Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

A törvénytervezetből a jogállamiság sajátos értelmezése is kiolvasható, hiszen e szerint a digitális társasággal szerződő hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését

-- a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 24.hu-nak küldött válasza szerint a jogszabály célja, hogy

-- Magyarországra csábítása a programozókat, informatikusokat, hiszen abból hiány van. A törvényjavaslat további célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve hazánk fejlődését, versenyképességének növekedését.

Lapunk által megkérdezett szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása lehet a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké. A TEÁOR számok nagyobbik része ugyanis nem olyan digitális tevékenységet jelöl, melyek elvégzéséhez programozókra lenne szükség, hanem összeszerelést, gyártást, amire a képzetlen, olcsó munkaerő is képes.

Azt is megkérdeztük Rogánéktól, hogy számításaik szerint a kükhóval mennyit spórolhatnának a javarészt külföldi munkavállalók az általános szabályok alapján kötelező adó- és járulékfizetéshez képest, de erre sem kaptunk választ.

A kormányzat egyébként éppen a napokban kényszerült intézkedni azért, hogy megvédje a magyar munkahelyeket, miután több Magyarországra települő gyártócég esetében is országos hír lett abból, hogy magyar alkalmazottakat rúgtak ki, és inkább távol-keleti munkásoknak biztosították a helyeket. A kormány úgy döntött, hogy csökkenti az 2024-ben befogadható vendégmunkások számát: 81 ezer helyett 65 ezer fő lett az országos létszámkeret.
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/01/29/miniszterelnoki-kabinetiroda-rogan-antal-digitalis-tarsasag-torvenyjavaslat-kukho-kulfoldi-munkaero/

A „hazai” oltóanyagot tehát egy olyan cég gyártja, amelybe a magyar állam milliárdokat pumpált kétes, átláthatatlan és titokként kezelt körülmények között, tulajdonosai pedig rejtőzködnek, és ezáltal nagyjából a drogkereskedők által kínált szerek és a kéretlen reklám emailekben hirdetett hamis potencianövelők előállítóival vállalnak azonos mértékű - azaz semennyi - felelősséget a termékeikért.


A különbség csak annyi, hogy a pilisborosjenői oltóanyaggyár mögött álló titokzatos drogbáróknak a magyar állam választott tisztségviselői és egészségügyi hatósága a dílerei. A dílerkérdés pedig közismerten bizalmi ügy, a H1N1-oltást elutasítók magas aránya az egész magyar állam iránti totális, és sajnos teljesen racionális, észérvekkel alátámasztható bizalmatlanságot tükrözi.