Így rakta össze a magyar állam Mészáros Lőrincnek a NER szuperbankját
Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.
Az új szuperbank három pénzintézet, illetve pénzügyi csoport fúziójával áll össze. Mindháromról külön regényt lehetne írni, a legérdekesebb minden bizonnyal a Takarék-csoport története.
Demján Sándort megpuccsolták
Orbán Viktor 2010-ben ígéretet tett Demján Sándor nagyvállalkozónak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) társadalmi elnökének egy jelentős tőkejuttatásra a takarékszövetkezetek számára. Ez nem valósult meg. Ellenben 2013 közepén a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a takarékok államosításáról szóló törvénytervezetet. Az államosítás gyakorlatilag a takarékok pénzügyi önállóságának a végét jelentette: a parlamenten sürgősséggel, mindössze egy nap alatt átvert jogszabály – ez akkoriban még nem volt a napi rutin része, mint manapság – alapján a szövetkezetek összesen 60 százalékos tulajdonrésze (a versenyhivatali és a felügyeleti jóváhagyást megkerülve) a Magyar Postára, illetve az MFB-re szállt, amely nem sokkal korábban megszerezte a maradék 40 százalékot. Emellett a Takarékbank gyakorlatilag teljes ellenőrzésre kapott jogot az integrációban, a működést pedig központilag meghatározott irányelvek határozták meg.
A puccsszerű tervekre Demján az OTSZ elnökségével együtt már másnap reagált. Kemény hangú levélben kérte számon a kormányfőt amiatt, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg érdemi egyeztetés, hogy a tulajdoni arányokat egy tollvonással változtatták meg, kétségbe vonta a teljes kontroll jogszerűségét, és alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot, amely szerinte szembe megy a magántulajdon védelmének, a vállalkozás szabadságának és a tisztességes versenynek az Alaptörvényben megfogalmazott alapelveivel. Tény, hogy a szövetkezeti vezetők egyeztetés helyett mindössze egy vázlatos prezentációt kaptak a benyújtás előtt, amely leginkább a változásnak a kormány szerint pozitív következményeit sorolta fel, ráadásul az is kiderült, hogy az MFB és a Magyar Posta a valós érték helyett mindössze 1,6 milliárd forint közpénzért szerezhette meg a totális kontrollt a Takarékbank felett. Orbán Viktor mindössze annyit válaszolt: továbbra is számít Demján támogatására.
A kormány olvasatában a vidéki kiskirályok által korszerűtlenül működtetett szövetkezetek áramvonalasítása volt a cél, mellesleg egy kis segítség az állami Postának, amelynek a helyzete meglehetősen kilátástalannak tűnt, így jól jött neki az újabb szolgáltatási kör bevezetése.
Spéder Zoltán felemelkedett és bukott
A helyzet azonban nem volt ilyen egyszerű, bejött a képbe egy másik bank, az FHB. Nem sokkal az államosítás előtt az Index hírportált is tulajdonló Spéder Zoltán vezette FHB Jelzálogbank együttműködési megállapodást kötött a postával (az állami szolgáltató vezetésébe is több korábbi FHB-vezető került be), ez alapján a posta becsatlakozott Spéder egy másik ügyletébe, a Díjbeszedő Holding Zrt. többségi tulajdonrészének megvásárlásába, majd az FHB 50 százalékos részesedést szerzett a Magyar Posta Befektetési Zrt-ben – ettől kezdve a postahivatalokban hozzáférhetővé váltak az FHB termékei is. Mindez a vidéki lakossági pénzforgalom jelentős szeletének a megkaparintását jelentette, ami a koncepció szerint jól jöhetett a postának és az FHB-nak is, akárcsak a takarékszövetkezetek beintegrálása az egyre bonyolultabb rendszerbe. [...]
https://hvg.hu/kkv/20230429_mbh_bankholding_mkb_budapest_bank_takarekbank_ner_meszaros_lorinc
Utolsó hozzászólás