A KURULTAJRÓL

A magyarság tudatában a mai napig él a keleti (ázsiai) származás hagyománya. A magyarság eredetével kapcsolatban –a XIX. század közepe óta– dúl a vita a különböző tudományos álláspontok között. Az utóbbi fél évszázadban (különösen a kommunista időkben), minden ellenérvet figyelmen kívül hagyva erőltették a magyarság „finn-ugor” eredetének elméletét.

A magyarság eredetére vonatkozó régészeti, nyelvészeti, etnográfiai és embertani kutatások azonban más képet rajzolnak ki. Ma már a legtöbb kutató (különösen a régészek és az antropológusok) elfogadja, hogy a honfoglaló magyarság embertani jellege, valamint kultúrája is inkább az iráni és szkíta hagyományokat is őrző, közép ázsiai „törökös” népességekkel mutat hasonlóságot.

A magyarság történelmének egyik legfontosabb mozzanata a Honfoglalás (a Kárpát-medence elfoglalása a X. században). A lovasnomád kultúrák közül a magyaroké a legnyugatibb, Európa szívében alapított és ezer éven át fennálló állam. A magyarság ma már egységes (törzsi tagozódás nélküli) nemzet, de történelmének jelentős részét egészen a Honfoglalást követő időszakokig a nagycsaládokon alapuló, nemzetségi –törzsi rendszer határozta meg (mint a legtöbb lovasnomád nép esetében). A

törzsek egyesítése, a Vérszerződés a magyar nemzeti hagyomány egyik alapköve. Árpád Vezérlő Nagyfejedelem, a Honfoglalás irányítója, a később évszázadokig uralkodó magyar királyi dinasztia, alapító Ősatyja. Személye a magyar történelemnek az egyik legfontosabb alakja. A nemzet erejét és egységét szimbolizálja! Az Ő idejében, valamint a leszármazottainak uralkodása idején írták a magyar történelem legdicsőbb fejezeteit.

A keleten maradt magyarok keresése már a Honfoglalás korában elkezdődött és a két népcsoport hosszú időn keresztül tarthatott fenn kapcsolatot egymással. A tudósoktól az egyszerű emberekig évszázadok óta sok magyar élete nagy célját látta a testvérek keresésében.

A Kurultaj rendezvényt tulajdonképpen Bíró András Zsolt magyar antropológus és humánbiológus (a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója) egyik kazakisztáni tudományos expedíciója alapozta meg. A 2006-os expedíción gyűjtött adatok és DNS minták tudományos elemzése során (Y-kromoszóma analízis) bizonyítást nyert, hogy a kazakisztáni Madjar törzs és a Kárpát-medencei magyarok között nem csak névhasonlóság (névegyezés) hanem genetikai kapcsolat is fennáll. A kutatások eredményeit a Világ egyik legrangosabb tudományos lapjában az American Journal of Physical Anthropology -ban publikálták. A tanulmány nemzetközileg is nagy feltűnést keltett és számos elismerést hozott a kutatócsoportnak. Bíró András Zsolt  2007decemberében állami kitüntetést vehetett át személyesen Kazakisztán kultuszminiszterétől Yermukhamet Yertisbayevtől, és a Madjar törzs a törzsi tanács tiszteletbeli tagjává fogadta.

A kutatások eredményei Kazakisztánban és más Közép-ázsiai országokban is felhívták a figyelmet a rokoni kapcsolatok fontosságára.

2007-ben Kazakisztánban megrendezték az első Madjar- Magyar Kurultajt (törzsi gyűlést) amelyre Bíró András Zsolt vezetésével egy magyar delegáció is kiutazott.

A kazakisztáni rendezvényről hazatérve a magyar hagyományőrzők elhatározták, hogy megrendezik 2008–ban a Törzsi Gyűlést- Kurultájt Magyarországon. A kazakisztáni Madjar törzs tagjait hívták meg díszvendégnek.

A rendezvényre 2008 augusztusában került sor.

Egy eddig soha nem látott összefogás kelt életre, amely során több mint nyolcvan hagyományőrző és kulturális csoport dolgozott együtt, teljes összhangban.

Egy több mint száz jurtából álló tábort építettek fel.

Több ezer aktív résztvevővel, több száz lovassal (lovasíjászok, lovas harcosok) számtalan kulturális és katonai hagyományőrző programot valósítottak meg.

A rendezvényt több mint kilencvenezer ember látogatta meg. A Kurultaj tanácskozásán a küldöttek azt a döntést hozták, hogy két év múlva, azaz 2010-ben rendezik meg az összes hun-türk tudatú nép találkozóját.

A Kurultaj az egységet fejezi ki. A Kárpát medence magyar hagyományőrzői, a kazakisztáni Madjar törzs és a rokon népek küldöttségei együtt ünnepelnek, és méltósággal emlékeznek nagy őseikre. A magyarok kultúrája a sztyeppei lovas nomád kultúrában gyökeredzik (mint a szkíta, hun és avar kultúra) és ezen keresztül kapcsolódik a Közép és Belső –ázsiai régió nagy nemzeteinek hagyományaihoz.

A Kurultaj Ősatyáink jogán felemeli, és újra egyesíti népeinket, példát mutat hazaszeretetből és a Kárpát-medencétől az Altájig 150 millió lélekben újra gyújtja a testvéri szeretet lángját!

A Nagy-Kurultaj a 2007 évi első és a 2008 évi második Kurultaj szellemiségében folytatódik. Célja a rokoni kapcsolatok erősítése a közép- és belső- ázsiai, anatóliai, kaukázus-vidéki rokon népekkel. Tisztelgés a magyar hagyományban és a rokon népek tudatában is élő nagy és tisztelt Ősök, mint Attila, Baján kagán, Madjar baba, Karcig batir előtt.

A Nagy-Kurultaj célja a magyar kultúra valamint a sztyeppei lovasnomád (rokon) kultúrák bemutatása.

A Kurultaj műsorában elsősorban a legkiválóbb hagyományőrzők bemutatói kapnak helyet. Az ünnepségen azokat a magyar kultúra hagyományait és értékeit jelenítik meg (magyar népmondák és legendák, népzene, néptánc). Olyan valós történelmi eseményeknek állítanak emléket, amelyeket szakmai alapon is bizonyítottak (történeti forráselemzés, régészet). A nemzetek közötti rokoni kapcsolatok esetében is azokat a szálakat próbálja erősíteni a rendezvény, amelyek tudományosan is megalapozottnak (antropológia, genetika) mondhatók.

Az ünnepségre felépül egy egyedi történelmi hangulatot árasztó, honfoglalás-kori tábor (szállás). A tábor felépítésében fontos hangsúlyt kap a történeti hűség. Az építkezések és a programok kialakítása szakemberek (régészek, történészek, antropológusok, etnográfusok) bevonásával történik.

A kulturális és zenei programok színvonalas megjelenítéséhez 3 színpad épül, mind külön fény és hangtechnikával felszerelve. A népzenei programokban, a Kárpát-medence minden vidékéről és a keletről érkező népzene- és néptánccsoportok mutatkoznak be.

A rendezvény helyszíne a Bugac (Bács-Kiskun Megye). A Kiskunsági Nemzeti Park határában az ország egyik legszebb vidéke ad otthont az ünnepnek.

A rendezvény időpontja: augusztus 6-7-8.

A háromnapos programban szerepel a delegációk fogadása ünnepélyes műsorral. A főszervezők, a főbb díszvendégek és a delegációk vezetőinek beszéde után, felvonulnak a látványos megnyitóhoz a hagyományőrző lovas és gyalogos hadak. A megnyitó után történelmi élőképeket mutatnak be a résztvevők a nagyszínpad előtt. A nap további részében bemutatók, előadások, kiállítások, sport versenyek, vetélkedők, zenei és táncprogramok zajlanak a tábor több részén is egy időben. A tábor területén kézműves vásár is lesz.

A második és harmadik napon a bemutatók és műsorok mellett a delegációk tanácskozására és szakrális programokra (szertűz, életfa szentelés) is sor kerül.

A Kurultaj néhány napra a Türk- Hun világ központjává teszi Magyarországot.

A számos Kárpát-medencei díszvendég mellett az ünnepségre további 11

országból érkezik küldöttség:

Kazakisztán, Üzbegisztán, Törökország, Azerbajdzsán, Kirgízia, Türkmenisztán,

Ujgurisztán /Kína/, Baskíria /Or.f./, Tatársztán /Or.f./, Csuvasföld /Or.f./

Tuva /Or.f./,  Karacsáj- Balkárföld /Or.f./, Dagesztán /Or.f./, Csecsenföld /Or.f./,

Jakutia /Or.f./, Mongólia, Gagauzia /Moldávia/ és Bulgária.

A Kurultaj nem csak egy néhány napos ünnep, hanem egy hosszú út első lépése. Egy nagy közös építő munka, amelyben az azonos értékeket valló közösségek együtt dolgoznak.

A hosszú munka és szervezés bevégeztével, pedig örömteli szívvel ünnepelhetnek a magyarok és a távoli vidékekről érkezett rokonok, példát mutatva, országnak–világnak és a jövő nemzedékeknek!

2009-ben a Kurultaj főszervezői létrehozták a Magyar-Turán Alapítványt, amely az őstörténeti kutatásokat és azok eredményeinek bemutatását segíti, valamint a magyar hagyományőrző programokat összehangolja, és 2010-ben megszervezi minden idők legnagyobb magyarországi hagyományőrző rendezvényét, a Nagy- Kurultajt.

Az alapítvány honlapja:

www.magyar-turan.hu

A Bíró András Zsolt vezette 2006-os kazakisztáni expedíció felpezsdítette a kazakisztáni tudományos és kulturális életet is.

Aybek Nakipov vezetésével létrejött a Nagy Sztyepp Alapítvány.

A Magyar-Turán Alapítvány és a Nagy Sztyepp Alapítvány testvérszervezetek, így összehangoltan végzik munkájukat, többek között a 2010-es magyarországi Kurultaj szervezését is.

Az alapítvány honlapja:

www.greatsteppe.kz

Az alapítvány szervező munkája során, hamar kiderült, hogy a nagyszabású rendezvény megszervezése érdekében egy az egész Kárpát-medencére kiterjedő szövetséget kell létre hozni. Így született meg a Turán Szövetség, amely együttműködési szerződést és szövetséget kötött Bugac település önkormányzatával.

A rendezvény törökországi szervezője: emeldev16@hotmail.com

A Kurultaj főszervezője és koordinátora a Magyar- Turán Alapítvány, mint közhasznú szervezet. Társszervező: Bugac település önkormányzata. A rendezvény hivatalos honlapja a www.kurultaj.com.

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ VENDÉGEKNEK (NÉZŐKNEK)

Kurultaj 2010. Bugac, augusztus 6-7-8.

A rendezvényen történő részvétel díjtalan, belépőjegy nincs. Fizetni csak a külön szolgáltatásokért (sátorhely bérlés, parkolás) kell. A házirendet azonban be kell tartani.

A terület jórészt sík, kevés fával, úgyhogy a napsugárzás elleni védelemre mindenki gondoljon!

Szálláslehetőségek:

Szállások Bugac környékén itt tekinthetők meg: SZÁLLÁSHELYEK

Sátorhely bérelhető a sátortábor területén.

További információk: TÁBOROZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK (SÁTORRAL)

Étkezési lehetőségek: A területen 12 db nagy étterem és számtalan kisebb árus kap helyet. Az éttermekben egyszerű, olcsó menütől a rokon népek konyháját bemutató különlegességekig széles a választék.

Tisztálkodás: a területen több mosdókonténer (a táborban zuhanyzókkal), pissoire, WC (külön mozgáskorlátozottaknak is), pelenkázó kerül telepítésre.

Parkolási lehetőségekről további információk: PARKOLÁS

A rendezvény programja: PROGRAM