Március 16-án tartott online beszélgetést az Oktatói Hálózat a Háttal Európának 2. című civil jelentésről. Az esemény moderátora Gács Anna volt, aki egyben a kötet egyik szerzője is. A beszélgetésben szó esett az autokrácia kiteljesedéséről, a kulturális hadviselésről, a tudományos szféra ellenőrzéséről, az Orbán-kormány genderpolitikájáról, valamint az oktatásról is. 

A most bemutatott kötet a 2020 januárjában megjelent Háttal Európának című anyag második része. A jelentést a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média területén dolgozó kutatók, oktatók, szakemberek készítették azzal a céllal, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, hogy „milyen károkat okozott a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén”.

Mint írják, a folytatást az indokolta, hogy a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott.

A kötetet március 16-án délelőtt az Európai Parlamentben is bemutatták.

A beszélgetés első részében a felszólalók röviden összegezték a könyv általuk szerkesztett fejezetét. Elsőként Bozóki András szociológus, az MTA doktora beszélt arról, hogy az Orbán-rendszer 2018 óta kiszélesítette az autokráciát, például azzal, hogy a koronavírus-járvány idejére bevezetett új jogrendben jogszabályi dzsungelt alakított ki. Ugyanakkor 2020-tól már nem teljesen ő kontrollált, hiszen az önkormányzati választások alkalmával több ellenzéki jelölt is győzni tudott. Éppen ezért Bozóki úgy véli, hogy hazánkban egy kompetitív autokratikus rendszer alakult ki, ahol a pálya a kormánypártok számára lejt.

A második felszólaló, Fleck Zoltán jogász, szociológus ehhez hozzátette, hogy nemcsak a jogot, hanem a kulturális rendszer különféle ágazatait is bekebelezi a rendszer, valamint a kulturális nyelvezetben is tetten érhető a politikai ideológia. A szerző a modellváltást említette példaként: ebben a helyzetben úgy véli, hogy az egyetemi szférában az autonómia fogalma alakult át.

A harmadik felszólaló, Neumann Eszter, az MTA munkatársa az állam és az egyház viszonyával foglalkozott a kötetben. Megállapításai közt szerepelt, hogy a kormány az egyházakat politikai legitimációra használja, valamint hogy még több területre kiterjed az egyházi humán szolgáltatások kiszervezése: nőtt az egyházak részvétele például a nevelőszülői hálózat vagy a felsőoktatás kapcsán, miközben a civilek forrása, területe ezzel szemben beszűkült.

Vásárhelyi Mária szociológus arról beszélt, hogy a sajtószabadság 2010 óta egyre csökken. Ma már nincs Magyarországon független rádió, a hagyományos médiumok esetében a televíziós piacon is csak egy független kereskedelmi csatorna van jelen.

Szó esett még az állami reklámköltések mértékéről, és arról, hogy ezek nagyon nagy része kormányközeli médiumokhoz kerül. Vásárhelyi úgy érvelt, hogy a véleményszabadság megrövidülése figyelhető meg az elmúlt időszakban.

Az oktatás helyzetéről Máté András és Bajomi Iván tájékoztatta a hallgatóságot. Bajomi Iván kiemelte, hogy az oktatás terén sajátos helyzet alakult ki, ugyanis a jelentés kibővült a köz- és felsőoktatáson túl a szakoktatás és felnőttképzés területének vizsgálatával is.

Bajomi előadásában úgy érvelt, hogy a 2010-es években létrehozták azokat a kereteket, amelyek egyirányú gondolkodásra késztetik a tanulókat, a hallgatókat, az oktatás résztvevőit. Egyik fontos mozzanata ennek, hogy a szabad tankönyvválasztás mára már nem opció a közoktatásban, továbbá hogy olyan alkotók kerülhettek előtérbe, akik pályájuk elején a szélsőjobboldal vonzáskörébe tartoztak. Több tantárgy esetében neokonzervatív nyomulás figyelhető meg.

Bajomi úgy véli, nem az a cél, hogy önálló gondolkodásra serkentsék a fiatalokat, hanem az, hogy hazafias mámor jegyében legyenek alattvalói a rezsimnek.

Hozzátette: a hazai oktatásban kézivezérléses irányítási mód honosodik meg, és az oktatással foglalkozó kutatói hálózatok, szakmai együttműködések leépítése történik.

Máté András leginkább a hazai egyetemi modellváltással kapcsolatban szólalt fel. Kiemelte, hogy a demokratikus országokban a modellváltás sikeressége abban áll, hogy az egyetemeknek döntő szavuk van a kiválasztásban. Itthon ezzel szemben ez nem így valósult meg. Hazánkban az együttműködés helyett alárendeltségről beszélhetünk, éppen ezért a modellváltás Máté András szerint a politikai nyomulás álcájaként értelmezhető.

Forrás:

https://oktatas.atlatszo.hu/2022/03/17/nem-az-a-cel-hogy-onallo-gondolkodasra-serkentsek-a-fiatalokat-megjelent-az-oktatoi-halozat-legujabb-jelentese/