Vitathatatlanul Torgyán József volt az a politikus, aki a kommunikációkutatókat a legtöbbször késztette arra, hogy fellapozzák a nyelvfilozófiai és retorikai alapmunkákat a kisgazda vezér retorikai teljesítményének értékeléséhez.

Egy régi elemzésemben (*) így süvegeltem meg Torgyán kommunikációs innovációit: „egy Torgyán mondatban megjelenő legfőbb újság az, hogy elhangzott, egy Torgyán-mondat tagadása pedig az el nem hangzott Torgyán-mondat. Torgyán legnagyobb vívmánya, hogy sikerült a magyar közbeszédben egy különálló státust kivívnia: performatív csatadalaiban egyedülálló módon értelmezhetetlen az igazság és a hazugság közötti különbség, és e performatív kontextusban bármiféle méltatlankodás Torgyán mondanivalójával kapcsolatban talán csak a beszélő számára szövegkritika: mindenki más számára csupán újabb bizonyíték Torgyán létére vonatkozólag.” Torgyán valóban megelőzte korát. Donald Trump még bőven szállodái ügyeiben iparkodott, amikor Torgyán József már ilyen megnyilatkozásokkal olvasztotta le hallgatóságának agytekervényeit:

-- "Én konzekvensen olyan politikus igyekeztem lenni, aki kifejezi az emberek törekvését, a polgárok követeléseit. Azt senki sem mondhatja, hogy a nép szélsőséges és önmaga ellen diktatúrát követelne. Ha ez így van akkor én sem lehetek más, mint megfontolt, józan politikus. Elveimet és az általam kimondott társadalmi akaratokat ezután sem fogom kisszerű alkuban eladni."

És még csak 1993-at írunk.
https://www.lakmusz.hu/fake-news-es-az-igazsag-otven-arnyalata-1990-utan/

[*] Hammer Ferenc: A politikus mint kulturális konstrukció
https://www.academia.edu/41570401/Hammer_Ferenc_A_politikus_mint_kultur%C3%A1lis_konstrukci%C3%B3

Rédei Éva: Amikor rendelem a könyvet, a vevőt látom mögötte személyesen

34 évvel ezelőtt nyitott meg Magyarország első, független magánkönyvesboltja, a Pozsonyi úti Láng Téka. Az elmúlt több, mint három évtizedben soha nem volt veszteséges, ráadásul sokáig non-stop nyitvatartással működött. Rédei Éva ezúttal Bächer Iván hagyatékáról, a Pozsonyi Piknikről, szerzők és olvasók emlékezetes találkozóiról, a fóliázásról, egyszóval minden olyan kulisszatitokról mesél, ami 27 négyzetméteren megférhet. Az epizód elején harminc, egyedi hangulatú kis könyvesboltról lesz szó, végül pedig a Nemzetközi Könyvfesztivál idei szépirodalmi kínálatából hozunk tízet.
https://player.simplecast.com/b44adda2-ba7d-41dc-affe-a5d88237d41d

A Down-szindróma talán ez az elváltozás az egyik legismertebb genetikai rendellenesség; mindannyiunk környezetében élnek olyan emberek, akik Down-szindrómások. A tünetegyüttes egykori leírójáról, Langdon Downról kapta a nevét, aki 1866-ban írta le a szindrómát. Ő akkor azt gondolta, hogy a betegség lényege a mongol rasszra való visszaütés, innen származik az egyébként helytelen és ma már nem elfogadható mongoloid idiotia (mongolidiotizmus) elnevezés. E név két okból is tarthatatlan, egyrészt, mert nincs köze a mongol rasszhoz, másrészt pedig, mert az Down-szindrómások korántsem képezhetetlenek.

Down-szindróma Világnapján (World Down Syndrome Day) a Down-szindróma egyesületek az egész világon találkozókat és rendezvényeket tartanak, hogy felhívják a figyelmet erre a genetikai betegségre.

A Down-szindrómát a 21-es számú kromoszóma megháromszorozódása okozza, ezért is választották a világnap dátumának március 21-t. A 21. nap a 21-ik kromoszómát jelöli, az év harmadik hónapja pedig a 21-es kromoszóma megháromszorozódását jelenti. Az eredeti ötlet Stylianos E. Antonarakis genetikustól származik, majd az ART21 nevű svájci betegcsoport átvette a napot. Az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban.

A Down-gyerekek intelligencia-hányadosa átlagosan 50 - a normál gyermek 100-as IQ-jával szemben - de szeretetteljes légkör, a rendszeres szellemi foglalkozás javíthat ezen. ...

https://baloghpet.com/2026/03/21/a-down-szindroma-vilagnapja-marcius-21/
___


Hatvan ismert ember húz felemás zoknit a Down-szindróma világnapján
marieclaire.hu | 2021. március 17.

Mindenki értékes és egyenjogú tagja a társadalmunknak. Erre hívja fel a figyelmet március 21-én, a Down-világnapon az a nagyszabású akció, amelyben az emberek feltűnő színű és felemás zoknit húznak a lábukra. A kezdeményezést Magyarországon a Rejtett Kincsek Down Egyesület szervezi, kampányukhoz közel 60 művész, sportoló és közéleti szereplő csatlakozott, köztük Gyurta Dániel, Lackfi János, Ónodi Eszter, Kapás Boglárka, Miklósa Erika és a Bagossy Brothers Company.

https://marieclaire.hu/riporter/2021/03/17/felemas-zokni-down-szindroma-vilagnapja-magyar-sztarok/

Előzmény

Élet és Irodalom | Grád András: Egy tragikus hír margójára.
Az isten szerelmére! Egy jogi egyetem, amelyik sorra veszíti el a ráadásul saját jogellenes magatartásával kiprovokált pereit! Egy jogi képviselet nélküli hallgatójával szemben! Akit megbuktatott, mert állítólag nem volt elég felkészült a vizsgán. (Az olvasó a fentiek fényében talán jobban érti, miért hallgatom itt el amúgy jó hírű egykori egyetemem nevét. Azért, mert szégyenkezem...)
A cikk a rövid reklám megtekintése után ingyen olvasható!
https://www.es.hu/cikk/2024-02-02/grad-andras/egy-tragikus-hir-margojara.html

Gondosóra-program: több bűncselekmény gyanújával tett feljelentést az Integritás Hatóság | 2026. július 16.

Rövid közleményt adott ki csütörtökön a Gondosóra-programmal kapcsolatos vizsgálatáról az Integritás Hatóság annak apropóján, hogy az IH úgynevezett köztes jelentést készített a program egyes beszerzéseinek vizsgálatáról.

„A jelentésben feltárt körülmények alapján a Hatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen több bűncselekmény gyanúja miatt, szabálytalansági eljárást kezdeményez az irányító hatóságnál, és további hatáskörrel rendelkező szervek eljárását is kezdeményezi” – olvasható a rövid, mindössze hárommondatos közleményben.

Az Integritás Hatóság azt is bejelentette, hogy a köztes jelentés lezárása után folytatja a Gondosóra-programmal kapcsolatos tényfeltáró munkáját, és a még folyamatban lévő vizsgálati cselekmények eredményéről a vizsgálatot záró jelentésben számol majd be.

A korábbi ellenzéki parlamenti politikus, Hadházy Ákos független képviselő az elmúlt években többször foglalkozott az úgynevezett gondosórák körüli, irgalmatlannak tűnő lopások gyanújával. Még 2024 tavaszán jelentette be, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult az akkori – hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt – információk szerint 104 milliárd forintba kerülő gondosórák miatt. Akkoriban csak azt lehetett tudni az EU-finanszírozású programról, hogy Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó néha kiállt termelési riportot kiadni, hogy hány százezren regisztráltak a programba – validált számok nem voltak –, és hogy a szolgáltatás hány ezer életet mentett meg (validált számok szintén nem voltak).

Aztán tavaly januárban már azt jelentette be Hadházy, hogy az Integritás Hatóság és a NAV is vizsgálja a beadványai nyomán a projekt „gigantikus csalását”. A feljelentést és a bejelentést azért tette, mert a birtokába került dokumentum szerint „nem a távol-keleti gyártótól, hanem egy titokzatos dubaji cégen keresztül futtatva, 54 dollárért (kb 21 ezer forint) veszi a 4IG ezeket a folyton lemerülő kütyüket. A másfél millió »gondosórára« pedig összesen 107 milliárd (!) forintnyi EU-s támogatást vernek el, tehát készülékenként 71000 forintot”.

A pénzügyi machinációk mellett a Gondosóra-program természetesen része volt a fideszes politikai machinációknak is. Tavaly júliusban a kormányt dicsérő közéleti hírlevelet ajánlottak a gondosóra-felhasználóknak, de már 2022-ben előfordult Koncz Zsófia körzetében, hogy a vészhelyzetek esetére kapott segélyhívó karkötőn hívtak fel időseket a Fidesztől, hogy mennek-e szavazni, és ha igen, akkor ugye a kormánypártra voksolnak. A 80 év fölöttieknek tavaly júliusban már kérés nélkül is küldték a gondosórákat, amihez aztán az idei választási kampányban csőstül-orbánviktorostul jött a fideszes propaganda is.

https://444.hu/2026/07/16/gondosora-program-tobb-buncselekmeny-gyanujaval-tett-feljelentest-az-integritas-hatosag

Előzmény

Valaki indiai lótuszt telepíthetett a mártélyi Holt-Tiszára, most alig bírják irtani | 2024. július 22.

Az indiai lótusz nagyon gyorsan terjed, és inváziós fajként kiszoríthatja az őshonos növényeket.

Az indiai lótusz egy növekvő állományát kellett most eltávolítania a Mártélyi Holt-Tiszából Kiskunsági Nemzeti Park szakembereinek, ugyanis a mártélyi tanösvény pallósora mellett jelent meg a növény – olvasható a Nemzeti Park honlapján.

https://www.knp.hu/hu/hirek/az-indiai-lotusz-gyonyoru-de-kart-okozhat-a-hazai-elovilagban-618

„A mártélyi pallósoros vízi tanösvényen, közvetlenül a pallósor mellett kis kiterjedésben észleltük az indiai lótusz jelenlétét 2023-ban” – mondta el Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője. „Mivel az indiai lótusz rendkívül erőteljes növekedésű növény, amely hatalmas leveleivel teljesen képes beborítani a nyílt felszínt, úgy döntöttünk, inkább eltávolítjuk ezt a néhány tövet, hiszen jelenleg még nincs tapasztalatunk arról, milyen károkat képes okozni a hazai élővizekben.”

Azóta kiderült, a növény eltávolítása nem sikerült maradéktalanul, és az enyhe télnek köszönhetően áttelelt a holtág iszapjában, idén tavasszal pedig erőteljes fejlődésnek indult.

„Döbbenetesen gyorsan terjed, a tavalyi kiterjedésének háromszorosát érte el idén! A drónfelvételen az is jól látszik, ahogy a sűrű gyékényesben is utat tör magának” – számolt be Albert András.

A nemzetipark-igazgatóság munkatársai nagyobb csapattal vonultak a helyszínre az elmúlt napokban, de a növény kiszedése nem bizonyult egyszerűnek. A lótusz rhizómái, vagyis föld alatti hajtásai akár karvastagságúak is lehetnek az iszapban, és 5-10 méterre is elágaznak. Tavasszal ezekből jönnek fel az újabb levelek és a virágok. Ezt a nagy szövevényt a nyílt víz iszapjából még csak-csak ki lehet szedni, de a gyékényesben már majdhogynem lehetetlen feladatnak bizonyult. Éppen ezért a következő években is figyelni kell a növény terjedésére, mert lehetséges, hogy újabb beavatkozás lesz szükséges.
https://magyarnarancs.hu/lokal/valaki-indiai-lotuszt-telepithetett-a-martelyi-holt-tiszara-most-alig-birjak-irtani-269698