Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel.

A törvény értelmében a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Mindkettő alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves ágazati alapozó végeztével az eddigi egy évről három évre bővül a szakmai képzés. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

A gyakorlati képzést duális képzőhelyeken, cégeknél végzik majd a diákok - akár 15 éves kortól - szakképzési munkaviszony keretében, amelyre a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezzel kapcsolatban korábban az Eduline-nak azt mondta: a tanulószerződés eddig védte a diákokat, munkaviszonyban viszont könnyebben sérülhetnek a jogaik.

Tanulmányi eredménytől függően minden nappali oktatásban résztvevő diák ösztöndíjat kap, emellett egyszeri, 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár korábban azt mondta: a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben.

A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára, az utolsó évben akár 100 százalékára számíthatnak.

A jogszabály újdonsága az úgynevezett "dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.

KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást. A szabály nem titkolt célja az iskolaelhagyók számának csökkentése, ami szempontjából nem áll jól Magyarország.

Mi lesz a szakoktatókkal?

A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státusz helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka Pölöskei Gáborné szerint az, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.

Pölöskei Gáborné közölte, az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra. A szakszervezetek máshogy vélekednek erről a kérdésről: szerintük a béremeléshez nem lenne szükség a közalkalmazotti státusz elvesztésére, amivel ráadásul több biztonsági garanciától is megfosztják a tanárokat. A részleteket itt olvashatjátok.

A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be. A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január 1-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január 1-jétől.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levélben kéri a köztársasági elnököt, ne írja alá a szakképzési törvényt.

Előzmények

Jövőre jelentősen átalakul a szakképzést nyújtó középfokú iskolák rendszere. A jelenleg fennálló tervezet szerint többek között az iskolák neve, a tanítási idő, valamint a szakmai gyakorlat működése is megváltozna. Itt vannak a legfontosabb kérdések

https://eduline.hu/kozoktatas/20191111_szakkepzes_erettsegi_szerzes

2019. november. 12. | eduline.hu

Október 29-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha ezt megszavazzák, 2020 szeptemberétől a szakképzés jelentősen átalakul.

A diákok a következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék majd a gyakorlati képzést. Korábban Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az Eduline-nak azt mondta: az új tanterveket csak tavasszal hozzák nyilvánosságra, így az, hogy a szakoktatás és a közismereti órák aránya hogyan alakul, csak akkor derül majd ki.

Mi lesz a jelenleg működő szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból?

A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz. Mint kiderült, a szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, ezután pedig váltani lehet a két iskolatípus között.

Mennyi idő után lehet szakmát és érettségit szerezni?

A technikumokban a képzés ötéves lesz - a jelenlegi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A szakképző iskolákban az oktatás három évig fog tartani ugyanúgy mint eddig, a képzés pedig szakképesítés megszerzésével zárul, amelyen felül további két év tanulással érettségi is lehet szerezni.

Milyen szakmát lehet majd tanulni? Ebben lesz változás?

A már szeptember 30-án megjelent kormányrendelet jelentősen átalakította a 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák rendszerét. A tanulható szakmák száma ezzel radikálisan lecsökkenne és átalakulna, ezekről - az összesen 174 alapszakmáról - már tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető. A tájékoztató füzetben ágazatonként szerepelnek a technikumban, illetve a szakképző iskolákban megszerezhető szakmák. A tájékoztatót, valamint a változásokat részletesebben ebben a cikkben találjátok meg.

Tájékoztató füzet az alapszakmákról
az Ágazati Készségtanácsok ajánlásával:
https://ikk.hu/files/alapszakmak_a4.pdf

Hogyan fog működni a gyakorlat az iskolákban?

A tanulók szakmai gyakorlata duális képzésben valósulna meg. Ezen a rendszeren belül az eddigi tanulószerződést felváltaná a szakképzési munkaszerződés. A törvénytervezet szerint ennek megkötésével munkaviszony jönne létre a tanuló és a duális képzőhely között, amely a szakirányú oktatás végéig, határozott időre szólna. Az ITM indoklása szerint a cél az, hogy "a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni".

További változás, hogy az első két évben minden tanuló kapna ösztöndíjat a duális képzés ideje alatt, ezt az adott vállalat fizetné. Ha az Országgyűlés elfogadja törvényjavaslatot, már a tizenötödik életévét betöltött tanuló is szakképzési munkaszerződés keretében dolgozhatna - erről bővebben itt olvashattok.

2020 szeptemberétől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: az ötéves technikum és a hároméves szakképző iskola. A gyakorlati oktatás teljes egészében a duális képzőhelyeken, vagyis vállalatoknál valósulna meg, az iskolában csak akkor, ha a duális képzőhelyen való részvétel a gazdasági kamara közreműködése mellett sem biztosítható.

A tanulók a duális képzésben úgynevezett szakképzési munkaszerződéssel vennének részt - az eddigi tanulószerződés helyett. A törvénytervezet szerint ennek megkötésével munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely között, amely a szakirányú oktatás végéig, határozott időre szól.

Az ITM indoklása szerint a cél az, hogy "a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni". A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ugyanakkor míg a tanulószerződés védte a diákok jogait, kérdés, hogy az új rendszerben ezeket mennyire tartják majd tiszteletben. A diákok bérét meghatározó rendelet még várat magára: Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint "a fizetés valószínűleg elég alacsony lesz", az eddigi, tanulószerződés alapján járó juttatásnál azonban magasabb.

Ha az Országgyűlés elfogadja törvényjavaslatot, már a tizenötödik életévét betöltött tanuló is szakképzési munkaszerződés keretében dolgozna. A munkaidő 18 éves korig továbbra is maximum napi hét óra lenne - a közismereti órákra persze elengedik a tanulót - túlóráztatni pedig nem lehetne a diákokat. 18 éves korig 45 nap szabadságot kapnának a duális képzésben részt vevők, ebből 15-öt a nyári szünetben egybefüggően kellene kiadni.

Gosztonyi Gábor az Eduline-nak azt mondta: az új tanterveket csak tavasszal hozzák nyilvánosságra, így az, hogy a szakoktatás és a közismereti órák aránya hogyan alakul, csak akkor derül majd ki. Hozzátette: azt sem lehet tudni, hogyan lesz idejük az érettségire is felkészítő technikumba járó diákoknak felkészülni az érettségi vizsgákra. A törvényjavaslat szerint vizsgatárgyanként a vizsga napjával együtt négy munkanapot, a szakmai vizsga előtt pedig tizenöt munkanapot kell elengedni a diákoknak - kérdés, hogy ez mire elég.

A tervezet értelmében egyébként a tanulót megilletnék az azonos munkakörben dolgozóknak járó juttatások, a munkaviszony időtartama pedig szolgálati időnek, a munkabér nyugdíjalapot képező jövedelemnek számítana. Az ITM közleménye szerint az első két évben minden tanuló számára garantált ösztöndíjat a duális képzés alatt a vállalat fizetné. A PSZ alelnöke elmondta: a kormányzat célja a kis- és középvállalkozások bevonása a duális képzésbe, kérdés viszont, hogy ezeknek a cégek miből fogják finanszírozni ezt a támogatást.

A szakképzési törvény tervezetének értelmében a szakoktatók jövő júliustól a közalkalmazotti törvény helyett a munka törvénykönyve alá tartoznának, és egyéni béralkut kellene kötniük. A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér nekik, amire 35 milliárd forintot fordítanának. A helyettes államtitkár szerint akár bruttó 100 ezer forinttal is növekedhetnek a fizetések.

A szakszervezetek szerint ugyanakkor a a közalkalmazotti státusz olyan biztonságot nyújt, amelynek elvesztése komoly hátrányt jelentene az érintettek számára. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt írta, munkajogi szempontból a "teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába" kerülnének a szakoktatók. A PDSZ ezért módosító javaslatokkal fordult a parlamenti frakciókhoz, amelyben többek között a közalkalmazotti jogviszony fennmaradását kérik.

A minisztérium az oktatók státuszának megváltoztatását "a rugalmasabb alkalmazási feltételek" és a magasabb bérezés lehetőségével, a bértábla merevségével indokolja, a PDSZ ugyanakkor korábban azt írta: a közalkalmazotti jogviszony nem akadálya béremelésnek.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tizenkét pontban foglalta össze a státuszváltozással járó hátrányos következményeket: többek között rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség és a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége. A pedagógus elveszítheti a háromévenkénti soros előrelépés lehetőségét, nem kapna törvényi garanciát munkakörének tartalmára, és akár heti 40 tanóra megtartására lenne kötelezhető. Öt nappal csökkenne a pótszabadság mértéke, megszűnhet a jubileumi jutalom és az 50 százalékos utazási kedvezmény.

A kép forrása:

https://pedagogusok.hu/hir/3886/uj-szakkepzesi-toerveny-uj-munkaszerzodes-biankocsekk

Sok a kérdés a béremeléssel kapcsolatban

"Nem látjuk a garanciát a megígért béremelésre, sem azt, hogy miből fogják finanszírozni, sem azt, hogy milyen szempontrendszer alapján fognak növekedni a fizetések" - mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az Eduline-nak. A szakszervezet számításai szerint az átlagosan 30 százalékos béremeléshez 42,2 milliárd forintra lenne szükség a beharangozott 35 milliárddal szemben. Gosztonyi elmondta: az ITM-nek egy konkrét számítást kellene leraknia az asztalra.

A PSZ alelnöke szerint az is kérdés, hogy mihez képest emelkednének a bérek. "2013-ban ugyan elkezdődött egy béremelés, de 2014-ben az akkori minimálbéren befagyasztották a vetítési alapot, megemelték a kötelező óraszámot, különböző pótlékokat és a túlórapénzt pedig elvették, vagyis a nettó bér sokaknál kevesebb lett, mint amennyi az emelés előtt volt. Még egy ilyen fizetésemelés és éhen döglünk" - ez szinte szállóige lett akkoriban a tanárikban, idézte fel Gosztonyi Gábor.

A PSZ tizenkét pontja szerint a tanárok elveszíthetik kollektív jogaikat, a jogérvényesítés lehetőségét, és megszűnhet a létszámcsökkentés előtti egyeztetési kötelezettség. Az alelnök szerint a csak a szakoktatókat érintő változások bevezetése a pedagógusokat "megosztó taktika", a közalkalmazotti törvény hatálya alól való kikerülés és a megígért egyéni béralku pedig ellehetetleníti a a szakszervezetek munkáját a szakképzésben. Gosztonyi Gábor hozzátette: a szakképzésben dolgozóknak úgy kell készülniük a pár hónap múlva esedékes béralkura, hogy a munkaviszonyt részletező végrehajtási rendeletekről még semmit sem lehet tudni.

Az új szakképzési törvényjavaslatról kedden volt vita az Országgyűlésben, ami után az ITM közleményében azt írta, továbbra is nyitott az egyeztetésekre a szakképzés fejlesztése érdekében. A PSZ alelnöke szerint ugyanakkor nem volt valódi egyeztetés a változásokról.

2019. szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely átalakította a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák rendszerét. További változás, hogy a szakgimnáziumokat technikumnak fogják hívni, a szakközépiskolák új neve pedig szakképző iskola lesz.

A 174 alapszakmáról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából tájékoztató füzetet készített, amelyet októberben juttatnak el többek között a szakképzési centrumokhoz és az általános iskolákba, a középiskolai jelentkezés előtt álló diákok így majd ebből tájékozódhatnak. A kiadvány ugyanakkor elérhető online is, az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján: ide kattintva olvashatjátok.

A tájékoztató füzetben ágazatonként szerepelnek a technikumban, illetve a szakképző iskolákban megszerezhető szakmák, az egyes szakképzettségek leírásában pedig a megszerezhető tudásról, a kompetenciaelvárásokról és a munkakörrel járó feladatokról lehet olvasni. Az IKK honlapján emellett a régi és az új ágazatok és szakmák közötti fordítókulcsot, illetve térképes és lista szerinti iskolakeresőt is találtok.

Cikksorozatban dolgoztuk fel, hogy mely szakmák tűnnek el, illetve alakulnak át a nyolc képzési területen: ezekről itt olvashattok. A szakképzés átalakításával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Arról, hogy hogyan szerezhettek szakmát jövő szeptembertől érettségi után, itt olvashattok:

Átalakítják a szakképzést: mit és milyen formában tanulhattok jövő szeptembertől?

Szerezhettek-e szakmát ingyen, ha már van érettségitek, és hány éves lesz a képzés? Hol nézhettek utána a 2020 szeptemberétől érvényes szakmalistának? Olvasói kérdésre válaszolunk.

A pedagógus szakszervezet módosítási javaslatokkal fordult az összes parlamenti frakcióhoz - írják a Facebook-oldalukon. 

A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

:::::

Az első - nevében is - technikum a Joseph Polytechnicum volt 1856-ban. Ez a pesti Ipartanodából, később a József nádor nevét viselő József Ipartanodából nőtte ki magát - olvasható a Hungarian Online University oldalán. Az ipari fejlődés miatt nagy szükség lett gépészekre, vegyészekre és különböző mesterségek szakembereire, így ekkoriban jött létre a technikumi szakképzés.

Hosszas változások (például a céhek kialakulása majd megszűnése) után jöttek az úgynevezett tanonciskolák, amelyekben voltak iparosképzések is, de a technikum mint név újra csak a második világháborút követően bukkant fel. Az ipari technikumot mint iskolatípust 1951-ben hozták létre, és tíz évvel később már több, mint 300 szakmában képeztek tanulókat.

Technikusi képzésen aztán a hetvenes évektől már csak egyéves tanfolyami keretek között, a szakközépiskola elvégzését követően vehettek részt a diákok. 1985-ben ismét megindult az iskolarendszerű technikusi képzés, majd a rendszerváltást követően újra átalakult a szakképzés és eltűnni látszódott ez az elnevezés - írják a honlapon.

A budapesti Autóközlekedési Technikum udvara, 1969.

© Fortepan/Simon Gyula