Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Az egészségügy átalakításának terveiről

Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a Belügyminisztérium nem tart szükségesnek, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik” – áll az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben.

Gustav Klimt: Hügieia a görög mitológiában az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője (forrás: Wikipédia)

Pintér Sándor egészségügyért (is) felelős belügyminiszter nyújtja majd be a kormánynak azt az előterjesztést, amelyben szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól, a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról, valamint a dolgozók megyéken belüli vezénylése mellett a kórházi látogatási rend átszabásáról is szó van.

Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja – sorolják a kórházi struktúrát és működést érintő intézkedések között. Hangsúlyozzák, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.

Az előterjesztésben szerepel az is, hogy a kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.

Javaslat a szakdolgozói bérek emelésére, az orvosi bér differenciálására 2023-tól

2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. Ez jelenleg 27 százalékos. A bérarány az „A-E” kategóriába sorolt ápolók esetében a javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az „F-I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.

Felvetődött, hogy a pótlékok sorában megszűnne a képesítési-, a cím-, és az idegen nyelvi pótlék, a többi megmarad. Az alapilletményhez kötött pótlékok a bér emelése nyomán változnak, ennek többletforrás-igénye kicsivel több mint 30 milliárd forint. A munkáltató által adott illetményeltérítés fedezetét az intézménynek saját keretből kell kigazdálkodnia.

Bár úgy tűnt, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elfogadja, hogy a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az orvosoknál, az előterjesztésben most mégis az szerepel, hogy jövő januártól, vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége legyen az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján 20 százalékkal nemcsak emelni, hanem csökkenteni is. Ez a kitétel egyébként szerepelt az új jogviszony törvény eredeti szövegében, amelyet akkor a Magyar Orvosi Kamara kérésére módosítottak. Korábban a hivatásrend jelezte, hogy az eltérítés a minőségértékelési rendszer bevezetésével együtt értelmezhető csak, ám e rendszer bevezetésének egyelőre nincs nyoma a mostani előterjesztésben, bár a területért felelős államtitkár több nyilatkozatában is ígérte ennek mielőbbi bevezetését, az OKFŐ főigazgató-helyettese, Szondi Zita pedig szeptember elején beszélt arról, hogy év végére elkészül az ágazati minőség- és teljesítményértékelési rendszer.

Megszűnnek a közreműködői szerződések 2024-ig

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig. Az előterjesztő álláspontja, hogy a kórházi adóssághelyzet kialakulásában szerepet játszanak a személyes és nem személyes közreműködői szerződések, hiszen ezek bérköltségét az intézményeknek saját forrásból kell kigazdálkodniuk, ráadásul a közreműködők magasabb díjazásban részesülhetnek, mint a szolgálati jogviszonyban állók. Nem lehetne igénybe venni bérnővéreket sem.

Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, kezdetben az új közreműködői szerződések megkötését vonnák moratórium alá, vagy csak rövid, határozott időre engedélyezné azokat az OKFŐ. A személyes közreműködői szerződések jelenleg 2023. december 31-éig érvényesek, amelyek szükség esetén meghosszabbíthatók, vizsgálva annak lehetőségét, hogy megszüntessék.

Örökbe fogadnák a „nem gazdaságos” praxisokat 2028-ig

A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, egyúttal a központ égisze alatt működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. Egyelőre az átszervezés miatt szükséges feladatellátási szerződés-módosítást még a helyhatóságokra bíznák, azonban az előterjesztésben jelzik, hogy később már csak a praxiskezelővel szerződnének az orvosok.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Az új, az OKFŐ által kialakított körzethatárokhoz illesztenék a védőnői szolgálatok ellátási területét is, azaz a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.

Új ügyeleti rendszerre 33 milliárd forint

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, amelynek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.

A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A feladatokat délután 4-től másnap reggelig, illetve hétvégén és ünnepnapokon az OMSZ diszpécserközpontja osztályozza, a háziorvosnak pedig jelzi, ha a beteghez ki kell mennie.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

Teret nyer a miniHIS a praxisokban 2024-ig

Célul tűzték ki az előterjesztésben az állami tulajdonú és üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, a miniHIS „minél nagyobb mértékű térnyerését”. Az EESZT-MiniHIS-re vonatkozó műszaki feltételek teljesítését valamennyi háziorvosi rendszergyártótól elvárják, azok a szoftverek, amelyek az előírásnak a türelmi idő elteltével sem felelnek meg, nem lesznek alkalmazhatóak a praxisokban 2024-től.

Bár az előterjesztő arra számít, hogy a direkt kikényszerítés hiánya miatt a MiniHIS mellett maradnak még erős és jó minőségű háziorvosi rendszerek a piacon, de „mivel azok teljesítettek minden feltételt, biztosított lesz az ágazatvezetői és miniszteri elvárás a pontos adatszolgáltatásra, miközben az EESZT-MiniHIS erős és határozott térnyerése is biztosított. Évente kétszeri alkalommal további működési feltételek szigorításával a háziorvosi adatszolgáltatás pontosítása érdekében további gyors tisztulásra lehet számítani”. Számításaik szerint ezzel a megoldással „két éven belüli teljes körű „békés átmenet és tisztulás” biztosítható a háziorvosi rendszerek piacán az EESZT-MiniHIS javára. Míg az alapellátó háziorvosok ingyenesen jutnának az állami szoftverhez, az költségvetés számára mintegy 8 milliárd forint kiadást jelentene a bevezetése.

Rendelőintézet-államosítás jövő júliustól

2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a kormánynak. Ennek megalapozására az OKFŐ most átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. A felmérés elvégzéséhez 620 millió forintot igényelne a BM az idei évi költségvetés módosítása nyomán.

Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

Az előterjesztésben arra az esetre, ha az államosítás nem nyerne kormányzati támogatást, az OKFŐ központi ellenőrzési jogkörének megerősítését szorgalmazzák az egészségügyi törvény módosításával.

Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.

Nemzeti laborhálózat márciustól

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása, amiről egy ével ezelőtt Takács Péter még az OKFŐ főigazgató-helyetteseként beszélt egy konferencián. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumban az egyetemi laborok mellett. Egységesítik a gépparkot, és központi közbeszerzéssel szereznék be a reagenseket a vizsgálati eredmények egységesítése érdekében. Az öt régióra öt külön közbeszerzéssel biztosítanák a logisztikát.

A minták nyomonkövethetőségét, az egységes minőségű adatokat, a távvalidálást és az országos reagens-gazdálkodást az Ágazati Labor Információs Rendszer (ÁLR) biztosítaná, amely az eeszt-n belül jönne létre.

A nemzeti laborhálózat koncepciója a számítások szerint mintegy 60 milliárd forintnyi forrást igényelne. Az előterjesztés nem szól arról, hogy mi lenne a szerepe az új rendszerben az országos intézetek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az OVSZ speciális laboratóriumaival.

Életkorhoz kötött, alkalomszerű szűrés a háziorvosnál 2025-től

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához. A szűrés a kockázatbecslést követően azoknál, akik átlagos alkoholfogyasztási, dohányzási, diabétesz és depresszió kockázattal rendelkeznek, az általános fizikális vizsgálat mellett BMI és haskörfogat- valamint vérnyomásmérés mellett 12 elvezetéses EKG elkészítését, spirometriát, labor- és szemészeti vizsgálatot is előírnának. 65 éves korban mindez kiegészülne szonográfus által végzett hasi ultrahanggal, valamint csontsűrűség-méréssel. A kérdésben az előterjesztő további szakmai egyeztetéseket lát szükségesnek.

Az egészségügyért felelős államtitkárság számításai szerint a három korcsoportban végzett szűrés elvégzése évente 84 beteg vizsgálatát jelenti egy-egy praxis számára, amelynek költségigénye 2,6 milliárd forint, amelyet az uniós helyreállítási alapból, illetve ez EFOP+ keretből biztosítanának.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

Szakellátási központok alakulnak

Új törvény elfogadását is szorgalmazza az előterjesztés „a szakápolás átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről”, amely jogalapot teremt a tartós ápolási ágyak átadására azoknak a szakápolási központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki, ahol az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg. Fenntartásuk a szociális tárca feladata lesz.

Az ágyak átadásával az eddig ezekre fordított NEAK-finanszírozás (6600 ft/nap) is gazdát cserél, és az ott dolgozókra az átszervezést követően már nem az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, hanem a közalkalmazotti törvény vonatkozik majd azzal a kitétellel, hogy a fizetésük nem csökkenhet.

2015-ben Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkár reformprogramjának öt pontjából az egyik a szociális ellátási feladatok leválasztása lett volna az egészségügyről.

Változik a látogatási rend, nem lesz orvosválasztási jog

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget. A segítő – akinek személyét a beteg választja, és akinek adatai bekerülnek a betegdokumentációba is – ápolásnak nem minősülő tevékenységével tehermentesítheti a személyzetet is.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel. Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, ez a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a testvérre és az egyenes ági rokonra.

A most hatályos egészségügyi törvény kimondja, hogy az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható, és hogy a betegnek „joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes”. A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.

Az előterjesztésben foglaltak egy új törvény elfogadását és 6 hatályban lévő jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, és 4 új kormányhatározat elfogadását a kabinettől.

Forrás:

http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/beremeles__centralizalas__vezenyles__errol_donthet_majd_a_kormany

( https://szegedma.hu/2022/10/komoly-atszervezes-jon-az-egeszsegugyben-megszunik-a-szabad-orvosvalasztas-joga )

Címkék: alapellátás alkalomszerű szűrővizsgálat eeszt egészségügy egészségügyi ellátórendszer megújítás háziorvosi praxis háziorvosi ügyelet háziorvosi ügyeleti rendszer kórház látogatás szabály kórházi látogatási rend közreműködői szerződések megyéken belüli vezénylés minihis minőség- és teljesítményértékelési rendszer nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat orvosválasztás joga rendelőintézet államosítás szakdolgozói béremelés szakellátási központok

Kapcsolódó hírek:

Sürgősségi.info | ügyelet- és gyógyszertárkereső weboldal felnőtt betegeknek

Hol tudom megtekinteni az egészségügyi adataimat?

5+1 fontos dolog, amire figyelj, hogy boldoguljon a mentő

Lehet félelem nélkül élni? Levetkőzhetjük a belénk nevelt mintákat? Lehetünk boldogok, ha nincs hatalmunk? - Feldmár András

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 3 hete

Elismerte hibáját a Mentőszolgálat a hat órán át mentőre várakozó, majd elvérzett nő ügyében | 2024. 10. 28.

Hibázott a mentésirányító az Országos Mentőszolgálat szerint, amikor egy súlyosan vérző nő 6 órán keresztül hiába várt mentőre, majd a vérveszteség miatt meghalt.
https://24.hu/belfold/2024/10/16/mentoszolgalat-betegszallitas-halal/

Amint azt október közepén a 24.hu is megírta, a krónikus belgyógyászati osztályon fekvő nő átszállítását az ott dolgozó, vezető beosztású orvos sürgette, mondván, műtétre van szükség, ám a vérző beteg végül csak a mentők hívása után hét és fél órával jutott el a Honvédkórházba.

-- A budapesti kórházak közötti késedelmes mentőszállítás kapcsán indított belső vizsgálat személyi felelősséget állapított meg. A munkáltatói intézkedések folyamatban vannak

– idézte az RTL Híradó az Országos Mentőszolgálat közleményét.
https://www.rtlplusz.hu/hirado-p_7724/24-10-27-rtl-hirado-c_13098455

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő úgy véli, a többszöri segélyhívás valószínűleg nem ugyanahhoz a mentésirányítóhoz futott be, ezért nem tartja valószínűnek, hogy egyetlen munkatárs hibázott. Szerinte az eset az egész mentésirányítási rendszer hibájára utalhat, és nem egyedi.

„Olyan dolgozók ülnek adott esetben mentésirányításban, akik erre a munkára nincsenek jól felkészítve. Elég magas a fluktuáció ebben a munkakörben. Megfelelő mennyiségű személyezettel lehet ezt a rendszert működtetni. Ehhez az kell, hogy tisztességes bérezése legyen az ott dolgozóknak és tisztességes munkakörülményei” – vélekedett az ügyet elsőként nyilvánosságra hozó szakember.

Az Országos Mentőszolgálat az esettel kapcsolatban azt is közölte, hogy az ügyben felelős munkatársuk mentésirányítói tevékenységre vonatkozó, érvényes szakmai eljárásrendet, szabályzatot sértett meg.

https://24.hu/belfold/2024/10/28/mentoszolgalat-omsz-hiba-felelosseg/

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Csató Gábor az új budapesti ügyeleti rendről, a 1830-as számról és a kilencezer forintos órabérről | 2024. október 1.

Október elsejétől utolsóként Budapesten is bevezették az új orvosi ügyeleti rendszert,

https://infostart.hu/interju/2024/10/01/csato-gabor-az-uj-budapesti-ugyeleti-rendrol-a-1830-as-szamrol-es-a-kilencezer-forintos-oraberrol

a tudnivalókról beszélt Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

https://infostart.hu/audio/6BC74/6BC74E8F.mp3

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Az egészségügyet, a lakhatási problémákkal küzdő embereket és állatmenhelyeket is támogat olimpiai jutalmából Losonczi Dávid | 2024. október 04.

Losonczi Dávid birkózó múlt hétfőn térdoperáción esett át, így három hetes kényszerpihenőjét tölti – írja az MTI. A róla szóló hírből kiderül, hogy 15 millió 700 ezer forintos olimpiai jutalmát, amelyet ötödik helyéért kapott, kiegészítette 16 millióra és mind felajánlotta jótékony célokra. Augusztusban már megírtuk, hogy Losonczi nem tartja meg az összeget, most az is kiderült, hogy mire jut majd belőle. Azt mondja, az egészségügyet, a lakhatási problémákkal küzdő embereket és állatmenhelyeket is egyaránt szeretne belőle támogatni.

https://444.hu/2024/10/04/az-egeszsegugyet-a-lakhatasi-problemakkal-kuzdo-embereket-es-allatmenhelyeket-is-tamogat-olimpiai-jutalmabol-losonczi-david

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Sinkó Eszter: Könnyen lehet sok pénzt rosszul elkölteni az egészségügyben | 2024. szept. 29.

Az egészségügyi közgazdász szerint nagyon negatív a magyarok véleménye az egészségügyi ellátó rendszerről, teljesítőképességről, hozzáférhetőségéről, és arról, hogy a polgárok mennyire minőségi ellátást kapnak. Sokszor ugyanis már az is gondot jelent, hogy a beteg bejusson a háziorvoshoz. Lehetetlen feladat egy kézből irányítani az egészségügyet, véli Sinkó Eszter. A szolgáltatás reakcióképessége nagyon leromlott az elmúlt időszakban, mióta az ellátórendszerek döntő többsége állami kézbe került.

A kormányok az elmúlt 34 évben mindig is szerettek különböző népegészségügyi programokat letenni az asztalra. Kérdés, a kabinet most mennyi humánerőforrást hajlandó átcsoportosítani, és mennyi pénzt tesz hozzá. A várólisták ügye továbbra sem megoldott, a János Kórház például már csak 2026 őszére ad időpontokat.

Hiába a prevenció, ha mégis baj van, a betegek akár a sebészeti ellátáshoz sem jutnak hozzá. Az ellenzéki önkormányzatok is a szakma szabályai szerint működtetik a szakrendelőket, az orvosok nem politikai szempontok alapján kezeik a betegeket.

Az idei nyár kiverte a biztosítékot a légkondicionáló berendezések ügyében, az állampolgárok türelmetlenebbek, sokkal dühösebbek, nehezebben fogadják el a rossz kórházi körülményeket. Magyar Péter tevékenysége pedig katalizálta ezeket az indulatokat, ezért a kormány kénytelen felvenni a kesztyűt. Közben mindenhonnan próbál pénzeket összesöpörni, ami az egészségügyi szereplőket is érintheti. A kormány még a Kelet-Európai régióhoz képest is GDP arányosan 700 milliárddal költ kevesebbet az egészségügyre, emlékeztet a szakember.

01:43 Magyarok negatívan ítéli meg az egészségügyi ellátást
07:01 Egy újabb népegészségügyi stratégia?
16:10 Lesz klíma a kórtermekben és milyen az új ügyeleti rendszer?
24:03 Miért kap kevesebb pénzt az egészségügy?
31:01 Pénzelvonások következményei

https://www.youtube.com/watch?v=ciXmxSgHnEM

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Kedden indul az új ügyeleti rendszer Budapesten – ezt kell tudni róla | 2024. 09. 29.

Október elsejével Budapesten is működésbe lép az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által biztosított új ügyeleti rendszer.

A mentőszolgálat közleménye szerint a nap 24 órájában elérhető lesz a 1830-as központi ügyeleti szám, amit abban az esetben kell hívni, ha a háziorvos rendelési idején kívül jelentkező, és a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható egészségügyi probléma alakult ki. Életveszély esetén továbbra is a 112 hívása jelenti a legjobb megoldást.

-- Budapesten október elsejétől 15 helyszínen lesznek ellátóhelyek, 3 speciális gyermekellátóhely (a Heim Pál gyermekkórház, a Szent János kórház és a XIII. kerület Révész utcai rendelő), valamint 14 mobil ügyeleti egység is működni fog. Az ellátóhelyek kijelölésénél az OMSZ figyelembe vette a településszerkezetet, lakosságszámot, úthálózatot, tömegközlekedést és a kórházak, mentőállomások elhelyezkedését is.

-- Hétköznap délután 4 órától este 10 óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 óra és délután 2 óra között háziorvosok fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon, azután pedig a mentők biztosítják a sürgősségi ügyeletet, ahol az orvosok mellett egyetemi végzettségű ápolók, mentőápolók, mentőtisztek is fontos szerepet kapnak.

-- Szükség esetén (pl. mozgáskorlátozottság, súlyos állapot) 14 mobil ügyeleti egység látja el a betegeket a saját lakásukon.

Az erről szóló közlemény szerint az új alapellátási ügyeleti rendszer egyik előnye, hogy nem a betegnek kell keresnie a megfelelő ellátást, hanem a 1830-as számon egy szakember segít és megadja a beteg számára legjobb megoldást, továbbá eltűnnek a kerület-, illetve városhatárok: amennyiben szükséges, a beteget arra az ellátóhelyre irányítják majd, amely éppen hozzá a legközelebb van.

Az OMSZ kiemelt célkitűzése, hogy az egységes alapellátási ügyelet – hasonlóan a már csatlakozott vármegyékhez – a fővárosban is minden betegnek egyszerűen elérhető, állapotának, szükségleteinek megfelelő, magas színvonalú ellátást biztosítson. Az ország más területein már másfél éve működő új ügyeletben eddig már több mint 900 ezer beteg kapott szakszerű ellátást.

Dr. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója elmondta, hogy minden tárgyi, személyi feltétel adott az október elsejei induláshoz. Hozzátette, köszönet jár a rendszer kiépítését és stabil működését biztosító bajtársaknak, háziorvosoknak, szakdolgozóknak és a háttérfeladatokat ellátóknak. A működési és betegforgalmi adatokat a jövőben is folyamatosan elemzik annak érdekében, hogy a 1830 hívásfogadó kapacitása és az ügyeleti ellátó helyek erőforrásai mindenkor megfeleljenek a betegek szükségleteinek.

https://24.hu/belfold/2024/09/29/budapest-haziorvosi-ugyeleti-rendszer-oktober-tudnivalok/

A legfontosabb tudnivalók a mentők honlapján is elérhetők.

https://www.mentok.hu/ugyelet/

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Kitörési pontnak tartotta a kormány, most mégis elkaszálta az egészségipari stratégiá | 2024. 09. 20.

Szavak szintjén a hat kiemelt versenyképességi ágazat között van az egészségipar, a kormány mégis visszavonta az erről szóló, 2020-ban elfogadott stratégiát. Ahogy a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer továbbfejlesztése érdekében meghozott határozatot is.

A csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy két fontos, az egészségügyet érintő négy évvel ezelőtt elfogadott döntését vonta vissza a kormány.

-- Az egyik a Magyarország átfogó Egészségipari Stratégiájáról és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet,

-- a másik a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat.

A kormány a koronavírus-járványra válaszul indította 2020-ban az Egészségipari támogatási programot, amelynek célja a magyar gazdaság versenyképességének növelése mellett az, hogy Magyarország az egészségügyi védőeszközök terén is képes legyen önellátásra.

A Magyar Közlöny legutóbbi számában szerepel a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások intézményrendszerének továbbfejlesztéséről szóló 1518/2020. kormányhatározat visszavonása is. A határozatot „a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer továbbfejlesztése érdekében” hozta meg a kormány, amely négy évvel később ezt visszavonta.

https://24.hu/belfold/2024/09/20/visszavonas-kormanyrendelet-egeszsegipar-strategia/

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Jöhet az új rákgyógyszer, még a leghalálosabb agydaganat ellen is működött a kísérlet | 2024. szeptember. 11.

Amerikai és kínai kutatóknak sikerült megoldaniuk az agydaganatok kezelésének egyik legnagyobb problémáját: sikerrel juttatták át a készítményüket a vér-agy gáton, így a szer egyből megtámadta a rákos sejteket.

Manapság ritkán látható együttműködés zajlott nemrég az Egyesült Államok és Kína között. Egész pontosan: a két ország tudósai között, akik egy új, növényi alapú nanorészecskés kezelést fejlesztettek ki, amivel a leghalálosabb agydaganatot a glioblasztómát célozzák meg – írja az Interesting Engineering. A bardoxolon-metil nevű fitokemikáliából készített nanorészecskéket úgy tervezték, hogy áthatoljanak a vér-agy gáton, és közvetlenül a daganatsejteket célozzák meg. Az erről szóló tanulmány a Small Science című tudományos lapban jelent meg.

A wuhani Renmin Kórház, valamint a Yale Egyetem tudósai egerekbe fecskendezték a nanorészecskéket, amelyek a megfigyelések szerint sikeresen azonosították a daganatsejteket, majd meg is támadták azokat.

A glioblasztóma egy gyorsan növekvő és erősen agresszív agydaganat, amely évente körülbelül 250 000 embert érint világszerte. Sajnos a betegek kilátásai nem túl jók: a diagnózistól számított túlélési idő általában 14–16 hónap.

A betegség kezelése jelenleg a műtétből, valamint az azt követő sugár- és kemoterápiából áll, ám a daganatsejtek gyakran rezisztenciát fejlesztenek ki a gyógyszerekkel szemben, így a kezelésnek gyakran alig van hatása.

Hatékonynak tűnik egy új kísérleti védőoltás, ami segíthet túlélni a legagresszívebb agydaganatot

-- Az eddigi kísérletek alapján megduplázhatja a túlélési időt az a tesztelés alatt álló védőoltás, ami a glioblastoma nevű agydaganatban szenvedő betegeket hivatott segíteni.

A kezeléseket nehezíti a vér-agy gát, ami egy védőmembrán az agy körül. Ez nemcsak a káros anyagokat, de a gyógyszereket is kiszűri, így az nem tud eljutni az agyban oda, ahol szükség lenne rá. Ezen változtatandó számos technológiával kísérleteznek a szakemberek. Nemrég például egy olyan ultrahangot használó implantátumot fejlesztettek, ami képes ideiglenesen megnyitni a vér-agy gátat. A most kifejlesztett nanorészecskék szintén képesek kezelni ezt a problémát.

A tanulmány szerint az anyag apró, orsó alakú részecskéket alkot. A South China Morning Post beszámolója szerint a csapat olyan gyógynövényekből állított elő fitokemikáliákat, amelyek képesek voltak „maguktól nanorészecskékké egyesülni, hogy különböző betegségeket kezeljenek”. Ezek rendkívül kicsit: 50–80 nanométer szélesek, és 170 nanométer hosszúak.

Az egyik ilyen anyagról, a bardoxolon-metilről állapították meg azt a tudósok az egérkísérletek során, hogy rendkívül hatékonyan jutottak át a vér-agy gáton, majd kezdték el pusztítani a rákos sejteket. A nanorészecskék önszervező módon működnek, vagyis a vér-agy gáton átjutva elősegítik, hogy még több anyag jusson be az agyba, és kezdje meg a daganatos sejtek pusztítását.

A vizsgálat során a szert intravénásan adták be egereknek hetente háromszor, négy héten keresztül. Ez a kezelés jelentősen csökkentette a daganat növekedését. A kutatók a jövőben emberekkel is kipróbálnák a szer hatékonyságát, amitől azt remélik, hatékonyabb rákkezelést tesz majd lehetővé.

https://hvg.hu/tudomany/20240911_glioblasztoma-agydaganat-gyogyitasa-nanorszecskek-ver-agy-gat

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Együttműködést jelentett be a Samsung és a magyar Doktor24 egészségügyi szolgáltató. Ennek eredményeképp bizonyos felhasználók 70 ezer forintos utalványt kapnak a gyártótól. | 2024. szeptember. 10.

A kedden bejelentett kezdeményezés részeként a szeptember 26. és december 31. között megvásárolt, a Samsung által forgalomba hozott Samsung Galaxy Z Fold6 és Z Flip6 készülékekhez, illetve a Galaxy S24 család okostelefonjaihoz egy 70 ezer forint értékű egészségügyi utalvány jár.

Az utalvány beváltható a vásárló, illetve egy családtagja vagy munkatársa számára a Doktor24 által kínált egészségügyi csomagra: laborvizsgálatra, kiértékelésre, dietetikai konzultációra, vagy a célzottan a metabolikus szindróma elleni küzdelmet támogató, személyre szabott orvosi szolgáltatások szervezésére.

https://hvg.hu/tudomany/20240910_samsung-health-doktor24-egyuttmukodes

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

Bezárja praxisát a gyerekorvos, akinél ellenőrzést tartottak, miután az RTL-nek nyilatkozott | 2024. szeptember 03.

Schuler Zsófia szerint óriási a korrupció és így nem lehet tisztán vinni egy vállalkozást. Úgy érzi, el kell kicsit távolodnia ettől a helyzettől mentálisan és fizikailag is.

„Mély fájdalommal jelentem be, hogy közös munkánk a végéhez közeledik. Tegnap beadtam a felmondásomat az önkormányzat felé, így legkésőbb hat hónap múlva a praxisom bezárja kapuit” – írja oldalán Schuler Zsófia, köztiszteletben álló gyermekorvos.

https://drschulerzsofia.hu/2024/08/30/holnapi-rendeles-1600-ig/

Schuler nyíltan megosztotta döntésének okait:

-- szerinte az oktatás, az egészségügy, a gazdaság- és a külpolitika helyzete már régóta rossz irányba halad.

„A korrupció szintje magas, így egy vállalkozás sem tud jó minőségű munka és megfelelően fizetett alkalmazottak mellett fehéren működőképes maradni. Sajnos az orvosok gazdasági és politikai megbecsültsége alacsony.

-- Nem tárgyalnak velünk hanem utasítanak minket, és esetenként olyan dolgokra kényszerítenek, aminek a szöges ellentéte szerepel a munkaszerződésben (pl. ügyelet)”

– írta.

Májusban Schuler az RTL Híradónak panaszkodott a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő egyik döntése miatt, és nem sokkal később a népegészségügyi központ vizsgálatot tartott rendelőjében.

-- „Szükség van arra, hogy ettől a helyzettől egy kicsit eltávolodjak, mentálisan és fizikailag, hogy jó minőségű munkát végezhessek továbbra is.”

– írta most.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/bezarja-praxisat-a-gyerekorvos-akinel-ellenorzest-tartottak-miutan-az-rtl-nek-nyilatkozott/