Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a NetPolgár - Digitális Irástudó klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
NetPolgár - Digitális Irástudó klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a Belügyminisztérium nem tart szükségesnek, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik” – áll az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben.
Gustav Klimt: Hügieia a görög mitológiában az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennője (forrás: Wikipédia)
Pintér Sándor egészségügyért (is) felelős belügyminiszter nyújtja majd be a kormánynak azt az előterjesztést, amelyben szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól, a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról, valamint a dolgozók megyéken belüli vezénylése mellett a kórházi látogatási rend átszabásáról is szó van.
Az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja – sorolják a kórházi struktúrát és működést érintő intézkedések között. Hangsúlyozzák, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek.
A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.
Az előterjesztésben szerepel az is, hogy a kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.
Javaslat a szakdolgozói bérek emelésére, az orvosi bér differenciálására 2023-tól
2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. Ez jelenleg 27 százalékos. A bérarány az „A-E” kategóriába sorolt ápolók esetében a javaslat szerinti emelést követően átlagosan 30,73 százalékra, míg az „F-I” kategóriákban átlagosan 46,7 százalékra emelkedne.
Felvetődött, hogy a pótlékok sorában megszűnne a képesítési-, a cím-, és az idegen nyelvi pótlék, a többi megmarad. Az alapilletményhez kötött pótlékok a bér emelése nyomán változnak, ennek többletforrás-igénye kicsivel több mint 30 milliárd forint. A munkáltató által adott illetményeltérítés fedezetét az intézménynek saját keretből kell kigazdálkodnia.
Bár úgy tűnt, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elfogadja, hogy a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az orvosoknál, az előterjesztésben most mégis az szerepel, hogy jövő januártól, vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége legyen az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján 20 százalékkal nemcsak emelni, hanem csökkenteni is. Ez a kitétel egyébként szerepelt az új jogviszony törvény eredeti szövegében, amelyet akkor a Magyar Orvosi Kamara kérésére módosítottak. Korábban a hivatásrend jelezte, hogy az eltérítés a minőségértékelési rendszer bevezetésével együtt értelmezhető csak, ám e rendszer bevezetésének egyelőre nincs nyoma a mostani előterjesztésben, bár a területért felelős államtitkár több nyilatkozatában is ígérte ennek mielőbbi bevezetését, az OKFŐ főigazgató-helyettese, Szondi Zita pedig szeptember elején beszélt arról, hogy év végére elkészül az ágazati minőség- és teljesítményértékelési rendszer.
Megszűnnek a közreműködői szerződések 2024-ig
Az államtitkárság célja, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak, ezért a közreműködő, mint foglalkoztatási forma valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig. Az előterjesztő álláspontja, hogy a kórházi adóssághelyzet kialakulásában szerepet játszanak a személyes és nem személyes közreműködői szerződések, hiszen ezek bérköltségét az intézményeknek saját forrásból kell kigazdálkodniuk, ráadásul a közreműködők magasabb díjazásban részesülhetnek, mint a szolgálati jogviszonyban állók. Nem lehetne igénybe venni bérnővéreket sem.
Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, kezdetben az új közreműködői szerződések megkötését vonnák moratórium alá, vagy csak rövid, határozott időre engedélyezné azokat az OKFŐ. A személyes közreműködői szerződések jelenleg 2023. december 31-éig érvényesek, amelyek szükség esetén meghosszabbíthatók, vizsgálva annak lehetőségét, hogy megszüntessék.
Örökbe fogadnák a „nem gazdaságos” praxisokat 2028-ig
A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, egyúttal a központ égisze alatt működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. Egyelőre az átszervezés miatt szükséges feladatellátási szerződés-módosítást még a helyhatóságokra bíznák, azonban az előterjesztésben jelzik, hogy később már csak a praxiskezelővel szerződnének az orvosok.
A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, de a helyhatóságok a háziorvosi ellátás biztosításáról ennél hamarabb is lemondhatnak, amikor is a feladatellátási-szerződést az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő kötné meg az orvossal, ahogyan annak személyéről is ő dönt, véleményezési jogot biztosítva az érintett települési önkormányzatoknak.
Az új, az OKFŐ által kialakított körzethatárokhoz illesztenék a védőnői szolgálatok ellátási területét is, azaz a védőnői körzetek kialakításának joga is állami kézbe kerül. Egyúttal a védőnők a jövőben a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban.
A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.
Új ügyeleti rendszerre 33 milliárd forint
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, amelynek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.
A tervezet értelmében a háziorvos hétköznap reggel 8 és délután 4 óra között saját rendelőjében látja el a területéhez, vagy a praxisközösségéhez tartozó betegeket. Délután 4-től este 10-ig, illetve hétvégén és ünnepnapon reggel 8-tól délután 2-ig ügyeletet lát el a járási szakrendelőben. Este tíztől reggel nyolcig, illetve hétvégén délután 2-től másnap reggel 8-ig a háziorvosi jellegű sürgős esetekre vonatkozó orvosi ügyeletet az OMSZ biztosítja.
A feladatokat délután 4-től másnap reggelig, illetve hétvégén és ünnepnapokon az OMSZ diszpécserközpontja osztályozza, a háziorvosnak pedig jelzi, ha a beteghez ki kell mennie.
A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, és a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.
Teret nyer a miniHIS a praxisokban 2024-ig
Célul tűzték ki az előterjesztésben az állami tulajdonú és üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, a miniHIS „minél nagyobb mértékű térnyerését”. Az EESZT-MiniHIS-re vonatkozó műszaki feltételek teljesítését valamennyi háziorvosi rendszergyártótól elvárják, azok a szoftverek, amelyek az előírásnak a türelmi idő elteltével sem felelnek meg, nem lesznek alkalmazhatóak a praxisokban 2024-től.
Bár az előterjesztő arra számít, hogy a direkt kikényszerítés hiánya miatt a MiniHIS mellett maradnak még erős és jó minőségű háziorvosi rendszerek a piacon, de „mivel azok teljesítettek minden feltételt, biztosított lesz az ágazatvezetői és miniszteri elvárás a pontos adatszolgáltatásra, miközben az EESZT-MiniHIS erős és határozott térnyerése is biztosított. Évente kétszeri alkalommal további működési feltételek szigorításával a háziorvosi adatszolgáltatás pontosítása érdekében további gyors tisztulásra lehet számítani”. Számításaik szerint ezzel a megoldással „két éven belüli teljes körű „békés átmenet és tisztulás” biztosítható a háziorvosi rendszerek piacán az EESZT-MiniHIS javára. Míg az alapellátó háziorvosok ingyenesen jutnának az állami szoftverhez, az költségvetés számára mintegy 8 milliárd forint kiadást jelentene a bevezetése.
Rendelőintézet-államosítás jövő júliustól
2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a kormánynak. Ennek megalapozására az OKFŐ most átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, és a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. A felmérés elvégzéséhez 620 millió forintot igényelne a BM az idei évi költségvetés módosítása nyomán.
Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.
Az előterjesztésben arra az esetre, ha az államosítás nem nyerne kormányzati támogatást, az OKFŐ központi ellenőrzési jogkörének megerősítését szorgalmazzák az egészségügyi törvény módosításával.
Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.
Nemzeti laborhálózat márciustól
A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása, amiről egy ével ezelőtt Takács Péter még az OKFŐ főigazgató-helyetteseként beszélt egy konferencián. A kormánynak készült mostani előterjesztés szerint 2023. március 1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumban az egyetemi laborok mellett. Egységesítik a gépparkot, és központi közbeszerzéssel szereznék be a reagenseket a vizsgálati eredmények egységesítése érdekében. Az öt régióra öt külön közbeszerzéssel biztosítanák a logisztikát.
A minták nyomonkövethetőségét, az egységes minőségű adatokat, a távvalidálást és az országos reagens-gazdálkodást az Ágazati Labor Információs Rendszer (ÁLR) biztosítaná, amely az eeszt-n belül jönne létre.
A nemzeti laborhálózat koncepciója a számítások szerint mintegy 60 milliárd forintnyi forrást igényelne. Az előterjesztés nem szól arról, hogy mi lenne a szerepe az új rendszerben az országos intézetek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az OVSZ speciális laboratóriumaival.
Életkorhoz kötött, alkalomszerű szűrés a háziorvosnál 2025-től
Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához. A szűrés a kockázatbecslést követően azoknál, akik átlagos alkoholfogyasztási, dohányzási, diabétesz és depresszió kockázattal rendelkeznek, az általános fizikális vizsgálat mellett BMI és haskörfogat- valamint vérnyomásmérés mellett 12 elvezetéses EKG elkészítését, spirometriát, labor- és szemészeti vizsgálatot is előírnának. 65 éves korban mindez kiegészülne szonográfus által végzett hasi ultrahanggal, valamint csontsűrűség-méréssel. A kérdésben az előterjesztő további szakmai egyeztetéseket lát szükségesnek.
Az egészségügyért felelős államtitkárság számításai szerint a három korcsoportban végzett szűrés elvégzése évente 84 beteg vizsgálatát jelenti egy-egy praxis számára, amelynek költségigénye 2,6 milliárd forint, amelyet az uniós helyreállítási alapból, illetve ez EFOP+ keretből biztosítanának.
A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.
Az előterjesztésben hangsúlyozzák, hogy nem szankcionálható az a páciens, aki nem jelenik meg az önkéntesen igénybe vehető szűréseken.
Szakellátási központok alakulnak
Új törvény elfogadását is szorgalmazza az előterjesztés „a szakápolás átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről”, amely jogalapot teremt a tartós ápolási ágyak átadására azoknak a szakápolási központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki, ahol az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg. Fenntartásuk a szociális tárca feladata lesz.
Az ágyak átadásával az eddig ezekre fordított NEAK-finanszírozás (6600 ft/nap) is gazdát cserél, és az ott dolgozókra az átszervezést követően már nem az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, hanem a közalkalmazotti törvény vonatkozik majd azzal a kitétellel, hogy a fizetésük nem csökkenhet.
2015-ben Ónodi-Szűcs Zoltán akkori egészségügyért felelős államtitkár reformprogramjának öt pontjából az egyik a szociális ellátási feladatok leválasztása lett volna az egészségügyről.
Változik a látogatási rend, nem lesz orvosválasztási jog
A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget. A segítő – akinek személyét a beteg választja, és akinek adatai bekerülnek a betegdokumentációba is – ápolásnak nem minősülő tevékenységével tehermentesítheti a személyzetet is.
Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel. Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, ez a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a testvérre és az egyenes ági rokonra.
A most hatályos egészségügyi törvény kimondja, hogy az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható, és hogy a betegnek „joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes”. A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető.
Az előterjesztésben foglaltak egy új törvény elfogadását és 6 hatályban lévő jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, és 4 új kormányhatározat elfogadását a kabinettől.
Forrás:
|
|
M Imre írta 2 napja a(z) Csányi Vilmos, etológus, író (podcast, 2021. július 1.) videóhoz:
Felhívás! Van egy önjelölt "igazságosztó" -ja...
M Imre írta 3 napja a(z) Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma képhez:
Itt a képen Tenzin Palmo-t láthatjátok, aki Diane Perry ...
M Imre írta 3 napja a(z) Óvatos ellenzéki összecsapás a miniszterelnök-jelöltek első vitáján blogbejegyzéshez:
Elbukott a Fidesz javaslata a Budapesti Drogstratégia ...
M Imre írta 3 napja a(z) November 25.: a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja blogbejegyzéshez:
Drogriporter: A minap egy podcast beszélgetésben ...
M Imre írta 5 napja a(z) Helyközi Járat néven hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei blogbejegyzéshez:
„Nekem kellett volna fogadnom a pápát, nem Tóth ...
M Imre írta 5 napja a(z) Újraindult a Szabadsajtó Klub: első adás (2022.10.28.) videóhoz:
SZABADSAJTÓ KLUB – Magyar Péter száműzné az...
M Imre írta 5 napja a(z) Lombkoronasétány-dal (csárdás) videóhoz:
„Gyökérsétány még lehetne belőle” – a Normafára...
M Imre írta 5 napja a(z) Ember- és környezetkímélő kertművelés videóhoz:
Ezért kell felásni a kertet | 2024. 11. 30. A kerti talaj felásása a ...
M Imre 5 napja új videót töltött fel:
M Imre írta 5 napja a(z) Paksi bővítés: résfalra vonatkozó építési engedély | Aszódi Attila (riport) videóhoz:
Aszódi Attila: A Roszatom miatt fenyeget a paksi atomerőmű ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Sürgősségi.info | ügyelet- és gyógyszertárkereső weboldal felnőtt betegeknek
Hol tudom megtekinteni az egészségügyi adataimat?
5+1 fontos dolog, amire figyelj, hogy boldoguljon a mentő
Lehet félelem nélkül élni? Levetkőzhetjük a belénk nevelt mintákat? Lehetünk boldogok, ha nincs hatalmunk? - Feldmár András