Ügyfélkapu+

Amit mindenképpen tudni kell

*** 2025. január 16-án az Ügyfélkapu néven ismert belépési megoldás megszűnik, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy pusztán felhasználónév és jelszó segítségével nem lehet majd belépni az olyan felületekre, mint például az EESZT, a magyarorszag.hu, az eSZJA, az ONYA és a többi ügyintézésre szolgáló állami webfelület.

*** Az Ügyfélkapu+ január 16. után is használható lesz belépésre az állami webfelületeken.

*** Az Ügyfélkapu+ mellett már a DÁP alkalmazás is használható, illetve január 16-át követően is alkalmas lesz arra, hogy belépjünk azon oldalakra, amiket korábban az Ügyfélkapu segítségével értünk el.

Összefoglalva: 2025. január 16. után a felhasználók azt fogják tapasztalni, hogy az ügyintézős oldalakon (EESZT, eSZJA, ONYA stb.) a belépés gombra kattintva a jelenlegi Ügyfélkapu, Ügyfélkapu+ és DÁP mobilalkalmazás opciók helyett már csak két lehetőség lesz elérhető: az Ügyfélkapu+ és a DÁP mobilalkalmazás.

Fontos kiemelni továbbá azt is, hogy 2025. január 16-tól az olyan kevésbé elterjedt megoldások, mint az elektronikus személyi igazolvány, a telefonos azonosítás és az arcképes azonosítás sem lesz használható arra, hogy belépjünk az állam által üzemeltetett, ügyintézésre használható webfelületekre.

A folytatásban abban nyújtunk segítséget, hogy az Ügyfélkapu január 16-ai megszűnése a lehető legkevesebb fejfájást okozza olvasóinknak.

https://24.hu/tech/2024/11/19/ugyfelkapu-plus-megszunes-dap-digitalis-allampolgarsag-program-regisztracio-segitseg-utmutato/

Előzmény

Válasz

2024. szeptember 1-jétől indul a nemzeti digitálisirattárca-szolgáltatás, a rendőrség ismerteti, hogyan zajlik majd az igazoltatás | 2024. augusztus 9.

„Szeptemberben indul a Digitális Állampolgárság Program (DÁP), ősztől egyre több ügyet lehet mobil- és okostelefonról intézni. A DÁP ugyanakkor nemcsak az ügyintézést könnyíti meg, hanem például hordozható eszközeinkkel is igazolhatjuk magunkat a rendőrnél, miután nem kell magunknál tartanunk a személyi igazolványt. „Az előírásoknak megfelelően 2024. szeptember 1-jétől a digitális állampolgárság-szolgáltatások közül a nemzeti digitálisirattárca-szolgáltatás is elérhetővé válik. Ezt minden 14. életévét betöltött, személyazonosító okmánnyal és az alkalmazás működtetéséhez megfelelő operációs rendszerrel működő mobiltelefonnal rendelkező személy igénybe veheti” – válaszolta a Világgazdaságnak az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.

Minden 14. életévét betöltött, személyazonosító okmánnyal és a digitálisállampolgárság-alkalmazás működtetéséhez megfelelő operációs rendszerrel működő mobiltelefonnal rendelkező személy igénybe veheti a nemzeti digitálisirattárca-szolgáltatást. A rendőrség arról is tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a szolgáltatást igénybe vevő személyek igazoltatása – ha a rendőr rendelkezik úgynevezett Novamobil eszközzel – az applikáció által generált QR-kód beolvasásával történik. Azt is közölték, hogyan.

Rendőrség: Novamobil, applikáció, QR-kód kell az igazoltatáshoz

Hozzátették: a fejlesztéseket követniük kell a rendőrségre vonatkozó törvényi, jogszabályi előírásoknak, valamint az intézkedési protokolloknak is, ezért eszerint módosították a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény igazoltatásra vonatkozó rendelkezéseit. A változtatások 2024. augusztus 1-jén léptek hatályba. A Digitális Állampolgárság Programmal párhuzamosan folyik a rendőrség Novamobil-eszközparkjának folyamatos fejlesztése és bővítése – közölte az ORFK.

A szolgáltatást igénybe vevő személyek igazoltatása – ha a rendőr rendelkezik úgynevezett Novamobil eszközzel – az applikáció által generált QR-kód beolvasásával történik. A kód alapján az igazoltatott személy adatait az intézkedő rendőr által kiválasztott adatbázisokban a rendszer automatikusan ellenőrzi, eredményét pedig a Novamobil eszközön megjeleníti.

Azzal folytatják, ha az igazoltatás alá vont személy személyazonosító adatait a DÁP-törvényben meghatározott digitális okmány vagy adattároló kód hozzáférhetővé tétele útján kívánja igazolni, akkor hatósági igazolvány bemutatására az igazoltatott kizárólag abban az esetben kötelezhető, ha a digitális okmány adatainak vagy az adattároló kód alapján a közhiteles nyilvántartásból megjeleníteni kívánt adatoknak a megismeréséhez, illetve ellenőrzéséhez szükséges műszaki feltételek az igazoltatás során nincsenek biztosítva.

Ezenkívül digitális aláírásra is lehet majd használni az alkalmazást, az így létrehozott dokumentum közhiteles magánokiratnak minősül, amit az Európai Unió minden tagországában elfogadnak – ezt már Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára erősítette meg nemrégiben.

Szerinte az is segítséget jelent, hogy ősztől az új alkalmazással egy gombnyomással lehet majd igényelni erkölcsi bizonyítványt. „Ez lesz az első magyar digitális okmányfajta” – jelezte, kiemelve: az új applikáció segítségével mobiltelefonról lehet időpontot foglalni a kormányablakokba a legnépszerűbb ügytípusokban.

Dömötör hangsúlyozta: az előregisztrációhoz egy alkalommal fel kell keresni valamelyik kormányablakot, vinni kell egy arcképes igazolványt – ami lehet személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél –,
és egy olyan mobiltelefont, amelyre már telepítették a digitálisállampolgárság-appot.

Digitális állampolgárság: a program már a spájzban van – letölthető a mobilapplikáció

Több mint két éve tervezik, tavaly elfogadták és törvénybe iktatták, idén pedig el is indul. Ez a Digitális Állampolgárság Program (DÁP), amelynek tesztüzeme 2024 őszén startol, de a legelső lépés sokkal hamarabb megtehető: májustól letölthető ugyanis a mobilapplikáció, így már több hónapja megkezdhető a csatlakozási folyamat. Szeptemberben pedig már QR-kóddal is igazolhatjuk magunkat, nem kell a fizikai személyi igazolvány.”
https://hirlevel.egov.hu/2024/08/09/2024-szeptember-1-jetol-indul-a-nemzeti-digitalisirattarca-szolgaltatas-a-rendorseg-ismerteti-hogyan-zajlik-majd-az-igazoltatas/

Előzmény

Válasz

Digitális Állampolgárság / DÁP: hatásvizsgálat | 2024. augusztus 2.

„A GDPR értelmében ha az adatvédelmi hatóság nem talál kockázatot, akkor valóban nem kell írásban visszajeleznie – mondta a Szabad Európának Remport Ádám, a TASZ magánszféraprogramjának szakértője. – Szerintem viszont egyáltalán nem életszerű, hogy egy ilyen jelentős törvényi változtatás esetén, ahol ekkora volumenű adatkezelés történik, a NAIH ne azonosítson semmilyen kockázatot. A DÁP kiterjedhet minden állampolgárra, a teljes közigazgatásra, érinthet magánszolgáltatókat is, gyakorlatilag az egész országot digitalizálják: hogy mindebben az adatvédelmi hatóság ne lásson semmilyen kockázatot, és elegendő legyen két szóbeli egyeztetés, aminek semmiféle írásos nyoma nem marad, az egyáltalán nem életszerű. A NAIH ráadásul az ombudsmani feladatokat is ellátja. Ha más miatt nem, akkor legalább az alapjogok védelme érdekében fel kellett volna merülnie az egységes azonosító jelentette kockázatoknak.

-- Hiszen épp ezt, az egységes azonosító használatát minősítette korábban alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság.

A NAIH-nak az lenne a feladata, hogy akár az Alaptörvény-módosítás ellenére is fellépjen az alapvető jogok védelme érdekében, Péterfalviéknak nagyon is lett volna tehát tennivalójuk a DÁP-pal kapcsolatban, amit, úgy tűnik, elmulasztottak”

– fogalmazott a jogász.

A hatásvizsgálat

A GDPR értelmében az ilyen, magas kockázattal járó adatkezelés megkezdése előtt nemcsak az egyeztetés kötelező az adatvédelmi hatósággal, de az adatkezelőnek – esetünkben a kabinetirodának – egy hatásvizsgálatot is le kell folytatnia. Ennek részletes dokumentumnak kell lennie, amelyben azt vizsgálják, hogy a törvényi változások milyen kockázatokat jelentenek az állampolgárok adataira; épp azt kell tehát vizsgálni, aminek mi is megpróbáltunk utánajárni. Mivel a kabinetiroda azt állította, hogy minden törvényt betartottak, ezért kikértük tőlük a hatásvizsgálatot is.

Adatigénylés Rogánéktól

Kivárva a törvényben adott maximális időt, a kabinetiroda harminc nap elteltével tájékoztatott, hogy nem adják ki a hatásvizsgálatot, csak személyesen nézhetjük meg a minisztériumban, ahová nem vihetünk semmilyen elektronikai eszközt: azaz csak kézzel jegyzetelhetjük ki a hosszú jogi szöveget. A közérdekű adatokra vonatkozó infótörvényben azonban ilyen lehetőség nincs: ha elektronikusan kérünk egy dokumentumot, azt elektronikusan kell megküldeni. Mivel Rogán minisztériuma nem küldte el a hatásvizsgálatot, bírósághoz kellett fordulnunk: első e-mailünk után majdnem öt hónap telt el, mire megkaptuk azt a hatásvizsgálatot, amely elvileg már 2023 októberében elkészült. Úgy küldték el a 25 oldalas dokumentumot, hogy csak egyenként lehetett letölteni a lapokat – képfájlként. Így nem lehet ellenőrizni, valójában mikor készült a dokumentum (keresni is csak szövegfelismerő segítségével lehet benne), és nem derül ki, hogy a kabinetirodán belül ki vagy kik készítették.

Azt a hatásvizsgálat is kiemeli, hogy a DÁP-törvény kockázatait nem lehet pontosan értékelni, mert a legfontosabb részletszabályokat majd kormányrendeletekkel rendezik. „Meglehetősen nehéz úgy hatásvizsgálatot csinálni valamiről, hogy még nem tudni, mire fog vonatkozni. A legtöbb részletszabályt, a konkrét adatkezeléseket majd rendeletben szabályozzák, ahogyan azt is, mi az az életesemény, ami a digitális állampolgárság egyik központi fogalma” – mondta Remport Ádám a Szabad Európának.

(Ahogy februárban írtuk, a rendeleti szabályozás azért is problémás, mert az Alaptörvény szerint csak törvényben lehet korlátozni az állampolgárok alapvető jogait – amilyen a személyes adatok védelme is. Ráadásul míg egy törvény vitája a nyilvánosságban zajlik, addig egy kormányrendeletet bármiféle külső kontroll nélkül meg lehet hozni, csak akkor értesül róla a nyilvánosság, amikor megjelenik.)

Remport szerint a részletszabályok ismerete nélkül a hatásvizsgálatnak arra kellett volna koncentrálnia, „miért van szükség az egységes azonosító bevezetésére, miközben annak léte korábban alkotmányellenesnek minősült. Erről viszont egyáltalán nem esik szó, csak arra hivatkozik, hogy ez egyszerűsíti majd a felhasználók dolgát, de hogy milyen aggályai vannak egy ilyen egységes azonosítónak, azt egyáltalán nem taglalja a dokumentum.”

Ahhoz ugyanis, hogy használni lehessen a DÁP-ot, hogy egy helyről el tudjuk érni a különböző hivatalokban és cégeknél folyó (azaz különböző adatbázisokban lévő adatokra épülő) ügyeinket, kell egy digitális azonosító. Ennek létrehozásához még az Alaptörvényt is módosították.

-- 1991-ben ugyanis a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet senkinek egyetlen olyan azonosítószáma (ez akkor a személyi szám volt), amellyel az összes állami adatbázisban szerepel.

Egy ilyen azonosító ugyanis könnyen összekapcsolhatóvá teszi a különböző adatbázisokat, ami alapján bárkiről személyiségprofilt lehet összeállítani. Pedig akkoriban még papíralapon voltak az adatbázisok, még nehézkes lett volna összekötni a különböző helyeken tárolt információkat – ma viszont, a digitális világban, mindez sokkal egyszerűbbé vált. Épp ez jelenti a legnagyobb kockázatot.

„Van-e módja bárkinek arra, hogy az egységes azonosító alapján minden adatot lekérjen valakiről, vagy mindenhez hozzáférjen, akár a kormányzati adatközpontban? Vagy megvan-e a lehetősége arra bármilyen szervnek, hogy az azonosító birtokában hozzáférjen több adatbázishoz, és létrehozzon egy személyiségprofilt? Lehetséges-e mindez a felhasználó tudta nélkül? Akár döntéseket hozni ez alapján, miközben az sem biztos, hogy pontos következtetéseket vonnak le a profil megalkotása után. Ezeknek a kockázataival a hatásvizsgálat egyáltalán nem foglalkozik. Pedig a DÁP létrejöttével nagyon nagy információs hatalom központosul az adatkezelői oldalon, azaz az államnál” – fogalmazott a TASZ szakértője.

A másik legfontosabb kérdéssel sem foglalkozik érdemben a hatásvizsgálat, mégpedig azzal, hogy a profilt csak aktiválni és inaktiválni lehet; a tárolt adatokat még ötven évig megtartják az inaktiválás után – hívta fel rá a figyelmet Remport, aki szerint egyáltalán nem indokolja meg a DÁP-törvény sem, miért kell ilyen hosszú ideig megtartani az adatokat. A hatásvizsgálat szerint erre „az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, továbbá a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében” van szükség.

A hatásvizsgálat olyan kockázatokat azonosít, mint a szerverek fizikai biztonsága; ha valaki kívülről, jogosulatlanul hozzáfér az adatokhoz; jogosulatlanul változtatja meg azokat; vagy törlődnek. Ezek a kockázatok minden esetben súlyosak, de kezelhetők a dokumentum szerint.

https://www.szabadeuropa.hu/a/peterfalvi-attila-naih-rogan-digitalis-allampolgarsag-dap/33056546.html

A DÁP-törvény hatásvizsgálatát teljes terjedelmében innen lehet letölteni.

https://docs.rferl.org/hu-hu/2024/07/30/01000000-0aff-0242-7943-08dcb09b456c.pdf

Válasz

Már letölthető az alkalmazás, ami 2025-től kiváltja a fizikai okmányainkat | 2024 / 05 / 25

Az okostelefonokra letölthető Digitális Állampolgár alkalmazás az ígértek szerint két éven belül teljesen ki fogja váltani a személyes ügyintézést, de már szeptembertől is használhatjuk olyan dolgokra, mint például a személyazonosságunk igazolása vagy a dokumentumok elektronikus aláírása.

A Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) az Európai Parlament és a Tanács hétfőn életbe lépett rendeletével összhangban múlt szombaton elérhetővé tette a Digitális Állampolgár applikációt, amelynek célja, hogy kényelmesebbé és hatékonyabbá tegye az elektronikus közigazgatást az állampolgárok számára, emellett pedig számos egyéb hasznos funkcióval is rendelkezik majd.

Az Androidra és iOS-re is letölthető alkalmazást szeptembertől lehet majd aktiválni, a felhasználók a regisztrációt viszont már most is elvégezhetik; ehhez nincs más dolguk, mint hogy egy kormányablakban igazolják a személyazonosságukat, majd az alkalmazásban megadják az ügyintézőtől kapott egyszer használatos kódot.

A DMÜ oldalán található tájékoztató szerint az alkalmazást több lépcsőben fogják fejleszteni, így a szeptemberi induláskor még csak korlátozott funkcionalitással fog bírni. Ezek a következők:

-- Igazolhatjuk vele a személyazonosságunkat rendőrségi igazoltatáskor

-- Egy helyen megtalálhatók lesznek a személyes adataink, okmányaink és a gépjárművünk adatai. Ezek az adatok, okmányok hitelesítve tovább is küldhetőek az alkalmazással, így többé nem kell szkennelnünk őket

-- E-mail cím és jelszó megadása nélkül jelentkezhetünk be az állami weboldalakra és alkalmazásokba

-- Digitális aláírással hitelesíthetjük a szerződéseket és egyéb dokumentumokat

-- Digitális erkölcsi bizonyítványt igényelhetünk, amely igazolja büntetlen előéletünket

-- Valamint időpontot is foglalhatunk a kormányablakokba

A tervek szerint a Digitális Állampolgár alkalmazás a jövőben ennél jóval szélesebb funkcionalitással fog rendelkezni, 2025 második felétől például az állami weboldalak mellett már bankok, közműszolgáltatók és egyéb szolgáltatók weboldalaira is bejelentkezhetünk a segítségével, 2025 végére pedig teljesen kiválthatjuk vele a fizikai okmányainkat és a gépjárművünk adásvételi folyamatát is online végezhetjük az appal. 2026-tól bármilyen közigazgatási ügyet elintézhetünk majd az alkalmazásban, emellett elvileg fizethetünk is vele, bár ennek részleteit egyelőre nem pontosították.
https://raketa.hu/digitalis-allampolgar-alkalmazas-regisztracio
___

Az Európai Parlament és a Tanács hétfőn életbe lépett rendelete:
https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/eudi-regulation

Tájékoztató oldal a Digitális Állampolgárság Programról:
https://kormany.hu/hirek/tajekoztato-oldal-a-digitalis-allampolgarsag-programrol

A DMÜ oldalán található tájékoztató:
https://www.dmu.gov.hu/cikkek/nemzeti-digitalis-allampolgarsag-program

Android:
https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gov.dap.app

iOS:
https://apps.apple.com/hu/app/digit%C3%A1lis-%C3%A1llampolg%C3%A1r/id6471090161?uo=2

Válasz

Mégis jobb a személyes ügyintézés, mint az online közigazgatási szolgáltatás?

A France Services kezdeményezés célja, hogy a segítségre szoruló polgárok valódi emberekkel, a felmerülő kérdésekben valamekkora tudással rendelkező szakértőkkel kerüljenek kapcsolatba. Az ilyen „tanácsadók” által lefedett közszolgáltatások között megtalálni az egészségbiztosítás, a munkanélküli segély, a családtámogatás és az adók kérdését. Ezen segítők szerepe gyakran inkább a megnyugtatás és a felmerült aggodalmak enyhítése, mint a speciális szakmai információk nyújtása.

Bár az állam "arcát" képviselő dolgozók toborzása kihívást jelenthet, a France Services irodáinak kiépítése sikeres volt. A kormány túlteljesítette a 2050 iroda megnyitására vonatkozó célját, jelenleg közel 2700 ilyen ügyfélközpont működik országszerte, ahol az alapvető szolgáltatások mindenki számára 30 percen belül elérhetők.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240508/megis-jobb-a-szemelyes-ugyintezes-mint-az-online-kozigazgatasi-szolgaltatas-684991

Válasz

2023. évi CIII. törvény
a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

10. Az elektronikus ügyintézés módja

20. § A felhasználó az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatokat, eljárási cselekményeket és egyéb kötelezettségeket

a) elsősorban a digitális állampolgárság keretalkalmazás útján,

b) az egységes, személyre szabott ügyintézési felületén, vagy

c) a digitális szolgáltatást biztosító szervezet által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton

teljesíti.
https://njt.hu/jogszabaly/2023-103-00-00

___

Az Európai Parlament 2024. február 29-i jogalkotási állásfoglalása a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2021)0281 – C9-0200/2021 – 2021/0136(COD))
az eIDAS 2.0 (vagy eID) alapján (5a. cikk (3) bekezdés) a keretalkalmazásnak nyílt forráskódúnak kell lennie. Aki pedig nem akar, vagy nem tud csatlakozni, az marad a jó öreg személyes és papír alapú ügyintézésnél.
https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2024-0117_HU.html

Válasz

A kapuőrnek minősített vállalatoknak a mai naptól kezdve eleget kell tenniük a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt összes kötelezettségnek

A Bizottság által 2023 szeptemberében kapuőrnek minősített hat vállalat – az Apple, az Alphabet, a Meta, az Amazon, a Microsoft és a ByteDance – a mai naptól kezdve köteles teljes mértékben eleget tenni a digitális piacokról szóló jogszabályban foglalt összes kötelezettségnek.

A digitális piacokról szóló jogszabály célja, hogy versengőbbé és tisztességesebbé tegye a digitális piacokat az EU-ban. Új szabályokat állapít meg 10 meghatározott alapvető platformszolgáltatásra – például a keresőmotorokra, az online piacterekre, az alkalmazás-áruházakra, az online hirdetésekre és az üzenetküldésre – vonatkozóan, és új jogokat biztosít az európai vállalkozások és végfelhasználók számára.
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_24_1342
___

De még az új szabályok kidolgozói szerint sem reális feltételezni, hogy az új törvények és rendeletek azonnal kiszorítanák az olyan domináns vállalatokat, mint a Google vagy az Apple. Andreas Schwab - az Európai Parlament DMA-ért felelős előadója - elmondta, hogy a remény az, hogy idővel a szabályok, ha szigorúan betartják őket, teret adnak az új belépőknek a megjelenéshez és a növekedéshez. "A fordulópontot akkor érjük el, ha nagyobb lesz a verseny, és nem csak néhány termék változik" - mondta Schwab, aki az elmúlt évben Brazíliába, Japánba, Dél-Koreába és Szingapúrba utazott, hogy bemutassa az Európai Unió új technológiára vonatkozó szabályait. "Lehet, hogy egy év múlva azt mondjuk, hogy fontosak voltak, de lehet, hogy egy év múlva azt mondjuk, hogy ez egy vicc, mert a változások nem jelentettek semmit."

Kevés törvény kényszerítette a technológiai cégeket annyi kiigazításra, mint a digitális piacokról szóló törvény. Az EU 2022-ben fogadta el, hogy megakadályozza, hogy a legnagyobb techcégek egymásra épülő szolgáltatásaikat és mély zsebeiket arra használják, hogy a felhasználókat bezárják saját ökoszisztémájukba és a riválisokat elnyomják. A törvény az online hirdetéstől kezdve az üzenetküldő alkalmazásokon át az alkalmazásfizetési módszerekig mindent érint. A jogsértők globális bevételeik akár 20 százalékának megfelelő büntetésre is számíthatnak. A technológiai vállalatok már több mint egy éve tárgyalnak a brüsszeli uniós szabályozókkal termékeik, szolgáltatásaik és üzleti tevékenységeik módosításáról, hogy megfeleljenek a törvénynek.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/156837/eletbe-lepett-az-europai-unio-digitalis-piacokrol-szolo-jogszabalya

Válasz