Úgy tűnik, Szijjártó Péter más filmet néz Paks II. ügyében, mint az érintett cégek | 2026. márc. 09.

A külgazdasági miniszter szerint minden rendben megy Paks körül, de állításait nem támasztják alá az érintettek közlései.

„Nemcsak Oroszországban, hanem Németországban és Franciaországban is nagy munkák zajlanak jelenleg, amelyek Pakshoz kötődnek” – idézi az Átlátszó Szijjártó Péter szavait, aki a 24.hu február 11-i podcastjában beszélt arról, hogy „teljes mértékben reálisnak” látja a Paks II 2031-32-es átadását.

A lap azonban megkérdezte az érintett cégeket, akik válaszai alapján nagyon másfelé megy – pontosabban nem megy – a projekt.

A Roszatom például arról tájékoztatta a lapot, hogy tavaly év végén felbontották a szerződést a Siemens Energyvel, amely az új blokkok vezérlőrendszerének egyik beszállítója lett volna (konzorciumban a francia Framatome-mal), mivel a német cég „nem tudta teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit”. Erről pont február 11-én adtak ki közleményt, amikor Szijjártó a fenti optimista nyilatkozatot tette. Az Roszatom közlését a Siemens Energy is megerősítette, de azt nem, hogy végleg kiestek volna a projektből.

A lap emlékeztet, hogy a Siemens Energy közreműködését a német kormány gátolja, amely nem adott engedélyt a cégnek vagy partnervállalatainak, hogy vezérlőelektronika és kapcsolódó szoftverek, alkatrészek gyártásához szükséges termékeket exportáljanak a Paks II atomerőmű-projekthez.

Szijjártó tavaly azt állította, hogy a Siemens Energy Magyarországra helyezi a nukleáris irányítástechnikai részlegét (feltehetően azért, hogy kikerüljék a kormányzati tiltást), de amikor erre rákérdezett cégnél az Átlátszó, csak azt írták neki, hogy ezt nem kommentálják.

A Framatome-nál Szijjártó azon állítására kérdeztek rá, hogy tényleg a francia cég szállítja-e önállóan majd az irányítástechnikai rendszert. A vállalat azonban csak annyit közölt, hogy „túlságosan korai ezen spekulálni, a folyamatban lévő tenderek miatt”.

A lap felidézi, hogy Paks II. irányítástechnikai rendszerének gyártásáról a Siemens Energy-Framatome konzorciummal állapodott meg a Roszatom paksi leányvállalata 2019-ben, de azóta ukrajnai háború és az EU célkitűzései sok mindent megváltoztattak, és a német kormány is vonakodik

https://hvg.hu/kkv/20260309_paks-ii-paksi-bovites-nuklearis-iranyitorendszer-atomeromu-siemens-energy-framatome-roszatom-szijjarto-peter

Előzmény

Válasz

Dr. Keresztes László Lóránt : DÖBBENET! Bánki Erik (FIDESZ) is moduláris ATOMERŐMŰVET szeretne Pécs mellé? Hargitai János (KDNP) egészen extrém ötletéről kérdezem a Parlamentben a Gazdasági Bizottság fideszes elnökét - NÉZZÉK, hogy mit válaszolt:

https://www.facebook.com/watch/?v=1298564355375788

Válasz

Paks 2 és az atom: 2024-ben Lölö cége kiásott egy gödröt!

https://www.youtube.com/live/D4x8SeELBD4?t=709s

Előzmény

Válasz

Jávor Benedek: A Partizán Orbán-Trump találkozóról szóló élő műsorában a nukleáris megállapodásokat elemeztem Gulyás Marcival. (Kb. a 34. percnél kezdődik a velem készült interjú.)

https://www.youtube.com/live/zkpL8gyvvpg?t=2005
___

2025. nov. 7. | Donald Trump a Fehér Házban fogadta Orbán Viktort és a magyar delegációt. Az amerikai elnök elmondta, hogy a magyar miniszterelnök nagyszerű vezető, akit nem mindenki szeret, de mindenki tisztel. Orbán szerint nem kérdés, hogy ha 2022-ben Trump lett volna az elnök, akkor most nem lenne orosz-ukrán háború.

https://www.youtube.com/watch?v=yWWVV6kEELc
___

Orbán 7000 milliárd forintos ígérettel venné meg Trump jóindulatát és a reményt | 2025. november 7.

Az Orbán Viktor vezette kormánydelegáció „idegen érdek érdekében” köt majd nukleáris energetikai megállapodást Washingtonban – legalábbis ha abból indulunk ki, hogy mit írt a Westinghouse nevű amerikai cégről néhány éve az egyik fideszes propagandalap, a Bennfentes. Amikor ugyanis Jávor Benedek egy interjúban arról beszélt, hogy a Roszatom tüzelőanyagát ki lehet váltani az amerikai Westinghouse tüzelőjével, azzal szerintük „egyértelművé tette, hogy valamely idegen érdek érdekében beszél”, idézte fel ezt az ellenzéki politikus egy friss posztja.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=1379851833504470

Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter stábja magyar idő szerint péntek hajnalban arról küldött ki sajtóközleményt, hogy kormányközi nukleáris megállapodást írnak alá Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. Márpedig ennek főszereplője a sajtóhírek és Szijjártó korábbi tárgyalásai szerint történetesen a Westinghouse lesz.

A Bloomberg ugyanakkor megszerezte a viszonylag részletes listát arról, hogy miről állapodhat meg a két delegáció.

https://archive.vn/z5KLk

https://www.bloomberg.com/news/articles/2025-11-07/orban-dangles-energy-deals-to-sway-trump-on-russia-oil-sanctions

Rengeteg pénzről, pontosabban rengeteg pénzzel kecsegtető ígéretekről van szó – a teljes magyar energetikai vállalás a lap által megszerzett és közzétett számok alapján csaknem 7000 milliárd forint. Igaz, mint a listából látszik, ebben a nukleáris energián túl földgáz, egészen pontosan LNG-vásárlás is szerepel:

-- A magyar kormánydelegáció 100 millió dolláros (33,5 milliárd forintos) szerződést tervez aláírni arról, hogy a Westinghouse Electric Co. nukleáris üzemanyagot szállítson a paksi atomerőműnek (a lap megjegyzése, miszerint az üzemanyagot most Oroszország szállítja, arra utal, hogy lecseréljük a Roszatomot, Szijjártó közleménye szerint azonban az oroszok is megmaradnak beszállítónak);

-- mintegy 600 millió dollár (picit több, mint 200 milliárd forint) értékben vásárolhat Magyarország cseppfolyósított földgázt, azaz LNG-t az Egyesült Államoktól, bár a lap szerint a pontos mennyiség, és annak értéke még változhat a tárgyalás során;

-- a felek egy akár 20 milliárd dollár (6700 milliárd forint értékű), akár 10 darab kis moduláris atomreaktor magyar beszerzéséről szóló szándéknyilatkozatot is aláírhatnak;

-- emellett a washingtoni csúcson szó lehet a lap szerint védelmi ipari szerződésekről, valamint egyelőre nem részletezett pénzügyi együttműködésekről is.

https://444.hu/2025/11/07/amerikai-magyar-nuklearis-megallapodas-szijjarto-rubio-modularis-reaktor-paks-atomenergia

... reméljük, tényleg nem eszik olyan forrón az atomkását.

Válasz

Paks – Nem Paks: A Végtelen Történet

Amikor az ember már tizenöt éve hallgatja a Paks II körüli blablát, akkor hajlamos elkönyvelni, hogy ez egy olyan végtelen történet, ahol mindig az utolsó pillanatban dől el, hogy mégsem dőlt el semmi. Bastian Bux talán ki tudná bogozni a szálakat, mert már Végtelen Történet Paks II engedélyeinek összegyűjtése.
Most viszont az Európai Unió Bírósága szeptember 11-i ítéletével odavágott egyet: a projekt állami támogatási engedélye így, ebben a formában ugrott. El lett kaszálva. Конец. És lehet itt csűrni-csavarni, de a lényeg: a közbeszerzés megkerülése és az állami támogatás összefonódása olyan hibák, amelyeket már nem lehet szőnyeg alá söpörni. Fontos kiemelni: NEM az atomenergiával van baja a bíróságnak, hanem a pénzügyi mahinációkkal.

Az egész most úgy néz ki, mint amikor Atreyu lova, Artax belefullad a Bánat Mocsarába.


== Régi dallamok, röviden: ==
Paks II.-t még a Bajnai kormány kezdte el 2009-ben. 2014-ben a magyar kormány orosz hitelre és Roszatom-technikára mondott igent. Az egész ügyletet úgy konstruálták, mintha nem létezne közbeszerzési jogszabály, és az lenne a természetes, hogy egy állam így köt meg egy több ezer milliárdos szerződést. 2017-ben a Bizottság jóváhagyta az állami támogatást, de csak azzal a feltételezéssel, hogy a közbeszerzés rendben van. Ugyebár a jogalkotónak feltételeznie kell a jogszerű magatartást. Ausztria már 2018-ban jelezte, hogy itt valami nagyon nem kerek, ők indítottak fellebbezést a döntés ellen.
A mostani ítélet meg kimondta, hogy anno a Bizottság nem végezte el a házi feladatát, mert nem indokolta meg rendesen, hogy miért felel meg a direct award a közbeszerzési szabályoknak. Magyarán nem szabadott volna engedni lefutni a folyamatot a közbeszerzés totális hiányának meglehetősen profán nyilvánvalósága ellenére.


== És itt jön a francba kívánkozó rész: ==
Nem tegnap találták fel az EU közbeszerzési irányelveit, tulajdonképpen 2004 óta volt némi idő hozzászokni a dolgokhoz. Épp ezért nem most derült ki, hogy a 107–108. cikkej alapján az állami támogatásokat szigorúan vizsgálják. Ez a joganyag harminc éve velünk van, és Magyarország mégis úgy tett, mintha egy viccújság lenne az egész EU-jog, és majd úgyis elnézik, mert „stratégiai beruházás”.
Most ott tartunk, hogy a Bizottságnak újra kell vizsgálnia az állami támogatást. Ez önmagában évekbe kerülhet. Közben az atomerőmű-gyártási kapacitások Európában le vannak kötve legalább 2030-ig. A Framatome pl. a Hinkley Point-tal szenved, a Sizewell B még papíron is alig létezik. A Koreai KHNP csehoszágban fog dolgozni, a Westinghouse és a szlovák erőmű szintén nagy bajban van, satöbbi... Ha most Paks II-t újra kell tárgyalni, közbeszerzést kiírni, vagy csak részletesen indokolni a kivételeket, az annyit jelent, hogy az érdemi szerkezetei egységeket legfeljebb a harmincas évek elején tolják a telekre. És akkor még nem beszéltünk az inflációról, az orosz kapcsolat politikai kockázatairól, stb.


== Tudni lehetett ==
Az egész helyzetben a legdühítőbb az, hogy a szakmai közösség ezt évek óta mondja, hogy baj van. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a közbeszerzési és állami támogatási szabályokat – mármint hazánkon kívül. Nem lehet az EU-t úgy kezelni, mint egy rosszindulatú nagynénit, akit majd kikerülünk. És ezzel nemcsak jogi, hanem energiapolitikai időt vesztünk, mert Paks II nélkül 2030-ra az importfüggőség megugrik. A holdról is látszani fog.


== Mit lehet tenni? ==
Mit lehet tenni? Első körben azonnali egyeztetés a Bizottsággal. A direct award-ot vagy rendesen indokolni kell, vagy nyílt pályázatot kiírni. A kormány eddig abban hitt, hogy a „nemzeti érdek” mindent felülír, de ez az ítélet világosan jelzi: az EU-s belső piac és jogbiztonság a mérce.
Ha nem Paks II, akkor valami más, de akkor azonnal kellene B-terv.
Hiányzik a világos, megalapozott és széles körben publikált hosszú távú, energiastratégia, időhöz kötött roadmap, mely figyelembe veszi a lakosság, ipar és közlekedés prognosztizált energiaigényét. Lehetséges kiírni egy közbeszerzést az erőműre, de az sok sok évet jelent és ugrik az elmúlt 15 év. Persze lehetne folytatni az oroszokkal, csak már nem lehet a "füstös szobák titkos alkudozása" szinten kezelni. A jelenlegi stratégia, azon kívül, hogy nem felel meg a felsorolt alapvető követelményeknek, ráadásul látványos kudarcot is vallott az orosz teljesítőképesség hiánya miatt. Nincs tartalék terv.


== Összegzés helyett: ==
Ez az ítélet nem a vég, de intő jel: így nem lehet csinálni. Ha Paks II-t életben akarjuk tartani, akkor teljes jogi megfelelés kell, minden EU-szabályra kiterjedően. Ha erre nem vagyunk hajlandók, akkor a projekt évtizedes csúszásba kerül, és közben Magyarország a legrosszabb forgatókönyvet valósítja meg: se atomerőmű, se alternatíva, csak import és kiszolgáltatottság. És akkor tényleg nem marad más, mint azt mondani: franc essen az egészbe.

Szóval még nem tudjuk, hogy PAKS II feltámad, mint Artax, vagy örökre a mocsárban ragad. Az előjelek nem jók.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=122138060858804340

== Források: ==

https://curia.europa.eu/
https://ec.europa.eu/competition/state_aid/overview/state_aid_en.html
https://www.reuters.com/business/energy/eu-court-annuls-eu-approval-hungarys-paks-ii-nuclear-project-2025-09-11/
https://hvg.hu/gazdasag/20250911_paks2_eu_birosag_dontes

Válasz

Az Európai Unió Bírósága jogellenesnek ítélte a Paks II. projekt állami támogatását | 2025. szeptember 11.

A Greenpeace Magyarország üdvözli az Európai Unió Bíróságának döntését, amely szerint az Európai Bizottság megsértette az uniós jogot, amikor jóváhagyta a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott állami támogatást a Paks II. projekthez. A Bíróság döntésének következménye, hogy az Európai Bizottságnak újra meg kell vizsgálni a Paks II. kivitelezésért felelős Roszatomnak nyújtott állami támogatás jogszerűségét. Ennek a Greenpeace szerint Magyarország energiafüggetlensége lehet a legnagyobb nyertese, hiszen így elkerülhetővé válhat, hogy tovább nőjön az ország függősége Oroszország felé.

Az Európai Bíróság azért semmisítette meg a Bizottság határozatát, mert a Bizottság nem vizsgálta meg, hogy a Paks II atomerőmű két új reaktorának közvetlen, versenyeztetés nélküli odaítélése egy orosz vállalatnak mennyire felel meg az uniós közbeszerzési szabályoknak, pedig ez az intézkedés elválaszthatatlanul kapcsolódik az állami támogatáshoz.
https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2025-09/cp250116en.pdf

A Greenpeace és az Energiaklub 2014. júniusában hívta fel először a figyelmet arra, hogy Paks II. állami támogatása sokszorosan sérti az európai jogot.

https://wayback.archive-it.org/9650/20200224083847/http://p3-raw.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Paks2_jogserto_allami_tamogatasa/

Az Energiaklub beadvánnyal fordult az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához, a Greenpeace pedig levélben hívta fel a Bizottság figyelmét a paksi projektre.

2017-ben az Európai Bizottság vizsgálata jóváhagyta a magyar államnak a Paks II. projektben nyújtott állami támogatását, ezzel úgy tűnt, hogy lezárul az összes, az új paksi atomerőművi blokkok létesítésére irányuló magyar-orosz kormányközi megállapodással kapcsolatos uniós vizsgálat.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX%3A32017D2112

Azonban Ausztria 2018-ban az Európai Unió Törvényszéke előtt megtámadta a Bizottság határozatát. Az ebben az ügyben hozott ítélet a Bizottságnak adott igazat, ezért Ausztria fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz. A mostani, mérföldkőnek számító döntésében a Bíróság Ausztria érvelését fogadta el.

„Azért tiltakozunk több, mint tíz éve a Paks II. projekt ellen, mert az Magyarországot a drága és veszélyes atomenergiához köti. Ehelyett minden pénzügyi támogatást az energiahatékonyság növelésére és a tiszta, megújuló energiára való átállásra kellene fordítani, elérhetővé téve minél több magyar ember számára a nap- és szélenergiát” – nyilatkozta dr. Mátyás Eszter, a Greenpeace Magyarország szakértője.

A Paks II. beruházás eredetileg 12,5 milliárd euróra volt tervezve, de az egyes alvállalkozói szerződések, például a földmunkákhoz kapcsolódó kivitelezés, már önmagukban is háromszorosára drágultak, 179 millió euróról közel 524 millió euróra.

https://english.atlatszo.hu/2025/01/16/paks-ii-nuclear-plant-developer-reports-structural-damage-rosatom-claims-everything-is-fine/

Ez a drasztikus drágulás, valamint a kivitelezés körüli műszaki és pénzügyi viták komoly kérdéseket vetnek fel a projekt átláthatóságával, a felelős gazdálkodással és a nukleáris biztonsággal kapcsolatban.

A Greenpeace az Európai Bíróság mostani döntése után felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza Paks II. állami támogatásának engedélyezését. A zöldszervezet megjegyzi, hogy a projekt esetleges hazai felülvizsgálata segíthet Magyarországnak közelebb kerülni az Európai Bizottság ütemtervének megvalósításához is, amely megszüntetné az uniós tagállamok függését az orosz energiától. Ettől jelen pillanatban elég távol vagyunk, Magyarország Szlovákia mellett az az uniós tagállam, amely leginkább függ az orosz energiahordozóktól.

https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/12537/az-europai-unio-birosaga-jogellenesnek-itelte-a-paks-ii-projekt-allami-tamogatasat/

Előzmény

Válasz

Sosem kapcsol ki ez a végtelen atomlézer | 2025 / 08 / 26 /

Amszterdami kutatók áttörést értek el a kvantumfizikában: sikerült kifejleszteniük egy folyamatosan működő atomlézert – derül ki a június 10-én közzétett sajtóközleményből.

A kvantummechanika egyik alaptétele, hogy az apró részecskék, például az atomok, hullámként is viselkedhetnek. Ez teszi lehetővé az úgynevezett atomlézerek létrehozását, amelyek koherens anyaghullámokat bocsátanak ki. A gond eddig az volt, hogy ezeket a hullámokat rendkívül nehéz volt elég hosszú ideig fenntartani ahhoz, hogy a gyakorlati alkalmazások egyáltalán szóba jöhessenek.

A Florian Schreck vezette kutatócsoport azonban most teljesen újragondolta a Bose–Einstein-kondenzátum (BEC) előállításának folyamatát. A BEC egy különleges anyagállapot, amelyben az atomok úgy viselkednek, mintha egyetlen közös kvantumhullámot alkotnának.

„A korábbi kísérletekben az atomokat egy helyen hűtöttük le, lépésről lépésre” – magyarázta Schreck. „Mi viszont teljesen más megközelítést választottunk: a hűtési folyamatot nem időben, hanem térben osztottuk fel. Az atomok egymás után több hűtési szakaszon haladnak keresztül, majd elérik a kísérlet központi részét, ahol létrejön a BEC. Amíg a kondenzátumból kinyerjük az atomokat, folyamatosan érkeznek újak, hogy pótolják a hiányt. Ez teszi lehetővé, hogy az egész folyamat gyakorlatilag a végtelenségig folytatódjon.”

Döbbenetes eredmény, de az idáig vezető út messze nem volt egy sétagalopp. Chun-Chia Chen, a tanulmány vezető szerzője így emlékezett vissza:

„Már 2012-ben, amikor a csapat még Innsbruckban dolgozott, kifejlesztettünk egy módszert, amellyel meg tudtuk védeni a Bose–Einstein-kondenzátumot a lézerhűtés fényének zavaró hatásaitól. Ez tette először lehetővé, hogy az atomokat a koherens hullámok létrehozásához szükséges, úgynevezett degenerált állapotig hűtsük. De ahhoz, hogy tovább léphessünk, teljesen új berendezésre volt szükség. 2013-ban Amszterdamba költöztünk, és mindent a nulláról kezdtünk – kölcsönökkel, egy üres szobával és egy kizárólag személyes támogatásokból finanszírozott csapattal. Hat év kitartó munka után, 2019 karácsony reggelén, egy extra lézersugár bevezetésével végre sikerült megfigyelnünk az első folyamatos Bose–Einstein-kondenzátumot.”

A következő cél egy stabil, megszakítás nélküli anyagnyaláb létrehozása. Ha ez sikerül, az atomlézerek forradalmasíthatják a kvantumszimulációt, a nagy pontosságú méréstechnikát és az érzékelőrendszereket.

Bár még sok munka vár a kutatókra, ez az eredmény óriási lépést jelent az olyan eszközök felé, amelyek korlátlanul képesek koherens anyaghullámokat előállítani.

A kutatás eredményeit a Nature folyóiratban publikálták.

https://raketa.hu/sosem-kapcsol-ki-ez-a-vegtelen-atomlezer

Válasz

„Közép-Európa egyik legnagyobb mesterséges intelligencia és energiainfrastruktúra-projektje.” | 2025. július 31.

Még a beruházó magyar céget is meglepte, hogy úgy hivatkoztak rá a gigantikus paksi adatközpontot bejelentő közleményben, mint egy „nagyszabású projektekre szakosodott vállalatra”.

-- A társaságnak ugyanis ez lesz az első érdemi beruházása.

A német partnercégnek van ugyan ágazati tapasztalata, a több milliárd eurósra tervezett fejlesztés azonban messze meghaladja ennek a vállalatnak a jelenlegi képességeit is. Így nem meglepő módon piaci körökben erős fenntartásokkal fogadták az egykori innovációs miniszter, Palkovics László által is felkarolt projektet, amelybe állami pénz is kerülhet.

Így jellemezték a bejelentő közleményben azt a tervezett beruházást, amelynek megvalósításáról július elején írt alá szándéknyilatkozatot a német ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. A Paksi Adatközpont Campus néven futó fejlesztés keretében a tervek szerint 2027-re egy korszerű moduláris hiperskálájú MI-adatközpontot hoznának létre az atomerőmű közelében.

A beruházás azonban nem csak ebből állna, a központ mellé 530 hektáros területen egy hatalmas napelemparkot építenének, amit egy nagy teljesítményű akkumulátorrendszerrel egészítenének ki. A tervek szerint részben ez fedezné a létesítmény hatalmas, közel 100 megawattos áramigényét. A közleményben nagyon nagy hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, amit a megújuló energia mellett az biztosítana, hogy az adatközpontban keletkező hulladékhőt a környező mezőgazdasági üzemekben tervezik hasznosítani.

A közleményben Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost is idézték, aki azt mondta, hogy a Paksi Adatközpont Campusszal Magyarország Európa digitális jövőjének központjává válik. A korábbi innovációs miniszter aztán pár nappal később egy interjúban is kitért a beruházásra, és bár ebben a nyilatkozatban nem volt minden általa említett adat pontos, így is innen tudhatta meg a közvélemény a beruházás pontos méretét. A közleményben ugyanis még csak az „egy számjegyű milliárdos nagyságrendű” jelző szerepelt, Palkovics azonban ezt pontosította, és elárulta, hogy

-- a beruházók 3 milliárd eurót költenének a fejlesztésre.

Ez magyar léptékkel mérve hatalmas összeg. Ahogy a 444 akkor fel is hívta rá a figyelmet: ha a tervek szerint megvalósul, akkor ez lenne Magyarország negyedik legnagyobb gazdasági beruházása. A bizonytalan jövőjű és költségű Paks II. mellett csak a két futó kínai óriásprojekt, a CATL debreceni és a BYD szegedi gyára kerül ennél is többe.

Bár a projekt sok szempontból nagyon jól hangzik, a lapunknak nyilatkozó szakértők mind üzleti, mind technológiai szempontból kétkedéssel fogadták. Nagyobb kérdéseket előbbi vet fel, a beruházásról szándéknyilatkozatot aláíró két cég ugyanis együttesen sem látott még soha annyi pénzt, amennyiből a paksi adatközpontot felhúznák.

-- a beruházáshoz szükséges pénz nagy részét a magyar partnernek kellene előteremtenie.

Egyelőre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez milyen forrásból történik majd. A 3D Lézertechnika Zrt.-ről a szándéknyilatkozatról szóló közleményben azt írták, hogy „nagyszabású projektekre szakosodott vállalat, amelynek fő fókusza az infrastruktúrafejlesztés, az energetikai technológia és a digitális technológiák”. A vállalatnál rákérdeztünk, hogy milyen korábbi fejlesztésekre utalhattak a szövegben, amire azt válaszolták, hogy ezt a részt ők is érdeklődéssel olvasták a médiában. Mint fogalmaztak:

-- „a 3D Lézertechnika Zrt.-t háromdimenziós lézeres fémmegmunkálásra létrehozandó technológia és projekt céljára alapítottuk évekkel ezelőtt, mely azonban nem valósult meg. Jelenleg egy olyan projekttársaságként működik, mely kizárólag a paksi adatközpont projektben érdekelt.”

Ezt megerősíti a vállalat eddigi üzleti teljesítménye is. A 2018-ban alapított cég 2024 végéig egyetlen fillér árbevételt sem termelt, azzal azonban, hogy a társaságot alapszinten fenntartották, ebben a hat évben összehozott összesen 6,8 millió forint veszteséget. A cég eszközállománya az előző év végén mindössze 2,7 millió forint volt, saját tőkéje pedig évek óta negatív. Utóbbi nemcsak üzleti, de jogi szempontból is problémás, elvileg ugyanis tartósan egyetlen cég sem működhetne így. Ráadásul az elérhető cégiratok alapján ezt a helyzetet 2025-ben sem rendezték még.

https://telex.hu/g7/2025/07/31/paks-adatkozpont-palkovics-laszlo-partec

Palkovics projekt..., nesze semmi, fogd meg jól.

Válasz

Környezetvédelmi Minisztérium: A paksi atomerőmű és ”felforralt” Duna esete – faék egyszerűen:

A Paksi Atomerőmű a jelen rendeletek szerint akár 32 Celsius-fokra is melegíthetné a Dunát. Ez már nemcsak szokatlan, hanem veszélyes is: a budapesti Lukács Fürdő gyógymedencéje pont ilyen forró. A kormányzati tanácsadó testületnek, amely ezt javasolta, egyik tagja SEM volt természetvédelmi vagy ökológiai szakértő - és nem is használtak ilyen témájú kutatásokat. A döntés hátterében főként energetikai és jogi szempontok állnak. Környezetvédelmi, fenntarthatósági megfontolások közül egy se.

### A Duna már most is melegebb, mint valaha: 2022-ben 3,5 fokkal volt magasabb az éves átlaghőmérséklet, mint a 60-as években. Ez a melegedés invazív fajok terjedését, az őshonos halak és gerinctelenek visszaszorulását okozza. A 32 °C-os víz olyan hatásokat hozhat, amelyeket még soha nem vizsgáltak hazánkban.

De hogyan nézne ki egy normálisan működő ország válasza erre a kihívásra?

Képzeljünk el egy szakértői vitát, ahol egy ökológus, egy energetikus, egy közpolitikai elemző és egy közgazdász ül egy asztalnál. Ők nem egymás ellen, hanem együtt keresik a megoldást:

*** Az ökológus szerint: a 32 °C elfogadhatatlan, mert veszélyezteti a Duna élővilágát. A természetes ökoszisztémák nem bírják el ezt a hőterhelést, visszafordíthatatlan károkat okoz hazánk legnagyobb élővizében. A hosszú távú hatások között a életközösség sokszínűségének csökkenése, az környezet minőségének romlása és a halállományok összeomlása szerepelne.

*** Az energetikus szerint: az atomerőmű működése fontos, de nem mindenáron. Léteznek technológiai megoldások (pl. hűtőtornyok), amelyekkel csökkenthető a hőterhelés. A technológiai alternatívák költségesek, de hosszú távon fenntarthatóbbak hazánk vizeinek egészsége érdekében. A Paksnak előre kell terveznie a hőmérsékleti korlátokkal, és nem utólag igazolni a szükségességet.

*** A közpolitikai szakértő szerint: a döntéshozatalnak átláthatónak kell lennie. Egy független, szakmailag sokszínű bizottság kell. Amelyben ökológus, klimatológus, energetikus és társadalomtudós is helyet kap. A nyilvánosságot be kell vonni, és a döntéseket tudományos alapokra kell helyezni.

*** Az közgazdász szerint: ilyenkor a legrosszabb az erőmű leszabályozása, mert a nyári meleg miatt a legnagyobb a kora esti csúcsfogyasztás ilyenkor, amit nagyon drága és szennyező gázturbinás vagy fosszilis erőművel kipótolni. Olcsó és gyors megoldás kell, amit lehetőleg magyarországi erőforrásokból meg lehet valósítani.

### A megoldás tehát nem az, hogy engedjük a Dunát termálvízzé melegedni. Hanem az, hogy okosan, felelősen, és minden érintett szakterület bevonásával hozzunk döntést. A minőségi társadalmi diskurzus pedig szolgáltatni fogja a jó megoldást, de csak a minőségi! Ilyenkor egy mérnök biztosan felvetette volna már régen, hogy építsünk egy hűtőtornyot, amely lehűti a vizet mielőtt vissza kerül a Dunába, sőt probléma esetén tartalék megoldásként rendelkezésre áll, azt mára kis költségből meg tudtuk volna építeni. Ilyet már többet építettek hazánkban, tehát a technika is adott. De más megoldások is léteznek, nem csak ez az egy.

Ha szerinted is fontos, hogy a természetvédelem ne maradjon ki az energetikai döntésekből, oszd meg ezt a posztot. A Duna nem csak víz - hanem élővilág, közös örökség, és jövőnk része.

https://www.facebook.com/photo/?fbid=122131218482804340

! Sajnos most ez így megy:

https://telex.hu/techtud/2025/07/24/paksi-atomeromu-duna-melegedes-termeszetvedelmi-szakerto-kormanyzati-tanacsado-testulet

Szerintünk épp ezért lenne jó hazánkban egy tényleg működő Környezetvédelmi Minisztérium:

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/klimavaltozas_magyarorszagon_szembe_kell_neznunk_a_tenyekkel__kerekasztal_a_porfesztivalon_2025_junius_17
___

Nem volt természetvédelmi szakértő abban a kormányzati testületben, ami javasolta, hogy a paksi atomerőmű 32 Celsius-fokra melegíthesse a Dunát | 2025. július 24.

Egyetlen természetvédelmi szakértő sem volt a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testületben, abban a kormányzati tanácsadó testületben, ami kimondta, hogy a Paksi Atomerőműre vonatkozó 30 Celsius-fokos vízhőmérsékleti korlátozást 32 fokra lehet emelni, írja az Átlátszó.

https://atlatszo.hu/kornyezet/2025/07/24/akar-32-celsius-fokra-is-hevithetne-a-dunat-a-paksi-atomeromu-egy-uj-javaslat-szerint/

A lap szerint a 32 fok már termálfürdő kategória, a budapesti Lukács Gyógyfürdő gyógymedencéje például 32, külső élménymedencéje 32-33 Celsius-fok meleg.

Az extra melegedést egy tavaly augusztusi rendeletmódosítás teszi lehetővé, és a hőmérséklet akkor növekedhet 32 fokra, ha azt az energiaügyi miniszter ellátásbiztonsági okokra hivatkozva engedélyezi.

A tanácsadó testületet a rendeletmódosítás után hozták létre, az volt a feladata, hogy megvizsgálja, milyen környezeti hatásai lehetnek a melegebb folyóvíznek. Az ajánlásban nem szerepel egy tudományos hivatkozás sem, ami bizonyítaná, hogy a 32 fok még nem káros az élővilágra és a környezetre.

A testület névsorát az Átlátszó adatkérésére hozták nyilvánosságra, ebből jól látszik, hogy miniszterek, államtitkárok, főigazgatók, vezérigazgatók tartoznak bele, illetve tudományos oldalról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem dékánja és Horváth Ákos, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója vett részt a tárgyalásokon. Természetvédelmi szakértőt azonban egyáltalán nem találni a tagok között.

https://kimittud.hu/request/27417/response/38905/attach/3/K%20z%20rdek%20adatig%20nyl%20s%20F%20l%20p%20Orsolya.pdf?cookie_passthrough=1

Az Átlátszó azon adatok, kutatások és dokumentumok felsorolását is kérte, amelyeket a testület figyelembe vett a munka során, de ezek közül egyik sem volt természetvédelem vagy ökológiai tárgyban íródott, tudományos vagy szakmai publikáció. A lap azt írja: a tárgyhoz legközelebb még Paks II. környezeti hatástanulmánya áll, de a 2014-ben készült anyag nem vizsgálta a Duna hőmérsékletének 32 fokos állapotát.

https://www.paks2.hu/documents/20124/60835/Chapter%201-8.pdf/24ebe701-777f-d79d-47d9-12cf2994a3d0

A hatvanas évekhez képest 2022-ben már így is több mint 3,5 Celsius-fokkal volt magasabb a folyó éves átlaghőmérséklete, és a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása kapcsán nemrég elkészült előkészítő anyag szerint az erőmű által kibocsátott meleg víznek már kimutatható hatása van az ott élő halközösségekre.

https://filr.kh.gov.hu/filr/public-link/file-download/8a4880ee90326a4f0192331098993f54/172088/2841144171221649506/383_MVMPAE_T%C3%9CH_EK.ZIP

Az érintett szakaszon növekszik az invazív fajok száma és előfordulási gyakorisága, főként a kisvizes, meleg években.

https://telex.hu/techtud/2025/07/24/paksi-atomeromu-duna-melegedes-termeszetvedelmi-szakerto-kormanyzati-tanacsado-testulet

Előzmény

Válasz

Így roppantották meg Paks II.-t az amerikai szankciók
Direkt36 | 2025. június 3.

Szijjártó Péter külügyminiszter nem szokott fukarkodni az optimista kijelentésekkel, ha a kormány számára fontos projektekről van szó, de az elmúlt hónapokban még ő is elismerte, hogy gondok vannak a Paks II. néven futó új atomerőmű építésével. A miniszter egy februári sajtótájékoztatóján például úgy fogalmazott, hogy az előző amerikai adminisztráció által Oroszország ellen meghozott néhány szankció „nehezíti a paksi beruházás előrehaladását”.

Valójában azonban Szijjártó még túl enyhén is fogalmazott.

A Direkt36 információi szerint ugyanis a szankciós intézkedések az eddig ismerteknél is sokkal súlyosabb következményekkel jártak a beruházásra nézve. Bár a bővítés nem állt le teljesen, több fontos munkálat késlekedik, és a történteket közelről ismerő egyik forrás megfogalmazása szerint jelenleg „toporog a projekt”.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy az USA tavaly novemberben szankciós listára tette az orosz Gazprombankot, amely kulcsfontosságú pénzügyi feladatokat lát el az orosz beruházással megvalósuló projekt körül.

Emiatt a magyar megrendelő fél tavaly év végétől kezdve semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagyott jóvá. Ennek következtében pedig az orosz beruházó, a Roszatom több alvállalkozója – köztük magyar cégek is – az elvégzett munka után nem jutott hozzá a pénzéhez.

A szankciók hatással voltak a beruházás átláthatóságára is. Az elmúlt időszakban több olyan, a paksi bővítésről szóló közbeszerzést is találtunk, ahol a Roszatom nemcsak a pályázatokon elinduló, hanem az azokat megnyerő cégek nevét sem tette közzé.

A pályázati dokumentáció anonimizálásával az oroszok a saját beszállítóikat próbálják védeni. A jelenlegi szankciós környezetben a Roszatom ugyanis el akarja kerülni, hogy a partnerei hátrányos helyzetbe kerüljenek amiatt, hogy azok velük üzletelnek.

A Roszatom a Direkt36 megkeresésére általánosságban azt válaszolta, hogy elkötelezettek Paks II. megépítése iránt. A válaszukban kitértek arra is, hogy „Oroszországban teljes lendülettel zajlik” a két új atomerőmű blokk „fő berendezéseinek gyártása”. A beruházást lebonyolító magyar állami cég és a projektet felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a megkeresésünkre.
Orbán egyből felhívta Putyint

A demokrata Joe Biden adminisztrációja tavaly november végén jelentette be, hogy több orosz pénzintézetet, köztük a Gazprombankot is szankciós listára teszi. Magyarország számára – amely az energiahordozói jelentős részét továbbra is Oroszországból szerzi be – ez a döntés több szempontból is problémát okozott. A magyar állam ugyanis a Gazprombankon keresztül fizet az oroszoknak a megvásárolt földgázért, ráadásul a bank a paksi bővítés finanszírozásában is fontos szerepet játszik.

A probléma olyan súlyú volt, hogy Orbán Viktor kormányfő a témáról tavaly december 11-én telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Kreml a megbeszélés után kiadott közleményében azt is elárulta, hogy a telefonhívás a magyar kormány kezdeményezésére történt. Szijjártó pedig azt közölte, Orbán és Putyin több mint egy órán át tárgyalt, a megbeszélésnek pedig hangsúlyos témája volt „Magyarország energiaellátásának biztonsága”.

Néhány nappal később a helyzet valamelyest rendeződött. Az USA ugyanis tavaly december közepén több országnak, köztük Magyarországnak és Törökországnak is megengedte, hogy továbbra is a Gazprombankon keresztül fizessenek az orosz földgázért.

A szankciók alól Paks II. viszont nem kapott mentességet. Az USA az atomenergiával kapcsolatban is tett ugyan kivételeket, az amerikai pénzügyminisztérium december 18-i határozata azonban a paksi beruházást is említve azt írta: a Gazprombankra vonatkozó Paks II.-t érintő szankció továbbra is érvényben marad.

Leállították a kifizetéseket

Mindez komoly csapást jelentett a paksi projektre. A bővítési folyamatot közelről ismerő források szerint a Gazprombanknak ugyanis kiemelt fontosságú szerepe van a beruházás finanszírozásában: ez a pénzintézet adja az úgynevezett teljesítési garanciát.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az orosz fővállalkozó, a Roszatom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat – például nem végez el egy adott munkafolyamatot, vagy azt nem a megállapodás szerint végzi el – akkor a magyar fél pénzügyi kártérítést kap. A teljesítési garancia az egyik legfontosabb biztosíték a projekt során. Egyrészt a Roszatomra felelősséget ró, ösztönzi a szerződés betartására, másrészt csökkenti a magyar fél pénzügyi kockázatát.

Azt eddig nem lehetett tudni, hogy a beruházás során a Gazprombank nyújtja ezt a garanciát. Ezt az információt ugyanis feltehetően a bővítésről szóló szerződés nem nyilvános részei tartalmazzák. A kormányzati nyilatkozatok pedig a Gazprombank szankcionálása után homályosan fogalmaztak arról, hogy az orosz banknak mi a pontos szerepe a bővítés során.

Bár a kormány képviselői a nyilvánosság előtt nem mentek bele a részletekbe, a háttérben hamar világossá váltak a szankció következményei. A Gazprombankkal való további együttműködés szankciós kockázatot jelentett volna. Ha viszont a bank nélkül folytatják a munkát, a teljesítési garancia elvesztésével a magyar fél pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetett volna abban az esetben, ha a Roszatom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat.

A projektet közel ismerő források szerint a beruházásért felelős magyar állami cég, a Paks II. Zrt. vezetői nem kívánták a fenti eseteket megkockáztatni. Ezért a szankció bejelentése óta semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagytak jóvá. Ennek következtében az orosz fővállalkozó nem jut hozzá a pénzéhez, ami megnehezíti, hogy kifizesse az alvállalkozóit és a beszállítóit.

A kormány ebben a helyzetben is szerette volna, ha a megszokott mederben folytatódik tovább a munka. A történteket ismerő egyik forrás szerint a kormány ennek érdekében megpróbálta rávenni a Paks II. Zrt.-t, hogy a garanciát adó bank szankcionálása ellenére is hagyja jóvá a kifizetéseket.

A forrás szerint Paks II. Zrt. ellenállt a nyomásnak, és meg is győzte a kormányzati szereplőket arról, hogy a szankció miatt lehetetlen a munka folytatása. Azzal érveltek a kormányzat felé, hogy akkor tudnák engedélyezni a kifizetéseket, ha az oroszok a Gazprombank helyett egy másik, szankciós listán nem szereplő pénzintézetet jelölnének ki garanciát nyújtó banknak, ez azonban egyelőre nem történt meg.

Kifizetetlen alvállalkozók

Mindez viszonylag hamar a gyakorlatban is éreztette a hatását. A projektet közelről ismerő egyik forrás szerint a Roszatom több alvállalkozója, köztük a paksi telephelyen földmunkákat végző vállalkozások hiába adták le a számláikat az elvégzett munkáról, nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Egy nukleáris területen dolgozó szakembernek pedig egy munkásszálló üzemeltetője arra panaszkodott, hogy az oroszok több tízmillió forinttal tartoznak neki.

Ehhez hasonló problémákra utalt Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő is, amikor az egyik január eleji Facebook-posztjában arról írt, hogy több száz munkást bocsátottak el a paksi építkezésről. Hadházy megemlítette azt is, hogy a dolgozóktól úgy értesült, a földmunkákat végző egyik cég levonult az építési területről, mert az oroszok nem fizettek neki. A képviselőnek arról azonban már nem voltak információi, hogy ennek hátterében szankciók vagy pedig minőségi problémák álltak-e.

Hadházy posztjával összefüggésben a Portfolió nevű gazdasági lap több kérdést is feltett a Paks II. Zrt.-nek. A projektért felelős állami cég erre válaszolva azt közölte: azért bocsátottak el dolgozókat, mert a talajmunkák egy részét időközben befejezték. Arra a kérdésre, hogy a szankciók okoznak-e fizetési nehézségeket, csak konkrétumok nélkül, általánosságban válaszoltak.

A problémákat tovább tetézte, hogy a Biden-adminisztráció az utolsó hivatali napjaiban újabb, az orosz energiaszektort célzó szankciókat vetett ki. Az idén január 10-én bejelentett csomag részeként szankciós listára tették a Roszatom több vezetőjét, köztük Alekszej Lihacsov vezérigazgatót is. Lihacsov az elmúlt években a paksi bővítés miatt többször is járt Magyarországon, 2023 júniusában például Orbán a Karmelitában fogadta őt. Ezen szankciók – az ügyre rálátó egyik forrás szerint – megnehezítették a magyar és az orosz fél közötti kapcsolattartást, mivel az érintett személyekkel való hivatalos vagy üzleti együttműködés az amerikai szankciós előírások szerint tilos.

Mindez nem jelentette azt, hogy a bővítési folyamat teljesen leállt volna. Szijjártó idén április elején jelentette be, hogy a Roszatom az oroszországi üzemében elkezdte gyártani a Paks II. egyik legfontosabb részét, az egyik készülő blokk reaktortartályát. A projektre rálátó, kormányzati forrás mindezt azzal magyarázta, hogy a Roszatom egy tőkeerős vállalat, előre meg tud hitelezni dolgokat. „Most is folynak munkák, tehát inkább az van, hogy a szankció megnehezíti a kivitelezést” – fogalmazott a forrás.

Anonimizált tenderek

Az orosz-ukrán háború hatásai már azelőtt is rányomták bélyegüket a paksi projektre, hogy a Gazprombank és a Roszatom vezetői szankciós listára kerültek volna. Ez többek között a beruházásról szóló, az oroszok által lebonyolított közbeszerzéseknél volt tetten érhető.

A háború kitörése előtti időszakban a Roszatom külön honlapon, nehezen kereshető formátumban, de viszonylag transzparens módon tette közzé az atomerőmű projektjeiről – így többek között a Paks II.-ről – szóló tendereket. A közbeszerzés minden lépéséről feltöltöttek egy-egy dokumentumot, amelyek alapján nyomon lehetett követni, hogy egy adott pályázatra hány cég jelentkezett, közülük melyik nem felelt meg az előírt feltételeknek, illetve végül melyik pályázó nyert.

Ebben a gyakorlatban 2023 tavaszától állt be változás. A Direkt36 ekkortól kezdve figyelt fel arra, hogy a paksi beruházás bizonyos tendereit anonimizálták. Ilyen volt például az az ötmilliárd forint értékű tender, amely az atomerőmű működtetéséhez szükséges állványos daruk beszerzéséről szólt. Ebben az esetben az oroszok annyit közöltek, hogy a tenderre öt cég jelentkezett, ezeket azonban a dokumentációban csak „Ajánlattevő 1-nek”, „Ajánlattevő 2”-nek, stb.-nek nevezték. A pályázat győztese végül az „Ajánlattevő 4” lett, ennek a cégnek pedig nemcsak a nevét nem tették közzé, hanem az sem, hogy ez a vállalkozás melyik országban működik.

Ez a fajta anonimizálás nem mindegyik tenderre jellemző, számos esetben továbbra is meg lehet ismerni az egyes pályázatok győzteseinek neveit. Így például nyilvános, hogy a Roszatom egyik magyarországi vállalata honnan bérel autókat, vagy melyik magánszeméllyel kötött ingatlanbérleti szerződést. Közben azonban az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált az anonimizálás. Arra is akad példa, hogy egy tendert a lefolytatása közben anonimizáltak: az egyetlen jelentkezőt a pályázat elején még megnevezték, majd amikor arra hivatkozva érvénytelenítették a tendert, hogy azon csak egy pályázó indult, már csak „Ajánlattevő 1”-két hivatkoztak rá.

A projektre rálátó egyik forrás mindezt a szankciós környezettel magyarázta. A szankciók nem tiltják, hogy különböző cégek induljanak a Roszatom pályázatain, de az orosz kapcsolatok miatt ezek a vállalkozások könnyen elveszíthetik nyugati partnereiket, illetve kizárhatják őket a nemzetközi együttműködésekből. A forrás szerint a titkolózással a Roszatom tehát a partnereit, a beszállítóit védi, hogy azok a későbbiekben ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

Trumpban bízva

Az Orbán-kormány abban bízik, hogy a január 20-án hivatalba lépett, velük szemben jóval barátságosabb Trump-adminisztráció segítségével felpöröghet a paksi építkezés. A kormány tagjai az amerikai partnereikkel az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalásaik során többször is mentességet kértek az őket hátrányosan érintő szankciók alól.

Szijjártó Péter az új amerikai pénzügyminiszterrel, Scott Bessenttel folytatott februári megbeszélése előtt a magyar állami médiának nyilatkozva elmondta, hogy milyen témákat akar érinteni a megbeszélésen. Ez a külügyminiszter azon kevés megszólalásainak egyike volt, amikor a Gazprombank elleni, Paks II.-t érintő szankciót rendkívül súlyosnak festette le. Úgy fogalmazott, hogy a megbeszélésen szóba fog kerülni a „paksi nukleáris beruházás szankciós listára helyezése”.

Ezen kívül Szijjártó a megbeszélendő témák között említette a Rogán Antalt érintő szankciót is. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter még a Biden-adminisztráció hivatali ideje alatt, idén január elején korrupcióra hivatkozva került fel az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára.

Két hónappal Szijjártó megbeszélése után Rogán mentesült a szankció alól, a paksi beruházást érintő Gazprombank-szankció azonban jelenleg is érvényben van.

https://www.direkt36.hu/igy-roppantottak-meg-paks-ii-t-az-amerikai-szankciok/

Előzmény

Válasz