Így roppantották meg Paks II.-t az amerikai szankciók
Direkt36 | 2025. június 3.

Szijjártó Péter külügyminiszter nem szokott fukarkodni az optimista kijelentésekkel, ha a kormány számára fontos projektekről van szó, de az elmúlt hónapokban még ő is elismerte, hogy gondok vannak a Paks II. néven futó új atomerőmű építésével. A miniszter egy februári sajtótájékoztatóján például úgy fogalmazott, hogy az előző amerikai adminisztráció által Oroszország ellen meghozott néhány szankció „nehezíti a paksi beruházás előrehaladását”.

Valójában azonban Szijjártó még túl enyhén is fogalmazott.

A Direkt36 információi szerint ugyanis a szankciós intézkedések az eddig ismerteknél is sokkal súlyosabb következményekkel jártak a beruházásra nézve. Bár a bővítés nem állt le teljesen, több fontos munkálat késlekedik, és a történteket közelről ismerő egyik forrás megfogalmazása szerint jelenleg „toporog a projekt”.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy az USA tavaly novemberben szankciós listára tette az orosz Gazprombankot, amely kulcsfontosságú pénzügyi feladatokat lát el az orosz beruházással megvalósuló projekt körül.

Emiatt a magyar megrendelő fél tavaly év végétől kezdve semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagyott jóvá. Ennek következtében pedig az orosz beruházó, a Roszatom több alvállalkozója – köztük magyar cégek is – az elvégzett munka után nem jutott hozzá a pénzéhez.

A szankciók hatással voltak a beruházás átláthatóságára is. Az elmúlt időszakban több olyan, a paksi bővítésről szóló közbeszerzést is találtunk, ahol a Roszatom nemcsak a pályázatokon elinduló, hanem az azokat megnyerő cégek nevét sem tette közzé.

A pályázati dokumentáció anonimizálásával az oroszok a saját beszállítóikat próbálják védeni. A jelenlegi szankciós környezetben a Roszatom ugyanis el akarja kerülni, hogy a partnerei hátrányos helyzetbe kerüljenek amiatt, hogy azok velük üzletelnek.

A Roszatom a Direkt36 megkeresésére általánosságban azt válaszolta, hogy elkötelezettek Paks II. megépítése iránt. A válaszukban kitértek arra is, hogy „Oroszországban teljes lendülettel zajlik” a két új atomerőmű blokk „fő berendezéseinek gyártása”. A beruházást lebonyolító magyar állami cég és a projektet felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a megkeresésünkre.
Orbán egyből felhívta Putyint

A demokrata Joe Biden adminisztrációja tavaly november végén jelentette be, hogy több orosz pénzintézetet, köztük a Gazprombankot is szankciós listára teszi. Magyarország számára – amely az energiahordozói jelentős részét továbbra is Oroszországból szerzi be – ez a döntés több szempontból is problémát okozott. A magyar állam ugyanis a Gazprombankon keresztül fizet az oroszoknak a megvásárolt földgázért, ráadásul a bank a paksi bővítés finanszírozásában is fontos szerepet játszik.

A probléma olyan súlyú volt, hogy Orbán Viktor kormányfő a témáról tavaly december 11-én telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Kreml a megbeszélés után kiadott közleményében azt is elárulta, hogy a telefonhívás a magyar kormány kezdeményezésére történt. Szijjártó pedig azt közölte, Orbán és Putyin több mint egy órán át tárgyalt, a megbeszélésnek pedig hangsúlyos témája volt „Magyarország energiaellátásának biztonsága”.

Néhány nappal később a helyzet valamelyest rendeződött. Az USA ugyanis tavaly december közepén több országnak, köztük Magyarországnak és Törökországnak is megengedte, hogy továbbra is a Gazprombankon keresztül fizessenek az orosz földgázért.

A szankciók alól Paks II. viszont nem kapott mentességet. Az USA az atomenergiával kapcsolatban is tett ugyan kivételeket, az amerikai pénzügyminisztérium december 18-i határozata azonban a paksi beruházást is említve azt írta: a Gazprombankra vonatkozó Paks II.-t érintő szankció továbbra is érvényben marad.

Leállították a kifizetéseket

Mindez komoly csapást jelentett a paksi projektre. A bővítési folyamatot közelről ismerő források szerint a Gazprombanknak ugyanis kiemelt fontosságú szerepe van a beruházás finanszírozásában: ez a pénzintézet adja az úgynevezett teljesítési garanciát.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az orosz fővállalkozó, a Roszatom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat – például nem végez el egy adott munkafolyamatot, vagy azt nem a megállapodás szerint végzi el – akkor a magyar fél pénzügyi kártérítést kap. A teljesítési garancia az egyik legfontosabb biztosíték a projekt során. Egyrészt a Roszatomra felelősséget ró, ösztönzi a szerződés betartására, másrészt csökkenti a magyar fél pénzügyi kockázatát.

Azt eddig nem lehetett tudni, hogy a beruházás során a Gazprombank nyújtja ezt a garanciát. Ezt az információt ugyanis feltehetően a bővítésről szóló szerződés nem nyilvános részei tartalmazzák. A kormányzati nyilatkozatok pedig a Gazprombank szankcionálása után homályosan fogalmaztak arról, hogy az orosz banknak mi a pontos szerepe a bővítés során.

Bár a kormány képviselői a nyilvánosság előtt nem mentek bele a részletekbe, a háttérben hamar világossá váltak a szankció következményei. A Gazprombankkal való további együttműködés szankciós kockázatot jelentett volna. Ha viszont a bank nélkül folytatják a munkát, a teljesítési garancia elvesztésével a magyar fél pénzügyileg kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetett volna abban az esetben, ha a Roszatom nem teljesíti a szerződésben foglaltakat.

A projektet közel ismerő források szerint a beruházásért felelős magyar állami cég, a Paks II. Zrt. vezetői nem kívánták a fenti eseteket megkockáztatni. Ezért a szankció bejelentése óta semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagytak jóvá. Ennek következtében az orosz fővállalkozó nem jut hozzá a pénzéhez, ami megnehezíti, hogy kifizesse az alvállalkozóit és a beszállítóit.

A kormány ebben a helyzetben is szerette volna, ha a megszokott mederben folytatódik tovább a munka. A történteket ismerő egyik forrás szerint a kormány ennek érdekében megpróbálta rávenni a Paks II. Zrt.-t, hogy a garanciát adó bank szankcionálása ellenére is hagyja jóvá a kifizetéseket.

A forrás szerint Paks II. Zrt. ellenállt a nyomásnak, és meg is győzte a kormányzati szereplőket arról, hogy a szankció miatt lehetetlen a munka folytatása. Azzal érveltek a kormányzat felé, hogy akkor tudnák engedélyezni a kifizetéseket, ha az oroszok a Gazprombank helyett egy másik, szankciós listán nem szereplő pénzintézetet jelölnének ki garanciát nyújtó banknak, ez azonban egyelőre nem történt meg.

Kifizetetlen alvállalkozók

Mindez viszonylag hamar a gyakorlatban is éreztette a hatását. A projektet közelről ismerő egyik forrás szerint a Roszatom több alvállalkozója, köztük a paksi telephelyen földmunkákat végző vállalkozások hiába adták le a számláikat az elvégzett munkáról, nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Egy nukleáris területen dolgozó szakembernek pedig egy munkásszálló üzemeltetője arra panaszkodott, hogy az oroszok több tízmillió forinttal tartoznak neki.

Ehhez hasonló problémákra utalt Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő is, amikor az egyik január eleji Facebook-posztjában arról írt, hogy több száz munkást bocsátottak el a paksi építkezésről. Hadházy megemlítette azt is, hogy a dolgozóktól úgy értesült, a földmunkákat végző egyik cég levonult az építési területről, mert az oroszok nem fizettek neki. A képviselőnek arról azonban már nem voltak információi, hogy ennek hátterében szankciók vagy pedig minőségi problémák álltak-e.

Hadházy posztjával összefüggésben a Portfolió nevű gazdasági lap több kérdést is feltett a Paks II. Zrt.-nek. A projektért felelős állami cég erre válaszolva azt közölte: azért bocsátottak el dolgozókat, mert a talajmunkák egy részét időközben befejezték. Arra a kérdésre, hogy a szankciók okoznak-e fizetési nehézségeket, csak konkrétumok nélkül, általánosságban válaszoltak.

A problémákat tovább tetézte, hogy a Biden-adminisztráció az utolsó hivatali napjaiban újabb, az orosz energiaszektort célzó szankciókat vetett ki. Az idén január 10-én bejelentett csomag részeként szankciós listára tették a Roszatom több vezetőjét, köztük Alekszej Lihacsov vezérigazgatót is. Lihacsov az elmúlt években a paksi bővítés miatt többször is járt Magyarországon, 2023 júniusában például Orbán a Karmelitában fogadta őt. Ezen szankciók – az ügyre rálátó egyik forrás szerint – megnehezítették a magyar és az orosz fél közötti kapcsolattartást, mivel az érintett személyekkel való hivatalos vagy üzleti együttműködés az amerikai szankciós előírások szerint tilos.

Mindez nem jelentette azt, hogy a bővítési folyamat teljesen leállt volna. Szijjártó idén április elején jelentette be, hogy a Roszatom az oroszországi üzemében elkezdte gyártani a Paks II. egyik legfontosabb részét, az egyik készülő blokk reaktortartályát. A projektre rálátó, kormányzati forrás mindezt azzal magyarázta, hogy a Roszatom egy tőkeerős vállalat, előre meg tud hitelezni dolgokat. „Most is folynak munkák, tehát inkább az van, hogy a szankció megnehezíti a kivitelezést” – fogalmazott a forrás.

Anonimizált tenderek

Az orosz-ukrán háború hatásai már azelőtt is rányomták bélyegüket a paksi projektre, hogy a Gazprombank és a Roszatom vezetői szankciós listára kerültek volna. Ez többek között a beruházásról szóló, az oroszok által lebonyolított közbeszerzéseknél volt tetten érhető.

A háború kitörése előtti időszakban a Roszatom külön honlapon, nehezen kereshető formátumban, de viszonylag transzparens módon tette közzé az atomerőmű projektjeiről – így többek között a Paks II.-ről – szóló tendereket. A közbeszerzés minden lépéséről feltöltöttek egy-egy dokumentumot, amelyek alapján nyomon lehetett követni, hogy egy adott pályázatra hány cég jelentkezett, közülük melyik nem felelt meg az előírt feltételeknek, illetve végül melyik pályázó nyert.

Ebben a gyakorlatban 2023 tavaszától állt be változás. A Direkt36 ekkortól kezdve figyelt fel arra, hogy a paksi beruházás bizonyos tendereit anonimizálták. Ilyen volt például az az ötmilliárd forint értékű tender, amely az atomerőmű működtetéséhez szükséges állványos daruk beszerzéséről szólt. Ebben az esetben az oroszok annyit közöltek, hogy a tenderre öt cég jelentkezett, ezeket azonban a dokumentációban csak „Ajánlattevő 1-nek”, „Ajánlattevő 2”-nek, stb.-nek nevezték. A pályázat győztese végül az „Ajánlattevő 4” lett, ennek a cégnek pedig nemcsak a nevét nem tették közzé, hanem az sem, hogy ez a vállalkozás melyik országban működik.

Ez a fajta anonimizálás nem mindegyik tenderre jellemző, számos esetben továbbra is meg lehet ismerni az egyes pályázatok győzteseinek neveit. Így például nyilvános, hogy a Roszatom egyik magyarországi vállalata honnan bérel autókat, vagy melyik magánszeméllyel kötött ingatlanbérleti szerződést. Közben azonban az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált az anonimizálás. Arra is akad példa, hogy egy tendert a lefolytatása közben anonimizáltak: az egyetlen jelentkezőt a pályázat elején még megnevezték, majd amikor arra hivatkozva érvénytelenítették a tendert, hogy azon csak egy pályázó indult, már csak „Ajánlattevő 1”-két hivatkoztak rá.

A projektre rálátó egyik forrás mindezt a szankciós környezettel magyarázta. A szankciók nem tiltják, hogy különböző cégek induljanak a Roszatom pályázatain, de az orosz kapcsolatok miatt ezek a vállalkozások könnyen elveszíthetik nyugati partnereiket, illetve kizárhatják őket a nemzetközi együttműködésekből. A forrás szerint a titkolózással a Roszatom tehát a partnereit, a beszállítóit védi, hogy azok a későbbiekben ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

Trumpban bízva

Az Orbán-kormány abban bízik, hogy a január 20-án hivatalba lépett, velük szemben jóval barátságosabb Trump-adminisztráció segítségével felpöröghet a paksi építkezés. A kormány tagjai az amerikai partnereikkel az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalásaik során többször is mentességet kértek az őket hátrányosan érintő szankciók alól.

Szijjártó Péter az új amerikai pénzügyminiszterrel, Scott Bessenttel folytatott februári megbeszélése előtt a magyar állami médiának nyilatkozva elmondta, hogy milyen témákat akar érinteni a megbeszélésen. Ez a külügyminiszter azon kevés megszólalásainak egyike volt, amikor a Gazprombank elleni, Paks II.-t érintő szankciót rendkívül súlyosnak festette le. Úgy fogalmazott, hogy a megbeszélésen szóba fog kerülni a „paksi nukleáris beruházás szankciós listára helyezése”.

Ezen kívül Szijjártó a megbeszélendő témák között említette a Rogán Antalt érintő szankciót is. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter még a Biden-adminisztráció hivatali ideje alatt, idén január elején korrupcióra hivatkozva került fel az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára.

Két hónappal Szijjártó megbeszélése után Rogán mentesült a szankció alól, a paksi beruházást érintő Gazprombank-szankció azonban jelenleg is érvényben van.

https://www.direkt36.hu/igy-roppantottak-meg-paks-ii-t-az-amerikai-szankciok/

Előzmény

Válasz

Kína állítja, hogy miután a mérnökei ránéztek a NASA atomreaktorára, kitaláltak egy sokkal jobbat | 2025. április. 05.

Kínai kutatók szerint az az atomreaktor, amit a NASA a Holdra készül szállítani, több tervezési hibát is tartalmaz, amiket kijavítva jobb és tartósabb szerkezetet lehet építeni.

A Holdat megcélzó jövőben küldetésekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hogyan lehet majd ellátni energiával a Hold-bázist. A napelemek használata szinte egyértelmű, ám önmagában kevés lehet, ezért a NASA egy biztosabb megoldáson dolgozik: egy miniatűr atomerőművön. A cél, hogy azt a Holdra telepítve sokáig képes legyen folyamatos áramellátást biztosítani. A kínai mérnökök szerint azonban a fejlesztéssel van egy nem is olyan apró probléma.

A Kínai Nemzeti Nukleáris Társaság (China National Nuclear Corporation, CNNC) mérnökei szerint a NASA reaktorában (Fission Surface Power, FSP) egy olyan tervezési hiba van, amit néhány apró módosítással nemcsak kijavítani lehetne, de a reaktor 75 százalékkal hatékonyabbá válna, miközben nőne a teljesítménye és az élettartama is. Egyik sem elhanyagolható szempont.

A kínai mérnökök a NASA terveivel ellentétben nem henger, hanem gyűrű alakú üzemanyagrudakat alkalmaznak, ami leküzdi a hagyományos kialakítás korlátait. Az új kialakításnak köszönhetően vékonyabb berillium rerflektor is elegendő – ez fogja fel a láncreakció során kiszabaduló neutronokat –, ami szintén növeli a reaktor hatékonyságát.

Szintén komoly előny lehet, hogy a kínai reaktorhoz 18,5 kilogramm urán is elegendő, míg a NASA reaktorához nagyjából 70 kilogramm kellene. Ez a különbség lehetővé teszi, hogy egyetlen út során sokkal több reaktort tudjon a Holdra szállítani Kína, mint az Egyesült Államok.

https://hvg.hu/tudomany/20250405_nasa-atomreaktor-hold-hiba-kinai-atomreaktor

Válasz

Úgy tűnik, az Orbán-kormány elkezdett foglalkozni azzal a lehetőséggel is, hogy mégsem épül meg Paks 2 | 2025.03.25.

-- Holoda Attila energiapolitikai szakértő szerint az immár 11 éve tartó hazudozás és mellébeszélés után, a külügyminiszter végre belátta, hogy többletenergia-termelési kapacitások kiépítése nélkül nem fogjuk tudni a szükséges energiával ellátni az országot.

De a szintén az Orbán-kormány által meggondolatlanul idecsábított rengeteg akkumulátor-, autó-, és gumigyárat sem, mert közben a saját erőművi kapacitásaink folyamatosan csökkennek az elkövetkező 10-15 évben. 2011 óta egyetlen alaperőművet sem adtak át, ez pedig olyan sebet ütött az ország energia termelésének biztonságán, amivel most már magas szinten kéne foglalkozni. Ezért házal most Szijjártó az amerikaiaknál, vagy éppen az angol Rolls-Royce cégnél, hogy beszerezhessünk a felfutó ágban lévő, korszerű, kisméretű, alacsony dúsítású nukleáris fűtőanyagot használó, SMR (Smart Modular Reactor) termékekből annyit, amire szükségünk lesz az elkövetkező időszakban - mondta.

Paks drága, építése pedig kockázatos – állítja Jávor Benedek, zöld politikus, Magyarország volt európai parlamenti képviselője, Budapest Brüsszeli képviselője. Szerinte az ilyen nagy erőműveknél csak évtizedek múlva kezd megtérülni a befektetett tőke. Arról nem is beszélve, hogy egy nukleáris erőmű 15 – 20 évig, vagy még tovább is épülhet. Ami azért is bosszantó, mert a mai változó és hektikus energiapiaci környezetben a hagyományos nukleáris erőművek alkalmatlanok a hirtelen felmerülő energetikai problémák kezelésére. Az építkezés elhúzódása energiahiányt okozhat.

Az Energia klub vezetője, Perger András sincs elájulva Szijjártó amerikai tárgyalásaitól. Ő ugyanis még emlékszik rá, hogy az elmúlt években a magyar kormány nukleáris együttműködést jelentett be: Nagy-Britanniával, Japánnal, Kínával, Üzbegisztánnal, Szlovákiával, Iránnal, Franciaországgal, aztán egyikből sem lett semmi. Perger András nem érti, hogy Szijjártónak mi köze a gáz-, vagy az atomenergia tárgyalásokhoz. A felmerülő kérdésekre szerinte Lantos Csaba energiaügyi miniszter lenne hivatott válaszolni. Ahogy arra is, hogy a parlamenti döntés után 16 évvel Paks2- miért csak az első gödör kiásásnál tart, miközben az első reaktornak már működnie kéne.

Egyelőre viszont azt sem tudjuk, hogy mikor tervezik befejezni, illetve elkezdeni. Paks 2 ütemterve még el sem készült, pedig el kéne már árulni az ország polgárainak az építés részleteit, amihez a jelek szerint 30 évre lesz szükség. Emiatt sokkal drágább lesz Paks 2 is, nyilván ezt is érinti az infláció. Ha időközben a kormány irányváltáson töri a fejét, és Paks 2 helyett az említett kis atomerőművekkel, vagyis az SMR technológiával akarja az ország energiaigényét kielégíteni, akkor még annál is nagyobb a baj, mint gondoltuk. Ez ugyanis nem egy működő technológia – mondja Perger András, majd kifejti, hogy

-- a világon egyelőre nincs üzemelő moduláris atomerőmű. Sem az építése, sem a működése nem megoldott, egyelőre csak tervezőasztalon létezik.

Ráadásul az atomtörvény értelmében a telepítéséhez szükség lenne az Országgyűlés döntésére is. Nem beszélve arról, hogy jelenleg az Atomenergia Hivatal biztonsági előírásai állnak rendelkezésre. Ez komoly ügy, komolyabb annál, hogy Szijjártó Péter nagy hanggal bejelent valamit a Facebookon.

Van jogi vita is, ami akadályozhatja a paksi erőmű befejezését - mondta Jávor Benedek. Az osztrákok kezdeményezésére folytatódik a per, amely tisztázni kívánja: nem sértett-e uniós jogot, hogy a magyar kormány nemzetközi közbeszerzési tender nélkül az oroszoknak ítélte a paksi bővítés kivitelezését. Ha a bíróság Ausztriának ad igazat, akkor bizonytalanná válik a helyzet, ad abszurdum le is állíthatják az építkezést. Másik jogi probléma, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta ugyan, hogy bizonyos állami támogatás juthasson a paksi bővítésre, de nem korlátlan mennyiségű. Az elmúlt évben azonban kiderült, hogy az oroszok az eredeti árért – 12, 5 milliárdért - nem vállalják az építést.

https://nepszava.hu/3273428_paksi-atomeromu-bovites-paks-2-orban-kormany-megsem

Előzmény

Válasz

Paks II környezetvédelmi engedélyének visszavonását kérelmezte egy osztrák zöld szervezet | 2025. február 27.

A GLOBAL 2000 osztrák környezetvédő szervezet fordult hivatalos beadvánnyal az illetékes magyar hatósághoz, a Baranya Vármegyei Kormányhivatalhoz. A magyarországi zöld civilek állítólag politikailag túl kockázatosnak tartották, hogy hasonló beadvánnyal éljenek.

„A Duna-hőmérséklete már most közelíti a termálvizét” – írja a GLOBAL 2000 közleményében – „Paks II üzembe helyezése pedig tovább súlyosbítaná a helyzetet”.
https://www.ots.at/presseaussendung/OTS_20250225_OTS0044/global-2000-antrag-auf-widerruf-der-uvp-genehmigung-fuer-akw-paks-ii

A Duna túlmelegedése az egyik oka annak, amiért az osztrák szervezet Paks II környezetvédelmi engedélyének visszavonását sürgeti. Abban ugyanis nem számoltak a Duna hőmérsékletének olyan mértékű növekedésével, mint ami az engedély kiadása óta bekövetkezett.
A környezetvédelmi hatóságnak vissza kell vonnia az engedélyt, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak – így szól az engedély. Az Átlátszó korábbi cikkeiben részletesen körüljárta, hogy miért nem helytállóak már az engedély alapjául szolgáló dokumentáció adatai és megállapításai.

Lényeges változás például, hogy azóta a Paksi Atomerőmű üzemidejének ismételt meghosszabbítása mellett döntött az országgyűlés. Az eredeti tervek szerint csak néhány évig működött volna együtt a két atomerőmű, így azonban évtizedeken keresztül fog a Dunába ömleni a jelenlegi melegvíz-mennyiségnek több mint a kétszerese. Ugyanakkor már Paks II nélkül sem tudják tartani a 30 Celsius-fokos hőkorlátot Pakson.

Lényeges változás, hogy a klímaváltozással egyre fokozottabb a magas levegőmérsékletek és a kisvizes, aszályos időszakok együttes hatása. Paks II környezetvédelmi engedélyében még azzal számoltak, hogy a kis vízhozam (950 m³/s) és magas Duna-vízhőmérséklet (25,61 °C) együttes előfordulása nagyon valószínűtlen: százezerből egy évben várható. Azonban erre mindössze pár évvel később rácáfolt a valóság: 2018. augusztus 22-24. között napokon keresztül fennállt a 950 m³/s-nál alacsonyabb vízállás és a 25,61 °C feletti vízhőmérsékletek kombinációja. Ugyanez megismétlődött a 2022. augusztus 17-20. közötti időszakban is.

De nemcsak a körülmények jelentős változásakor kell visszavonni a környezetvédelmi engedélyt, hanem akkor is, ha öt éven belül nem kezdték meg a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat. A környezetvédelmi engedély 2017. május 4-én vált jogerőssé, vagyis innentől számított az öt év. Ennek lejártáig azonban nem születtek meg a szükséges engedélyek, amelyek hivatalosan lehetővé tették volna az építkezés megkezdését.

Ilyenek például a vízjogi létesítési engedélyek, amelyekre elsősorban a hűtővízrendszerek, vízi létesítmények építése miatt van szükség. De a létesítési engedély is csak az öt éven túl, 2024 decemberében vált érvényessé.

A GLOBAL 2000 úgy véli, ha a Baranya Vármegyei Kormányhivatal esetleg el is utasítja a beadványukat, a nemzetközi Espoo-i egyezmény akkor is biztosít jogi lehetőségeket Paks II környezetvédelmi engedélyének felülvizsgálatára.

https://atlatszo.hu/impakt/2025/02/27/paks-ii-kornyezetvedelmi-engedelyenek-visszavonasat-kerelmezte-egy-osztrak-zold-szervezet/

Előzmény

Válasz

Azonnal leállították Paks II. építését, mert beomlott egy munkagödör rész | 2025. február 10.

A Paks II. projekt építési területének beomlása miatt az Országos Atomenergia Hivatal februát 6-án azonnali hatállyal leállíttatta az építkezést a helyszínen. Nem ez az első inő jel. Aszódi Attila szerint a levált sarok nem azt jelenti, hogy a munkagödör beomlott volna.

Az OAH a határozatában felszólította a Paks II. Zrt.-t, hogy „az 5. blokk munkagödre déli falának beomlással érintett szakasza, valamint a munkagödör ezen kockázattal érintett valamennyi területe tekintetében haladéktalanul állítsa le a munkavégzést, és tegye meg a szükséges óvintézkedéseket”.

A Portfolio megbízható forrásból úgy tudja, hogy a gödör többi részén zavartalanul folytatódhatnak a kivitelezési munkálatok; az OAH szigorú határozata azért született, mert a munkagödrön belül egy olyan félsziget negatív sarkai omlottak be, ahol korábban már elvégezték a talajszilárdítást, azaz cementes, szilárdított anyag omlott le.

A repedéseket január 15-én fedezték fel a munkagödör déli falánál, a lap információi szerint a déli falon belül kialakított félszigeten történt az incidens. A gödörnek ez a fala esik a legközelebb a meglévő 4. blokkhoz. Január 30-án reggel beomlott ennek a félszigetnek a két sarka (a szaknyelv szerint a negatív sarka) függőlegesen mérve több, mint hét méternyi részen. Február 6-án este elektronikusan aláírt határozatában az OAH azonnali hatállyal leállította a munkagödör déli falánál az érintett részen és a kockázattal érintett területeken az építési munkálatokat, és részletes feladatlistát írt össze.

A hírre reagált Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára (2014 és 2017 között a Miniszterelnökségen a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztosa, 2017-től az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkára volt). Szerinte a levált sarok nem azt jelenti, hogy a munkagödör beomlott volna.

” A Paks II. projekt telephelyvizsgálata során megállapításra került, hogy milyen talajmechanikai és hidrogeológiai jellemzőkkel bír a terület, ahová az új blokkok kerülnek. Ez az építési terület és maga az építési feladat speciális, több okból is:

— A Duna nagyon közel van a területhez, a talajvíz és a Duna között közvetlen a kapcsolat, ezért ha változik a vízállás a Dunában, akkor kis időkésleltetéssel ez a változás a talajvíz szintjében is megjelenik.

— Több olyan talajréteg is található a területen, amelyben nagy átjárhatóságú (nagy permeabilitású) kavicsos kőzet található, amiben a talajvíz könnyen tud mozogni.

— A talaj mechanikai terhelhetősége korlátozott, aminek következtében figyelembe kell venni a területre kerülő épületek nagy súlyát, amelyek össze fogják nyomni ezt a talajt, így az épületek ebből származó süllyedése jelentős lehet, amelyre vonatkozóan építőipari és nukleáris ipari előírásokat kell tudni betartani. Emiatt a talajt meg kell erősíteni.

— Az eredeti talaj egy jelentős földrengés esetén megfolyósodhatna, amely hatás miatt szintén indokolt a blokkok alatti talaj megerősítése.

A munkagödör a nagy épületméretek miatt mind oldalirányú, mind mélységi kiterjedésében nagy kell legyen, és bőven a talajvíz szintje alá is kell mélyíteni a munkagödröt.

— A talajvíz – megfelelő védelem nélkül – beszivárogna a munkagödörbe, amely vizet azonban nyilván ki kell onnan szivattyúzni, hogy a munkagödörben dolgozni lehessen.

— Ha a kiszivattyúzott vízmennyiség túl nagy, akkor az építkezés jelentősen beleszólna a helyi hidrogeológiai viszonyokba, ami által jelentősen megváltoztatná a környező talajvízszintet.

— A telephely-elrendezési sajátosságok miatt a működő 4. blokk meglehetősen közel van az 5. blokk munkagödréhez, így a munkagödör víztelenítése során figyelemmel kell lenni erre a körülményre is.

https://greenfo.hu/hir/azonnal-leallitottak-paks-ii-epiteset-mert-beomlott-egy-munkagodor-resz/

Az 5. és 6. blokk építkezése nem veszélyeztetheti a már meglévő létesítmények, így a 4. blokk működtetését és biztonságát. Aszódi részletes elemző cikke >>>

https://telex.hu/nevertek/2025/02/10/aszodi-attila-paks-ii-rol-a-levalt-sarok-nem-azt-jelenti-hogy-a-munkagodor-beomlott-volna

Előzmény

Válasz

Íme a fotó a paksi résfal mutyiról | 2025. január 8.

Szó szerint idemásolom egy most kirúgott paksi melós levelét és újra ideteszem a megdőlt résfalról, illetve az azt támasztani próbáló földsáncról készült képet – írta Hadházy Ákos.

https://s3-eu-central-1.amazonaws.com/greenfo.hu/wp-media-folder-greenfo/wp-content/uploads/2025/01/paksi-megsullyedt-resfal-hadhazy-akos-fb-1024x732.jpg

Mint a független országgyűlési képviselő FB posztjában írta: „Miután pár napja írtam a témában, sok hasonló tartalmú üzenetet kaptam a súlyos problémákról és persze jött a közlemény, hogy ugyan tényleg kirúgtak pár száz embert, de amúgy minden a legnagyobb rendben. Ha demokráciában élnénk és felelős kormányunk lenne, országgyűlési képviselőként könnyen eldönthetném, kinek van igaza: odamennék és megnézném. Erre most semmilyen lehetőségem sincsen (még repülőről sem nézhetem meg, mert Paks felett – jogosan – zárt a légtér). A levélből csak a munkás azonosítására alkalmas adatokat veszem ki (de amúgy mindannyiuk névvel, arccal, valós profillal üzent nekem):

„Tisztelt Hadházy Ákos!
A ma este került a szemem elé az a cikk miszerint azért lett el küldve közel 400-500 ember, mert mind két Paks2 blokk építési folyamata befejeződött. Az egész egy nagy hazugság, én is ott dolgoztam 8 hónapig, mint egy alvállalkozó munkása, és mint engem is és még sok kollégámat felháborít ez a hír. Egyik napról a másikra rugtak ki minket a munka kezdés előtt 2 éves munkáról volt szó. És nem 400 dolgozóról van szó hanem közel 700-800 emberről. Az 5-ös blokk résfala kezd be dőlni, ami a cég számlájára írható a kapkodás sietség mihamarabbi végzés miatt. Azt már hozzá tenném, hogy a dolgozókkal való bánás mód embertelen és embereket nem ember számba nézve a német cég és azok alvállalkozói teljes mértékben ki használták az embereket. Nem találkoztam még egyetlen egy országban pl. olyannal, hogy a hazai emberek tanulják meg egy külföldi cég nyelvét. Ha én külföldre megyek dolgozni, köteleznek az adott nyelv használatára. Itt ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk hogy mi tanuljuk meg az ő nyelvüket. Hozzá tenném, hogy a német cég közel 8 országból származó embereket alkalmazott és úgy ordibáltak az emberekkel mint más a kutyájával sem.

Paksi hírek is lehozta, hogy teljesen kész a talajstabilizálás, ami badarság december 20-án lettünk ki rugva 5-ös blokk 70%-ban kész kb 6-os blokk 80% de még ki sincs szedve az erőmű része de ők azt nyilatkozták hogy kész! Mikor meg kérdeztük a főnökünket hogy miért is lettünk el küldve annyit válaszolt az roszatom nem fizeti ki a Bauer céget így ezáltal minket se. Jó tudjuk hogy a főnökünk sunyi mert mindent korlátozott pl a bérek emelését is vagy pl cégek közötti vándorlást. Ő milliárdos lett a emberek meg munkanélküliek. Órákat tudnék beszélni erről és sok kollégám is mik történtek bent amik sose látták nap világot nem hogy médiát. Sokan úgy vélik, ez a beruházás egyenlő pénzrablás-pénzmosás, semmi több. Készültek képek az építkezésről nyilván nem kerültek fel semmi felé közösségi oldalakra, mert tilos volt bármi felé képet videót készíteni. Ami valós volt mert egy dolgozó képet rakott ki egy közösségi oldalra és az országból ki toloncolták és ki is tiltották. Száz szónak is egy a vége: azok, akik ott dolgoztak magyar emberek mind munkanélküli lett és nagyon ki lettek használva. Brutálisan bántak az emberekkel a saját országukban.”

Eddig a levél.

Mondom, SOK hasonló üzenetet kaptam, de hogy ezeknek az embereknek van-e igaza, vagy az építkezésen magukat hülyére kereső vezetőknek, azt Önöknek kell eldönteni. Én egy egyszerű országgyűlési képviselőként nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt eldöntsem. Mindenesetre a mellékelt képen valóban ott van a résfalat támasztó sánc… Ha a paksi, sokmilliós fizetésért dolgozó vezetők valóban meg akarják Önöket győzni, tegyenek közzé képeket, videókat a gödörről. Amíg nem teszik, ne haragudjanak rám, ha én a melósoknak hiszek.

https://greenfo.hu/hir/ime-a-foto-a-paksi-resfal-mutyirol/

Válasz

Megszünteti az Orbán-kormány a különleges gazdasági övezetet Pakson | 2024.12.21.

Az erről szóló, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával ellátott kormányrendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.

Megszűnik a Paks közigazgatási területén kijelölt különleges gazdasági övezet – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával ellátott kormányrendeletből.
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/e277998622f1eef906a67ffc59cd423a43e6a736/megtekintes

A döntés 2025. január 1-jén lép hatályba, ettől a naptól kezdve

-- a települési önkormányzat feladat- és hatásköreit Tolna Vármegye Önkormányzata helyett Paks önkormányzata gyakorolja,

-- és a települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének jogszabályban meghatározott államigazgatási feladat- és hatásköreit Tolna Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének elnöke, illetve jegyzője helyett Paks polgármestere, illetve jegyzője látja el.

A dokumentumban az áll, a rendelet hatálybalépésétől „Paks Város Önkormányzata gyakorolja a települési önkormányzati rendeletalkotási jogkört, azzal, hogy a Kormánynak és a Tolna Vármegyei Önkormányzatnak a különleges gazdasági övezet területére vonatkozóan, a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendeletét mindaddig alkalmazni kell, amíg Paks Város Önkormányzata nem állapít meg az adott tárgykörre vonatkozóan új szabályokat”.

A Tolna Vármegye Önkormányzatának, illetve Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának az adóból származó, a rendelet hatálybalépése napjáig fel nem használt, őt megillető bevétele, valamint az a bevétel, amely nem szolgál a rendelet hatálybalépése napján hatályos támogatási jogviszony vagy elbírált pályázat fedezetéül, Paks önkormányzatát illeti meg, amelyet 30 napon belül kell átadni. Az adóból származó bevétel terhére új támogatási jogviszony nem létesíthető.

A dokumentumban az áll, a különleges gazdasági övezet megszüntetéséről „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel” döntöttek.

A kormány még nyáron nyilvánította különleges gazdasági övezetté a paksi erőmű területét. Az átminősítést a kormány ugyancsak az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatti vészhelyzettel indokolta, ám a 18 ezer lelkes város általunk megkérdezett lakói közül mindenki úgy gondolta, hogy bosszúból fosztják meg Paksot bevételeinek a harmadától. A júniusi választáson ugyanis a Paksi Deák Ferenc Egyesület (PDF) zászlaja alatt induló ellenzéki összefogás megsemmisítő vereséget mért a kormánypártokra.

Október végén a hvg.hu írt arról, hogy megszűnhetnek a különleges gazdasági övezetek. A portál akkor kiemelte, ezek technikailag nem illenek abba a koncepcióba, amit januártól tervez bevezetni az Orbán-kormány. Ez a Navracsics Tibor közigazgatási miniszter által októberben bejelentett Versenyképes Járások Program ugyanis szintén a hipa elosztását érinti. A lényege, hogy a településektől nem a teljes adót térítenék el, hanem létrehoznak egy területfejlesztési alapot, amelybe az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be, és válna visszapályázhatóvá a járások által. Később az Economx számolt be arról, hogy a 104 oldalas Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról fantázianevű salátatörvényben előre bocsájtották a különleges gazdasági övezetek eltörlését.

https://nepszava.hu/3262414_paks-kulonleges-gazdasagi-ovezet-megszunes-magyar-kozlony

Előzmény

Válasz

Aszódi Attila: A Roszatom miatt fenyeget a paksi atomerőmű bővítésének | 2024. 11. 30. # videó

Formájában rövid, tartalmában annál jelentősebb javaslat került a parlament elé a paksi beruházás jogi feltételeinek módosításáról. A Della mai vendégével próbáltuk értelmezni a törvénymódosítást, és több érdekes részletet sikerült felfedeznünk.

Aszódi Attila egyetemi tanár, energetikai szakértő szerint a kormány a beruházás magyar projektcégére ruházza át a szakmai megvalósítást, az ezzel járó feladatok egy részét, tehermentesítve a kormány tagjait, minisztereit a tárgyalásokkal járó elfoglaltságok alól.

Az előterjesztés annak beismerése, hogy a kivitelezéssel megbízott orosz Roszatom nem tudja teljesíteni az eredeti, 2014-es szerződésben vállalt kötelezettségeit. Emlékeztetőül: a kormány mostanáig azt szajkózta, hogy az oroszok fix árra szerződtek, a teljesítési kockázatok őket terhelik.

Azonban nagyot fordult a világ, a most beterjesztett módosítás nélkül a beruházás ellehetetlenülne. Vendégünknek egy furcsa mondat is szemet szúrt az indoklás részben, amely – amennyiben helytálló az értelmezése – kivonja a más törvényi kötöttségek alól ezt a projektet, figyelmen kívül hagyva „minden egyéb körülményt”. Amit a Della házigazdája úgy fordított le, hogy ez a felhatalmazás túlmutatna a kiemelt nemzetgazdasági érdekből megvalósuló beruházásoknak biztosított jogi könnyítéseken is, míg vendégünk azt tartja nagyon fontosnak, hogy egy jól definiált, fegyelmezett keretrendszeren belül maradjon a projekt.

Aszódi Attila szerint reálisan 2032–2033-ra el tud indulni az ötös blokk, de ehhez fel kell pörgetni a munkálatokat. Még úgy is, hogy a pénzügyi jellegű módosítások lehetőségének kinyitása a fővállalkozói szerződésben szerinte szükségessé teszik az államközi szerződés, ideértve a hitelszerződés megváltoztatását, valamint az Európai Unió újabb jóváhagyását is. Az utóbbi megszerzése az előző alkalommal nehézséget okozott: évekkel lassította az építkezés elkezdését.

A szakértő szerint a magyar kormánynak arra kellene törekednie, hogy ezúttal a kivitelezéssel párhuzamosan történjenek meg az uniós engedélyezések, mert ezzel rengeteg időt lehetne nyerni.

Mindenesetre a projektcégre komoly tárgyalások várnak az előttünk álló időszakban a szakértő szerint.

Beszéltünk még a november közepi rekord áramár okairól (amikor Európában nálunk volt a legmagasabb az ár egy adott időszakban), illetve arról, hogy ez mely vállalati kört érintette rosszul. Szóba került az is, milyen veszélyek fenyegetik a villamosenergia-ellátást, és mit lehet tenni ellenük.

https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/30/podcast-della-aszodi-attila-paks2-roszatom-allamkozi-szezodes-jogi-feltetelek/

A YT-on:

https://www.youtube.com/watch?v=CfYRzKNNk0g
___

Aszódi Attila: „Fontos fordulatot vett a paksi atomerőmű bővítése” | 2024. jan. 24.

A kormány nem fog visszakozni Paks II megépítéséből, nincs ok, hogy felmondja a kereken tíz éve kötött szerződést az oroszokkal, ha voltak is kétségek kormányzati részről, azok mára okafogyottá váltak, az építkezés halad, a jelenlegi ütemterv mellett tartható a 2032-es indulás - jelenti ki a Dellában Aszódi Attila energetikai szakértő, egyetemi tanár. A projekt 2023-ban nagyon fontos fordulatot vett, a tényleges kivitelezés állapotába került, a munkagödrök kialakítása folyamatban van, februártól pedig az orosz fővállalkozó nekilát az egyik reaktortartály megépítésének. Ez általában három évet vesz igénybe, és Aszódi Attila szerint az orosz iparral szembeni szankciók, illetve az orosz gazdaság helyzete sem fogja érdemben lassítani a munkálatokat, de azzal kalkulálni kell, hogy a gyártás ellenőrzése, a magyar szakemberek kiutaztatásával járó mindennapi ügymenet megnehezülhet.

Ezzel együtt nem lehet biztosra mondani, hogy a beruházás elért addig a pontig, amikor már nem lehet visszafordulni (point of no return): van olyan európai atomerőmű, amely kulcsrakész állapotig jutott, mégsem hozták működésbe. A szakember mindazonáltal arra fogadna, hogy az új paksi blokkok elkezdik a termelést a harmincas évek elején. „Kérdés, hogy a teljes építési folyamatot, ami az oroszok gyakorlatában 8-10 év szokott lenni, hogyan lehet tartani a szankciók által nehezített környezetben” – tette hozzá, rámutatva, hogy továbbra is küzd kihívásokkal a projekt.

Ezzel párhuzamosan kerül sor a régi blokkok üzemidejének meghosszabbítására, ami mögött Aszódi Attila nem a Paks II megvalósulásával kapcsolatos kételyeket látja, hanem a magyar ipar növekvő energiaigényének kiszolgálását. Arra ugyanakkor az új blokkok üzembe helyezéséig is figyelni kell, hogy a megújuló energiatermelés térnyerése - a több mint 5500 megawattos kapacitásuk már megközelíti a magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelését, ami 6000-7500 megawatt között szokott mozogni - új helyzetet teremt a hazai energiaiparban, főleg, hogy további megújuló kapacitások belépése várható rövid időn belül. Ez újfajta szabályozási mechanizmusok beépítését igényli, amellyel a terhelést ki lehet egyenlíteni, ám a régi paksi blokkok e tekintetben nem elég rugalmasak. Az új létesítmények az eltérő technológiájuk miatt alkalmasak lesznek a visszaterhelésre, de az még odébb van. A szakértő ezért két darab 600 megawattos szivattyús tározós vízerőmű kialakítását sürgeti, követve a környező országokat. A műsorban arra is választ kapunk, hogy mennyibe kerül végül az új blokkok megépítése a magyar adófizetőknek, miért került kritikus döntési helyzetbe Paks az üzemanyag utánpótlás ügyében, és hogy mi a buktatója az erőművek szétválasztott üzemeltetésének, amire az uniós előírások miatt került sor.

https://www.youtube.com/watch?v=6wpJBKhv0i4

Válasz

Debrecen után Paks II-nél sem épül meg egy ivóvízvezeték, mert nincs rá elég pénz | 2024. október 22.

Akárcsak sok más ipari beruházás esetében, úgy Paks II építése kapcsán is megnövekszik a víziközműkapacitás-igény, aminek a kiszolgálásához fejleszteni kell a víziközműveket. Ennek része lett volna az a két projekt is, amelyeknek a megvalósítása már biztosan csúszik, hiszen a kivitelezésre kiírt tenderek eredménytelenül zárultak. Az egyik felhívásra túl drága ajánlatok érkeztek, míg a másikra egyáltalán nem jelentkezett senki. Így egyelőre egy ivóvízvezeték építése és a Borsócséplői vízműtelep fejlesztése is elmarad. Debrecenben egy tisztítómű fejlesztésére nem volt elég pénze az államnak.

A PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. és a Paks és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás víziközmű kivitelezési feladatok ellátására kötött keretmegállapodást 2022-ben 41,8 milliárd forint értékben. Ennek a keretmegállapodásnak a részeként építettek volna vízvezetéket a paksi Borsócséplői vízműtelep és Paks II. felvonulási területének északi része között.

A versenyújranyitás azonban nem járt sikerrel. A szűkszavú tájékoztató szerint ugyanis „a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel”. A kiírók szerint

-- nettó 278 millió forint állt rendelkezésre, azonban ennél minden pályázó drágább ajánlatot adott.

Az, hogy pontosan milyen összegű ajánlatok érkeztek be, nem szerepel az eredménytelennek nyilvánított tender nyilvános dokumentumaiban, de a keretmegállapodás alapján azt legalább tudjuk, hogy kik tehettek ajánlatot.

Ezek pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Zrt., az Apáthy Endréhez köthető A-Híd Zrt., a Szíjj László féle Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt., a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., valamint az ALISCA BAU Építőpari Zrt. voltak.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/22/debrecen-utan-paks-ii-nel-sem-epul-meg-egy-ivovizvezetek-mert-nincs-ra-eleg-penz/

A Mészáros cég egyébként már másodszor marad hoppon vízvezeték-építés kapcsán. A napokban írtuk meg, hogy ugyan ők adták a legolcsóbb ajánlatot a Keleti-főcsatorna felszínivíz tisztítómű fejlesztésére Debrecenben, azonban ott sem állt rendelkezésre a beruházáshoz szükséges fedezet, így az a tendert is eredménytelennek nyilvánították.

https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/21/semmi-nem-lesz-a-beigert-ivovizfejlesztesbol-debrecenben-mert-nincs-ra-fedezet/
___

Akkumulátorgyár, közmeghallgatás (Debrecen, 2023.)

http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/akkumulatorgyar_kozmeghallgatas_debrecen_2023

Válasz

2027-től francia cég szállítja a fűtőelemet a paksi erőműbe | 2024. 10. 25.

A Paksi Atomerőműbe üzemanyagot (fűtőelemet) szállít 2027-től a francia Framatome cég, az erőmű üzemanyag-ellátásáról a két társaság között pénteken létrejött szerződésről az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára számolt be Budapesten sajtótájékoztatón.

Steiner Attila kiemelte, hogy ez Magyarország számára ellátásbiztonsági szempontból fontos lépés – olvasható az MTI beszámolójában. Az államtitkár elmondta, hogy kicsit távolinak tűnhet még 2027, az elmúlt években azonban a Paksi Atomerőműben az üzemanyagból nagyon jelentős stratégiai készletet halmoztak fel.

Steiner arra is kitért, hogy a hazai energiamix egyik legfontosabb eleme a Paksi Atomerőmű, amely a magyarországi villamosenergia-termelés csaknem felét adja, ennek hosszú távú fenntartása érdekében indította el a kormány az atomerőmű további üzemidő-hosszabbításával összefüggő projektet. A cél az, hogy további 20 évvel hosszabbítsák meg az erőmű élettartamát.

https://24.hu/kozelet/2024/10/25/paksi-atomeromu-futoelem-uzemanyag-framatome-2027/

Válasz