Az e-kereskedelemhez hasonlóan most a hátteret kiszolgáló logisztikában is teret vesztenek a magyarok azzal, hogy a Foxpostot lényegében bekebelezi a cseh hátterű Packeta tulajdonosa. A csomagautomata rendkívül fontos eleme a piacnak, Magyarországon gyorsan bővülnek a hálózatok, mert nagy igény mutatkozik a használatukra.

A GKID Digitális Kereskedelmi Körkép 2024 márciusra vonatkozói adatai szerint a Packetának és a Foxpostnak együtt 2028 csomagautomatája van, és ez így már több, mint a piacot vezető GLS 1701 egysége. A negyedik helyen a román indulású és hátterű Sameday/easybox áll 688 automatával és csak ezután következik a Magyar Posta/MPL 550 egységgel. Az AlzaBox 184 automatával kissé le van maradva, a sort pedig két kisebb szereplő, az EypressOne és a DPD zárja. A Foxpost tulajdonosváltása után az állami posta maradt az egyetlen magyar szereplő.

A magyar jogalkotók, talán látva, hogy mennyire nincs már magyar érdekeltség a magyar e-kereskedelemben, megpróbálják szabályozással helyzetbe hozni a Magyar Posta/MPL-t azzal, hogy újabban minden e-boltot köteleznek az állami cég szolgáltatásának felajánlására. A GKID adatai szerint eddig csak a boltok 39 százalékába tudott bejutni egyáltalán szállítási alternatívaként az állami cég.

Hogy ezek a folyamatok az elmúlt években nem fordítva történtek meg, azaz

-- nem a magyar alapítású innovatív e-kereskedelmi startupok növik ki hirtelen a hazai piacot és szereznek vezető pozíciókat a környező országokban, az sokak számára elgondolkodtató jelenség kell, hogy legyen.

A Magyarországon működő webáruházaknak még ma is csak az ötöde értékesít külföldön, 4 százalékuk korábban megpróbálta ezt, de felhagyott vele, 39 százalék tervezi a külföldi terjeszkedést, de 35 százalék még a hosszabb távú terveiben sem számol ezzel. Utóbbi adat elég aggasztó, a szereplők több mint harmada ma már egyáltalán nem lát lehetőséget arra, hogy a csehekhez vagy románokhoz hasonló utat járjon be.

Valószínű egyébként, hogy ezzel már el is késtek, korszakhatárhoz érkeztünk. Látszik, hogy az elmúlt években nem sikerült magyar szereplőknek regionális multikká válniuk, így azok, akiket még nem vásárolnak fel a cseh, román vagy lengyel szereplők, egyedül állva sokkal kisebb eséllyel kapcsolódnak majd be a Temu megjelenésével hirtelen globálissá nyíló és most már öldöklővé váló versenybe.
https://g7.hu/vallalat/20240618/kozep-kelet-europai-versenytarsak-szoritjak-ki-a-magyar-toket-a-magyar-e-kereskedelembol/

Rengeteg áramot importál Magyarország Ukrajnából | 2025.07.23.

Hazánk vált az ukrán áramexport fő célországává.

A jelenlegi piaci helyzetben Ukrajna olcsóbban állít elő és értékesít villamos energiát, mint Magyarország, ezért magyar adófizetők pénzei mehetnek Ukrajnába – derül ki az Átlátszó cikkéből.

Az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek (MVM) is vásárolhat az olcsóbb ukrán áramforrásból, amelyet tovább értékesíthet a hazai fogyasztóknak.

Az Átlátszó a Kyiv Independent július eleji beszámolójára is hivatkozik, amely szerint 2023 októbere óta először fordult elő: Ukrajna nagyobb mennyiségű villamos energiát exportál, mint amennyit importál. Magyarország vált az ukrán áramexport fő célországává, az import mennyisége egy hónap alatt 34 000 MWh-ról 122 000 MWh-ra nőtt.

A GMK Center júniusi jelentése szerint Olaszország után Ukrajnában a legmagasabbak az árak, Magyarország pedig szintén az élmezőnybe tartozik. A vizsgált időszakban azonban a villamosenergia ára Ukrajnában bizonyos esetekben alacsonyabb volt, mint Magyarországon, ezért a magyar import gazdaságilag indokolttá vált. Az áram ára itt nem a hatósági, lakossági árat jelenti, hanem a piaci szereplőknek elérhető úgynevezett DAM árat, vagyis a másnapi piaci árat. 2024-ben még Magyarország exportált áramot, de 2025 nyarára az ukrán import jelentősen nőtt.

Az ukrán export akkor lehetséges, ha az ország energiarendszerében túlkínálat van, miközben az infrastruktúra továbbra is az orosz támadások okozta károk helyreállítási időszakában van.

https://nepszava.hu/3288351_ukrajna-aramimport-energia-magyarorszag
___

Rázós árampropaganda: értelmetlen az az újabb kormányzati hergelés, hogy Ukrajna EU-csatlakozása megkétszerezné a lakossági villamosenergia árát | 2025.06.14.

A magyar állam már vett 2027 utánra nyugati fűtőelemeket.

Hétfőn Luxemburgban az energiaminiszteri tanács napirendjére kerül az a Von der Leyen-Zelenszkij javaslat, amellyel arra akarnak kényszeríteni minket, hogy ne vásároljunk többé földgázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot Oroszországtól – idézi az MTI Szijjártó Pétert. Brüsszel úgy akarja támogatni Ukrajnát, hogy a magyar családok rezsiköltségét a kétszeresére-háromszorosára emeli, mi viszont ezt nem engedjük – mondta fel a külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt hetek során kiforrott kormánypropagandát. Orbán Viktor, Gulyás Gergely és a többiek azzal is fenyegettek, hogy Ukrajna „gyorsított” uniós csatlakozása kétszeres áram- és négyszeres gázárakat hoz a magyar lakosság számára.

Az érvelésnek annyi az alapja, hogy az Európai Bizottság május elején az eddigieknél is határozottabban kérte a tagállamokat: legkésőbb 2027 végétől most már tényleg szüntessék be az orosz energiahordozók vásárlását. Ez ugyanakkor az Ukrajna elleni orosz támadás miatti brüsszeli kereskedelmi szankciós politika része, ami anyagilag nem köthető sem északkeleti szomszédunk honvédő háborújának, sem tervezett csatlakozásának uniós támogatásához. Annál is kevésbé, mert ha egy ilyen váltás egyáltalán okoz a vevőnek többletköltséget, az értelemszerűen az eladót gazdagítja és nem Kijevet vagy Brüsszelt.

A gáz- és olajárfenyegetés is kamu

A kormánypropaganda állításaival szemben a nyugati piaci áraknál általában egyáltalán nem olcsóbb orosz gáz kiváltása szakértők szerint legfeljebb évi százmilliárdos többletköltséggel járhat. Ez pedig szinte eloszlik a magas orosz gázárak kifizetését szolgáló költségvetési támogatás idén 880 milliárd forintos, de 2023-ban éppenséggel 2500 milliárdot is elérő keretében. Az ellátásbiztonság fokozása érdekében a váltás és az esetleges többletköltség a szakértők szerint mindenképp megéri. Mindemellett azt is szükséges leszögezni, hogy a magyar lakossági energiaárak és az azt fedező költségvetési tételek meghatározási joga és felelőssége, változatlanul, kizárólagosan az Orbán-kormányé, hivatkozzanak akár bárkire is. Bár – Unió-szerte egyedüliként – orosz nyersolajat már csak a Mol vehet, szakmai számítások szerint annak kiváltása legfeljebb az olajcsoport nyereségét apaszthatja, mindennemű állami költségvetési többletteher nélkül.

https://nepszava.hu/3283511_lakossagi-aramar-orban-kormany-propaganda-ukrajna-eu-csatlakozas

Kamu, kamu hátán...

Május a Lyme-kór hónapja | 2024. május 6.

A Lyme-kór egy kullancsok által terjesztett betegség, a vérszívók a csípéskor a Borrelia burgdorferi nevű baktérium átadásával fertőznek. A szakorvosok és az érintettek a gyors felismerés és kezelés fontosságát hangsúlyozzák.

Május a Lyme Disease Awareness Month, a Lyme-kór hónapja, amikor is a kutatók, a szakorvosok, a betegek és szeretteik a betegség ismertségét igyekeznek növelni. A megelőzésre, a tünetek felismerésére, a diagnózis gyors felállításának és a kezelés minél hamarabbi megkezdésének fontosságára hívják fel a figyelmet. A Lyme-kór általános ismertségének növelése kritikus a betegség terjedésének gátolásában, különösen, hogy az utóbbi időben riasztó statisztikák láttak napvilágot a kullancsok fertőzöttségéről és a betegség elterjedtségéről. Régiónkban ez a betegség akár az emberek ötödét is érintheti.

Nem is gondolnánk, milyen gyakori a Lyme-kór

A Lyme-kór egy kullancsok által terjesztett betegség, a vérszívók a csípéskor a Borrelia burgdorferi nevű baktérium átadásával fertőznek. A kullancsok április és július között, valamint szeptember-októberben a legaktívabbak, de az év bármely szakában találkozhatunk velük.

Ismert és kevésbé ismert Lyme-kór tünetek

-- Bár a kokárda alakú piros foltot, mint a Lyme-kór jellegzetes tünetét már sokan ismerik, azt már kevesebben tudják, hogy csak az esetek nagyjából harmadában jelentkezik, tehát ha egy kullancscsípést követően nem találunk foltot, még nem jelenti azt, hogy nem fertőződtünk meg. Ráadásul van, hogy a Lyme-folt olyan helyen jelenik meg, ahol nehezebben vesszük észre, például a haj vonalában.

-- A Lyme-kór tipikus korai tünetei közé tartozik a láz, hidegrázás, fáradtság, ízületi és izomfájdalom, megduzzadt nyirokcsomók és a fejfájás is, amit a köznyelv „nyári influenzának” nevez, bár a láz nem szökik olyan magasra, mint az influenza következtében. Később jelentkezhetnek még súlyosabb fájdalmak, gyulladások, arcbénulás, szívritmuszavar, agyi köd is.

Van, hogy a betegség nem azonnal alakul ki, a csípés után hónapokkal, akár évekkel később is felléphetnek a tünetek, mikor talán már el is felejtettük, hogy kullancs csípett meg minket – már ha egyáltalán tudomást szereztünk róla.
https://greenfo.hu/hir/majus-a-lyme-kor-honapja/

Letölthető a Természetközeli Gazdálkodási Gyakorlatok Útmutatója - Gazdálkodás Natura 2000 szántóterületeken kiadvány | 2025.03.19

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent a Természetközeli Gazdálkodási Gyakorlatok Útmutatója sorozat újabb kötete, amely a Natura 2000 szántókra fókuszál.

https://natura.2000.hu/media/888

A kiadvány célja, hogy összefoglalja azokat a gazdálkodási gyakorlatokat, amelyek elősegítik a szántóterületek természetkímélő földhasználatát és hozzájárulnak a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzéséhez.

https://mme.hu/hirek/2025/03/19/letoltheto_termeszetkozeli_gazdalkodasi_gyakorlatok_utmutatoja_gazdalkodas_natura

Vitathatatlanul Torgyán József volt az a politikus, aki a kommunikációkutatókat a legtöbbször késztette arra, hogy fellapozzák a nyelvfilozófiai és retorikai alapmunkákat a kisgazda vezér retorikai teljesítményének értékeléséhez.

Egy régi elemzésemben (*) így süvegeltem meg Torgyán kommunikációs innovációit: „egy Torgyán mondatban megjelenő legfőbb újság az, hogy elhangzott, egy Torgyán-mondat tagadása pedig az el nem hangzott Torgyán-mondat. Torgyán legnagyobb vívmánya, hogy sikerült a magyar közbeszédben egy különálló státust kivívnia: performatív csatadalaiban egyedülálló módon értelmezhetetlen az igazság és a hazugság közötti különbség, és e performatív kontextusban bármiféle méltatlankodás Torgyán mondanivalójával kapcsolatban talán csak a beszélő számára szövegkritika: mindenki más számára csupán újabb bizonyíték Torgyán létére vonatkozólag.” Torgyán valóban megelőzte korát. Donald Trump még bőven szállodái ügyeiben iparkodott, amikor Torgyán József már ilyen megnyilatkozásokkal olvasztotta le hallgatóságának agytekervényeit:

-- "Én konzekvensen olyan politikus igyekeztem lenni, aki kifejezi az emberek törekvését, a polgárok követeléseit. Azt senki sem mondhatja, hogy a nép szélsőséges és önmaga ellen diktatúrát követelne. Ha ez így van akkor én sem lehetek más, mint megfontolt, józan politikus. Elveimet és az általam kimondott társadalmi akaratokat ezután sem fogom kisszerű alkuban eladni."

És még csak 1993-at írunk.
https://www.lakmusz.hu/fake-news-es-az-igazsag-otven-arnyalata-1990-utan/

[*] Hammer Ferenc: A politikus mint kulturális konstrukció
https://www.academia.edu/41570401/Hammer_Ferenc_A_politikus_mint_kultur%C3%A1lis_konstrukci%C3%B3