Internet: A szakképzés rendszere: változások 2020-tól

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4194 db
  • Videók - 1463 db
  • Blogbejegyzések - 1408 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 630 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4194 db
  • Videók - 1463 db
  • Blogbejegyzések - 1408 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 630 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4194 db
  • Videók - 1463 db
  • Blogbejegyzések - 1408 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 630 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1039 fő
  • Képek - 4194 db
  • Videók - 1463 db
  • Blogbejegyzések - 1408 db
  • Fórumtémák - 90 db
  • Linkek - 630 db

Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt, ami alapján a következő tanévtől átalakul a szakképzés rendszere: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.

https://eduline.hu/kozoktatas/20191122_het_hirei_roviden

2019. november. 19. | eduline.hu

 

Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel.

 

A törvény értelmében a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Mindkettő alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves ágazati alapozó végeztével az eddigi egy évről három évre bővül a szakmai képzés. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

 

A gyakorlati képzést duális képzőhelyeken, cégeknél végzik majd a diákok - akár 15 éves kortól - szakképzési munkaviszony keretében, amelyre a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezzel kapcsolatban korábban az Eduline-nak azt mondta: a tanulószerződés eddig védte a diákokat, munkaviszonyban viszont könnyebben sérülhetnek a jogaik.

 

Tanulmányi eredménytől függően minden nappali oktatásban résztvevő diák ösztöndíjat kap, emellett egyszeri, 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést és szakmát szerez. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár korábban azt mondta: a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben.

 

A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára, az utolsó évben akár 100 százalékára számíthatnak.

 

A jogszabály újdonsága az úgynevezett "dobbantóprogram", amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.

 

KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy a tanuló törvényes képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson. Ha a szülő ennek nem tesz eleget, szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást. A szabály nem titkolt célja az iskolaelhagyók számának csökkentése, ami szempontjából nem áll jól Magyarország.

 

Mi lesz a szakoktatókkal?

A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státusz helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka Pölöskei Gáborné szerint az, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.

 

Pölöskei Gáborné közölte, az összes oktatói bértömeg a szakképzésben 123,6 milliárd forintról 158,6 milliárd forintra nő, az oktatók munkáltatói döntés alapján korlát nélkül részesülhetnek egyéb juttatásokban, megmarad a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a pedagógusigazolványra. A szakszervezetek máshogy vélekednek erről a kérdésről: szerintük a béremeléshez nem lenne szükség a közalkalmazotti státusz elvesztésére, amivel ráadásul több biztonsági garanciától is megfosztják a tanárokat. A részleteket itt olvashatjátok.

 

A változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be. A jogszabály szakaszosan lép hatályba, legtöbb paragrafusa 2020. január 1-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos rendelkezései azonban csak 2021. január 1-jétől.

 

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levélben kéri a köztársasági elnököt, ne írja alá a szakképzési törvényt.

 

 

Előzmények

 

Jövőre jelentősen átalakul a szakképzést nyújtó középfokú iskolák rendszere. A jelenleg fennálló tervezet szerint többek között az iskolák neve, a tanítási idő, valamint a szakmai gyakorlat működése is megváltozna. Itt vannak a legfontosabb kérdések

https://eduline.hu/kozoktatas/20191111_szakkepzes_erettsegi_szerzes

2019. november. 12. | eduline.hu


Október 29-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha ezt megszavazzák, 2020 szeptemberétől a szakképzés jelentősen átalakul.


A diákok a következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék majd a gyakorlati képzést. Korábban Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az Eduline-nak azt mondta: az új tanterveket csak tavasszal hozzák nyilvánosságra, így az, hogy a szakoktatás és a közismereti órák aránya hogyan alakul, csak akkor derül majd ki.


Mi lesz a jelenleg működő szakgimnáziumokból és szakközépiskolákból?

A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz. Mint kiderült, a szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, ezután pedig váltani lehet a két iskolatípus között.


Mennyi idő után lehet szakmát és érettségit szerezni?

A technikumokban a képzés ötéves lesz - a jelenlegi négy helyett -, amelynek a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak majd. A szakképző iskolákban az oktatás három évig fog tartani ugyanúgy mint eddig, a képzés pedig szakképesítés megszerzésével zárul, amelyen felül további két év tanulással érettségi is lehet szerezni.


Milyen szakmát lehet majd tanulni? Ebben lesz változás?

A már szeptember 30-án megjelent kormányrendelet jelentősen átalakította a 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák rendszerét. A tanulható szakmák száma ezzel radikálisan lecsökkenne és átalakulna, ezekről - az összesen 174 alapszakmáról - már tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető. A tájékoztató füzetben ágazatonként szerepelnek a technikumban, illetve a szakképző iskolákban megszerezhető szakmák. A tájékoztatót, valamint a változásokat részletesebben ebben a cikkben találjátok meg.

 

Tájékoztató füzet az alapszakmákról
az Ágazati Készségtanácsok ajánlásával:
https://ikk.hu/files/alapszakmak_a4.pdf


Hogyan fog működni a gyakorlat az iskolákban?

A tanulók szakmai gyakorlata duális képzésben valósulna meg. Ezen a rendszeren belül az eddigi tanulószerződést felváltaná a szakképzési munkaszerződés. A törvénytervezet szerint ennek megkötésével munkaviszony jönne létre a tanuló és a duális képzőhely között, amely a szakirányú oktatás végéig, határozott időre szólna. Az ITM indoklása szerint a cél az, hogy "a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni".


További változás, hogy az első két évben minden tanuló kapna ösztöndíjat a duális képzés ideje alatt, ezt az adott vállalat fizetné. Ha az Országgyűlés elfogadja törvényjavaslatot, már a tizenötödik életévét betöltött tanuló is szakképzési munkaszerződés keretében dolgozhatna - erről bővebben itt olvashattok.



A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.

https://eduline.hu/kozoktatas/20191104_15_eves_kortol_munkaviszonyban_dolgoznanak_a_szakkepzesben_tanulok

2019. november. 05. | eduline.hu


2020 szeptemberétől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: az ötéves technikum és a hároméves szakképző iskola. A gyakorlati oktatás teljes egészében a duális képzőhelyeken, vagyis vállalatoknál valósulna meg, az iskolában csak akkor, ha a duális képzőhelyen való részvétel a gazdasági kamara közreműködése mellett sem biztosítható.


A tanulók a duális képzésben úgynevezett szakképzési munkaszerződéssel vennének részt - az eddigi tanulószerződés helyett. A törvénytervezet szerint ennek megkötésével munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely között, amely a szakirányú oktatás végéig, határozott időre szól.


Az ITM indoklása szerint a cél az, hogy "a jövőben a diákok már gyakorolnák a szakképzési rendszerben, hogy mit jelent munkavállalóként is megjelenni". A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint ugyanakkor míg a tanulószerződés védte a diákok jogait, kérdés, hogy az új rendszerben ezeket mennyire tartják majd tiszteletben. A diákok bérét meghatározó rendelet még várat magára: Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint "a fizetés valószínűleg elég alacsony lesz", az eddigi, tanulószerződés alapján járó juttatásnál azonban magasabb.


Ha az Országgyűlés elfogadja törvényjavaslatot, már a tizenötödik életévét betöltött tanuló is szakképzési munkaszerződés keretében dolgozna. A munkaidő 18 éves korig továbbra is maximum napi hét óra lenne - a közismereti órákra persze elengedik a tanulót - túlóráztatni pedig nem lehetne a diákokat. 18 éves korig 45 nap szabadságot kapnának a duális képzésben részt vevők, ebből 15-öt a nyári szünetben egybefüggően kellene kiadni.


Gosztonyi Gábor az Eduline-nak azt mondta: az új tanterveket csak tavasszal hozzák nyilvánosságra, így az, hogy a szakoktatás és a közismereti órák aránya hogyan alakul, csak akkor derül majd ki. Hozzátette: azt sem lehet tudni, hogyan lesz idejük az érettségire is felkészítő technikumba járó diákoknak felkészülni az érettségi vizsgákra. A törvényjavaslat szerint vizsgatárgyanként a vizsga napjával együtt négy munkanapot, a szakmai vizsga előtt pedig tizenöt munkanapot kell elengedni a diákoknak - kérdés, hogy ez mire elég.


A tervezet értelmében egyébként a tanulót megilletnék az azonos munkakörben dolgozóknak járó juttatások, a munkaviszony időtartama pedig szolgálati időnek, a munkabér nyugdíjalapot képező jövedelemnek számítana. Az ITM közleménye szerint az első két évben minden tanuló számára garantált ösztöndíjat a duális képzés alatt a vállalat fizetné. A PSZ alelnöke elmondta: a kormányzat célja a kis- és középvállalkozások bevonása a duális képzésbe, kérdés viszont, hogy ezeknek a cégek miből fogják finanszírozni ezt a támogatást.



A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.

https://eduline.hu/kozoktatas/20191105_szakkepzes_atalakitasa

2019. november. 06. | eduline.hu


A szakképzési törvény tervezetének értelmében a szakoktatók jövő júliustól a közalkalmazotti törvény helyett a munka törvénykönyve alá tartoznának, és egyéni béralkut kellene kötniük. A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér nekik, amire 35 milliárd forintot fordítanának. A helyettes államtitkár szerint akár bruttó 100 ezer forinttal is növekedhetnek a fizetések.


A szakszervezetek szerint ugyanakkor a a közalkalmazotti státusz olyan biztonságot nyújt, amelynek elvesztése komoly hátrányt jelentene az érintettek számára. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt írta, munkajogi szempontból a "teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába" kerülnének a szakoktatók. A PDSZ ezért módosító javaslatokkal fordult a parlamenti frakciókhoz, amelyben többek között a közalkalmazotti jogviszony fennmaradását kérik.


A minisztérium az oktatók státuszának megváltoztatását "a rugalmasabb alkalmazási feltételek" és a magasabb bérezés lehetőségével, a bértábla merevségével indokolja, a PDSZ ugyanakkor korábban azt írta: a közalkalmazotti jogviszony nem akadálya béremelésnek.


A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tizenkét pontban foglalta össze a státuszváltozással járó hátrányos következményeket: többek között rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség és a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége. A pedagógus elveszítheti a háromévenkénti soros előrelépés lehetőségét, nem kapna törvényi garanciát munkakörének tartalmára, és akár heti 40 tanóra megtartására lenne kötelezhető. Öt nappal csökkenne a pótszabadság mértéke, megszűnhet a jubileumi jutalom és az 50 százalékos utazási kedvezmény.

network.hu

 

 

A kép forrása:

https://pedagogusok.hu/hir/3886/uj-szakkepzesi-toerveny-uj-munkaszerzodes-biankocsekk


Sok a kérdés a béremeléssel kapcsolatban

"Nem látjuk a garanciát a megígért béremelésre, sem azt, hogy miből fogják finanszírozni, sem azt, hogy milyen szempontrendszer alapján fognak növekedni a fizetések" - mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az Eduline-nak. A szakszervezet számításai szerint az átlagosan 30 százalékos béremeléshez 42,2 milliárd forintra lenne szükség a beharangozott 35 milliárddal szemben. Gosztonyi elmondta: az ITM-nek egy konkrét számítást kellene leraknia az asztalra.


A PSZ alelnöke szerint az is kérdés, hogy mihez képest emelkednének a bérek. "2013-ban ugyan elkezdődött egy béremelés, de 2014-ben az akkori minimálbéren befagyasztották a vetítési alapot, megemelték a kötelező óraszámot, különböző pótlékokat és a túlórapénzt pedig elvették, vagyis a nettó bér sokaknál kevesebb lett, mint amennyi az emelés előtt volt. Még egy ilyen fizetésemelés és éhen döglünk" - ez szinte szállóige lett akkoriban a tanárikban, idézte fel Gosztonyi Gábor.


A PSZ tizenkét pontja szerint a tanárok elveszíthetik kollektív jogaikat, a jogérvényesítés lehetőségét, és megszűnhet a létszámcsökkentés előtti egyeztetési kötelezettség. Az alelnök szerint a csak a szakoktatókat érintő változások bevezetése a pedagógusokat "megosztó taktika", a közalkalmazotti törvény hatálya alól való kikerülés és a megígért egyéni béralku pedig ellehetetleníti a a szakszervezetek munkáját a szakképzésben. Gosztonyi Gábor hozzátette: a szakképzésben dolgozóknak úgy kell készülniük a pár hónap múlva esedékes béralkura, hogy a munkaviszonyt részletező végrehajtási rendeletekről még semmit sem lehet tudni.


Az új szakképzési törvényjavaslatról kedden volt vita az Országgyűlésben, ami után az ITM közleményében azt írta, továbbra is nyitott az egyeztetésekre a szakképzés fejlesztése érdekében. A PSZ alelnöke szerint ugyanakkor nem volt valódi egyeztetés a változásokról.



2020. szeptember elsejétől radikálisan lecsökken és átalakul azoknak a szakmáknak száma, amelyet a középiskolai tanulók szerezhetnek meg. A képesítésekről tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető.

https://eduline.hu/kozoktatas/20191024_uj_szakmak_tajekoztato_fuzet_online

2019. október. 12. | eduline.hu


2019. szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely átalakította a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák rendszerét. További változás, hogy a szakgimnáziumokat technikumnak fogják hívni, a szakközépiskolák új neve pedig szakképző iskola lesz.


A 174 alapszakmáról a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából tájékoztató füzetet készített, amelyet októberben juttatnak el többek között a szakképzési centrumokhoz és az általános iskolákba, a középiskolai jelentkezés előtt álló diákok így majd ebből tájékozódhatnak. A kiadvány ugyanakkor elérhető online is, az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján: ide kattintva olvashatjátok.


A tájékoztató füzetben ágazatonként szerepelnek a technikumban, illetve a szakképző iskolákban megszerezhető szakmák, az egyes szakképzettségek leírásában pedig a megszerezhető tudásról, a kompetenciaelvárásokról és a munkakörrel járó feladatokról lehet olvasni. Az IKK honlapján emellett a régi és az új ágazatok és szakmák közötti fordítókulcsot, illetve térképes és lista szerinti iskolakeresőt is találtok.


Cikksorozatban dolgoztuk fel, hogy mely szakmák tűnnek el, illetve alakulnak át a nyolc képzési területen: ezekről itt olvashattok. A szakképzés átalakításával kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.


Arról, hogy hogyan szerezhettek szakmát jövő szeptembertől érettségi után, itt olvashattok:

 

Átalakítják a szakképzést: mit és milyen formában tanulhattok jövő szeptembertől?

Szerezhettek-e szakmát ingyen, ha már van érettségitek, és hány éves lesz a képzés? Hol nézhettek utána a 2020 szeptemberétől érvényes szakmalistának? Olvasói kérdésre válaszolunk.

 

 

A pedagógus szakszervezet módosítási javaslatokkal fordult az összes parlamenti frakcióhoz - írják a Facebook-oldalukon


Ne hagyjuk magunkat kiszervezni a közalkalmazotti törvény hatálya alól!


A PDSZ módosító indítvánnyal fordult az összes parlamenti frakcióhoz és oktatással foglalkozó képviselőkhöz annak érdekében, hogy a legnagyobb kárt, amellyel az új szakképzési törvényen keresztül először a szakképzésben dolgozókat sújtanák, enyhítsük. Tudjuk, hogy a szakképzésben dolgozók kiszervezése a közalkalmazotti törvény hatálya alól az első lépés lenne, ha hagyjuk. A részletek dr. Nyitrai Károlytól, a PDSZ ügyvédjétől:


"A szakképzési törvény javaslat elfogadása esetén munkajogi szempontból egyértelműen a teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába juttatja az amúgy is túlterhelt (szak)oktatókat. Önmagában az a tény, hogy az oktatók a Kjt., illetve az Mt. hatálya alá tartoznak egy igen jelentős különbség. A Kjt. hatálya alá tartozó több százezer foglalkoztatott jelenleg Magyarországon az egyetlen valóban relatíve erős jogvédelemmel és garanciákkal rendelkező foglalkoztatotti csoport. Ne legyenek illúzióink, a szakképzési törvény módosítása e tekintetben csak a trójai faló, hamarosan egész Trója elesik, csak az a kérdés, az igazak álmát alusszák-e majd a közalkalmazottak vagy legalább a hangjukat hallatják... Megszűnik az igen erős védelmet nyújtó kizárólag a taxatíve meghatározott felmentési okok esetén megszüntethető státusz, melyet tovább erősített a kötelező állásfelajánlás rendszere.


E nélkül az Mt. hatálya alatt - a szakszervezeti tisztségviselők és az üzemi tanácsi elnökök kivételével - valamennyi munkavállaló viszonylag könnyedén kirúgható lesz felmondással, és jóval olcsóbban mint most. A felmondási idő jóval kevesebb - maximum 90 nap - lesz, mint a felmentési idő - amely akár 60 nap + 6 hónap is lehet - és a végkielégítés is legfeljebb 6 hónap, a Kjt. hatálya alatti 8 hónaphoz képest.


Megszűnik a jubileumi jutalom intézménye, megszűnik a kötelező felmentés a 40 év szolgálati időt elérő nők számára.


A munkabér az lesz, ami a munkaszerződésbe bekerül...


Van valaki, aki azt gondolja, hogy a felek alkupozícióban lesznek, sőt a szakoktató magasabb bért fog kialkudni, mint ami jelenleg a pedagógus illetménytábla alapján jár? Ráadásul a hasonló munkakört betöltők jövedelmére vonatkozó utalás teljességgel megfoghatatlan, homályos, számtalan vitára adhat okot a későbbiekben.


Az egyáltalán munkajogi relevanciájú részek kidolgozatlanok, nem egyértelműek, láthatóan nem átgondoltak, illetve mindent a későbbi végrehajtási rendeletre bíznak...


Módosítási javaslatok:


1. Módosító javaslat 40. § (2) bek. első mondata helyett: "A szakképző intézmény alkalmazottja közalkalmazotti jogviszonyban, nem állami intézmény esetén munkaviszonyban, illetve legfeljebb heti 14 foglalkozás ellátása esetén megbízási jogviszonyban áll."


2. 41. § (1) bek. c) pont helyett: "rendelkezik a törvény által előírt végzettséggel és szakképzettséggel, illetve gyakorlattal".


3. 42. § (1) bek. kiegészül a következővel: ", amely pedagógus végzettségű, illetve pedagógus munkakört betöltő oktató esetében nem lehet kevesebb mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 65. § (1)-(2) bekezdése, valamint a hivatkozott törvény 7. számú mellékletében rögzített illetménytábla azonos végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusra vonatkozó szorzatával megállapított illetménye."


4. A 43. § helyébe: "A szakképző intézmény alkalmazottjának - a pedagógus végzettségű, illetve pedagógus munkakört betöltő oktató kivételével - minden naptári évben 20 munkanap pótszabadság jár. Ezzel szemben a pedagógus végzettségű, illetve pedagógus munkakört betöltő oktatók részére minden naptári évben 25 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság terhére naptári évenként legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató a szabadság kiadására vonatkozó szabályok szerint előzetes elrendeléssel igénybe vehet."


5. Kiegészül az Nktv. 44. § alábbi szövegével: "A pedagógus végzettségű, illetve pedagógus munkakört betöltő oktatókra a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. rendelkezéseit - az e törvény szerinti eltérésekkel - alkalmazni kell."


A törvénytervezet összességében vitára alkalmatlan, és nemcsak munkajogi, hanem szakmai tekintetben is elhibázott. A rendelkezésre álló rövid időben csak a legfontosabb foglalkozási kérdésekre tudott a PDSZ a módosító javaslatokban kitérni. A baj ennél sokkal nagyobb...

 


A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

 

:::::

 

A jelenleg működő szakgimnáziumok új neve 2020-tól technikum lesz, ez a név azonban nem újkeletű, hiszen a szakmát adó iskolákat régen is hívták így. Mutatunk néhány érdekességet a szakképzés történetéről régi Fortepan-fotókkal kiegészítve.

https://eduline.hu/campus_life/20191114_technikum_tortenete

2019. november. 17. | eduline.hu


Az első - nevében is - technikum a Joseph Polytechnicum volt 1856-ban. Ez a pesti Ipartanodából, később a József nádor nevét viselő József Ipartanodából nőtte ki magát - olvasható a Hungarian Online University oldalán. Az ipari fejlődés miatt nagy szükség lett gépészekre, vegyészekre és különböző mesterségek szakembereire, így ekkoriban jött létre a technikumi szakképzés.


Hosszas változások (például a céhek kialakulása majd megszűnése) után jöttek az úgynevezett tanonciskolák, amelyekben voltak iparosképzések is, de a technikum mint név újra csak a második világháborút követően bukkant fel. Az ipari technikumot mint iskolatípust 1951-ben hozták létre, és tíz évvel később már több, mint 300 szakmában képeztek tanulókat.


Technikusi képzésen aztán a hetvenes évektől már csak egyéves tanfolyami keretek között, a szakközépiskola elvégzését követően vehettek részt a diákok. 1985-ben ismét megindult az iskolarendszerű technikusi képzés, majd a rendszerváltást követően újra átalakult a szakképzés és eltűnni látszódott ez az elnevezés - írják a honlapon.

network.hu

 

A budapesti Autóközlekedési Technikum udvara, 1969.

© Fortepan/Simon Gyula

Címkék: 174 alapszakma béremelés duális képzés innovációs és technológiai minisztérium itm közalkalmazotti státusz közismereti órák középfokú iskolák megszerezhető szakmák rendszere munkavállaló okj pedagógusok szakszervezete szakgimnázium szakképesítés szakképzés szakképzési munkaszerződés szakképzési törvény szakképző iskola szakközépiskola szakma szakoktatás tanterv technikum törvényjavaslat ágazati alapoktatás érettségi

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 1 éve

Eltörölné a képesítést bizonyos munkakörökhöz Nagy Márton

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nevéhez fűződik az a rendelettervezet, amely úgy csökkentené az egyre kritikusabb munkaerőhiányt, hogy bizonyos munkakörök betöltésénél egyszerűen eltörli a képesítés szükségességét – vette észre Economx.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal indokol, hogy „a tervezet célja a képesítéshez kötött és a képesítéshez nem kötött, de szakmai felügyelet mellett végezhető gazdasági tevékenységek körének felülvizsgálata, melyet részben jogalkalmazási tapasztalatok, másrészt a jogszabály 2021-es hatályba lépése óta megjelent új szakképesítések megjelenése tett szükségessé.”

A tervezet szerint alkalmazható lesz képesítés nélkül is tehát

-- a biológiai termékek előállítása során a gyógyszerkészítmény-gyártó;
-- a cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítése során az édességkészítő, a pék-cukrász technikus, a cukrász szaktechnikus, a sütő- és cukrászipari szakember, valamint a mézeskalács készítő, és a bonbon- és cukorkakészítő;
-- az épületbádogos, ipari bádogos szerkezetek, háztartási bádogos szerkezetek készítése, javítása során a bádogos, ipari szigetelő bádogos;
-- a kézápolás és műkörömépítés során a kéz- és lábápoló technikus, manikűrös és körömdizájner;
-- zénsavtermelés és -feldolgozás során az erjedés- és üdítőitalipari technikus és termékkészítő, az üdítőital-ipari termékkészítő, a sörgyártó, a szikvízgyártó, valamint a kézműves sörgyártó;
-- a villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése során a villanyszerelő és az erősáramú elektrotechnikus;
-- a villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivéve: feszültségmentesítés veszélyhelyzet esetén), feszültség alá helyezése, valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 100. számú előírása szerinti nagyfeszültségű komponensek cseréje során az alternatív járműhajtási technikus, a hibrid-és elektromos gépjármű mechatronikus, valamint a villamos ismeretekkel rendelkező hibrid és elektromos gépjárművek szerelője;
-- az épületek, építmények kül- és beltéri felületeinek festése, mázolása során a festő, mázoló, tapétázó, a szobafestő, a rekonstrukciós és műemléki festő és mázoló;
-- a villamos gépek és készülékek kisfeszültségű hálózaton történő karbantartása, üzemeltetése, telepítése (fázisonként 63 A névleges áramig) során a villamosipari előkészítő villanyszerelő, az erősáramú elektrotechnikus, a járműipari karbantartó technikus, az ipari szerviztechnikus, a háztartási gép szervizszaktechnikus, illetve az ipari villamos gép és készülék üzemeltető.

A tervezetről már zajlik a társadalmi egyeztetés, a kormányzat szeptember 22-ig várja az észrevételeket.
https://magyarnarancs.hu/belpol/eltorolne-a-kepesitest-bizonyos-munkakorokhoz-nagy-marton-261822

Válasz

M Imre üzente 1 éve

Nem igazán látszik a változás, hogy az OKJ helyett mi van, illetőleg, azt hogyan lehet használni...

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 21 órája a(z) Csányi Vilmos, etológus, író (podcast, 2021. július 1.) videóhoz:

Felhívás! Van egy önjelölt "igazságosztó" -ja...

M Imre írta 1 napja a(z) Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma képhez:

Tendzin_gyaco_a_14_dalai_lama_2180237_4442_s

Itt a képen Tenzin Palmo-t láthatjátok, aki Diane Perry ...

M Imre írta 1 napja a(z) Óvatos ellenzéki összecsapás a miniszterelnök-jelöltek első vitáján blogbejegyzéshez:

Elbukott a Fidesz javaslata a Budapesti Drogstratégia ...

M Imre írta 1 napja a(z) November 25.: a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja blogbejegyzéshez:

Drogriporter: A minap egy podcast beszélgetésben ...

M Imre írta 3 napja a(z) Helyközi Járat néven hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei blogbejegyzéshez:

„Nekem kellett volna fogadnom a pápát, nem Tóth ...

M Imre írta 3 napja a(z) Újraindult a Szabadsajtó Klub: első adás (2022.10.28.) videóhoz:

SZABADSAJTÓ KLUB – Magyar Péter száműzné az...

M Imre írta 3 napja a(z) Lombkoronasétány-dal (csárdás) videóhoz:

„Gyökérsétány még lehetne belőle” – a Normafára...

M Imre írta 3 napja a(z) Ember- és környezetkímélő kertművelés videóhoz:

Ezért kell felásni a kertet | 2024. 11. 30. A kerti talaj felásása a ...

M Imre 3 napja új videót töltött fel:

M Imre írta 3 napja a(z) Paksi bővítés: résfalra vonatkozó építési engedély | Aszódi Attila (riport) videóhoz:

Aszódi Attila: A Roszatom miatt fenyeget a paksi atomerőmű ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu