Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

NetPolgár - Digitális Irástudó klub

NetPolgár - Digitális Irástudó klub hírei

Az egészségügy átalakításának terveiről

Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a Belügyminisztérium nem tart szükségesnek, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik” – áll az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben.

Gustav Klimt: Hügieia a görög mitológiában az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője (forrás: Wikipédia)

Pintér Sándor egészségügyért (is) felelős belügyminiszter nyújtja majd be a kormánynak azt az előterjesztést, amelyben szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól, a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról, valamint a dolgozók megyéken belüli vezénylése mellett a kórházi látogatási rend átszabásáról is szó van.

Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja – sorolják a kórházi struktúrát és működést érintő intézkedések között. Hangsúlyozzák, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.

A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.

Az előterjesztésben szerepel az is, hogy a kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.

Javaslat a szakdolgozói bérek emelésére, az orvosi bér differenciálására 2023-tól

2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. Ez jelenleg 27 százalékos. A bérarány az „A-E” kategóriába sorolt ápolók esetében a javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az „F-I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.

Felvetődött, hogy a pótlékok sorában megszűnne a képesítési-, a cím-, és az idegen nyelvi pótlék, a többi megmarad. Az alapilletményhez kötött pótlékok a bér emelése nyomán változnak, ennek többletforrás-igénye kicsivel több mint 30 milliárd forint. A munkáltató által adott illetményeltérítés fedezetét az intézménynek saját keretből kell kigazdálkodnia.

Bár úgy tűnt, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elfogadja, hogy a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az orvosoknál, az előterjesztésben most mégis az szerepel, hogy jövő januártól, vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége legyen az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján 20 százalékkal nemcsak emelni, hanem csökkenteni is. Ez a kitétel egyébként szerepelt az új jogviszony törvény eredeti szövegében, amelyet akkor a Magyar Orvosi Kamara kérésére módosítottak. Korábban a hivatásrend jelezte, hogy az eltérítés a minőségértékelési rendszer bevezetésével együtt értelmezhető csak, ám e rendszer bevezetésének egyelőre nincs nyoma a mostani előterjesztésben, bár a területért felelős államtitkár több nyilatkozatában is ígérte ennek mielőbbi bevezetését, az OKFŐ főigazgató-helyettese, Szondi Zita pedig szeptember elején beszélt arról, hogy év végére elkészül az ágazati minőség- és teljesítményértékelési rendszer.

Megszűnnek a közreműködői szerződések 2024-ig

Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig. Az előterjesztő álláspontja, hogy a kórházi adóssághelyzet kialakulásában szerepet játszanak a személyes és nem személyes közreműködői szerződések, hiszen ezek bérköltségét az intézményeknek saját forrásból kell kigazdálkodniuk, ráadásul a közreműködők magasabb díjazásban részesülhetnek, mint a szolgálati jogviszonyban állók. Nem lehetne igénybe venni bérnővéreket sem.

Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, kezdetben az új közreműködői szerződések megkötését vonnák moratórium alá, vagy csak rövid, határozott időre engedélyezné azokat az OKFŐ. A személyes közreműködői szerződések jelenleg 2023. december 31-éig érvényesek, amelyek szükség esetén meghosszabbíthatók, vizsgálva annak lehetőségét, hogy megszüntessék.

Örökbe fogadnák a „nem gazdaságos” praxisokat 2028-ig

A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, egyúttal a központ égisze alatt működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. Egyelőre az átszervezés miatt szükséges feladatellátási szerződés-módosítást még a helyhatóságokra bíznák, azonban az előterjesztésben jelzik, hogy később már csak a praxiskezelővel szerződnének az orvosok.

A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.

Az új, az OKFŐ által kialakított körzethatárokhoz illesztenék a védőnői szolgálatok ellátási területét is, azaz a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.

A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.

Új ügyeleti rendszerre 33 milliárd forint

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, amelynek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.

A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.

A feladatokat délután 4-től másnap reggelig, illetve hétvégén és ünnepnapokon az OMSZ diszpécserközpontja osztályozza, a háziorvosnak pedig jelzi, ha a beteghez ki kell mennie.

A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.

Teret nyer a miniHIS a praxisokban 2024-ig

Célul tűzték ki az előterjesztésben az állami tulajdonú és üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, a miniHIS „minél nagyobb mértékű térnyerését”. Az EESZT-MiniHIS-re vonatkozó műszaki feltételek teljesítését valamennyi háziorvosi rendszergyártótól elvárják, azok a szoftverek, amelyek az előírásnak a türelmi idő elteltével sem felelnek meg, nem lesznek alkalmazhatóak a praxisokban 2024-től.

Bár az előterjesztő arra számít, hogy a direkt kikényszerítés hiánya miatt a MiniHIS mellett maradnak még erős és jó minőségű háziorvosi rendszerek a piacon, de „mivel azok teljesítettek minden feltételt, biztosított lesz az ágazatvezetői és miniszteri elvárás a pontos adatszolgáltatásra, miközben az EESZT-MiniHIS erős és határozott térnyerése is biztosított. Évente kétszeri alkalommal további működési feltételek szigorításával a háziorvosi adatszolgáltatás pontosítása érdekében további gyors tisztulásra lehet számítani”. Számításaik szerint ezzel a megoldással „két éven belüli teljes körű „békés átmenet és tisztulás” biztosítható a háziorvosi rendszerek piacán az EESZT-MiniHIS javára. Míg az alapellátó háziorvosok ingyenesen jutnának az állami szoftverhez, az költségvetés számára mintegy 8 milliárd forint kiadást jelentene a bevezetése.

Rendelőintézet-államosítás jövő júliustól

2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a kormánynak. Ennek megalapozására az OKFŐ most átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. A felmérés elvégzéséhez 620 millió forintot igényelne a BM az idei évi költségvetés módosítása nyomán.

Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.

Az előterjesztésben arra az esetre, ha az államosítás nem nyerne kormányzati támogatást, az OKFŐ központi ellenőrzési jogkörének megerősítését szorgalmazzák az egészségügyi törvény módosításával.

Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.

Nemzeti laborhálózat márciustól

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása, amiről egy ével ezelőtt Takács Péter még az OKFŐ főigazgató-helyetteseként beszélt egy konferencián. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumban az egyetemi laborok mellett. Egységesítik a gépparkot, és központi közbeszerzéssel szereznék be a reagenseket a vizsgálati eredmények egységesítése érdekében. Az öt régióra öt külön közbeszerzéssel biztosítanák a logisztikát.

A minták nyomonkövethetőségét, az egységes minőségű adatokat, a távvalidálást és az országos reagens-gazdálkodást az Ágazati Labor Információs Rendszer (ÁLR) biztosítaná, amely az eeszt-n belül jönne létre.

A nemzeti laborhálózat koncepciója a számítások szerint mintegy 60 milliárd forintnyi forrást igényelne. Az előterjesztés nem szól arról, hogy mi lenne a szerepe az új rendszerben az országos intézetek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az OVSZ speciális laboratóriumaival.

Életkorhoz kötött, alkalomszerű szűrés a háziorvosnál 2025-től

Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához. A szűrés a kockázatbecslést követően azoknál, akik átlagos alkoholfogyasztási, dohányzási, diabétesz és depresszió kockázattal rendelkeznek, az általános fizikális vizsgálat mellett BMI és haskörfogat- valamint vérnyomásmérés mellett 12 elvezetéses EKG elkészítését, spirometriát, labor- és szemészeti vizsgálatot is előírnának. 65 éves korban mindez kiegészülne szonográfus által végzett hasi ultrahanggal, valamint csontsűrűség-méréssel. A kérdésben az előterjesztő további szakmai egyeztetéseket lát szükségesnek.

Az egészségügyért felelős államtitkárság számításai szerint a három korcsoportban végzett szűrés elvégzése évente 84 beteg vizsgálatát jelenti egy-egy praxis számára, amelynek költségigénye 2,6 milliárd forint, amelyet az uniós helyreállítási alapból, illetve ez EFOP+ keretből biztosítanának.

A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.

Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.

Szakellátási központok alakulnak

Új törvény elfogadását is szorgalmazza az előterjesztés „a szakápolás átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről”, amely jogalapot teremt a tartós ápolási ágyak átadására azoknak a szakápolási központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki, ahol az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg. Fenntartásuk a szociális tárca feladata lesz.

Az ágyak átadásával az eddig ezekre fordított NEAK-finanszírozás (6600 ft/nap) is gazdát cserél, és az ott dolgozókra az átszervezést követően már nem az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, hanem a közalkalmazotti törvény vonatkozik majd azzal a kitétellel, hogy a fizetésük nem csökkenhet.

2015-ben Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkár reformprogramjának öt pontjából az egyik a szociális ellátási feladatok leválasztása lett volna az egészségügyről.

Változik a látogatási rend, nem lesz orvosválasztási jog

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget. A segítő – akinek személyét a beteg választja, és akinek adatai bekerülnek a betegdokumentációba is – ápolásnak nem minősülő tevékenységével tehermentesítheti a személyzetet is.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel. Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, ez a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a testvérre és az egyenes ági rokonra.

A most hatályos egészségügyi törvény kimondja, hogy az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható, és hogy a betegnek „joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes”. A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.

Az előterjesztésben foglaltak egy új törvény elfogadását és 6 hatályban lévő jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, és 4 új kormányhatározat elfogadását a kabinettől.

Forrás:

http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/beremeles__centralizalas__vezenyles__errol_donthet_majd_a_kormany

( https://szegedma.hu/2022/10/komoly-atszervezes-jon-az-egeszsegugyben-megszunik-a-szabad-orvosvalasztas-joga )

Címkék: alapellátás alkalomszerű szűrővizsgálat eeszt egészségügy egészségügyi ellátórendszer megújítás háziorvosi praxis háziorvosi ügyelet háziorvosi ügyeleti rendszer kórház látogatás szabály kórházi látogatási rend közreműködői szerződések megyéken belüli vezénylés minihis minőség- és teljesítményértékelési rendszer nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat orvosválasztás joga rendelőintézet államosítás szakdolgozói béremelés szakellátási központok

Kapcsolódó hírek:

Sürgősségi.info | ügyelet- és gyógyszertárkereső weboldal felnőtt betegeknek

Hol tudom megtekinteni az egészségügyi adataimat?

5+1 fontos dolog, amire figyelj, hogy boldoguljon a mentő

Lehet félelem nélkül élni? Levetkőzhetjük a belénk nevelt mintákat? Lehetünk boldogok, ha nincs hatalmunk? - Feldmár András

Kommentáld!

Hozzászólások

M Imre üzente 5 napja

Szíjjártó Péter! Hol vannak a lélegeztetőgép beszerzés dokumentumai?

https://www.facebook.com/reel/690874130438285

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 6 napja

Vita az egészségügyről – Takács Péter vs. Kulja András | 2025.06.23.

Vitapartnerek:
-- Takács Péter egészségügyi államtitkár
-- Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője (a vita kezdeményezője)

https://www.youtube.com/watch?v=O5frFcGD5Ig

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 6 napja

Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta azt a salátatörvényt, amelynek hivatalos célja, hogy javítsa Magyarország versenyképességét. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke előzőleg nyílt levélben kérte az államfőt, hogy fontolja meg ezt.

https://24.hu/belfold/2025/06/18/orvoskamara-elnok-almos-peter-nyilt-level-sulyok-tamas-torvenymodositas-ugyelet/

Álmos Péter részletesen felsorolta, hogy miért aggályos az egészségügy több területét is érintő jogszabály, miért nem felel meg a hatályos jogalkotásról szóló törvénynek. A MOK elnöke ezért azt kérte, hogy Sulyok Tamás ne írja alá a törvényt, küldje vissza az Országgyűlésnek újratárgyalásra, vagy forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollért.

https://24.hu/belfold/2025/06/24/egeszsegugy-torvenymodositas-sulyok-tamas-mok-kozlony/
___

Nyílt levél Sulyok Tamás köztársasági elnöknek

2025-06-18 12:48:00 FORRÁS: Magyar Orvosi Kamara

Szerző: -
Hírek - MOK hírek

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

A Magyar Orvosi Kamara elnökeként a 2025. június 17-én elfogadott Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán az alábbi kéréssel fordulok Önhöz.

Az elfogadott javaslat számos, az egészségügyi ágazatot közvetlenül érintő lényegi változtatást tartalmaz, ezért annak az aláírás előtti megfontolását javasoljuk, mert azt nem előzte meg széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés. A hatályos jogalkotásról szóló törvény értelmében a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szervezetek véleményezési jogukkal élhessenek. A Magyar Orvosi Kamara a mai napig nem kapta meg véleményezésre a javaslat eredeti szövegét. Ugyanakkor az eredeti, 2025. május 13-án benyújtott javaslat sem az ügyeleti ellátás, sem pedig az egységes kórházi beléptetőrendszerre vonatkozó módosításokat nem tartalmazta: azok csak 2025. június 5-én kerültek benyújtásra túlterjeszkedő módosítási javaslatként.

Egészségügyi szakmai körökben mind a beléptetőrendszer, mind pedig az ügyeleti ellátás komoly társadalmi ellenállást váltott ki, amelyek ellene szakmai szervezetek és szakszervezetek közösen fellépve tiltakoztak.

Teljességgel elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a háziorvos és házi gyermekorvos kollégák a most elfogadott törvény szerint szerződéskötés nélkül kötelesek részt venni az ügyeleti ellátásban. Álláspontunk szerint ez sérti a Polgári Törvénykönyv alapelveit és a kötelmekre vonatkozó rendelkezéseit is. Jelezni kívánjuk, hogy a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság 2025. februárjában olyan határozatot hozott, melyben elvi tartalommal megállapította, hogy a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatók (háziorvosok, házi gyermekorvosok) 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerinti ügyeleti szolgálatban való kötelezettsége nem látható el csak az annak tartalmát ténylegesen kitöltő, a vonatkozó jogszabályok által előírt szerződések megkötése révén.

Ezen túl álláspontunk szerint az arcképazonosításon alapuló technológiára épülő, az egészségügyi intézményekben részben bevezetésre került/kerülő beléptetőrendszer sérti az egészségügyi dolgozók alapvető emberi jogait is azáltal, hogy a beléptetés során biometrikus adatok felhasználásra kerül sor, amely aggályos a hatályos magyar és európai adatvédelmi szabályok szerint is.

A Magyar Orvosi Kamara, mint szakmai érdekképviseleti szervezet nem ért egyet azzal a rendelkezéssel sem, hogy a jogszabály az egyeztetést mellőzve a gyógyszerrendelés eddig kizárólagos orvosszakmai jogosítványát részben átruházza gyógyszerész és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló végzettséggel rendelkező személyekre is. Egy ilyen szakmai változásra – a betegek biztonságos ellátása érdekében – csak az érintettekkel lefolytatott megfelelő egyeztetés után kerülhet sor.

A fentiek alapján ezért tisztelettel kérem, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldje azt vissza az Országgyűlésnek újratárgyalásra vagy – amennyiben megítélése szerint alaptörvény-ellenes - forduljon az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollért.

Az Ön döntése ebben az ügyben kiemelkedő jelentőségű, mivel a köztársasági elnöki intézménynek az alkotmányos rend őreként, a nemzet egységének kifejezőjeként alapvető szerepe van a demokratikus államszervezet működése felett.

Budapest, 2025. június 18.

Tisztelettel:
Dr. Álmos Péter Zoltán
elnök
Magyar Orvosi Kamara

https://mok.hu/hirek/mokhirek/nyilt-level-sulyok-tamas-koztarsasagi-elnoknek

Válasz

M Imre üzente 1 hete

A NER-feleségek luxustáskáira utaló szlogennel gyűjt a Bethesda Gyermekkórháznak Görög Zita | 2025.06.21

A modell-műsorvezető „Nem Birkinre gyűjtünk” feliratú táblával a kezében, mozgássérült gyerekek társaságában kéri az embereket, hogy támogassák a kórházat, hogy tudjanak venni két, kerekesszékes gyerekek szállítására alkalmas autóbuszt.

“Nem táskára, hanem 2 db, kerekesszékes gyermekek szállítására alkalmas autóbuszra gyűjtünk a @bethesdagyermekkorhaz részére. A kórháznak több épülete van. A Bethesda utca 3. és az Ilka utca 57. között néhány száz méter a távolság. De próbáltad már ezt megtenni kerekesszékkel télen a Városligeten át? Nyáron 200 fokban? Álmunk, hogy olyan speciális, akadálymentesített kisbuszokat vásárolhassunk, amelyekkel biztonságosan, méltósággal és kiszámíthatóan szállíthatjuk a gyerekeket a fejlesztésekre és vizsgálatokra, az ezzel nyert időt pedig a gyógyításukra fordíthatjuk” – áll Görög Zita Instragram posztjában. A modell hozzátette, hogy összesen 40 millió forintra lenne szükségünk.

https://www.instagram.com/reel/DLFevaPtE74/

A bejegyzéshez egy kis videó is tartozik, amelyben Görög Zita mozgássérült gyerekek társaságában a Bethesda épülete előtt áll, és “Nem Birkinre gyűjtünk” feliratú táblát tart a kezében. A tábla utalás arra, hogy méregdrága, újonnan 9 és 150 ezer font közötti (4 és 72 millió forint) táskák többször feltűntek neres politikusok, üzletemberek feleségeinek kezében, így Rogán Barbaránál vagy Sarka Katánál.

https://hvg.hu/elet/20250621_A-NER-felesegek-luxustaskaira-utalo-szlogennel-gyujt-a-Bethesda-Gyermekkorhaznak-Gorog-Zita

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Botrány Újbudán: Egy éve üresen áll a 4 milliárdos sebészet | Jun 4, 2025

Egy éve üresen áll a tavaly átadott egy napos sebészet Újbudán, miután az egészségügyi hatóságok nem fogadják be a működéséhez szükséges kérelmet. László Imre, a kerület polgármestere nyílt levélben követel azonnali megoldást Pintér Sándor belügyminisztertől.

https://www.youtube.com/watch?v=ne8of3Hloaw

Válasz

M Imre üzente 3 hete

Ha a szülők nem lennének... . Igaz?

https://www.facebook.com/reel/1005726147772265

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Legkevesebb 13 milliárd forintba kerültek az államtitkár szerint használhatatlan egészségügyi fejlesztések | 2024. július 10.

Takács Péter egy tavasszal tartott előadásában fakadt ki, hogy mennyire félrementek bizonyos informatikai fejlesztések az egészségügyben. Több rendszert is kifejezetten használhatatlannak nevezett. Annak jártunk utána, mennyibe kerültek ezek, és kik szállították le a kifogásolható programokat.

A Szabad Európa tavasszal számolt be Takács Péter előadásáról. Ebben az egészségügyért felelős államtitkár a megszokottnál jóval őszintébben beszélt az egészségügyi rendszer problémáiról és a kormány átalakítási terveiről. Elmondta, hogy kórházbezárásokra van szükség, és számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitást.

https://www.szabadeuropa.hu/a/takacs-peter-egeszsegugyi-informatikai-fejlesztesek-i-cell-4ig/33020331.html

Arról is beszélt, hogy az ipari lobbi miatt törölték el a kötelező üzemorvosi vizsgálatot, és elárulta, miért váltották le az OKFŐ vezetőségét. Minderről részletesen itt olvashat.

https://www.szabadeuropa.hu/a/takacs-peter-egeszsegugy-allamtitkar-atalakitas-okfo-ugyelet-haziorvos/32899321.html

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

Hirtelen lezárt nyomozás a problémás, 13,4 milliárdba kerülő informatikai fejlesztések ügyében | 2024. augusztus 23.

Feltűnően gyorsan lezárta a cikkünk nyomán indult nyomozást a rendőrség a problémás egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatban. A bizonyíték egy államtitkári és egy OKFŐ-nyilatkozat, amelyek szerint minden rendben van. Ez utóbbi ráadásul egy rövid Magyar Nemzet-írásra utal, amely egy nappal a feljelentést elutasító határozat előtt jelent meg.

Július végén számoltunk be arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdését a 13,4 milliárdért fejlesztett egészségügyi szoftverekről. Ezek azok a rendszerek, amelyeket Takács Péter államtitkár használhatatlannak nevezett, és amelyek hátterét a Szabad Európa tárta fel. (Az előzményeket A használhatatlan rendszerek 13,4 milliárdért című keretes írásunkban foglaltuk össze.)

Most kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda megkapta a feljelentést, és szokatlanul gyorsan le is zárta a nyomozást. A rendőrség szerint nem történt sem csalás, sem hűtlen kezelés, ám az elutasító határozat indoklásában több furcsaság is van. Ez alapján meglehetősen felületesnek tűnik a rendőrség nyomozása.

Hadházy Ákos július 15-én küldte el kérdéseit Polt Péternek. A legfőbb ügyész július 30-án közölte, hogy feljelentésként továbbította a kérdést a rendőrségnek, és augusztus 5-én már meg is született a rendőrség feljelentést elutasító válasza. Ha tehát Polt egyből továbbította is Hadházy kérdéseit, akkor is legfeljebb 14 napot dolgozott a rendőrség a legalább 53 céget és 16 közbeszerzést érintő üggyel – amelyekhez egyenként is több szerződés és dokumentáció tartozik.

Az elutasítás indoklása azonban még érdekesebb. A két fő bizonyíték két állami nyilatkozat, valamint az, hogy ha probléma lenne a közbeszerzésekkel, lehet perelni a bíróságon.

A használhatatlan rendszerek 13,4 milliárdért

A Szabad Európa számolt be Takács Péter egy tavaszi előadásáról, ahol az egészségügyért felelős államtitkár a megszokottnál jóval kritikusabban beszélt az egészségügyi rendszer problémáiról és a kormány átalakítási terveiről, egyebek mellett a kórházbezárások szükségességéről, hogy számos ellátási helyen csökkenteni kell a kapacitást. Kifakadt bizonyos informatikai fejlesztések kapcsán, több rendszert kifejezetten használhatatlannak nevezett. Az államtitkár kijelentései nyomán megpróbáltuk kideríteni, mennyibe kerültek a kritizált programok, és mely cégek fejlesztették. Noha a vonatkozó adatbázisok hiányosak, közérdekű adatigénylések segítségével annyit megtudtunk: legalább 13,4 milliárd forint ment el a három rendszerre.

Az államtitkár által használhatatlannak nevezett Ápolástámogató Rendszer 11,5 milliárdba került, és az ápolók adminisztrációs munkáját hivatott segíteni. Takács egyenesen tragikusnak nevezte a háziorvosoknak és szakrendelőknek kifejlesztett, miniHIS nevű rendszer első verzióját, erre 1,6 milliárd ment el. Élesen kritizálta az NNGYK Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartás nevű rendszerét is, amely 320 millióba került a nekünk megküldött adatok szerint.

A fejlesztésekből a legtöbb pénz, több mint tízmillió az i-Cell Mobilsoft Zrt.-hez került. Ennek tulajdonosa Emőri Gábor, az egyik leggazdagabb magyar, akinek a cége szinte állandó beszállítója különböző állami szerveknek, és üzletel Mészáros Lőrinccel is. A legtöbb közbeszerzésben Jászai Gellért cége, az állami megrendelésekkel nagyra fújt 4iG volt a nyertes.

... az államtitkár szerint a közbeszerzések megfeleltek a szabályoknak, és az „elmúlt időszakban mindegyik rendszer olyan irányba fejlődött, amely a felhasználók megelégedettségét szolgálja”.

Rétvári ugyanakkor válaszában elismerte, hogy a miniHIS nevű rendszer fejlesztését a kezdeti problémák miatt teljesen át kellett alakítani: „2023-ban átalakítottuk a miniHIS fejlesztési folyamatát, aminek keretében az alvállalkozók helyett az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ munkatársai vették át a fejlesztéseket, és elkezdődött a rendszer alapos átszabása”, a rendőrség azonban már nem idézi az államtitkár e kijelentését. Érdemes megemlíteni, hogy a Rétvári nyilatkozata utáni harmadik munkanapon született meg a rendőrségi elutasító határozat.

A rendőrség szerint a másik bizonyíték arra, hogy nem történt bűncselekmény, egy, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) médiában tett nyilatkozata, amely szerint az ápolástámogatási rendszer (ÁTR) 2024 végére „az eredeti célkitűzésnek megfelelő valamennyi szervezeti egységben” elérhető lesz.

Ez azért érdekes, mert ez egy mindössze négy bekezdésből álló Magyar Nemzet-írásból származik, amelyben az OKFŐ a lap megkeresésére nyilatkozott. A Magyar Nemzet se előtte, se utána nem írt az ápolástámogatási rendszerről, és az írásból az sem derül ki, miért merült fel, hogy probléma lenne vele. Viszont ők is idézik az előbb már említett Rétvári-nyilatkozatot. Itt is érdemes kitérni az időzítésre: az OKFŐ-nyilatkozat augusztus 2-án, pénteken 14:10-kor jelent meg, kevesebb mint egy munkanappal a rendőrségi határozat megszületése előtt.

A rendőrség azt is írja, hogy Hadházy „hírportálon megjelent információkon túl nem szolgáltatott olyan adatot, amely a nevesített bűncselekmények szándékos elkövetését alátámasztaná vagy ilyen körülményre utalna”, miközben a politikus arról tájékoztatta lapunkat, hogy küldtek egy külön összefoglaló táblázatot is az érintett cégek nevével és a közbeszerzések egyéb részleteivel.

https://www.szabadeuropa.hu/a/hirtelen-lezart-nyomozas-a-problemas-13-4-milliardba-kerulo-informatikai-fejlesztesek-ugyeben/33088682.html

Előzmény

Válasz

M Imre üzente 1 hónapja

„Nem állapítható meg bűncselekmény” – kilenc év után lezárták a nyomozást a kórházi beszerzések ügyében | 2025. május 29.

Egy tíz évvel ezelőtti történetről és több tízmilliárd forintról van szó, és noha korábban a Gazdasági Versenyhivatal és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is szabálytalanságot állapított meg, a rendőrség úgy véli, „a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”. A feljelentő Hadházy Ákos független képviselő a Szabad Európának elmondta, nem hagyja annyiban az ügyet, kikéri a korábbi OLAF-vizsgálat eredményét.

A történet 2015-re nyúlik vissza. Az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” néven 2015-ben kiírt uniós pályázat célja a kórházi képalkotó diagnosztikai berendezéseinek színvonalának javítása volt. Mint arról a 444.hu 2018-ban beszámolt, a kórházak eredetileg kilencmilliárdból vehettek volna MR-, CT- és röntgengépeket, a nagy érdeklődés miatt azonban kibővítették a keretet és végül 81 intézmény nyert összesen 40,9 milliárd forintot.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő 2016-ban, akkor még LMP-s politikusként arra hívta fel a figyelmet, hogy az esetek 98 százalékában egyetlen pályázat érkezett, a pályáztok meghívásosak voltak, és noha ebben az esetben is három ajánlatot kellett volna bekérni, a bekért három ajánlatból kettő be sem adott pályázatot. Az ajánlatokat nem a nagy gyártó cégek képviselői, hanem úgynevezett csomagoló cégek adták. A végleges ár minden pályázat esetében jócskán meghaladta az előzetesen becsült piaci árat, volt, ahol a túlárazás a száz százalékot is meghaladta. Az Uzsokiban például 340 millióra becsülték a beszerzést, de 660 millió lett belőle – írja Hadházy Ákos, ...

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016-ban kezdte vizsgálni a pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat, hogy kiderítse, kartelleztek-e a piacon működő gyártók és forgalmazók. A Versenyhivatal 2016-os közleményében még 21 céget nevesített, mint a kartell lehetséges résztvevői, végül a bizonyítékok alapján hét céget sújtott összesen több mint 1,6 milliárd forintnyi bírsággal.

Az ügyet vizsgálva az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) szintén szabálytalanságot állapított meg.

Hadházy Ákos és a GVH feljelentése nyomán a rendőrség is nyomozást indított az ügyben 2016-ban versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban gyanújával. Ez Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos kérdésére 2020-ban adott válaszából derült ki. Ezt a nyomozás szüntették most meg, mert a rendőrség szerint nem állapítható meg bűncselekmény.

A rendőrségi vizsgálat lezárásáról beszámoló Hadházy Ákos a Szabad Európának elmondta, az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata már 2022-ben lezárult, de az uniós szabályok szerint annak részleteit csak akkor adhatja ki az OLAF, ha a nemzeti bűnüldöző szerveknél már nincs vizsgálat az ügyben. Azzal, hogy a rendőrség itthon lezárta a nyomozást, ez az akadály elhárult, így a független képviselő kérni fogja az OLAF-tól vizsgálat eredményét, és beadványában arra is felhívja a figyelmet, hogy kezelték kilenc éven át az ügyet a magyar bűnüldöző szervek.

https://www.szabadeuropa.hu/a/beszerzes-ct-mr-rendorseg-olaf-hadhazy-korhazak-egeszsegugy-gvh/33428534.html

Válasz

M Imre üzente 2 hónapja

VIZSGÁLAT A VIP ELLÁTÁS ÜGYÉBEN - Vizsgálatot indított az Országos Kórházi Főigazgatóság az Uzsoki kórházban működő VIP ellátás ügyében - ezt a Miniszterelnökség írta megkeresésünkre. Januárban derült ki, hogy egy beteget több éves várakozás helyett két és félmillió forintért heteken belül megműtöttek volna az úgynevezett térítéses osztályon. Hadházy Ákos és a Transparency International most első fokon pert nyert a kórház ellen, így az intézménynek 15 napja van elárulni, mennyi bevételhez jutott a fizetős betegek után.

https://www.facebook.com/watch/?v=1340227017233308

Válasz

További hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben