Gyakran ismételt állítások, illetve a kapcsolódó tények
... https://freegereb.hu/gy-i-k
Ha valaki ezen gyakori állítások között a saját leírt, eredetinek vélt gondolatára bukkanna, az csupán a véletlen műve, mivel ezek mindegyike sok-sok éve a dr. Geréb Ágnes ellen hangoztatott sztereotípiák valamelyike. Ezeket a gyakran felmerülő téves állításokat dr. Frigyes Júlia, szülésznői végzettséggel is rendelkező pszichiáter válaszolta meg.
1. állítás: „Geréb Ágnes úgy vállalkozott szülések levezetésére, hogy ennek sem a szakmai, sem az eszközbeli, sem a törvényi feltételei nem voltak meg.”
Tények:
Először is: a háborítatlan szülésnél nem szülésvezetésről beszélünk, hanem kísérésről. Ez lényegi különbség, nem csak szavakon való lovagolás. Azt fejezi ki, hogy a segítő szakember nem irányítója és vezetője a folyamatnak. A baba akar világra jönni, az anya segítségével – a szülés/születés körül bábáskodó szakemberek pedig „csak” kísérik ezt a természetes folyamatot.
Nem világos, milyen szakmai feltételeket lehetne itt hiányolni! Dr. Geréb Ágnes 17 éves klinikai és több évtizednyi otthoni szülészeti tapasztalattal rendelkező szülész-nőgyógyász szakorvos, továbbá szülésznői végzettséggel rendelkező bába, és végzett pszichológus. 1989-ben kezdett otthonszülést kísérni Magyarországon, majd 1990-ben amerikai szakmai gyakorlatot is szerzett. Onnan hazatérve kezdte meg az intézményen kívüli szülés magyarországi meghonosítását.
Már hogyne lettek volna meg az eszközbeli feltételek! Az otthonszülés tárgyi feltételeit a hivatalos protokoll éppenséggel az alapján határozza meg, ahogyan azt dr. Geréb Ágnes a ’90-es évek elején összeállította és a ma érvényes protokollra továbbhagyományozta. A jelenleg rendeletileg szabályozott otthonszülésnek semmi olyan tárgyi, eszközbeli feltétele nincsen, amellyel dr. Geréb Ágnes ne rendelkezett volna. Igaz, műtővel nem rendelkezik – de hát ez nem is feltétele az othhonszülésnek!
Ami pedig a törvényi feltételeket illeti: éppen dr. Geréb Ágnes volt az, aki az elmúlt évtizedekben kitartóan szorgalmazta a törvényi feltételek megteremtését. Ő aztán igazán nem tehet róla, hogy azok 2011 áprilisáig nem születtek meg.
2. állítás: „Geréb Ágnes megszállott, és veszélybe sodort másokat.”
Tények:
Dr. Geréb Ágnes valóban megelőzte korát, és – mint a történelem során oly sokszor – ezt a közvélemény megszállottságnak láthatja, mert nem tudja mással magyarázni. Ugyanakkor az ilyen jellegű cselekvő aktivitás az előfeltétele és egyben előidézője a lényegi változásoknak.
Nem dr. Geréb Ágnes és nem az otthoni környezet okozta a vészhelyzetet. Ő nem sodort senkit veszélybe! Ahogyan ez sajnos intézményen belül vagy kívül is időnként megmutatkozik, sehol sincs 100% garancia a pozitív kimenetelre. Bárhol zajlik is a szülés, kórházban vagy otthon, a totális biztonság, a totális veszélytelenség csupán illúzió.
3. állítás: „Senki nem hallgatja meg ezeknek az ügyeknek az áldozatait…Senki nem képzeli bele magát az áldozatok helyzetébe”
Tények:
Tény, hogy a bírósági esetek közül az egyik család polgári pert indított dr. Geréb Ágnessel szemben. Ugyanakkor tény az is, hogy a többi család és a többi szülő nő, akiknek az esete a perekben szerepel, továbbra is mellette áll: további gyermekeiket (amikor ez még lehetséges volt) vele szülték, küzdenek és kiállnak az igazáért, igyekeznek a közvéleményt nyilatkozataikkal a megértés irányába mozdítani, baráti kapcsolatot ápolnak vele, szeretik. Ezek a tények. Hogy meg kellene hallgatni az érintetteket? Igen. A bíróságon meghallgatták őket – majd többnyire figyelmen kívül hagyták azt, amit mondtak.
Íme, az egyik érintett szülő válasza erre a felvetésre:
„Tényleg azt képzeli bárki is, hogy Geréb Ágnes belerángatott engem ebbe a dologba, akaratomon kívül, és aztán mikor előállt az előre nem látható vészhelyzet, akkor ő tanácstalanul állt, mi szülők meg vádlón néztünk? Én magam döntöttem úgy, minden szükséges információ birtokában, saját felelősségemre, hogy ezt választom, és tudtam, hogy mire számíthatok, akár vészhelyzet esetén is. Mit akarhatnak ezzel, hogy képzeljük bele magunkat az áldozatok helyzetébe? Igen… Képzeljük bele magunkat legalább egy percre annak az anyának a helyzetébe, aki bemegy szülni a kórházba, és kisbaba nélkül megy haza. Vagy aki hetekig-hónapokig nem tud ráülni az átmetszett gátjára. Vagy aki évekig hordja a szülés során megsérül gyermekét a fejlesztő foglalkozásokra. Vagy arra, aki évekig nem tud idegenkedés nélkül ránézni saját testére, a szülés során szerzett hegei és sebei miatt. Vagy akinek örökre elmegy a kedve a szüléstől a negatív élményei miatt! (Ezzel szemben például az ikres esetben szereplő édesanya még három gyermeket szült otthonában az ikrek után.) Képzeljük csak bele magunkat, igen…”
4. állítás: „Szülő nő is életveszélybe került”
Tények:
Dr. Geréb Ágnes több, mint két évtizednyi szüléskísérései során egyetlen szülő nő sem került életveszélybe! Ez teljességgel légből kapott állítás.
5. állítás: „A Geréb Ágnes elleni büntetőügyeknek nem az otthon/ kontra kórházi szülés a tárgya, hanem a konkrét esetek.”
Tények:
Valóban, mindig volt konkrét ügy, ami miatt büntető eljárás indult. Ugyanakkor a bírósági tárgyalásokon a „Geréb-féle” otthonszüléssel szembeni ellenszenv, a megelőlegzett bűnösnek nyilvánítás jelent meg, valójában ezt állították a vádlottak padjára. A szakértők rendre elutasították, hogy megismerkedjenek olyan szakvéleményekkel, melybe az otthonszülésben járatos szakértő lett volna bevonva. Értelemszerűen ezek külföldi szakértők lettek volna, hiszen Magyarországon egyetlen igazságügyi orvosszakértő sincsen, aki akár csak felületesen is jártas lenne az otthonszülés szakmai jellegzetességeiben, aki jelen lett volna akár csak egyetlen olyan szülésnél, ami tervezetten, önkéntes elhatározásból kórházon kívül zajlott.
6. állítás: „Az ikerszülésnél a baba hosszú percekig nem kapott oxigént.”
Tények:
A kisbaba megszületésének percétől újraélesztésben részesült, és ezzel együtt magától értetődően, az akkor érvényben lévő protokoll előírásai szerint oxigént is kapott. Felvetődött a lehetőség – és ezt a vizsgálatok során se lehetett kizárni –, hogy a gyereknek valamilyen méhen belüli betegsége, fertőzése volt. Ez okozhatta, hogy a kisbaba oxigénhiányos károsodást szenvedett – ellentétben más, hasonló rossz állapotban születő újszülöttekkel, akik ugyanilyen újszülöttélesztési ellátásban részesülnek, de 1-2 perc alatt rendszerint teljesen jó állapotba kerülnek, és egészségesek is maradnak.
7. állítás: „A vállelakadásos esetnél a magzat halálos kimenetelű gerincsérülést szenvedett.”
Tények:
Ebben az állításban jelenik meg végképp a dr. Geréb Ágnessel szembeni előítélet, mert a lelet, aminek alapján ezt állítják, korántsem egyértelmű. Nem a sérülés ténye nem egyértelmű, hanem az, hogy a gerincsérülés, amit a leletek leírnak, halálos kimenetelű lett volna. Több igazságügyi szakértő, köztük kórboncnok, traumatológus professzor véleménye ellentmond ennek. De még ha bizonyos lenne is, hogy a gerincsérülés okozta a kisbaba halálát (mint ahogy ez, ismételjük, nem állítható), jól tudjuk, hogy az anya és az elakadt magzat több kézen ment át, tehát a haláleset nem köthető egyértelműen dr. Geréb Ágneshez. Azt is tudjuk, hogy a kisbaba halálának időpontját objektíven megállapítani se közvetlen a megszületés után, se utólag nem lehet – ebben az összes igazságügyi szakértő egyetértett. Ezek figyelembevételével kideríthetetlen, hogy azt a sérülést melyikük okozta – másképp fogalmazva: képtelenség dr. Geréb Ágneshez (vagy bárki máshoz) kötni.
Továbbá: a magyar otthonszülés évtizedei alatt minden bizonnyal az előfordulási statisztikáknak megfelelő számú másik vállelakadásos eset is volt, ám ezeket Geréb Ágnes szakszerűen megoldotta, úgyhogy értelemszerűen semmiféle ügy nem lett belőlük, nem kerültek nyilvánosságra, nem lett semmiféle hírértékük, mert a gyerekek és az édesanyák egészségesek maradtak. Sajnos, ezt a kisbabát sem Geréb Ágnesnek, sem a mentőorvosnak nem sikerült kiszabadítani. Ismert tény, hogy Magyarországonévente 4-5 magzat hal meg a születése során vállelakadás miatt, és hogy kórházban (is) ez az egyik legrettegettebb szülészeti szövődmény. Az is tény, hogy egyetlen esetben sem kiáltották ki bűnözőnek azokat az orvosokat (még a nevük kezdőbetűit sem ismerjük), akik azokat a szüléseket vezették, ahol vállelakadás miatt a kisbabákat elveszítették.
8. állítás: „A jogi paragrafusok alapján az ilyen bűntettekért akár sokkal több évnyi börtön is kiszabható lenne.”
Tények:
Ugyanezen paragrafusok alapján 2 évnél rövidebb idejű börtönbüntetés is lehetséges lenne. Nem tudjuk, mi alapján róttak ki 2 év letöltendő börtönbüntetést dr. Geréb Ágnesre. Azt viszont lehet tudni, hogy a bírósági ítéletet az időmúlás nagyban szokta befolyásolni, és hogy extrém időmúlásnak számít (az ikrek születése óta) eltelt 14 év, arról nem is beszélve, hogy ennek a 14 évnek az útja fegyházban töltött előzetes letartóztatással, a szakmától való eltiltással, anyagi ellehetetlenítéssel, házi őrizettel volt kikövezve. És még csak most kezdődne a büntetés? Aligha látott valaki ilyen, vagy akár ehhez fogható szélsőséges bánásmódot a magyar igazságszolgáltatásban.
9. állítás: „Geréb Ágnes el volt tiltva, amikor a vállelakadás és az ikerszülés történt, mégis szülésekhez ment.”
Tények:
Dr. Geréb Ágnest valóban eltiltották három év időtartamra a szülész-nőgyógyász szakorvosi tevékenységtől. Az eltiltás 2007. október 26-án lépett érvénybe. Az ikerbabák 2003. december 24-én, a vállelakadásban elveszített kisbaba pedig 2007. szeptember 15-én született. Ezek az időpontok tehát az eltiltás jogerőre emelkedése előtt voltak, ergo a fenti állítás nem felel meg a valóságnak.
10. állítás: „Intravénásan adott oxitocint, holott csak infúzióban lehetne azt beadni”
Tények:
Egyes sürgősségi esetekben egyes szülész-nőgyógyász professzorok, szakorvosok szerint igenis megengedett íratlan szabály az egyben beadott intravénás oxitocininjekció (erről az eljárás során nyilatkozott is egy-két szülész-nőgyógyász). Ilyen sürgős eset volt a méhen belül hirtelen rossz állapotba került „B” ikerbaba világra segítése, aki az oxitocin beadását követően valóban rögtön meg is született (tehát nem az oxitocintól lett rossz az állapota, hanem fordítva: rossz állapotban volt, ezért kellett siettetni, hogy megszülessen). Az adott helyzetben ez volt a helyes eljárás, még a tárgyaláson megjelent, dr. Geréb Ágnest enyhén szólva nem pártoló igazságügyi orvosszakértők szerint is.
11. állítás: „Újraélesztés során az alsó légutakat nem szívta le”
Tények:
A legújabb újszülött-újraélesztő protokollban a kezdeti lépéseknél feleslegesnek, eredménytelennek és elhagyandónak írják le a mélyebb légutak leszívását. A perben tehát dr. Geréb Ágnes ellen egy elavult újraélesztési protokoll szempontjait hangoztatták a szakértők – holott az újat a védelem a rendelkezésükre bocsátotta.
12. állítás: „Az eltiltás ideje alatt is vezetett szüléseket.”
Tények:
Ez a tények elferdítése és összemosása. Sem az ikerszülés idején, sem a vállelakadáskor dr. Geréb Ágnes nem volt eltiltva semmitől. Volt idő, amikor az orvosi tevékenységtől valóban el volt tiltva, de a bábaitól, ami az otthonszülés szakmai végzettségi feltétele, sohasem (jelenleg is csupa szülésznő végzettségű bába kísér otthonszüléseket, szülészorvos pedig egy sem).
13. állítás: „Az otthonszülés elvakult hívei minősíthetetlenül kommentelnek. Például azt írják, hogy a közelgő választások miatt jött létre ez az ítélet.”
Tények:
A facebook kommentelőinek időről időre minősíthetetlenül ostoba és agresszív a stílusa, bármely témában és bármely oldalon. A dr. Geréb Ágnes elleni megszólalásokban legalább ennyire elviselhetetlen ez a jelenség. Nem hihetjük, hogy ép elmével azt feltételezi az otthonszülésnek akár csak egyetlen elkötelezett híve is, hogy a kormánypárt szavazói Geréb Ágnes fejét követelik ahhoz, hogy pártjukat kormányon tartsák.
14. állítás: „Hisztéria helyett gondolkodni kéne. És elsiratni a meghalt babákat.”
Tények:
Szó szerint így igaz! Ne hisztériázzunk! A meghalt babákat sirassuk el! Minden egyes kisbabát – és hogy hány kisbabáról van szó, és hogy otthoni vagy kórházi szülés során veszítették-e el életüket, ezt megtaláljuk az alábbi statisztikai adatokban itt: https://freegereb.hu/images/up/20180125/Tenyek-es-adatok.pdf
Utolsó hozzászólás