... sokkoló képek a magyar kórházakból | Beszédes képsorok: a szakmai szervezet bemutatta az egészségügy jelenlegi arcát.

A képeket a Magyar Orvosi Kamara oldalán nézheted meg, ahol hiányos vizesblokkok, nem működő felvonók és ragtapasszal rögzített eszközök is gyakran feltűnnek a fotókon az omladozó falak mellett.

https://mok.hu/realitas/cikk/a-magyar-egeszsegugy-a-betegek-es-ellatoik-valosaga-kepekben

A beérkezett panaszok alapján az intézményeken belül jelentős az egyenetlenség a technikai felszereltség és az épületek állapota között, miközben a betegeknek olykor hiányos tárolóhelyekkel és korszerűtlen ágyakkal kell beérniük.

Bár léteznek felújított részlegek is, az érintettek többsége az egészségügyi személyzet áldozatos munkáját emeli ki, amely a nehéz körülmények ellenére is működteti az ellátást. A forrásként szolgáló levelek szerint a dolgozók kiégettsége szoros összefüggésben áll az épületek leromlott állapotával, ami a személyzeti helyiségeket sem kerüli el.

Végezetül látni kell, hogy az egészségügyi dolgozók és a páciensek kiszolgáltatottsága közös, hiszen mindkét csoport ugyanabban a környezetben kénytelen eltölteni a gyógyulás vagy a munkavégzés idejét. Érdemi és hosszú távú forrásbővítés nélkül ezek a felvételek maradnak a magyar közellátás mindennapi valósága, ami komoly kihívást jelent az egyenlő esélyű betegellátás jövőjére nézve.

https://femina.hu/egeszseg/magyar-korhazak-allapota-kepek-2026/

Válasz

Az állami pszichiátriai ellátás akut, azonnali beavatkozást igénylő és a krónikus, két évtizede mélyülő súlyos problémáiról tartott belső megbeszélést száz pszichiáter hétfőn este – tudta meg a Telex az egyeztetést kezdeményező Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökétől. Álmos Péter elmondta, két olyan problémát azonosítottak, amelyeket azonnal meg kell oldani.

-- A pszichiáterek elvárása az, hogy Ézsi Robint azonnal menesszék a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (Nyírő OPAI) főigazgatói pozíciójából.

-- A munkakörülmények javításával, akár külső szerződők bevonásával azt is rögtön meg kell oldania a kormánynak, hogy ne lehessen olyan pszichiátriai osztály a fővárosban, ahol nem pszichiáter szakorvosok ügyelnek. Jelenleg ugyanis ez a helyzet, ami Álmos Péter szerint „veszélyezteti a betegbiztonságot és a betegek jogait is”.

„A helyzet nyugvópontra akkor juthat, ha a kritikus helyzetben lévő országos szakintézmény élére új, a szakmából érkező, megbízott vezetőt jelölnek ki, amíg le nem zajlik egy korrekt pályázati folyamat” – mondta az orvosi kamara elnöke arról, miben egyeztek meg a hétfői megbeszélésen. Szerinte a Nyírő OPAI-ban kialakult vezetői válságról, ami miatt tömegesen hagyták ott az intézetet szakorvosok és más dolgozók, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) „cinikusan azt nyilatkozza, hogy az nem kitétel egyik kórházigazgatónál sem, hogy a szakmából jöjjön”.

Álmos Péter azt mondta, ez a kórházakra még igaz is, de az olyan országos intézeteket, mint a Nyírő OPAI, egytől egyig az adott szakma képviselői vezetik. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetet pulmonológus, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetet kardiológus, az Országos Onkológiai Intézetet pedig onkológus vezeti, úgyhogy „sehol sem üzemorvos a vezető”. Azért van ez így, mert „ezek módszertani központok is, tehát ezek felelősek azért, hogy a szakma utánpótlását biztosítsák, vagy hogy – normál esetben – az irányelvek készítésében oroszlánrészt vállaljanak”. Az, hogy a Nyírő OPAI-t egy üzemorvos vezeti, aki „alapvetően nem érti, hogyan működik a pszichiátria, olyan utasításokat ad, ami szembemegy egy pszichiátriai intézet működési elveivel”, egyszerűen „lehetetlenné teszi, hogy módszertani központként működjön egy intézmény”.

A MOK elnöke szerint muszáj lenne kivizsgálni, levonni a megfelelő következtetéseket abból, hogy a dolgozók jelentős része távozott Ézsi Robin főigazgatóságának kezdete óta, ráadásul a folyamat egyre csak súlyosbodik. ...

https://telex.hu/belfold/2026/02/13/magyar-orvosi-kamara-ezsi-robin-pszichiatriai-ellatas-veszhelyzet

hm, a s-portminiszter még angolul sem tud.. és EU-s képviselő is

Válasz

Reed Jobs 12 éves volt, amikor édesapja, az Apple alapítója, Steve Jobs megkapta a sokkoló diagnózist: hasnyálmirigyrák. Nyolc évvel később, 56 évesen halt meg. A fia most befektetőként dolgozik azon, hogy a rák ne legyen halálos kór.

Úgy gondoljuk, hogy a rák halálos ítéletből krónikus, élethosszig kezelhető betegséggé válhat” – mondta Jobs a Forbesnak. „Szerintem ez az én életem során a legtöbb ráktípus esetében megvalósítható.”

Kicsi, de már most nagyon fontos befektető

Jobs egészségügyi cégekbe kezdett befektetni már az Emerson Collective-nél, ez az a társadalmi (úgynevezett impact) befektetéseket is végrehajtó filantróp szervezet, amelyet édesanyja, Laurene Powell Jobs alapított. Reed aztán 2023-ban aztán saját befektetési céget alapított Yosemite néven – arról az amerikai nemzeti parkról nevezte el, ahol a szülei összeházasodtak. Első befektetési alapjába 263 millió dollárt gyűjtött. A Yosemite jelenleg mintegy 20 vállalatba fektetett be, köztük a génterápiával foglalkozó Tune Therapeuticsbe és az MI-alapú gyógyszerfejlesztő startupba, a Chai Discoverybe.

A Yosemite most bejelentette, hogy több mint 200 millió dollárt gyűjtött össze második alapjába, de a cél ennél ambiciózusabb, az alapot ugyanis 350 millió dollárosra tervezik. A két alapba eddig összesen 463 millió dollár befektetői tőke van, ez 167 milliárd forintnak felel meg.

A befektetők között olyan nehézsúlyú szereplők vannak, mint az Amgen biotechnológiai óriás, a Memorial Sloan Kettering rákközpont, a neves egyetem, az MIT (ennek üzleti lapja már magyarul is kapható) és John Doerr kockázati tőkebefektető. Édesanyja, a 13,5 milliárdos vagyonnal rendelkező Powell Jobs az Emerson Collective-en keresztül szintén befektetett az alapba és Reed Jobs partnerként maga is tett bele pénzt.

A Yosemite a rákbetegségek teljes spektrumára fókuszál – a korán felismerhető és jól kezelhető vastagbélráktól egészen a nagyrészt halálos ítéletnek számító hasnyálmirigyrákig. Jobs olyan cégeket keres, amelyek a megoldások széles körét kínálják.

https://forbes.hu/uzlet/reed-jobs-rak-befektetes/

Válasz

Stikában ugyan, de mára megvalósult a fizetős állami egészségügy | 2025.12.19.

A hálapénzrendszer idején az orvos abban volt érdekelt, hogy bevigye a betegét a magánrendelőjéből a kórházba, most pedig abban, hogy kivigye onnan – ezzel hökkentette meg a hallgatóságát Ónodi-Szűcs Zoltán, az Orbán-kormány korábbi egészségügyi államtitkára több idei egészségügyi konferencián. Ónodi elmélete szerint téves a lakosság vélekedése, hogy menedéket lát a magánegészségügyben. Az állami szektor rossz teljesítményét nagyrészt éppen az orvosok gerjesztik, és ebben kettős praxisuk teszi őket érdekeltté. Ónodi elmélete heves vitát váltott ki, mert ezzel lényegében azt állítja: máig az orvosbárók irányítják az egészségügyet. Mi pedig azt, hogy van itt egy gyenge pont: a fizetős egészségügy legdinamikusabban fejlődő része valójában állami.

... a fizetős egészségügyön nem csak klasszikus értelemben vett magánegészségügyet értjük. Szó sincs róla, hogy itt valami olyan történne, amit az állam nem akar, hogy az állami egészségügy gyengeségéből csak a magántőke húzna hasznot. Valójában az állam az egyik legjelentősebb magánszolgáltató.

Sőt, a szereplők egy része kifejezetten állami, vagy valamilyen kapcsolatban áll az állammal illetve a jelenlegi hatalom mögötti gazdasági körökkel. Ez a kör dinamikusabban fejlődik, mint a magánegészségügy egésze. (Cikkünkben a magánalapítványi tulajdonba adott állami egyetemeket továbbra is köztulajdonúnak tekintjük.)

Nézzük például a Semmelweis Egyetemet, amely kizárólagos tulajdonosa a Semmelweis Prémium Kft.-nek, ahol a fizetős betegeket kezelik. Egy állami (alapítványi), közfinanszírozott egészségügyi intézmény tulajdonában, annak épületeiben, műtőiben működik egy magánklinika (vagy magánklinikák, hiszen a szolgáltatásai számtalan szakmában érhetők el). A kiindulási évünkben, 2019-ben 684 millió forint volt a cég nettó árbevétele, 2024-ben 2,78 milliárd forint. A növekedés négyszeres.

A Szegedi Tudományegyetem fizetős egészségügyi cége a Mediversal Kft. jogelődje 2019-ben 622 millió forintot kasszírozott, ennyi volt az értékesítésük nettó árbevétele. 2024-ben 2,84 milliárdot. Öt év alatt négy és félszerezték a bevételt. Ma az egyetem képviselői a magánegészségügyi konferenciák sztárelőadói között foglalnak helyet.

A Debreceni Egyetem UDyouMed nevű fizetős szolgáltatásokat nyújtó cége 994 millió forinttal indított 2019-ben, akkor még ez volt a legerősebb fizetős állami egyetemi VIP részleg. 2,6 millárdos forgalmúvá nőttek 2024-re, két és félszerezték a bevételüket. Összevetésül:

-- a legnagyobb forgalmú magánkórház 2019-ben a Budai Egészségközpont Kft. volt 9,9 milliárd nettó árbevétellel, 2024-ben 19 milliárdnál tartottak, vagyis dupláztak. Minden említett állami-magán gyorsabban bővült ennél.

Figyelemre méltó, hogy a közben az OTP-csoport tulajdonába került magánintézmény több mint 30 milliárd forint kormányzati támogatásból épít magánkórházat, ez a legnagyobb idei – állami – kórházberuházás a fővárosban. Az intézményben súlyos állapotú betegeket hagyományosan tb-finanszírozással látnak el, lévén eredetileg az Országos Gerincgyógyászati Központból alakultak át magánkórházzá.

Az állami és a magán tehát nem válik el olyan élesen, mint ahogy a politikai szólamokban halljuk, még abban a körben sem, amelynek tulajdonosi viszonyai átláthatóak. Említsük meg példaként a budapesti Uzsoki utcai kórházat. Itt szintén van fizetős magánrészleg. Emlékezetes a botrány, amikor kiderült, hogy a betegek befizetései a volt fideszes országgyűlési képviselő, Papcsák Ferenc cégén keresztül folytak át.

A csalárd orvosbárók és orvosoligarchák elmélete nem feltétlenül működik tehát.

Kétségkívül van a magánklinikáknak olyan köre, amelyben kórházi orvosok, sőt esetenként a jelenlegi vagy a korábbi menedzsment hoz létre fizetős intézményt. Ezek függetlenek a hatalmas magáncégektől, amelyek közül néhány feltűnően jó kapcsolatot ápol a kormánnyal. Helyben pedig jelentős versenyt támaszt a közkórházaknak, például az orvosi bérek terén.

A magánegészségüggyel szemben főként azért eszköztelen az állami szektor, mert alulfinanszírozott és a hetvenes évek szocialista vállalatirányítási módszerével akar versenyezni a legmodernebb menedzsmenttudást alkalmazó cégekkel. Az állam ma is összehasonlíthatatlanul komplexebb, bonyolultabb és sok mutatójában minőségibb egészségügyi rendszerrel rendelkezik, mint a privátszektor, ám rendre alulteljesít a betegellátási kultúra terén.

az állami intézmények dolgozóinak nem érdekük élményt nyújtani, mivel ez további betegek beáramlásával járna. A forgalom növekedése pedig nem „sikerdíjat” hozna – mint a magánban –, hanem még több kifizetetlen számlát.

Az állami ebben a versenyben egy végletesen központosított rendszer minden hátrányával kénytelen szembenézni: gyenge, valódi hatáskör nélküli vezetőket ültetnek a kórházak élére, a központi vezetőség pedig leginkább az eladósodottság alapján ítéli meg a teljesítményüket, és azon keresztül, hogy lehetőleg ne legyen semmi botrány. Vagyis egy sikerkereső (magán) és egy kudarckerülő (állami) szektor „versenyez” egymással.

A kutatóvá lett volt államtitkár előadásának legérdekesebb része annak megfejtése volt, miért nem képes az állami szektor normális kommunikációra a saját betegeivel. Miért van az, hogy gyakran órákig kell hívni egy adott számot, amit vagy nem vesz fel senki, vagy folyton foglalt? Mire azután sikerül elérni, a kórházi személyzet vég nélkül azt ismételgeti, már beteltek az éppen megnyitott időpontok.

Miért elérhetetlenek az állami egészségügyben a telefonok? Ónodi hiteles forrás, munkatársaival ugyanis forradalmat csinált Debrecenben. Elérte, hogy a személyzet egy százaléka a beérkező hívásokkal foglalkozzon. Állítása szerint ez az arány a legtöbb magánklinikán 10 (!) százalék, ám a magyar állami egészségügyben vélhetően így is messze-messze a legnagyobb hívásközponttal a Debreceni Egyetem rendelkezik. Ám amíg a magánintézményekben a call centerek befejezett tájékoztatást nyújtanak, kikérdezik a beteget, rögzítik az adatokat, időpontot adnak, addig az állami szektorban ezt nagyon nehéz elérni.

A fizetős egészségügyben nem keveredik a tájékoztató, eligazító és a gyógyító funkció, az államiban viszont igen, és ez bénítja meg a betegekkel való kommunikációt. Nem lehet egyszerre gyógyítani és diszpécserkedni. Ónodi szerint azért ragaszkodnak mégis ehhez az orvosok, mert a kettős jogviszony miatt a valódi betegirányítás a rendelőkben zajlik, innen csatornázzák át a magánba a pácienseiket.

A „betegirányítás” valóban létezik.

A módszer a tapasztalatok szerint lehet direkt:

-- „Mikor szeretné az ellátást? Tudok egy időpontot adni 2026. szeptemberére, vagy egy magánklinikán holnap 14.10-re, melyiket tetszik választani?”

-- „Esetleg bódításban szeretné a beavatkozást, van rá mód, persze, keresse ezt a magánklinikát. Szerda délutánonként ott vagyok.”

-- „Műtéti megoldást szeretne, esetleg inkább egy injekcióval oldjuk meg? Sajnos utóbbit nem finanszírozza az egészségbiztosító, de a magánrendelésemen elérhető.”

Vagy indirekt:

-- „Megfelel önnek a 2026 szeptemberi időpont?”

Jellemző, hogy hiába hoztak a rendőrökéhez hasonló szabályokat a szolgálati jogviszonnyal, hiába kötötték engedélyhez a magánklinikákban való munkavállalást, ezt gyakorlatilag mindenkinek megadják. Az állami egészségügy nem olyan erős, hogy szembeszálljon a magánnal.

A fizetős egészségügy menedzsmentje sem ok nélkül központosítja a betegek eligazítását, mert ők meg azt tapasztalják, hogy az orvosok az államiba csatornáznak át betegeket, nem mindig a tulajdonosok érdekeit követve.

Mivel a magánegészségügy eszköztára még mindig szűkös, a lakosság fizetőképessége pedig véges, a súlyosabb esetek végül az államiba kerülnek. Marad a régi szereposztás: a könnyű, magas profittal ellátható esetek jutnak a fizetős szektornak, a súlyos, nagy költséggel járó és sok esetben alulfinanszírozottak meg maradnak az állam nyakán.

https://www.valaszonline.hu/2025/12/19/maganklinika-fizetos-egeszsegugy-allami-paraszolvencia/

Előzmény

Válasz

Üzenet Takács Péter, egészségügyi államtitkárnak! # Molnár Ádám

https://www.facebook.com/watch/?v=1134587032079411

Előzmény

Válasz

Semmi extra, csak egy átlagos hét Magyarországon… Kihagytam valamit? # Molnár Ádám

https://www.facebook.com/reel/1005726147772265

Válasz

A magyar lakosság többségének elérhetetlen az azonnali kórházi ellátás
Atlatszo | 2025. nov. 22.

Magyarországon a 155 működő kórház közül mindössze 44 képes ellátni az aktív fekvőbeteg-gondozás legfőbb feladatköreit. Vagyis az intézmények alig egyharmadában van belgyógyászati, sebészeti, szülészeti és sürgősségi osztály is. A lakosság háromnegyede viszont ezektől a kórházaktól negyed órányi autóútnál távolabb lakik. A 15 perc pedig egy súlyos, életveszélyes egészségügyi állapotban (pl. szívinfarktus, koraszülés, fulladás, komoly vérzés esetén) lévő ember számára sorsdöntő lehet: könnyen a beteg élete múlhat azon, ha nem kap néhány percen belül kórházi ellátást.

https://www.youtube.com/watch?v=D2aMBQPPVZU

Kapcsolódó cikk:

https://atlatszo.hu/adat/2025/08/05/a-magyar-lakossag-haromnegyedenek-elerhetetlen-az-azonnali-korhazi-ellatas

Válasz

Orsós János: Nem csak az isten háta mögötti falvakban nincs orvos meg szaktanár

Nem roma sajátosság, hanem a magyarországi mélyszegénység eredménye, hogy gyermekek nem jutnak minőségi oktatáshoz, megfelelő egészségügyi ellátáshoz - mondja Orsós János pedagógus, roma aktivista, a miskolci dr. Ámbédkar Technikum vezetője. Sőt, ma már nagyvárosban is előfordul, hogy nincs szaktanár vagy szakorvos.

„Nemcsak a cigánytelepeken hiányzik a kémiatanár, nemcsak zsákfalvakban nincs elég orvos, hanem azt tapasztalom, hogy egyre több olyan települése van az országnak, ahol a szakemberhiány az oktatást vagy az egészségügyi ellátást veszélyezteti” – mondja Orsós János, aki az elmúlt hetekben ismét ellátogatott több megyébe. A mélyszegénységben élő fiatalokat érettségihez juttató középiskola, a miskolci dr. Ámbédkar Technikum vezetője már 2020-ban is körbejárta az országot, akkor Setét Jenővel és az Idetartozunk Egyesület néhány tagjával mérték fel a peremvidékek állapotát. Ekkor született meg a roma politikai minimum.

-- „Újra fölelevenedik mindaz a hiány, amit 2020-ban tapasztaltunk. Sőt, a szegénységet érintő kérdések még aktuálisabbá váltak, mert nemhogy javult a helyzet öt év alatt, hanem romlott. Már a nagyvárosokban is több hónapos várólista van az egészségügyi intézményekben, és már a városi iskolákban is van tanárhiány, na most ezt a helyzetet meg kell szorozni minimum öttel, ha az isten háta mögötti helyekre gondolunk”

– hangsúlyozta a roma aktivista.

Országszerte már több mint 1000 betöltetlen háziorvosi praxis van, a számok évről évre nőnek. Sőt, egy éven belül is változnak, hiszen februárban még 956, júliusban már 1005 családorvos hiányzott a rendszerből a Magyar Orvosi Kamara adatai szerint. Pest vármegyében is nagy az orvoshiány, de Borsod-Abaúj-Zemplén is vezető, ami a betöltetlen helyeket illeti, januárban 104 orvos hiányzott a régióból. „Pedig az alapellátás nagyon fontos, hiszen a családorvos az első lépcsőfok, akármilyen betegségünk van. A legtöbb szakorvoshoz is csak körzeti orvosi beutalóval lehet eljutni” – hangsúlyozza a pedagógus.

Nyilván nem tesz jót a helyzetnek, hogy az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára, Takács Péter egy podcast adásban a következő kijelentést tette: „A háziorvos az…, hogy is mondjam, maradékelven választódott ki az egyetem után. Tehát az ment háziorvosnak, aki máshova a klinikumban nem fért be.” A Magyar Orvosi Kamara a hatalmas felháborodást kiváltó kijelentés után közleményt adott ki, amelyben elutasítja a sértő kijelentést, hangsúlyozva, hogy a háziorvoslás a gyógyítás egyik legnagyobb kihívást jelentő területe, mely nagy szaktudást igényel.

Orsós János szerint a fogászat is problémás terület, már ami a hozzáférést illeti. „Az pedig, hogy a fogászati kezelés gyakorlatilag elérhetetlen a mélyszegény rétegeknek, mondjuk ki, luxus, hogy már csak eljutni is probléma a kicsi falvakból a városokba, a fogorvosi rendelőkbe, akár a nehézkes közlekedés, akár a viteldíjak miatt, egyenesen fájdalmas. Meg lehet nézni, milyen a szegények fogainak állapota!” – hívja fel a figyelmet Orsós János.

-- „Az egészségügyi ajánlások szerint három havonta kellene cserélni a fogkefét, ez gyerekek esetében kiemelten fontos volna. Mi is szeretnénk, ha a gyermekeinknek szép, egészséges foga lenne, de a családi pótlék tizenhét éve változatlan. Gondoljunk bele, mennyibe kerül manapság egy fogkefe vagy egy tubus fogkrém, hogy mennyit növekedett ezeknek az ára tizenhét év alatt! Ráadásul tudjuk, hogy az iskolafogászatok finanszírozásával is probléma van” – teszi hozzá az aktivista.

Orsós János az infrastruktúrához való hozzáférést is kiemelten fontosnak tartja. Azt mondja, amikor a közjóhoz való hozzáférésről beszélünk, szintén nemcsak a romákat említhetjük, hanem egy jól körül határolt társadalmi réteget, amelynek - ha cigány, ha nem - ugyanúgy nincs aszfaltos út a portája előtt, vezetékes víz a házában, csatornázás és közvilágítás az utcájában.

„Fontosnak tartom, hogy egyként szisszenjünk fel, ha azt látjuk, a kormány kisemmiz egy adott réteget, mert a történelmi előzményeket tekintve előbb-utóbb ezt a réteget szélesíteni fogja” – hangsúlyozza a roma aktivista.

https://kontroll.hu/cikk/belfold/2025/10/26/orsos-janos-nem-csak-az-isten-hata-moegoetti-falvakban-nincs-orvos-meg-szaktanar

Orsós János a közelmúltban a Kontroll stúdiójának vendége volt, a vele készült beszélgetés itt is megtekinthető:

https://www.youtube.com/watch?v=eRYoajs6sf8

Válasz

„A kormány elkötelezett a megfelelő kórházi higiénia biztosítása mellett, ennek érdekében szükségesnek tartja a kórházakban használt alapvető higiénés termékek központi beszerzését és annak 2026. január 1-től való biztosítását az állami fenntartású fekvőbeteg ellátást végző egészségügyi intézményekben” - olvasható az Orbán Viktor által szignált péntek esti kormányrendeletben.

https://444.hu/2025/10/18/orban-viktor-kormanyrendelet-adott-ki-arrol-hogy-a-korhazakban-kell-lennie-vecepapirnak

Sok vér, de

http://autovezetes.network.hu/kepek/nevessunk/sok_zsak_ver

... majd felitatják, mert lesz papír. (ha minden igaz.)

Válasz

Elektromos járművekkel zöldülnek a magyar kórházak | 2025-10-11

A Magyarország Kormánya által biztosított támogatásnak köszönhetően az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) összesen 43 darab elektromos autó beszerzéséről döntött. Ezek a járművek elsősorban kishaszonjárművek, amelyeket az ország különböző egészségügyi intézményeiben fognak használni logisztikai és szállítási feladatokra. A cél egyértelmű: a kórházak hatékonyabb és környezetbarát működésének támogatása.

Fontos lépés a fenntartható egészségügy felé

A flottafejlesztés mérföldkő a hazai egészségügyi rendszer fenntartható működésének irányába, hiszen az elektromos autók bevezetése jelentősen csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Ezáltal javul a levegőminőség, és mérséklődik a környezeti terhelés – mindez pedig hosszú távon is hozzájárul a zöld átálláshoz a közszférában.

Az OKFŐ közleménye hangsúlyozza, hogy a járműbeszerzés hazai támogatási forrásból valósult meg, ami jól mutatja a kormányzat elkötelezettségét a környezetbarát közlekedés és közszolgáltatások fejlesztése iránt.

https://e-cars.hu/2025/10/11/elektromos-jarmuvekkel-zoldulnek-a-magyar-korhazak/

Ezzel sokat segítenek a betegeknek, az biztos... :(

Előzmény

Válasz