Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Az egészségügy átalakításának terveiről

Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a Belügyminisztérium nem tart szükségesnek, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik” – áll az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben.

Gustav Klimt: Hügieia a görög mitológiában az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője (forrás: Wikipédia)

Pintér Sándor egészségügyért (is) felelős belügyminiszter nyújtja majd be a kormánynak azt az előterjesztést, amelyben szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól, a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról, valamint a dolgozók megyéken belüli vezénylése mellett a kórházi látogatási rend átszabásáról is szó van.

Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja – sorolják a kórházi struktúrát és működést érintő intézkedések között. Hangsúlyozzák, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.

Az előterjesztésben szerepel az is, hogy a kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.

Javaslat a szakdolgozói bérek emelésére, az orvosi bér differenciálására 2023-tól

2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. Ez jelenleg 27 százalékos. A bérarány az „A-E” kategóriába sorolt ápolók esetében a javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az „F-I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.

Felvetődött, hogy a pótlékok sorában megszűnne a képesítési-, a cím-, és az idegen nyelvi pótlék, a többi megmarad. Az alapilletményhez kötött pótlékok a bér emelése nyomán változnak, ennek többletforrás-igénye kicsivel több mint 30 milliárd forint. A munkáltató által adott illetményeltérítés fedezetét az intézménynek saját keretből kell kigazdálkodnia.

Bár úgy tűnt, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elfogadja, hogy a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az orvosoknál, az előterjesztésben most mégis az szerepel, hogy jövő januártól, vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége legyen az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján 20 százalékkal nemcsak emelni, hanem csökkenteni is. Ez a kitétel egyébként szerepelt az új jogviszony törvény eredeti szövegében, amelyet akkor a Magyar Orvosi Kamara kérésére módosítottak. Korábban a hivatásrend jelezte, hogy az eltérítés a minőségértékelési rendszer bevezetésével együtt értelmezhető csak, ám e rendszer bevezetésének egyelőre nincs nyoma a mostani előterjesztésben, bár a területért felelős államtitkár több nyilatkozatában is ígérte ennek mielőbbi bevezetését, az OKFŐ főigazgató-helyettese, Szondi Zita pedig szeptember elején beszélt arról, hogy év végére elkészül az ágazati minőség- és teljesítményértékelési rendszer.

Megszűnnek a közreműködői szerződések 2024-ig

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig. Az előterjesztő álláspontja, hogy a kórházi adóssághelyzet kialakulásában szerepet játszanak a személyes és nem személyes közreműködői szerződések, hiszen ezek bérköltségét az intézményeknek saját forrásból kell kigazdálkodniuk, ráadásul a közreműködők magasabb díjazásban részesülhetnek, mint a szolgálati jogviszonyban állók. Nem lehetne igénybe venni bérnővéreket sem.

Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, kezdetben az új közreműködői szerződések megkötését vonnák moratórium alá, vagy csak rövid, határozott időre engedélyezné azokat az OKFŐ. A személyes közreműködői szerződések jelenleg 2023. december 31-éig érvényesek, amelyek szükség esetén meghosszabbíthatók, vizsgálva annak lehetőségét, hogy megszüntessék.

Örökbe fogadnák a „nem gazdaságos” praxisokat 2028-ig

A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, egyúttal a központ égisze alatt működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. Egyelőre az átszervezés miatt szükséges feladatellátási szerződés-módosítást még a helyhatóságokra bíznák, azonban az előterjesztésben jelzik, hogy később már csak a praxiskezelővel szerződnének az orvosok.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Az új, az OKFŐ által kialakított körzethatárokhoz illesztenék a védőnői szolgálatok ellátási területét is, azaz a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.

Új ügyeleti rendszerre 33 milliárd forint

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, amelynek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.

A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A feladatokat délután 4-től másnap reggelig, illetve hétvégén és ünnepnapokon az OMSZ diszpécserközpontja osztályozza, a háziorvosnak pedig jelzi, ha a beteghez ki kell mennie.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

Teret nyer a miniHIS a praxisokban 2024-ig

Célul tűzték ki az előterjesztésben az állami tulajdonú és üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, a miniHIS „minél nagyobb mértékű térnyerését”. Az EESZT-MiniHIS-re vonatkozó műszaki feltételek teljesítését valamennyi háziorvosi rendszergyártótól elvárják, azok a szoftverek, amelyek az előírásnak a türelmi idő elteltével sem felelnek meg, nem lesznek alkalmazhatóak a praxisokban 2024-től.

Bár az előterjesztő arra számít, hogy a direkt kikényszerítés hiánya miatt a MiniHIS mellett maradnak még erős és jó minőségű háziorvosi rendszerek a piacon, de „mivel azok teljesítettek minden feltételt, biztosított lesz az ágazatvezetői és miniszteri elvárás a pontos adatszolgáltatásra, miközben az EESZT-MiniHIS erős és határozott térnyerése is biztosított. Évente kétszeri alkalommal további működési feltételek szigorításával a háziorvosi adatszolgáltatás pontosítása érdekében további gyors tisztulásra lehet számítani”. Számításaik szerint ezzel a megoldással „két éven belüli teljes körű „békés átmenet és tisztulás” biztosítható a háziorvosi rendszerek piacán az EESZT-MiniHIS javára. Míg az alapellátó háziorvosok ingyenesen jutnának az állami szoftverhez, az költségvetés számára mintegy 8 milliárd forint kiadást jelentene a bevezetése.

Rendelőintézet-államosítás jövő júliustól

2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a kormánynak. Ennek megalapozására az OKFŐ most átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. A felmérés elvégzéséhez 620 millió forintot igényelne a BM az idei évi költségvetés módosítása nyomán.

Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

Az előterjesztésben arra az esetre, ha az államosítás nem nyerne kormányzati támogatást, az OKFŐ központi ellenőrzési jogkörének megerősítését szorgalmazzák az egészségügyi törvény módosításával.

Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.

Nemzeti laborhálózat márciustól

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása, amiről egy ével ezelőtt Takács Péter még az OKFŐ főigazgató-helyetteseként beszélt egy konferencián. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumban az egyetemi laborok mellett. Egységesítik a gépparkot, és központi közbeszerzéssel szereznék be a reagenseket a vizsgálati eredmények egységesítése érdekében. Az öt régióra öt külön közbeszerzéssel biztosítanák a logisztikát.

A minták nyomonkövethetőségét, az egységes minőségű adatokat, a távvalidálást és az országos reagens-gazdálkodást az Ágazati Labor Információs Rendszer (ÁLR) biztosítaná, amely az eeszt-n belül jönne létre.

A nemzeti laborhálózat koncepciója a számítások szerint mintegy 60 milliárd forintnyi forrást igényelne. Az előterjesztés nem szól arról, hogy mi lenne a szerepe az új rendszerben az országos intézetek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az OVSZ speciális laboratóriumaival.

Életkorhoz kötött, alkalomszerű szűrés a háziorvosnál 2025-től

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához. A szűrés a kockázatbecslést követően azoknál, akik átlagos alkoholfogyasztási, dohányzási, diabétesz és depresszió kockázattal rendelkeznek, az általános fizikális vizsgálat mellett BMI és haskörfogat- valamint vérnyomásmérés mellett 12 elvezetéses EKG elkészítését, spirometriát, labor- és szemészeti vizsgálatot is előírnának. 65 éves korban mindez kiegészülne szonográfus által végzett hasi ultrahanggal, valamint csontsűrűség-méréssel. A kérdésben az előterjesztő további szakmai egyeztetéseket lát szükségesnek.

Az egészségügyért felelős államtitkárság számításai szerint a három korcsoportban végzett szűrés elvégzése évente 84 beteg vizsgálatát jelenti egy-egy praxis számára, amelynek költségigénye 2,6 milliárd forint, amelyet az uniós helyreállítási alapból, illetve ez EFOP+ keretből biztosítanának.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

Szakellátási központok alakulnak

Új törvény elfogadását is szorgalmazza az előterjesztés „a szakápolás átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről”, amely jogalapot teremt a tartós ápolási ágyak átadására azoknak a szakápolási központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki, ahol az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg. Fenntartásuk a szociális tárca feladata lesz.

Az ágyak átadásával az eddig ezekre fordított NEAK-finanszírozás (6600 ft/nap) is gazdát cserél, és az ott dolgozókra az átszervezést követően már nem az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, hanem a közalkalmazotti törvény vonatkozik majd azzal a kitétellel, hogy a fizetésük nem csökkenhet.

2015-ben Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkár reformprogramjának öt pontjából az egyik a szociális ellátási feladatok leválasztása lett volna az egészségügyről.

Változik a látogatási rend, nem lesz orvosválasztási jog

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget. A segítő – akinek személyét a beteg választja, és akinek adatai bekerülnek a betegdokumentációba is – ápolásnak nem minősülő tevékenységével tehermentesítheti a személyzetet is.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel. Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, ez a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a testvérre és az egyenes ági rokonra.

A most hatályos egészségügyi törvény kimondja, hogy az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható, és hogy a betegnek „joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes”. A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.

Az előterjesztésben foglaltak egy új törvény elfogadását és 6 hatályban lévő jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, és 4 új kormányhatározat elfogadását a kabinettől.

Forrás:

http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/beremeles__centralizalas__vezenyles__errol_donthet_majd_a_kormany

( https://szegedma.hu/2022/10/komoly-atszervezes-jon-az-egeszsegugyben-megszunik-a-szabad-orvosvalasztas-joga )

Címkék: alapellátás alkalomszerű szűrővizsgálat eeszt egészségügy egészségügyi ellátórendszer megújítás háziorvosi praxis háziorvosi ügyelet háziorvosi ügyeleti rendszer kórház látogatás szabály kórházi látogatási rend közreműködői szerződések megyéken belüli vezénylés minihis minőség- és teljesítményértékelési rendszer nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat orvosválasztás joga rendelőintézet államosítás szakdolgozói béremelés szakellátási központok

Kapcsolódó hírek:

Sürgősségi.info | ügyelet- és gyógyszertárkereső weboldal felnőtt betegeknek

Hol tudom megtekinteni az egészségügyi adataimat?

5+1 fontos dolog, amire figyelj, hogy boldoguljon a mentő

Lehet félelem nélkül élni? Levetkőzhetjük a belénk nevelt mintákat? Lehetünk boldogok, ha nincs hatalmunk? - Feldmár András

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 2 napja

Tizenhárom éves kislány nyitotta fel a beteg koponyáját az egyik grazi kórházban, vádemelés lehet a vége | 2025.03.28.

Az ügyészség először azt hitte, valaki viccelt

A Kronen Zeitung azt írta, hogy a tavaly januári műtét után három hónappal névtelen bejelentést kapott az ügyészség a kórházban történtekről. A hatóság először azt hitte, valaki tréfálkozik, de továbbította a feljelentést a rendőrségnek. Hamar kiderült, hogy komoly ügyről van szó. A kihallgatások és a nyomozás lezárása után a rendőrség hét személlyel szemben javasolt vádemelést.

https://nepszava.hu/3272826_tizenharom-eves-kislany-nyitotta-fel-a-beteg-koponyajat-az-egyik-grazi-korhazban-vademeles-lehet-a-vege

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Milyen az egészségügyi ellátás? Hát szar!
Telex․hu | Mar 9, 2025

Több ezren tüntettek a Kossuth Téren az egészségügy helyzete miatt. A Magyar Orvosi Kamara szerint évente tízezrek halála lenne megelőzhető egy egészségügyi reformmal. A tüntetés előtt egy nappal Takács Péter államtitkár az orvosok béremeléseit sorolva közölte, hogy a tüntetést szervező kamara az ellenzéknek kampányol.

https://www.youtube.com/watch?v=ZxfdOqo8Khg

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Soproni Tamás szerint sunyi módon, trükközve államosítják a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatot | 2025. március 9.

2023 tavaszán arról szóltak a hírek, hogy az állam magának akarja a szakrendelőket is.
https://telex.hu/belfold/2023/03/22/jarobeteg-szakrendelo-allamositas-onkormanyzat-sinko-eszter-pasztelyi-zsolt

A hogyan, mikor és miért kérdés cunaminak és a bizonytalanságnak végül Takács Péter egészségügyi államtitkár vetett véget, aki tavaly szeptemberben azt nyilatkozta, hogy „jelenleg nincs politikai szándék a szakrendelők államosítására.”
https://telex.hu/belfold/2024/09/12/takacs-peter-belugyminiszterium-haziorvosok-szakrendelok-unios-penz

Soproni Tamás VI. kerületi polgármesternek azonban úgy tűnik, mégsem mondtak le a tervükről, és sunyi módon, kerülő utakon akarják megszerezni az önkormányzatok rendelőintézeteit. „Egy most életbe lépő kormányrendelet értelmében ugyanis a terézvárosiak májustól már nem élveznek előnyt, ha saját önkormányzatuk intézményében orvosi ellátást kérnek” – fejtette ki Soproni Tamás a Facebook-oldalán,
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1038209761462347

majd egy listát is közölt azokról az intézkedésekről, amiket szerinte a kormány csendben, a lakosság tájékoztatás nélkül vitt véghez:

-- Májustól kizárólag az EgészségAblak mobilapplikációban vagy a 1830-as ügyeleti telefonszámon lehet időpontot foglalni a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatba (TESZ), mivel az előjegyzési rendszert központosították. Ez azt jelenti, hogy az ország bármely tájáról bejelentkezhetnek a TESZ-be betegek, a jól kiépített előjegyzési rendszerünk gyakorlatilag megy a kukába, és ezzel együtt a telefonos időpontfoglalás is megszűnik a TESZ-ben.

-- A vizsgálati időpontok túlnyomó többségéért – a központi időpontfoglalás miatt – a terézvárosiaknak a fővárosiakkal, sőt az egész ország betegeivel kell majd versengeniük.

-- A szakrendeléseken eddig biztosított minimális, néhány napos előjegyzési idő akár 30 nap fölé emelkedhet. Az ellátás gördülékenysége kerületünkben emiatt megszűnhet, sok beteg lemorzsolódik majd, mert nem jut lakókörnyezetében időponthoz, nem tud bejutni ahhoz az orvoshoz, akihez évekig járt, akit ismert, akiben megbízott.

-- Minden közfinanszírozott intézménynek van egy bevételi küszöbje, ami felett alig vagy egyáltalán nem kap pénzt az ellátásért a központi büdzséből. A többletfeladatot most úgy várja el a TESZ-től, hogy a finanszírozási plafont nem emeli, azaz nem ad többletpénzt a többletfeladathoz.

A polgármester a posztjában azt írja, milliárdokat fordítottak az elmúlt évben a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatra. Többek között az új hűtő-fűtő rendszerre, a várótermek felújítására és a liftek átalakítására, emellett új orvosi műszereket, diagnosztikai eszközöket vásároltak az urológiára, a fül-orr-gégészetre, a szemészetre is. „Mindezt a terézvárosiakért tettük, akik májustól semmilyen előnyt nem élveznek majd másokhoz képest, ha intézményünk szolgáltatásait igénybe szeretnék venni. Gyakorlatilag önkormányzatunk egy országos ellátót fog finanszírozni, miközben a terézvárosiak sokkal rosszabbul járnak” – tette hozzá a polgármester.

https://telex.hu/belfold/2025/03/09/soproni-tamas-allamositas-szakrendelo-terezvarosi-egeszsugyi-szolgalat

Válasz

M Imre üzente 4 hete

Közös kiállás egy jobb egészségügyért!
2025. március 8., szombat, 14:00
Kossuth Lajos tér, Budapest

A magyarok egészsége többet érdemel!
Kiállást szervezünk a Parlament elé, hogy hallassuk a hangunkat!
https://www.facebook.com/events/3957228424597848/
https://www.facebook.com/reel/609844205279379

Várunk mindenkit, hisz az egészségügy mindenkit érint.

Itt az idő, hogy közösen kiálljunk egy jobb egészségügyért! Minden magyar ember érdeke, hogy megfelelő ellátást kapjon, ha beteg lesz. Hogy ne kelljen hónapokat vagy éveket várni egy életmentő műtétre. Hogy a szakdolgozók és az orvosok ne hagyják el tömegesen az országot. Mert az egészség nem lehet kiváltság – az alapvető emberi jog!

-- Miért kell változás?
-- Túlterhelt kórházak, összeomló háziorvosi rendszer
-- Elégtelen finanszírozás, korszerűtlen eszközök
-- Folyamatosan növekvő várólisták
-- Több tízezer elkerülhető megbetegedés és haláleset
-- Orvos- és ápolóhiány

A Magyar Orvosi Kamara és szakértők közérthetően mutatják be a problémákat és megoldási javaslatokat. Ismerje meg őket:

https://www.tobbeterdemel.hu/

A kiállás programja:
-- Beszédek és személyes történetek a társadalom és egészségügy különböző szereplőitől:
-- Egészségünk – Milyen állapotban van a magyarok egészsége?
-- Gyermekeink egészsége
-- Betegek – Hogyan éli meg a rendszer hibáit egy beteg?
-- Munkaerőhiány – Mit élnek át az ápolók, mentősök, egészségügyben dolgozók?
-- Munkakörülmények – Mit tapasztalnak az orvosok?
-- Mit gondolunk, hogyan lehetne a helyzeten javítani?
-- Pártpolitikától független kiállás!
-- Ez a kiállás nem pártpolitikai rendezvény!

Ez az esemény minden magyar ember érdekét szolgálja, függetlenül politikai nézeteitől. Ezért kérjük, hogy pártpolitikai jelvények, szimbólumok és egyéb politikai megnyilvánulások mellőzésével tiszteljük meg az ügyet.
Álljon ki velünk egy működőképes egészségügyért! Mert minden magyar ember egészsége többet érdemel.

Csatlakozzon az eseményhez és ossza meg, hogy minél többen tudjanak róla!

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Kiskunlacházán 35 perc alatt (!) ért ki a mentő egy leállt szívű emberhez. A járókelők kezdték meg az újraélesztést, amit a több mint fél óra múlva érkező mentők folytattak. A helyszínen végül sikerült újraéleszteni a beteget, de három nap múlva sajnos elhunyt. Ezt már Budai Gyula fideszes képviselő is szégyellte és az egészségügyi államtitkárhoz fordult az esettel.

Az egyik szemtanú ugyanis levelet írt Budainak és Pánczél Károly képviselőknek. Szóvá tette, hogy 2019-ben 400 millió forintból új egészségházat építettek, ahol jól felszerelt ügyeleti helységet is kialakítottak. Az ügyeleti rendszert azonban a kormány döntése miatt meg kellett szüntetni. A térség képviselője nem válaszolt, de Budai elvtárs elgondolkodott talán, hogy ő is feküdhetett volna az istentisztelet előtt a hideg kövön, mentők nélkül. Az államtitkár „szíves tájékoztatását” kérte, mert „mint kiskunlacházi helyi lakos, számára is fontos, hogy az ilyen ügyekben naprakész információval rendelkezzen”.

Takács Péter azt válaszolta, hogy a helyi mentők éppen máshol voltak, ezért messzebbről kellett autót küldeni... Arról nem ír, hogy a helyi esetkocsi esetleg éppen Budapestre volt-e felrendelve. Pedig könnyen lehetséges, hogy a „másik eset” valahol Budapesten volt, hiszen évek óta rendszeresen rendelik fel a vidéki mentőállomások autóit, mondván, hogy ott kevesebb a beteg, úgyis ráérnek. Persze, csak az a kevesebb beteg is meg tud halni, ha nem 5-10, hanem 30-40 perc múlva ér ki a segítség a szomszéd városból. Amiről nem ír az államtitkár: azért is jó vidékről felrendelni az autókat, mert így kisebb az esélye, hogy valamelyik híres ember vagy rokona panaszkodik majd a botrányosan későn kiért mentő miatt.

Takács némileg cinikusan arról is ír, hogy Kiskunlacházának nincsen szüksége – az amúgy korábban városi pénzből fenntartott – orvosi ügyeletre, mert kevés az eset és az utcán összeesett emberhez amúgy is mentőt kellett hívni. Utóbbi persze igaz, és az is, hogy a konkrét esetben az istentiszteletre várakozók között volt orvos is, de természetesen nála nem voltak gyógyszerek, vénakanül, defibrillátor, ambu ballon. Ha lett volna orvosi ügyelet a városban, annak orvosa néhány percen belül ott lehetett volna a helyszínen a felszereléssel, ha már a mentők csak 35 perc múlva értek ki.

Nem tudom, Budai Gyula megnyugodott-e a választól, miután szembejött vele a valóság. Én helyében azért nem lennék nyugodt.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1187623532725939

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

MOK: 2500 milliárddal költ kevesebbet a magyar állam az egészségügyre, mint amennyi az uniós átlag eléréséhez kellene | 2025. február 3.

Egy héttel azután, hogy megjelent a kormány járványkezelést fényező videója a koronavírus-járvány 5. évfordulóján, kampányt indított a Magyar Orvosi Kamara a hazai egészségügy hiányosságairól, azért, hogy felszólítson az egészségügy átfogó reformjára. A magyarok egészsége többet érdemel című, adatokon alapuló kampányról azt írja a kamara, hogy minden politikai párttól és szervezettől független, elérhető a többetérdemel.hu oldalon.

https://www.tobbeterdemel.hu/

A MOK a Facebookon, a TikTokon, az Instagramon, és a YouTube-on is megosztotta azt a videót, amiben kiemeli a legsürgetőbb problémákat.

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/mok__az_euban_magyarorszag_kolt_a_legkevesebbet_a_betegeire

Az orvosi kamara szerint ezek a következők:

-- az uniós átlaghoz képest a magyar állam kevesebb mint felét költi lakosai egészségügyi ellátására, ami egy évben vásárlóerőre vonatkoztatva fejenként 1352 euró áll szemben az EU-s átlag 3319 euróval,

-- krónikus az alulfinanszírozottság, a kamara szerint reálértéken a magyar egészségügyi ráfordítás a pandémia alatti rövid megugrástól eltekintve egyenletesen csökkent az utóbbi években,

-- az ellátórendszer súlyos problémákkal küzd,

-- évente 60 ezer beteg életét lehetne megmenteni, ha jobban szervezett lenne az ellátás,

-- átlagosan 482 napos várólista van a kórházakban,

-- elavultak a kórházak, rosszak a munkakörülmények és a kilátások.

Az orvosi kamara szerint Magyarország nagyságrendileg 2500 milliárd forinttal költ kevesebbet az egészségügyre, mit amennyi az EU-átlag eléréséhez kellene. Az orvosi kamara videójában javaslatot is tesz arra, hogyan érheti el a hazai egészségügy legalább az uniós átlagot.

A kamara a Facebookon arról is posztolt, hogy az ügyeleti rendszer 2 éve indult átalakítása óta annyi orvos hagyta ott a körzetét, mint azt megelőző 4 év alatt összesen.

https://www.facebook.com/photo?fbid=925678236399970

Egy novemberi tanulmány is azt állapította meg, hogy a kormány több tízezer magyar halálát előzhette volna meg, Orosz Éva professor emerita, MTA-doktor, egészségügyi közgazdász-szociológus kutatása szerint Magyarországon 2022-ben jóval alacsonyabb volt az egészségügyi közkiadás GDP-arányos részesedése, mint az 1990-es évek elején, ami teljesen egyedülálló trend a környező országokhoz képest.

https://telex.hu/techtud/2024/11/27/a-felzarkozas-kudarca-magyar-egeszsegugy-tanulmany-orosz-eva-eu-s-osszehasonlitas-finanszirozas

A felzárkózás kudarca című, a Lege Artis Medicinae folyóiratban nemrég megjelent tanulmány nemzetközi összehasonlításban (a bővítés előtti EU14 és a visegrádi országokhoz viszonyítva) vizsgálta a magyar egészségügyi kiadások és az egészségi állapot főbb indikátorait.

https://elitmed.hu/kiadvanyaink/lege-artis-medicinae/a-felzarkozas-kudarca-1-resz-a-magyarorszagi-egeszsegugyi-kozkiadasok-trendjei-nemzetkozi-osszehasonlitasban

Azt állapította meg, hogy az ezredfordulótól az uniós országok többségében egyre inkább kormányzati prioritássá vált az egészségügy fejlesztése, ami a gazdaság hosszú távú fejlődése szempontjából is fontos. „Magyarországon viszont ez a szemléletváltás a mai napig nem következett be” – tette hozzá Orosz, aki szerint a mindenkori magyar kormány befektetés helyett költségvetési teherként tekint az egészségügyre fordítandó összegekre.

https://telex.hu/belfold/2025/02/03/magyar-orvosi-kamara-egeszsegugy-kampany

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

"Mindenki megnyugodhat, ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani." - Orbán Viktor, 2020. szeptember 16.

https://www.youtube.com/watch?v=0JyQJ8iTfX8

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

A kormányról csak jót, a halottakról semmit | 2025. január 26.

A kormány PR-osai - a trumpi világ beköszöntével a témaválasztásában mindenképpen váratlanul - úgy gondolták, hogy van mit megünnepelni a covid 5. évfordulóján. Mert igazi ünnepi videó lett, amit Orbán Viktor Youtube-csatornáján mutattak be vasárnap este, a főszerepben Orbán Viktorral, a mellékszerepekben is Orbán Viktorral.

Lehetőséget kapott még arra, hogy megdicsérje saját munkáját:

-- Szijjártó Péter külügyi beszerző, többször is
-- Pintér Sándor rendminiszter, szintén nem egy alkalommal
-- Maruzsa Zoltán, aki az oktatást képviselte, és a digitális átállás sikeréről beszélt.

Az orvosok nevében szót kapott: Merkely Béla, Müller Cecília, Müller Veronika, Szlávik János.

Akikről egyáltalán nem volt szó:

-- az a 43 297 áldozat, akik a hivatalos KSH-statisztika szerint a vírus miatt hunytak el 2020 és 2023 között Magyarországon.

Vagyis a kormány PR-osai - némileg kifordítva a mondást - készítettek egy videót, amiben a kormányról csak jók hangzottak el, a halottakról pedig semmi.

A videó szerint hibát nem lehetett találni a kormány, de leginkább a kormányfő működésében. Ami kiderült a hol dráma, hol hősien aláfestő zenei kíséret mellett: a kormány mindenki előtt reagált a vírusra, mindent gondosan előkészítettek, ügyesen-furmányosan beszerezte Szijjártó, amit kellett, még adott is másoknak, Orbán megszervezte a védekezést, miközben járta a kórházakat is, közben nemcsak emberéleteket mentett meg, hanem munkahelyeket is vagy visszaépítette a régieket.

Nem volt arról szó, hogy a kormány még a betegséget is idegenellenségre igyekezett hangolni először (iráni diákok), hogy bár Orbán azt mondta, hogy „bízzanak bennem, amikor fontos információ keletkezik, azt a magyar emberek azonnal meg fogják tudni", nevetséges volt a sajtó és így a közvélemény tájékoztatása, az egészségügyben nyilatkozati tilalom volt. Nem derült ki az a kapkodás sem, hogy akkor most be kell-e zárni az iskolákat vagy sem.
https://444.hu/2020/03/10/a-propaganda-ott-tart-mintha-a-koronavirus-nalunk-csak-a-rendetlenkedo-irani-diakok-miatt-lenne-problema

És természetesen egyáltalán nem érintették azt sem, hogy milyen pocsék törvényhozás folyt a járvány alatt
https://444.hu/2020/11/10/aki-ezt-kormanyzasnak-nevezi-az-vagy-hulye-vagy-hazudik
és milyen későn reagált a kormány a harmadik hullámra.
https://444.hu/2021/03/04/orban-viktor-legrosszabb-dontese

A gondosan heroikusra felépített videóból azért az kiderült, hogy Pintér nem orvos és nem is irodalmár. Azt mondta például, hogy a Kínából érkező első információk már jelezték számukra a bajt:

-- „lehetett látni, hogy Kínában az utcán emberek indokolatlanul fekszenek a földön”.

Ami egészen bámulatos a kormányzati PR-ben: büszkén számoltak be a lélegeztetőgépek beszerzéséről. Ok, azt nem árulták el, hogy mennyire durván túlvásárolta magát a kormány, milyen gyanús cégektől és milyen őrületes összegért, de Orbán dicsérte magát és Szijjártót is, Szijjártó pedig magát. Azt a jelenetet nem vágták be, amikor egy orvos azt mondja a kórházba látogató Orbánnal, hogy lélegeztetőgép amúgy van, csak szakember nincs hozzá.
https://youtu.be/LpYWR5l8Fv0?t=25

Ehelyett az került be, amikor a kórházlátogató kormányfő megüzeni, hogy ő a legeslegrosszabb forgatókönyvre készül, és egészen biztosan lesz 8 ezer lélegeztetőgép az országban. Szó szerint ezt mondta: „8 ezernél, akármi történik, az háború idején is elég, az akkora mennyiség". Ehhez képest 17 ezer lélegeztetőgépet vettek, 300 milliárd forintért. Ezek szinte kivétel nélkül azóta is bontatlanul állnak, és irgalmatlan összegeket emészt fel a tárolásuk is.

A videóban egy nemzetközi összehasonlító adat hangzik el a halálozási arányokról. Azt a - Magyarországon még enyhe - első hullám után mondta Orbán, és büszkén sorolta, hogy hány országban volt magasabb a halálozási arány a magyarnál. A második és a harmadik hullám viszont rengeteg áldozatot hozott Magyarországon. 2021 júniusban meg is kérdeztük Orbánt, hogyan lehetséges, hogy a kormány által laboratóriumnak tekintett Ausztriában eddigre 10 ezren, Magyarországon viszont 30 ezren hunytak el covidban. Akkor a miniszterelnök azt válaszolta, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, és tanulmányokat fog erről kérni. Ezt a tanulmányt - ha tényleg elkészült - azóta sem hozták nyilvánosságra.
https://2015-2022.miniszterelnok.hu/orban-viktor-valaszai-a-felmerult-ujsagiroi-kerdesekre/

A kormányzati covid-videó nagy vesztese Kásler Miklós. Róla még a pénteki rádióinterjúban azt mondta Orbán, „ha visszagondolok erre az öt évvel ezelőtti bajra, ahogy az elkezdődött, akkor mindig imába foglalom Kásler Miklós miniszter úrnak a nevét, mert ő volt az, aki minden európai egészségügyi minisztert megelőzően több mint egy hónappal már riasztott bennünket, hogy ebből baj lesz”. Ami kicsit furcsa, ha megnézzük ezt az idézetet például 2020 február 7-éről, amikor Kásler - mintha nem annyira előrelátó módon - még azt mondta: „Jelenleg a betegséggel kapcsolatos pánik lényegesen nagyobb probléma, mint a Magyarországon még ki nem mutatott vírus."
https://444.hu/2020/02/07/kasler-miklos-a-betegseggel-kapcsolatos-panik-lenyegesen-nagyobb-problema-mint-a-magyarorszagon-meg-ki-nem-mutatott-virus

Szóval, ahhoz képest, hogy Orbán a film legelején Káslerről beszél, a volt miniszter egyáltalán nem szólal meg a videóban. Legalább azt a jelenetet berakhatták volna, amikor az első covidról szóló sajtótájékoztatón egyszer csak magára hagyta őt Orbán, leterelve a többieket is, azzal, hogy „tied a pálya!”. Fájdalmas, hogy Kásler mennyire alkalmatlannak bizonyult a feladatra.
https://444.hu/2020/06/15/kasler-miklosbol-lassan-nagyobb-jarvanyugyi-host-farag-orban-viktor-mint-sajat-magabol

A miniszterelnök a videó végén úgy összegzi a tapasztalatokat, hogy ismerni kell egy nemzet karakterológiáját, hogy megfelelően lehessen vezetni. Nem mondja ki, de érti, aki érti, hogy ő érti. Bár talán sokszor mintha össze vissza beszélne.

A film végén például azt mondta:

„Sokkal inkább képesek vagyunk bajban összetartani és összefogni, mint békeidőben. Ez a magyaroknak egy tulajdonsága szerintem”.

Miközben 2024 novemberében meg ezt: „a magyar egy olyan nép, amely a békében jó, a háborúban kevésbé. Békében tudunk jól teljesíteni, és örülünk, hogy Kirgizisztán is a béke oldalán áll, s így mindketten tagjai vagyunk a globális békepárti többségnek, és dolgozunk is meg imádkozunk is azért, hogy a béke minél hamarabb elérkezzen”.
https://444.hu/2024/11/05/orban-viktor-a-magyar-egy-olyan-nep-amely-a-bekeben-jo-a-haboruban-kevesbe

A saját dicsőségükben fürdő szakértők mellett érdemes lett volna megszólaltatni olyanokat is, akik szakmailag állnak hozzá a járványhoz, és szűrnek le tapsztalatokat. Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója például most ősszel arra figyelmeztetett, hogy Magyarország ölbe tett kézzel várta az őszi járványokat, covid-oltás ősszel nem volt az országban.
https://444.hu/2024/10/29/a-jarvanyok-korat-eljuk-magyarorszag-pedig-mintha-nem-venne-tudomast-arrol-hogy-a-vilag-megvaltozott

Szerinte a járványoknál megfigyelhető egy ördögi ciklus: a pánikot a közömbösség követi, holott az igazság félúton van. Az elején sem pánikolni kell, hanem ésszel beavatkozni. A járványok második felében pedig nem kellene teljesen elengedni a védekezést, mondván, nem érdekes, ami innentől kezdve történik. Szerinte most a pánik és elhanyagolás ördögi köre játszódik, és ha ebből nem lépünk ki, a következő évtizedekben nagyon sok lesz a fertőző betegség.

https://www.youtube.com/watch?v=RFboMsQYz80

Az évforduló alkalmából a kormány covid-intézkedéseiről Magyar Péter is beszélt, Kulja Andrással, a Tisza EP-képviselőjével vették végig, hogy milyen problémák voltak az egészségügyben a járvány idején. Kulja saját tapasztalatait felidézte, hogy milyen kevés védőfelszerelés volt eleinte és felolvasta egy - meg nem nevezett - intenzíves orvos levelét, hogy alkalmatlan lélegeztetőgépeket kaptak. Kulja szerint az volt a legnagyobb gond, hogy a problémákról nem lehetett nyíltan beszélni, így azokat megoldani sem lehetett.

https://www.youtube.com/watch?v=CaeXmBg61Lc

https://444.hu/2025/01/26/a-kormanyrol-csak-jot-a-halottakrol-semmit

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

Dr. Kunetz Zsombor MBA: Ahogyan nézem megindult a történelem hamisítás COVID-19 ügyben is.

Ez különösen fájdalmas, és veszélyes, hiszen amennyiben nem vagyunk hajlandóak szembenézni a kudarcaink okával. akkor ezeket újra és újra el fogjuk követni.

Két ábrát teszek csak ki, és

-nem beszélek arról, hogy járványkezelés helyett a lopáson volt a hangsúly, lásd lélegeztetőgép, teszt, kínai és orosz oltóanyag beszerzés.

- nem beszélek arról, hogy a járványkezelés olyan amatőr szinten zajlott, mintha egy alsós általános iskolás dolgozta volna ki.

- nem beszélek arról sem, hogy a csernobili "nem jó, de nem is tragikus" kommunikáció még azt is megtiltotta, hogy a szakma meg tudja beszélni, hogy hol milyen kapacitás áll rendelkezésre az intenzív osztályokon, nemhogy releváns adatokat adott volna a védekezéshez.

- és arról sem beszélek, hogy egy lelkes, kifejezetten jó intenzíves szakember, keserűségében nekem így fakadt ki a II. hullám közepén "sokkal egyszerűbb lenne csak kihúzni őket a mezőre meghalni".

De beszélnek a számok az első képet a WHO honlapjáról töltöttem le, ahol még ma is Magyarország a harmadik legrosszabb COVID-19 halálozási adatokkal rendelkezik.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1014518777375031

Persze, ezt a sok járványügyi szakember megpróbálta megmagyarázni azzal, hogy hiszen abban az időben a villamosgázolt is a járvány áldozata.

Csakhogy ott van a második kép a KSH éves halálozási mutatója.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1014518784041697

Itt jól láthatóan 2020-2023-ban erősen megugrott a halálozás, olyannyira, hogy amennyiben a 2020 előtti tíz év halálozási átlagához (ez 129 284 átlagos éves halálozás) viszonyítunk, akkor a 2020-23-ban látható többlethalálozás 44109 fő volt.

A COVID-19-ben lejelentett halottak száma 43297 honfitársunk ugyanebben a KSH adatbázisban.

Tehát a két szám nagyjából stimmel, és én nem emlékszem arra, hogy a 2020-23-as évek többlethalálozását földrengéssel, szökőárral lehetne magyarázni, de arra elég jól emlékszem, hogy a pandémiával igen.

Ez pedig feltette Magyarországot arra a szégyendobogóra, amely még világviszonylatban is megdöbbentő, hiszen Magyarország az a szégyenfoltja volt a COVID-19 pandémia kezelésének, amely eredményeként a harmadik legrosszabb halálozási statisztikát tudta felmutatni.

Éppen ezért, sokkal inkább arról kellene folynia közbeszédnek, hogy ez a szégyen hogyan történhetett meg velünk, azért hogy többet ne történhessen meg, mintsem ismét történelmet hamisítani.

És azoknak, akik a COVID-19 idején vezető szerepet töltöttek be, a nyilvános bocsánatkérés mellett a kőfejtőben a helyük, de semmiképpen sem az egészségügy vezetésben, sem államtitkárként, sem NNGYK vezetőként, sem OMSZ főigazgatóként!

https://www.facebook.com/zskunetz/posts/pfbid02wbPj2VXVYJdZ7A8gqXwGE23FxtEdR6ax1wKn6zcGDiiQ8zPi23UPR4pf82HwcbSFl

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

Arról mi is írtunk (444), hogy az áldozatokon kívül mi minden maradt ki még a filmből, a gyalázatos tájékoztatáson keresztül az egészségügy teljes titkosításáig. Nem derült ki az sem, hogy a kormány miért vásárolt indokolatlan mennyiségben és hihetetlenül magas áron, gyanús közvetítőcégeken keresztül lélegeztetőgépeket, amik nagy része egy raktárban porosodik azóta is. Egyebek között nem érintették azt sem, hogy milyen összevissza hoztak jogszabályokat
https://444.hu/2020/11/10/aki-ezt-kormanyzasnak-nevezi-az-vagy-hulye-vagy-hazudik
és milyen késlekedések miatt futhatott fel a harmadik hullám, nagyon sok áldozatot szedve.
https://444.hu/2021/03/04/orban-viktor-legrosszabb-dontese

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

Közösségi tudástár koronavírus idejére

http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/kozossegi-tudastar-koronavirus-idejere

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

A nyíregyházi kórházban drámai átszervezés történik

... konkrétan arról van szó, hogy a megyei kórház gyermeksebészeti fekvőbeteg osztályát határozatlan időre bezárták. Hozzátette, azért használja a bezárás szót, azzal ellentétben, amit az illetékes hivatalok használnak, miszerint felfüggesztették az osztály működését, ugyanis nincsen meghatározott dátum, hogy mikor is nyitnák újra a kórházi osztályt. Véleménye szerint nyilvánvalóan valaki nem mond igazat, az emberek pedig szenvednek. A legfontosabb kérdés pedig a betegek ellátása.

-- Részarányosan lebontom. Közel kétszázezer gyermekről van szó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, akiknek ellátását adott esetben a megyei kórház gyermeksebészeti fekvőbeteg osztálya oldotta meg. Ezeket az ellátásra szoruló gyermekeket az osztály bezárása óta a debreceni kórház fogadja. A közel kétszázezer gyermek ellátására a debreceni intézmény pontosan 15 kórházi ágyat tud biztosítani.

- jelentette ki Adorján Béla.

A Jobbik elnöke figyelmeztetett, mindenki vessen magával számot, hogy ez vajon mennyire elégséges, mennyire fogja a várólistákat kitolni, mekkora veszélyt hordoz mindez a gyermekek ellátását illetően.

-- Ehhez pedig jön a távolság kérdése. Azaz, ha Magosliget vagy Tiszakerecseny távolságból kell Debrecenbe szállítani egy gyermeket sebészeti ellátásra - hozzátéve mindehhez, hogy mennyi mentőautó áll rendelkezésre - az egy fél napra kivonhat egy-egy mentőt a szolgálatból. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a szülők, nagyszülők, ha a gyermekük, unokájuk mellett szeretnének lenni egy-egy sebészeti beavatkozás után, akkor a korábban említett településekről, például Magosligetről tömegközlekedéssel kettő napot kell rászánni egy beteglátogatásra. Ugyanis a buszközlekedés nem teszi lehetővé, hogy ugyanazon a napon meg tudják látogatni, és még haza is tudjanak jutni.

- mutatott rá a mindenkit érintő problémákra a párt vezetője.

Hozzátette, küldtek írásban kérdéseket mind a nyíregyházi, mind a debreceni kórház vezetésének, ezekre a problémákra rávilágítva, ám több mint két hónapja egyik intézménytől sem kaptak választ.

https://alfahir.hu/hirek/15-agy-ketszazezer-gyermekre

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Kunetz Zsombor: Orbán Viktor nem Doktor House | 2025. jan 02.

Nincs szakértelem, nincs politikai akarat, és most már nincs pénz se. Ennek halálos áldozatai voltak, vannak és bizony lesznek is. Ennél még sokkal több áldozat lesz – állítja Dr. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző, -rendszerfejlesztő. Látlelet-interjú a magyar egészségügy 2025-ös helyzetéről, lehetőségeiről, valamint a politikai és gazdasági döntéshozók esetleges lépéskényszeréről.

Forbes.hu: „Az egészségügyi ellátórendszer elment a falig, nincs tovább, összeomlott.” Ezt írtad 2022-ben. Most mit gondolsz?

Kunetz Zsombor: Az összeomlás ebben a kontextusban nem egy robbanásszerű állapot, mint amikor egy ház összeomlik, vagy egy híd ledől. Itt arról van szó, hogy az elért egészségügyi, tudományos és egyéb, például technológiai eredmények és innovációk, maga az ellátás egyre kevésbé hozzáférhető az állampolgárok számára. Míg mondjuk 15-20 évvel ezelőtt nehéz volt azt elképzelni, hogy bizonyos szakrendelésekre ilyen hosszú várólisták legyenek, addig ma már ez a normalitás Magyarországon. A mentéshez való hozzáférés napról napra romlik, az új ügyeleti rend emberéleteket veszélyeztet.

-- Egyre kevesebb állami egészségügyi szolgáltatáshoz férünk hozzá, és azt is egyre alacsonyabb színvonalon tudjuk igénybe venni.

A kormányzati kommunikációban minden fejlődik, és átmeneti fennakadásokon túl az egészségügy nem létező probléma…

Már jó 7-8 évvel ezelőtt az összes egészségügyi szakértő és -elemző azt mondta, hogy a rendszerrel komoly baj van, mert nagyon egyenlőtlen a hozzáférés, és kiszámíthatatlan, ki milyen szolgáltatást kap benne. Ma viszont sajnos már azt lehet mondani, hogy ez valamennyivel kiegyenlítettebb, mert egyformán rossz a hozzáférés. Nyilván most is vannak különbségek egyetemi városok, megyeszékhelyek és mély-szegénységben lévő kistelepülések között. Miközben azonban ez az olló sokkal jobban kinyílt, az ellátás általános minősége és elérhetősége egyöntetűen mindenhol, jelentősen leromlott.

https://www.forbes.hu/interju/kunetz-zsombor-egeszegugy-betegellatas-orban-kormany-szakpolitika/

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Bizonytalanná válhat a hévízi gyógykórház sorsa | 2025. január 1.

Egy elejtett megjegyzés a Magyar Közlönyben keresztbe tehet a gyógyváros egészségügyi intézményének, pedig az eredeti tervek kifejezetten védték volna a betegellátást.

Szilveszter napján a több mint háromszáz oldalas Magyar Közlöny egyik, az Országház belső rekonstrukciójához kapcsolódó kormányzati döntéseket taglaló kormányhatározata érdekes félmondattal zárul. Mondani sem kell, köze nincs az Országházhoz. Sokkal inkább valamiféle bosszúhoz. A kormányhatározat utolsó mondata így szól: "A kormány visszavonja a Hévíz turizmusának fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1506/2023 kormányhatározat 5. és 6. pontját".

A hivatkozott, 2023-ban kelt kormányhatározat a fürdővárosban tervezett fejlesztésekről és felújításokról szól. A döntés szerint a Hévízgyógyfürdő turisztikai célú vagyonelemeinek – beleértve a Hévízi-gyógytó, valamint a Hotel Spa Hévíz – üzemeltetését a Magyar Turisztikai Ügynökség által irányított cég látja majd el a gyógykórház helyett, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig 100 millió forintot ad ezen üzemeltető cég megalapítására.

A cég, a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. létre is jött 100 millió forint tőkével, tulajdonosa a magyar állam, a jogokat az MNV és a Turisztikai Ügynökség gyakorolja. A hírek tele is voltak a fantasztikus fejlesztési tervekkel, amelyek a tófürdő, a kiszolgáló épület és a környék fejlesztését tartalmazza. Meg a reptér felújítását, de az most mellékszál. Akkor felmerült, hogy jó-jó, de mi lesz a kórházzal? Egyrészt az az épületegyüttes is alapos felújításra szorul, másrészt mi lesz vele, ha megnyílik a szuperszonikus fürdő? Egyáltalán bemehetnek-e a betegek, használhatják-e a létesítményeket?

A válasz megnyugtató volt, hiszen a kormányhatározatban benne volt, hogy a kormány felhívja "a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy az Ügynökség vagy az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő társaság útján a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház (a továbbiakban: Kórház) fenntartójának a bevonásával gondoskodjon a Kórház jelenlegi színvonalon történő folyamatos működését biztosító intézkedések és források meghatározásáról, továbbá az ehhez szükséges együttműködési megállapodás megkötéséről". Vagyis a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. a kórházzal köteles együttműködni és gondoskodnia kell a megfelelő működtetésről.

Nos, szilveszter óta már nem. Az említett kormányhatározat ugyanis visszavonja ezt a passzust. A Turisztikai Ügynökségnek ma már nem feladata, hogy a kórház megfelelő színvonalú működése biztosított legyen, nem kell a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető Zrt.-nek egyezkednie a kórházzal. Hogy mi lesz a kórházzal? Egyelőre nem tudni. Bár 2024 februárjában még arról beszélt Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, hogy elengedhetetlen a kórház fejlesztése, azóta változott a városban egy s más.

A bebetonozottnak hitt fideszes vezetést például független stáb váltotta le az önkormányzati választáson. Hogy ennek volt-e valami köze a mostani kormányhatározat-módosításhoz vagy sem, nem tudni. Az biztos, hogy Paks esetében nagyon gyorsan tudott dönteni a kormány: alig lett hivatalos az önkormányzati választás eredménye, vagyis hogy Pakson is menni fog a fideszes vezetés, máris elvették a várostól adóbevételei jó részét. Tehát nem példa nélküli az effajta visszakozás.

A hévízi gyógykórház 2023 nyara óta nem a megyei kórház, hanem közvetlenül az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítása alá tartozik. A város így csak ahhoz kap lehetőséget, hogy végignézze, mi lesz a gyógykórházával. Persze az is lehet, hogy valójában a kormány csak valami nagyon jót akar tenni.

https://magyarnarancs.hu/belpol/magara-hagyhatja-a-hevizi-gyogykorhazat-a-kormany-273581

Válasz

M Imre üzente 3 hónapja

„itt ilyen manók mennek mindenfelé”

ÍGY HALT MEG TARDOS JÁNOS

A napokban elhunyt újságíró, Tardos János, 2025. február 5-re kapott időpontot, hogy kialakítsák nála a dialízis elkezdéséhez szükséges „fistulát”. Ezután még 1-2 hónapot kellett volna várnia, hogy begyógyuljon. Nem sok kedve volt az egészhez.

Az Érsebészeti szakambulancia konzultáció után – múlt csütörtökön, december 19-én – bement az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórházba, Dr. Schneider Károly osztályvezető főorvosához, aki éveken keresztül „kezelte”, ellenőrizte időnként az eredményeit, jó egészséget kívánt neki a következő, ha lehet minél távolabbi időpontban történő következő ellenőrzésig.

Egyedüli betegként ült a folyosón, az unokahúga Hanna kísérte el, a főorvos asszisztense többször kijött, és látva, hogy csak ő ül ott többször hangosan kérdezte: „nincs itt senki más”?
Nem volt időpontjuk, csak mivel Tardos rosszul volt, gondolta bemegy a főorvoshoz, ha már odament az érsebészetre.

Nagy nehezen behívták, mondta az orvosnak, hogy napok óta nagyon alacsony a vérnyomása (méri rendszeresen), bemutatta az összeírt eredményeket (79/55, 85/65 és hasonlók), túl sokat alszik, gyenge, nincs jól.

...

https://vulkanfolyoirat.hu/boros-regina-itt-ilyen-manok-mennek-mindenfele/

Válasz

További hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben