„A miniszterelnök öccsével üzleteltek. Tudjátok, mennyi az annyi, és merre hány méter” | 2025. június 10.

Orbán Viktor testvérére hivatkozva próbált a munkaerő-kölcsönző piacon érvényesülni egy olyan kör, amely tényleg maga mögött tudta a kormányfő öccsét.

Amikor a Porsche begördült a budapesti Campona bevásárlóközpont parkolójába, Somában erősödött az érzés, hogy ismerősének, a méregdrága autóval érkező Garaynak bejött az élet. Egy közös ismerősüktől, Ufó Pistitől hallotta, hogy Garay magas szintű politikai kapcsolatot épített ki, és olyan kormányközeli emberektől kap megrendeléseket, akik olcsó és megbízható külföldi munkaerőt keresnek. Egy nepáli ismerőse révén Soma is esélyt látott arra, hogy nepáli munkaerőt szerezzen, ezért nem akart kimaradni az üzletből. Bár Garayt csak felületesen ismerte már vagy tíz éve, a régi ismertség miatt, és persze azért, mert a sokak által csak „ügyvéd úrként” vagy „dr. Garayéként” emlegetett férfiról úgy tudta, ügyvéd, megbízott benne. Pedig a gyakran jogi okfejtésekbe bocsátkozó Garay sosem szerzett jogi diplomát Magyarországon. Azt állítja, hogy Amerikában igen, de az életútját elnézve sokan ebben is kételkednek.

A 2023. április elején lezajlott camponás találkozót Soma sikerként könyvelte el. Garay elmondta, hogy ő személyesen a miniszterelnök öccsének, Orbán Áronnak a „nemzetközi jogásza és tanácsadója”, a vendégmunkásprojektet teljes egészében ő viszi, mégpedig a kormányfő öccsének a felkérésére. Garay említette, hogy van egy harmadik társuk, Macsek, ő is benne van az üzletben.

Garay üzleti ajánlata úgy szólt, hogy Soma toborozzon minél több külföldit, cserébe ő és Macsek mindent elintéznek a külföldieknek: a tartózkodási engedélyt, a munkásszállást, a munkát. Persze mindezt nem ingyen. Még mielőtt bármit is intéznének, Somának ezer euró előleget kell fizetnie minden egyes munkavállaló után. Később a tartózkodási engedélyek ügyintézésének is lesz munkadíja, magyarázta Garay, fejenként 6000 euró, de a régi ismeretségükre tekintettel Somának csak ötezret kell majd fizetnie. Soma úgy gondolta, ha a szolgáltatást a nepáli kapcsolatának ő 5500 euróért adja tovább, akkor már keresett munkavállalóként 500 eurót.

Ha Soma húzta is a száját a borsos előleg miatt, Garay ajánlata kecsegtetőnek tűnt. Főleg azért, mert ismerőse azzal is elbüszkélkedett neki, hogy eddig már több mint ezer külföldit hoztak így be az országba, a többségüket pedig foglalkoztatják is, így ő már egymillió eurót keresett az üzleten.

Az üzleti lehetőség, amivel Garay Somát megkínálta, 2023 tavaszán már elég ismert volt a piacon. A kormány először 2016-ban nyitotta ki a kapukat két EU-n kívüli ország – Ukrajna és Szerbia – munkavállalói előtt, de a későbbiekben a lista újabb államokkal, köztük ázsiai országokkal bővült. Ezekből az országokból minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönzők – úgynevezett minősített foglalkoztatók – gyorsított adminisztrációval hozhattak be munkavállalókat maximum kétéves szerződéssel. A cégeknek pályázniuk kellett azért, hogy megkapják a minősítést. Akkoriban csak keveseknek adatott meg, hogy megfeleljenek a kritériumoknak, és felkerüljenek a külügyminisztérium listájára. 2023 januárjában, tehát pár hónappal azelőtt, hogy Garay és Soma a Camponában találkozott, a külügyminisztérium listáján még csak 19 minősített cég szerepelt, de azok közül akkor még egyik sem kötődött Garayékhoz. De a piacon lévő kevés minősített foglalkoztató cég ellenére hemzsegtek azok a piaci szereplők, akik külföldi toborzásban vagy éppen a vízumok intézésében működtek közre. Ezek a társaságok gyakran olyan munkaerő-kölcsönző cégek mögé bújtak be alvállalkozóknak, amelyek a kormánnyal stratégiai partnerségben álló vállalatokkal, gyárakkal álltak szerződésben. A piac ismerői tudták, hogy az üzleti kalandorok, nem utolsósorban pedig az embercsempészek is nyerészkedni próbálnak egy ilyen helyzetben.

Nem sokkal a camponás találkozó után Soma állítása szerint találkozott Garay társával, Macsekkel. Ő is arra biztatta, hogy vágjon bele az üzletbe, „ne is tököljön sokat”. Macsek árulta el neki, hogy Orbán Áront ő mutatta be Garaynak, a miniszterelnök öccse pedig őket mutatta be „komoly politikai köröknek”, ezért sehol sem számítanak elutasításra, az előleget pedig, amit Somának be kell fizetnie, mindenképpen visszafizetik majd. Soma állítása szerint Macsek is eldicsekedett azzal, hogy eddig egymillió eurót keresett.

Orbán Áron társai, Garay és Macsek vállalkozó pályafutása finoman szólva sem kalandoktól mentes. Bő tíz évvel ezelőtt Macsek egy volt olajos vállalkozóval közösen áfacsalásra szakosodott hálózatot üzemeltetett, a szlovákiai cukrot adták-vették egy bonyolultabb céghálóban. Az akkori biznisz lényege az volt, hogy strómanok közbeiktatásával úgy adják el a cukrot, hogy az áfát végül senki ne fizesse be, a hatóságok látókörébe viszont lehetőleg ne ők, hanem a strómanok kerüljenek. Ez csak többé-kevésbé sikerült, mert a Macsekkel dolgozó volt olajos vállalkozó végül nem úszta meg a börtönt. Macsek szerencséjére ő ebben a cukros ügyletben inkább a háttérben mozgott, és a fuvarozásért felelt.

A cukros időszak azért lényeges, mert Garay ekkoriban amolyan adójogi szakértőként segítette a volt olajost, rajta keresztül, akkoriban ismerte meg Macseket is. A kapcsolat Macsek és az egykori olajos vállalkozó között ezután egy vita miatt megszakadt, mígnem a koronavírus-járvány alatt az időközben a cigarettacsempészetbe is belekóstoló Macsek – egy közös ismerősükön keresztül – újra felvette a kapcsolatot Garayval.

Miután Macsek és Garay újra egymásra talált, az áfázás már rég lecsengett, viszont 2022 környékén az olcsó külföldi munkaerő behozatalában mindketten meglátták a lehetőséget. Főleg azért, mert Garay a korábbi ténykedése miatt ismerte az idegenrendészeti szabályok bonyolult útvesztőit. Ám az általuk kínált üzleti modell valószínűleg nem lett volna annyira megnyerő a gazdaság szürke zónájában, ha nem tudják maguk mögött a kormányfő testvérét. Ismerve a magyar viszonyokat és azt, milyen informális befolyás koncentrálódhat az Orbán család körül, Garay és Macsek is okkal bízott benne, hogy Orbán Áron neve hallatán a konzulátusok, a minisztériumok és a különféle hivatalokban is jó eséllyel kinyílnak az ajtók.

És így is történt.

A kis testvér figyel téged

– Szia, hallasz?
– Hallok mindent, igen.
– Jól van. Fasza. Már jó volt a bejutás.
– Igen. Érdekes. Figyelek és veszek mindent.
– Jól van, oké, szia.
– Oké, cső!

A fenti párbeszéd annak a hangfelvételnek a legelején hallható, amit még 2024. szeptember végén szivárogtatott ki a szélsőjobboldali Kuruc.info nevű oldal a miniszterelnök testvéréről, Orbán Áronról. Akkoriban több forrás is megerősítette nekem, hogy a felvétel eredeti, azon tényleg Orbán Áron hangja hallható, a legelején Garay van a vonal másik végén.

https://telex.hu/belfold/2024/10/04/orban-aron-hangfelvetel-hejj-david-vizumok

Később ő maga mesélte el nekem, hogy Orbán Áronnal együtt miként rögzítették azt a beszélgetést, amit a kormányfő öccse a Miniszterelnöki Kabinetirodában dolgozó Héjj Dávid miniszterelnöki biztossal folytatott. Az épületbe csak Orbán Áron ment be, Garay az autójában maradt. Ő készítette a felvételt, de ehhez Orbán Áron aktív segítsége is kellett: a két férfi folyamatos telefonkapcsolatban állt egymással, Garay így tudta felvenni Orbán Áron és Héjj Dávid beszélgetését. Ez megmagyarázza azt is, hogy bár Héjj és Orbán Áron közül utóbbi hangja hallható tisztábban, a felvétel elején hallható Garayé még nála is tisztább.

Az Orbán család több tagjának üzleti ügyei többé-kevésbé ismertek a nyilvánosságban, de a miniszterelnök 14 évvel fiatalabb testvére kevésbé volt a fókuszban az elmúlt években. A Direkt36 2022 őszén közölt róla nagyobb portrécikket, ebben már említették a hozzá köthető Multi Shoot Zrt.-t, amelynek ebben az időszakban még csak a vezérigazgatója volt.

https://www.direkt36.hu/orban-aron-egyszerre-hirdet-fogyokuras-elelmiszert-es-fegyvereket-kozben-kormanykozeli-uzletemberek-bukkannak-fel-korulotte/

Orbán Áron és Héjj Dávid beszélgetésének nyilvánosságra kerülése után kezdtem el foglalkozni Orbán Áron és társai történetével. Tudni akartam, kik ezek az emberek, és Orbán Áron miért lobbizott értük egy olyan projektben, amiről a beszélgetés alapján már tudni lehetett, hogy abban Orbán Viktor öccse nemcsak a lobbistájuk, hanem társuk is. A Héjjal folytatott beszélgetés szürreálisnak tűnt: Orbán Viktor testvére embercsempészekről, mindenféle vízumügyletről, fenyegetésekről beszélt. Az kiviláglott, hogy Orbán Áron és társai különféle vízumokkal kavarnak, külföldieket hoztak be Magyarországra, akik közül többen illegálisan továbbálltak a schengeni övezet többi országába. Ez pedig azért is lett felettébb gyanús, mert a Multi Shoot Zrt. papíron egyáltalán nem foglalkozott külföldi munkaerő kölcsönzésével vagy bármi effélével.

https://telex.hu/komplex/2025/06/10/orban-aron-vizum-garay-macsek-embercsempeszet-bevandorlas

Válasz

Az USA megmagyarázta, miért vették le Rogánt a szankciós listáról
24.hu | 2025. 04. 16.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter személyesen tájékoztatta Szijjártó Pétert kedd este arról, hogy törölték az USA szankciós listájáról Rogán Antalt – mondta Tammy Bruce, az amerikai külügy szóvivője a Guardiannek.

Bruce közleményébéből kiderül továbbá, miért döntöttek úgy, hogy leveszik Rogánt a szankciós listáról, a szóvivő így magyarázta a döntést:

-- a listán tartása nem lett volna összeegyeztethető az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel.

Az eredeti indokolásról, azaz a korrupciógyanúról nem esett szó, ám azt még hozzátette a szóvivő, hogy Szijjártó és Rubio a gazdasági együttműködés lehetőségeiről és a magyar-amerikai együttműködés fokozásáról is egyeztetett a kulcsfontosságú területeken.

Rogán még január 7-én, még Joe Biden elnöksége utolsó napjaiban került fel a listára, a döntést pedig az idő köben távozott amerikai nagykövet, David Pressman jelentette be.

A magyar kormány azt állította, hogy Rogán Antal politikai bosszú áldozata, és jogi lépéseket is kilátásba helyezett a magyar kormány.

Január 7-én – Donald Trump megválasztása után, de beiktatása előtt – a leköszönőben lévő Biden-kormány pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztert. A hivatal akkor frissítette a Különlegesen Kijelölt Állampolgárok és Blokkolt Személyek (SDN-lista) névsorát.

https://24.hu/kulfold/2025/04/16/rogan-antal-szankcios-lista-lekerult-magyarazat-usa/

Pénzügyi hatása amúgy nem volt a listásságnak..., gyakorlatilag semmilyen sem.

Előzmény

Válasz

Magyar Péter: Azt az utasítást adta Orbán Nagy Márton miniszternek, hogy 20 ezer darab 250 ezer eurós letelepedési kötvényt bocsássanak ki | 2025. 04. 12.

„Orbánék a gyerekeink és az unokáink jövőjét is el akarják adósítani” – írta szombati posztjában Magyar Péter.

A Tisza Párt elnöke a bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy

-- mivel a kormány ipari méretű korrupciója miatt nem érkeznek az uniós pénzek, most azt az utasítást adta Orbán Nagy Márton miniszternek, hogy 20 ezer darab 250 ezer eurós letelepedési kötvényt bocsássanak ki és ezzel vegyenek fel 2000 milliárd forint hitelt (fejenként minden magyar ember nevében 200 ezer forintot).

Magyar szerint ezzel Orbán külföldi uzsorások kezébe játszaná a magyar jövőt. Hogy honnan van az információja, azt nem részletezte.

https://24.hu/belfold/2025/04/12/magyar-peter-orban-viktor-nagy-marton-letelepedesi-kotveny-250-ezer-euro/

Megjegyzés: Rogán és Habony legnagyobb örömére - akárcsak az első hullámban - megint nagy pénzért több száz orosz-, kínai-, szíriai- és egyéb kémnek adnak EU-s állampolgárságot, a magyar elhárításnak ugyanis nincsen ideje és lehetősége átvilágítani őket (2. kép)

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1231533928975683

Válasz

Jöhetnek a vendégmunkások, az Orbán-kormány törvénymódosítása csak propaganda volt | 2025.01.11.

Bár a kabinet szigorításként adta el a harmadik országból érkező munkavállalók kvótájának a csökkentését, valójában csak az igényekhez igazodott.

Extrém hatásúnak tűnhet az Orbán-kormány bejelentése a harmadik országokból érkező vendégmunkások számának korlátozásáról, miszerint a korábbi 65 ezernél jóval alacsonyabban, évi 35 ezerben maximálják a számukra kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek kvótáját. ám valójában nincs szó szigorításról.

A KSH friss októberi számai szerint ugyanis valamivel 100 ezer fő fölött alakult a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók létszáma Magyarországon, amiből 78,4 ezer fő volt harmadik országbeli.

Ugyan arról még nincs 2024-es adat, hogy az utóbbiak közül hányan tartózkodtak itt újonnan kiadott engedéllyel, de a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábbi jelentései alapján a trendek azért látszanak:

-- 2023-ban 42 163-an voltak azok, akiknek harmadik országból érkezve új foglalkoztatási engedélyt adtak ki, a korábbi években pedig ennél is kevesebben akartak Magyarországon dolgozni; 2022-ben 32 660-an, 2021-ben 23 278- an, előtte pedig 15 233-an.

Innen nézve a 35 ezres plafon már nem is tűnik korlátnak – mondta a Népszavának Nógrádi József, a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder Recruitment Kft. Kereskedelmi és marketing vezetője. A szakember a gazdasági recesszióra tekintettel azt is felvetette: a hazai gazdaságnak egyáltalán szüksége van-e 35 ezernél több harmadik országból érkező vendégmunkásra? Szerinte aligha. A 2024. évi új kérelmekre vonatkozó számok ugyan később derülnek ki, de biztos benne, hogy ezen a téren érdemi visszaesés történt az említett 42 ezres 2023-as adatokhoz képest. Már csak azért is, mert az Opten céginformációs szolgáltató friss összefoglalója alapján a működő társas vállalkozások száma tavaly 11 ezerrel csökkent. Az új felszámolási eljárásoké továbbra is 15 ezer felett maradt. Az eltűnő cégek között pedig jócskán találni olyan profilúakat – a vendéglátásban, a feldolgozóiparban, az építőiparban érdekelteket –, amelyek jellemzően igényt tartanak ezekre a munkavállalókra.

-- A kormányzati döntéssel kapcsolatban meg is jegyezte, hogy a piac önszabályozó. Ha a gazdaság stagnál, a vállalatok sem igényelnek ilyen dolgozókat.

https://nepszava.hu/3264454_vendegmunkasok-orban-kormany-korlatoas-torvenymodositas-propaganda

Válasz

Letelepedési kötvény-biznisz

https://adatbazis.k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/letelepedesi-kotveny-biznisz
___

Balogh Radosztina Veselinova kizárólagos tulajdonosa az Arton Capital Hungary Kft.-nek, amely tavaly a letelepedési kötvényesek ügyeinek kezelése révén több mint tíz százalékkal nagyobb nyereséggel zárta az évet, mint az azt megelőző esztendőben – írta meg az Opten céginformációs adatbázisra hivatkozva az mfor.hu.

https://adatbazis.k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/balogh-radosztina-veselinova

A bolgár származású üzletasszony Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter évfolyamtársa volt; a fideszes közgazdász-politikus 1990 és 1995 között a Budapesti Corvinus Egyetemre járt. A teljes nevén az Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t három bolgár honfitársával közösen 2013 márciusában alapította.

Az mfor.hu kiemelte, akkor indította el a második Orbán-kormány az úgynevezett letelepedésikötvény-programot, amelynek keretében Európai Unión kívüli befektetők vásárolhattak államkötvényt, cserébe magyarországi letelepedési engedélyt kaphattak, ezzel pedig jogot arra, hogy szabadon utazzanak az EU-n belül.

https://nepszava.hu/3094085_szazmilliokat-kasszirozott-a-letelepedesi-kotvenybizniszbol-rogan-evfolyamtarsa
___

Kedves gyerekek!

Csaba bácsi ismerőse most a magyar nemzeti ellenállás egy hőséről küldött egy mesét, akit a globalista, ármánykodó Amerika szankciós listára vett.

Matildka is figyel!

Hol volt, hol nem volt:

„A kommunista Állambiztonság a nyugati országhatár sávban több kilométeres belső biztonsági zónát tartott fenn a hidegháborúban évtizedekig, ahol a BM kiépített besúgó hálózata már jóval a vasfüggöny elérése előtt megpróbálta kiszúrni a potenciális disszidálni akarókat, akik betérhettek a határmenti településekre, mint Szakonyfalu, ahol a Rogán családnak volt kocsmája és a BM figyelő és jelentő hálózat szorgalmas ügynökeiként dolgoztak.

Tevékenységük alatt a Nyugatra szökni kívánó emberek tucatjainak életét tehették tönkre, akiket lekapcsoltak a kommunista hatóságok az információjuk alapján az évek során 1990 előtt.

A rendszerváltás után a változatlan formában tovább élő Állambiztonság - a jövőbeni posztkommunista magyar mélyállam -természetesen a már a kommunista időkben beszervezett régi gárda családjaiból válogatott a káderképzésben, így futott be szédületes, BETÁMOGATOTT karriert a kis Rogán a távoli nevesincs Szakonyfaluból a fővárosban, ahol a titkosszolgálat embereként bántódása soha nem esett, de a szervezet egy fő pénzgyűjtő embere lett, akit MINDIG megvédtek minden általa elkövetett, sokasodó bűncselekményben, legyen az V. kerület ingatlan panama csalásai vagy később a letelepedési kötvény üzlet.

Természetesen megkapta a régi kommunista hírszerzési kapcsolatokat is, így a bolgár szálat is: Rogán bolgár származású üzletasszony kapcsolatát, a hírhedt Balogh Radostinát, aki kötvénybizniszt uraló Arton Capital feje volt.

A kötvényüzlet volt az első olyan nemzetközi bűncselekmény, amely MÁR NYÍLTAN sértette a NYUGAT nemzetbiztonsági érdekeit ÉS TÚLMUTATOTT A HELYI KORRUPT MAGYAR zónán, hiszen kinyitotta a Schengen zóna biztonsági kapuit keleti homályos eredetű személyeknek a távoli orosz, kínai, arab területekről, amelyek egy komoly része az orosz hírszerzés beszivárgó ügynökei voltak, akiket a belső NATO területekre küldtek felforgató tevékenységi feladattal és tovább az USA-ba a szabad vízum törvények adta lehetőségek miatt, hogy ott kémhálózatokat szervezzenek meg, fedőcégeket alapítsanak és fedett bankszámlákat nyissanak.

A kötvényüzlet talán a legnagyobb biztonsági rés lett az évek során. Lassan 8 év után sincs gyanúsítottja a letelepedési kötvény-bizniszben érdekelt Arton Capital kirablásának, ahol ismeretlenek megszerezték a cég teljes titkosított adatbázisát és céges papírjait az ügyfelekről.

https://hvg.hu/kkv/20210526_Negy_ev_utan_sincs_gyanusitottja_az_Arton_Capital_rablasnak

Rogánról az egyik bűncselekmény a másik után derült ki: legyen az a végrehajtói maffia üzemeltetése vagy éppen ezer hektáros birtokok sötét felvásárlása vagy a milliárdokat érő át találmányok után járó kétes életjáradékok ügyletei.

https://hvg.hu/itthon/20210212_Az_ezerhektaros_birtok_eladoja_sem_tud_rola_hogy_Rogan_Barbara_es_csaladja_visszalepett_volna_a_foldvasarlastol

https://forbes.hu/uzlet/rogan-antal-talalmany-szazmillio-ceg/

Minden esetben elkerülte a felelősségre vonást, sőt a 2022-es választások után Orbán LEGFŐBB kémfőnőke lett.

Az Állambiztonság MÁR évtizedek óta összezár miatta és a CSALÁDJA MIATT, mivel annak szerves része a családjával együtt.

Miután a rendszer elsőszámú kémfőnöke lett, a NEVÉT adta az orbáni hírszerzés nyílt orosz műveleteihez a NATO és az USA ellen és szorosan együttműködik más orosz szövetségesekkel, mint Szerbia, ahol a szerb kémfőnök, Aleksandar Vulin már amerikai szankciók alá került nemrég e kétes tevékenységek miatt, így törvényszerű volt, hogy Rogán követi ebben a sorban.

https://index.hu/kulfold/2023/07/12/egyesult-allamok-szerbia-szankciok-aleksandar-vulin/

Az amerikai szankciók szerbiai mélyülésének iránya előre jelzi a magyar jövőbeni eseményeket is: a hírszerzés után az oroszokkal illegálisan és legálisan intenzíven együttműködő magyar energia szektorra kerül majd sor, a MOL szankciós listára helyezésével, amely asszisztál az orosz gáz és olaj EU-ba történő eladásában.

https://telex.hu/gazdasag/2025/01/10/szankciokat-vezetett-be-a-szerbiai-allami-olajtarsasag-ellen-az-amerikai-kormany-a-orosz-tobbsegi-tulajdonresz-miatt

A szankciós listák függetlenek az amerikai elnöki ciklusoktól, ahogy a hidegháború évtizedei alatt is elnökök sorai követték egymást, de a cél a Szovjetunió megdöntése nem változott, mert ez a nemzetbiztonsági érdekük volt, ahogy most az agresszív Putyin megállítása, aki Kínával együtt a Nyugat biztonsági és gazdasági kockázata - így független az aktuális amerikai elnöktől, mert az lesz négy év múlva is, ahogy az volt 4 évvel ezelőtt is.

Rogán egy olyan listára került fel, amely mögött olyan szervezetek állnak, mint a The Financial Crimes Enforcement Network (FinCEN) , The Office of Foreign Assets Control (OFAC) , The Office of Terrorist Financing and Financial Crimes (TFFC) és a Treasury's Executive Office for Asset Forfeiture (TEOAF), amelyek feladata eljárni a pénzintézetekben a pénzmosás, terrorizmus finanszírozása és egyéb pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben. Ezek a szervezetek nem Rogánban gondolkodnak CSAK, hanem a szervezetiségben.

Minden Rogánhoz közvetlenül vagy közvetve köthető vagyonelem, banki tranzakció vagy bármilyen egyéb cselekmény az eljárás része és mivel a VILÁG fizetési, utalási rendszereit kizárólag amerikai pénzügyi cégek uralják szinte, így Rogán pénze legyen az a nevén vagy mások nevén, vagy aki vele kapcsolatba lép ezekben a tranzakciókban képbe kerül és maga után vonja a szankció megsértést és az arra való felkerülést, amely egy lassú, de biztos gazdasági kivégzése a Nyugat által a kérdéses üzleti körnek.

Egy mondatban tehát a lényeg: Rogánnal a vele pénzügyi tranzakcióban lévő NER és orosz-kínai hálózatok is a radarra kerültek.

Rogán egy pestises lett és az lesz, aki VELE ÜZLETELNI FOG…ez a selyemzsinór lassú halál..,DE BIZTOS, eddig mindig belepusztultak azok, akik erre rákerültek.

A magyar régi-új Állambiztonságnak erre már nincs hatása, ahogy a hidegháború alatt sem volt hasonló esetekben…a dögvész beütött tehát és a rendszer kezd pénzügyileg lefagyni ÉS FÉLNI, mert ez egy hosszú játszma még és a vége nem sok jót ígér nekik.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1153685290093881

Előzmény

Válasz

Már készül a vendégbefektetői bizniszre ugyanaz a kör, amelyik a régi letelepedési programon is kaszált | 2024. augusztus 6.

Egyelőre csúszik, 2025. január 1-től azonban gyaníthatóan már tényleg beindul az újratöltött letelepedési program,

https://telex.hu/gazdasag/2024/04/23/jon-a-vendegbefektetoi-vizum-juliustol-uj-program-indul-a-kulfoldi-foleg-kinai-letelepedoknek

-- az üzlet körül pedig ugyanazok a kínai nevek bukkannak fel, akik egyszer már sokat kerestek

– tudtuk meg. Emlékeztetőül: a Rogán Antal ötlete nyomán bevezetett és 2017 tavaszán zárult korábbi programban összesen 7309 letelepedési vagy tartózkodási engedélyt adtak ki „nemzetgazdasági érdekből” (vagyis kötvényért cserébe), a vásárlók 87 százaléka kínai volt, a kötvények árát 5 év múlva kapták vissza az igénylők.

A program vége környékén a sajtó és az ellenzéki politikusok próbálták kiszámolni, mekkora bukta volt az államnak az egész, ekkoriban olyan adatok jelentek meg, hogy az állam csak az utolsó két évben 11,3 milliárd forintot bukott a kötvényforgalmazáson a piacinál drágább kamatok miatt. Ezzel párhuzamosan az Átlátszó akkori számításai szerint 3 év alatt a közvetítő cégek mintegy 100 milliárd forint nyereségre tettek szert. A friss vendégbefektetői program körül részben ugyanazokat a figurákat találjuk, akik ebből profitáltak, de olyan is van, aki más, nagy vihart kavart állami biznisz körül mozgott.

A mostani program egyik verziója az, hogy vendégbefektetőkké válhatnak, 10+10 éves tartózkodási engedélyt kaphatnak azok a külföldiek (kínaiak, indiaiak, vietnámiak), akik vesznek legalább 250 ezer euró összegben magyar ingatlanbefektetési jegyet.

Ennek a lehetőségnek részletes szabályai vannak, a jegyet kínáló alapkezelők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye mellett a Rogán Antal alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági engedélyével is rendelkezniük kell, vagyis aki zöld lámpát kap, bekerül egy jegyzékbe és kínálhatja a jegyeit. Más vendégbefektetői lehetőségek is vannak, de ebben a cikkben most erre fókuszálunk, itt lehet ugyanis a legnagyobb szerepe a közvetítőknek. A részletes szabályokat is tartalmazó törvény itt érhető el.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300090.tv

Legutóbbi anyagunkban részletesen írtunk arról, hogy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény (Vbt.) szerinti szabályok alapján készülő jegyzékbe vétel lehet a leginkább a szűk keresztmetszet a jelentkezőknek.
https://telex.hu/gazdasag/2024/08/06/kinai-alapkezelok-letelepedesi-ingatlan-habony-arpad-rogan-antal

Válasz

Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

A törvénytervezetből a jogállamiság sajátos értelmezése is kiolvasható, hiszen e szerint a digitális társasággal szerződő hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését

-- a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 24.hu-nak küldött válasza szerint a jogszabály célja, hogy

-- Magyarországra csábítása a programozókat, informatikusokat, hiszen abból hiány van. A törvényjavaslat további célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve hazánk fejlődését, versenyképességének növekedését.

Lapunk által megkérdezett szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása lehet a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké. A TEÁOR számok nagyobbik része ugyanis nem olyan digitális tevékenységet jelöl, melyek elvégzéséhez programozókra lenne szükség, hanem összeszerelést, gyártást, amire a képzetlen, olcsó munkaerő is képes.

Azt is megkérdeztük Rogánéktól, hogy számításaik szerint a kükhóval mennyit spórolhatnának a javarészt külföldi munkavállalók az általános szabályok alapján kötelező adó- és járulékfizetéshez képest, de erre sem kaptunk választ.

A kormányzat egyébként éppen a napokban kényszerült intézkedni azért, hogy megvédje a magyar munkahelyeket, miután több Magyarországra települő gyártócég esetében is országos hír lett abból, hogy magyar alkalmazottakat rúgtak ki, és inkább távol-keleti munkásoknak biztosították a helyeket. A kormány úgy döntött, hogy csökkenti az 2024-ben befogadható vendégmunkások számát: 81 ezer helyett 65 ezer fő lett az országos létszámkeret.
https://24.hu/fn/gazdasag/2024/01/29/miniszterelnoki-kabinetiroda-rogan-antal-digitalis-tarsasag-torvenyjavaslat-kukho-kulfoldi-munkaero/

Válasz