NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Alkotmányjogi panaszt nyújtott be Lovász László, az MTA elnöke

Hivatkozással a Közgyűlés és az Elnökség korábbi döntéseire a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA nevében alkotmányjogi panaszt nyújtott be. A szöveget teljes terjedelmében közöljük.
-- 2019. szeptember 3.

Dr. Sulyok Tamás elnök úr részére
Alkotmánybíróság

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Alkotmánybíróság!

A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest, Széchenyi tér 9.) nevében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja és az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján

alkotmányjogi panaszt

nyújtok be a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény (Módtv.) 3. § (3) bekezdése, 10. §-a, valamint 35. §-a, abba foglaltan a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (KFItv.) módosított 46. § (1)bekezdése ellen, mert sértik – a panaszom indoklásában kifejtettek szerint – az Alaptörvény XIII. és X. cikkét.

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a Módtv. kifogásolt rendelkezéseit – az Abtv. 45. § (4) bekezdése alapján – kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

INDOKLÁS

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Alaptörvényben biztosított jogai sérelmét az Alaptörvény következő rendelkezéseire alapítja:

Alaptörvény XIII. cikk;
Alaptörvény X. cikk.

Az indoklásban e két cikkről és a rájuk alapított alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról külön-külön fejtem ki álláspontomat.

1. AZ ALAPTÖRVÉNY XIII. CIKKELYÉNEK SÉRELME

Az Alaptörvénynek a tulajdonjogot biztosító XIII. cikkét sértik a Módtv.-nek az akadémiai törvény 3. §-át módosító 3. § (3) bekezdése, valamint a Módtv.-nek a KFItv. 46. § (1) és (2) bekezdéseit módosító rendelkezései, mert korlátozzák, ténylegesen elvonják a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogát.

1.1. Az alkotmányjogi panasz befogadhatósága

Az Abtv. 26. § (2), valamint az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közvetlenül törvény vagy más jogszabály elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának feltételei ebben az esetben teljesültek. A tartalmi feltételek a következők: az Alaptörvényben biztosított jog sérelmére kell hivatkozni, valamint igazolni, hogy a sérelem a panaszost személyében, közvetlenül – bírósági jogalkalmazás nélkül – érte, és a sérelem aktuálisan (a jelenben) fennáll. [Ez az Alkotmánybíróság gyakorlata is, lásd pl. 3110/2013. (VI. 4.) AB határozat [27], 2013, 1730.]

1.1.1. Az Alaptörvényben biztosított jog sérelme

Az Alaptörvényben biztosított jog, amelynek sérelmét a Magyar Tudományos Akadémia kifogásolja, a tulajdonjog (Alaptörvény XIII. cikk).

1.1.2. A sérelem közvetlensége

Ez a feltétel teljesül, mert a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogának sérelme közvetlenül a törvény alapján, annak hatálybalépésével következik/következett be. A Módtv. 3. § (3) bekezdésével módosított akadémiai törvény – az akadémiai törvény új 3. § (1a) bekezdése – a Módtv. 39. § (2) bekezdése szerint 2019. szeptember 1-től van hatályban. Ettől kezdve az Alaptörvényben biztosított jog sérelme bekövetkezett, és folyamatosan fennmarad.

1.1.3. A sérelemnek a panaszost személyében kell érintenie

Ez a feltétel is teljesül, mivel a Módtv. 3. § (2) bekezdésével módosított, a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1a) bekezdése szerint:

„(1a) Az Akadémia feladata a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 42/B. § (5) bekezdésben, 46. § (1) bekezdésében és 2. mellékletében meghatározottak szerinti főhivatású kutatóhálózat elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemek használati jogának a KFItv.-ben meghatározottak szerinti biztosítása.”

Hasonlóan a Módtv. 35. §-sal módosított KFItv. 46. § (1) bekezdése:

46. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a 2. melléklet szerinti központi költségvetési szervek elhelyezését, valamint a kutatóintézeti hálózat működtetését szolgáló, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában és ezen kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemeknek ingyenes használatba bocsátását – a 42/B. § (5) bekezdésének megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja.

Az imént idézett törvényhelyen említett 42/B. § (5) bekezdése ezt ismétli azzal, hogy:

A (3) bekezdés szerinti közfeladat ellátásához szükséges működés feltételeit az ELKH Titkárság – és a 46. § (1) bekezdésben meghatározott vagyonelemek erejéig a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Magyar Tudományos Akadémia tv.) 3. § (1a) bekezdésben meghatározott feladata keretei között a Magyar Tudományos Akadémia – biztosítja.

A kiemelt szövegrészben említett „közfeladat” a Magyar Tudományos Akadémia saját vagyonának ingyenes használatba adása.

Mindez elegendő a Magyar Tudományos Akadémia személyes érintettségének igazolására.

1.1.4. A sérelem jelenbeli

A Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogát ért sérelem jelenbeliségét a Módtv. hatálybalépésének napja – 2019. augusztus 1., illetve 2019. szeptember 1. [Módtv. 39. § (1)] – adja, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogát ért sérelem ex lege legkésőbb a második időpontban bekövetkezett, és attól kezdve – mint állapot – jelenbeli.

1.1.5. A panasz benyújtására nyitva álló határidő

Az Abtv. § alapján a 26. § (2) bekezdése szerinti panaszt a kifogásolt jogszabály hatálybalépésétől számított 180 napon belül kell benyújtani [Abtv. 30. § (4) bekezdés]. A Módtv. fent említett hatálybalépésétől a jelen panasz benyújtásáig ez a határidő nem telt el.

1.2. Az alaptörvényben biztosított jog sérelme

Ebben a pontban a Magyar Tudományos Akadémia bemutatja, miben áll és miért ütközik az Alaptörvénybe tulajdonának sérelme.

1.2.1. A Magyar Tudományos Akadémia tulajdona alkotmányosan védett tulajdon

A Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát az akadémiai törvény (1994. évi XL. törvény és módosításai; MTAtv.) határozza meg a következőképpen:

23. § (1) Az Akadémia a feladatai ellátása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.

(2) Az Akadémia vagyonába tartozik az e törvény hatálybalépésével az Akadémiának átadott törzsvagyon és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69. § (1) bekezdése alapján az Akadémiának átadott vagyon (a továbbiakban: az Akadémia vagyona). Az Akadémia vagyonába tartoznak az ingatlanok, az immateriális javak (ideértve a szellemi tulajdont is), a tárgyi eszközök, a pénz, a befektetések és a részesedések is.

(3) Az Akadémia az irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel a vagyon használatba adásáról vagyonhasználati szerződést köt. A vagyonhasználati szerződés főbb tartalmi és formai elemeit az Alapszabály tartalmazza.

Maga a Módtv. „a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában állónak” fogadja el a kutatóintézetek használatában lévő és működtetését (értsd: működését) szolgáló „vagyonelmeket”. A Módtv. saját szavai miatt nem szükséges a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogának részletesebb megalapozása [lásd Módtv. 3. § (3) bekezdés, 35. § – KFItv. 46. § (1) bekezdés].

Megállapítható tehát, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjoga (vagyona, illetve vagyoni értékű jogai) alkotmányosan védett tulajdon, amely ugyanúgy célvagyon, mint az MMA vagy az egyházak szintén jelentős részben az állam által átadott elemekből származó vagyona. Hasonlóképpen az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése e) pontja az önkormányzatok tulajdonának alkotmányos védelmét biztosítja azzal, hogy a helyi önkormányzat „gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat”; a Magyar Tudományos Akadémia az akadémiai törvény 1. §-a szerint, „önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület” lévén, tulajdona ugyanúgy alkotmányosan védett, mint a helyi vagy területi önkormányzatoké [lásd 64/1993. (XII. 22.) AB határozat 1993, 373 skk. – Lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény].

A tulajdon védelme alkotmányosan különben sem a tulajdon forrásán és/vagy szerzésmódján alapul – természetesen, ha ezek jogszerűek vagy jogilag már nem kifogásolhatók (pl. elbirtoklás miatt) –, hanem egyedül a tulajdon fennálló, azaz megszerzett mivoltán. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a tulajdonjog alkotmányos védelme a megszerzett tulajdont védi, az MTA szerzéséhez pedig a fentiek szerint kétség nem fér.

1.2.2. A tulajdon korlátozásának alkotmányos feltételei nem teljesültek

Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése szerint

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

A tulajdon kisajátítása – vagy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint [pl. 20/2014. (VII. 3.) AB határozat [155] skk.] ezzel egyenértékű korlátozása – így akkor alkotmányos, ha

kivételesen;
közérdekből;
teljes, feltétlen és azonnali kártalanítással történik.

A további feltételről – „a törvényben meghatározott esetben” – itt nem kell említést tenni, lévén szó eleve törvényről.

1.2.2.1. A kártalanítás hiánya

A kártalanítás hiánya világosan kiderül a Módtv.-ből, amely expressis verbis a Magyar Tudományos Akadémia vagyona egy részének ingyenes használatáról szól; ez szerinte a Magyar Tudományos Akadémia kiemelten legfontosabb közfeladata – a Módtv. 3. §-ával módosított MTAtv. 3. § (1a) bekezdése szerint. Mivel a közfeladat ellátása kötelező, ezzel a törvény kötelezővé teszi az Akadémiának, hogy tulajdona egy jelentős részét ellenszolgáltatás nélkül (!) más jogi személy használatába bocsássa. Ráadásul a törvény ezt időbeli korlátozás nélkül írja elő, amikor a mai jogrendünktől meglehetősen idegen szerződéskötési kötelezettséget állapít meg.

Az Akadémia tulajdonjoga névleg valóban fennmarad, azonban a tulajdonjog minden részjogosítványa, kivált a rendelkezés és használat joga megszűnt. A törvény idézett rendelkezése a kötelező használatba adásról a rendelkezési jog teljes korlátozása, mert a rendelkezési jog éppen az arről való döntés joga, hogy használatba adja vagy nem a tulajdonos saját (ez esetben döntően) ingatlanát. Legfeljebb annyi joga marad az Akadémiának, hogy a tulajdonában, de más jogi személy használatában (és persze birtokában) lévő ingatlan – de nem feltétlenül, a követhetetlen ingó – tulajdona elidegenítése vagy a vele való más rendelkezés az Akadémia hozzájárulása nélkül nem megengedett.

Ha ez a korlátozás alkotmányos, akkor a kifogásolt rendelkezés kisajátítással azonos, mert ezután a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát ugyanilyen (akkor szintén alkotmányos) törvénnyel – „közfeladatként” – el is lehetne vonni, megállapítva, hogy az MTA „közfeladata” tulajdonának átadása valamely kijelölt szervezetnek. Saját tulajdon átadása vagy használatba adása nem lehet közfeladat, mert a közfeladat folyamatos tevékenység – tudományos kutatómunka, betegellátás, oktatás ás hasonlók –, míg a tulajdon használatba adása egyszeri, így nem nevezhető „feladatnak”.

1.2.2.2. A kivételesség és a közérdek

Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése együtt említi a két feltételt. A tudományos kutatás hatékonyságának növelése nem vitatottan közérdek; egyébként is alapvetően (kevés kivétellel) a törvényhozás határozza meg, mit tekint közérdeknek.

A másik feltétel, a kivételesség a Magyar Tudományos Akadémia szerint egyáltalán nem teljesült. A kivételesség, mely a rendes alapjogi teszt szükségességi (tágan vett arányossági) vizsgálatát helyettesíti, akkor teljesül, ha a tulajdonjogot korlátozó – különösen, mint itt, a ténylegesen elvonó – szabályozás a cél (a közérdek) eléréséhez szükséges lehető legkisebb mértékben korlátozza a tulajdonosi jogokat; csak ilyenkor „kivételes”. Például, ha egy önkormányzat óvodát akar építeni, és van erre alkalmas telke, magántulajdont nem sajátíthat ki.

A Módtv. esetében a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonának korlátozása semmiképpen nem kivételes, mert a cél eléréséhez nem szükséges. A tudományos kutatóhálózat hatékonyságának növelése elérhető lett volna a kutatóhálózatnak az MTA tulajdonában maradásával; a tulajdonjog majdnem teljes korlátozása nem növelheti a kutatás hatékonyságát, mert az nem a kutatóhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlanok és a kutatási eszközök tulajdonosán, hanem a kutatóhelyek és kutatók finanszírozásán, munkafeltételein, munkájuk értékelésén, ösztönzésén stb. múlik. Ha tehát a cél kutatás hatékonyságának javítása – mely mindig közérdekű –, a hatékonyabb kutatás feltételeit a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata képes volt és lett volna biztosítani (pl. erőforrásai növelésével és szervezeti irányítási rendszere javításával).

Ez a törvényalkotó a Módtv.-ből kitűnő álláspontja is. Különben nehezen lehetne magyarázni, hogy a Módtv. a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit változatlan struktúrában és (a Magyar Tudományos Akadémiára utaló „előtag” elhagyását kivéve) változatlan elnevezéssel, az intézetek és központok teljes jogfolytonosságával helyezi át az ELKH-hoz. Az irányító szerv összetételének – kevésbé jogállásának – megváltoztatása, melynek alkotmányossága jelen alkotmányjogi panasznak nem tárgya, semmiképpen nem tette szükségessé a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonjogának korlátozását; hasonló változtatás az Akadémia keretei között – tehát a kutatóhálózat köztestületi irányítás alatti mivoltának megtartásával – lehetséges lett volna. A Módtv. maga többször „működési formaváltásnak” nevezi az átalakítást (Módtv. 35. §), és arról szól, hogy a 2. mellékletben felsorolt (akadémiai) intézetek központi költségvetési szervként „működnek tovább”. Az átalakítás tehát valójában továbbműködést jelent: ebből kitűnik, hogy az Akadémia tulajdonának elvételét nem indokolhatja a kutatóhálózat hatékonyságának növelése; ha az lenne, aligha adna a Módtv. biztosítékokat a hálózat változatlan továbbműködésére.

2. AZ ALAPTÖRVÉNY X. CIKK (3) BEKEZDÉSE (MTA-KLAUZULA) SÉRELME

A Módtv. 10. §-a, amely szerint hatályát veszti az akadémiai törvény minden, az akadémiai (köztesületi) kutatóhálózatról szóló rendelkezése, sérti az Alaptörvény X. cikk (2) és (3) bekezdését.

2.1. Az alkotmányjogi panasz befogadhatósága. Az Alaptörvényben biztosított jog kérdése

Az Alaptörvény Magyar Tudományos Akadémia-klauzulájára alapított alkotmányjogi panasz a befogadás minden feltételét – személyes érintettség, közvetlenség és jelenbeliség – éppúgy teljesíti, és ugyanolyan indokkal, mint a jelen alkotmányjogi panasz 1. pontja szerinti esetben. Részletesen csak az Alaptörvényben biztosított jog megsértését szükséges külön indokolni.

Az MTA-klauzula – az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése – idetartozó részében a következőképpen szól:

Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia ... tudományos ... szabadságát

Jelen panasz befogadhatósága (e rendelkezést tekintve) azon múlik, hogy a „védi a Magyar Tudományos Akadémia szabadságát” rendelkezés Alaptörvényben biztosított jogot ad-e az Akadémiának, vagy pusztán ún. intézményi garancia. Nem vitatom, hogy a klauzula intézménybiztosíték is, amely a Magyar Tudományos Akadémia (és az MMA) létezését – azaz változatlan fennmaradását – garantálja. Ez önmagában még nem Alaptörvényben biztosított jog. Hogy az legyen, ki kell mutatni, hogy a „védi” ige ezen a helyen a Magyar Tudományos Akadémiának jogot ad az alkotmányos védelemre.

A Magyar Tudományos Akadémia szerint tehát ez a klauzula alkotmányos „jogot” – pontosabban: alkotmányosan védett jogi pozíciót – biztosít a védelemre, melynek tartalmáról lent külön lesz szó. Bármi legyen is a tartalma e klauzulának, az nem tekinthető pusztán az intézmény fennmaradása formális – külön tartalom nélküli – biztosítékának. Erre elegendő lenne az Alaptörvény 9. cikk. (3) bekezdésének l) pontja, amely szerint a köztársaság elnöke „megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia [...] elnökét”, ami önmagában az intézmény létezésének alkotmányos biztosítéka. [Hasonlóan szólt az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontja.]

Az MTA-klauzula eszerint több, mint intézménybiztosíték; az alapvető jogokról szóló rendelkezések között – a „Szabadság és felelősség” című részben – lévén elhelyezve, észszerűen állítható, hogy nemcsak objektív intézménybiztosíték, hanem egyben a Magyar Tudományos Akadémiának (és a Magyar Művészeti Akadémiának is) olyan erős jogi pozíciót ad, amely lehetővé teszi, hogy Alaptörvényben biztosított jogról beszélhessünk. Az intézménygarancia sok esetétől eltérően, amely egy-egy intézmény vagy jogintézmény fennmaradását biztosítja (pl. az öröklési jogét, amely nem ad jogot senkinek öröklésre), az MTA-klauzula egy nevén nevezett nemzeti intézmény számára ad alkotmányos védelmet. A „védelem” – melyet a „védi” ige jelent – fogalmilag nem zárja ki, hogy a neki járó védelmet, a védett (a védelem tárgya) igényelje, azaz a védelemre alkotmányos – az Alaptörvényben biztosított – joga (jogi pozíciója) legyen. Nem lenne védelemnek nevezhető, ha az egyetlen védett és az Alaptörvényben megnevezett intézmény nem igényelhetné saját nevében az Alaptörvényben biztosított védelmét.

Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése eszerint jogot – vagy azzal egyenértékű jogi pozíciót – ad a Magyar Tudományos Akadémiának az alkotmányos védelemre, így alkotmányjogi panasz e tekintetben is befogadható.

2.2. Az MTA-klauzula tartalma

Az MTA- (és az MMA-) klauzulát az Alaptörvény negyedik módosításának 6. cikke 2013. március végén iktatta az Alaptörvénybe. Ennek tartalma a Magyar Tudományos Akadémia fennállásának, különösen pedig „tudományos szabadságának” – azaz a tudomány szabadságának, amennyiben a Magyar Tudományos Akadémiát érinti – védelme. A tudomány szabadságát egyébként az Alaptörvény X. cikk (1) bekezdése alapvető jogként „biztosítja”, mely nyilván magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak szabadságát. A klauzula alapvetően kettős tartalmú: egyrészt biztosítja (védi) a Magyar Tudományos Akadémia fennállását, másodszor a Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságát.

2.2.1. A Magyar Tudományos Akadémia fennmaradása

Az MTA-klauzula – az Alaptörvény már idézett 9. cikk (3) bekezdés l) pontja mellett – a Magyar Tudományos Akadémia fennmaradását „védi”. Ez a biztosíték – kisebb változtatásokat ki nem zárva – a Magyar Tudományos Akadémiának 2013-ban (az Alaptörvény negyedik módosítása hatálybalépésekor) fennállt jogi helyzetét védi. A védelem fogalmilag a védett intézmény, érték stb. fenntartását jelenti, ami mindenképpen magában foglalja az intézmény lényeges tulajdonságainak változatlanságát.

Az MTA álláspontja szerint ez a védett – fenntartandó – állapot tehát a 2013-as: feltételezhető, hogy az Alaptörvény azt az állapotot kívánta megőrizni és alkotmányosan biztosítani, amely az negyedik módosításkor fennállt; ha nem ezt kívánta volna, akkor módosíthatta volna az Akadémia jogállását. A Módtv. azonban ezen a védett, az Alaptörvény szerint megőrzendő állapotán változtat alapvetően. A Módtv. a Magyar Tudományos Akadémia jogi helyzetén alapvetően és hátrányosan változtatott, megsértve ezzel az MTA-klauzulát mint a Magyar Tudományos Akadémia fennmaradásának biztosítékát.

2.2.2. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságának sérelme

Az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése a Magyar Tudományos Akadémia tudományos szabadságáról beszél. A Módtv. után a Magyar Tudományos Akadémia nem lehet képes a tudomány szabadságának gyakorlására, mert a tudomány műveléséhez szükséges kutatóintézet-hálózat megszűnt az MTA-hoz tartozni. Ez sérti az MTA-klauzulát.

A tudomány szabadsága nem a tudományos vélemény nyilvánításának szabadsága – ez az Alaptörvény IX. cikkében külön védett alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága, mely a tudományos véleményekre is kiterjed. A tudomány szabadsága a tudományos tevékenység (kutatás) szabadsága, amely magában foglalja a kutatás tárgyának (téma, kérdés stb.) szabad megválasztását, a kutatás módszereinek kiválasztását és a kutatások értékelésének szabadságát is. Ez részben egyéni szabadságjog, még inkább az egyéni szabadság együttes gyakorlása, amelyet a tudomány autonómiájának nevezhetünk. Ezt az Alaptörvény X. cikk második bekezdése általában biztosítja. [A tudomány szabadságáról lásd: 41/2005. (X. 27.) AB határozat, 2005, 459 skk.]

A Magyar Tudományos Akadémia közfeladatai – MTAtv. 3. § – között a Módtv. hatálybalépésével gyakorlatilag nem maradt olyan tudományos tevékenység – kutatás –, amelyről a „tudományos szabadság” fogalma állítható lenne. Az Akadémia megmaradt közfeladatai közül a kutatóhálózat – a Magyar Tudományos Akadémia tudományos kutatásokat folytató intézetei és kutatóközpontjai – hiányzik. Az MTAtv.-ben a Módtv. 10. § b) pontjában található hatályon kívül helyező rendelkezés következtében már nem szerepel a következő szöveg:

b) tudományos kutatások folytatása céljából, a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózatot tart fenn, megalkotja működési szabályait, és hatékonyan működteti azt; [MTAtv. 3. § (1) b) pont].

A Magyar Tudományos Akadémia számos tudományos közfeladatot lát el a Módtv.-nyel megváltoztatott állapota szerint is, de ezek egyikére sem alkalmazható a tudomány szabadsága, lévén az a tudományos tevékenység (kutatás) szabadsága – ez pedig kikerült az Akadémia közfeladatai közül. A tudományos címek adományozása, a tudományos kiadványok megjelentetése, a tudományos tevékenység dokumentálása, tudományos bizottságok alakítása és működtetése, a „tudományért” (nem a tudományban!) tevékenykedő más szervezetek támogatása [Módtv. 2. § (1) bekezdés] és sok más hasonló közfeladat a tudományhoz kapcsolódó, de nem aktív tudományt művelő, kutató tevékenység. A Módtv., még ha nem tiltja is kifejezetten, gyakorlatilag – közfeladatként mindenképpen – lehetetlenné teszi az átalakított Akadémia számára.

Mindez igazolja, hogy az MTA-klauzula szerint a Magyar Tudományos Akadémia csakis a kutatóhálózattal együtt értendő: ennek fennmaradását biztosítja az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése: az Alaptörvényben védett tudományos szabadsága egyedül a tudományos munkának (a kutatásnak) van; ez pedig a Módtv. alapján nem tartozik a Magyar Tudományos Akadémia közfeladatai közé. A következtetés mindebből ismét az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Alaptörvényben biztosított védelme feltétlenül magában foglalja az akadémiai kutatóhálózat fennmaradását. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos kutatási tevékenységtől mint közfeladattól való megfosztása ezért alkotmányellenes.

Ez a változtatás sérti az akadémiai kutatóhálózatban működő kutatók tudományos szabadságát is, ez azonban – a befogadás feltételeinek hiányában – nem tárgya a jelen alkotmányjogi panasznak.

3. A VISSZAMENŐLEGES MEGSEMMISÍTÉSI KÉRELEM INDOKLÁSA

Az alkotmányjogi panaszban kifogásolt alkotmányjogi sérelmeket egyedül a Módtv. Alaptörvényt sértő rendelkezéseinek kihirdetésükre visszamenőleges megsemmisítése orvosolhatja. Ex nunc hatályú megsemmisítés vagy nem változtatna az addigra már fennálló jogi állapoton, vagy legjobb esetben is jogbizonytalanságot eredményezne. Ennek fő oka, hogy a Módtv. számos, az Alaptörvényt súlyosan sértő rendelkezésének nagy része hatályon kívül helyező szabály: ex nunc megsemmisítésüknek ezért nem lenne érdemi hatása. Az ex tunc hatályú megsemmisítésre az Abtv. 45. § (4) bekezdése alapján az Alkotmánybíróságnak lehetősége van; a Magyar Tudományos Akadémia indítványozza ennek alkalmazását.

Budapest, 2019. szeptember 2.

Tisztelettel:

a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
nevében

Dr. Lovász László
elnök

Forrás: https://mta.hu/mta_hirei/alkotmanyjogi-panasz-benyujtasa-109944

Címkék: akadémiai törvény alaptörvény alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alkotmányosan védett tulajdon dr. sulyok tamás elnök fejlesztés innovációs rendszer kutatás magyar tudományos akadémia magyar tudományos akadémia tulajdona

Kapcsolódó hírek:

A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontossága - A Magyar Tudományos Akadémia felhívása és megoldási javaslata a döntéshozók számára, 2018.

Civil szervezetek közös nyilatkozata Magyarország nemzeti parkjainak, természetvédelmi területeinek és természeti értékeinek védelmében

Tömeg-lélegeztetőgépet fejlesztenek az ÓE kutatói a koronavírus elleni védekezéshez

Innovatív megoldások

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 2 hónapja

Hallgasd meg, mi a helyzet az igazságszolgáltatással Magyarországon!

Apapara a Tilos Rádióban látta vendégül Laczó Adriennt, korábbi bírót, aki nyilvánosan szólalt fel a bírói függetlenség védelmében. Az adás másik vendége társelnökünk, Kádár András Kristóf volt, aki aktívan részt vesz a Magyar Helsinki Bizottság Jogállamiság Programjának munkájában.

Két vendégünk volt, az egyikük Laczó Adrienn, aki november végén mondott le a bírói tisztségéről, aminek okairól bőven volt szó a műsorban.

Adrienn a Res Iudicata bírói egyesület egyik alapítója.

Decemberi lemondása előtt 24 éven át ítélkezett büntetőbíróként a Fővárosi Törvényszéken.

Jelenleg ügyvéd, a Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda tagja.

A másik vendégünk Kádár András Kristóf volt, ő kicsit hosszabban mutatkozott be, szóval itt mi is hosszabbak vagyunk, de persze a műsorban ugyanolyan súllyal szerepeltek.

András a társelnöke. A szervezet irányítása mellett részt vesz a Helsinki Bizottság számos, a büntető igazságszolgáltatás emberi jogi vonatkozásaival és a jogállamisággal foglalkozó kutatásában, projektjében és egyéb tevékenységében.

2005 és 2023 között ügyvédként számos hazai és nemzetközi eljárásban nyújtott jogi képviselet, több fontos ügyet vitt sikerre az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

2008 és 2014 között a rendőrséggel szembeni alapjogi panaszok kivizsgálását végző Független Rendészeti Panasztestület, 2010 és 2011 között az Egyenlő Bánásmód Hatóság mellett működő Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagja volt.

A két magyar szakérő egyikeként évek óta vesz részt az európai esélyegyenlőségi jogi hálózat munkájában.

Szóval talán nem meglepő, hogy mikről beszélgettünk, de azért elmondjuk.

Jogállamiság, bírói függetlenség, bírói függőség, hatalmi ágak szétválasztása, és mindenféle ezekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdés.

https://open.spotify.com/episode/2uAjKnyhnxDj8kcMfEHrRk?context=spotify%3Aepisode%3A2uAjKnyhnxDj8kcMfEHrRk

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

Márciustól már nem lesznek közalkalmazottak a BME oktatói | 2025. január 31.

... fenntartót váltana a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A váltásról levélben értesítették az egyetem oktatóit, eszerint „2025. március 1-jétől a BME Fenntartó Zártkörűen Működő Részvénytársaság lesz a BME fenntartója a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyett.” A hírt a BME is megerősítette.

Az egyetem közleménye szerint „a fenntartóváltás folyamatának részeként a Magyar Állam létrehozza azt a gazdasági társaságot (zrt. formájában), amely 2025. március 1-től átveszi az államtól a fenntartói jogokat.
https://www.bme.hu/hirek/250131/bme-uj-lepesek-beremeles

Az egyetem állami egyetem marad, de a jogállása már megváltozik: kikerül az államháztartásról szóló törvény hatálya alól, azaz megszűnik központi költségvetési szervként létezni. A fenntartóváltás folyamatának lépéseiről a BME Szenátus január 21-i ülésén adott tájékoztatást Charaf Hassan rektor.”

A Telexhez eljutott levél szerint az oktatókat arról is értesítették, hogy „ a fenntartóváltás következtében a BME munkatársainak február 28-án érvényes közalkalmazotti jogviszonya március 1-jével munkaviszonnyá alakul át. A közalkalmazottak foglalkoztatása – a munkakör tartalmának változatlansága mellett – a felek minden további jognyilatkozata nélkül jogfolytonos.”

Ahogy arról még 2024 végén írtunk, a BME nem alapítványi, hanem céges formában tervezi a fenntartóváltást.
https://telex.hu/gazdasag/2024/11/14/bme-modellvaltas-kormanyules

Ahogy Charaf Hassan a Telexnek decemberben adott interjújában elmondta, a kidolgozott modell előnye, hogy a fenntartó cég nem kap az államtól vagyonelemeket, az ingó és ingatlanvagyonra maga az egyetem kapna vagyonkezelési jogot, a fenntartó cég részvényeinek értékesítésével pedig extra forrásokat lehet bevonni az egyetem működésébe.
https://telex.hu/gazdasag/2024/12/16/charaf-hassan-bme-rektor-modellvaltas-fenntartovaltas-felsooktatas-interju

A rektor is megerősítette, hogy a Mollal már tárgyalnak arról, hogy részvényes legyen a fenntartó cégben. Január közepén a BME-től még azt az információt kaptuk, hogy a BME fenntartóváltása várhatóan áprilisig lezajlik. Akkor küldött kérdésünkre, hogy más cégek részvényvásárlása is szóba került-e, a BME kommunikációs osztálya azt válaszolta, „Jelenleg a MOL érdeklődése tekinthető komoly és elkötelezett érdeklődésnek a szerepvállalásra a közeljövőben megalakuló, BME-t fenntartó gazdasági társaságban.”

Már a struktúraváltás részeként a BME oktatói januárban béremelést kaptak, az intézkedés értelmében a tanársegédek alapbére az eddigi bruttó 326 ezer forintról 500 ezerre emelkedik, míg a doktori fokozottal rendelkező egyetemi tanárok alapbére bruttó 1 millió forintra nő az eddigi 777 ezer forintról.

https://telex.hu/gazdasag/2025/01/31/bme-fenntartovaltas-marcius

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 4 hónapja

Alapítványi helyett céges formában váltana modellt a BME | 2024. november 14.

Hamarosan ismét csökkenhet az állami fenntartásban maradt felsőoktatási intézmények száma, újra napirendre került ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltása. Több egyetemi forrásból is úgy tudjuk, hogy már két kormányülésen is téma lehetett a BME privatizálása, amely viszont nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne. Ezzel a javaslattal állt legalábbis a kormány elé az egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan. Úgy tudjuk, a BME modellváltásában a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként. A hírt Gulyás Gergely nem tagadta, azt meg is erősítette, hogy a Mollal vannak ilyen tárgyalások. A kormány mindenesetre korábban azzal igyekezett az egyetemet a modellváltás felé billenteni, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el.

Az ügyben kerestük a Molt és az MVM Csoportot, utóbbi azt válaszolta, az egyetem és a csoport között rendszeres a szakmai együttműködés, de a társaság nem vesz részt a modellváltásban.

https://telex.hu/gazdasag/2024/11/14/bme-modellvaltas-kormanyules

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 5 hónapja

Az MTA feladta: eladja a kutatóhálózat ingatlanjait
Magyar Hang | 2024. december 11.

A Magyar Tudományos Akadémia szerdai rendkívüli közgyűlése megszavazta, hogy az Akadémia adja el a kormány által kínált 80 milliárd forintért az értékbecslés szerint 130 milliárdot érő kutatóhálózati ingatlanjait az államnak. A 444.hu információi szerint a közgyűlésben rendkívül nagy vita volt, melynek a végén 53-41 százalékos arányban szavazták meg, hogy az ingatlanvagyonért tett ajánlatot az Akadémia elfogadja (a többiek tartózkodtak).

Az MTA rendkívüli közgyűlését azért kellett sürgősséggel összehívni, mert – ahogy arról már írtunk – csütörtökön az Országgyűlésben a kormánytöbbség el akarja fogadni az úgynevezett HUN-REN törvényt. A törvény érinti az akadémiai ingatlanvagyont is. Most pedig, hogy a közgyűlés az elvárt módon szavazott, elhárult a legfontosabb akadály a kutatóintézeteket a köz ellenőrzése alól kivevő, de több pénzt ígérő törvényváltoztatás elől. Az összesen 49 kutatóintézeti ingatlant a kormány a magánosított HUN-REN kutatóhálózatnak adja majd át, és ezért összesen 80 milliárd forintot fizet – írja a 444.hu szerzője, Kolozsi Ádám.
https://444.hu/2024/12/11/alig-szavazta-meg-az-mta-a-kormany-inditvanyat-de-vegul-rabolintottak-hogy-eladjak-nyomott-aron-az-ingatlanvagyont

Emlékeztetőül: a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszere alapvetően alakul át. Az új struktúrában a kutatóhálózat önálló jogállású, nem állami intézmény lesz, melyet egy irányító testület fog vezetni. Ennek tagjait a miniszterelnök nevezi ki, majd a testület a későbbiekben maga dönt az újabb tagjairól. Az akadémiai dolgozók és a tudományos dolgozók tiltakoznak a javaslat ellen, szerintük az a kutatóhálózat „kekvásítását” jelenti, s ugyanolyan sorra jutnak, mint az alapítványi egyetemek, emiatt elvágják majd őket a tudományos európai elittől.
https://hang.hu/belfold/a-tudomany-sotet-korszaka-jon-magyarorszagon-tiltakoznak-az-erintettek-a-kutatohalozat-atalakitasi-terve-ellen-169525

Freund Tamás MTA-elnök a közgyűlés utáni rövid sajtótájékoztatón a 444.hu beszámolója szerint történelmi döntésről beszélt, elismerve, hogy a négy óra hosszúságú közgyűlésen nagy vita volt.

– Ez egy nagyon szűk többség, jelzi, hogy nagy várakozások vannak, hogy a kormány helyreállítsa a bizalmat – jelentette ki.

Freund elárulta, hogy nagy bizalmatlanság volt az elmúlt évek tudománypolitikai döntései után, de ő most biztos benne, hogy "ha a kormány betartja az ígéreteit, megnyugodhatnak a kedélyek, és jó irányba indulhat el a HUN-REN kutatóhálózat", ezért személyesen igennel szavazott.

Freund szerint a kormány elfogadta az Akadémia több módosító javaslatát is. Még szerda este is, amikor Orbán Viktor úgy döntött, hogy az MTA elnöke plusz jogokat kap a kutatóhálózat feletti új irányító testület tagjainak kiválasztásában: Hankó Balázs miniszterrel együtt neki is véleményezési joga lesz az IT tagjairól. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma a tervezetet nyílt levélben bírálta: „Kérjük a Közgyűlést, hogy utasítsa el a kormány vételi ajánlatát. Ne fogadják el az ajánlatot, mert ez ellentmondana az MTA kétszáz éves hagyományának és az alapítók szándékainak, és mert nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni.”

Amikor az MTA-tól még Palkovics minisztersége alatt elvették a kutatóhálózatot – emlékeztet a 444.hu –, az Akadémia Lovász László-féle vezetése is élénken tiltakozott, az akadémiai közgyűlés pedig nem szavazta meg a javaslatot. A kormány ennek ellenére keresztülvitte az akaratát. Amikor Lovász mandátumának lejárta után 2020-ban Freund Tamást választották akadémiai elnökké, ő is azt ígérte, hogy lépésekben vissza fogja szerezni a kutatóintézeteket. Ebből azonban nem lett semmi, és most már ő is lemondott erről. Mint az MTA szerdai közgyűlése elé terjesztett javaslat fogalmaz, ez „a visszahelyezést lehetővé tevő kormányzati szándék hiánya miatt nem bizonyult reális alternatívának”.

A kormány először egy nagyon alacsony, 20 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az MTA felé, annak ellenére, hogy az MTA által 2022-ben készíttetett értékbecslés szerint az érintett ingatlanok teljes értéke 130,9 milliárd forint. Ezt az elmúlt hetek tárgyalásain jelentősen sikerült feljebb vinni: a kormány végül egy 80 milliárd forintos ajánlatot tett az ingatlanportfólióért, de erősen kötött kondíciókkal. Eszerint az MTA a vételárból 69 milliárd forinthoz ténylegesen csak 2027-ben juthat hozzá, addig azt állampapírban kell tartania, vagyis az csak két év múlva válik számára likvid tőkévé, a jövő évi és a 2026-os költségvetést pedig érdemben nem terheli.

https://hang.hu/belfold/az-mta-feladta-a-kutatohalozatt-es-annak-ingatlanjait-170525

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 6 hónapja

Kormányváltás után is Orbán emberei maradhatnának pozícióban – viszik a kutatóhálózati vagyont is | 2024.11.14. | sztori

Piros lapot a kutatóintézetek szétverésére! címmel csütörtök délután tüntetnek az egykori akadémiai kutatóhálózat dolgozói a kormány legújabb átalakítási terve ellen. A kabinet a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) nyomott áron megvenné az általa öt éve alkotmányellenesen használt épületeket, a kutatást pedig a brüsszeli haragot kiváltó egyetemi alapítványokhoz (kekva) hasonló új gigaszervezet alá rendezné, amelynek vezetőségi tagjait már a kormány delegálná. Ha a kutatóhálózat igent mond, a kormány elvileg megduplázza a pénzeket, emeli a béreket, és az egész koncepciót felvállaló HUN-REN elnök szerint világszínvonalúvá lesz a tudomány. A tiltakozó kutatók nem így látják: ők maradék autonómiájuk és állásuk elvesztésétől tartanak. Kérdés-válasz formában, szájbarágósan mondjuk el, miről szól a történet.

Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni! Öt évvel ezelőtt a kormány azzal zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA): ha nem adja át tudományos kutatóhálózatát, akkor április elsejével ötezer dolgozója marad bér és fenntartási költség nélkül. Egyszerűen kikapcsolják az áramot. Az MTA némi ellenállás után végül engedett, az állam cserébe 2019 és 2022 között megduplázta, 17-ről 39 milliárd forintra emelte a kutatóhálózatoknak szánt forrásokat, és mintegy 30 százalékkal megnövelte a béreket is. Aztán beállt a szokásos rothadásos szakasz: az emelést elinflálták, a nehézségek pedig újratermelődtek. Ma úgy beszélnek a változás szükségességéről, mintha öt évvel ezelőtt nem a kormány találta volna ki és erőltette volna át a mai rendszert.

Miért kell megint átalakítani a magyar tudományfinanszírozást?
Az öt évvel ezelőtti reformtervek életképtelenségét pont az jelzi, hogy az ígéretek ellenére sok minden nem változott. A „megegyezés” után átlagosan 30 százalékkal megemelték a béreket, mégpedig egy teljesítményértékelésen alapuló rendszer alapján, de a növekményt azóta felzabálta az infláció. A kutatók egyre nagyobb hányada csúszik be a diplomás minimálbér alá. Most azt ígérik nekik, hogy három éven belül a kutatói átlagbér meghaladhatja az egymillió forintot. A terv fontos része, hogy Gulyas Balázs kapcsolatrendszerének köszönhetően valóban neves külföldi kutatókkal mérették fel a magyar tudomány állapotát, és arra jutottak, hogy annak jelenleg is vannak nemzetközileg sikeres részei – a természettudomány területén. A társadalomtudósok pedig rendre azzal érveltek, hogy az ő kutatásaiknak más a tétjük: lehet, hogy nem publikálnak a világ legfontosabb tudományos folyóirataiban, ám a magyar tudományon kívül keveseket fog érdekelni a magyar történelem, a hazai irodalom vagy éppen a társadalom szerkezete. Vagy a magyar tudósok kutatják ezt, vagy senki.

Az elmúlt években nem nagyon hallottuk az Akadémia szavát. Mit akarnak még tőlük?
Öt éve még arról is szó volt, hogy az Akadémia konfrontálódott a politikával, jogászaik felemelték szavukat a közigazgatási bíróságok ellen, amikor a kormány ezek bevezetésén gondolkodott. Támadták Matolcsy György jegybankelnök gazdaságpolitikáját, amikor a kabinet még lelkesedett érte. Az Akadémia közgyűlése leszavazta Palkovics László korábbi terveit, és Lovász László elnök nem hajolt meg a nagyhatalmú miniszter előtt. Palkovics anno közölte, hogy az önálló kutatóintézet-hálózat elvételét erőből át fogja vinni, és át is vitte. Azóta az Akadémia Fideszhez közel álló – egyébként jelentős tudós – elnököt választott, és nem nyilatkozik meg politikai kérdésekben. A társadalompolitikai kutatóintézetek viszont továbbra is kutatják a magyar társadalmat, és nem csak sikerekről számolnak be.

Miért lenne baj, ha politizálna az Akadémia?
Mindig is politizált. Például tíz évig nem ült össze az 1848-as szabadságharc után. 1956-os forradalom alatt visszafogadta 1949-ben eltávolított tagjait. A rendszerváltáskor a bős-nagymarosi építkezés felfüggesztését kérte a demokratikus mozgalmakkal együtt. A kormány azonban minden ellenpontot igyekszik kiiktatni. Az Akadémiát vélhetően már elhallgattatta, de vannak még tudományos műhelyek, amelyeket nem.

Az alapítványosdit most találták ki?
Nem, öt évvel ezelőtt is azt akarták, hogy létrejöjjön egy alapítvány, amelybe beviszik a kutatóintézeti hálózatot. Lényegében a teljes magyar tudományt azon keresztül finanszíroznák pályázati alapon. A terv megvalósításáért azonban az elmúlt öt évben nem sokat tettek. Gulyás viszont úgy szeretné irányítani a kutatóhálózatot, mint egy vállalatot. Azt reméli, hogy ő lesz az alapítvány elnöke. Vélhetően nem téved.

A kormány öt éve is a Max Planck Társaságra hivatkozott, és Gulyás Balázs is ezt említi. Tényleg hasonlít a német példára a kabinet elképzelése?
Akkoriban Koncz Csabához, a tudomány doktorához fordultunk: a Max Planck Társaság kölni intézetének csoportvezetője öt éve azt mondta lapunknak 37 évnyi tapasztalata alapján, hogy valóban volt a német történelemnek egy olyan fájdalmas szakasza, amelyben a hatékonyságot a tudomány direkt állami támogatásában látták, de ennek még az emlékét is szeretnék elfelejteni. „1948 óta a Max Planck nevet fölvéve a legnagyobb német tudományos társaság visszatért a demokratikus alapelvekhez, amelyek legfontosabb eleme a tudomány szabadsága és a tekintélyelvet kizáró, tudáson alapuló vita és döntési rendszer. A társaság kormányzati szervektől és minisztériumoktól lényegében független, munkáját a szervezet választott szervei és vezetői irányítják.” A tudós határozottan cáfolta, hogy a német modell hasonlítana arra, amit a kormány be szeretne vezetni. A mostani elképzelések szerint szó sincs választott szervekről, központi kinevezések történnének. A kekva miatti brüsszeli szankciók miatt ugyan maguk a vezetők nem lehetnek regnáló politikusok, de attól még politikai kinevezettek volnának a tervezet szerint.

Kik szervezik a mai tüntetést?
A kutatóhálózat dolgozóiból alakult érdekképviseleti szerv, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A tudomány autonómiájáért, a dolgozók biztonságáért és az akadémiai vagyon privatizációja ellen tüntetnek. A demonstrációt azért mostanra időzítették, mert a kutatóintézeti vezetők éppen a tüntetés idején találkoznak Gulyás Balázzsal, és mondanak véleményt a jogszabálytervezetről. A mai napnak ezért nagy hatása lehet a magyar tudomány jövőjére.

https://www.valaszonline.hu/2024/11/14/magyar-tudomanyos-akademia-kormany-tudomany-kekma-privatizacio-tuntetes-autonomia-alapitvany-tiltakozas/

Mit kifogásolt az Alkotmánybíróság?
Évekig semmit, de három évvel a történtek után, 2022-ben kijelentették: az Országgyűlés valóban alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy elvette az akadémiai épületekben működő kutatóintézeteket, mert ezzel sértette a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot. Ne értsük félre: nem a kutatóintézetek kormányzati einstandolása bizonyult alkotmányellenesnek, csupán az, hogy az einstandolt intézetek az akadémia tulajdonában levő épületekben, az akadémia asztalainál ülve, az akadémia könyveivel, kémcsöveivel, kísérleti egereivel kísérletezve lettek einstandolva. Az Országgyűlésnek tavaly júliusig kellett volna pótolni a hiányosságot, vagyis dönteni a tulajdonról, ám eddig ez nem történt meg. Most viszont mozgásba lendültek: a kormány 80 milliárd forintot ajánlott a kutatóintézetek ingatlanvagyonáért.

Nyolcvan milliárd vagy 30 kutatóintézet ingatlanvagyonáért? Amikor nyolcszázmilliárdokból vásárolnak kormányzati irodanegyedeket?
Igen, ez nem túl magas összeg ennyi kutatóintézeti ingatlanért. Ráadásul az sem biztos, hogy az Akadémia megkapná a pénzt. Információink szerint az MTA évek óta nem tud megegyezni felállványozott székháza felújításáról. Most ezt az összeget – vagy annak jelentős részét – a kormány szándéka szerint erre fordítanák. Legalábbis ezt nyilatkozta Gulyás Balázs, a kutatóhálózat vezetője az Indexnek. Nem túl elegáns a két dolgot összekötni, de ez a kabinet ajánlata. Vélhetően össze kell majd hívni hozzá az Akadémia rendkívüli közgyűlését is. A jelenlegi elnök, Freund Tamás még kevésbé szabadságharcos alkat, mint Lovász László, a világhírű matematikus elnök volt. Jelentős meglepetést keltene, ha bajszot akasztana a kabinettel. Megegyezés azonban még nincs.

Válasz

M Imre üzente 6 hónapja

Orbán Balázs kisfőni az ELTE ÁJK-n védi a PhD-dolgozatát. Tényleg mindent, de mindent megérdemlünk. A kormány minden nap beletörli a mocskos talpát az ELTE-be. Minden egyes nap pöccint rajta egyet a szakadék felé, és röhög, ahogy kapaszkodunk, nehogy leessünk. Megalázza a diákjanikanat, megaláz minden oktatót és minden munkatársat. Meggyőződésem, hogy Európa legrosszabbul finanszírozott egyeteme vagyunk, ami ennek ellenére, Hankó Balázs és bandája minden hazug hadoválása ellenére minden nemzetközi rangsorban és megmérettetésben még mindig az egyik legjobb magyar egyetem. Hankó minden alkalommal a szemünkbe hazudja, hogy nincs pénz béremelésre, plána a hallgatói normatíva emelésére, de majd a Következő Kormányülésen napirenden leszünk. Aztán valahogy mégse.

Persze, eddig is mi voltunk azok, akik belementek ebbe a játékba, és minden nap megtartjuk az óráinkat, konzultálunk, hajtunk a publikációkra. Eljátsszuk, hogy ezek normális munkakörülmények, hogy így lehet egyetemet működtetni. Nem, valójában nem lehet, csak sok-sok ember totális önkizsákmányolása árán, meg úgy, hogy befogod az orrod a mosdóban, és végtelenül hálás vagy, ha egy szervezet neked adományozza a selejtezésre váró bútorait.

És a jogi kar, ahol elvileg jogállamiság, emberi jogok, hatalommegosztás is szóba kerül, egy Orbán Balázsnak nem mondja azt, hogy menjél te az NKE-re. Orbán Balázs, a legalja ideológiai keltető MCC ura, az NKE mindenható parancsolója, nagyfőni szeme fénye, aki '56-ot is büntetlenül kihazudhatja a történelemből. Kollégák, hol a gerinc? Miféle jogászi szakmai ethosz ez, miféle állampolgári tartás? Miért a legsötétebb múltat mutatjuk példként a jövő értelmiségének? Miért hányjuk arcon magunkat?

A magyar tudományos élet eddig is a keblére ölelte a koltayandrásokat és patyiandrásokat, hajbókol trócsányilászlók előtt, alig várja, hogy ezek a kártékony figurák megvakarják a füle tövét. Kollégák, ezek elrabolták az országunkat, elvették a gyerekeink jövőjét, szánalmassá és nevetségessé tettek minket az európai és a nemzetközi tudományos térben. Belénk rúgtak ezerszer, és azoknak, akik ezt a legjobban tűrték, néha adtak egy kis jutifalatot.

Az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerez PhD fokozatot.
# Polyák Gábor

https://www.facebook.com/magyaranyak/posts/pfbid0sGVqJ5fsb6J9Cb2pnGFzeysymFj9ARhVAcvMas1zyXn4Xz34X22iVwd3krVrxoful

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Egyszemélyi vezetéstől tartva a kutatóintézetek központi irányítása ellen tiltakoznak egyetemi szervezetek

Hatástanulmányok és előzetes egyeztetések nélkül tervez egyszemélyi vezetést és egy “vállalatirányítási rendszert" bevezetni a kormány az akadémiai kutatóhálózatnál – állítja öt egyetemi szerveződés és két szakszervezet, amelyek a törvényjavaslat elutasítását kérik.

Több egyetemi szerveződés – amelyek például az ELTE-n és a Corvinus-on működnek – és szakszervezet arra szólítja fel az Országgyűlést, hogy utasítsa el a nemrég benyújtott, szavazás előtt álló törvénytervezetet, ami egyszemélyi vezetést és "vállalatirányítási rendszert" vezetne be az MTA-tól négy éve elvett 18 intézményből álló alapkutatási hálózatban.
https://www.parlament.hu/irom42/06068/06068.pdf

Felhívták a figyelmet, hogy

-- a törvénytervezetet hatástanulmányok és egyeztetések nélkül nyújtotta be a kormány.

Arról a hvg.hu is írt, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter ebben azt javasolja: a kutatóhálózat 9 tagú Irányító Testülete helyett annak elnöke egy személyben dönthessen a kutatóhelyek átszervezéséről, megszüntetéséről, ő hagyja jóvá a célokat, feladatokat, és ő működtessen egy „komplex szervezet- és vállalatirányítási rendszert”.

Az öt egyetemi szerveződés és két szakszervezet közös közleménye szerint “a Magyar Tudományos Akadémiától négy éve elvett, alapkutatásokat folytató intézetek kálváriájának újabb stációja", hogy a kormány példátlan hatalmat összpontosítana a kutatói hálózat újonnan kinevezett elnökének kezébe a pénzügyi források önkényes elosztásától kezdve egész intézetek megszüntetéséig.

A tervezet lehetővé tenné számára a kutatóintézetek egységes, központi vezetésű vállalattá történő átszervezését, úgymond „a világ élvonalába való kerülés” érdekében – írják, csakhogy álláspontjuk szerint “az alapkutatás nem menedzselhető vállalatirányítási módszerekkel”, így “az előzetes szakmai vita nélküli változtatások borítékolható eredménye a kudarc: lassú halódás vagy összeomlás”.
https://hvg.hu/itthon/20231127_Egyszemelyi_vezetestol_tartva_a_kutatointezetek_kozponti_iranyitasa_ellen_tiltakoznak_egyetemi_szervezetek

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Eötvös Loránd kegyvesztett lett, már nem viselhetik nevét az Akadémiától elvett kutatóhálózatok

Ezek azok az intézmények, amelyeket 2019-ben elvettek a Magyar Tudományos Akadémiától.

Az nem derült ki sem a nevüket nem közlő kormánypárti képviselők javaslatából, sem a bizottság ülésén, hogy miért törlik az egyik leghíresebb magyar tudós nevét az elnevezésből, ugyanis a változtatást tartalmazó pontokról indoklásként mindössze ennyi olvasható: „Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnevezésének Magyar Kutatási Hálózatra történő módosítására irányuló jogtechnikai módosítások.”

Frissítés 21:51:

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint a kezdeményezés célja, hogy a hazai és a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs körökben könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a kutatási hálózat. Úgy vélik, az új név támogatja a magyar kutatási eredmények hatékony kommunikációját, és ezáltal hozzájárul a kutatási hálózat és egyben az ország ismertségének és elismertségének növeléséhez – írja az Index.
https://hvg.hu/itthon/20230608_Eotvos_Lorand_Magyar_Tudomanyos_Akademia_kutatohalozat_Magyar_Kutatasi_Halozat

Válasz

M Imre üzente 2 éve

Sérti a tulajdonhoz való jogot az Alkotmánybíróság szerint, ahogyan elvették az MTA-tól a kutatóhálózatát

Az Alkotmánybíróság friss döntése szerint részben alkotmánysértő volt az, ahogyan 2019-ben Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vezényletével leválasztották az Magyar Tudományos Akadémiáról annak kutatóhálózatát.
https://www.alkotmanybirosag.hu/dontes/ab-hatarozat-mulasztas-megallapitasarol

A testület felhívta az Országgyűlést, hogy 2023. június 30-ig tegyen eleget a feladatának, pótolja a szabályozási hiátust, ami a tulajdonhoz való jog kérdésében áll fenn. Ugyanakkor a teljes törvényt nem semmisítette meg az utólagos normakontroll keretében.

-- Vagyis a leválasztott kutatóhálózat lényegében tovább működhet a három éve felállt rendszerben.

A 2019-es kormányzati átszervezést hivatalosan a magyar tudomány nemzetközi versenyképességének javításával indokolták, de az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat néven létrejött új intézmény, illetve az átalakítás módja sok kritikát kapott. Palkovics László hosszan próbálta letárgyalni az érintettekkel az átalakítást, ám nem sikerült kompromisszumra jutni, mivel az Akadémia garanciákat szeretett volna kapni arra, hogy a kutatások az új rendszerben is megőrzik majd függetlenségüket. Az intézkedés átverése után Lovász László MTA-elnök és ellenzéki képviselők is az Alkotmánybírsághoz fordultak, utóbbi beadvány ügyében született meg most a döntés.

-- A 2019-es intézkedés lényege az volt, hogy az MTA köztestülete és titkársága a továbbiakban ne legyen közvetlen befolyással a kutatási rendszer működésére.

A törvény kötelezte az MTA-t, arra is hogy tulajdonát ingyen használatba adja. Az ELKH 13 fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt pedig a kormány delegál (miközben az Akadémia szerette volna, ha ez maximum három fő lesz), elnökét az MTA elnöke és a felelős miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. Az irányító testületben nem kötötték minősített többséghez a döntést fontos ügyekben, így lényegében könnyen átvihető a kormányzati akarat. Az Alkotmánybíróságnál megtámadott törvényről még a régi Indexen írtunk részletesebben.

Az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollra küldte az ellenzék a törvényt, az indítványozó Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője volt. Az ellenzéki beadvány azzal érvelt, hogy a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenesek, mert sértik az MTA tulajdonhoz való jogát, az MTA Alaptörvényben foglalt biztosítékait és a tudomány autonómiáját. A tulajdonjoggal kapcsolatos érvelés elsősorban arra támaszkodott, hogy az állami támogatás ugyan központi szerepet játszott az Akadémia működésében, de az MTA vagyonának egy jelentős része magánszemélyek felajánlásaiból, ajándékaiból származik. Az autonómia azért sérül az indítványozók szerint, mert az irányító testület felét a kormány nevezi ki.

Az Alkotmánybíróság dr. Schanda Balázs, dr. Salamon László és dr. Szabó Marcell párhuzamos indoklásával hozta meg döntését. Eszerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a kutatási hálózat leválasztásakor nem szabályozták a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az ELKH korábbi működtetője közötti vagyoni viszonyokat. Ezért a testület felhívja az Országgyűlést, hogy 2023. június 30-ig tegyen eleget a feladatának.
https://telex.hu/tudomany/2022/11/15/alkotmanybirosag-dontese-mta-eotvos-lorand-kutatohalozat-ugyeben-serti-e-az-alaptorvenyt-az-elkh-levalasztasa