A javaslat szerint a törvény a „kényelmes és hatékony szolgáltatásnyújtást” hivatott megteremteni. Ezzel együtt a digitális térben biztosítja az olyan szolgáltatások elvégzését, amelyhez aláírás, biztonságos elektronikus kommunikáció vagy dokumentumkezelés kell, illetve online fizetést is lehet majd rajta keresztül intézni. Azaz a digitális állampolgárság = ügyintézés a mobilunkon.

Az új rendszerben kétféle ügyintézési típus lesz: az egyik az életesemény alapú, a másik pedig az e-Papír. Utóbbit a mostani rendszerhez képest teljesen megújítják, a most elfogadott javaslat azonban az előbbivel foglalkozik. A két leggyakoribb életesemény-alapú ügy az autóátírás és a gyermek születésével kapcsolatos hivatali ügyintézés. A javaslat célja, hogy többek között ezek is minél hamarabb elektronikusan végezhetők legyenek. A terv az, hogy az ügyintézést csak el kelljen indítanunk telefonon, minden mást aztán az állam intéz.

Ki lesz digitális állampolgár? Bármely magyar állampolgár, aki önként vállalja, ezzel együtt pedig letölti a szükséges applikációt a telefonjára. Fizetni ezért nem kell. Az olyan ügyekért kérnek majd pénzt, amiért élőben is fizetnünk kéne.

Kötelező ebben részt venni? Nem. Mindenki maga döntheti el, élni akar-e digitális állampolgárság lehetőségével.

Hogy lehetek digitális állampolgár? A javaslat szerint mindenki kap digitális azonosítót az államtól, ami egy random generált számsor. Ezzel kell regisztrálni az appban, majd azonosítani magunkat.

Mit tud majd az app rólunk? Az állampolgárságunkat, a személyink számát, a nemünket, személyi- és lakcímkártya adatokat, elérhetőségeinket.

Mit kapunk ettől? Mint a javaslat írja: „digitális személyazonosítási megoldásokat”, elektronikus aláírást, elektronikus bélyegzőt és időbélyegzőt, illetve tárhelyet. Az app segítségével igazolhatjuk majd a személyazonosságunkat, fizetnivalóinkat is tudjuk rendezni benne az állam felé.

Mi van, ha elveszítem a telefont? Ebben az esetben fel kell hívni a szolgáltatót, hogy függesszék fel a profilunkat, hasonlóan ahhoz, ha elveszítjük a bankkártyánk.

Mi van azokkal az ügyekkel, ahol eddig kötelező volt a személyes megjelenés? A digitális állampolgárság ezeket is kiváltja. Az applikációs ügyintézés egyenértékű lesz azzal, mintha személyesen jelennénk meg.

Tudok újra nemdigitális állampolgár lenni? A fiókot lehet inaktiválni. A szolgáltató 5 évig zárolja a profilt (addig aktiválható újra), 50 év után tűnik el teljesen a rendszerből.

Mi a cél ezzel? A javaslat szerint az a cél, hogy a jelenlegi agyonbonyolított ügyintézés helyett egy lépéssel lehessen akár soktényezős folyamatokat is elindítani. A távlati cél a teljes elektronizálás. A digitális állampolgárkodással pár éven belül eljuthatunk oda, hogy semmilyen igazolványt nem kell magunknál tartani.

Mikortól működik ez? A törvény 2024. júliusától lép hatályba. Több lépcsőben vezetik be, az utolsó lépcsőfokot 2025. január 1-jén lépik meg. A parlament gazdasági bizottságában korábban elhangzott: már jövőre elérhető lesz az elektronikus aláírás és az elektronikus azonosítás egy mobilappon keresztül.

A Digitális állampolgárság programra vonatkozó törvényi szabályozásokat Rogán Antal és Semjén Zsolt Alaptörvény-módosító javaslattal nyújtotta be az Országgyűlésnek. Rogánék ekkor azt ígérték, hogy a 2024-es indulás után a tervek szerint mindenkit meg fognak keresni, aki fent van az ügyfélkapun, hogy töltse le az alkalmazást.

Az Alaptörvény-módosító szerint az állam „kezeli azokat az adatokat, amelyek az ügyek digitális intézéséhez szükségesek”. A kormány később elektronikus postaszolgáltatást és dokumentumtárat is tervez, mivel ezek a szolgáltatások pár éven belül egész Európában elérhetőek lesznek. Rogán szerint „a horgászengedélytől a fegyverviselési engedélyig” mindent elektronikusan lehet majd használni Európában.

A törvény kimondja azt is, hogy a digitális állampolgárságnál garantálni kell a személyes adatok védelmét és az elektronikus információs rendszerek biztonságát is. Az alkalmazás szolgáltatójának a kiberbiztonsági követelményeknek is meg kell felelnie, de azt még egyelőre nem tudni, mennyire lesz mindez biztonságos a gyakorlatban.

Emellett adatvédelmi aggályt jelenthet a javaslatban lévő azon kitétel is, amely szerint a rendelkezésre álló adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére át lehet adni, hogy statisztikai vizsgálatokhoz használják azokat. A Hvg írt korábban arról, hogy az így szerzett, bizonyos pártpreferenciát sejtető adattípusok (például iskolázottság, vagyoni helyzet, szociális és társadalombiztosítási ellátások igénybevétele) térképre rajzolva összekapcsolhatók a felhasználók – és egyben választópolgárok – lakóhelyével, így a digitális állampolgárság akár a választókerületek határainak újrarajzolására is alkalmas lehet.

Rogán szerint azonban nincs ok az aggodalomra: a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője korábban azt mondta, szerinte semmilyen kockázatot nem jelent a digitális állampolgárság, hiszen aki nem akar élni vele, az nem tölti le az applikációt. „Nem igaz, hogy az állam többet tud majd az emberekről, mint eddig. Csak azokhoz az adatokhoz fér hozzá, amelyeket eddig is tárolt” – próbálta eloszlatni az aggályokat Rogán.

Rogán arról is beszélt, hogy álláspontja szerint

-- adatvédelmi aggályokról felesleges beszélni, amikor a Google és a Facebook már most többet tud rólunk, mint az adatokhoz való hozzáférésre csak egyes ügyeknél felhatalmazást kapó állam valaha is fog.

Rogán Antal arra számít, hogy jövőre kevesebb mint egymillió, 2025-ben viszont már három-öt millió felhasználója lesz a programnak.

Forrás:
https://telex.hu/belfold/2023/12/13/digitalis-allampolgarsag-szavazas-orszaggyules