NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be Lovász László, az MTA elnöke

Hivatkozással a Közgyűlés és az Elnökség korábbi döntéseire a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA nevében alkotmányjogi panaszt nyújtott be. A szöveget teljes terjedelmében közöljük.
-- 2019. szeptember 3.

Dr. Sulyok Tamás elnök úr részére
Alkotmánybíróság

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Alkotmánybíróság!

A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest, Széchenyi tér 9.) nevében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja és az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján

alkotmányjogi panaszt

nyújtok be a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény (Módtv.) 3. § (3) bekezdése, 10. §-a, valamint 35. §-a, abba foglaltan a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (KFItv.) módosított 46. § (1)bekezdése ellen, mert sértik – a panaszom indoklásában kifejtettek szerint – az Alaptörvény XIII. és X. cikkét.

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a Módtv. kifogásolt rendelkezéseit – az Abtv. 45. § (4) bekezdése alapján – kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

INDOKLÁS

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Alaptörvényben biztosított jogai sérelmét az Alaptörvény következő rendelkezéseire alapítja:

Alaptörvény XIII. cikk;
Alaptörvény X. cikk.

Az indoklásban e két cikkről és a rájuk alapított alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról külön-külön fejtem ki álláspontomat.

1. AZ ALAPTÖRVÉNY XIII. CIKKELYÉNEK SÉRELME

Az Alaptörvénynek a tulajdonjogot biztosító XIII. cikkét sértik a Módtv.-nek az akadémiai törvény 3. §-át módosító 3. § (3) bekezdése, valamint a Módtv.-nek a KFItv. 46. § (1) és (2) bekezdéseit módosító rendelkezései, mert korlátozzák, ténylegesen elvonják a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogát.

1.1. Az alkotmányjogi panasz befogadhatósága

Az Abtv. 26. § (2), valamint az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közvetlenül törvény vagy más jogszabály elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételei ebben az esetben teljesültek. A tartalmi feltételek a következők: az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére kell hivatkozni, valamint igazolni, hogy a sérelem a panaszost személyében, közvetlenül – bírósági jogalkalmazás nélkül – érte, és a sérelem aktuálisan (a jelenben) fennáll. [Ez az Alkotmánybíróság gyakorlata is, lásd pl. 3110/2013. (VI. 4.) AB határozat [27], 2013, 1730.]

1.1.1. Az Alaptörvényben biztosított jog sérelme

Az Alaptörvényben biztosított jog, amelynek sérelmét a Magyar Tudományos Akadémia kifogásolja, a tulajdonjog (Alaptörvény XIII. cikk).

1.1.2. A sérelem közvetlensége

Ez a feltétel teljesül, mert a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogának sérelme közvetlenül a törvény alapján, annak hatálybalépésével következik/következett be. A Módtv. 3. § (3) bekezdésével módosított akadémiai törvény – az akadémiai törvény új 3. § (1a) bekezdése – a Módtv. 39. § (2) bekezdése szerint 2019. szeptember 1-től van hatályban. Ettől kezdve az Alaptörvényben biztosított jog sérelme bekövetkezett, és folyamatosan fennmarad.

1.1.3. A sérelemnek a panaszost személyében kell érintenie

Ez a feltétel is teljesül, mivel a Módtv. 3. § (2) bekezdésével módosított, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1a) bekezdése szerint:

„(1a) Az Akadémia feladata a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 42/B. § (5) bekezdésben, 46. § (1) bekezdésében és 2. mellékletében meghatározottak szerinti főhivatású kutatóhálózat elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemek használati jogának a KFItv.-ben meghatározottak szerinti biztosítása.”

Hasonlóan a Módtv. 35. §-sal módosított KFItv. 46. § (1) bekezdése:

46. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.

Az imént idézett törvényhelyen említett 42/B. § (5) bekezdése ezt ismétli azzal, hogy:

A (3) bekezdés szerinti közfeladat ellátásához szükséges működés feltételeit az ELKH Titkárság – és a 46. § (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek erejéig a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Magyar Tudományos Akadémia tv.) 3. § (1a) bekezdésben meghatározott feladata keretei között a Magyar Tudományos Akadémia – biztosítja.

A kiemelt szövegrészben említett „közfeladat” a Magyar Tudományos Akadémia saját vagyonának ingyenes használatba adása.

Mindez elegendő a Magyar Tudományos Akadémia személyes érintettségének igazolására.

1.1.4. A sérelem jelenbeli

A Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogát ért sérelem jelenbeliségét a Módtv. hatálybalépésének napja – 2019. augusztus 1., illetve 2019. szeptember 1. [Módtv. 39. § (1)] – adja, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogát ért sérelem ex lege legkésőbb a második időpontban bekövetkezett, és attól kezdve – mint állapot – jelenbeli.

1.1.5. A panasz benyújtására nyitva álló határidő

Az Abtv. § alapján a 26. § (2) bekezdése szerinti panaszt a kifogásolt jogszabály hatálybalépésétől számított 180 napon belül kell benyújtani [Abtv. 30. § (4) bekezdés]. A Módtv. fent említett hatálybalépésétől a jelen panasz benyújtásáig ez a határidő nem telt el.

1.2. Az alaptörvényben biztosított jog sérelme

Ebben a pontban a Magyar Tudományos Akadémia bemutatja, miben áll és miért ütközik az Alaptörvénybe tulajdonának sérelme.

1.2.1. A Magyar Tudományos Akadémia tulajdona alkotmányosan védett tulajdon

A Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát az akadémiai törvény (1994. évi XL. törvény és módosításai; MTAtv.) határozza meg a következőképpen:

23. § (1) Az Akadémia a feladatai ellátása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.

(2) Az Akadémia vagyonába tartozik az e törvény hatálybalépésével az Akadémiának átadott törzsvagyon és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69. § (1) bekezdése alapján az Akadémiának átadott vagyon (a továbbiakban: az Akadémia vagyona). Az Akadémia vagyonába tartoznak az ingatlanok, az immateriális javak (ideértve a szellemi tulajdont is), a tárgyi eszközök, a pénz, a befektetések és a részesedések is.

(3) Az Akadémia az irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel a vagyon használatba adásáról vagyonhasználati szerződést köt. A vagyonhasználati szerződés főbb tartalmi és formai elemeit az Alapszabály tartalmazza.

Maga a Módtv. „a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állónak” fogadja el a kutatóintézetek használatában lévő és működtetését (értsd: működését) szolgáló „vagyonelmeket”. A Módtv. saját szavai miatt nem szükséges a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogának részletesebb megalapozása [lásd Módtv. 3. § (3) bekezdés, 35. § – KFItv. 46. § (1) bekezdés].

Megállapítható tehát, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjoga (vagyona, illetve vagyoni értékű jogai) alkotmányosan védett tulajdon, amely ugyanúgy célvagyon, mint az MMA vagy az egyházak szintén jelentős részben az állam által átadott elemekből származó vagyona. Hasonlóképpen az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése e) pontja az önkormányzatok tulajdonának alkotmányos védelmét biztosítja azzal, hogy a helyi önkormányzat „gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat”; a Magyar Tudományos Akadémia az akadémiai törvény 1. §-a szerint, „önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület” lévén, tulajdona ugyanúgy alkotmányosan védett, mint a helyi vagy területi önkormányzatoké [lásd 64/1993. (XII. 22.) AB határozat 1993, 373 skk. – Lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény].

A tulajdon védelme alkotmányosan különben sem a tulajdon forrásán és/vagy szerzésmódján alapul – természetesen, ha ezek jogszerűek vagy jogilag már nem kifogásolhatók (pl. elbirtoklás miatt) –, hanem egyedül a tulajdon fennálló, azaz megszerzett mivoltán. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tulajdonjog alkotmányos védelme a megszerzett tulajdont védi, az MTA szerzéséhez pedig a fentiek szerint kétség nem fér.

1.2.2. A tulajdon korlátozásának alkotmányos feltételei nem teljesültek

Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése szerint

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

A tulajdon kisajátítása – vagy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint [pl. 20/2014. (VII. 3.) AB határozat [155] skk.] ezzel egyenértékű korlátozása – így akkor alkotmányos, ha

kivételesen;
közérdekből;
teljes, feltétlen és azonnali kártalanítással történik.

A további feltételről – „a törvényben meghatározott esetben” – itt nem kell említést tenni, lévén szó eleve törvényről.

1.2.2.1. A kártalanítás hiánya

A kártalanítás hiánya világosan kiderül a Módtv.-ből, amely expressis verbis a Magyar Tudományos Akadémia vagyona egy részének ingyenes használatáról szól; ez szerinte a Magyar Tudományos Akadémia kiemelten legfontosabb közfeladata – a Módtv. 3. §-ával módosított MTAtv. 3. § (1a) bekezdése szerint. Mivel a közfeladat ellátása kötelező, ezzel a törvény kötelezővé teszi az Akadémiának, hogy tulajdona egy jelentős részét ellenszolgáltatás nélkül (!) más jogi személy használatába bocsássa. Ráadásul a törvény ezt időbeli korlátozás nélkül írja elő, amikor a mai jogrendünktől meglehetősen idegen szerződéskötési kötelezettséget állapít meg.

Az Akadémia tulajdonjoga névleg valóban fennmarad, azonban a tulajdonjog minden részjogosítványa, kivált a rendelkezés és használat joga megszűnt. A törvény idézett rendelkezése a kötelező használatba adásról a rendelkezési jog teljes korlátozása, mert a rendelkezési jog éppen az arről való döntés joga, hogy használatba adja vagy nem a tulajdonos saját (ez esetben döntően) ingatlanát. Legfeljebb annyi joga marad az Akadémiának, hogy a tulajdonában, de más jogi személy használatában (és persze birtokában) lévő ingatlan – de nem feltétlenül, a követhetetlen ingó – tulajdona elidegenítése vagy a vele való más rendelkezés az Akadémia hozzájárulása nélkül nem megengedett.

Ha ez a korlátozás alkotmányos, akkor a kifogásolt rendelkezés kisajátítással azonos, mert ezután a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát ugyanilyen (akkor szintén alkotmányos) törvénnyel – „közfeladatként” – el is lehetne vonni, megállapítva, hogy az MTA „közfeladata” tulajdonának átadása valamely kijelölt szervezetnek. Saját tulajdon átadása vagy használatba adása nem lehet közfeladat, mert a közfeladat folyamatos tevékenység – tudományos kutatómunka, betegellátás, oktatás ás hasonlók –, míg a tulajdon használatba adása egyszeri, így nem nevezhető „feladatnak”.

1.2.2.2. A kivételesség és a közérdek

Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése együtt említi a két feltételt. A tudományos kutatás hatékonyságának növelése nem vitatottan közérdek; egyébként is alapvetően (kevés kivétellel) a törvényhozás határozza meg, mit tekint közérdeknek.

A másik feltétel, a kivételesség a Magyar Tudományos Akadémia szerint egyáltalán nem teljesült. A kivételesség, mely a rendes alapjogi teszt szükségességi (tágan vett arányossági) vizsgálatát helyettesíti, akkor teljesül, ha a tulajdonjogot korlátozó – különösen, mint itt, a ténylegesen elvonó – szabályozás a cél (a közérdek) eléréséhez szükséges lehető legkisebb mértékben korlátozza a tulajdonosi jogokat; csak ilyenkor „kivételes”. Például, ha egy önkormányzat óvodát akar építeni, és van erre alkalmas telke, magántulajdont nem sajátíthat ki.

A Módtv. esetében a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonának korlátozása semmiképpen nem kivételes, mert a cél eléréséhez nem szükséges. A tudományos kutatóhálózat hatékonyságának növelése elérhető lett volna a kutatóhálózatnak az MTA tulajdonában maradásával; a tulajdonjog majdnem teljes korlátozása nem növelheti a kutatás hatékonyságát, mert az nem a kutatóhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlanok és a kutatási eszközök tulajdonosán, hanem a kutatóhelyek és kutatók finanszírozásán, munkafeltételein, munkájuk értékelésén, ösztönzésén stb. múlik. Ha tehát a cél kutatás hatékonyságának javítása – mely mindig közérdekű –, a hatékonyabb kutatás feltételeit a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata képes volt és lett volna biztosítani (pl. erőforrásai növelésével és szervezeti irányítási rendszere javításával).

Ez a törvényalkotó a Módtv.-ből kitűnő álláspontja is. Különben nehezen lehetne magyarázni, hogy a Módtv. a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit változatlan struktúrában és (a Magyar Tudományos Akadémiára utaló „előtag” elhagyását kivéve) változatlan elnevezéssel, az intézetek és központok teljes jogfolytonosságával helyezi át az ELKH-hoz. Az irányító szerv összetételének – kevésbé jogállásának – megváltoztatása, melynek alkotmányossága jelen alkotmányjogi panasznak nem tárgya, semmiképpen nem tette szükségessé a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogának korlátozását; hasonló változtatás az Akadémia keretei között – tehát a kutatóhálózat köztestületi irányítás alatti mivoltának megtartásával – lehetséges lett volna. A Módtv. maga többször „működési formaváltásnak” nevezi az átalakítást (Módtv. 35. §), és arról szól, hogy a 2. mellékletben felsorolt (akadémiai) intézetek központi költségvetési szervként „működnek tovább”. Az átalakítás tehát valójában továbbműködést jelent: ebből kitűnik, hogy az Akadémia tulajdonának elvételét nem indokolhatja a kutatóhálózat hatékonyságának növelése; ha az lenne, aligha adna a Módtv. biztosítékokat a hálózat változatlan továbbműködésére.

2. AZ ALAPTÖRVÉNY X. CIKK (3) BEKEZDÉSE (MTA-KLAUZULA) SÉRELME

A Módtv. 10. §-a, amely szerint hatályát veszti az akadémiai törvény minden, az akadémiai (köztesületi) kutatóhálózatról szóló rendelkezése, sérti az Alaptörvény X. cikk (2) és (3) bekezdését.

2.1. Az alkotmányjogi panasz befogadhatósága. Az Alaptörvényben biztosított jog kérdése

Az Alaptörvény Magyar Tudományos Akadémia-klauzulájára alapított alkotmányjogi panasz a befogadás minden feltételét – személyes érintettség, közvetlenség és jelenbeliség – éppúgy teljesíti, és ugyanolyan indokkal, mint a jelen alkotmányjogi panasz 1. pontja szerinti esetben. Részletesen csak az Alaptörvényben biztosított jog megsértését szükséges külön indokolni.

Az MTA-klauzula – az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése – idetartozó részében a következőképpen szól:

Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia ... tudományos ... szabadságát

Jelen panasz befogadhatósága (e rendelkezést tekintve) azon múlik, hogy a „védi a Magyar Tudományos Akadémia szabadságát” rendelkezés Alaptörvényben biztosított jogot ad-e az Akadémiának, vagy pusztán ún. intézményi garancia. Nem vitatom, hogy a klauzula intézménybiztosíték is, amely a Magyar Tudományos Akadémia (és az MMA) létezését – azaz változatlan fennmaradását – garantálja. Ez önmagában még nem Alaptörvényben biztosított jog. Hogy az legyen, ki kell mutatni, hogy a „védi” ige ezen a helyen a Magyar Tudományos Akadémiának jogot ad az alkotmányos védelemre.

A Magyar Tudományos Akadémia szerint tehát ez a klauzula alkotmányos „jogot” – pontosabban: alkotmányosan védett jogi pozíciót – biztosít a védelemre, melynek tartalmáról lent külön lesz szó. Bármi legyen is a tartalma e klauzulának, az nem tekinthető pusztán az intézmény fennmaradása formális – külön tartalom nélküli – biztosítékának. Erre elegendő lenne az Alaptörvény 9. cikk. (3) bekezdésének l) pontja, amely szerint a köztársaság elnöke „megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia [...] elnökét”, ami önmagában az intézmény létezésének alkotmányos biztosítéka. [Hasonlóan szólt az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontja.]

Az MTA-klauzula eszerint több, mint intézménybiztosíték; az alapvető jogokról szóló rendelkezések között – a „Szabadság és felelősség” című részben – lévén elhelyezve, észszerűen állítható, hogy nemcsak objektív intézménybiztosíték, hanem egyben a Magyar Tudományos Akadémiának (és a Magyar Művészeti Akadémiának is) olyan erős jogi pozíciót ad, amely lehetővé teszi, hogy Alaptörvényben biztosított jogról beszélhessünk. Az intézménygarancia sok esetétől eltérően, amely egy-egy intézmény vagy jogintézmény fennmaradását biztosítja (pl. az öröklési jogét, amely nem ad jogot senkinek öröklésre), az MTA-klauzula egy nevén nevezett nemzeti intézmény számára ad alkotmányos védelmet. A „védelem” – melyet a „védi” ige jelent – fogalmilag nem zárja ki, hogy a neki járó védelmet, a védett (a védelem tárgya) igényelje, azaz a védelemre alkotmányos – az Alaptörvényben biztosított – joga (jogi pozíciója) legyen. Nem lenne védelemnek nevezhető, ha az egyetlen védett és az Alaptörvényben megnevezett intézmény nem igényelhetné saját nevében az Alaptörvényben biztosított védelmét.

Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése eszerint jogot – vagy azzal egyenértékű jogi pozíciót – ad a Magyar Tudományos Akadémiának az alkotmányos védelemre, így alkotmányjogi panasz e tekintetben is befogadható.

2.2. Az MTA-klauzula tartalma

Az MTA- (és az MMA-) klauzulát az Alaptörvény negyedik módosításának 6. cikke 2013. március végén iktatta az Alaptörvénybe. Ennek tartalma a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának, különösen pedig „tudományos szabadságának” – azaz a tudomány szabadságának, amennyiben a Magyar Tudományos Akadémiát érinti – védelme. A tudomány szabadságát egyébként az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése alapvető jogként „biztosítja”, mely nyilván magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak szabadságát. A klauzula alapvetően kettős tartalmú: egyrészt biztosítja (védi) a Magyar Tudományos Akadémia fennállását, másodszor a Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságát.

2.2.1. A Magyar Tudományos Akadémia fennmaradása

Az MTA-klauzula – az Alaptörvény már idézett 9. cikk (3) bekezdés l) pontja mellett – a Magyar Tudományos Akadémia fennmaradását „védi”. Ez a biztosíték – kisebb változtatásokat ki nem zárva – a Magyar Tudományos Akadémiának 2013-ban (az Alaptörvény negyedik módosítása hatálybalépésekor) fennállt jogi helyzetét védi. A védelem fogalmilag a védett intézmény, érték stb. fenntartását jelenti, ami mindenképpen magában foglalja az intézmény lényeges tulajdonságainak változatlanságát.

Az MTA álláspontja szerint ez a védett – fenntartandó – állapot tehát a 2013-as: feltételezhető, hogy az Alaptörvény azt az állapotot kívánta megőrizni és alkotmányosan biztosítani, amely az negyedik módosításkor fennállt; ha nem ezt kívánta volna, akkor módosíthatta volna az Akadémia jogállását. A Módtv. azonban ezen a védett, az Alaptörvény szerint megőrzendő állapotán változtat alapvetően. A Módtv. a Magyar Tudományos Akadémia jogi helyzetén alapvetően és hátrányosan változtatott, megsértve ezzel az MTA-klauzulát mint a Magyar Tudományos Akadémia fennmaradásának biztosítékát.

2.2.2. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságának sérelme

Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése a Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságáról beszél. A Módtv. után a Magyar Tudományos Akadémia nem lehet képes a tudomány szabadságának gyakorlására, mert a tudomány műveléséhez szükséges kutatóintézet-hálózat megszűnt az MTA-hoz tartozni. Ez sérti az MTA-klauzulát.

A tudomány szabadsága nem a tudományos vélemény nyilvánításának szabadsága – ez az Alaptörvény IX. cikkében külön védett alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága, mely a tudományos véleményekre is kiterjed. A tudomány szabadsága a tudományos tevékenység (kutatás) szabadsága, amely magában foglalja a kutatás tárgyának (téma, kérdés stb.) szabad megválasztását, a kutatás módszereinek kiválasztását és a kutatások értékelésének szabadságát is. Ez részben egyéni szabadságjog, még inkább az egyéni szabadság együttes gyakorlása, amelyet a tudomány autonómiájának nevezhetünk. Ezt az Alaptörvény X. cikk második bekezdése általában biztosítja. [A tudomány szabadságáról lásd: 41/2005. (X. 27.) AB határozat, 2005, 459 skk.]

A Magyar Tudományos Akadémia közfeladatai – MTAtv. 3. § – között a Módtv. hatálybalépésével gyakorlatilag nem maradt olyan tudományos tevékenység – kutatás –, amelyről a „tudományos szabadság” fogalma állítható lenne. Az Akadémia megmaradt közfeladatai közül a kutatóhálózat – a Magyar Tudományos Akadémia tudományos kutatásokat folytató intézetei és kutatóközpontjai – hiányzik. Az MTAtv.-ben a Módtv. 10. § b) pontjában található hatályon kívül helyező rendelkezés következtében már nem szerepel a következő szöveg:

b) tudományos kutatások folytatása céljából, a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn, megalkotja működési szabályait, és hatékonyan működteti azt; [MTAtv. 3. § (1) b) pont].

A Magyar Tudományos Akadémia számos tudományos közfeladatot lát el a Módtv.-nyel megváltoztatott állapota szerint is, de ezek egyikére sem alkalmazható a tudomány szabadsága, lévén az a tudományos tevékenység (kutatás) szabadsága – ez pedig kikerült az Akadémia közfeladatai közül. A tudományos címek adományozása, a tudományos kiadványok megjelentetése, a tudományos tevékenység dokumentálása, tudományos bizottságok alakítása és működtetése, a „tudományért” (nem a tudományban!) tevékenykedő más szervezetek támogatása [Módtv. 2. § (1) bekezdés] és sok más hasonló közfeladat a tudományhoz kapcsolódó, de nem aktív tudományt művelő, kutató tevékenység. A Módtv., még ha nem tiltja is kifejezetten, gyakorlatilag – közfeladatként mindenképpen – lehetetlenné teszi az átalakított Akadémia számára.

Mindez igazolja, hogy az MTA-klauzula szerint a Magyar Tudományos Akadémia csakis a kutatóhálózattal együtt értendő: ennek fennmaradását biztosítja az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése: az Alaptörvényben védett tudományos szabadsága egyedül a tudományos munkának (a kutatásnak) van; ez pedig a Módtv. alapján nem tartozik a Magyar Tudományos Akadémia közfeladatai közé. A következtetés mindebből ismét az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Alaptörvényben biztosított védelme feltétlenül magában foglalja az akadémiai kutatóhálózat fennmaradását. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos kutatási tevékenységtől mint közfeladattól való megfosztása ezért alkotmányellenes.

Ez a változtatás sérti az akadémiai kutatóhálózatban működő kutatók tudományos szabadságát is, ez azonban – a befogadás feltételeinek hiányában – nem tárgya a jelen alkotmányjogi panasznak.

3. A VISSZAMENŐLEGES MEGSEMMISÍTÉSI KÉRELEM INDOKLÁSA

Az alkotmányjogi panaszban kifogásolt alkotmányjogi sérelmeket egyedül a Módtv. Alaptörvényt sértő rendelkezéseinek kihirdetésükre visszamenőleges megsemmisítése orvosolhatja. Ex nunc hatályú megsemmisítés vagy nem változtatna az addigra már fennálló jogi állapoton, vagy legjobb esetben is jogbizonytalanságot eredményezne. Ennek fő oka, hogy a Módtv. számos, az Alaptörvényt súlyosan sértő rendelkezésének nagy része hatályon kívül helyező szabály: ex nunc megsemmisítésüknek ezért nem lenne érdemi hatása. Az ex tunc hatályú megsemmisítésre az Abtv. 45. § (4) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak lehetősége van; a Magyar Tudományos Akadémia indítványozza ennek alkalmazását.

Budapest, 2019. szeptember 2.

Tisztelettel:

a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
nevében

Dr. Lovász László
elnök

Forrás: https://mta.hu/mta_hirei/alkotmanyjogi-panasz-benyujtasa-109944

Címkék: akadémiai törvény alaptörvény alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alkotmányosan védett tulajdon dr. sulyok tamás elnök fejlesztés innovációs rendszer kutatás magyar tudományos akadémia magyar tudományos akadémia tulajdona

Kapcsolódó hírek:

A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága - A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018.

Civil szervezetek közös nyilatkozata Magyarország nemzeti parkjainak, természetvédelmi területeinek és természeti értékeinek védelmében

Tömeg-lélegeztetőgépet fejlesztenek az ÓE kutatói a koronavírus elleni védekezéshez

Innovatív megoldások

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 1 hete

A tudomány helyzete...

https://www.facebook.com/reel/4148209912075650

Szeretném, ha abbahagynák a baszogatásunkat.

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 1 hete

MTA: az elnökség hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását - 2025. június 25.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását, véleményük szerint a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg – közölte az MTA Elnökségének állásfoglalását a köztestület.

A közleményben az elnökség kiemelte: a kutatás-fejlesztés összetett rendszere csak világos célokkal, azokkal koherens beavatkozásokkal, kiszámítható feltételek között, a kutatóközösség bevonásával, a versenyképességhez szükséges források biztosításával és innovatív gazdasági környezetben fejlődhet jó irányba.

“A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok tervezett leválasztása a HUN-REN kutatási hálózat egészéről máris széleskörű tiltakozást váltott ki. Az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését eredményezheti” – írták.

Az Akadémia elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani – közölték, és kiemelték: az Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése a kutatóhálózat egészére vonatkozóan hozta meg azt a döntését, hogy a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a kutatóhálózat tulajdonába adja. “Az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges” – hangsúlyozták.

Az ELTE június 24-i közleményében azt közölte: a kutatóközpontok átvétele kiemelkedő lehetőség az ELTE számára, miközben hozzájárul az intézetek tudományos értékeinek megőrzéséhez és kutatási potenciáljuk fejlesztéséhez. A dokumentumban kitértek arra, hogy az egyetem szenátusa június 23-án kapott részletest tájékoztatást arról, hogy egyes HUN-REN intézetek, valamint azok jogelődei az ELTE-hez kerülhetnek.

“A négy központ kutatói olyan kiemelkedő szakmai kompetenciákat képviselnek, amelyek jelentős, hosszú távú stratégiai fejlődést biztosíthatnak az ELTE számára. Ugyanakkor a jelenlegi lehetőségek között a csatlakozás a központok számára is a legjobb megoldásnak tűnik. Az ott működő műhelyek számára komoly lehetőséget jelent az ELTE hasonló kutatási profilú kutatóközösségeivel kialakítható intenzív együttműködés, valamint az a stabilitás és intellektuális környezet, amelyet az ELTE kínál” – írták a közleményben, amelyben azt is hangsúlyozták, hogy a központok szervezeti-jogi átvételének ismert keretfeltételei az ELTE vezetése és a HUN-REN számára egyaránt elfogadhatóak.

“Fontos hangsúlyozni, hogy a jogi integráció csupán az első lépés. A csatlakozásból fakadó mindkét fél számára előnyös szinergiák kihasználásához szükséges a működési folyamatok részletes kidolgozása, amely figyelembe veszi az eltérő területek, szervezeti egységek, kutatók sajátosságait. Emellett szükség van a kutatás-támogatási folyamatok integrációjára is. A folyamat várhatóan egy, másfél évet vesz igénybe, és jelentős erőfeszítéseket igényel” – fogalmaztak.

https://papageno.hu/intermezzo/2025/06/mta-kutatohalozat/

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 2 hete

Álljon ez itt a világ csúfságára, mivel a felvételt eltüntette a HUN-REN a nyilvános videók közül:

https://www.facebook.com/watch/?v=749497154316321

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 2 hete

A kutatók akaratával szemben az ELTE-hez kerül a HUN-REN négy kutatóközpontja | 2025. június 20. # az előzmények

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma korábban a hírre reagálva Facebookon azt írta, „felsőbb utasításra újabb támadás készül a kutatóhálózat ellen”. „A leghatározottabban felszólítjuk Darázs Lénárdot, az ELTE rektorát, hogy ne segédkezzen a kutatóhálózat szétverésében, ne vállalja el a kormány által ráerőltetett hóhérszerepet. Itt az ideje továbbá, hogy Gulyás Balázs, aki a HUN-REN elnökeként a kutatóhálózatot érő támadásokkal kapcsolatban egyszer sem szólalt meg, végre kiálljon a kutatóhálózat egysége érdekében” – tették hozzá.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1122194886623834

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) kezdeményezésére pénteken demonstrációt is tartottak a HUN-REN dolgozói a kutatóintézeti hálózat Alkotmány utcai székháza előtt a kutatóintézetek elcsatolása ellen. Erről csütörtökön született döntés a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában tartott kora délutáni dolgozói fórumon, ahol egy, a HUN-REN vezetésének és Hankó Balázs miniszternek címzett petíció átadásáról is megegyeztek.

https://telex.hu/techtud/2025/06/19/pentekre-demonstraciot-hirdettek-a-hun-ren-dolgozoi

A tiltakozó kutatók a kutatóhálózat egységének megőrzése céljából létrehozott petícióban kifejtették, hogy határozottan tiltakoznak a Magyar Tudományos Akadémiától 2019-ben leválasztott kutatóintézeti hálózat egységének felszámolása ellen, mivel úgy vélik, hogy az egység megbontása súlyosan veszélyezteti a hazai tudományos kutatás rendszerének működését és integritását. Kifogásolják továbbá, hogy a tervezett átszervezés koncepció nélkül, átgondolatlanul, a szükséges hatásvizsgálatok és kellő jogi háttér nélkül zajlik.

https://www.peticiok.com/tiltakozzunk_a_hun-ren_-_egykori_mta_-_kutatohalozat_egysegenek_megrzeseert

Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is bejelentkezett, hogy nyitottak lennének átvenni a HUN-REN-ről leválasztott bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat.

https://telex.hu/techtud/2025/06/18/hun-ren-mta-elte

A HUN-REN-t eredetileg az Akadémiától választották le, a négy érintett kutatóközpont így most mégis visszakerülhetne hozzájuk.

https://telex.hu/techtud/2024/12/10/hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atalakitas-torvenytervezet-kekva-kozpontositas-europai-unio-forrasok-gulyas-balazs-jakab-roland

Az MTA azt is írta: a „megváltozott helyzetben meg kell vizsgálni a kutatóhálózati használatban lévő akadémiai ingatlanok megvásárlásával, az ingóságok ingyenes átadásával és az akadémiai tulajdonban maradó kulturális javak, adatbázisok használatával kapcsolatosan előkészített MTA-MNV Zrt. megállapodás érvényességét”.

Az MTA tavaly év végén fogadta el az Akadémiához tartozó ingatlanvagyon eladását.

https://telex.hu/techtud/2024/12/11/magyar-tudomanyos-akademia-ingatlanvagyon-eladasa-hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atszervezes

Felmerül persze a kérdés, hogy mi indokolta a kutatóintézetek elcsatolását, hiszen a HUN-REN hálózat létrejöttének célja éppen az volt, hogy egy szervezet égisze alatt működjenek. Az átalakítási folyamat hosszú volt, és az MTA-tól való elcsatolás után 2020-ban a hálózat dolgozóit megfosztották a közalkalmazotti státuszuktól, majd 2021-ben több intézetet átalakítottak.

https://telex.hu/techtud/2024/12/17/hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-torveny-szavazas-orszaggyules-parlament-tudomany

Az ELKH elnöke 2023. május 1-jével Gulyás Balázs lett, a hálózatot pedig szeptember 1-től Magyar Kutatási Hálózattá (HUN-REN) nevezték át. Néhány hónap múlva elindult egy többkörös, széles körű átvilágítás az intézetek működéséről.

A jelenlegi formáról először Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be egy olyan javaslatot, amiről nem egyeztettek a kutatóintézetekkel, és Gulyás Balázs HUN-REN-elnök szerint bizonyos pontokról a hálózat vezetőségével sem. Az első verzió heves ellenállást váltott ki a kutatókból – nem is csoda, hogy egy új vezetés reformtörekvéseit szkeptikusan fogadta egy olyan közösség, ami már elszenvedője volt egy kényszerű átszervezésnek 2019-ben, amikor a kutatóhálózatot elcsatolták a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA). Miután a tervezet kiegészült az intézetek és az MTA javaslataival, az intézetvezetők már nagyobb bizalommal fordultak az átalakítás felé. Végül a végleges törvénytervezetet megszavazták, elindult a munka. A folyamatról itt írtunk bővebben.

https://telex.hu/techtud/2024/12/10/hun-ren-magyar-kutatasi-halozat-atalakitas-torvenytervezet-kekva-kozpontositas-europai-unio-forrasok-gulyas-balazs-jakab-roland

Kérdés tehát, hogy az, hogy az ELTE átvesz négy kutatóintézetet, azt jelenti, hogy az előző, törvényben foglalt struktúra nem működött, vagy hogy a HUN-REN vezetősége nem tudta menedzselni a kutatóhálózatot. Mindenesetre az elcsatolást az érintett intézetek feje fölött és ellenkezése mellett döntötték el, így a sokat látott kutatóhelyek egy része ismét változás elé néz, és megint nem tudja, pontosan mi lesz a sorsa.

https://telex.hu/techtud/2025/06/20/hun-ren-elte-negy-kutatokozpont-atszervezes-bolcseszettudomany-tarsadalomtudomany
___

Péntek délután fél háromra mintegy száz résztvevő gyűlt a minisztérium épülete elé, akiknek a szervezők a napközben közzétett ábrát osztogatták, amin az látszik, hogy az érintett kutatóközpontok munkatársai milyen arányban támogatták vagy ellenezték azt, hogy az ELTE-hez csatolják őket.

Nem találták meg Hankó minisztert a kutatóközpontok leválasztása ellen tiltakozó kutatók...

A minisztériumban át tudták adni az állásfoglalást a kutatók, igaz nem közvetlenül Hankó Balázs miniszternek. A HUN-REN központjában viszont már csak kiplakátolni tudták a dokumentumot, amelyben a négy kutatóközpont leválasztása ellen tiltakoztak.

https://hvg.hu/itthon/20250620_HUN-REN-kutatok-tuntetese

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 2 hete

A kutatóintézetek huszonegy vezetője tiltakozott az elcsatolásuk mia | 2025. június 21.

Nyilatkozatban tiltakoznak az érintett kutatóintézetek és kutatócsoportok vezetői a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakítása ellen. A szombaton kiadott, 21 vezető által aláírt nyilatkozatban ezt írják:

„Egyetértve az MTA elnökének, főtitkárának és főtitkárhelyettesének a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításával kapcsolatos állásfoglalásában foglaltakkal, a nevezett kutatóközpontok és a hozzájuk tartozó intézetek és kutatócsoportok alulírott vezetői az alapkutatások független művelése érdekében fontosnak tartjuk
és a hatályos HUN-REN törvénnyel egybehangzóan támogatjuk a kutatási hálózat jelenleg fennálló, három nagy tudományterület együttműködő egységben való megőrzését.”

Azt is tudatták, hogy ezt Gulyás Balázs elnöknek és az Irányító Testületnek is megküldték, de hiába. Gulyás cserében küldött egy videóüzenetet, amiben elmondta, hogy ez a lépés nem egy irányváltás, hanem egy erős garanciákkal megtámogatott egyedi, szakmai döntés.

https://www.youtube.com/watch?v=oEvDuZbyFCo

Az összesen mintegy 1200 főt érintő javaslat: a HUN‑REN kutatóhálózat négy bölcsész- és társadalomtudományi központját átszerveznék az ELTE-hez szeptember elsejétől.

https://telex.hu/techtud/2025/06/21/kutatointezetek-tiltakozas-elcsatolas
___

Összefoglalva: az Orbán Viktor parancsát teljesítő, a dolgozók és a kutatóhálózati vezetők támogatását elveszítő illegitim vezető, Gulyás Balázs egy erősen megkérdőjelezhető, sebtében összehívott és előkészítetlen IT-ülés után, aminek a hatására 3 tag lemondott, megegyezik egy hivatalban még nem lévő rektorral, Darázs Lénárddal az ELTE szenátusának beleegyezése nélkül arról, hogy a munkavállalók nem kaphatnak közalkalmazotti státuszt, a jelenlegi költségvetés a transzformációra fog elmenni, további pénzekre maximum ígéret lesz (pont mint a 18 milliárdra), ha megszerzik az MTA vagyonát, akkor azt esetleg használhatják a kutatóközpontok (ha nem, ki tudja...), és mindez nagyon gyorsan, az érintettek bevonása nélkül fog történni. Kívánni sem lehetne jobb vezetőket, erősebb garanciákat.

https://hun-ren.hu/szervezeti_hirek/71-pontban-az-elte-nek-atadasra-kerulo-kutatokozpontok-szamara-biztositott-garanciakrol-108956
___

Akadémiai Dolgozók Fórum: Az érintett kutatóintézetek és kutatócsoportok vezetőinek nyilatkozata, melyet Gulyás Balázsnak és az Irányító Testületnek is megküldtek, de hiába:

"Nyilatkozat a jelenlegi HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ismételt átszervezése kapcsán
Egyetértve az MTA elnökének, főtitkárának és főtitkárhelyettesének a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
átalakításával kapcsolatos állásfoglalásában foglaltakkal, a nevezett kutatóközpontok és a hozzájuk tartozó
intézetek és kutatócsoportok alulírott vezetői az alapkutatások független művelése érdekében fontosnak tartjuk
és a hatályos HUN-REN törvénnyel egybehangzóan támogatjuk a kutatási hálózat jelenleg fennálló, három nagy
tudományterület együttműködő egységben való megőrzését.

Budapest, 2025. június 19.

Gárdos-Orosz Fruzsina, Jogtudományi Intézet, TK
Husz Ildikó, Gyerekesély-kutató Csoport, TK
Kmetty Zoltán/Ságvári Bence, CSS-RECENS kutatócsoport, TK
Megyesi Gergely Boldizsár, Szociológiai Intézet, TK
Papp Z. Attila, Kisebbségkutató Intézet, TK
Szabó Andrea, Politikatudományi Intézet, TK
Kóczy Á. László, Közgazdaságtudományi Intézet, KRTK
Sass Magdolna, Világgazdasági Intézet, KRTK
Varjú Viktor, Regionális Kutatások Intézete, KRTK
Balogh Balázs, Néprajztudományi Intézet, BTK
Bene László, Filozófiai Intézet, BTK
Kecskeméti Gábor, Irodalomtudományi Intézet, BTK
Kulcsár Gabriella, Régészeti Intézet, BTK
Molnár Antal, Történettudományi Intézet, BTK
Perenyei Monika, Művészettörténeti Intézet, BTK
Richter Pál, Zenetudományi Intézet, BTK
Szécsényi-Nagy Anna, Archeogenomikai Intézet, BTK
Cser András, Történeti Nyelvészeti és Uralisztikai Intézet, NYTK
Hegedűs Veronika, Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet, NYTK
Héja Enikő, Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Intézet, NYTK
Lipp Veronika, Lexikológiai Intézet, NYTK"

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1126023989574257
___

Egy hét alatt döntöttek, mégis alapos szakmai egyeztetésről beszél a HUN-REN elnöke a négy kutatóintézet elcsatolásával kapcsolatban | 2025. június 21.

„Mozgalmas, és sok szempontból nehéz napokon vagyunk túl” – mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke arról, hogy egy hét alatt eldőlt: az ELTE-hez kerül a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egysége. Gulyás kihangsúlyozta, hogy az erről szóló döntő vitában sok pró és kontra érv elhangzott. Végül az Irányító Testület 6:2 arányban szavazta meg az elcsatolást.

A kutatók június 19-én szavaztak arról, hogy szeretnék-e az átalakítást: az 1200 érintett tudós közül 800-an nyilvánítottak véleményt, a dolgozók jelentős többsége, közel 90 százaléka elutasította az intézmények ELTE-hez csatolását.

https://telex.hu/techtud/2025/06/21/hun-ren-elte-atszervezes-kutatointezetek-gulyas-balazs-jakab-roland
___

HUN-REN-botrány: „Ragaszkodtak ahhoz, hogy kérdéseket ne tehessünk fel” - írta az egyik főigazgató arról, mi történt a mindent eldöntő szavazás után

A fizetésemelésről egy szó sem hangzott el, az új keretek közötti működésük garanciáiról is keveset mondtak – írta az egyik főigazgató a munkatársaknak. Megszólaltak a lemondott Irányító Testületi (IT) tagok.

Balogh Balázs, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója a munkatársaknak írt, lapunk birtokába került levelében így írta le a szavazás utáni helyzetet: „A főigazgatók online tájékoztatóján, amelyet az elnök és a vezérigazgató tartott, szikáran felolvasták nekünk az IT határozatait, és ragaszkodtak ahhoz, hogy kérdéseket utána ne tehessünk fel. Kérték, hogy a kérdéseinket a jövő hétre tervezett Intézetvezetői Kollégiumon tegyük fel.” ...

https://hvg.hu/itthon/20250621_HUN-REN-botrany-foigazgato-it-tagok-ebx

A hét elején írtuk meg, hogy az ELTE megkereste a HUN-REN vezetését azzal, hogy szívesen átvenné annak négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét (Bölcsészettudományi, Nyelvtudományi, Társadalomtudományi, valamint Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont). Információink szerint a kérés egészen felülről, Orbán Viktor köréből érkezett, a HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs azonban nem akarta nevére venni a változtatást, ezért született az a döntés, hogy hivatalosan az ELTE kéri az intézeteket. Erről döntött pénteken az IT ülése.

„Ez az intézethálózat felszámolásának első lépése lehet” – sem az Akadémia, sem a kutatóintézetek nem értenek egyet a HUN-REN szétszedésével

https://hvg.hu/360/20250618_Sem-az-akademia-sem-a-kutatointezetek-nem-ertenek-egyet-a-HUN-REN-szetszedesevel
___

Akadémiai Dolgozók Fóruma: MTA-főtitkár: a 18 intézményvezetőből 16 szintén ellenezte a kutatóhálózat szétszedését, beleértve a természettudósokat is:
(30:00-tól)

https://open.spotify.com/episode/4S0BpTiGgxdsIEI2Fw7kRr
___

Akadémiai Dolgozók Fóruma: „Azt feltételezzük, hogy az ELTE tulajdonképpen bábbá vált egy olyan bábjátékban, amit felülről irányítanak. Hogy milyen magasról? Állítólag a miniszter úr felfelé mutogatva »alfa parancsról« beszélt” – mondta Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke, aki Hankó Balázs kudarcai közé sorolta, hogy nem sikerült visszaszerezni az Erasmus és a Horizon programokat, és megkaparintani az MTA ingatlanvagyonát, ami most akár végleg meghiúsulhat.

https://nepszava.hu/3284445_hun-ren-kutatokozpont-elte-elcsatolas-tuntetes
___

Vélemények:

*** Ha legalább egy értelmes indokot tudnának mondani, hogy miért szervezik át 2019 óta újra meg újra a kutatóhálózatot, akkor lenne valami sejtésünk arról, hogy mit is akarnak, s (képességek híján) mit nem tudnak megvalósítani. Így azonban csak az a magyarázat marad, hogy az egészet meg akarják szüntetni, csak nincs bennük annyi tisztesség, hogy kiálljanak, s bejelentsék: mi úgy látjuk, Magyarországnak nincs szüksége ilyen tudományos kutatásra.

*** Szerintem egyetlen indok van: ti. a bosszú! Igen, Orbán nem tűri az ellenvéleményt, feltétlen engedelmességet követel. Mivel az MTA-vagyont nem sikerült elsíbolni, ezért történik most az, ami zajlik. A fideszes médiában közölt, MTA-t lejárató cikksorozat is ezért történik. Sajnos az ELTE-n a leghajlékonyabb jelölt nyerte el nemrég a rektori tisztséget a három jelölt közül. Attól tartok, hogy ő az alapítványi vagy a Zrt-s átalakítást is kezdeményezni fogja, mert a pályázatában ezt már pedzegette.

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Akadémiai Dolgozók Fóruma: A forradalom után néhány hónappal például az MTA Irodalomtudományi Intézetében házkutatást tartott a karhatalom. A tárlat egyik megrendítő dokumentuma az intézeti igazgató erről szóló beszámolója. Az „íróasztalokat, és szekrényeket a legnagyobb részletességgel átkutatták. Azokat az íróasztalokat, melyek kulccsal voltak zárva, így többek között az igazgatóhelyettes íróasztalát is, felfeszítették. A kutatás során a szekrényekben és az íróasztalokban nagyarányú rendetlenséget csináltak”. Az írás szerint a „feljegyzések, hatalmas cédulagyűjtemények összekeverése kutatóink egy részének munkáját nagy mértékben hátráltatja. Tudomásom szerint a Magyar Népköztársaságnak nincsen olyan törvénye, amely lehetővé teszi, hogy egy tudományos intézet zárt helyiségeiben annak vezetője, egyetlen munkatársa nélkül házkutatást tartsanak, nagy értékű tudományos gyűjteményeket [köztük Bartók Béla hagyatékát] hozzá nem értő kézzel durván felbolygassanak."

https://hang.hu/tudomany/kuzdelem-a-fennmaradasert-177187

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 4 hete

Megsértették Orbánt, mire a NER ideológusai lesztálinistázták az Akadémiát: a kormány kampánya a magyar tudomány ellen | 2025. június 10.

Az alaptörvény áprilisban elfogadott 15. módosítását, a NER „az ember férfi vagy nő” tantételét kezdi ki a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztálya abban az állásfoglalásban,

https://mta.hu/data/dokumentumok/viii_osztaly/Allasfoglalas_biologiai_nemek_20250610.pdf

amit kedden fogadtak el.

https://444.hu/2025/06/10/nem-igaz-hogy-az-ember-vagy-ferfi-vagy-no-allasfoglalasban-cafoljak-az-alaptorvenyt-az-mta-biologusai

-- „Az »ember vagy férfi, vagy nő« pontatlan állítás, hasonlóan ahhoz, hogy »az ember szíve a bal oldalon van«, mivel ismeretes ennek a fordítottja is. Ha csak két biológiai nemet deklarálnánk az eltérések figyelembevétele nélkül, az marginalizálhatná azokat az embereket, akik nem illeszthetők be ezekbe a kategóriákba. (...) Jó lenne mindezt elkerülni”

- fogalmaz a Biológiai Tudományok Osztályának 90% feletti többséggel elfogadott állásfoglalása. A Magyarország vezető biológusai által aláírt állásfoglalás ugyan nem említi meg az alaptörvényt, de egyértelmű, hogy az a tavasszal elfogadott, 15. alkotmánymódosításra reagál, mely a „genderellenes” háború jegyében deklarálta, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, nincs más lehetőség.

Hiába fizették ki a védelmi pénzt, jön az újabb támadás

Az MTA állásfoglalására adott politikai reakciókra még várni kell (valószínűleg nem sokat), a kormányközeli sajt elmúlt napi cikkeiből azonban már kiolvasható, hogy mire lehet számítani. A laphoz kiszivárgó tervezetet a Magyar Nemzet azzal a címmel közölte, hogy „Újabb politikai támadást tervez a Magyar Tudományos Akadémia egyik tagozata”, amit „Falus András biológus szervezkedésének” tituláltak - annak ellenére, hogy azt nem is ő javasolta az Akadémián.

Valójában ez már a sokadik, az MTA ármánykodásáról, „napi politizálásról”, összeesküvő tudósklikkekről szóló cikk az elmúlt hetekben a kormánylapban. Lassan két hónapja tart a szervezett politikai kampány a Magyar Tudományos Akadémiával szemben, melyet hol sztálinista maradványnak, hol a nemzeti érdekekkel szemben áskálódó intézménynek bélyegeznek - miközben a támadássorozat célja és időzítésének oka továbbra is homályos.

A Magyar Nemzetben mindenesetre május 6. óta átlagosan két-három naponta jelenik meg egy cikk, amely hol a belső ellenségeket listázza az Akadémián azon az alapon, hogy melyik akadémikusnak voltak kormánykritikus megszólalásai, hol a teljes intézmény politikai átvilágítását és átalakítását, az „elmaradt rendszerváltás” pótlását követelik. Máskor azt szeretnék, ha az MTA lehetőleg csak nyelvművelési kérdésekkel foglalkozó, tét nélküli tudósklub lenne.

-- „A kommunistáktól már jól ismert módszerrel, szalámitaktikával kerítette hatalmába egy szűk, baloldali, kormány- és reformellenes csoport a Magyar Tudományos Akadémiát”

- olvasható az egyik cikkben, mely listába is szedi azokat, akik „kormány- és reformellenes megnyilvánulásaikról is ismertek”.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/ellenallas-es-a-hatalomfeltes-a-magyar-tudomanyos-akademian

A célkeresztben a kutatóhálózat autonómiájáért kiálló, kutatókból álló civil szervezet, az Akadémiai Dolgozók Fóruma áll, melynek az MTA-hoz a néven túl valójában nincs is intézményi köze, de a kampány a Magyar Tudományos Akadémia egésze ellen irányul.

„A reformokat elutasító kisebbség az Akadémia elnökségéhez is beszivárgott” - állította a kormánylap, és többek között Lamm Vandát, az MTA alelnökét és Vékás Lajost, az MTA elnökének stratégiai tanácsadó testületének tagját nevezte meg. Neki az volt a bűne, hogy a lap szerint ő „is rendszeresen ágált a tudományos élet átalakítása ellen”.

Schmidt Mária, Lánczi és egy miniszterelnöki sértés

A listázás a Figyelő civilek elleni kampányát idézi, melyben az akkor Schmidt Máriához került, Lánczi Tamás által főszerkesztett lap 2018-ban „soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait és a CEU oktatóit (a személyiségi jogok megsértése miatt később emiatt a bíróságon vesztett a kiadó). Lánczi azóta a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője lett, onnan folytatja a civilek és a kormánykritikus sajtó elleni hadjáratot.

Bár az MTA elleni támadássorozatban Lánczi Tamás személyesen nem vett részt, így sem nehéz kapcsolatot találni a hét évvel ezelőtti és a mostani támadások között, ahogy a CEU elüldözésének (ez is egy Schmidt Mária-dolgozattal indult), az értelmiségi-intézményi térfoglalás iránti korábbi jobboldali igénybejelentéseknek is a mostanihoz hasonló dinamikájuk volt.

A Magyar Tudományos Akadémia elleni legújabb támadássorozat két igazán fajsúlyos figurája Schmidt Mária, valamint idősebb Lánczi, a korábbi Corvinus-rektor filozófus Lánczi András, az „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája” gondolat szabadalmaztatója. Az orbánizmus két főideológusáról van szó, akik most is közel állnak a miniszterelnökhöz, és nem is tagadják, hogy az MTA elleni kampány közvetlenül az Orbán Viktor elleni afférhoz kapcsolódik.

https://444.hu/2025/06/10/megsertettek-orbant-mire-a-ner-ideologusai-lesztalinistaztak-az-akademiat-a-kormany-kampanya-a-magyar-tudomany-ellen

### Az idén kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetését az ellenük irányuló kampány eléggé meglephette azok után, hogy alig fél éve engedtek a kormány nyomásának.

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Hallgasd meg, mi a helyzet az igazságszolgáltatással Magyarországon!

Apapara a Tilos Rádióban látta vendégül Laczó Adriennt, korábbi bírót, aki nyilvánosan szólalt fel a bírói függetlenség védelmében. Az adás másik vendége társelnökünk, Kádár András Kristóf volt, aki aktívan részt vesz a Magyar Helsinki Bizottság Jogállamiság Programjának munkájában.

Két vendégünk volt, az egyikük Laczó Adrienn, aki november végén mondott le a bírói tisztségéről, aminek okairól bőven volt szó a műsorban.

Adrienn a Res Iudicata bírói egyesület egyik alapítója.

Decemberi lemondása előtt 24 éven át ítélkezett büntetőbíróként a Fővárosi Törvényszéken.

Jelenleg ügyvéd, a Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda tagja.

A másik vendégünk Kádár András Kristóf volt, ő kicsit hosszabban mutatkozott be, szóval itt mi is hosszabbak vagyunk, de persze a műsorban ugyanolyan súllyal szerepeltek.

András a társelnöke. A szervezet irányítása mellett részt vesz a Helsinki Bizottság számos, a büntető igazságszolgáltatás emberi jogi vonatkozásaival és a jogállamisággal foglalkozó kutatásában, projektjében és egyéb tevékenységében.

2005 és 2023 között ügyvédként számos hazai és nemzetközi eljárásban nyújtott jogi képviselet, több fontos ügyet vitt sikerre az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

2008 és 2014 között a rendőrséggel szembeni alapjogi panaszok kivizsgálását végző Független Rendészeti Panasztestület, 2010 és 2011 között az Egyenlő Bánásmód Hatóság mellett működő Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagja volt.

A két magyar szakérő egyikeként évek óta vesz részt az európai esélyegyenlőségi jogi hálózat munkájában.

Szóval talán nem meglepő, hogy mikről beszélgettünk, de azért elmondjuk.

Jogállamiság, bírói függetlenség, bírói függőség, hatalmi ágak szétválasztása, és mindenféle ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdés.

https://open.spotify.com/episode/2uAjKnyhnxDj8kcMfEHrRk?context=spotify%3Aepisode%3A2uAjKnyhnxDj8kcMfEHrRk

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

Márciustól már nem lesznek közalkalmazottak a BME oktatói | 2025. január 31.

... fenntartót váltana a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A váltásról levélben értesítették az egyetem oktatóit, eszerint „2025. március 1-jétől a BME Fenntartó Zártkörűen Működő Részvénytársaság lesz a BME fenntartója a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyett.” A hírt a BME is megerősítette.

Az egyetem közleménye szerint „a fenntartóváltás folyamatának részeként a Magyar Állam létrehozza azt a gazdasági társaságot (zrt. formájában), amely 2025. március 1-től átveszi az államtól a fenntartói jogokat.
https://www.bme.hu/hirek/250131/bme-uj-lepesek-beremeles

Az egyetem állami egyetem marad, de a jogállása már megváltozik: kikerül az államháztartásról szóló törvény hatálya alól, azaz megszűnik központi költségvetési szervként létezni. A fenntartóváltás folyamatának lépéseiről a BME Szenátus január 21-i ülésén adott tájékoztatást Charaf Hassan rektor.”

A Telexhez eljutott levél szerint az oktatókat arról is értesítették, hogy „ a fenntartóváltás következtében a BME munkatársainak február 28-án érvényes közalkalmazotti jogviszonya március 1-jével munkaviszonnyá alakul át. A közalkalmazottak foglalkoztatása – a munkakör tartalmának változatlansága mellett – a felek minden további jognyilatkozata nélkül jogfolytonos.”

Ahogy arról még 2024 végén írtunk, a BME nem alapítványi, hanem céges formában tervezi a fenntartóváltást.
https://telex.hu/gazdasag/2024/11/14/bme-modellvaltas-kormanyules

Ahogy Charaf Hassan a Telexnek decemberben adott interjújában elmondta, a kidolgozott modell előnye, hogy a fenntartó cég nem kap az államtól vagyonelemeket, az ingó és ingatlanvagyonra maga az egyetem kapna vagyonkezelési jogot, a fenntartó cég részvényeinek értékesítésével pedig extra forrásokat lehet bevonni az egyetem működésébe.
https://telex.hu/gazdasag/2024/12/16/charaf-hassan-bme-rektor-modellvaltas-fenntartovaltas-felsooktatas-interju

A rektor is megerősítette, hogy a Mollal már tárgyalnak arról, hogy részvényes legyen a fenntartó cégben. Január közepén a BME-től még azt az információt kaptuk, hogy a BME fenntartóváltása várhatóan áprilisig lezajlik. Akkor küldött kérdésünkre, hogy más cégek részvényvásárlása is szóba került-e, a BME kommunikációs osztálya azt válaszolta, „Jelenleg a MOL érdeklődése tekinthető komoly és elkötelezett érdeklődésnek a szerepvállalásra a közeljövőben megalakuló, BME-t fenntartó gazdasági társaságban.”

Már a struktúraváltás részeként a BME oktatói januárban béremelést kaptak, az intézkedés értelmében a tanársegédek alapbére az eddigi bruttó 326 ezer forintról 500 ezerre emelkedik, míg a doktori fokozottal rendelkező egyetemi tanárok alapbére bruttó 1 millió forintra nő az eddigi 777 ezer forintról.

https://telex.hu/gazdasag/2025/01/31/bme-fenntartovaltas-marcius

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 6 hónapja

Alapítványi helyett céges formában váltana modellt a BME | 2024. november 14.

Hamarosan ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. Több egyetemi forrásból is úgy tudjuk, hogy már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely viszont nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne. Ezzel a javaslattal állt legalábbis a kormány elé az egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan. Úgy tudjuk, a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként. A hírt Gulyás Gergely nem tagadta, azt meg is erősítette, hogy a Mollal vannak ilyen tárgyalások. A kormány mindenesetre korábban azzal igyekezett az egyetemet a modellváltás felé billenteni, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el.

Az ügyben kerestük a Molt és az MVM Csoportot, utóbbi azt válaszolta, az egyetem és a csoport között rendszeres a szakmai együttműködés, de a társaság nem vesz részt a modellváltásban.

https://telex.hu/gazdasag/2024/11/14/bme-modellvaltas-kormanyules

Előzmény

Válasz

További hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben