Jogszabályi magyarázó a fakitermelés rendelethez | 2022. augusztus 15.

Zlinszky János ökológus elemzi a fakitermeléses rendeletet. János a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója (amúgy pedig óraadó az ELTE humánökológián), úgyhogy „libsi düh”-vel egy pillanatig sem vádolható, mégis azt vezeti le, hogy ennek a rendeletnek tragikus következményi lehetnek. Aki higgadt elemzést szeretne a témában, annak feltétlenül ajánljuk.

Hosszú bejegyzés következik egy fontos és aktuális témában, amely bár megosztó a mai közbeszédben, úgy gondoljuk, lehet és kell világosan fogalmazni vele kapcsolatban. A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület alapító tagja, Zlinszky János írta az alábbi, idézett sorokat tagságunknak és minden teremtett világ iránt felelősséget érző embernek.

“A ti beszédetek legyen igen – igen, nem – nem” (Mt 5, 37)
“Nagy port vert fel a közelmúltban a „fakitermeléses”rendelet, hullámai még korántsem csitultak el. Ahhoz hogy bárki „sine ira et studio” gondolkozzék erről, tisztában kell lennie a tényállással. Magyarul: mi változott valójában?
Mivel a jogszabályok már csak olyanok, hogy ennek megértéséhez nem elegendő magát a megváltozott szabály-szöveget elolvasni, hasznos lehet egy rövid összefoglaló. Erre teszek kísérletet. A szöveg az enyém, az én felelősségem. Nincs mögötte kutatás, csak a jelenlegi ismereteim.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy egyes civil szervezetek részéről (pl. WWF, Levegő munkacsoport) szakmailag korrekt megszólalások hangzottak el az ügyben eddig is. Alant tehát a kormányrendelet szövege, és magyarázó megjegyzéseim (zárójelben aláhúzva a szövegben):

https://greenfo.hu/hir/jogszabalyi-magyarazo-a-fakitermeles-rendelethez/

Előzmény

Válasz

Azonnali moratóriumot hirdetett Gajdos László: itt vannak a részletek a miniszter döntéséről | 2026. május 13.

Azonnali moratóriumot hirdetett a védett erdők fakitermelésére Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. A tárcavezető szerint a tarvágásoknak véget kell vetni, mert az erdők ökológiai szerepe fontosabb a gazdasági szempontoknál. A bejelentés évek óta tartó szakmai viták után érkezett, amelyek középpontjában a természetvédelmi célú erdők kezelése állt.

Leállítják a védett erdők kitermelését, és szigorítják az ipari szankciókat - írta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerdán Facebook oldalán. Hangsúlyozta, azonnali moratóriumot hirdetett a védett erdők

"Nem engedhetjük tovább a tarvágásokat, erdeink nem csupán faanyagot, hanem a jövőnket és a hazánk épségét jelentik" - fogalmazott. Közölte, átalakítják az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó.

Szakmai körökben tiltakozást váltott ki, amikor néhány éve már rendeletben, majd a múlt év középen törvény engedélyezte a tarvágást az őshonos fafajú, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű erdőkben.

Sajtójelentések szerint az MTA Biológiai Tudományok Osztálya nem támogatta azt a törvénytervezetet, mert a természetvédelmi és Natura 2000 elődleges rendeltetésű, őshonos fafajú erdőkben csak ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás keretében látta megengedhetőnek a gazdasági hasznosítást.

Az Európai Erdészek Szövetségének szakmai állásfoglalása szerint a vágásos üzemmód bizonyos típusai - szálalóvágás, fokozatos felújító vágás - keretében megvalósítható az erdei biodiverzitás, az erdőborítás fenntartása, de a tarvágás nem tekinthető ökológiailag fenntartható gazdálkodási módnak.

https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20260513/azonnali-moratoriumot-hirdetett-gajdos-laszlo-itt-vannak-a-reszletek-a-miniszter-donteserol-1198589?

Előzmény

Válasz

Március 21., az erdők nemzetközi napja.

https://www.facebook.com/reel/1264949318906551

Előzmény

Válasz

Egy természetkárosítás margójára: a rétisas fészek körbevágásának két oldala | 2026. március 12.

Nagy port kavart a napokban, hogy Szigetközben egy olyan fokozottan védett területen lévő erdőt vágtak tarra, amelyben egy fokozottan védett rétisas fészkel(t). A fészket tartó fát meghagyták, amely azóta felkiáltójelként hívja fel a figyelmet az erdőgazdálkodás elfogadhatatlanságára. Az eset jogos közfelháborodást váltott ki, de az ott megtörtént természetkárosítást érdemes több oldalról megvizsgálni.

Szigetközben több rétisas fészkel, és a sasok jó szokásuknak megfelelően több váltófészket is fenntartanak. A természetvédelem megpróbálja számon tartani ezeket a fészkeket, és az azokat határoló erdőrészleteket nem engedi levágni. Így lett volna ezzel a rétisassal is, csakhogy a sas idén otthagyta a korábbi ismert, így az erdészeti munkáktól levédett fészkét. Egy új fészekbe költözött, amiről a természetvédelem nem tudott, és sajnálatos módon a ragadozómadár védelemmel foglalkozó nem hivatásos helyi szakemberek sem észlelték a párt a nászrepülés és fészekrakás időszakában.

Az ominózus erdő egy telepített nemesnyáras ültetvény, aminek amúgy túl sok ökológiai értéke nincs, és aminek őshonos fafajtákra való lecserélését a természetvédelem régóta szorgalmazza. Az erdőtagot a vágási ütemtervnek megfelelően minden engedély birtokában termelték le „erdőnyűvő” gépekkel (ami újabb kérdéseket vethet fel, hogy vajon jó irányba halad-e a hazai erdőművelés amikor ilyen brutális nehézgépekkel esnek neki az erdőknek, nem kis kárt okozva a talajban is). A gépkezelő elmondása szerint nem vette észre a sast, és a fészket tartó fa csak amiatt menekült meg, mert annyira vastag volt, hogy még a fanyűvő sem bírt volna vele. Így a munka elvégeztével kézi motoros fűrésszel akarták kivágni az egy szem utolsó álló fát – ekkor vették észre a fészekről leugró madarat. A munkát abbahagyták, és azonnal értesítették a nemzeti park igazgatóságát.

Az íróasztal mellől nyilván megállapíthatatlan, hogy vajon tényleg nem látták, hogy az erdőben fészkel egy rétisas, de a közzétett fotókon látszik, hogy a madár gyaníthatólag a környék legideálisabb fáján kezdett a költéshez. Ugyanis a fa úgy meg van pakolva fagyönggyel, hogy biztosra vehető, hogy 100 emberből 95 nem vette volna észre rajta a fészket.

A sasok meglehetősen óvatos és bizalmatlan madarak, gyakran kis zavarásra is elhagyják a fészküket, így eleve meglepő, hogy a brutális zajjal járó erdőírtás ellenére a munkák leállítása után a sas egyáltalán visszaült a fészkére. Nyilván megállapíthatatlan, hogy mikor kezdett a kotláshoz, a munkák alatt mennyit volt távol, és mennyire hűltek ki a tojások, de tény, hogy folytatta a kotlást, azaz ha nem is sok, de valamennyi esélye volt, hogy sikeresen költsön. Ennek természetesen előfeltétele lett volna, hogy továbbiakban a kotlás és az esetleges fiókanevelés alatt közvetlen zavarás már ne történjen a fészek környékén.

A ragadozómadár védelemnek épp emiatt az egyik legfontosabb része, hogy a fészkek helyét minél kevesebben ismerjék. Egy ismert, jól megközelíthető fészek vonzza a kíváncsiskodókat, madármegfigyelőket, fotósokat. Most is így történt: egy fotós – természetfilmes értesült az esetről, hamar odasietett, és nemcsak a fészek környékét fotózta le távolról, hanem drónnal a fészek fölé repült. Az általa közzétett képek egyikén látszik, hogy a kotló sas ugyancsak nézegetett felfelé a drón irányába. Már ez kérdéseket vet fel, hisz egy fokozottan védett kotló rétisast a fészkén fotózni, videózni csak természetvédelmi engedéllyel lehet. Nagyobb baj viszont, hogy az illető nem csak a fészkes fának a közeli fotóját rakta fel az internetre (ez figyelemfelhívóként még érthető lenne), hanem olyanokat is, amelyek madártávlatból mutatják a környéket, és abból a tájat ismerő ember a fotókon látható gátak és kis folyóágak elhelyezkedéséből azonnal felismerheti a konkrét helyszínt. De azoknak, akik nem rendelkeznek ilyen helyszíni ismerettel, a fotós valami érthetetlen okból praktikusan megadta a terület erdészeti számát is, hogy az így biztosan megkereshető legyen bárki számára.

### A napokon át durván zavart öreg sas visszaült a tojásaira, erdő helyett sivatagban – kérdés, hogy a tojások közben kihűltek-e. Forrás Szendőfi Balázs

https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2026/03/fakitermeles-a-szigetkozi-tajvedelmi-korzet-lipoti-17d-erdoreszlet-natura-2000-es-es-fokozottan-vedett-termeszeti-teruleten-sasfeszek-2026-februar-szendofi-balazs-1024x576.jpg

Magam elég régóta a Magyar Madártani Egyesület tagja vagyok, de ilyenről még nem is hallottam, hogy valaki egy fokozottan védett ragadozómadár fészkének pontos helyét a kotló madárról készített fényképes dokumentációval együtt a költési időszak elején nyilvánosságra hozza. A hír gyorsan elterjedt, a bejegyzését sokan megosztották. Így került fel például megosztott bejegyzésként az egyik szigetközi fotóscsoport oldalára is, ahol az adminisztrátor, felismerve, hogy ezzel milyen rosszat is tettek a fészkelő madárnak, fél napon belül eltávolította a megosztott bejegyzést. Talán már későn, ugyanis pár nappal később nem csak azt állapították meg, hogy a sas – meglepő módon – még mindig kotlik, hanem azt is, hogy a hátrahagyott nyomok szerint már többen jártak a fészek környéken.

Per pillanat nem tudható, hogy a képeket közzétevő fotósnak volt-e engedélye a fokozottan védett rétisas fészke fölé drónnal rárepülni, de látható, hogy az eset kapcsán nem csak az erdészet tevékenysége kérdőjelezhető meg. Hogy a fotós a megmaradt fáról távolabbról fotókat készített, az nyilván nem kifogásolható. Hogy drónnal a fészek fölé repült az már erősen megkérdőjelezhető, de az viszont kategorikusan elfogadhatatlan, hogy megadta a fészek területének erdészeti számát, emellett a fészek környékéről könnyen beazonosítható fotókat tett közzé. Ennek a szerencsétlen sasnak azok után, hogy körbevágták a fészkét, pont az hiányzott, hogy drónnal röpködjenek a fészke körül, és közzétegyék a fészek pontos helyét.

A történtek rávilágítanak a Szigetközben lévő áldatlan állapotokra is. ...

https://greenfo.hu/hir/egy-termeszetkarositas-margojara-a-retisas-feszek-korbevagasanak-ket-oldala/

Előzmény

Válasz

Szendőfi Balázs halkutató és természetfilmes, évtizedek óta dokumentálja vizeink változásait. Tudományos munkáját és filmjeit egy cél vezérli: megmutatni, mi forog kockán, ha nem megfelelő tudatossággal vigyázunk a természetre.

Az utóbbi néhány hónapban elsőként hívta fel a figyelmet a Zagyvánál történt természetellenes beavatkozásról, amikor is minden nádat, életet, madarak fészkeit, teknősöket és halakat is pusztulásra ítéltek a Zagyva medrében. Balázs nem először hívta fel a figyelmet a természetpusztításra, korábban szintén egy mederkotrás alkalmával nekiment a ráckevei környezetvédőknek, a közelmúltban pedig a védett kis kormoránok lelövéséről számolt be. Miszerint a kárókatona-gyérítés közben tömegével lőtték le a fokozottan védett kis kárókatonákat is.


A rétisas élőhelyét – ami egy fokozottan védett természetvédelmi terület erdőrészlete – tették a földdel egyenlővé

2026. március 6-án ismét egy súlyos természetkárosításról számolt be a közösségi oldalán, miszerint a Lipót 17/D fokozottan védett természeti terület erdőrészletét levágták.

-- Az itt költő, tojásain ülő rétisast és a fészkét „állítólag” későn vették észre. (Vagy csak nem akarták bejelenteni, mert az a fakitermelés leállítását eredményezte volna.) Azt az egy fát nem vágták ki, amelyiken a fészek van, a többit körülötte igen. Szemtanúk szerint a sas hosszú időre elhagyta a tojásait, majd amikor a fakitermelők odébb vonultak, visszaült rájuk. A tojások ezalatt nagy valószínűséggel tönkrementek

– vázolta fel Facebook-oldalán Szendőfi Balázs, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Szigetközi Tájvédelmi Körzet erdői fokozottan védettek és védelmi – tehát nem gazdasági – rendeltetésűek. Ugyanakkor az egész területen minden erdő vágásos üzemmódban van. Jogi összeférhetetlenség.

Fontos kiemelni, hogy a faj érzékeny az élőhelyének állapotára és az emberi zavarásra, ezért jó indikátora a környezeti állapotnak.

A rétisas fokozottan védett madár, a költési területe fokozottan védett erdőben volt. A történtek több kérdést is felvetnek, többek között azt, hogy biztosan ennyit jelent a fokozott védelem, és valóban ilyen kezelést érdemelnek az ilyen fajok és ilyen élőhelyek?

Az alábbi galériában megmutatjuk a pusztítást.

https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2026/03/08/retisas-fokozottan-vedett-terulet-erdoirtas/

Előzmény

Válasz

Börzsöny: mit hagynak maguk után az "erdőmegújítást" (tarvágást) követően a favágók? Benzineskanna, vodkásüveg, kajamaradék, flakonok, italos dobozok, olajtócsák. Ez egy nemzeti parki törzsterület, védett erdő.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10227787058135738

3 hektár lehet egy végvágás területe. Úgy oldják meg, hogy néhány méteres sávokat hagynak meg, és utána jöhet a következő 3 hektár. Így le lehet vágni egy egész völgyet.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10227787058775754

Meddig hagyjuk?

Évekkel korábbi vágások

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10227787058015735

Nehéz úgy fordulni, hogy ne legyen benne vágásterület, itt sem sikerült teljesen

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10227787057335718

Utakkal keresztül-kasul szabva a Börzsöny

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10227787060775804

A szivárgó olajat az olvadó hó a hegyi patakba viszi

https://www.facebook.com/photo/?fbid=10227787062495847

Válasz

MME - Magyar Madártani Egyesület: Az MME nyílt levélben kérte az Agrárminisztert a fehérhátú fakopáncs élőhelyén védőzónák létrehozására!

A fehérhátú fakopáncs ügye sokkal több "csak" egy faj megőrzésénél. Ez a speciális élőhelyigényű harkályunk ugyanis a bolygatatlan, holt faanyagban gazdag erdők esernyőfaja. Ami azt jelenti, hogy fehérhátú fakopáncs védelme egyben az általa igényelt erdők minden lakójának - növény, állat, gomba - védelmét is jelenti.

https://mme.hu/hirek/2025/09/04/bukkosok_es_holtfak_nyilt_level_feherhatu_fakopancs_vedelmeben
___

Szendőfi Balázs: Rendkívül fontos közlemény. A fehérhátú fakopáncs, e fokozottan védett (!) madárfajunk élőhelyeit az ilyen-olyan állami erdészeti Zrt-k hamarosan nekiállnak letermelni (úgy, hogy egy-egy százévesnél idősebb bükkfán mindössze kb. 2000, azaz kétezer forint a pénzbeli haszon). Tehetik ezt védett és fokozottan védett (!) erdőkben is. Közben a Zambó Péter államtitkár vezette kufársereg gőzerővel alkalmazott propagandaeszközökkel próbálja bemagyarázni az embereknek, hogy a tarvágás igazából erdőfelújítás.

A fehérhátú fakopánccsal és élőhelyének pusztításával a készülő, KUFÁROK A TEMPLOMBAN című filmem is foglalkozni fog. Hamarosan jövök saját felvételekkel és külön poszttal a témában.

Válasz

Mostantól még egyszerűbb lesz fűrészt ragadni és fákat kivágni a hazai erdőkben – és ez óriási baj! | Jun 12, 2025

Elfogadta az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amely törvényi szintre emelve könnyíti meg a tarvágás alkalmazását az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű erdőkben. 150 szakmai szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia tiltakozása ellenére lehet tarra vágni a védett erdőket. Vendég Tordai Bence független országgyűlési képviselő és Pribéli Levente, a Greenpeace biodiverzitás kampányfelelőse.

https://www.youtube.com/watch?v=uG2S8YIxKaI

Előzmény

Válasz

A Kormány elkötelezte magát védett erdeink letarolása mellett – a döntést abszurd módon a klímavédelemmel indokolják | 2025.06.06.

A kormány minden akadályt félretett, hogy keresztülvigyen egy olyan törvényt, amely megnyitja az utat védett erdeink tarvágása előtt. A társadalmi tiltakozás, az államfői vétó ellenére és annak tudatában, hogy az erdőtörvény módosítása Alaptörvény-ellenes a jogszabály-módosítás változatlan tartalommal ismét a Parlament előtt van – az utolsó szavazás következik.

Mi történt eddig?

1. Egy salátatörvénybe rejtve…
Az igazságügyi miniszter egy összetett törvénycsomag részeként április 22-én, a Föld napján terjesztette elő a természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú jogszabályok módosítását, amely a 2022-es hírhedt tűzifarendelet elemeit emelte volna át a normál jogrendbe. Ekkor már nyílt levélben és szakmai állásfoglalásunkkal tiltakoztunk a tervezet ellen!

2. Társadalmi tiltakozás
Egy hét alatt 150 szervezet és 46 000 magánszemély írta alá az MME az MTVSZ és WWF közös petícióját természetes erdeink védelméért. Még erdőgazdálkodással foglalkozó szakmai szervezetek is felemelték a hangjukat a javaslat ellen.

3. Részsiker: a természetvédelmi törvény aggályos módosítása kikerült a törvényjavaslatból

A törvényjavaslat az erdőtörvény módosítása mellett a természetvédelmi hatóság jogköreit is csorbította volna: megszűnt volna a hatóságok hatásköre annak eldöntésére, hogy mely tevékenység károsítja a védett területeket. Ennek pedig beláthatatlan következményei lettek volna. A tiltakozásnak volt értelme, a Parlament elé már e nélkül került a törvény.

4. Megszavazták

A Parlament a társadalmi felzúdulás, és az országgyűlési képviselőknek küldött nyílt levelünkben taglalt érveink ellenére megszavazta az erdőtörvény módosítását, a tiltakozó hangokat pedig egy egészen megdöbbentő utólagos „indokolással” próbálták elhallgattatni.

5. Az államfő közbelépett
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök felismerte a jogalkotási folyamat problémáit és visszaküldte a törvényt az Országgyűlésnek újratárgyalásra, külön felhívva a figyelmet az erdőtörvény tervezett módosításának Alaptörvény-ellenességére.

6. A kormány nem hátrált meg
Ahelyett, hogy elhagyták volna a kifogásolt részeket, némi jogi trükközést követően változtatás nélkül terjesztették a Parlament Törvényalkotási Bizottsága elé az erdőpusztító törvényjavaslatot, ami ezt vita nélkül megszavazta – mindezt a környezetvédelem világnapján, június 5-én. Ennek egyértelmű üzenete van: a kormány legértékesebb erdeink tarvágása mellett tette le a voksát.
Itt olvashatod el részletesen a legfrissebb történéseket

Mi következik?

-- A Törvényalkotási Bizottság döntése után hátra van még a Parlament zárószavazása.


⚠-- A köztársasági elnök már nem vétózhat újra, így sajnos kijelenthető, hogy nincsenek biztonságban az erdeink.


-- Ha újból megszavazzák a módosítást, akkor sincs minden veszve, az Alkotmánybíróság ugyanis még megvizsgálhatja az elfogadott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját. Ez az eljárás azonban hosszadalmas, ami alatt sok nemkívánatos tarvágás megtörténhet.


Mit teszünk?

-- Szorosan figyelemmel kísérjük a fakitermeléseket,

-- bemutatjuk a legkirívóbb tarvágásokat,
⚖
-- és mindent megteszünk, hogy a jogszabály az Alkotmánybíróság elé kerüljön.
De ehhez továbbra is szükségünk van rád!

-- Kérjük, oszd meg ezt az információt ismerőseiddel,
-- kövesd figyelemmel az ügyet,
-- és támogasd munkánkat adományoddal, ha megteheted, hogy továbbra is fel tudjunk szólalni a hasonló ügyek ellen!
Támogasd erőfeszítéseinket az erdők védelméért!

Bővebben a történésekről:

https://wwf.hu/kormany-vedett-erdo-letarolas-klimavedelemmel-indokoljak/

Előzmény

Válasz

A fenti videóban 14:24 perctől...

Mészáros Lőrinc kandalló- és tűzhelygyártó cége lehet a tűzifarendelet egyik nagy nyertese
A milliárdos cége korábban hatalmas összegű támogatást kapott a fejlesztésre, kapacitásbővítésre. | 2022. augusztus 15.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/meszaros-lorinc-kanadallo-es-tuzhelygyarto-cege-lehet-a-tuzifarendelet-egyik-nagy-nyertese/
___

Varga Judit asztalosnak áll, de nem csak ő keresi a famegmunkálásban a megújulást
vállalkozás | 2024. július. 04.

Bár a munkaerőpiacon hiányszakmának számít, a felnőttképzések között népszerűek az asztalostanfolyamok, saját vállalkozásig azonban nem könnyű eljutni.

-- Az asztalos az a szakember, aki munkája révén a családok számára igazi otthont, a közösségek számára pedig harmóniát teremt a munkahelyeken.”

– ez áll az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) oldalán az asztalos szakma ismertetőjében. A leírás szerint a szakmát a hagyományos kézműves munka mellett a gépi technológia és a digitalizáció jellemzi, aki pedig megszerzi a végzettséget, az “dolgozhat alkalmazottként vagy a komplex szaktudására alapozva vezetheti saját jól jövedelmező vállalkozását”.

Könnyen lehet, hogy ez ihlette meg Varga Judit ex-igazságügyi minisztert, Magyar Péter volt feleségét, amikor jelenlegi párjával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével úgy döntöttek, hogy asztaloscéget alapítanak. ((A napokban derült ki, hogy közösen asztaloscéget hoztak létra Picidae Famíves Kft. néven június 21-én. A cég főtevékenységének az „egyéb bútor gyártása” opciót jelölték meg, és 5 millió forintos jegyzett tőkével indították útjának. Székhelynek Windisch címét jegyezték be, az ügyvezető Varga Judit.) De nemcsak Varga találta meg új hivatását az asztalos szakmában, korábban Márki-Zay Péter felesége, Márki-Zayné Vincze Felícia is erre a pályára váltott, ahogyan Kucsera Gábor világbajnok kajakos is egy asztalosműhelyben helyezkedett el sportkarrierjét követően.

https://hvg.hu/kkv/20240704_asztalos-felnottkepzes-vallalkozas-varga-judit-windisch-laszlo

Nem tudom, jól látom-e.. hogy például két személy, akiknek meglehetősen előnyösek a törvénymódosítások... (korábbi, jelenlegi)

Válasz