiknak.

-- A főváros belterületén járművet bivallyal vontatni tilos

– írták a rendeletben.

https://24.hu/belfold/2024/11/16/fortepan-forgalom-magyar-kozlekedesbiztonsag-tortenete-kresz-balkez-szabaly/

Válasz

Azt mondják, Magyarországon nem történik semmi | 2022. június 17.

Csoszó Gabriella fotóművésznek egyszerűen elege lett, ezért ment ki az utcára. Alkotóként kivonult azokból a hivatalos terekből, amelyeket a hatalom elfoglalt és uralt. A tüntetések dokumentációja azért lett fontos neki, mert nyomokat gyűjtött arról, hogy a dolgok megtörténtek. Az utcán aztán megtalálta a valódi ellenzéki hangot. És a tizenötezer leválogatott fotó ennek a hangnak az állandó jelenlétét is szépen bizonyítja, a nyomait a több mint háromszáz eseményen keresztül pontosan rögzíti. A bátorság és a kiállás pillanatai is ezek.
http://csoszogabriella.hu/

A fotóművész 2011. december 19-én fényképezőgéppel indult tüntetni az MTVA-székházhoz. A tévészékház előtti éhségsztrájk kezdetéhez kapcsolja a FreeDoc indulását. A FreeDoc egy belső elhatározásból és szabad akaratból létrejött független és élő fotógyűjtemény, ami rögzítette az elmúlt tizenegy év legfontosabb civil társadalmi mozgásait, és a mai napi aktívan dokumentál.
https://www.flickr.com/photos/145640943@N06/

A hatalmas archívum képei nem puszta dokumentumok és nem is keverhetők össze a helyszínekről tudósító sajtó képeivel sem. Mindketten dolgoznak perspektívákkal, komponálnak időnként egy kutyát a kép sarkába. Nyilvánvalóan a művész és a riporter is keresi az elkapott pillanatokat, a jó képeket. Utóbbinak illik függetlennek és távolságtartónak maradnia. De a témaválasztások is többször közösek: a hátrányokat elszenvedő társadalmi csoportok. Csoszó képeit gyakran érdemes tovább vizsgálni, a rajtuk lévő információt összeolvasni. Ilyen például a fekete anyagba burkolt és dróttal körbetekert Bibó István-szobor: a drót alá valaki munkáskesztyűt szorított, háttérben a Parlament egy részlete, ahol bent ülnek a bibósok.

A fotóriport célja a pontos és hiteles tudósítás. A fotóművész nézőpontjai azonban összekeverednek és össze is keveredhetnek. A FreeDoc képein jól követhető, ahogy a művész, és az aktivista a helyszíneken az évek alatt egy új szakmát is kitanul, így kapcsolódik be a fotóriporteri tekintet harmadikként. A sajtóval ellentétben ő lehet elfogult, de nincs szüksége túlzott látványoskodásra. Képei belső ismerettel készültek, és sokkal több mindent engedhet meg magának. Figyelme kiterjedtebb, a rendezőkkel együttműködve belülről tudósít. A témáit személyes elhatározásból kutatja fel, erőfeszítéseiért nem kap pénzt, nem a megélhetését biztosítja abból, hogy utcára megy akkor is, ha nincs kedve hozzá.

Az aktivista-fotós a helyzetével soha nem él vissza, másokért és nem a hatalom megtartásáért dolgozik. Szembesíteni és nem manipulálni akar. A FreeDoc képei azért készülnek, hogy segítsék a demokráciáért fellépő csoportok küzdelmét és az erről való forráshiányos tájékoztatást. A gyűjtemény teljes egészében jelenleg nem elérhető, hosszú távú célja, hogy legyen egy helye az interneten, a jövőben kutatható történelmi támpontot adjon, igazi archívum legyen.

Rajk László egykori műterme Art Department néven 2021 szeptembere óta galériaként nyitva áll a szabad művészetek számára. Csoszó Gabriella fotóművész, művésztanár és aktivista kiállítása saját, tizenegy éve épülő fotóarchívumát most Rajk László szellemiségével kötötte össze a régi műteremben. A Beszélő első száma fontos pontja a kiállításnak, csakúgy mint Rajk László kitűzőtervei, grafikái. Későbbi Hiányzó Paragrafus című műve és ennek kiállított részletei is a változásokat rögzítik. A paragrafusok a Magyar Köztársaság Alkotmányának azon paragrafusai, amelyek az Alaptörvénybe már nem vagy megváltozott formában kerültek bele. Így például ebben a formában az is kimaradt 2012-ben, hogy: 1. §: Magyarország: köztársaság.

(Cikkünk címe a Beszélő 1981-es első számának a legelső mondata. A politikai és kulturális folyóirat 2012 decemberében jelent meg utoljára, a rendszerváltásig illegálisan publikálták a legtekintélyesebb, mindvégig cenzúrázatlan újságot. A lap grafikai terve és sokszorosítása Rajk Lászlóhoz köthető, az ő lakásán készült a szamizdat, és onnan terjesztették.)

https://telex.hu/foto/2022/06/17/azt-mondjak-magyarorszagon-nem-tortenik-semmi

Válasz

Mi volt egykor a ma már ikonikus épületeink helyén? | 2024. 11. 02.

A Puskás Aréna helyén egy lóversenytér. A Hősök tere helyén egy pompás díszkút. Az ELTE campusa helyén egy hatalmas tó. Budapest legmagasabb lakóháza helyén pedig virágzó kertészetek voltak. A Fortepan fotóarchívuma nem csak a város meghatározó épületeiről őriz fotókat, de annak az emlékét is, hogy mi volt a helyükön, mielőtt megépültek volna.

Archív fotókat böngészve leggyakrabban azokon az ikonikus épületeken akad meg a szemünk, amiket személyesen is ismerünk, csak épp a környezetük más a régi képeken. Mert meglepő mondjuk, hogy milyen volt, amikor a Kossuth téren, még a Parlament megépültekor is ipari kémények álltak, vagy épp a Keleti pályaudvar, amikor még hatalmas park volt előtte. Ugyanilyen izgalmasak azok a meghatározó épületek, amelyek emlékét ma már csak fotók őrizik: a Petőfi Csarnokét és a Skála Nagyáruházét, a városligeti Regnum Marianum templomét és a régi pesti városházáét.

https://24.hu/belfold/2024/11/02/budapest-ikonikus-epuletek-elozmenyhelyszin-epitkezes-heti-fortepan/

Válasz

Pletykálkodunk – A kisvárosi élet átka vagy izgalmas társadalmi jelenség
A bolygó alighanem összes lakója pletykál. És mivel azt szoktuk mondani, hogy a Fortepan képei(n) mi magunk vagyunk… De kár is volna tagadni, a testbeszéd, a kézmozdulatok, a tekintetek és a helyzetek évtizedek távolából is elárulják a képek szereplőit.
https://hetifortepan.capacenter.hu/pletyka/
___

Könnyfakasztó társadalom – Százötven éve kutatják, mégis keveset lehet tudni a sírás természetéről
A világtörténelem egyik legismertebb tudósa, Charles Darwin úgy hitte, felnőtt korukban csak a civilizálatlan emberek sírnak, a modern viselkedéstudomány eredményei azonban azt mutatják, hogy a könnyhullatást inkább a gazdagabbak, szabadabbak és elégedettebbek engedhetik meg maguknak.
https://hetifortepan.capacenter.hu/siras/

Válasz

Egy úriember a szürkeségben – Fábián József fotográfus túlélési stratégiái az 1956 utáni Magyarországon

Sokáig lappangó, de annál izgalmasabb fotográfiai hagyaték több mint háromezer felvétele enged betekintést a Fortepanon a kádári konszolidáció időszaka és a hetvenes, nyolcvanas évek Magyarországa szűrt levegőjébe. Szerzőjük, Fábián József autodidaktaként képezte magát professzionális fotográfussá, hogy végül figyelemreméltó precizitással és érzékeny szemmel, olykor a szabadság különös levegőjétől átitatva dokumentáljon magyar és nemzetközi fodrászversenyeket, a szocmodern szélárnyékában a nyugati trendek felé kacsingató hazai építészeti törekvések figyelemreméltó példáit; vagy fotózzon pusztán kedvtelésből a budapesti utcákon. Színházi fotósként a kezdetektől részese volt a kaposvári Csiky Gergely Színház, majd a budapesti Katona József Színház legendás éveinek, miközben műtermi színészportréit rendszeresen közölték a hazai lapok.

https://hetifortepan.capacenter.hu/fabian-jozsef/

Válasz

A lepkék és az emberek nehézségeit is megmutatja az idei World Press Photo | 2024. 10. 01.

Ha ősz, akkor érkeznek a világ legjobb sajtófotói: idén a Biodómban láthatók a világ történéseiről vizuális formában mesélő remekművek. A World Press Photo kiállítás negyvennyolcadik alkalommal érkezett Budapestre, és ismét rendkívül erős képeken keresztül mesélnek többek közt az őslakosok küzdelméről, a szerelmes menekültekről és a királylepkékről is.

A tavalyi viszontagságos körülmények ellenére idén sem kell aggódnia annak, aki Magyarországon is megnézné a világ legjobb sajtófotóit: új helyszínen, de a megszokott minőségben ismét Magyarországra érkezett a World Press Photo. A kiállításért ezúttal kicsit távolabb kell sétálni a belvárostól, idén

a Biodómban kaptak helyet a világról mesélő sajtófotók, amelyek szeptember 20-tól egészen október 27-ig láthatók.

Az 1955-ben alapított World Press Photo Foundation nonprofit szervezet évtizedek óta keresi a világ legjobb sajtófotóit és dokumentarista képeit, amelyeket egy független zsűri választ ki. Az idei pályázatra 3.851 fotós 130 országból összesen 61.062 fotót és szabadon választott formátumú pályázatot küldött be. A szervezet 2021-ben új stratégiát vezetett be a jobb földrajzi egyensúly biztosítása érdekében: hat világrégió – Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, valamint Délkelet-Ázsia és Óceánia – szerint bírálják el a beérkezett anyagokat, mindegyiket ott, ahol a fotók és történetek készültek, szemben az addig alkalmazott módszerrel, melynek értelmében a fotós nemzetisége volt a fő szempont. A pályázatok híreseményeket, eseményeket és következményeiket, valamint társadalmi, politikai és környezeti kérdéseket vagy megoldásokat dokumentálnak.

Régiónként négy formátumalapú kategóriája van:

-- egyedi képek,
-- képriportok,
-- hosszú távú projektek,
-- szabadon választott formátum.

A regionális zsűri döntése után a globális zsűri – amely a hat regionális zsűri elnökéből és a globális zsűri elnökéből állt – 24 regionális győztest, ezek közül pedig négy globális győztest választ.

A több mint 61 ezer beérkezett műből így került ki idén a győztesek sora,

31 fotós munkáját ítélték a legjobbnak 24 országból: Argentína, Ausztrália, Azerbajdzsán, Brazília, Kanada, Kína, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Irán, Japán, Mianmar, Palesztina, Peru, a Fülöp-szigetek, Dél-Afrika, Spanyolország, Tunézia, Törökország, Ukrajna, az Egyesült Államok és Venezuela is képviselteti magát.

A World Press Photo idei kísérőkiállítása az On the Spot, amely a népszerű műsor fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepli. Cseke Eszter és S. Takács András még 2009-ben, egyetemistaként kezdték forgatni ismeretterjesztő sorozatukat, amely során bejárták az egész világot, Afganisztántól az Északi-sarkkörig, az elmúlt 15 évben Afrikában, Pápuán és Amazóniában törzsekhez költöztek be, forgattak Ferenc pápával és a dalai lámával is.

Néhány a kiállításon is látható győztes fotó közül:

https://24.hu/kultura/2024/10/01/world-press-photo-kiallitas-biodom-sajtofoto/

Válasz

A Nikon felvásárolta a RED-et!

A Nikon felkavarta az állóvizet a RED kameragyártó felvásárlásával. Rengeteg találgatást szült a két cég házassága, és hogy ez milyen változást hozhat a fényképezőgépek világában. Végül lehullt a lepel, és kiderült, hogy a RED eredményei fognak megjelenni a Nikon márka termékeiben. Azok a NIKON MILC vázak, amelyek képesek N-Log videó rögzítésére, azok most 4db hasznos LUT-ot kaptak a RED jóvoltából. Ez a húzás az első komoly lépése lehet annak a célnak az eléréshez, hogy a Nikon domináns erővé váljon a videógyártás terén. Ezek a LUT-ok kontrollmonitorokon is használhatóak, így az operatőr a már véglegeshez közeli színvilágot látja a forgatás közben, és akár helyben kipróbálhatja, hogy az adott fényviszonyoknak és helyszínnek melyik LUT áll a legjobban.
Nem tűnik első látásra annak, de ez egy nagy lépés a Nikon részéről, izgatottan várjuk, mi lesz a következő, hasonló technikai fejlődést eredményező gyümölcse a Nikon-RED házasságnak!

Érdemes megnézni a gyártói bemutató videót:
https://www.youtube.com/watch?v=Flhey_Jkg4g

Link az ingyenes letöltéshez:
https://downloadcenter.nikonimglib.com/hu/index.html

Nikon Z termékeinket pedig itt találjátok:
https://www.tripont.hu/foto-es-videotechnika/fenykepezogepek/cserelheto-objektives-tukor-nelkuli-fenykepezogepek-cFOVIFEGEMILC.html?weblistid=-1&gy=NIKON&BAJONETT3=Nikon%20Z
___

Ha jól olvasom, amúgy, fél éve, április 12-én történt a vétel:
https://en.wikipedia.org/wiki/Red_Digital_Cinema
https://www.red.com/

Válasz

Pi­xel és folk­lór - Ki­ál­lí­tás­meg­nyi­tó
Magyar népművészet és fotográfia a 21. században

Dátum
2024. október 9. szerda 17:00
Helyszín
Hagyományok Háza, Átrium
A megnyitón való részvétel ingyenes.

A kiállított anyag tarka, változatos és izgalmas. Igaz ez a magyar néphagyomány jelenkori létezésére és megörökítésére egyaránt. A kéttucatnyi kiállító fotográfus, a nemzet művészétől a pályakezdő fiatalig sokféle stílusban alkot, de a pixelek világában is összeköti őket a hagyományok iránti mély érdeklődés.

Ahogyan a népművészet összeköti és társas teremtő élménnyel ajándékozza meg a különféle társadalmi csoportokat, úgy ez a stílusában és a generációkat illetően is nagyon színes kiállítói gárda a fotográfia hasonló módon egyetemes és átfogó alaptermészetét bizonyítja: az alkotókedv, a kreativitás utat tör magának.

A kiállítás kurátora: Szarka Klára fotótörténész

Intézményi kurátor: Czingel Szilvia

Látványtervező: Vízvárdi András

Beszédet mond Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója.

Az egybegyűlteket köszönti Korniss Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter.

A kiállítást megnyitja Szabó T. Anna, József Attila-díjas magyar költő, műfordító, író.

Közreműködnek a Magyar Állami Népi Együttes művészei.

A kiállítás megtekinthető a Kallós Zoltán kiállítótérben 2024. október 10-től, keddtől-vasárnapig 10.00-18.00 óra között.
Kiállító művészek:

Ádám Gyula
Balázs Zsolt
Bácsi Róbert László
Bődey János
Farbaky Tamás
Fátyol Viola
Gáti György
Gyulai Szilvia
Horváth Katalin Fanni
Kaiser Ottó
Kása Béla
Komka Péter
Korniss Péter
Mártonfai Dénes
Mohos Zsófia
Oláh Tamás
Pályi Zsófia
Rajczi János
Röhrig Dániel
Ruprech Judit
Stiller Ákos
Ujvári Sándor
Urbán Ádám
Völgyi Hajnalka

https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/pixel-es-folklor-kiallitasmegnyito

Válasz

Tíz népszerű cikkünk – Négyéves a Heti Fortepan blog
Négy éve indult el a Capa Központ és a Fortepan szakmai partnerségében a Heti Fortepan blog, melynek hetente megjelenő bejegyzéseiben a Fortepan digitális fotóarchívumban található fényképeknek, illetve a képek adományozóinak és készítőinek háttértörténetét meséljük el.

https://hetifortepan.capacenter.hu/negy-eves-a-heti-fortepan/
___

Családi album – Cserna-Szabó András írása ízes Fortepan fotók kapcsán

felvételek egy kopott Tisza-cipős dobozból, közzéteszi: Nahát Andor, London

https://hetifortepan.capacenter.hu/cserna-szabo-andras/

Válasz

Látványos légifotókon mutatjuk meg, hogyan vált árvízi lagúnarendszerré a Dunakanyar | 2024. szeptember 20.

https://telex.hu/foto/2024/09/20/duna-arviz-budapest-esztergom-legifoto-sztraka-ferenc
___

Budapesti árvízi látkép (2013.06.10. - Árvíz 2013)

http://autovezetes.network.hu/kepek/s_alul_a_viznek_arja/budapesti_arvizi_latkep_20130610__arviz_2013
___

Fortepan időutazás - még egyszer

http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/fortepan-idoutazas-meg-egyszer

Válasz