2023. évi CIII. törvény
a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

10. Az elektronikus ügyintézés módja

20. § A felhasználó az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket

a) elsősorban a digitális állampolgárság keretalkalmazás útján,

b) az egységes, személyre szabott ügyintézési felületén, vagy

c) a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton

teljesíti.
https://njt.hu/jogszabaly/2023-103-00-00

___

Az Európai Parlament 2024. február 29-i jogalkotási állásfoglalása a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0281 – C9-0200/2021 – 2021/0136(COD))
az eIDAS 2.0 (vagy eID) alapján (5a. cikk (3) bekezdés) a keretalkalmazásnak nyílt forráskódúnak kell lennie. Aki pedig nem akar, vagy nem tud csatlakozni, az marad a jó öreg személyes és papír alapú ügyintézésnél.
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2024-0117_HU.html

A rendőrségnek képesnek kell lennie arra, hogy a Google-tól elkérje mindazok nevét, akik rákeresnek egy abortuszszolgáltató címére egy olyan államban, ahol az abortuszok már illegálisak? Vagy aki rákeresett a mifepriszton nevű gyógyszerre? Mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik nemi identitást megerősítő egészségügyi szolgáltatókat kerestek egy olyan államban, amely az ilyen ellátást a gyermekbántalmazással tette egyenlővé? Vagy mindenki, aki olyan államban keresett gyógyszertárat, ahol legalizálták a kannabiszt, de a szövetségi kormány még mindig illegálisnak tartja?

A válasz: nem. És az EFF Coloradóban benyújtott amicus beadványában elmagyarázzuk, hogy ezek a keresések miért teljesen összeegyeztethetetlenek a magánélet, valamint a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos védelmével.

Az ügy a People v. Seymour, és talán ez az első olyan amerikai ügy, amely a kulcsszavas házkutatási parancs alkotmányosságával foglalkozik. Az ügy egy tragikus otthoni gyújtogatással kapcsolatos, amelyben több ember meghalt. A rendőrségnek nem volt gyanúsítottja, ezért kulcsszavas végzéssel kértek a Google-tól azonosító adatokat mindenkiről, aki a gyújtogatást megelőző két hétben a ház címének variációira keresett rá.

A geofence-parancsokhoz hasonlóan a kulcsszó-parancsok is olyan hálót vetnek ki, amely megköveteli a szolgáltatótól, hogy átkutassa a felhasználói adatok teljes tartalékát - ebben az esetben a Google több mint egymilliárd felhasználójának lekérdezéseit. Mint ebben az esetben is, a rendőrségnek általában nincsenek azonosított gyanúsítottjai, amikor kulcsszavas házkutatási parancsot kap. Ehelyett a parancs egyetlen alapja a rendőröknek az a gyanúja, hogy a gyanúsított kereshetett valamit, ami valamilyen módon kapcsolódik a bűncselekményhez.
https://www.eff.org/deeplinks/2022/06/eff-file-amicus-brief-first-us-case-challenging-dragnet-keyword-warrant

2017-ben jött létre a Neurorights Foundation (korábban: Morningside Csoport), amelynek célja, hogy az ENSZ által 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kiterjesszék a mesterséges intelligencia és a neurotechnológia területére is. A Rafael Yuste, a New York-i Columbia Egyetem professzora és a BRAIN Initiative egyik alapítója által vezetett csoport az elmúlt években Neurorights Initiative néven dolgozott ki javaslatokat, amelyek véleményük szerint alkalmasak lennének arra, hogy a neurális technológia etikai kérdéseit szabályozzák. A kezdeményezés öt etikai alapelvet határoz meg, amik a következőek:

-- Személyiségi jogok és hozzájárulás.
A neurotechnológia az okostelefonokhoz hasonlóan rengeteg adatot gyűjthet a felhasználóról, ezeket az adatokat pedig védeni kell, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá. A felhasználónak tehát teljes körű kontrollal kell rendelkeznie ezek felett az adatok felett.

-- Identitás.
Ez gyakorlatilag a saját gondolatainkhoz és érzéseinkhez való elidegeníthetetlen jog, azaz a neurotechnológia alkalmazása során biztosítani kell, hogy az ne befolyásolja a gondolkodásunkat vagy az érzéseinket.

-- Szabad akarat.
A technológia alkalmazásának ugyanígy azt is biztosítania kell, hogy az embereknek megmarad a szabad akarathoz való képességük.

-- Kiterjesztés.
Néhány neurotechnológiai fejlesztés azt tűzte ki célul, hogy növelje a használói szellemi képességeit. Világos határokat kell meghatározni ennek a technológiának a felhasználási területeit illetően, valamint már előre meg kell szüntetni azokat a társadalmi egyenlőtlenségeket, amik amiatt lépnek fel, hogy lesznek, akik ezeket a technológiákat megengedhetik maguknak, és lesznek, akik nem.

-- A torzítások kiküszöbölése.
A neurotechnológiát emberek tervezik meg, márpedig az emberi gondolkodás tele van torzulásokkal. Elég csak arra a mesterséges intelligenciára gondolni, ami az állásinterjúknál hátrányosan különböztette meg a fekete jelentkezőket, mivel a gépi tanulás útján rasszistává vált. Az ilyen, és bármilyen más, az emberi gondolkodásból fakadó torzulásokat a neurotechnológia alkalmazásában teljesen ki kell küszöbölni.

Kapcsolódó cikk:
https://raketa.hu/az-agy-szamitogep-interfeszek-jovoje-a-neuralis-nanorobotok