Udvaros Dorottya férfiszerepben látható – A népszerű, jelenleg is aktív férfi táncos-koreográfus, Jerôme Bel szerepét ölti magára, aki saját életéből merítve alkotta meg a Jerôme Bel című előadást.

Jerôme Bel nemrégiben egy igen kedves levéllel köszönte meg Udvaros Dorottyának, hogy eljátssza őt, és közben megírta egy régi emlékét is róla.

Íme a levél:

Kedves Udvaros Dorottya!

Jövő héten a Trafóban előadod a darabomat (ami egyben az életem is)! Nagyon szépen köszönöm. Főleg, hogy most fedeztem fel, hogy a budapesti Katona József Színházban játszottál Csehov Három nővér című darabjában. Ezt a produkciót Budapesten láttam, ahol a Francia Intézet a 80-as évek végén művészeti rezidenciát biztosított számomra. Elmentem az előadásra annak ellenére, hogy nem értettem magyarul, és nem is ismertem a darabot!

Mégis magával ragadott az előadás, olyannyira, hogy a legvégén, amikor a katonák elhagyták a várost, könnyekben törtem ki. Úgy mentem ki a színházból, hogy egyáltalán nem értettem semmit abból az élményből, amit átéltem. Nagyon felkavart.

Másnap reggel rohantam a Francia Intézet könyvtárába, hogy elolvassam a darabot, és rájöttem, hogy mindent megértettem, a legapróbb részletekig – emlékszem egy fehér zsebkendőre Irina kezében, és megértettem, hogy egy esküvőről van szó…

Megértettem a darabot anélkül, hogy egy szót is értettem volna a nyelvből, amin előadtátok. A gesztusaitokból, az érzéseitekből, a hanghordozásotokból stb…. értettem meg. A rendezés és a színészi játék olyan kifejező volt, hogy a nyelvre már nem volt szükség.

Gyakran mesélem ezt a történetet a barátaimnak vagy az előadásokon, amelyeket időnként a munkámról tartok. Egészen lenyűgöz, hogy most elmondhatom az egyik színésznőnek, aki azon a feledhetetlen estén játszott. Azóta minden előadást megnéztem a Három nővérből, amit csak tudtam. Ez a kedvenc darabom a repertoáron. Őrülten szeretem, ahogyan azon a harminc évvel ezelőtti budapesti estén titeket szerettelek.

Kérlek, fogadjátok végtelen hálámat.

Jerôme
https://szinhaz.online/udvaros-dorottya-ferfiszerepben-lathato-jerome-bel-irt-levelet-a-nemzet-szineszenek/

Válasz

A József Attila-film első előzetese alapján sok jóra a költő és a néző sem számíthat

Megjelent a József Attila-film, a Reménytelenül első előzetese, amit a költő születésének évfordulójához időzítve adtak ki.

„Amikor a film forgatását készítettük elő, már tudtuk, hogy a mai napon, április 11-én szeretnénk mutatni a hangulatából egy szeletet” – nyilatkozta Rózsa Gábor, a film forgatókönyvírója és rendezője a filmet forgalmazó Rózsa Film közleménye szerint.

A Reménytelenül című film „József Attila életének egy kevésbé ismert, de rendkívül izgalmas és romantikus időszakát tárja fel”. A filmet Rózsa Gábor írta és rendezi, a vezető operatőr Garai Gábor. József Attilát Sütő András alakítja, aki a 2022-es Blokádban a fiatal Göncz Árpádot játszotta. Gyömrői Editet, a költő pszichoanalitikusát Michl Juli alakítja. További szerepekben feltűnik Márkus Luca, Adányi Alex, Mult István, Kocsis Gergely, Mikola Gergő. A forgatás március közepéig tartott, most pedig megjelent az első ízelítő is a filmből:
https://www.youtube.com/watch?v=vlR4nMbvSD8

Az alig egyperces előzetes nem sok kérdést hagy a nézőben arra vonatkozóan, hogy milyen hangulatú lesz a film: az első fél percben végighallgathatjuk, ahogy Michl Juli a pszichoanalitikus Gyömrői Judit szerepében Wikipédia-szócikket megszégyenítően ledarálja valakinek a telefonba, mennyire szörnyű élete volt szegény József Attilának...

A film mozipremierje 2025. április 10-én lesz.
https://telex.hu/after/2024/04/12/jozsef-attila-film-elozetes-remenytelenul-pszichoanalizis

Válasz

Majdnem lehetetlen – Az SZFE autonómiaharcának története címmel könyvet írt Upor László dramaturg, a Színház- és Filmművészeti Egyetem korábbi oktatója és rektorhelyettese – adta hírül a Magyar Narancs.
https://szinhaz.online/upor-laszlo-konyvet-irt-az-szfe-autonomiaharcarol/

A szerzőről

Upor László dramaturg, műfordító. Színházról és filmről ír, olykor könyveket szerkeszt.

Évtizedeken át tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd Egyetemen. 2017-től rektorhelyettesként, 2019 tavaszától rektori feladatokat ellátó rektorhelyettesként volt kénytelen képtelen döntéseket hozni, később lemondott, még később a Freeszfe Egyesület egyik alapítója lett.

Válasz

A 2023-as év legnagyobb színházi átverése, avagy Vidnyánszky Attila törékeny esete a tisztességgel

Heteken át tartó közéleti színjátéknak volt részese a nagyérdemű, és még csak belépőjegyet sem kellett váltania rá. Ez a történet tökéletesen bemutatja, miként működik a NERisztáni átverő show, ahol semmi nem az, aminek látszik. Ahol a porondmester hol sír, könnyes bűnbánatot mutat, keserű önvádat ad elő, majd sűrű meakulpázás közben lemond, hol meg a saját színészeire tolja a felelősséget és mindazokat kárhoztatja, akik szerinte pusztán politikai indíttatásból kívánják az ő bukását, és ezért inkább visszavonja a lemondását. Amit mondjuk Csák János miniszter eleve el sem fogadott, de most a lemondás visszavonását mégis jóváhagyja. Ne keressünk azonban racionális logikát a NERisztáni kultúrpolitikában! A lemondás visszavonásának legfőbb mozgatórugója Vidnyánszky sziklaszilárd meggyőződése, hogy olyan nagyszerűt alkotott, hogy személye egyszerűen pótolhatatlan. Így miközben a színházigazgató egy ma született bárány tisztaságának látszatában tündököl, körül övezve – elmondása szerint – a színházi szakma, a magyar kulturális élet jeles szereplői, a közönség, sőt a külföld támogatásával és biztatásával, az egész történet mégis rendkívül fanyar szájízt hagy maga után abban a nézőben, aki még mindig csak egy kicsit is érzékeny az igazságra. De hol lóg ki a lóláb a történetben? Értsük jól Vidnyánszky szavait!
– Perintfalvi Rita főszerkesztő írása.
https://felszabter.hvgblog.hu/2023/12/28/a-2023-as-ev-legnagyobb-szinhazi-atverese-avagy-vidnyanszky-attila-torekeny-esete-a-tisztesseggel/

Előzmény

Válasz

Március 27 – Színházi Világnap

1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a Színházi Világnap. A Nemzetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határozott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ezen a napon köszöntik a színészeket.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség

Petőfi Sándor: Színészdal

Minden müvészetek
Fején a korona:
A mi művészetünk,
Ellen ki mondana?
Mi szép, mi szép, mi szép
A mi föladatunk!
Legyünk büszkék reá,
Hogy színészek vagyunk.

Csak árny, amit teremt
A költőképzelet;
Mi adjuk meg neki
A lelket, életet.
Mi szép, mi szép, mi szép
A mi föladatunk!
Legyünk büszkék reá,
Hogy színészek vagyunk.

Miénk a hatalom
Az emberszív felett:
Idézni egyaránt
Mosolyt vagy könnyeket.
Mi szép, mi szép, mi szép
A mi föladatunk!
Legyünk büszkék reá,
Hogy színészek vagyunk.

Apostolok vagyunk
Az erkölcs mezején.
Apostoli szavunk
Téged kiált: erény!
Mi szép, mi szép, mi szép
A mi föladatunk!
Legyünk büszkék reá,
Hogy színészek vagyunk.

De amit színpadon
A népnek hirdetünk,
Ne hazudtolja meg
A cselekedetünk.
Ha meg nem tesszük azt,
Ami föladatunk:
Akkor gyalázat ránk,
Szinészek nem vagyunk!

Pest, 1844. szeptember

https://baloghpet.com/2024/03/27/marcius-27-szinhazi-vilagnap/

Válasz

„A kultúrában semmi keresnivalója elvárásoknak és irányelveknek”

Aggodalmukat fejezték a kulturális életben kiszivárgott újabb központosítási tervekkel kapcsolatban az általunk megkérdezett művészek.

– A központosításnak egy állam működtetésekor szerintem csak igen kevés területen van létjogosultsága, ezek közé nem tartozik a kultúra – fogalmaz érdeklődésünkre Szeifert Natália író. Mint mondja, ha a törvénytervezet valóban erre irányul, azt rendkívül szomorúnak és kontraproduktívnak tartja, és elég csak azt megnézni, az oktatás területén mennyire nem vált be a szisztéma. Ami viszont igazán aggasztó Szeifert Natália szerint, az az, ahogy megpróbálják a kultúrát meghatározni. – Az egységes rendszerrel mindaddig talán probléma sem lenne, ameddig nem tartoznak hozzá elvárások, irányelvek. Ez például két olyan fogalom, amelynek nincs helye egy mondatban (egy gondolatban) a kultúrával – jegyzi meg.

– A cél az lenne, hogy mindent megfojtsanak, ami nincs az ellenőrzésük alatt? – teszi fel a kérdést megkeresésünkre Czutor Zoltán. A Belmondo frontembere szerint ez egy sátáni cél lenne. Ha viszont az az elgondolás, hogy egyféle kultúramenedzsment legyen, abban van ráció, mert ezt illetően évek óta vannak panaszok, sőt, már 2010-ben is emlegették problémaként. – A mai napig így van, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal – fogalmazza meg a valódi problémát a zenész, példaként hozva, hogy adnak támogatást produkciókra, albumok létrehozására, viszont azok aztán a Petőfi-rádióban vagy a tévében soha nem hangzanak el. – Ha viszont ennek az egységesítésnek nem ez a célja, hanem hogy egy kegyelemdöféssel leszámoljanak mindenkivel, aki eddig ide-oda még csinálhatott volna, de nem a rendszert szolgálja kritikátlanul, az nyilvánvalóan rendkívül súlyos – teszi még hozzá.

Súlyos gondot jelent, hogy előbb vannak a személyek és a fölöttes csúcsintézmények megnevezve, mint a világos szabályozás és a normarendszer – fogalmaz megkeresésünkre egy komolyzenei művész, aki előzőleg több előadóművésszel, intézményvezetővel, kulturális menedzsmentben dolgozó szakemberrel konzultált a tervezetről. Mint mondja, közösen fogalmazták meg, milyen aggodalmaik vannak a kérdést illetően. A tervezett központosítás szerintük az előadóművészet minőségének rovására menne. A Kádár-korszakban működő állami filharmónia-rendszer is hasonló intézmény volt, „ahol a vidéki együttesek legyártották a központi megrendelés által előírt produkciókat.” Látható minőségjavulásra onnantól adódott esély – ezzel pedig bizonyos együttesek éltek is –, amikortól autonóm alkotóműhelyek létezhettek a vidéki társulatoknál és zenekaroknál. – Nem lehet egyszerűen átlátni az ország nagyvárosainak igényrendszerét és identitáselemeit, majd ebben meghatározni, hogy mi a feladat, mindezt egy budapesti csúcsszervezet irodájában eldöntve. Ez teljesen abszurd. Távolról sincs arról szó, hogy az intézmények tökéletesen működnének, de a gyártósorrá silányítás biztos, hogy nem járható út – foglalja össze forrásunk.
https://hang.hu/kultura/vegleg-felszamolnak-a-kulturalis-autonomiat-162621

Előzmény

Válasz

Megszűnhet a Nemzet Színésze cím?

Két és fél hónappal Benedek Miklós halála után a Nemzet Színészei még mindig nem választottak új tagot maguk közé. Most a sajtóban felröppent a hír, hogy talán mindez nem véletlen: elképzelhető ugyanis, hogy a címet összevonják az MMA-hoz tartozó Nemzet Művésze kitüntetéssel.

* Nemzet Művésze

2000-ben Schwajda György létrehozta a Nemzet Művésze címet, még nem létezett a Magyar Művészeti Akadémiához (MMA) tartozó Nemzet Művésze elismerés, azt ugyanis csak 2014-ben hozták létre, azóta azonban valamennyi művészeti ág jelentős képviselőit az utóbbival ismerik el.

* Nemzet Színésze

A címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése terén kimagasló érdemeket szereztek. A cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a budapesti Nemzeti Színház színpadán töltött. A címet legfeljebb tizenketten viselhetik egyszerre, és ők életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egyik viselője elhalálozik, temetése után a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színészei jelenleg: Király Levente, Bodrogi Gyula, Tordy Géza, Molnár Piroska, Cserhalmi György, Szacsvay László, Almási Éva, Jordán Tamás, Lehoczky Zsuzsa, Udvaros Dorottya és Pogány Judit.

Ezzel szemben a Nemzet Művésze cím odaítéléséről a tizenegy Kossuth-díjas művészből álló Nemzet Művésze-díj Bizottság dönt,

-- amelynek elnöke az MMA elnöke (feltéve, hogy Kossuth-díjas.) A bizottság tagjait az MMA elnöke és a kultúráért felelős miniszter közösen kéri fel legfeljebb három évre. A címet egyidejűleg legfeljebb hetven művész viselheti.

Egyes források szerint a lépés már csak azért is logikus lenne, mivel információik szerint a kormány a készülő új kulturális törvényben a magyar kulturális élet totális központosítását tervezi. Az egyelőre nem világos, hogy a Nemzet Színésze cím jelenlegi birtokosai megtarthatják-e a címüket, vagy őket is integrálják a Nemzet Művésze cím alá.
https://fidelio.hu/plusz/megszunhet-a-nemzet-szinesze-cim-180702.html

Válasz

Az SZFE hallgatóinak levetítették a Petőfi-filmet, de a kommentelést letiltották

"Rabok legyünk, vagy szabadok?"

A kormányközeli alapítványba pár éve kiszervezett Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Facebook-oldalának kezelője örömhírként közölte, hogy a hallgatók megnézhették a Most vagy soha! című, Rákay Philip (Fülöp) által fémjelzett filmet, de a biztonság kedvéért a hozzászólási lehetőséget letiltotta – szúrta ki a hvg.hu.
https://magyarnarancs.hu/mikrofilm/az-szfe-hallgatoinak-levetitettek-a-petofi-filmet-de-a-kommentelest-letiltottak-266500

-- 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését.
-- Ez már nem is a sajtó, hanem a szólásszabadság tiltása!!
-- Ennyit a szabadságról.

... mondjuk, így tényleg garantált a siker! ;) :) :D

Előzmény

Válasz

Kötelezővé tehették egyes diákoknak Rákay Philip Petőfi-filmjének megnézését | 2024. március. 14.

Igazolatlan kaptak, ha nem mentek el, és még a jegyet is nekik kellett fizetniük.

"Diákokat vezényeltek a Petőfi-film vetítésére. Egy 9. kerületi iskola tanulója szerint a filmet kihagyó diákok igazolatlan hiányzást kaptak" - írja a Facebookon a Momentum ifjúsági szervezete, a TizenX.

Ezzel egy időben a hvg.hu is arról számolt be, hogy több, egymástól különálló forrásból is arról értesültek: valóban több iskola diákját is a Most vagy soha! című, 6 milliárd forint közpénzből készült film bemutatójára vezényelték. Többek között egy XV. kerületi gimnázium tanulói is erről számoltak be, akik hozzátették: igazolatlan kaptak, ha nem vettek részt a vetítésen.

De hasonló információkról értesült a lap vidékről is, Szegedről és Veszprémből, egy szülő pedig azt írta, hogy még a jegy árát is nekik kellett fizetniük.

A lap kereste a XV. kerületi intézményeket fenntartó Észak-pesti Tankerületi Központot, választ azonban egyelőre nem kaptak.
https://eduline.hu/kozoktatas/20240314_Petofi_film_kotelezo_Rakay_Philip_marcius_15
___

A magyar filmtörténet legdrágább magyar filmje a magyar történelem talán legfontosabb eseményéről. Honnantól történelemhamisítás a történelemhamisítás, sikerült-e Guy Ritchie-t összeboronálni a magyaros pátosszal, és melyik forradalmárunk küzdötte végig 1848. március 15-ét priapizmussal? Most vagy soha!, kritika.
https://24.hu/kultura/2024/03/14/most-vagy-soha-film-kritika-rakay-philip-marcius-15-petofi-sandor-szendrey-julia/
___

Petőfi-film: Rákay Philip megcsinálta a magyar Karib-tenger kalózait | 2024.03.13.
Ebben nem is az a legszomorúbb, hogy a mi közös pénzünket használta erre. Hanem az, hogy a mi közös március 15-ünket. Kosztümös akciófilm lett ugyanis a Most vagy soha! – amely Európa talán legkedvesebb, vér nélkül győztes forradalmát erőszakolja meg így a nagy vásznon. A díszlet valóban korhű, a látvány szép, csak épp minek, ha egyszer a történet semmibe veszi a valóságot. Ráadásul a játékidő fele teljesen fiktív szálat bont ki – így lesz Petőfi Sándor mellékszereplő a róla készült filmben. Belógtunk minden idők legdrágább magyar filmjének premier előtti vetítésére. Spoileres kritika.
https://www.valaszonline.hu/2024/03/13/petofi-film-rakay-philip-marcius-15-magyar-tortenelmi-filmek-most-vagy-soha-kritika/

Válasz

Hogyan csináljunk rossz filmet? Tímár Péter tudja

Hirtelen nem tudnék olyan magyar filmes alkotót mondani, akinek egyszerre szerepelt egy munkája egy több évtizedet átfogó kísérleti filmes kiállításon, miközben plakátok hirdetik a fővárosban, hogy a legismertebb filmje alapján megint táncdalest lesz. Ebben a kettősségben már megmutatkozik, hogy mi annyira érdekes Tímár Péterben, aki a karrierjét trükkfilmesként, kísérleti filmek készítőjeként kezdte, majd ezzel a sajátos szemlélettel készítette a nyolcvanas és kilencvenes évek mára közismert vígjátékait: az Egészséges erotika, a nálunk is évfordulós cikkben megénekelt Csapd le, csacsi!, majd a Kádár-korszaki nosztalgiát önkéntelenül bedurrantó Csinibaba.

Somossy elmondta a Telexnek, hogy az alapötlete az volt, hogy a Hogyan csináljunk rossz filmet című könyv alapján készüljön egy olyan film Tímárról, amely bemutatja pályafutásának tapasztalatait, sajátos filmelméletét és a munkamódszerét, és

-- amellyel életműve az őt megillető helyre kerül a magyar film történetében.

Ez a film nem vállalkozik arra, hogy teljeskörűen feldolgozza az életművet, hanem inkább a fontos állomásokkal foglalkozik – mondta a rendező. Az egész estés dokumentumfilm időrendi sorrendben megy végig Tímár karrierjén, szinte kizárólag társalkotók, stábtagok, és néha a rendező megszólalásaival...

A filmet itt lehet megnézni:
https://vimeo.com/919115667

A filmhez készült interjúkból még egy másfél órás extra anyag is készült: harminc videó került fel a YouTube-ra azoknak, akik szeretnének jobban elmélyülni a témában, ezeket itt lehet megnézni. A megszólalók között ott van az Oscar-díjas Deák Kristóf is.
https://www.youtube.com/playlist?list=PL5uQ5vfr8CW8KxrbKkTEYAIlUC_JIEHSe

Válasz