Ismét térdre bukott Paks | 2024. március 27.

Hétfő délelőtt felborult a normál termelési menet a Paksi Atomerőműben: a frissen nagyjavításon és karbantartáson is átesett 1-es blokk minden előzetes jel nélkül leállt. A hiba okát nem közölték, az erőmű névleges teljesítménye felét sem tudta produkálni.

Miután tavaly november közepe és december vége között a Paksi Atomerőmű egyes blokkja (Paks 1.) túljutott a menetrend szerinti tankoláson és nagyjavításon, elvileg az a kellemes, mintegy 18 hónapig tartó időszak várt rá, amikor zsinórban csak termel, termel, amennyi csak belefér. A gyakorlatban azonban ez nagyon nem így alakult. A Paks 1. blokk – amelynek idén az egymás után egyenként legalább négy–hat hétre leállításra rendelt három további blokk termeléskiesésének tompítása a legfőbb feladata (azaz a hibamentes üzemelés, hogy a tankolásra és karbantartásra leálló Paks 2., 3. és 4. leálló blokk helyett is „a hátán cipelje” a paksi áramtermelést) – hétfő délelőtt leállt. Az automatikus védelmi jelzést követően az erőmű elvesztette a negyedét. ...
https://www.szabadeuropa.hu/a/ismet-terdre-bukott-paks/32879588.html

Válasz

A zöldrefestés ellen fellépő legígéretesebb eszköz ellehetetlenítése
2024. március 23. | EU hírek

Tagállami nyomásra egy kulcsfontosságú rendelet „fenntarthatónak” minősíti az atomenergiát, ami meghiúsíthatja az éghajlatváltozás terén tett uniós előrelépéseket.

Egy évvel ezelőtt még mindenki nagy reményeket fűzött a jogszabályhoz, amely a várakozások szerint Európa legfontosabb környezetvédelmi jogszabálya lett volna. Az Európai Unió taxonómiai rendeletének az volt a célja, hogy etalonja legyen egy olyan tudományos alapokra támaszkodó szakpolitikának, amely a befektetéseket az éghajlatbarát célok irányába tereli.

Csakhogy az Európai Bizottság – egy hosszú folyamat végére pontot téve – elfogadott egy határozatot, amely az atomenergiát és a földgázt végül „a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek” közé sorolja. A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktust (a rendelet nem jogalkotási kiegészítését) 2022. március 9-én fogadták el, és 2023. január 1-jén lépett hatályba. Ezzel a jogi aktussal szemben Ausztria, több nem kormányzati szervezet, valamint az Európai Parlament egy képviselője kifogással élt.

Arra hivatkoznak, hogy az atomenergia és a földgáz „fenntarthatónak” minősítése sérti az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, az Unió környezetvédelmi jogát, továbbá nem összeegyeztethető a jelentős károkozás elkerülését célzó elv kritériumával, amelyet pedig maga a taxonómiai rendelet ír elő. Az Európai Bizottság nem vonta vissza a jogi aktust, így a panaszosok pert indítottak az Európai Bíróságon.

Miközben a bírósági határozatra várunk, fontos felidézni, hogy a nukleáris lobbi hogyan ásta alá ezt a jogszabályt, és hogy mik lesznek a következményei annak, ha ezt a folyamatot nem sikerül visszafordítani.
[...]
A Reclaim Finance – a pénzügyi szereplők által az éghajlatra gyakorolt hatásokat vizsgáló nem kormányzati szervezet – által összeállított jelentés feltárta, hogy több millió eurós lobbikampány indult annak érdekében, hogy a rendeletet a földgáz- és a nukleáris ágazat számára előnyösen módosítsák.

A lobbisták a taxonómiához kapcsolódó tanácskozások kritikus fontosságú szakaszaiban rendszeresen találkoztak uniós képviselőkkel. Oroszország, amelynek igen nagy pénzügyi és geopolitikai előnye származott volna a földgáznak és az atomenergiának a beemeléséből, különösen aktív „érdekelt fél” volt a teljes jogalkotási folyamat során.

De uniós tagállamok is megkíséreltek nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy az módosítsa a rendeletben foglalt rendelkezéseket. Nagy erőfeszítést tett Lengyelország, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – ezeknek az országoknak a vezetői közös levelet fogalmaztak meg, melyben amellett érveltek, hogy a rendeletbe bele kell foglalni az atomenergiát is.

A dokumentum az atomenergia fenntarthatósága mellett több jól ismert állítással érvelt. Tagjai voltunk négy uniós tagállamból érkező tényellenőrzők csoportjának, amely megállapította, hogy a levélben szereplő állítások közül 20 hamis vagy félrevezető.

Ilyen állítás többek között az, miszerint az atomenergia „környezetbarát”, „kulcsszerepet játszik a tiszta energiaforrásokra való átállásban”, „ígéretes hidrogénforrás” és „megfizethető”.

*** A levél teljes elemzése itt olvasható.
http://védegylet.hu/atomenergia-nuclear-energy/unios-taxonomia/

Miért nem környezetbarát az atomenergia?

A közvélemény talán jobban tisztában van azzal, hogy a földgáz miért nem környezetbarát, mint azzal, hogy az atomenergia miért nem az. Elképzelhető, hogy ez a kormányok – többek között a fent említett hét kormány – és a szervezetek által a közvélemény félrevezetésére tett kísérletek eredménye.
A „tiszta” nukleáris energiáról szóló hamis narratívákat olyan kormányközi szervezetek is terjesztik, mint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az OECD és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB).

Gyakran elhangzó állítás, amely az Európai Bizottság részére címzett levélben is szerepelt, hogy az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása alacsony. De még ha el is mondhatjuk, hogy az atomenergia kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, ez csak a termelésre igaz. Ha atomerőművek teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor ez az állítás már nem állja meg a helyét.

Az atomenergia upstream tevékenységeihez, melyek a működéshez szükségesek (például az uránbányászathoz, a fűtőanyag szállításához, az erőművek felépítéséhez és aztán leszereléséhez, illetve a folyamat melléktermékeként keletkező radioaktív hulladék kezeléséhez) mind kapcsolódik a széndioxid-kibocsátás. Ennek következtében az atomenergia-termelés szén-dioxid-lábnyoma jelentős, és bizonyos becslések szerint jóval nagyobb, mint a megújuló energiáké.

A nukleáris technológiához emellett jelentős mennyiségű hűtővízre van szükség, illetve a technológia a környezetre nézve oly mértékben mérgező hulladékot állít elő, amelyre az utóbbi körülbelül hetven évben nem sikerült tartós tárolási megoldást találni. Kockázatot jelent az is, hogy baleset esetén kiterjedt területek károsodhatnak súlyosan és tartósan; ez a kockázat egyre súlyosabban jelentkezik az ukrajnai polgári nukleáris létesítmények jelenlegi militarizálása következtében.

Az atomenergia – mivel kezelhetetlen veszélyt jelent a környezetre nézve – még az úgynevezett átállási tevékenység kritériumainak sem felel meg, amely a rendeletben szereplő fogalommeghatározás szerint olyan gazdasági tevékenység, melynek nincsenek alacsony karbon-intenzitású alternatívái. Ennek az az oka, hogy ha ma támogatjuk az atomenergiát, akkor azzal ellehetetlenítjük a megújuló energiaforrásokat, mivel eltérítjük tőlük a beruházásokat.
https://greenfo.hu/hir/a-zoldrefestes-ellen-fellepo-legigeretesebb-eszkoz-ellehetetlenitese/

Válasz

Megint botlott Paks, de idén az atomerőműnek összejöhet a fejre állás is | 2024. január 19.

Ha nem jön ki jól a lépés, 2024-ben már csak hetekig tart a kegyelmi állapot a Paksi Atomerőmű számára. Az utóbbi években többször is elhúzódó nagyjavításokból idén három is lesz, ha egymásba csúsznak, az a rendszer számára is problémás lehet.

Nincs már zsinórtermelés

Egy, a napokban tartott energetikai fórumon a Paksi Atomerőmű működéséről az az egyébként szokásos kormányzati meghatározás hangzott el, hogy Paks állandóan és kiszámíthatóan 2000 MW teljesítményen működik. A zsinórtermelésre hivatkozás jogosságát azonban a következő esetek cáfolják csak az elmúlt egy hónapban:

-- november közepe és december vége között tankoláson és nagyjavításon van a Paks 1. blokk;
-- december 15-én a Paks 3-as blokkot kellett 140 MW-tal visszafogni;
-- december 17–18-án a Paks 4-es blokk ötvenszázalékos leterhelését rendelték el;
-- december 25-én ez utóbbi blokk automatikus védelmi működés következtében leállt;
-- december 26-án a Paks 2. és a Paks 3. blokkot kétszer is, igaz, csak kis mértékben, de leszabályozták;
-- január 1-jén a Paks 2. blokk elvesztette majdnem a felét (239 MW), a Paks 3. és a Paks 4. blokk pedig 125-125 MW-ot.

A stabil, 0–24 órás, állandó maximális termeléstől Paks még a karácsonyi szünetben is messze volt. Ráadásul az a képen nem szembetűnő, és kis mérete (2x25 MW) miatt a hivatalos tájékoztatásokban (az MVM Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal weboldalán) sem szerepel, hogy egy elhúzódó, január 1-jén jelentkező problémára csak 12-én sikerült megoldást találni.

Ezek a problémák ráadásul jellemzően váratlanul érkeznek, és bár a rendszer javítására kétségkívül szükség van, az így megrángatott hazai termelési rendszerben Paks mint monolit, állandó tényező némi átértékelésre szorul. Mert igaz ugyan, hogy az erőművek működésének természetes velejárói az előre nem várt események, és a védelmi rendszerek működése is a problémakezelés részét képezik, ám az ilyen esetek sűrűsége Pakson már aligha nevezhető átlagosnak.

A 2012–2017 között húsz évre szóló üzemidő-hosszabbítást kapó Paksi Atomerőműben nem ritka az elhúzódó nagyjavítás, de a váratlanul érkező karbantartási és javítási igény sem.

Leállnak majd szépen egymás után

A reaktorok tankolása, illetve az éves karbantartás egy atomerőmű mindennapjainak része. Az azonban már nem mindennapi, hogy a paksi négyblokkos rendszerben az egyik egységgel éppen ilyen-olyan probléma van, a többit pedig egymás után le kell állítani.

Mindennap felkel a nap
A napokban a kormányzati sikerként előadott hazai napelemrendszer-bővülésről szóló közleményhez tartozik egy, a további értelmezést segítő tételsor. A Mavir által 2024 elején nyilvántartott 5649 MW napelemes termelőkapacitás (ebből az ipari, közüzemi méretű napelemes erőművek 3332 MW, a háztájiak pedig összesen 2317 MW teljesítmény elérésére képesek) nem csak azt jelenti, hogy hamarosan a paksi, nem egészen 2000 MW-os termelési nagyság triplájára hízik majd a fotovoltaikus termelési kapacitás, de nem is csak annyit, hogy már az is kérdéses, hogy a kormány által kiadott új célszámot, a 12000 MW-ot valóban csak 2030-ra éri-e el az ország. Azt is jelenti, hogy a napelemekkel termelt árammal mostantól már télen is nagyban, rendszerszinten számolni kell. Egy olyan átlagos, semmi különös hétköznapon, mint amilyen január 17-e, szerda volt, a napelemek egy jól látható idősávban képesek voltak a Paksi Atomerőmű egy blokkjánál több áramot a hálózatra adni. Az Entso-e 15 perces bontásban publikált adatsora szerint aznap az atomerőmű 1912 és 1922 MW közötti teljesítményszinten dolgozott. A napelemes rendszerek, amelyek 10.15 és 13.15 között képesek voltak a 400 MW feletti teljesítményszintre, a 11.15 és 12.45 közötti másfél órában a paksi blokkok átlaga felett, végig 480–503 MW közötti termelési sávban teljesítettek. Mindebből az következik, hogy belátható időn belül télen is előáll majd az a nyáron már most is jól ismert jelenség, hogy a rendszerirányítónak termeléscsökkentésre kell utasítania a paksi erőművet, függetlenül attól, hogy ez Paks I. és/vagy Paks II. lesz-e.
https://www.szabadeuropa.hu/a/megint-botlott-paks-de-iden-az-atomeromunek-osszejohet-a-fejre-allas-is/32780678.html

Válasz

Paks II.: az évszázad beruházásától az elherdált évtizedig | 2024. január 15.

-- az Oroszországban megcsúszó, Finnországban a projekttel elhasaló projektvezetőre bízzák a paksi puttonyt. Ő Vitalij Poljanyin.

-- a Siemens Energy decemberben publikált éves jelentése – bár többféle összefüggésben is szóba hozza az oroszokkal való viszonyt – kínosan kerüli a nukleáris iparral kapcsolatban, hogy a több mint kétszáz oldalas dokumentumban egyszer is szerepeltesse Paks, a Roszatom és az utóbbinak beszállító francia konzorciumtárs Framatome nevét.
https://www.szabadeuropa.hu/a/paks-ii-az-evszazad-beruhazasatol-az-elherdalt-evtizedig/32771246.html

Válasz

Újabb atomerőmű baleset – mennyire megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia? | 2023. december 19.

Súlyos meghibásodás történt Belorusziában az asztraveci atomerőműben egy, a Bloomberg által megszerzett belső jelentés szerint. Az ioncserélő gyantával kapcsolatos rendellenesség megnövelhette a reaktor leolvadásának kockázatát. A Roszatom tagadja a belső jelentésben bemutatott üzemzavart. Miért fontos ez számunkra?

Mert az asztraveci atomerőmű pontosan ugyanaz a technológia, amelyet a Roszatom Paks II.-nél is alkalmazni kíván. A mindkét helyszínen alkalmazott konstrukció az elmúlt években többször bizonyult megbízhatatlannak, legutóbb a Szentpétervár melletti Leningrád-2 erőműben tapasztaltak meghibásodást alig egy hónapja, akkor a turbinák sérültek meg súlyosan, a Roszatom által meg nem magyarázott módon.

Megbízható a Paks II.-nél tervezett orosz technológia?

Az egyre több meg nem magyarázott, részben eltussolt hiba arra utal, hogy a Roszatom új, VVER-1200-as erőműtípusa korántsem olyan megbízható, mint azt az orosz vagy a magyar kormányzat láttatni szeretné. Paks II. megtérülését a kormányzat egyébként számos fals számból kiindulva is csak úgy tudta kimutatni, hogy az erőmű 95% fölötti kihasználtságát feltételezték. A sorozatos meghibásodások nem csupán biztonsági aggályokat vetnek fel, de megkérdőjelezik, hogy vajon reálisak-e a kihasználtságra vonatkozó elképzelések?

Na jó, de építeni azért tudnak az oroszok, nem?

-- Épp az asztraveci erőmű (de a Leningrád-2 is) a bizonyítéka annak, hogy az orosz műszaki és építési kultúra erős, khm, kívánnivalókat hagy maga után. Az építkezésnél a reaktortartállyal először a vasúti szállítás közben villanyoszlopok sorát döntötték ki, majd a beemelésnél egyszerűen leejtették(!) a berendezést több méter magasról. Végül a reaktortartályt vissza kellett szállítani Oroszországba, a Roszatom nyilatkozata szerint majd “máshol használják fel”!
https://greenfo.hu/hir/ujabb-atomeromu-baleset-mennyire-megbizhato-a-paks-ii-nel-tervezett-orosz-technologia/

Előzmény

Válasz

Újabb Roszatom hiba. Mi fizetjük Paks 2 kiegészítő hűtését? | 2023. december 21.

A paksi bővítés új Roszatom-felelőse elismerte, hogy a Duna nem lesz elég. Nem árulta el, mi lesz a megoldás, és mennyibe kerül. Az Oroszországban gyártott alkatrészeket a Fekete-tengeren és a Dunán fogják behajózni. Az oroszoknak „időbe telt”, mire elsajátították az európai engedélyezési eljárási rendet.

„A két új blokkhoz terveztek egy plusz hűtőberendezést, amely magas külső hőmérséklet esetén is olyan szintre csökkenti a hűtővíz hőmérsékletét, hogy az már ne emelje a Duna hőmérsékletét a megengedett szint fölé. Természetesen ezt a berendezést tesztelni fogják a blokk üzembe helyezése előtt” – mondta a vg.hu-nak adott interjúban a projekt új igazgatója, Vitalij Poljanyin.

Az elmúlt években többször előfordult, hogy a nyári meleg, aszályos hónapokban a működő paksi blokkok teljesítményét csökkenteni kellett, mert a Duna vize a megengedett határérték fölé melegedett volna. Ennek tükrében évek óta nyilvánvaló, hogy a Duna – különösen párhuzamos üzemelés mellett, ami a Paks 1 üzemidő hosszabbításával akár 2 évtized lehet – nem fogja bírni a Paks 2 hűtését. Poljanyin nem részletezte, miféle plusz hűtésről van szó, a kézenfekvő és bevett gyakorlat a hűtőtó építése.
https://greenfo.hu/hir/ujabb-roszatom-problema-kiegeszito-hutes-kell-a-paks-2-hoz/

Válasz

Zsemlye András: Akit szakmailag pontosabban érdekel, hogyan épülnek most atomerőművek az EU-ban és miért nem lehet megépíteni PAKS2 - a jelenlegi koncepcióval, az itt talál magyarázatot. Miért gond az orosz szabvány használata az EU-ban. Hogy miért probléma a terv - dokumentáció, és miért nem lehet megcsinálni belátható időn belül... leghamarabb 2038. A videók a szlovák MO34 (mohi) atomerőmű építése alatt szerzett tapasztalatok alapján készültek.

*** Paks2 - bukás vagy győzelem?
https://youtu.be/hpGY5wx5SrA

Akit meg az érdekel, hogy meg e lehet hosszabbítani PAKS1 üzemidejét, itt megtalálja a probléma leegyszerűsített megoldását - problémáit.

*** Paks 2 - Paks 1 üzemidő meghosszabbítása 2038-ig,
avagy kibírja e PAKS 1, amíg PAKS 2 elkészül ?
https://youtu.be/8jAinaMeOuI
___

Pár információs kép a szilárdságszámításokról látható a weboldalamon:

http://ace11.sk/ACE.files/acenuclear.htm

http://ace11.sk/ACE.files/pump.htm

Előzmény

Válasz

Mártha Imre Paks 2-ről: Dinoszauruszt épít a kormány
Talán az unokáink is megszületnek addigra, amikortól világítani tudunk az új paksi blokkok által termelt árammal – mondja a Dellában Mártha Imre energetikai szakértő, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vezérigazgatója. A végső engedélyek továbbra is hiányoznak – nyilatkozónk továbbra is szkeptikus, hogy a kérelem teljes mértékben kiállja az EU normáinak próbáját... | 24.hu
https://www.youtube.com/watch?v=NXNJy4JdRzE
___

Mártha Imre: Szijjártó gázszerződése ütötte agyon a rezsicsökkentést
Gyurcsány-fióka, Orbán-találmány vagy Karácsony bábja? Egyebek mellett ezt is tisztázzuk interjúnkban Mártha Imrével, a fővárosi szuperközműholding, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával, de még ennél is fontosabbak az aktuális energiaválság hatásai a fővárosi közintézmények működésére: átvészelhető-e a tél 20 fokkal és bágyadtabb közvilágítással, vagy ennél drámaibb fejlemények is várhatóak? Ha viszont tényleg para van, akkor miért hanyagolja a zöld megoldásokat a főváros - vagy csak mi nem érzékeljük a progressziót? Ha már olyan vendégünk van, aki vezette az állami energiakereskedőt, az MVM-et és a Vodafone magyarországi alapítványát is, adódik, hogy kérdezzük Paksról és a távközlési cég NER-esítéséről, és persze arról, milyen konyakozni Simicskával. | 2022. # Partizán
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/martha_imre_szijjarto_gazszerzodese_utotte_agyon_a_rezsicsokkentest

Előzmény

Válasz

Paks2: megkezdődött a kihátrálás

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével. A múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi, hogy a B terven dolgoznak. Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője szerint a kormányzati irányváltás, a vagyis az eddigi kommunikációs iránnyal szembeforduló cselekvés végső soron logikus: bármilyen területen kerül is szankciók alá a Roszatom – erre most a fűtőelemek kapcsán van a legnagyobb esély –, az egyúttal a paksi bővítési projekt végét is jelenti.

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját bővíteni kell, de nem Paks2, hanem a meghosszabbított üzemidejű Paks1 miatt, a nagyon kis aktivitású sugárzó hulladéknak új tárolót építenek, a nagy aktivitású hulladék sorsa a következő évtizedekben is megoldatlan marad, a pécsieket pedig – nyilván a szuverenitás jegyében – kizárja a kormány annak eldöntéséből, hogy szeretnének-e a jövőben sugárzó atomszemét szomszédságában élni. Ezek a legfontosabb új elemek a kormány által a parlament elé terjesztett határozatmódosító javaslat legfontosabb tartalmi elemei – egyik sem arra utal, amit a kormányzati kommunikáció folyamatosan állít, hogy az atomenergia lenne a megbízható, kiszámítható és olcsó energiaellátás garanciája.

Orosz atom rossz atom?

Az oroszokról történő leválás lopakodó stratégiáját tekinthetjük akár az eddigi valóságtagadás óvatos korrekciójának is. Amikor Oroszország 2022. február 23-án megtámadta Ukrajnát, minden józanul gondolkodó ember számára világossá vált, hogy Európában a következő évtizedekben nem lesz semmilyen orosz részvételű nukleáris beruházás. Nem lesz, mert nem lehet: képtelenség, hogy miközben a Roszatom ukrán atomerőműveket kerít hatalmába a nukleáris biztonság elemi szabályaira fittyet hányva és veszélyeztetve egész Európát; miközben Putyin a Roszatom által gyártott atomtöltetekkel fenyegeti az EU-t és az egész nyugati világot, a magyar adófizetők pénzéből ugyanez a cég Magyarországon atomerőművet építsen, mintha mi sem történt volna.

Az Elbától keletre mindenki levonta az egyetlen levonható következtetést, a Roszatomtól korábban Paks2-höz hasonló atomerőművet rendelő Finnország is, egyedül az Orbán-kormány lovagolt tovább a döglött lovon. A moszkvai magyar nagykövet nemrég még lelkendezve tett hűségesküt, azt erősítgetve, hogy szó sem lehet másmilyen azaz nem orosz fűtőanyag használatáról Pakson, azóta azonban bekopogtatott a valóság.

Az Orbán-kormány hajlandó racionálisan is cselekedni atom ügyben, de csak akkor, ha már minden más lehetőséget kipróbált – foglalta össze az eset tapasztalatait kérdésünkre Jávor Benedek.

Ketyegő hulladékbomba

A fentebb már említett országgyűlési határozat szövege a fűtőanyag-beszerzésen túl arra is kitér, hogy a Pakson képződő és egyre növekvő hulladékhegy eltakarítására rövid távon nincs esély. Jelenleg negyedszázadnyi fűtőelem-termés halmozódik az atomerőmű udvarán lévő átmeneti tárolóban, és az üzemidő hosszabbítás esetén még legalább ugyanannyi kerül oda, ami miatt a tárolót is bővíteni kell. Ez azonban csak tüneti kezelés, a hosszú távú megoldás a véglegesnek mondott tároló lenne. A kormány a mostani javaslatban nem csak azt árulta el, hogy még évtizedekig tart a megfelelő helyszín megtalálása, valahol Baranyában, Boda közelében, hanem azt is, hogy az érintett települések legnagyobbikát, Pécset s az ott élőket továbbra sem akarják megkérdezni a projektről.

Azaz addig trükköznének a beruházás hatásterületével, amíg meg nem tudnak rajzolni egy olyan vonalat, amely Pécset kikerüli. Mintha elképzelhető lennem, hogy a nagy aktivitású sugárzó hulladékkal kapcsolatos bármely, például a kiégett fűtőelemek beszállítása kapcsán előforduló havária hatása megállna Pécs határainál.
https://zoldhang.hu/2023/11/27/paks2-megkezdodott-a-kihatralas/

Válasz

Szijjártó Péter és a Roszatom-vezér úgy jelentett be Paks 2-es ütemtervet, hogy a valóság egyáltalán nem zavarta őket

Alekszej Lihacsov, az orosz állami Roszatom vezérigazgatója, vendéglátójával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt, a nukleáris bővítés tervezett helyszínén,

--ismét bejelentették a nagy semmit.

... az elmúlt évtized során mind későbbre tolódó átadási időpontok számszerű megjelölése helyett ezúttal, egybehangzóan, már csak a „jövő évtized elejére” ígértek hálózati csatlakozást. Igaz, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szabályai szerint az átadás nem ez, hanem a kereskedelmi üzemkezdet.

Szijjártó Péter ezúttal úgy fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról szól”, hanem „végleg” megkezdődött az új atomblokkok építése. Bár a külügyi tárca által kiküldött MTI-tudósítás szerint a miniszter a reaktorépítés indulását jelentette be, valójában az azokat magukba foglaló blokkokat említette. De a valóság ezt is cáfolja:

-- bizonyos, elkerülhetetlen papírmunkák ugyanis az új atomblokkok építését is akadályozzák.

Bár - amiként arra a miniszter is emlékeztetett - a beruházás tavaly augusztusban létesítési engedélyt kapott, az ebbe foglalt, biztonsági „visszatartási pontokat” az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) máig nem oldotta fel. Addig viszont a NAÜ szabályai az érdemi építkezés megkezdését is tiltják.

-- Az építés kezdetét nem ideológiai kinyilatkoztatások, hanem az „első betonöntés” határozza meg, ami viszont szintén a visszatartási pontok teljesítéséhez kötött.

Tekintve, hogy az OAH, saját bevallása szerint, a visszatartási pontokkal kapcsolatban sem tett soha, senkinek, semmiféle ígéretet, szakértők furcsállják, hogy a magyar és az orosz fél ilyen ismeretek híján miként alkothat ütemtervet.

A fideszes politikus számot adott az előkészítő munkálatok állásáról is, ezzel voltaképp cáfolva bevezető szavait, miszerint a beruházás most bármiféle új szakaszba lépne. Eszerint a két tervezett blokk közül, az 5-ös számú után, 5 méteres mélységig, a 6-os számú helyén is kiásták a földet. Bár Szijjártó Péter szerint a gödörmélyítés 23 méterig folytatódik, beszédéből kimaradt, hogy ez újabb OAH-engedélyt igényel, amit ráadásul - a hatóság legutolsó, múlt havi tájékoztatása szerint -

-- az állami Paks II Zrt. még nem is igényelt.

A miniszter nem tért ki arra sem, hogy az OAH a talajvízkérdések megoldatlansága miatt engedélyezett 23 méter helyett csak 5 méteres talajkiemelést.
https://nepszava.hu/3215542_paks-2-szijjarto-roszatom-lihacsov-utemterv-oah-nau-atomeromu
___

Reagálás a sajtóban megjelent félrevezető információkra | 2023.08.14

Az elmúlt napokban számos hírben foglalkoztak az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó talajelőkészítési, résfalazási munkálatok időbeni csúszásával.

Az Országos Atomenergia Hivatal felhívja a figyelmet, hogy a talajelőkészítésre és résfalazásra vonatkozó engedélyek kiadását követően a beruházó azonnal megkezdhette volna a munkálatokat, a késés miatt vált szükségessé a korábban kiadott, talajkiemelésre vonatkozó engedély időbeni hatályának meghosszabbítása. Hangsúlyozzuk, hogy a jogszabályok szerint a talajelőkészítési és a résfalazási munkák megkezdésének nem volt feltétele a létesítési engedély megszerzése.
https://www.haea.gov.hu/web/v3/oahportal.nsf/web?OpenAgent&article=news&uid=C98AA208FFB32FA6C1258A0B003A0D8D

Válasz