Balatonnyi vizet hozott a hó: ha nem rontjuk el, ez fegyver a kiszáradás ellen | | 2026.01.08.

Elnagyolt számításaink szerint elérheti az 1 milliárd köbmétert az Alföldre hó formájában hullott víz, országosan pedig ennek duplája is lehet az olvadéktartalék. Ez már a legnagyobb tavunk teljes vízmennyiségének felel meg. És bár a hiány ennek többszöröse, a hóban tárolt, lassan kiolvadó víz óriási kincs: hatékonyabban járulhat hozzá a végzetesen megfogyatkozott felszín alatti vizek visszatöltéséhez, mint bármilyen nyári eső. Persze csak ha jól bánunk vele. Ha az olvadással együtt beindulnak a „hagyományos” lecsapoló, elvezető mechanizmusok, ez is kárba veszhet.

„Csúszik a jég a folyón, foltosra sötétül a part is,
olvad a hó, a nyulak meg az őzek lábanyomán már
kis pocsolyákban a nap csecsemőnyi sugára lubickol.”

Radnóti Miklós Száll a tavasz című 1942-es versének kezdősorai ezek. A bennük megfestett képet egyre kevésbé fedezhetjük fel a Kárpát-medence valóságos természetében. A havas napok száma csökken, egy éve ilyenkor ráadásul téli aszály volt. Budapesten és környékén a 2025 januári teljes csapadékösszeg alig haladta meg a 6 mm-t (vagyis 20-30 mm-rel volt a sokéves átlag alatt), a hóvastagság az ország egész területén pontosan zéró volt: 0 mm.

2026 vízkeresztjén viszont a tél ajtóstul rontott az országba: két nap alatt a legtöbb megyére 15-25 centi vastag hóréteg érkezett. A nyugati határszél egy-két szerencsétlen pontját leszámítva az egész Kárpát-medence kifehéredett, a Balatontól északra és délre néhol 33-35 centi hó hullott. Ebben már vígan újra lehetne forgatni a Metallica King Nothing című, egyébként napra pontosan 29 évvel ezelőtt bemutatott téli klipjét.

https://www.youtube.com/watch?v=Xz9DX_VMXdI

Olvadó kincs

Valójában a költő által ösztönösen leírt, végtelenül egyszerű folyamat (hó → pocsolya) a magyar táj működésének egyik alapja. Télen több köbkilométernyi hóban tárolt víz gyűlt össze a folyóink vízgyűjtőjén, illetve az Alföldön és más mélyebben fekvő területeken. Aztán a tavasz közeledtével ez a tetemes mennyiségű hó fokozatos vízleadással olvadni kezdett, és nagyrészt a talajba szivárgott. (A vízrendszer működését korábban részletesen magyarázta lapunknak Szőnyi Judit hidrogeológus, Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő és Timár Gábor geofizikus.)

Itt jön a lényeg:

-- minél lassabb a folyamat, annál kisebb veszteséggel kerül az olvadék a felszín alá, és így feltölti az ott található vízkészleteket.

A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a legfontosabb tározó a talaj. Nem a folyókban, nem a tavakban, hanem a felszín alatti vizekben van a Föld hozzáférhető édesvizének döntő része. Ezt bárki beláthatja, aki fúratott kutat a telkén, vagy fogyasztott már életében ásványvizet.

A talajvízpótlás szempontjából nincs jobb a lassan olvadó hónál – szemben az esővel. Utóbbi gyakran rövid, intenzív eseményekben érkezik, és gyorsan a folyókban köt ki. Télen ráadásul a párolgási veszteség és a növényzet vízfelhasználása is minimális.

https://www.valaszonline.hu/2026/01/08/havazas-idojaras-vizpotlas-alfold-olvadas/

Válasz

Lázár János döbbenetes kijelentései a VÍZ ügyében: „Azt akarjuk-e, hogy feltöltsük vízzel a tájat, és legyen egy tájgazdálkodás, vagy profi élelmiszeripart kiszolgáló agráriumot akarunk, ahová öntözővíz kell, hogy kukoricát lehessen termeszteni Magyarországon, mert kukorica nélkül nincs élelmiszeripar.” – válaszolta miniszteri meghallgatásán Keresztes László Lórántnak, a Vízválasztó Mozgalom elnökhelyettesének.

https://www.facebook.com/watch/?v=1427708795610648

Válasz

Vízválasztó: Nagy István agrárminiszter éves beszámolója utána Balogh Péter, a Vízválasztó Mozgalom elnöke értékelte röviden a kormányzat vízgazdálkodási lépéseit és terveit.

https://www.facebook.com/watch/?v=4297743310503010

Válasz

Hiánypótló oldal mutatja be Magyarország legsikeresebb helyi vízmegtartási projektjeit | 2025. november 20.

Hiánypótló ismeretterjesztő honlap indult a WWF Magyarország közreműködésével. Az Európai Unió (EU) LIFE programjának támogatásával, és az impresszum tanúsága szerint a magyar állam társfinanszírozásával készült Víztükör

https://viztukor.hu/index.html

a Magyarország területén bevethető kis léptékű, helyi és „háztáji” vízmegtartási, illetve -visszatartási megoldások közérthetően tudományos bemutatása mellett térképre vitte a már működő projekteket is, amelyek az elsők között próbálják helyi szinten helyre billenteni a durván negatív magyarországi vízmérleget.
https://qubit.hu/2025/10/18/evrol-evre-tobb-mint-fel-kobkilometernyivel-csokken-a-talajviz-mennyisege-magyarorszagon

A Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum területén zajló, több ország határain átnyúló nagyszabású élőhely-helyreállítások helyett a honlap készítői a kisebb, de annál fontosabb kezdeményezéseket gyűjtötték össze, közérthető infografikákkal szemléltetve a vízmegtartás, vagyis a víz helyben tartásának „környezetbarát, fenntartható, alacsony költségvetésű” megoldásait.
Esőkertek és rönkgátak

Az interaktív térképen megtalálhatók a több tucat önkormányzat bevonásával zajló LIFE LOGOS 4 WATERS projekt síkvidéki és dombvidéki mintaterületein alkalmazott,

https://lifelogos4waters.bm.hu/

a Vízválasztó Mozgalom koncepciójában is

https://qubit.hu/2025/06/18/egy-hektarnyi-fold-ontozese-negy-ot-hektart-szarit-ki-igy-magyarorszagon-a-muvelheto-terulet-93-szazalekan-sivatag-lenne

felsorolt természetes vízmegtartó megoldások – esőkertek, vízáteresztő burkolatok, zöldtetők, rönkgátak.

A jó példák között szerepel a Cserhátban található Püspökszilágy, amely az országban elsőként épített ki egy, a belterület árvízi védelmét szolgáló, természetes anyagokból álló lefolyáslassító gátrendszert. „A településen átfolyó Szilágyi-patak több mellékvizén összesen nyolc hordalékfogó és lefolyáslassító rönkgát épült. Kiemelten érdekesek azok a gátak, melyet egy állandó vizű, égerfákkal kísért, szűk völgyben folyó mellékvizen kerültek telepítésre. A gátak alsó rönkjeit úgy helyezték el, hogy alatta a patak kisvízi és középvízi hozama még akadály nélkül átfolyhat, míg a nagyobb hozamokat a gát fokozatosan felduzzasztja, visszatartja a völgyben. A hozam csökkenésekor a tározódott vízmennyiség automatikusan leürül”.

https://qubit.hu/2025/11/20/hianypotlo-oldal-mutatja-be-magyarorszag-legsikeresebb-helyi-vizmegtartasi-projektjeit

Válasz

... „az intenzív mezőgazdasági hasznosítás igényeihez kapcsolódóan igénybe vehető hazai felszíni vízkészletek elégtelenek. A vízkészletek pótlására Románia területéről a Ier (magyar neve: Ér, a Berettyó mellékfolyója) vízrendszeréből a Királyhegyesi-Száraz-éren szükséges a vízpótlás. Az átvezetett vízkészlet a Mezőhegyes és térségében jelentkező mezőgazdasági vízigények kielégítésében játszik jelentős szerepet” – írta az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – Ativizig – 2020-ban készült elemzése.

Ez azt jelenti, hogy a Száraz-ér vízpótlása révén a 10 ezer hektáron gazdálkodó, vízigényes kukoricát is termesztő mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözővízhez juthatott a Vizet a tájba programban. Az állami mezőgazdasági cég weboldala azt írja:

„Mezőhegyes öntözővízzel való ellátása kétoldalú betáplálással történik. Az egyik a Maros vízkivételére épülő Száraz-ér élővízi öntözőrendszer. Az Aradi vízkivételtől jut el a Száraz-ér csatornán keresztül a Mezőhegyesi – Élővíz csatornába. A másik az Apátfalva – Mezőhegyesi öntözőrendszer, mely a Maros vizét öt átemeléssel juttatja el Mezőhegyesig.”

A Lázár János miniszter vezetésével működő állami gazdaság oldalán az is olvasható, hogy 2022-re 10,5 milliárd forintból 81 új öntözőberendezést telepítettek 5 171 hektáron a Nemzeti Öntözési Mintaprogram keretében, ebből 8,5 milliárd volt a közvetlen állami támogatás. Az Átlátszó szerint a mezőgazdasági cég az öntözőrendszer fejlesztése előtti 4 millió köbméterről 6 millióra növelte az évi vízfelhasználását.

Megkérdeztük az Ativiziget, csökkentette-e a Maros szintjét a folyóból most kiemelt víz, és miért döntöttek a Száraz-ér vízpótlása mellett, tereltek-e több csatornába is vizet a Marosból, miközben sok más mezőgazdasági területre is kellett volna öntözővíz a nyári aszályban. Válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett.

A Maros tartósan alacsony vízállásának az öntözővíz hiánya mellett más káros hatásai is vannak, mert a természet átalakul a folyó mentén – mondta Kiss Tímea. Az árterekről eltűnik például a szeder, és a helyét egy özönfaj, a szárazságot jobban tűrő gyalogakác foglalja el,

Duzzasztógát Szeged alatt?

Az egyik megoldás az, ha fenékküszöböket építenének ki a Maroson, amelyekkel meg lehetne emelni a folyó vízszintjét. Azután a folyóból lehetne vizet engedni a Maros-holtágakba is az öntözés céljára. A másik, ennél sokkal nagyobb léptékű és nagyobb hatású beruházás az lehetne Kiss Tímea szerint, ha a Tisza-Maros-torkolattól délre, azaz Szeged város alatt épülne egy duzzasztógát. A Tisza emelkedő szintje a Marosét is megnövelné. A Tisza szegedi duzzasztója révén a Körös szintje is emelkedne, és a kisebb folyók mentén is sokkal több víz jutna a mezőgazdasági területek öntözése mellett a vizes élőhelyek fenntartására is.

Egy új duzzasztó és vízlépcső megépítését már évtizedek óta hiányolják a Tisza alsó szakasza mentén, például a Csongrád környékén élők, erről írtunk. Kiss Tímea szerint azonban helyesebb lenne Csongrád környéke helyett Szeged és a szerb határ között duzzasztót építeni, mert annak a folyó vízszintjét emelő hatása Szegedtől feljebb mindenhol, Csongrád és Szolnok felett, sőt Kisköréig is érvényesülhetne a Tiszán, így a mellékfolyók és a kisebb erek sem kerülnének a kiszáradás közelébe úgy, mint idén nyáron a Zagyva. A klímaváltozás, a visszatérő aszályok miatt a kiszáradással leginkább fenyegetett Dél-Alföld tiszamenti része sokkal több vizet kaphatna, illetve tarthatna meg, ha Szeged és a szerb határ között épülne duzzasztó a Tiszán, véli a kutató.

https://telex.hu/techtud/2025/10/22/keves-a-viz-a-marosban-a-klimavaltozas-miatt

Előzmény

Válasz

víz Romániából — vízmegtartásra

A Békés megyei Battonyán, az úgynevezett Száraz-ér feltöltése után tartott helyszínbejáráson elhangzott: hazánk történetében először fordul elő, hogy Romániától kell vásárolnunk a szükséges mennyiséget. A durván 70 km hosszú Száraz-érbe két forrásból pótolták a vizet: Romániából 1 millió m³ érkezik (40–44 millió forintért; ebből 600 000 m³ már be is folyt), a Maros felől pedig 25 ezer m³ friss víz érkezett Földeák térségéből. A teljes beavatkozási csomagra 54 millió forint jutott, az Országos Vízügyi Főigazgatóság emellett 30 millió forintot különített el a Száraz-ér kotrásának és rehabilitációs tervezésének megkezdésére.

https://agraragazat.hu/hir/agrar-vizpotlas-alfold-roman-viz-vasarlas-mezogazdasag/

Válasz

Magán víztározó épült a Zagyva mellett 1 milliárd forintnyi EU-s támogatással
Atlatszo | 2025. okt. 1.

Egy forró júliusi napon horgász olvasónk küldött fotókat arról, hogy Jászberény és Jásztelek között egy hatalmas tóféleség épül, és a Zagyva töltését átvágva fektetik le a hozzá vezető csöveket a folyótól. Azonnal elmentünk a helyszínre, majd szeptemberben ismét megnéztük az időközben elkészült létesítményt. Addigra kiderítettük azt is, hogy miről van szó: a mezőgazdasággal foglalkozó Darázs cégcsoport egyik tagja bő 1 milliárd forintnyi uniós támogatásból építette meg a víztározót, amit a Zagyva folyóból fognak feltölteni, hogy a tehenek etetésére termesztett takarmánynövényeket locsolják.

https://www.youtube.com/watch?v=tHKJiAe5U_I&t=908s

Jelentősen másként kéne csinálni..., mert ez itten itt nem jó.

Kapcsolódó cikkünk:

https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/10/01/magan-viztarozo-epult-a-zagyva-mellett-1-milliard-forintnyi-eu-s-tamogatassal/

Előzmény

Válasz

WWF Hungary: Erdőelöntés a Beregben.

Idén nyáron partnereinkkel közösen kicsiben modelleztük a Kőris-erdőben azt, amit később országos szinten lehetne alkalmazni annak érdekében, hogy csökkentsük az évről évre súlyosbodó vízhiányt hazánkban.

https://www.facebook.com/reel/4203891789889599

A teljes videó:

https://youtu.be/uuWyOGmVVqg

Előzmény

Válasz

Duna-Ipoly Nemzeti Park ( DINPI ): Vajon hova lett a víz?

Erre ad választ Németh András kollégánk a Dabasi Turjános területén.

https://www.facebook.com/reel/624282857284301

A témával kapcsolatban olvassátok el Ócsai Péter kollégánk írását a terület természeti értékeiről és a vízpótlási munkákról

https://www.dunaipoly.hu/hu/hir/taji-lepteku-vizgazdalkodas-kozos-erovel

Válasz

Az Ipoly-völgyében a víz a barátunk

Ha stabilabb a mocsári környezet, mélyebbek a vízterek, kiterjednek a vizes élőhelyek, és a cserjeirtás is jókor és jó helyen történik, akkor jó eséllyel hosszú távon is fennmarad a biodiverzitás. Legalábbis Drégelypalánk határában ez lett a bevált recept.

Európai uniós támogatással valósítottak meg nagyszabású élőhelyfejlesztési projektet a középső Ipoly-völgyben. A víz kincs, a természet és az emberi életminőség fenntarthatóságának kulcsa.

https://egyuttfejlodunk.hu/eletet-ado-viz-az-ipoly-menten/

Cikkünkből megtudhatod, pontosan milyen beavatkozásokat végeztek, és egy remek kisfilm gyönyörű képeivel megélheted a táj varázsát:

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1152179243714345

Érdemes elolvasni a hozzászólásokat is...

Válasz