Élet és Irodalom | Grád András: Egy tragikus hír margójára.
Az isten szerelmére! Egy jogi egyetem, amelyik sorra veszíti el a ráadásul saját jogellenes magatartásával kiprovokált pereit! Egy jogi képviselet nélküli hallgatójával szemben! Akit megbuktatott, mert állítólag nem volt elég felkészült a vizsgán. (Az olvasó a fentiek fényében talán jobban érti, miért hallgatom itt el amúgy jó hírű egykori egyetemem nevét. Azért, mert szégyenkezem...)
A cikk a rövid reklám megtekintése után ingyen olvasható!
https://www.es.hu/cikk/2024-02-02/grad-andras/egy-tragikus-hir-margojara.html

Nem egészen stimmel Rogán magyarázata arról, miért mondja a kormány, hogy Brüsszel eltörölné a 13. havi nyugdíjat | 2024/12/10

A miniszter egy szakértői jelentésre hivatkozik, de ebben nincs szó a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Annyi szerepel benne, hogy lehetne egy felső határa a 13. havi juttatásnak, de ez csak az egyik ötlet arra, mit kezdhetne a kormány a költségvetésben ketyegő nyugdíjbombával.

„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.”

https://www.lakmusz.hu/nem-egeszen-stimmel-rogan-magyarazata-arrol-miert-mondja-a-kormany-hogy-brusszel-eltorolne-a-13-havi-nyugdijat/?lang=hu
___

A jelentés összesen tíz szakpolitikai opciót sorol fel a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételére.

https://www.oecd.org/content/dam/oecd/en/topics/policy-sub-issues/structural-reforms/country-tailored-policy-reforms/Strengthening-the-Hungarian-Pension-System.pdf

A jelentés első körben megállapítja, hogy reformok nélkül a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon nehezen lesz fenntartható.

Ennek elsődleges oka a népesség elöregedése. Jelenleg körülbelül 5,8 millió „munkaképes korú” 20 és 64 év közötti ember, és 2 millió 65 év feletti lakos él Magyarországon. Az Eurostat legfrissebb előrejelzése szerint az arányok 2070-re jócskán átalakulnak: 4,7 millió 20-64 éves és 2,6 millió 65 év feletti tagja lesz a magyar társadalomnak.

Ma minden 65 év felettire majdnem három 20-64 éves jut, 2070-ben kevesebb mint kettő jut majd.

Ha nem változnak a nyugdíjszabályok, ez a demográfiai átrendeződés a költségvetés nyugdíjkiadásainak drasztikus emelkedéséhez fog vezetni.

Magyarország 2022-ben a GDP-je 7,7 százalékát költötte nyugdíjakra. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2070-ben a GDP 12 százalékát költi majd. A 4,3 százalékpontos becsült emelkedés Luxemburg és Málta után a harmadik legmagasabb az EU-ban.

Összehasonlításképp, 2022-ben a GDP 4,4 százalékának feleltek meg az egészségügyi kiadások Magyarországon. 2070-re körülbelül annyi lesz a többlet nyugdíjkiadás a mai szinthez képest, mint amennyit jelenleg összesen költünk egészségügyre.

Ezzel együtt, mivel Magyarország egyelőre uniós összevetésben keveset fordít nyugdíjakra, a jelentős emelkedés után is csak kicsivel haladnák meg a GDP-arányos nyugdíjköltések az uniós átlagot.

A befizetett nyugdíjjárulékok az OECD-jelentés számítása szerint közben maradnak a mostani szinten, a GDP 6,8 százalékán, így a beérkező járulékok és a kifizetett nyugdíjak közötti különbség a GDP 0,9 százalékáról 5,2 százalékra nő 2070-re.

Az OECD szakértői azzal kalkulálnak, hogy az elöregedéssel járó kiadások, főként a nyugdíjkiadások miatt az államadósság a GDP 73,4 százalékáról 2060-ra 200 százalékra nőhet, ha kormány nem nyúl hozzá a nyugdíjrendszerhez.

Jelenleg az EU-ban Görögországé a legmagasabb GDP-arányos államadósság 164 százalékkal. Az EU úgynevezett maastrichti kritériumai 60 százalékot irányoznak elő, Orbán Viktor pedig arról beszélt idén nyáron Tusnádfürdőn, hogy 30 százalék közelébe kellene levinni az államadósságot.
Hogy kerülhetnénk el az összeomlást?

A nyugdíjrendszerről szóló nyári OECD-jelentés megjegyzi, hogy a probléma aligha kezelhető önmagában családpolitikai intézkedésekkel. Ha sikerülne is megfordítani a születésszám elmúlt években látott visszaesését, és 2050-re a termékenységi ráta a 2,1-es szintre emelkedne a jelenlegi 1,51-ről, 2070-ig az is csak csekély mértékben csökkentené a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjkiadások közötti szakadékot.

Az OECD szakértői a nyugdíjrendszer átalakítására tíz szakpolitikai opciót vázolnak fel. Ebből az első nyolc önálló intézkedés, az utolsó kettő több intézkedés kombinációja.

Wouter De Tavernier hangsúlyozta a Lakmusznak, hogy javaslatokat egyáltalán nem tettek, csupán lehetséges reformokat írtak le, amik alapján a kormány cselekedhet.

Valaki indiai lótuszt telepíthetett a mártélyi Holt-Tiszára, most alig bírják irtani | 2024. július 22.

Az indiai lótusz nagyon gyorsan terjed, és inváziós fajként kiszoríthatja az őshonos növényeket.

Az indiai lótusz egy növekvő állományát kellett most eltávolítania a Mártélyi Holt-Tiszából Kiskunsági Nemzeti Park szakembereinek, ugyanis a mártélyi tanösvény pallósora mellett jelent meg a növény – olvasható a Nemzeti Park honlapján.

https://www.knp.hu/hu/hirek/az-indiai-lotusz-gyonyoru-de-kart-okozhat-a-hazai-elovilagban-618

„A mártélyi pallósoros vízi tanösvényen, közvetlenül a pallósor mellett kis kiterjedésben észleltük az indiai lótusz jelenlétét 2023-ban” – mondta el Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője. „Mivel az indiai lótusz rendkívül erőteljes növekedésű növény, amely hatalmas leveleivel teljesen képes beborítani a nyílt felszínt, úgy döntöttünk, inkább eltávolítjuk ezt a néhány tövet, hiszen jelenleg még nincs tapasztalatunk arról, milyen károkat képes okozni a hazai élővizekben.”

Azóta kiderült, a növény eltávolítása nem sikerült maradéktalanul, és az enyhe télnek köszönhetően áttelelt a holtág iszapjában, idén tavasszal pedig erőteljes fejlődésnek indult.

„Döbbenetesen gyorsan terjed, a tavalyi kiterjedésének háromszorosát érte el idén! A drónfelvételen az is jól látszik, ahogy a sűrű gyékényesben is utat tör magának” – számolt be Albert András.

A nemzetipark-igazgatóság munkatársai nagyobb csapattal vonultak a helyszínre az elmúlt napokban, de a növény kiszedése nem bizonyult egyszerűnek. A lótusz rhizómái, vagyis föld alatti hajtásai akár karvastagságúak is lehetnek az iszapban, és 5-10 méterre is elágaznak. Tavasszal ezekből jönnek fel az újabb levelek és a virágok. Ezt a nagy szövevényt a nyílt víz iszapjából még csak-csak ki lehet szedni, de a gyékényesben már majdhogynem lehetetlen feladatnak bizonyult. Éppen ezért a következő években is figyelni kell a növény terjedésére, mert lehetséges, hogy újabb beavatkozás lesz szükséges.
https://magyarnarancs.hu/lokal/valaki-indiai-lotuszt-telepithetett-a-martelyi-holt-tiszara-most-alig-birjak-irtani-269698

Tévhit, hogy a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni | 2025. április 13.

... tök mindegy-e, hogy elmossuk az ételes / italos dobozokat vagy nem? az a mennyiségű ivóvíz, amit erre a műveletre elhasználunk, biztosan nem segít a bolygónkon.

A mosás csak a háztartások komfortérzetének jobb

Ezután mindenki ment a dolgára, engem azonban nem hagyott nyugodni a kérdés, melyik a környezetkímélőbb megoldás: ha elmossuk a dobozokat és a flakonokat, és ezzel az ivóvizet pazaroljuk, vagy ha mosatlanul dobjuk a szelektívbe, azt kockáztatva, hogy végül nem lehet majd őket újrahasznosítani?

Mivel az interneten fellelhető források nem adtak egyértelmű választ a kérdésre, bejelentkeztem a MOHU Budapest által begyűjtött szelektív szemetet feldolgozó céghez, segítsenek ők igazságot tenni a kérdésben.

„Aki azt mondta, hogy nem kell elmosni a dobozt, már jöhet is hozzánk dolgozni, fel van véve – csapott a közepébe Karczub Mária, a csepeli Hamburger Recycling Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. – A mosás csak a háztartások komfortérzetének jobb, ezért találkozhatnak olyan tanácsokkal, hogy mossák el, mondjuk, a tejfölös- vagy a joghurtosdobozt. Ha ugyanis otthon, a jó melegben elkezd belerohadni a maradék a dobozba, az büdös lehet, de valójában a feldolgozás szempontjából nem kell elmosni egyáltalán. A mi telephelyünkre bekerülő hulladék így is, úgy is »illatos« lesz, mert nagyon sokféle anyagú és minőségű szemét érkezik hozzánk. Miután mi itt leválogattuk a műanyaghulladékot anyagfajtákra, a hasznosító a feldolgozás során átmossa az anyagot, csak ezután kezdődik meg az újragyártási folyamat.

-- Tehát a Föld szempontjából jobban megéri használat után mosatlanul kidobni a szelektív szemetesbe a tejfölös-, joghurtos- vagy ételes dobozt, mint a vizet fecsérelni.

Ha félünk, hogy otthon ettől büdös lesz a lakásban, akkor ürítsük ki sűrűbben a ház szelektív kukájába az otthoni tárolónk tartalmát” – mondja.

... hogyha egy hamburger csomagolását nem veszik ki, az asszonyok azt felelik, hogy „az rendben van”.

A kiválogatott papír a benne maradt apróbb, más típusú szeméttel – vagy ahogy Karczub Mária szaknyelven mondja, a „megengedett idegenanyag-tartalommal” – a Dunaújvárosi Papírgyárba megy, ők az egyik hazai felvásárló partnerük. Amikor megdöbbenésemben rákérdezek az ügyvezető igazgatónál is, jól tudják-e a munkások, hogy belemehet a hamburger zsíros csomagolása a papírszemétbe, azt mondja, hogy „igen.

-- Tévhit, hogy a zsíros papírt, például a pizzásdobozt nem szabad a szelektívbe dobni.”

Elmondása szerint a papírgyárban ugyanis a feldolgozás során a vegyes papírhulladékot beleteszik egy úgynevezett pulperbe, ami tulajdonképpen egy hatalmas centrifuga, benne vízzel. Ami papírból van, az feloldódik abban, ami pedig szennyező anyag, például zsír, matrica, műanyag fólia, az egy kivezetőn keresztül távozik, majd egy erőműben elégetik. A pulperben feloldódott papírpépből készül később az újrapapír. „Éppen ezért a környezet szempontjából jobb, ha beledobja az ember a pizzásdobozt a szelektívbe, és abból a hasznosítható anyag hasznosul, mintha az is a szemétégetőben végezné. Persze azért a fél pizzát előbb vegyük ki belőle” – mondja.

A csarnokban a válogatási folyamat végén külön bálázzák a kartonhulladékot és külön a vegyes lakossági papírhulladékot, az előbbinek nagyobb az értéke, az utóbbi „alacsonyabb minőségű anyag”. Mindkét fajta a Dunaújvárosi Papírgyárba kerül, ...

Ezen a telephelyen évente 16 ezer tonna hulladékot válogatnak, és ennek nagyjából a fele kerül a felvásárlókhoz újrahasznosításra, a másik fele viszont szemét, amit a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba szállítanak.

Ez brutálisan hangzik, és az is valójában. A hulladékégetőben ugyanis legalább villamos energiát és távhőt fejlesztenek a maradék szemétből, a hulladéklerakóban viszont ott áll majd tonnaszám a műanyag addig, amíg le nem bomlik (fajtától függően 50–1000 év), hasznosítani pedig csak a depóniagázt lehet a bomlási folyamatból.

De az is megdöbbentő, ha azt nézzük, hogy Budapest területén évente mintegy 700 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezik, és ehhez viszonyítva a nemcsak egész Budapestet, hanem több Pest megyei települést is kiszolgáló Hamburger Recycling Hungary Kft.-be mindössze évi 16 ezer tonna szelektív szemét kerül be átválogatásra – tehát az összes szemét alig 2,2 százaléka.

Karczub Mária szerint „hogy ez az arány megnő-e a jövőben, egyrészt azon múlik, hogy az emberek megtanulnak-e végre otthon jobban szelektálni, másrészt pedig azon, hogy a gyártók elég intenzíven dolgoznak-e azon, hogy csak olyan csomagolóanyagokat gyártsanak, amik újrahasznosíthatók.”

https://telex.hu/belfold/2025/04/13/szelektiv-hulladek-muanyag-fem-papir-valogatas-mohu