Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a
Belügyminisztérium nem tart szükségesnek, mert „annak sürgős
elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik” – áll az egészségügyi
ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben.
Gustav Klimt: Hügieia a görög mitológiában az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője (forrás: Wikipédia)
Pintér Sándor egészségügyért (is) felelős belügyminiszter
nyújtja majd be a kormánynak azt az előterjesztést, amelyben
szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről és új
feladatairól, a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról,
valamint a dolgozók megyéken belüli vezénylése mellett a kórházi
látogatási rend átszabásáról is szó van.
Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház
lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a
társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja –
sorolják a kórházi struktúrát és működést érintő intézkedések között.
Hangsúlyozzák, hogy kórházat nem zárnak be, de járási
egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a
népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket. A városi
kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti
és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.
A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.
Az előterjesztésben szerepel az is, hogy a kórházak adósságának
rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a
szakállamtitkárság.
Javaslat a szakdolgozói bérek emelésére, az orvosi bér differenciálására 2023-tól
2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az
előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig
142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és
szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. Ez jelenleg
27 százalékos. A bérarány az „A-E” kategóriába sorolt ápolók esetében a
javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az
„F-I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.
Felvetődött, hogy a pótlékok sorában megszűnne a képesítési-, a cím-,
és az idegen nyelvi pótlék, a többi megmarad. Az alapilletményhez
kötött pótlékok a bér emelése nyomán változnak, ennek
többletforrás-igénye kicsivel több mint 30 milliárd forint. A munkáltató
által adott illetményeltérítés fedezetét az intézménynek saját keretből
kell kigazdálkodnia.
Bár úgy tűnt, Takács Péter egészségügyért felelős
államtitkár elfogadja, hogy a minőségi indikátorok alapján végzett
alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az orvosoknál, az
előterjesztésben most mégis az szerepel, hogy jövő januártól, vagy 2023.
július 1-jétől az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége legyen az
egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a
minősítésük alapján 20 százalékkal nemcsak emelni, hanem csökkenteni is.
Ez a kitétel egyébként szerepelt az új jogviszony törvény eredeti
szövegében, amelyet akkor a Magyar Orvosi Kamara kérésére módosítottak.
Korábban a hivatásrend jelezte, hogy az eltérítés a minőségértékelési
rendszer bevezetésével együtt értelmezhető csak, ám e rendszer
bevezetésének egyelőre nincs nyoma a mostani előterjesztésben, bár a
területért felelős államtitkár több nyilatkozatában is ígérte ennek
mielőbbi bevezetését, az OKFŐ főigazgató-helyettese, Szondi Zita pedig szeptember elején beszélt arról, hogy év végére elkészül az ágazati minőség- és teljesítményértékelési rendszer.
Megszűnnek a közreműködői szerződések 2024-ig
Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a
szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak,
ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát
kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig. Az előterjesztő
álláspontja, hogy a kórházi adóssághelyzet kialakulásában szerepet
játszanak a személyes és nem személyes közreműködői szerződések, hiszen
ezek bérköltségét az intézményeknek saját forrásból kell
kigazdálkodniuk, ráadásul a közreműködők magasabb díjazásban
részesülhetnek, mint a szolgálati jogviszonyban állók. Nem lehetne
igénybe venni bérnővéreket sem.
Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, kezdetben az új közreműködői
szerződések megkötését vonnák moratórium alá, vagy csak rövid,
határozott időre engedélyezné azokat az OKFŐ. A személyes közreműködői
szerződések jelenleg 2023. december 31-éig érvényesek, amelyek szükség
esetén meghosszabbíthatók, vizsgálva annak lehetőségét, hogy
megszüntessék.
Örökbe fogadnák a „nem gazdaságos” praxisokat 2028-ig
A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az
önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, egyúttal a központ égisze alatt
működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. Egyelőre az
átszervezés miatt szükséges feladatellátási szerződés-módosítást még a
helyhatóságokra bíznák, azonban az előterjesztésben jelzik, hogy később
már csak a praxiskezelővel szerződnének az orvosok.
A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák
fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél
hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ
alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak
személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett
települési önkormányzatoknak.
Az új, az OKFŐ által kialakított körzethatárokhoz illesztenék a
védőnői szolgálatok ellátási területét is, azaz a védőnői körzetek
kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a
városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.
A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.
Új ügyeleti rendszerre 33 milliárd forint
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az
ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára,
elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó
egységei mellé települve. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33
milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség,
amelynek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.
A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra
között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a
praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve
hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a
járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén
délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre
vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.
A feladatokat délután 4-től másnap reggelig, illetve hétvégén és
ünnepnapokon az OMSZ diszpécserközpontja osztályozza, a háziorvosnak
pedig jelzi, ha a beteghez ki kell mennie.
A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.
Teret nyer a miniHIS a praxisokban 2024-ig
Célul tűzték ki az előterjesztésben az állami tulajdonú és
üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, a miniHIS „minél nagyobb
mértékű térnyerését”. Az EESZT-MiniHIS-re vonatkozó műszaki feltételek
teljesítését valamennyi háziorvosi rendszergyártótól elvárják, azok a
szoftverek, amelyek az előírásnak a türelmi idő elteltével sem felelnek
meg, nem lesznek alkalmazhatóak a praxisokban 2024-től.
Bár az előterjesztő arra számít, hogy a direkt kikényszerítés hiánya
miatt a MiniHIS mellett maradnak még erős és jó minőségű háziorvosi
rendszerek a piacon, de „mivel azok teljesítettek minden feltételt,
biztosított lesz az ágazatvezetői és miniszteri elvárás a pontos
adatszolgáltatásra, miközben az EESZT-MiniHIS erős és határozott
térnyerése is biztosított. Évente kétszeri alkalommal további működési
feltételek szigorításával a háziorvosi adatszolgáltatás pontosítása
érdekében további gyors tisztulásra lehet számítani”. Számításaik
szerint ezzel a megoldással „két éven belüli teljes körű „békés átmenet
és tisztulás” biztosítható a háziorvosi rendszerek piacán az
EESZT-MiniHIS javára. Míg az alapellátó háziorvosok ingyenesen jutnának
az állami szoftverhez, az költségvetés számára mintegy 8 milliárd forint
kiadást jelentene a bevezetése.
Rendelőintézet-államosítás jövő júliustól
2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat,
amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a
költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az
érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás
anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a
kormánynak. Ennek megalapozására az OKFŐ most átfogó felmérést végez 136
szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra,
és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. A felmérés
elvégzéséhez 620 millió forintot igényelne a BM az idei évi költségvetés
módosítása nyomán.
Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati
tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi
kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.
Az előterjesztésben arra az esetre, ha az államosítás nem nyerne
kormányzati támogatást, az OKFŐ központi ellenőrzési jogkörének
megerősítését szorgalmazzák az egészségügyi törvény módosításával.
Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja
szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és
átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.
Nemzeti laborhálózat márciustól
A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti
orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása, amiről egy ével
ezelőtt Takács Péter még az OKFŐ főigazgató-helyetteseként beszélt egy konferencián.
A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március
1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti
Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló,
országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumban az egyetemi
laborok mellett. Egységesítik a gépparkot, és központi közbeszerzéssel
szereznék be a reagenseket a vizsgálati eredmények egységesítése
érdekében. Az öt régióra öt külön közbeszerzéssel biztosítanák a
logisztikát.
A minták nyomonkövethetőségét, az egységes minőségű adatokat, a
távvalidálást és az országos reagens-gazdálkodást az Ágazati Labor
Információs Rendszer (ÁLR) biztosítaná, amely az eeszt-n belül jönne
létre.
A nemzeti laborhálózat koncepciója a számítások szerint mintegy 60
milliárd forintnyi forrást igényelne. Az előterjesztés nem szól arról,
hogy mi lenne a szerepe az új rendszerben az országos intézetek, a
Nemzeti Népegészségügyi Központ és az OVSZ speciális laboratóriumaival.
Életkorhoz kötött, alkalomszerű szűrés a háziorvosnál 2025-től
Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25,
45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a
háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében
– a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak
beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához. A szűrés a
kockázatbecslést követően azoknál, akik átlagos alkoholfogyasztási,
dohányzási, diabétesz és depresszió kockázattal rendelkeznek, az
általános fizikális vizsgálat mellett BMI és haskörfogat- valamint
vérnyomásmérés mellett 12 elvezetéses EKG elkészítését, spirometriát,
labor- és szemészeti vizsgálatot is előírnának. 65 éves korban mindez
kiegészülne szonográfus által végzett hasi ultrahanggal, valamint
csontsűrűség-méréssel. A kérdésben az előterjesztő további szakmai
egyeztetéseket lát szükségesnek.
Az egészségügyért felelős államtitkárság számításai szerint a három
korcsoportban végzett szűrés elvégzése évente 84 beteg vizsgálatát
jelenti egy-egy praxis számára, amelynek költségigénye 2,6 milliárd
forint, amelyet az uniós helyreállítási alapból, illetve ez EFOP+
keretből biztosítanának.
A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.
Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a
páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.
Szakellátási központok alakulnak
Új törvény elfogadását is szorgalmazza az előterjesztés „a szakápolás
átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről”, amely jogalapot
teremt a tartós ápolási ágyak átadására azoknak a szakápolási
központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi
intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján
alakítanának ki, ahol az idősgondozást a szociális szektorra és az
egyházakra támaszkodva oldanák meg. Fenntartásuk a szociális tárca
feladata lesz.
Az ágyak átadásával az eddig ezekre fordított NEAK-finanszírozás
(6600 ft/nap) is gazdát cserél, és az ott dolgozókra az átszervezést
követően már nem az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, hanem a
közalkalmazotti törvény vonatkozik majd azzal a kitétellel, hogy a
fizetésük nem csökkenhet.
2015-ben Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős
államtitkár reformprogramjának öt pontjából az egyik a szociális
ellátási feladatok leválasztása lett volna az egészségügyről.
Változik a látogatási rend, nem lesz orvosválasztási jog
A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja
az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő,
pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget. A segítő – akinek
személyét a beteg választja, és akinek adatai bekerülnek a
betegdokumentációba is – ápolásnak nem minősülő tevékenységével
tehermentesítheti a személyzetet is.
Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a
kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma
egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető,
például online előjegyzéssel. Kizárják a látogatásból a 14 év alatti
gyermekeket, ez a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a testvérre és az
egyenes ági rokonra.
A most hatályos egészségügyi törvény kimondja, hogy az orvosválasztás
joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően
gyakorolható, és hogy a betegnek „joga van az ellátását végző olyan
orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi
szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő
kapcsolattartásra képes”. A most készült előterjesztés szerint a szabad
orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a
beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos
látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.
Az előterjesztésben foglaltak egy új törvény elfogadását és 6
hatályban lévő jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, és 4 új
kormányhatározat elfogadását a kabinettől.
Forrás:
http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/beremeles__centralizalas__vezenyles__errol_donthet_majd_a_kormany
( https://szegedma.hu/2022/10/komoly-atszervezes-jon-az-egeszsegugyben-megszunik-a-szabad-orvosvalasztas-joga )
Kapcsolódó hírek:
Sürgősségi.info | ügyelet- és gyógyszertárkereső weboldal felnőtt betegeknek
Hol tudom megtekinteni az egészségügyi adataimat?
5+1 fontos dolog, amire figyelj, hogy boldoguljon a mentő
Lehet félelem nélkül élni? Levetkőzhetjük a belénk nevelt mintákat? Lehetünk boldogok, ha nincs hatalmunk? - Feldmár András