Mázlija van Paksnak, egyelőre magasan áll a Duna | 2024.07.22. # Energiaklub

A nyári hőhullámok gyakran egybeesnek a Duna alacsony vízállásával. Ilyenkor szokták a paksi atomerőmű termelését visszafogni, vagy ahogy a szakemberek mondják, „visszaterhelik” az erőművet. Szerencsére a nyár eleji esők miatt a vízhozam most szokatlanul magas,

https://nepszava.hu/3243640_duna-paksi-atomeromu-hoseg-vizallas

de a nyári aszályok miatt nyár végén, ősz elején borítékolható ez a szerencsétlen konstelláció.

Az alacsony vízszint és a magas vízhőmérséklet megnehezíti az atomerőmű hűtését, és azt is, hogy az erőmű a visszaengedett, felmelegedett hűtővízzel ne melegítse tovább a Dunát, ne károsítsa az ökoszisztémát. A leterhelésnek anyagi vonzata is van: csökken az erőmű gazdaságossága, Paks II esetén a megtérülés kerül még távolabb.

A klímaváltozás az egyre gyakoribb és extrémebb hőhullámok mellett a folyók vízszint-csökkenését is magával hozza: tavaly a Qubiten fejtettük ki, hogy az atomerőművek mennyire nem tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez.

https://qubit.hu/2023/07/27/az-atomeromuveket-nem-a-klimavaltozasra-terveztek

Paks II 2016-ban megszerzett környezetvédelmi engedélye számol ugyan a klímaváltozással és a Duna melegedésével, de jelentősen alulbecsülte ennek mértékét.

https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/04/15/paks-ii-kornyezetvedelmi-engedelyet-fenyegeti-a-paksi-atomeromu-uzemido-hosszabbitasa-es-a-duna-melegedese

A környezeti hatástanulmány szerint a kis vízhozam (950 m³/s) és magas vízhőmérséklet (25,61 °C) kombinációja nagyon valószínűtlen, mert a tanulmány készítése előtt még soha nem fordult elő. Hamar kiderült, hogy a klímaváltozás képes felülírni az addigi előfordulásokat: 2018 és 2022 augusztusában is több napig fennálltak ezek az extrém értékek.

A klímaváltozás mellett az is komoly változás lesz, ha Paks I üzemidejét meghosszabbítják, Paks II pedig megépül, és a kettő évtizedekig egymás mellett fog működni. Jelenleg a Paksi Atomerőmű másodpercenként 100 köbméter meleg vizet enged vissza a Dunába. Paks II ezt még megtoldaná 132 köbméterrel, ami összesen egy nap alatt több mint 20 millió köbméter vizet jelentene.

A környezetvédelmi engedély egyik kitétele szerint a hatóság visszavonja az engedélyt, ha a körülmények jelentősen megváltoznak. A fentiek azt mutatják, hogy a körülmények máris jócskán megváltoztak, és a felmelegedés várhatóan csak fokozódni fog. Itt az ideje a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatának.
https://energiabox.hvgblog.hu/2024/07/22/mazlija-van-paksnak-egyelore-magasan-all-a-duna/

Előzmény

Válasz

Hetven éve üzemelték be az első atomerőművet | 2024. június 27.

Hetven évvel ezelőtt táplálták be először az atomerőművek által termelt villamos energiát egy Moszkva melletti kisváros elektromos hálózatába. Az Obnyinszki Atomerőmű forradalmasította az energiaipart és megalapozott egy későbbi nukleáris katasztrófát. # képgaléria
https://www.szabadeuropa.hu/a/hetven-eve-uzemeltek-be-az-elso-atomeromuvet/33011785.html

Válasz

Végignéztük a paksi szerződéseket: Mészáros Lőrincnek a takarítás jutott | 2024.07.13.

Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.
hirdetés

A jelek szerint végre valóban magasabb fokozatba kapcsolt – vagy egyáltalán fokozatba kapcsolt – a Paks II. atomerőmű építése: erre utal az állami projektcég által a közelmúltban kötött szerződések mennyisége is.

-- A Paks II. épp négy éve adta be a létesítési engedély megadására vonatkozó kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH), az elbírálás alapesetben nem tarthatott volna tovább egy évnél. Az OAH végül kiadta az engedélyt, de csak feltételes módban, és előírta az ügynevezett előzetes biztonsági jelentés (ebj) frissítését.

A frissített előzetes biztonsági jelentés vizsgálata jelenleg folyamatban van, amelyet akkor fogad el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum

– közölte az OAH a HVG-vel 2024 júliusának elején.

Továbbra sincsen tehát végleges létesítési engedélye az erőműnek.
https://hvg.hu/360/20240713_paks-paksi-bovites-szerzodesek-meszaros-lorinc-balasy-gyula-ner
___

Állítólag – a Direkt36 forrásai szerint – a kormányban az orosz-ukrán háború eszkalálódása után felmerült, hogy a tervezett létblokkos paksi bővítést jelen formájában el kellene engedni. Erre a legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha a Paks II. hagyja, hogy az orosz Roszatom egyedül próbáljon megbirkózni az engedélyeztetéssel – amellyel láthatóan segítséggel sem boldogul. Végül személyesen Orbán Viktor miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy a projekt a Roszatommal valósuljon meg, mivel az orosz állami cég lecserélése teljesen új erőmű kivitelezését jelentené, ami újabb évtizedes csúszást okozna – a máris egy évtizedes csúszáshoz képest. | 2024. május 7.

Az ötletelésben komoly szerepet játszott a paksi bővítésért felelős Paks II. Zrt. nevű állami cég, amely a 2022-es választás utáni időszakban új vezetést kapott. A korábban Süli János tárca nélküli miniszter által felügyelt projekt ugyanis átkerült Szijjártó Péter alá, és a Paks II. Zrt. élére a miniszterhez közel álló Jákli Gergely került. A cég igazgatóságában megjelent Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter is, aki évtizedek óta közeli kapcsolatot ápol Orbánnal.

Ennél a cégnél zajló gondolkodás során felmerült, hogy a háborút fel lehetne használni arra, hogy az oroszokat nyomás alá helyezzék, vagy akár meg is szabaduljanak a már a tervezési munkákkal is nehézkesen haladó Roszatomtól. A részleteket ismerő egyik forrás szerint a Paks II. Zrt. egy kevésbé konfrontatív megoldásban gondolkodott, nem tervezték például az oroszokkal megkötött szerződés felbontását sem. Úgy ítélték meg, hogy a szerződés a magyar fél számára kedvező, az oroszokat helyezi lépéskényszerbe, hogy szállítsák le a kulcsrakész atomerőművet.

Ehelyett az merült fel, hogy a magyar kormány belevágna egy „Paks III.” nevű projektbe, amelyet a komoly nukleáris tapasztalattal rendelkező francia Framatome nevű cégre bíztak volna. Az elképzelést ismerő egyik forrás szerint nem biztos, hogy az új atomerőmű Pakson épült volna fel, a „Paks III.” a projektnek csak a munkacíme volt. Egyébként Paks III. ötlete már ezen kormányzati tervek előtt is felmerült: Aszódi Attila, a bővítésért felelős korábbi államtitkár 2022-ben arról beszélt, hogy az energiaválság miatt szükség lenne egy harmadik magyar atomerőműre is, amely nem Pakson, hanem a Duna egy másik szakaszán vagy a Tisza mentén épülhetne meg.

-- „Ha mi nem segítjük az oroszokat, akkor a projekt úgyis bedőlt volna”

– fogalmazott az egyik forrás arra utalva, hogy az orosz Roszatom már korábban is komolyan küzdött azzal, hogy a terveit megfeleltesse a magyar és az uniós előírásoknak. A forrás elmondása szerint a magyar fél csak a szerződésbeli kötelezettségeinek tett volna eleget, komolyabb segítség nélkül pedig az oroszok valószínűleg nehezen boldogultak volna egyedül.

Bár a magyar kormányt az sem zavarta volna, ha az oroszok ebben a szituációban összekapják magukat, és Paks III. mellett felépül Paks II. is. „Ezzel lehetett volna revolverezni az oroszokat is a tárgyalásokon” – mondta a Paks III.-mal kapcsolatos elképzelésekről az egyik kormányközeli forrás. A kormányzaton belül ugyanis úgy vélték, hogy a jelenlegi nagyszabású akkumulátorgyár-fejlesztési tervek miatt mindenképp kelleni fognak új energiaforrások, így akár mindkét új építésű atomerőműre is szükség lehet.
https://www.direkt36.hu/volt-egy-otlet-az-oroszok-kiszoritasara-a-paksi-bovitesbol-de-elbukott-orbanon/
___

Paks II története

-- 2007. július 31. – Az MVM Csoport megkezdi az új atomerőművi blokk(ok) megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozását. [...]

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/paksi_bovites_resfalra_vonatkozo_epitesi_engedely__aszodi_attila_riport

Előzmény

Válasz

A Pécs mellé, az agglomerációba tervezett bodai atomtemető létesítésének kérdése az önkormányzati választások egyik legmegosztóbb kampánytémája lehet – írta idei, áprilisi cikkében a Blikk. Arra emlékeztetnek: bár a létesítményre még legalább 30-40 éven belül nem lesz szükség, Orbán Viktor még 2015-ben megígérte, hogy a pécsiek megkérdezése nélkül nem lesz atomtemető. Koncz Zsófia, az energiaügyi minisztérium államtitkára Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselőjének kérdésére kifejtette: nem született még döntés az atomtemető helyéről.
https://rtl.hu/video/2024/05/05/paks-ketto-bovites-roszatom-putyin-ezen-a-napon-2015

Válasz

Paksi napló – március
2024.04.29. Energiaklub

Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba. Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelésért is elveszítheti.

Az utóbbi évek vég nélküli fogadkozásainak tengerében külön kis tarajos hullámot vert, amikor március közepén a Világgazdaság azzal állt elő, hogy a Paks II. erőmű üzembe helyezésének dátuma a korábban sulykolt 2030-as évek elejéhez képest néhány évet még tovább csúszhat. A paksi ügyekben a kormányzati forrásokból mindig jól értesült lap (melynek a paksi beruházásra külön, dedikált szerzője is van B. Horváth Lilla személyében) most azt írta, hogy esélyesebbnek látszik már egy 2033–2034-es üzembe helyezés, és erről a Magyarországra érkező Alekszej Lihacsov alá is írhatja a szükséges szerződésmódosítást. A sokat megélt, energetikai témákban jól ismert nevű újságírót is, a lapot is azonnal, már másnap “helyre tette” Szijjártó Péter azzal, hogy a céldátum továbbra is a legutóbb Lantos Csaba energiaügyi miniszter által is hangoztatott 2032-t illetően semmi nem változott. A cél az, mondta a miniszter, hogy “a következő évtized elején a két új blokk a magyar energiaellátási hálózatra rákapcsolódjon”. [...]
https://energiabox.hvgblog.hu/2024/04/29/paksi-naplo-marcius/

Válasz

Elöntötte az áradó Tobol vize az orosz uránbányát, radioaktív anyag került a folyóba

-- A folyó ivóvízként is szolgál a környező régió lakosainak.

Elöntött a víz egy szovjetkori uránbányát Kurgan megyében, radioaktív szennyező anyagok kerülhettek az áradó Tobol folyó vizébe – írja az Agentstvo orosz tényfeltáró lap. A Zverinogolovszkojei járás területén található bányát egy, az orosz atomügynökség, a Roszatom tulajdonában lévő vállalat üzemelteti.

Az önkormányzat által közzétett, az áradási területet bemutató térképen látható, hogy az árvíz a bánya régebbi kútjait is elérheti. A lelőhely két közeli falu között található, amelyeket egyaránt elöntött a víz, a szintkülönbség miatt így a bánya is víz alatt van – magyarázta a lapnak Alekszej Svarc, Alekszej Navilnij helyi irodájának korábbi vezetője, aki korábban a régió uránkitermelésének problémáival foglalkozott.

A kutak víz alá kerülését az orosz közösségi médiára, a VKontakte-re feltöltött videók is megerősítették.
https://vk.com/wall-155225652_6745

Környezetvédők szerint az árvíz felszínre mosta a régi kutakban évek óta felhalmozódó radioaktív szennyező anyagokat, amelyek így a Tobol folyó vizébe kerültek. A folyó ivóvízként is szolgál a régió lakosai számára, akiknek a szervezetébe így olyan anyagok kerülhetnek, amelyek kismértékben is rendkívül károsak – mondta a The Moscow Timesnak Andrej Ozsarovszkij atomfizikus.
https://hvg.hu/zhvg/20240423_tobol-arviz-uranbanya-radioaktiv-anyagok

Válasz

Ismét térdre bukott Paks | 2024. március 27.

Hétfő délelőtt felborult a normál termelési menet a Paksi Atomerőműben: a frissen nagyjavításon és karbantartáson is átesett 1-es blokk minden előzetes jel nélkül leállt. A hiba okát nem közölték, az erőmű névleges teljesítménye felét sem tudta produkálni.

Miután tavaly november közepe és december vége között a Paksi Atomerőmű egyes blokkja (Paks 1.) túljutott a menetrend szerinti tankoláson és nagyjavításon, elvileg az a kellemes, mintegy 18 hónapig tartó időszak várt rá, amikor zsinórban csak termel, termel, amennyi csak belefér. A gyakorlatban azonban ez nagyon nem így alakult. A Paks 1. blokk – amelynek idén az egymás után egyenként legalább négy–hat hétre leállításra rendelt három további blokk termeléskiesésének tompítása a legfőbb feladata (azaz a hibamentes üzemelés, hogy a tankolásra és karbantartásra leálló Paks 2., 3. és 4. leálló blokk helyett is „a hátán cipelje” a paksi áramtermelést) – hétfő délelőtt leállt. Az automatikus védelmi jelzést követően az erőmű elvesztette a negyedét. ...
https://www.szabadeuropa.hu/a/ismet-terdre-bukott-paks/32879588.html

Válasz

A zöldrefestés ellen fellépő legígéretesebb eszköz ellehetetlenítése
2024. március 23. | EU hírek

Tagállami nyomásra egy kulcsfontosságú rendelet „fenntarthatónak” minősíti az atomenergiát, ami meghiúsíthatja az éghajlatváltozás terén tett uniós előrelépéseket.

Egy évvel ezelőtt még mindenki nagy reményeket fűzött a jogszabályhoz, amely a várakozások szerint Európa legfontosabb környezetvédelmi jogszabálya lett volna. Az Európai Unió taxonómiai rendeletének az volt a célja, hogy etalonja legyen egy olyan tudományos alapokra támaszkodó szakpolitikának, amely a befektetéseket az éghajlatbarát célok irányába tereli.

Csakhogy az Európai Bizottság – egy hosszú folyamat végére pontot téve – elfogadott egy határozatot, amely az atomenergiát és a földgázt végül „a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek” közé sorolja. A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktust (a rendelet nem jogalkotási kiegészítését) 2022. március 9-én fogadták el, és 2023. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel a jogi aktussal szemben Ausztria, több nem kormányzati szervezet, valamint az Európai Parlament egy képviselője kifogással élt.

Arra hivatkoznak, hogy az atomenergia és a földgáz „fenntarthatónak” minősítése sérti az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, az Unió környezetvédelmi jogát, továbbá nem összeegyeztethető a jelentős károkozás elkerülését célzó elv kritériumával, amelyet pedig maga a taxonómiai rendelet ír elő. Az Európai Bizottság nem vonta vissza a jogi aktust, így a panaszosok pert indítottak az Európai Bíróságon.

Miközben a bírósági határozatra várunk, fontos felidézni, hogy a nukleáris lobbi hogyan ásta alá ezt a jogszabályt, és hogy mik lesznek a következményei annak, ha ezt a folyamatot nem sikerül visszafordítani.
[...]
A Reclaim Finance – a pénzügyi szereplők által az éghajlatra gyakorolt hatásokat vizsgáló nem kormányzati szervezet – által összeállított jelentés feltárta, hogy több millió eurós lobbikampány indult annak érdekében, hogy a rendeletet a földgáz- és a nukleáris ágazat számára előnyösen módosítsák.

A lobbisták a taxonómiához kapcsolódó tanácskozások kritikus fontosságú szakaszaiban rendszeresen találkoztak uniós képviselőkkel. Oroszország, amelynek igen nagy pénzügyi és geopolitikai előnye származott volna a földgáznak és az atomenergiának a beemeléséből, különösen aktív „érdekelt fél” volt a teljes jogalkotási folyamat során.

De uniós tagállamok is megkíséreltek nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy az módosítsa a rendeletben foglalt rendelkezéseket. Nagy erőfeszítést tett Lengyelország, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – ezeknek az országoknak a vezetői közös levelet fogalmaztak meg, melyben amellett érveltek, hogy a rendeletbe bele kell foglalni az atomenergiát is.

A dokumentum az atomenergia fenntarthatósága mellett több jól ismert állítással érvelt. Tagjai voltunk négy uniós tagállamból érkező tényellenőrzők csoportjának, amely megállapította, hogy a levélben szereplő állítások közül 20 hamis vagy félrevezető.

Ilyen állítás többek között az, miszerint az atomenergia „környezetbarát”, „kulcsszerepet játszik a tiszta energiaforrásokra való átállásban”, „ígéretes hidrogénforrás” és „megfizethető”.

*** A levél teljes elemzése itt olvasható.
http://védegylet.hu/atomenergia-nuclear-energy/unios-taxonomia/

Miért nem környezetbarát az atomenergia?

A közvélemény talán jobban tisztában van azzal, hogy a földgáz miért nem környezetbarát, mint azzal, hogy az atomenergia miért nem az. Elképzelhető, hogy ez a kormányok – többek között a fent említett hét kormány – és a szervezetek által a közvélemény félrevezetésére tett kísérletek eredménye.
A „tiszta” nukleáris energiáról szóló hamis narratívákat olyan kormányközi szervezetek is terjesztik, mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az OECD és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB).

Gyakran elhangzó állítás, amely az Európai Bizottság részére címzett levélben is szerepelt, hogy az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása alacsony. De még ha el is mondhatjuk, hogy az atomenergia kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, ez csak a termelésre igaz. Ha atomerőművek teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor ez az állítás már nem állja meg a helyét.

Az atomenergia upstream tevékenységeihez, melyek a működéshez szükségesek (például az uránbányászathoz, a fűtőanyag szállításához, az erőművek felépítéséhez és aztán leszereléséhez, illetve a folyamat melléktermékeként keletkező radioaktív hulladék kezeléséhez) mind kapcsolódik a széndioxid-kibocsátás. Ennek következtében az atomenergia-termelés szén-dioxid-lábnyoma jelentős, és bizonyos becslések szerint jóval nagyobb, mint a megújuló energiáké.

A nukleáris technológiához emellett jelentős mennyiségű hűtővízre van szükség, illetve a technológia a környezetre nézve oly mértékben mérgező hulladékot állít elő, amelyre az utóbbi körülbelül hetven évben nem sikerült tartós tárolási megoldást találni. Kockázatot jelent az is, hogy baleset esetén kiterjedt területek károsodhatnak súlyosan és tartósan; ez a kockázat egyre súlyosabban jelentkezik az ukrajnai polgári nukleáris létesítmények jelenlegi militarizálása következtében.

Az atomenergia – mivel kezelhetetlen veszélyt jelent a környezetre nézve – még az úgynevezett átállási tevékenység kritériumainak sem felel meg, amely a rendeletben szereplő fogalommeghatározás szerint olyan gazdasági tevékenység, melynek nincsenek alacsony karbon-intenzitású alternatívái. Ennek az az oka, hogy ha ma támogatjuk az atomenergiát, akkor azzal ellehetetlenítjük a megújuló energiaforrásokat, mivel eltérítjük tőlük a beruházásokat.
https://greenfo.hu/hir/a-zoldrefestes-ellen-fellepo-legigeretesebb-eszkoz-ellehetetlenitese/

Válasz

Megint botlott Paks, de idén az atomerőműnek összejöhet a fejre állás is | 2024. január 19.

Ha nem jön ki jól a lépés, 2024-ben már csak hetekig tart a kegyelmi állapot a Paksi Atomerőmű számára. Az utóbbi években többször is elhúzódó nagyjavításokból idén három is lesz, ha egymásba csúsznak, az a rendszer számára is problémás lehet.

Nincs már zsinórtermelés

Egy, a napokban tartott energetikai fórumon a Paksi Atomerőmű működéséről az az egyébként szokásos kormányzati meghatározás hangzott el, hogy Paks állandóan és kiszámíthatóan 2000 MW teljesítményen működik. A zsinórtermelésre hivatkozás jogosságát azonban a következő esetek cáfolják csak az elmúlt egy hónapban:

-- november közepe és december vége között tankoláson és nagyjavításon van a Paks 1. blokk;
-- december 15-én a Paks 3-as blokkot kellett 140 MW-tal visszafogni;
-- december 17–18-án a Paks 4-es blokk ötvenszázalékos leterhelését rendelték el;
-- december 25-én ez utóbbi blokk automatikus védelmi működés következtében leállt;
-- december 26-án a Paks 2. és a Paks 3. blokkot kétszer is, igaz, csak kis mértékben, de leszabályozták;
-- január 1-jén a Paks 2. blokk elvesztette majdnem a felét (239 MW), a Paks 3. és a Paks 4. blokk pedig 125-125 MW-ot.

A stabil, 0–24 órás, állandó maximális termeléstől Paks még a karácsonyi szünetben is messze volt. Ráadásul az a képen nem szembetűnő, és kis mérete (2x25 MW) miatt a hivatalos tájékoztatásokban (az MVM Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal weboldalán) sem szerepel, hogy egy elhúzódó, január 1-jén jelentkező problémára csak 12-én sikerült megoldást találni.

Ezek a problémák ráadásul jellemzően váratlanul érkeznek, és bár a rendszer javítására kétségkívül szükség van, az így megrángatott hazai termelési rendszerben Paks mint monolit, állandó tényező némi átértékelésre szorul. Mert igaz ugyan, hogy az erőművek működésének természetes velejárói az előre nem várt események, és a védelmi rendszerek működése is a problémakezelés részét képezik, ám az ilyen esetek sűrűsége Pakson már aligha nevezhető átlagosnak.

A 2012–2017 között húsz évre szóló üzemidő-hosszabbítást kapó Paksi Atomerőműben nem ritka az elhúzódó nagyjavítás, de a váratlanul érkező karbantartási és javítási igény sem.

Leállnak majd szépen egymás után

A reaktorok tankolása, illetve az éves karbantartás egy atomerőmű mindennapjainak része. Az azonban már nem mindennapi, hogy a paksi négyblokkos rendszerben az egyik egységgel éppen ilyen-olyan probléma van, a többit pedig egymás után le kell állítani.

Mindennap felkel a nap
A napokban a kormányzati sikerként előadott hazai napelemrendszer-bővülésről szóló közleményhez tartozik egy, a további értelmezést segítő tételsor. A Mavir által 2024 elején nyilvántartott 5649 MW napelemes termelőkapacitás (ebből az ipari, közüzemi méretű napelemes erőművek 3332 MW, a háztájiak pedig összesen 2317 MW teljesítmény elérésére képesek) nem csak azt jelenti, hogy hamarosan a paksi, nem egészen 2000 MW-os termelési nagyság triplájára hízik majd a fotovoltaikus termelési kapacitás, de nem is csak annyit, hogy már az is kérdéses, hogy a kormány által kiadott új célszámot, a 12000 MW-ot valóban csak 2030-ra éri-e el az ország. Azt is jelenti, hogy a napelemekkel termelt árammal mostantól már télen is nagyban, rendszerszinten számolni kell. Egy olyan átlagos, semmi különös hétköznapon, mint amilyen január 17-e, szerda volt, a napelemek egy jól látható idősávban képesek voltak a Paksi Atomerőmű egy blokkjánál több áramot a hálózatra adni. Az Entso-e 15 perces bontásban publikált adatsora szerint aznap az atomerőmű 1912 és 1922 MW közötti teljesítményszinten dolgozott. A napelemes rendszerek, amelyek 10.15 és 13.15 között képesek voltak a 400 MW feletti teljesítményszintre, a 11.15 és 12.45 közötti másfél órában a paksi blokkok átlaga felett, végig 480–503 MW közötti termelési sávban teljesítettek. Mindebből az következik, hogy belátható időn belül télen is előáll majd az a nyáron már most is jól ismert jelenség, hogy a rendszerirányítónak termeléscsökkentésre kell utasítania a paksi erőművet, függetlenül attól, hogy ez Paks I. és/vagy Paks II. lesz-e.
https://www.szabadeuropa.hu/a/megint-botlott-paks-de-iden-az-atomeromunek-osszejohet-a-fejre-allas-is/32780678.html

Válasz

Paks II.: az évszázad beruházásától az elherdált évtizedig | 2024. január 15.

-- az Oroszországban megcsúszó, Finnországban a projekttel elhasaló projektvezetőre bízzák a paksi puttonyt. Ő Vitalij Poljanyin.

-- a Siemens Energy decemberben publikált éves jelentése – bár többféle összefüggésben is szóba hozza az oroszokkal való viszonyt – kínosan kerüli a nukleáris iparral kapcsolatban, hogy a több mint kétszáz oldalas dokumentumban egyszer is szerepeltesse Paks, a Roszatom és az utóbbinak beszállító francia konzorciumtárs Framatome nevét.
https://www.szabadeuropa.hu/a/paks-ii-az-evszazad-beruhazasatol-az-elherdalt-evtizedig/32771246.html

Válasz